Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

OÉLMBGVIlRORSZlkG VASÁRNAP, 1954. OKTÓBER S. ELMÉLETI TANÁCSADÓ A szabadpiac a termelés ösztönzőié, a lakosság áruellátásának fontos tényezője Pártunk 1U. kongresszusa fel. adatul tűzte ki a munkás-paraszt szövetség gazdasági bázisának kiszélesítését, népünk jólétének emelését, u mezőgazdasági termelés gyors fellendítését, a fogyasztási cikkek termelésének fokozását. Egyik eszközeként jelölte meg az áruforgalom növelését. Ezek alapján szeretném röviden megindokolni az áruforgalom növelésének szükségességét s egyik területét, a szabadpiáe problémáját kissé részletesebben érinteni, • A szocialista forradalom feladata az áliamhatulom megragadása, a proletariátus által birtokbavett állumhutulom segítségével a szocialista alap viegtorerntése, miután ez i,em fejlődhetett ki az előző társadalom méhében alapvetően eltérd jellege miatt. A győztes prolotúriátus, a burzsoázia termelőeszközeinek kisajátításával megteremti a népgazdaság szocialista szektorát. Ez azonban nem érinti a népgazdaság valamennyi ágút teljes mértékben, mivel u kapitalista viszonyok a szocialista forradalom idején nem uralkodnak osztatlanul, inert e viszonyok a gazdasági élet különböző területén egyenlőtlenül fejlődtek ki. Csuknom valamennyi népgazdasági ágban több-kevesebb kis Árutermelő kistulajdonos van. Főként a mezőgazdaságban. A k|gáru termelőkkel szemben a proletariátus nem léphet fel úgy, mint a burzsoáziával. Nem sajátíthatja ki őket, hiszen e rétegek dolgozók is, amellett, hogy tulajdo- másrészről eszköze a mezőgazdasági nosuk is. Tehát különböző közvetítő megoldásokon keresztül lehet bevonni őket a szocializmus építésévárosba irányuló áruforgalom fő formái: a) terület utáni kötelező beadás, b) szerződéses termeltetés, e) állami és szövetkezeti szabadfelvásárlás. d) a termelők és fogyasztók közvetlen szabadpiaci kapcsolatai. Egyik főfeladat tehát, hogy biztosítsulc a kisárutermelő anyagi érdekeltségét a szocializmus építésében. Az anyagi érdekeltségnek bár több útja van. például begyűjtési árak növelése, előnyügebb szerződéses termelés stb.. ennek ellenére a parasztság kistulajdonosi hajlamát a szabadpiac elégíti ki a legjobban. „A kis/öldmüvelönek, amíg kisföldmüvelö marad. olyan serkentésre, lökésre, béitorítűsra tan szüksége, amely megfelel gazdasági alapjának, vagyis a kisüzemi különálló gazdaságoknak. Jll nem lehet megszabadulni egyesatnisra a helyi szabadforgalomtól". (Lenin). Do a szabadpiaci forgalomban nemcsak az egyénileg termelők. hanem a termelőszövetkezetek egyrésze márig megértette, hogy pénzbevételeiket fokozhatják azáltal, hogy résztvesznek a szabadpiacokon. Főként zöldség, gyű. mölcs stb. áruval. A közvetítő kereskedelem kiesése a termelőszövetkezetek jövedelipéf fokozza. másrészt a lakosság ellátása is> javul ezáltal. A szabadpiac jelentősége tehát abban van, hogy egyrészt az anyagi érdekeltség elvének egyik legsajátosabb alkalmazási területe he • átvezetni • ssooiatizniuslia. Igen fontos ezt látni a munkás, paraszt szövetség szempontjából is. Ahol jelentős számban vannak kisparaszti gazdaságok, igy hazánkban is csakis a munkás-paraszt szövetség alapján lehet felépíteni a szocializmust. Ez az útvezeté* lioszszabb, külön' történelmi szakaszt vesz iV/ny^ii. E korszakot az jelIVlIlílf'lIRgy több gazdasági forma van jelen — a szocialista, a kisárutermelő és a tőkés szektor stb. — ami szükségessé teszi az árutermelés fenntartását, a pénz, a piac, a kereskedelem fennmaradását felhasználásukat a szocializmus építése érdekében. Ezek felhasználása a NEP alkalmazású útján történhet. „Tudnunk kell, hogy a NEP — alapvető, döntő, minden egyebet magának alávető feladata az, hogy megteremtsük a 'kapcsolatot a hőtermelés fokozásának, á lakosság jobb ellátásának. Néhány adattal az ellátásra vonatkozó hatását könnyű bizonyíts ni. Szeged Hódmezővásárhely, Makó városok területén 1953 június hónapban a szabadpiacra felhoztak 20.694 kiló burgonyát, kilónkénti 2.50—3 forintos áron. 1954 júniusában 45.740 kilót hoztak fel, az ára viszont már 2—2.40 forint volt. Szárazbabot 1953. júniusában 3661 kilót kilónként 16—20 forint árban. 1954 júniusában 5375 kilót; kilónkénti ár 5—6 forintra esett vissza. A liszt szabadpiaci ára szintén a nagyobb felhozatal miatt nyolc forintról 4—4.60 forintra esett vissza. Igv lehetne tovább felsorolni, illetőleg azt bizonyítani, hogy a nagyobb felhozatal jobb áruellátást, alacsonyabb árukat jelent. Helytelenek azok a nézetek, melyek azt állítják, hogy a szabadad , a; új gazdaság között, melyet piac csak a parasztságnak előnyös, elkezdtünk építeni és a között a parasztgazdaság között, amely millió és millió paraszt megélhetésé' uik alapja". (Lenin). Tehát az árutermelég áruforgalom fennmaradását az átmeneti gazdaság időszakéban mindenek előtt az teszi szükségessé, hogy a kisárutermelő uiczöguzduság ég a szocialista ipar közötti gazdasági kapcsolatot másként biztosítani, a munkás-paraszt szövetséget gazdaságilag másként megalapozni nem lehet. Éppen ezért a népgazduság két alapvető ága az ipar é8 a mezőgazdaság, csakis a termelési és áruforgalmi kaposulatok útján fejlődhet. Parasztságunk jelenleg más kapcsolatot nem fogad el. Amilyen mértékben izmosodik ez a kapcsolat, olyan mértékben fejlődik n népgazdaság. erősödik a munkás-para.sz, 8zövetség gazdasági alapja, növekszik népünk jóléte. A két népgazdasági ág — a szoeiulista nagyiizomíi ipar és a még jórészt kisárutcrmolő mezőgazdaság — közötti gazdasági kapcsolatnak olyannak kell lennie, amely biztosítja egyrészt a városi lakos. »ég élelmiszer szükségletét, az ipur nyersanyagát stb., másrészt a parasztság termelési és személyi sziik• i 'loteiuok kielégítését, A kiilön1 ö , > formákban jelentkező kapcsolatok közül az áruforgalmi kapcsolatok azért emelkednek ki. mert mind az egyéni, mind a szövetkezeti parasztság termékeit áruként termeli. Ez biztosítja úgy a termelőszövetkezeti, mint az ogyéni parasztság anyagi érdekeltségét a szocializmus építésében, ezen belül kielégíti az egyénileg dolgozó parasztok kistulajdonosi hajlamait. A Olvasd a Társadalmi Szomle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elői A felhozatal növekedése ég az ennek következtében bekövetkezett ár. esések elsősorban a városi lakosság részére előnyösek. Ha viszont a mezőgazdaság többet tcrme'. az egyes termelök nagyobb mennyiséget visznek fel a szabadpiacra, úgy a parasztság is fokozhatja pénzbevételeit. Az itteni áruforgalom fejlesztése tehát a munkások és a dolgozó parasztok kölcsönös érdeke, de érdeke ez minden dolgozó néprétegnek. Fontos kiegészítője az állami és szövetkezed kereskedelemnek. Jelentőségét az is bizonyítja, hogy az ellátatlan lakosság tojás. ellátúsáuak körülbelül 85, baromfiellátásának 40—50, tejellátásának 40, hízottsertés ellátásának 25 százalékát szabadpiacon szerzi be. Vidéken még a zöldség, gyiiinölcsellátásban is igen jelentős szerepe van a szabadpiacnak. Mindez a Jó hatása természetesen csak akkor érvényesülhet, ha rendelkezünk a szabadpiac tervszerű befolyásolásának eszközeivel. Ilyen eszköz az állami begyűjtés biztosítása is. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy biztosítania kell az államunknak megfelelő tartalékokat, a lakosság növekvő szükségleteinek a kielégítését, a szocialista kereskedelem jó áruellátását. Ugyanekkor ezeknek a kereskedelmi szerveknek is megfelelő mozgékonysággal kell rendelkezniük, például bolthálózatuk fejlesztésében, napi limit árszint megállapításában, stb. Ellenkező esetben a szabadpiac nem az ellátás megjavítását, hanem a feketepiaci árak felduzzadását eredményezné. A szervezett piacon (állami és szövetkezeti kereskedelem) az állam teljes mértékben szabályozza az árakat, úgyis, mint vevő, úgyis, mint eladó. A szabadpiacon azonban az állam nem szabályozza, hanem befolyásolja az árak alakulását, egyrészt mint a legnagyobb vevő, másrészt mint a legnagyobb eladó. A szervezett piac teljes szabályozása, a szervezetlen piac befolyásolása együtt az állampiacszabályozó szerepét jelenti. A befolyásolás legfontosabb előfeltétele. hogy úgy a szervezett, mint a szervezetlen piacon együttesen anynyi áru legyen — különösen élelmiszerből — hogy az képes legyen lekötni ez ellátatlan lakosság vásárlóerejét. Ha megvannak az állam kezén a megfelelő készletek, akkor ígv meg tudja változtatni a kereslet-kínálat alakulását. Például növeli a szervezett piac áruval való ellátását, módosítja adó, hitelpolitikáját, stb. Ez eszközökkel meg tudja akadályozni a feketepiac kialakulását. Mindemellett a helyi koreskedel, mi szerveknek is van olyan értelmű feladata hogy egyrészről segítsék elő azt, hogy úgy egyénileg dolgozó parasztok, mint termelőszövetkezetek minél nagyobb mennyiségű árut hozzanak fel a szabadpiacra, ezzel párhuzamosan pedig jelentős piackutatást és piacellenőrzést kell végrehajtaniok. A piackutatás alapján tudják a szervezett ellátás területén a jó árutéritést megoldani a piacellenőrzés célja pedig az. hogy a kofákat, az üzéreket kiküszöböljék g megakadályozzák a spekulációi természetű felvásárlást. Mindez hozzásegíti ahhoz államunkat, hogy a piaoszabályzó szerepét jól be tudja tölteni. Emel. lett pedig az áruellátás megjavítását, valamint azt oélozza, hogy a szabadpiaci árakat mesterségesen ne lehosson felverni. Az állam piacszabályzó szerepo nélkül nem volna lehetséges az árak csökkentésének politikáját végrehajtani, népünk életszínvonalát tervszerűen emelni. Ha ez nem volna, akkor szabadpiacon a keres, let-kinálat szabályozná az árakat. Ez a befolyásolás, nem ellentétes a parasztság érdekeivel. A parasztság kevésbbó tehetős rétegei itt is mint vásárlók jelentkeznek. Nekik is előnyös, másrészt az eladóként jelentkezőknek is előnyös, mert államunk így szilárd piacot biztosít részükre, mivol mint felvásárló is jelentkezik, továbbá azáltal, hogy a reálbérek emelkedésével egyre nagyobb vásárlóerőt biztosít. • összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a szabadpiac nagyjelentőségű napjainkban, komoly mértékben hozzá tud járulni a lakosság jobb áruellátásához, a mezőgazdasági termelés fokozásához. Ahhoz, hogy betölthesse feladatát, megfelelő árubőség szüksóge». Ennek feltétele pedig — mint ahogy erre pártunk III. kongresszusa rámutatott — a mezőgazdaság termelésének emelése, TÜHÜK ISTVÁN GYÖRFFY ISTVÁN Halai? 15. óvlordulútára Röszkei jelenlés Községünk dolgozóinak igen nagy örömet jelent, hogy alig egy évvel a vezetékes rádióhálózat kiépítése után most megszólaltak az utcai hangszórók is, melyek minden fontos prohlémáról hírről és rendeletről időben értesítik a röszkei dolgozókat. A röszkei gépállomás dolgozói nagy lendülettel végzik az őszi munkákat. A brigádok versenyeznek egymással, s naponta figyelik egymás teljesítményét az iroda előtt felállított versenytáblán. Nagy gonddal végzik az egyénileg dolgozó parasztoknál végzendő munkákat is a gépállomás dolgozói. Mind több és több dolgozó paraszt végezteti is gépi erővel a szántást., sok. A szegedi Táncsics tsz-ben például ördögh József gépévei olyan munkát végzett, melyet a szegedi Városi Tanács Mezőgazdasági Osztálya és a tsz vezetőségéből alakult bizottság a helyszínen felülvizsgált és kifogástalannak talált, ördögh József elvtársat, a gépállomás igazgatója 150 forint jutalomban részesítette. A röszkei Lenin tsz tagsága megelégedéssel takarítja be idei termését. Számításukban nem csalódtak a tagok, mert a jól végzett munkának meg is lett a gyümölcse. Az őszi mezőgazdasági munkák a termés betakarítása mellett is gyors ütemben folynak. A vetés sok helyen már zöldéi. Jól dolgoznak a röszkei traktoro- j Topodi Gyula A mikor meg** halt, végrendeletet hagyott a nemzetre. Azzé vált utolsó műve. nagy tanulmánya. »A néphagyo mony és a nem zeti művelődés^ címmel megjelentetett átfogó mű velődéspolitikai terve, amely hu lála előtt pái nappal hagyta o a nyomdát. Ez ; három év alat három kiadást ir megért könyvecs ke, itt-ott román tikus túlzásaiva együtt, vezérfona la lett nálunk a negyvenes évek népi kultúrmozgalmainak, n népi iroűulmon nevelőijött újarcú, haladó ifjúság törekvéseinek. Nem véletlenül vált neve zászlóvá: a róla elnevezett kollégium lett — már a fölszabadulás után — a parasztifjúság radikális balszárnyának irányításával a népi kollégiumi mozgalom bölcsője, s hibái túlzásai ellenére is a vagyonos osztályok iskolázási monopóliumának történelmi jelentőségű szétzúzója. A Györffy-kollégisták legjobbjai részt vettek a hazánk fölszabadulásáért vivott partizán-harcokban, ott küzdöttek az ellenállási mozgalomban, kivették részüket a földreform megvalósításában, bekapcsolódtak a megszülető magyar népi demokrácia minden harcába Györffy István nem volt politikus. Tudós volt, a magyar nép évszázados, hagyományos paraszti kultúrájának kitűnő ismerője, a népi kultúra kincseinek fáradhatatlan gyűjtője, a történeti néprajztudomány megteremtő, je. Műveiből számos tudomány kutatója táplálkozik ma is: a szorosan vett néprajz művelője, a folklór vizsgálója éppúgy, mint a földrajztudós vagy a művelődés-, gazdaságés településtörténész. Szűkebb hazája, a Nagykunság volt érdeklődésének legfőbb tárgya: szülővárosának, Túrkevének és későbbi lakóhelyének, iskolázójának, Karcagnak levéltáraiból, a nagykun parasztok szájhagyományából megelevenítette a 10. és 10. század magyar népéletének számos érdekes, tanulságos mozzanatát. „Magyar föld — magyar nép" és „Magyar falu — magyar ház" címmel két kötetben megjelent gyűjteményes tanulmánykötetei a magyar gazdasági kultúra, népi tudás kincsestárai, •pgy szép, irodalmi mórtékkel ls értékes művel, a „Nagykunsági krónikával" tette először ismertté nevét. A magyar vidék művelődéstörténete szempontjából is érdekes, híres vidéki nyomdában, a gyomai Kern-nyomda mellett másik neves műhelyben, a karcagi Kertész-nyomdában készült 1922ben ez a kis könyvecske, amely hamarosan újabb és újabb kiadásban jelent meg. s a "közeljövőben újból kiadja a Művelt Nép könyvkiadó. Nagyszerű íráskészséggel, vonzó, novellisztikus elbeszélőmodorban eleveníti föl e munkájában Györffy István a nagykun népélet érdekes, tanulságos múltját, a Nagykunság hajdan szabad pusztai népének, szilaj pásztorainak, pákászainak, réti embereinek már feledésbe merült, különleges életmódját. Művének termékenyítő hatását nemcsak a szűkebb néprajztudomány, de a magyar irodalom is megérezte. A néprajzban iskolát teremtett: olyan talmazott Kiss nagyszerű, kivúlő müvek születtek példája nyomán, mint tanítványának, a karcagi múzeum mostani igazgatójának. Szűcs Sándornak szépirodalmi igénnyel írott, mégis tudományos hitelű könyvei, „A régi Sárrét világa" é8 a „Pusztai krónika ", vagy a mi vidékünket, Hódmezővásárhely népét megörökítő néprajzi-társ adalomrajzi klasszikus mű, a munkásságáért a legolsök közt, 1948-ban Kossuth-díjjal juLajos könyve: a barátnak, Móra Ferencnek ajánlott „Szegény ember élete" és nagyszerű párja: ,,A szegény asszony élete." A magyar irodalomban Veres Péter első művei, „Az Alföld parasztsága", a „Számadás" és a „Falusi krónika" nyilván Györffy István írásainak indítása nyomán születtek. S a másik nagy tiszántúli földi, Móricz Zsigmond is megszerette Györffy István e kitűnő írását: két regényében, az Erdély-trilógia egyik kötetében, a „Tündérkertben" és a szegedi ihletésű „Rózsa Sándor a lovát ugratja" című művében is fölhasználja a „Nagykunsági krónika" tanulságait. Mindkettőbe nemcsak adatokat, de szó szerint átvett szövegrészeket, oldalakat illesztett be, melyek észrevétlenül forrnak egybe a mórlczi próza képteremtő, valóság-elevenitő passzusaival. A lápi ridegpásztorok életének roppant erejű megörökítését, az alföldi árvíz irodalmunkban szinte páratlan művészi ábrázolását kettejük kongeniális alkotótehetségének: a tudós Györffy és az írásművész Móricz közös művének köszönhetjük. L1 század elején Györffy István néhány karcagi barátjával mozgalmat indított egy Nagykunmúzeum fölállítására. Fáradozásuk gyümölcseként létrejött a nagykún népi kultúrának kincseit, tárgyi emlékeit megőrző kis gyűjtemény, amely ezekben a napokban épp tíz esztendeje a visszavonuló német csapiatok pusztító dühének áldozata lett. Népi demokráciánk kultúrpolitikája teremtette újjá a teljesen elpusztult kis gyűjteményt. Nekem jutott a megtisztelő föladat, hogy Györffy István karcagi Örökségét megmentsem. Az 1950-ben újjászervezett karcagi múzeumot róla neveztem el, s most három éve kiállítással áldoztam emlékének. Csokonai nyomában járva magam is elmondhatom: .,... megláttam végre — Azt az áldott Kardszagot. — Hol a kún a szép térségre — Halmoz sok száz asztagot." Györffy István öröksége azonban több, mint amit ebből Karcag és a Nagykúnság a magáénak mondhat. Mint a budapesti egyetem első néprajzprofesszora és mint a Néprajzi Múzeum igazgatója, a néprajzi folyóiratok szerkesztője a tudós tanítványok seregét nevelte, és munkásságával a magyar tudományos élet ep";k legnagyobb alakjává nőtt. vörffy István, a tudós, az író ^ és a magyar parasztság hű fia, népe hagyományos kutúrájának megbecsülője ma nz egész ország emlékezetére méltó. Péter László Az Állami Népi Együttes isméi Szegeden szerepel Fél éve annak, hogy az Állami Népi Együttes Szegeden járt és műsorával nagy sikert aratott. Mindnyájan ismerjük szebbnélszebb műsorszámaikat a Kállaikettőst, Ecseri lakodalmast, Fonót és a többieket, amelyekről ma már elmondhatjuk, hogy világsikert arattak. A káprázatos ruhák. u magával ragadó ének-, zene- ós táncszámok minden nézőt lebilincselnek. Mostani fellépésük alkalmával legújabb műsorukból mutatnak majd be szobbnéi-szebb számokat, Meg kell említeni nz ének-, zene. és tánckar nagy közös számát: n Mátkakérés"-t, mely zeneileg és koreográfiailag is kiváló alkotás, az énekkar „Duda nótá"-ja ée a „Tréfás házasító"-ja vagy a zenekar „Hunyadi nyitány"-n. (mely népizenekari feldolgozás) a műsor egy-egy fénypontja, A műsorban szerepel az „Első szerelem" cimű kompozíció, moly az énelí, zencés tánckar közös száma, a zenekar vilagsikort. aratott „Széki muzsiká"-jn, a tánckar „Vistai legényesbe és még sok más száminál kedveskednek majd n nézőknek. Szeged város dolgozói nagy várakozással tekintenek az Együttes műsora elé. A világsikert aratott együttes október 11-én a szegedi Nemzeti Színházban délután 6 órakor és este fél 9 órakor tart előadást. Jegyek kaphatók a Szabadság-mozi külön pénztáránál délelőtt 10—12-ig, délután 5—8-ig.