Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

VASARNAP, «)54. OKTÓBER 3. 5 DELMUGYIIRORSZflC Mégegyszer a 100 lakásról Két héttel ezelőtt foglalkozott elsőízben a „Délmagyarország" a 100 lakás helyreállításával, masszával a volt lakásokiban lévő vállalatok kitelepítésével, Azért foglalkoztunk ezzel a problémával, rntrt úgy gondoltuk: minden vezető levonja a szükséges következtetéseket a maga számára. Ezt azonban sajnos hiába vártuk, mintahogy hiába várták azok a családok is, kiknek jelenlegi lakásuk, enyhétiszólva, nem kielégítő. Ezek a családok azt várták, hogy a párthatározat végrehajtása eredményeképpen jobb lakáshoz jutnak. A vállalati igazgatók azonban úgy voltak ennek a párthatározatnak a végrehajtásával, hogy ha végrehajtjuk, úgy is jó, ha nem, hát abból sem lesz baj. Ezzel kapcsolatban két megjegyzésünk van. Egyik a lakásigénylökliüz: ha eddig nem is történtek tömeges lakásfelszabadítások — az egyes igazgatók nem törődömsége végett — a párthatározatban megjelölt 100 lakást még ebben az évben kiutalják az arra illetékes családoknak. Másik megjegyzésünk az érdekelt igazgatókhoz: lehet az átadást húzni-halasztani, lehet a legkülönbözőbb okokra hivatkozni, de csak ideig-óráig, mert az a bizonyos pohár végül mégis csak megtelik, a párthatározatot viszont minden körülmények között végrehajtjuk. Ezekután nézzük meg, mi történt az elmúlt két hét alatt, A Városi Tanács felmérte a kitelepítendő vállalatok helyiségeit. Ugyanakkor számbavelte az irodák céljára alkalmas épületeket is. Ennek eredményeként meghozta a határozatait. A kikézbesített határozatok értelmében a jelenlegi helyiségeiket át kellett volna adni a Téglagyári Egyesülésnek, a Szegedi Ruházati Boltnak, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Kirendeltségének, a Szegedi .Járási Begyűjtési Hivatalnak, a Földművesszövetkezetek Járási Kirendeltségének, a 65. sz. Állami Építőipari Trösztnek, a 65/8. sz. Segédipari Vállalatnak, a Földművesszövetkezet Városi Kirendeltségének és a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalatnak. E helyiségek kiürítésével körülbelül 35 egy, illetve két szobás lakás vált volna — kisebb-nagyobb átalakításokkal — beköltözhetővé, tehát 35 család részesülhetett volna lakás-juttatásban. A határozat meghozatala után mindenki azt várta, hogy lassan megmozdulnak a vállalatok és átköltöznek a tanács által kijelölt helyiségekbe. Ez a várt mozgolódás valóban meg is kezdődött. Ennek eredményeként költözött kényelmes 2 szoba öszkonfortos lakásba Kónya József elvtárs a 65/1. sz. Építőipari Vállalat dolgozója, aki évek óta Sándorfalváról járt be naponta Szegedre munkáját végezni. Megmozdult a Szegedi Ruházati Bolt is, de költözésére nem került sor, mivel a Hódmezővásárhelyi Útfenntartó Vállalat és a Szegedi Fodrász KSZ ragaszkodik jelenlegi helyist géhez, pedig az Útfenntartó Vállalat helyiségei körülbelül 50 százalékra vannak kihasználva, a Fcdrász KSZ pedig alkalmasabb helyiséget kapott, mint a jelenlegi. Megmozdultak azonban a többi vállalatok is. Ahelyett azonban, hogy a költözést készítették volna elő. szinte valamennyien megfellebbezték a Városi Tanács határozatát. Ez a tettük nem egyeztethető össze a párthatározat szellemével. Ha a fellebbezést benyújtó vállalatok esetleg nem ismernék azt a rendeletet, melynek alapján a Városi Tanács határozatait meghozta, nagyon szívesen megmagyarázzuk. A rendelet ugyanis kimondja, hogy az ilyen természetű határozatokat haladéktalanul végre kell hajtani, és a végrehajtás után — r» végrehajtástól függetlenül — a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül megfellebbezhetik. Úgy'.átszik, 1 a vállalatok nem ismerték, vagy nem akarták ismerni a rendeletnek ezt a paragrafusát, mert ellenkező esetben megkezdték volna az ál Költözés előkészítését és fellebbezésükben nem hivatkoztak volna sokszor szinte nevetséges okokra. Idézzünk a beérkezett fellebbezésekből néhányat. A Földművesszövetkezet Városi Kirendeltsége fellebbezésében többek Között a következőket írja: „A kiutalt kuliúrhelyiséget szövetkezetünk vezetősége megtekintette és megállapította azt, hogy a helyiség ugyan hatalmas nagy, de oly elhanyagolt állapotban van, hogy azt iroda céljára csak körülbelül 100.000 fnintos költséggel tudnánk átalakítani." A Hódmezővásárhelyi Útfenntartó Vállalat fellebbezésében a következők vannak: „A Hódmezővásárhelyi Útfenntartó Vállalat igénylésére 1952-ben kapta meg a most igénybevett helyiségeket, amikor még a szegedi ö. egység hatásköre kisebb területre terjedt ki, tekintve, hogy a vállalatnak Makón is működött egy önelszámoló egysége. Időközből a makói ö. egység ío:számoltatott, s területe a szegedi ö egységhez csatoltatott, minek folytán a szegedi egység munkája és létszáma lényegesen megnövekedett, tenát nemhogy feleslegessé váltak volna az egység szempontjából ? számára 1952. évi indokolt szükséglete alapján kiutalt helyiségek, hanem még az egység támaszthatna indokolt helységigényt." Ilyen és ehhez hasonló egészen különleges megállapítások tömegével vannak a vállalatoktól beérkezett fellebbezésekben. Ezekkel az idézetekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy egyszerűen nem helytállóak. Á Földművesszövetkezet által feltüntetett összegnek körülbelül a negyedrésze kell az átalakításhoz, az Útfenntartó Vállalat helyiségeiben pedig — személyes ellenőrzés alkalmával megállapították — összesen 3 személy tartózkodik. Nem mutat a párthatározat végrehajtásával kapcsolatban nagy megértést a Téglagyári Egyesülés sem. Az Egyesülés igazagtója és főkönyvelője véleménye szerint a Keramit Téglagyárban nincs a számukra megfelelő irodahelyiség. Az Egyesülés párttitkára — Ábrahám elvtárs szerint — viszont alkalmas helyiségek vannak iroda céljára. Szerintünk ls alkalmasak a kijelölt helyiségek. Egy dologgal azért legyünk tisztában vezető elvtársak! Ha a Városi Tanács rendelkezne o'.yrm cserehelyiségekkel, amelyeket át lehetne alakítani kevés költséggel, lakásokká, akkor nem kellene a költözést végrehajtani. De mivel ilyen helyiségek nincsenek, természetes, hogy a jelenleg iiódának használt volt lakásokat veszi igénybe lakás céljára a Városi Tanács. Mit szólnának sz illetékes igazgatók, ha a lakásigény lak őket ostromolnák lakásért vagy l.a hezzájuk érkezne szinte naponta olyan igénylés írásban, mint például az alábbi, melyben a Fonalmentő Vál-> lalat egyik dolgozójának a lakáskérelmével kapcsolatban, a következőket írja: „Van olyan dolgozcrk, ki most szülte harmadik gyermekét (Rácz Józsefné) és földes pincében lakik, melynek földjét ugyan salakkal felszórták, azonban ír ég igy is az ember lába alatt felbuggyan a víz." Mi azt hisszük, hogy akkor meggondolnák az igazgató elvtársak alaposan a határozatok megfellebbezését. Mivel azonban szűklátókörűségből csak a saját vállalatuk „érdekeit" tartják szem előtt, küny. nyen fellebbezik meg a Tanács határozatát. Elmondhatjuk az illetékeseknek, hogy a párthatározatnak érvényt fogunk szerezni, mert az a dolgozók érdekeit fejezi ki. De azt is elmondhatjuk, hogy a tűzzel ncin jó játszani, mert könnyen megégetheti az ember a kezét. SZILAGYI ANDRÁS PÁR TELEI * Hz agitációs munha feladatai és a tanácsválasztás előkészítésének politikai munkája Népi dráma előadására készülnek a kiskundorozsmai kuliúroiihonban A csongrádmegyei Kiskundorozsma pedagógusai a nyári szünet alatt több mint negyven régi népdalt, számos, lassan már feledésbe merülő táncot és népmesét gyűjtöttek. Késő Vince — aki nemcsak l közság kicsinyeit oktatja, hanem mint a kultúrotthon igazgatója, a kulturális élet tevékeny irányi lója is — «a rabasszony, meg a fia» című mese témájára a környék jellegzetes nyelvén háromfelvonásos népi drámát írt. A kultúresoport a jövőben a népi játékek mellett népi drámával frissíti fel műsorát. A hatvan tagú szereplőgárda megkezdte a próbákat. Az új mű elvezeti majd a nézőket az 1560-as évekbe, a török és a magyar urak elnyomása alatt szenvedő akkori községekbe. A lelkes kultúresoport felkészülését a szegedi Nemzeti Színház művészei könnyítik meg. A kiskundorozsmai színjátszók r. helyi bemutató után a környékbeli i falvak lakóival is megismertetik az j első népi dráma gazdag mondani- , valóját, 1 Mint minden kampányfeladat, az uiudik BekeköIcsÜR jegyzésének lebonyolítása is külön erőkifejtésre késztette a pártszervezeteket. Most a kölcsönjegyzés lezárása után sem csökkennek a pártszervezetek feladatai. A legfőbb feladat a tanácsválasztás politikai elökíszítése. Ebbe a munkába beletartozik a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága pro.gr aram tervezetének ismertetése, a Hazafias Népfront jelentőségének magyarázása a választóknak, és a jelölő gyűlések megszervezése és megtartása. Mi szükséges ahhoz, hogy mindez eredményesen megvalósítható legyen? Először is látnunk kell, hogy a kölcsönjegyzési agitációban a népnevelők számos olyan problémával találták magukat szembe, melyeknél megakadtak vagy nem tudtak megnyugtató módon magyarázatot adni. Ezért az első feladat a népnevelőhálózat megerősítése. Ha elegendő jól képzett népnevelővel rendelkeztek volna pártszervezeteink, akik a kérdésekre megnyugtató választ tudnak adni — sikeresebb lett volna a kölcsönjegyzés politikai munkája is. Jól meg tudtuk volna magyarázni jelenlegi politikai és gazdasági kérdéseinket s meg tudtuk volna magyarázni a fennálló nehézségek okait is. Például választ adtunk volna arra a kérdésre is, hogy miért van átmeneti nehézség Szegeden a zsírellátásban, meg tudtuk volna akadályozni, hogy az ellenség sok helyen ellenünk fordítsa az új nyugdíjrendeletet, s a kölcsönjegyzés ellen agitáljon. Miről van itt szó? Minden becsületes dolgozó megérti, ha megmagyarázzák neki, hogy a tartalékolt készletből kiutalt szokásos zsírmennyiség miért nem volt elégséges. A legtöbb családnál, ahol télen sertést vágtak, szeptemberre már elfogyott a zsír, ugyanazt a mennyiséget tehát többen vásárolják meg, mint eddig. Másrészt Szegeden a sertésbegyüjtési kötelezettséget alig 50 százalékra teljesítették és az is oka a zökkenőnek. Az illetékes szerveknek azonban minden törekvése az, hogy a helyzeten javítsanak. Máris érezhető javulás e tekintetben. Az elmúlt hónapok során bőségesen volt, s ezután is lesz zsír. Egyes népnevelők azonban ahelyett, hogy így beszéltek volna a problémáról, maguk is helytelenül magyarázták a helyzetet. Az ilyen „népnevelők" nem alkalmasak arra, hogy felvilágosító munkát végezzenek, s a további feladatok megoldását eredményesen segítsék elő. Az űi nyugdíj rendelet előnyét is konKréi tényekkel kell magyarázni és bizonyítani. Mindenki kiszámíthatja, hogy például egy átlagkeresetű munkásnak évenként a fizetése csaknem húsz százalékát kellene félretenni, hogy öreg éveiben úgy élhessen, ahogy most élnek majd a nyugdíjbamenő dolgozók. Ezzel szemben azonban például, ha valaki 25 évig havi 800 forintos kereset után fizeli a nyugdíjjárulékot, az nyugdíjba menése után tizenöt hónap alatt visszakapja a befizetett összeget, s öt év alatt csaknem négyszeresét kapja, mint nyugdíjat, annak, amit befizetett. Ilyen példákkal kell bizonyítani a nyugdíjrendelet mindenkire előnyös voltát. Ezt bizonyítja egyébként a már most nyugdíjban lévő idősebb szegedi dolgozók hálája is, akik 100.000 forinttal jegyeztek több békekölcsönt, mint tavaly. Egyszer mindenki megöregszik és akkor neki is szüksége lesz a gondtalan megélhetést biztosító nyugdíjra. E kérdések magyarázása mellett az agitáció fő feladata a Hazafias Népfront jelentőségének magyarázása, a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága programmtervezetének ismertetése. Meg kell magyarázni mindenkinek, hogy a Hazafias Népfrontnak — a legszélesebb nemzeti egységnek — a megteremtésére elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy a III. pártkongresszus határozatait meg tudjuk valósítani. A Hazafias Népfrontban fejeződik ki a nemzeti összefogás eszméje, a Hazafias Népfront a hazafias erők tömörülése. Világnézeti felfogásra való tekintet nélkül a Hazafias Népfrontba tömörülnek mindazok, akik a magyar dolgozó nép jólétének megteremtéséért akarják latbavetni erejüket. Minden hazafias gondolkodású, becsületes magyar ember tudására, alkotó készségére, támogatására szükség van — legyen az iparos vagy kereskedő, munkás vagy ügyvéd, paraszt vagy egyházi vezető, értelmiségi vagy más egyéb foglalkozású — a népjólét magteremtésének nagy munkájúban. Ezeket az erőket foglalja magába a Hazafias Népfront. A Hazafias Népfront keretében a párt, a munkásosztály mögé tömörülnek azok az erők, melyek egyetértenek pártunknak minden dolgozó érdekét kifejező politikájával. A Hazafias Népfront szegedi bizottságának feladata lesz az is, hogy ellenőrizze a programmtervezet elfogadás utáni végrehajtását, melyet az előkészítő bizttság már nyilvánosságra hozott és amelyet most vitatnak meg Szeged- dolgozói. A Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottságának programmtervezete, melyhez már számos jó módosító javaslat érkezett, olyan fejlődési lehetőséget tár elénk, amelyre tíz évvel ezelőtt gondolni sem mertünk. „Eredményeink továbbfejlesztése, városunk dolgozói jólétének állandó növelése, kulturális színvonalának emelése a Hazafias Népfront legfőbb törekvése" *— mondja a programmtervezet második részének bevezető szakasza. Hogy ez így lesz, arra csak néhány adatot említsünk a tervezetből, amely bizonyítja, hogy a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottsága programmíervezetének megvalósítása valóban a dolgozók jólétét, kulturáltabb életét, kényelmét, igényeinek fokozottabb kielégítését jelenti majd. Több új üzem között Szegeden épül fel az ország első farostlemezgyára. A textilüzemek bővítése, további korszerűsítése mellett jelentősen fejlődik majd a Konzervgyár és a Szalámigyár is, mely Szeged két legjelentősebb élelmiszerüzeme. A Gázmű fejlesztése folytán lehetővé válik, hogy több elepet bekapcsoljunk a gázszolgáltatásba. A helyiipari üzemek fejlesztésére — melyek elsősorban a lakosság szükségleteire termelnek — 13 és fél millió forintot fordítónk majd. Nagyobb segítséget kap a megán- és kisipar is. A mezőgazdaság fejlesztésénél különösen a gabona terméshozamát, a hús- és zsírellátás javíiása érdekében pedig a sertés- és szarvasmarhaállornány mennyiségi és minőségi növelését jelöli meg feladatnak a programmtervezet. A külvárosok új népboltckat, italboltokat kapnak. Több körzeti orvosi rendelő és bölcsőde létesül. A közlekedés fejlesztésére 25 millió forintot irányoz elő a Hazafias Népfront szegedi előkészítő bizottságának programmtervezete. Mindez természetesen csak egy része az elkövetkező években megvalósuló célkitűzéseknek. Széles körben kell erről beszélni agitációnknak, hogy a programmtervezetet minden dolgozó megismerje, s a magáénak fogadja el. A programmtervezet megismerésével látja majd meg mindenki, milyen jelentős feladatok végrehajtására válasszuk meg a városi és a kerületi tanácstagokat. Szeged önálló város és közvetlenül az Elnöki Tanács alá tartozik. Erről is beszélni kell, hiszen ez szintén a város politikai, gazdasági és kulturális fejlődését, az ügyele gyorsabb intézését segíti elő. Ezeket a kérdéseket személyes beszélgetések alkalmával és kisgyüléseken ismertessék még a lakossággal népnevelőink. A kommunisták és pártonkívüli vezetők tartsanak kisgyűléseke* az üzemben, hivatalban és kerületben. A kisgyüléseken kérjék a lakosság véleménynyilvánítását és beszéljenek arról, hogy az ismertetett feladatok megvalósítása a megválasztandó tanács feladata lesz. Ennek érdekében választjuk most meg az új tanácstagokat, akiket gyűléseken jelölnek majd. Ehhez azonban szükséges, hogy a választók túlnyomó többsége minden választókörzetben résztvegyen a jelölő gyűléseken. A Hazafias Népfront szerepének megmagyarázása, az előkészítő bizottság programmtervezetének ismertetése, a jelölőgyűlések megtartása gondos politikai előkészítést igényel. Ebben döntő részt kell vállalni mint népnevelőknek a párt- és tömegszervezeti vezetőknek, vállalatvezetőknek, állami és gazdasági funkcionáriusoknak. Az előkészítő munkából senki sem von. hatja ki magát. Az üzemek, hivatalok adjanak segítséget a kerületeknek. A vezető párttagok népnevelőmunkába való beosztására pártha. tározat van. A békekölesöníegyzés agi. tációja sok tapasztalattal gazdagította a pártszervezeteket s több hibára is felhívta a figyelmet. A pártszervezetek vezetőségei vitassák meg a politikai munka tapasztalatait s annak alapján végezzék és vezessék a tanácsválasztás előkészítésének politikai munkáját. Köszön fő Szeged felszabadulása 10. évfordulójára: Elvetik a búzái- az Alkotmány tsz tagjai Szombaton eső permetezett a szegedi Alkotmány termelőszövetkezet már felszántott földjére is. Az eső nem állta útját azért a munkának és akadt ott tennivaló. Szekeres Ferenc és Csonka Vincze a búzavetőmagot csávázta, mások a burgonyát is válogatták. Az egész termelőszövetkezet tagsága készülődik az őszi búza elvetésére. Hogy a mag időben a ffSídbe kerüljön igyekeztek a kukoricaszedéssel — a búzát a kukorica helyére vetik. Kukoricát már mértek a tagoknak. Ser került a burgonya osztásra is. A becsületesen végzett munka után a tagság megtalálja a számítását. Rácz János 18 mázsa kukoricát jussolt, s lesz ennyi a burgonya járandósága is. Háztáji földjében közel 30 mázsa kukorica termet. Igaz is, már hetekkel ezalőít Rácz Jáncs megvásárolta a télirevaló csizmát is. Aztán más télire való ruhaneműt is veit a családjának. Nagy Sándor, a termelőszövetkezet elnöke mondta el, hogy Szeged felszabadulásának 10. évfordulóját a legodaadóbb munkával kívánják köszönteni. Október 10-ig — városunk felszabadulása 10. évfordulója napjáig — felszabadulási hetet tartanak. Ott vannak Rácz Jánosék, s ahogy ők mondják a múltban kulákok kisemmizett cselédjei voltak; kínos-keservesen tengették életüket. S aztán masabb lett as élet. Mcst Ráczék életébe^ is egvre több az öröm, nincs hiányuk ~és ami szintén nagyon fontos: gazdák lettek; a tsz gazdái — a maguk gazdái. Szavuk nagyon is szánrjit, mert az ország az övéké is. Kudjer Anlalék tíz esztendővel ezelőtt ctt cselédeskedtek Liptai Nagy Antal kuláknál. Pontosan azen a tájon, ahol ma a tsz földje terül el. Nagyszerű, hegy ahol nem is olyan régen relédként taposta Kudjer Antal lába a földet, ma egyik gazdaként járhat. Hajnaltól késő estig dolgoztak a múltban Kudjerék és ha kitelt az esztendő, jött a másik, az sem hozott egyebet csak gondot — a cselédsors keserveit. Mcst minden esztendőben lépnek előre egyet, Sorolhatnánk oldalakon át miért köszöntik odaadó munkával Szeged népének nagy dátumát: október ll-et. Az ünnepnapig a földbe kívánják tenni a búza magját. Űj vetéssel oly' jelképesen, de nagyon szépen kifejezésre juttatják, hogy a szabad haza szabad emberei méltóan ünnepelnek. A dorozsmai gépállomás 2 traktoristája szántja a földet. Aztán a Lanz-Buldog traktor húzza majd a 32 seros vetőgépet — hull a mag a földbe De azért lófogattal is vetnek, had legyen kész mielőbb a fentos őszi munka. A búzaföld minden hcldjára 80 kiló műtrágyát is szórnak, mert tapasztalatból jól tudják, mi annak a haszna, A fákról sárgult terelek hullanak a földre. Olyan szép a dűlőúti sárgult levelektől nem messze lévő eleven zöld árpa. Mert már kikelt. S földbe kerül nem sokára a búzamag is. Igy akarják az emberek -•- az Alkotmány tsz magabiztos, szorgalmas tagjai.