Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-24 / 226. szám

WtlAg proletárjai EGYESÜLJETEK. I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A tanácsválasztás napja : november 28 A MAGYAR TÁVIRATI IRODA JELENTI: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tanácsok tagjainak választását 1954. évi november 28. nagjára tűzi U. X. ÉVFOLYAM, 226. SZAM I PÉNTEK, 1954 SZEPTEMBER 24. ARA: 50 FILLÉR A hasa javára — a magad hasznára jegyezz Békekölcsönt Az Ötödik Békekölcsön jegyzésének első napja Jelenlés a Szegedi Ecsetgyárból Minden dolgozó jegyzett Ezen a koraőszi reggelen, amikor elindultunk a Szegedi Ecsetgyárba, még nem gondoltuk, hogy a hazaszeretetnek, a szocialista hazaszeretetnek olyan szép példáival találkozunk, mint amilyeneket tapasztaltunk. A hazaszeretet szólította hadba a magyarságot történelmi harcaink idején, a hazaszeretet megújult 'érzése ösztönözte népünket a második világháború titán talpra állani és birtokbavenni alkotó kezekkel a földet s mindnyájunk szülőjét, az egész hazát. Amikor végig hallgat' 3uk a korareggeli kisgyüléseket, amelyeken a különböző üzemrészek dolgozói azt beszélik meg, hogy a haza újra kér — eszembejut a történelem lapjainak legszebb, legdicsőbb szakasza, 18i8. Kossuth Lajos ekkor hadat kért és a nemzet, a lekötözöttkezű kicsi nemzet, megajánlja a pénzt. Nagy célról, szent cél' ról van szó és akiket összekapcsol a hazaszeretet hősöket nevelő érzése, egyetlen szóban felelnek: — megadjuk! Es ime itt, Szegeden száznál több év után a szabad haza kérő szavaira ismét kölcsönt jegyeznek dolgozóink. Békekölcsönt. Hazaszeretet, a föld, a gyermekek, a jövő szeretete hatja át a sziveket. Szinte egyként bólintanak a jegyzőpárok felé a fejek, a munka felett: — megadjuk. Ökrös Erzsébet, aki a szőrműhelyben dolgozik ragyogó szemmel mondja: —> örülünk, hogy könnyűszerrel adhatunk, ha az ország kér. Nem kell megijedni, mert kamatostul visszakap' juk. Ökrös Erzsébet kétszer nyert kötvényeivel, legutóbb 1000 forintot. Öregek, fiatalok egyként értik, érzik ezt. Ezért van, hogy már fél tízkor, amikor öszszegyülnek a jegyzésgyűjtők, boldogan jelenthetik: — Az üzem dolgozóinak nagyrésze már jegyzett. Gera Júlia a párttitkár elvtárs helyettese siet át az udvaron. Kezében lobogó — számokkal teleirt — papírlapok. Egyszerre kivágódik az iskolaecsetgyártó részleg ajtaja és elébe perdül három DISZ-fiatal, köztük a DISZ-titkár, a komolyarcú Bacsa Margit, Csányi Eta és Varga Mari. — Jegyeztünk Julika, mind a hárman négyszáz-négyszáz forintotI Fiatalok. Az örömük is olyan féktelen, hancúrozó. Adhattak ők is és jószivvel adták, hisz hallani ezt a szavaikból, meglátszik a szemükből. — Térjünk csak be Rózsa elvtárshoz — int a műhely felé Gera Júlia, Rózsa Lajos elvtárs, az asztalosműhely dolgozója, nincs meglepődve a látogatáson, de meglepődik, amikor meghallja. hogy még csak fél tiz és már a legtöbb dolgozó jegyzett. — ötszáz forintot jegyzek — mondja. Békekölcsönre igazán nem sajnálom én a pénzt. Még a két százalékot sem, ami a nyugdijakat helyrehozza. Régebben kellett volna már ezt az intézkedést hozni. Sorra jegyeznek az üzem dolgozói. Délután 1 óra. Türelmetlenül cseng a szerkesztőségi telefon. — Halló, itt „Délmagyarország!" — Az Ecsetgyár. beszél. Győztünk: minden dolgozó jegyzettt <1. i.J Rácz Jánosné (sz tag háromszáz forintja r Emberek sorsáról, gondolkodásáról, cselekedetéről, érzéseiről, új életünk iránti ragaszkodásukról regényeket lehetne írni. Az újság hasábjain kevés a hely — de sok mindent meg akarnak tudni a szegediek. így hát legyen ez a pár sor a becsületeseégről, a hazafias érzésről szóló megemlékezés. A történet röviden a következő: Rácz János és felesége az Alkotmány tsz tagja. Még májusban aláírták a kilépési nyilatkozatot, be is adták, ez volt akkor az elhatározásuk. Hogy mi okból, most ne firtassuk. Minden bizonnyal beszéltek olyan emberekkel is, akik nem akarják a virágzóbb életet, meg töprengtek ők maguk is, hogy mitévők legyenek. Aztán teltek a hónapok, betakarították a termést a tsz dolgozói, eljött az ősz: 6zeptember, s Rácz János és felesége napokkal ezelőtt visszavonták kilépésüket. -"Meggondoltuk, így határoztunk* — mondták és dolgoztak tovább szorgalmasan a tagsággal. Tegnap aztán ök is már korán reggel megismerték a minisztertanács felhívását, amelyben az ország dolgozó népéhez fordul — az Alkotmány tsz parasztjaihoz is —, hogy a kibocsátásra kerülő V. Békekölcsön jegyzésben hazafias érzéssel, becsülettel vegyék ki részüket. A tagság éppen nagy Jelentés a Szegedi Textilművekbol Batki Pálné és Ábrahám Pálné egyszerre értek az üzembe. Még nem is volt egészen fél 6, amikor a bélyegző óra rányomta kartonjukra a jelzést. Siettek. Pár pere múlva már átöltüzvo. bekötött fejjel jelentek meg ismét az előcsarnokban. Elsők akartak lenni a jegyzőívek átvételénél s valóban ők is kapták először kezükbe az ivet. A két fiatalasszony együtt lépett a munkaterembe is és nekifogtak a munkához: átvették a gépeket az éjszakai parti dolgozóitól. Ábrahámné fürgén. szaladt a scgédmesterrel géptől-gépig, a csévéket mérték, hány százalékosan vették át az éjszakásoktól. Utána a gépek leszedése következett. A teli orsók helyére üresek kerültek. Egy pillanatra sem állhatnak feleslegesen a gépek, tudják ezt mindannyian, mert nz sok-sok méter fonalat jelent népgazdaságunknak. Amikor a gépek arányosan, simán mentek, miníenki a helyén állt. a két szedés közt elindult a jegyeztető pár, \ogy felkeressék a hozzájuk beosztott dolgozókat. Először a segédmestert keresték fel, Faragó Antal elvtársat, aki nemrég került át a gyűrűsfonóra, eddig a kártolón dolgozott. Most kapja majd az első magasabb fizetését, 1200 forint körül s ennek felét, hatszáz forintot jegyzett. Jenei Jenő, a hulladék üzemrész művezetője is 1100 forintos havi keresetéből 600 forintot jegyzett. Szőrogről jár be dolgozni e elmondta, hogy már az úton megbeszélték feleségével, mennyit jegyeznek. Jeneiéknek'" három családja van. a legnagyobb 17 éves, fiú, ipari tanuló a vágóhídon, aki — mint a vágóhídról jelentették, — 112 forintos havi fizetéséből 50 forintot jegyzett. A kislányuk első kereskedelmibe jár, kitűnő tanuló volt az általános iskolában. A harmadik még kisebb. Az ő jövőjük biztosításáért jegyzett békekölcsönt a Jenei-házaspár. Az üzem dolgozói között sokan vannak olyanok is. akik többet jegyeztek, mint fizetésük fele. Tóth Piroska 760 forintos átlagkeresetéből 400 forintot. Méhes József 600 forintos keresetéből 250 forintot jegyzett. , 1 munkára készülődött: elhatározták, hogy a 23 hold kukoricát két munkanap alatt letörik, a szárat , is betakarítják, szóval elvégeznek mindent. Jönnek még a gyerekek is segíteni, megmutatják ők, mire képesek. Sorban le is jegyeztek a tagok vagy 34-en — ki kettő-, ki három-, ki négy-, ötszáz forinttal pecsételte meg és fejezte ki az akaratát, hogy segíti hazáját, az egész magyar nép programmjának megvalósítását. Rácz Jánosné száz forintot jegyzett, és kiment a kukoricaföldbe, amely a központi tanyától mintegy 800 méterre van. Egyszer csak tíz óra körül megjelent a tsz-elnök irodájában. — Hát Nagy elvtárs — mondta néki — visszajöttem. Ügy gondolom, hogy azért a becsület az nem engedi, hogy csak száz forintot jegyezzek. Mégis hát tudja jól, kaptunk tíz mázsa búzát, tíz mázsa árpát, húsz mázsa kukoricát, húsz mázsa krumplit, a háztájiról is betakarítottunk harminc mázsa kukoricát, többezer forint előleget vettünk fel, még kapunk vagy 4 forintot munkaegységenként — háromszáz forintra egészítem ki a jegyzésemet. Aztán megelégedetten sietett vissza: meglette, amit akart — így kívánta a becsülete, B Szegedi Kenderfonógyárban Nagy üzem a Szegedi Kenderfonógyár. Hosszú története van az üzemnek — sok-sok eredménye az itt dolgozó munkásoknak az elmúlt 10 évben. Erre az évtizedre s nagy változásaira gondolt Forgó Gáborné, amikor kedden reggel rámosolygott az üzemi zenekar tagjaira. A zenekar fújta az indulókat az udvarban — köszöntötték vele a gyárba érkező dolgozókat. Aztán hamarosan megtudta a párperces röpgyűlésen, ez az ünnepi fogadtatás azért van, mert a mai napon kezdődik az ötödik Békekölcsön-jegyzés — az egész ország dolgozóinak hazafias megmozdulása. Forgóné az elsők között volt, aki jegyzett, még korán reggel. Jegyzésgyüjtő párok keresték fel az üzemrészekben a gépek mellett dolgozókat, a műszakiakat, az adminisztrátorokat. Természetesen nem tudtak még eljutni kedden délelőtt mindenhova elbeszélgetni, de már így is délig mintegy 400-an jegyeztek a Szegedi Kenderfonógyárban Ötödik Békekölcsönt, akik készek arra, hogy forintjaikkal is segítsék nagyszerű terveink megvalósítását. Forgó Gáborné is örömmel hallgatta, hogy Palotás Sarolta az előfonóban, vagy Sajtos Anna, Szép Lajos, Sziráki Jolán, Szilágyi Vera stb. példamutatóak akartak lenni a jegyzésben és kijelentették: „Tudjuk mi a kötelességünk", Levelezőink írják a Békekölcsön jegyzéséről „A HAZA JAVÁRA, MAGAD HASZNÁRA jegyezz békekölcsönt" — jelszóval kezdték meg a jegyzést az Erőmű dolgozói, örömmel jegyeztek, mert közülük többen, közvetlen és közvetve is visszakapták az államnak kölcsönadott pénzt. Kiss Lajos salakosmunkás a jegyzéskor ezeket mondta: — örömmel jegyzek, mert tudom, hogy idáig is sok mindent kaptam, de ezután még többet kapok. Az új nyugdíjrendelet rövidesen rám is vonatkozik. Boros Gergely, Fiiák Ignác, Szőke Józsefné és az Erőmű többi dolgozói is valamennyien úgy vélekednek, hogy jól kamatozik az államunk pénztárában kölcsönadott forint. Misán György A VIZ- ÉS CSATORNAMÜVEK munkásai hazafias kötelességüket teljesítették, mikor a csütörtöki napon a röpgyűlés ntán felkeresték őket jegyzésgyűjtők. A legutóbbi húzáson nálunk öten nyertek. Ezt megelőzően 14 dolgozó kapta vissza nyereséggel kölcsönadott pénzét. Az első órában a Vízművek dolgozóinak 50 százaléka lejegyzett. Siprikó Gyula AZ ÖTÖDIK BÉKEKÖLCSÖN jegyzésének első napján a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat dolgozóinak 46 százaléka jegyzett békekölcsönt. Pálinkás János felrámoló 1000 forintos fizetés mellett 600 forinttal szerepelt a jegyzők listáján. Pálinkás bácsit megkérdeztem, milyen gondolatok ösztönözték erre a tekintélyes összegű jegyzésre. — 64 éves vagyok.:. Az új nyugdíjtörvény megjelenése után most már a nyugdíjba menetelre is'gondolhatok .,, — mondja mosolyogva Pálinkás elvtárs. — De ha tovább dolgoznék, akkor is jól jön egy-egy kis nyeremény. A Tervkölcsönömet már az utolsó számig kihúzták, Gabnai János KORMÁNYUNK FELHÍVÁSÁRA a kisiparosság is bekapcsolódott az Ötödik Békekölcsön jegyzésébe. Sok kisiparos jegyzéséből kitűnik, hogy megértette a kölcsönjegyzés jelentőségét, és tudja, hogy a jegyzéssel jobb és szebb életét, az anyagellátás további javulását biztosítja. Gramdpier Ernő lakatos 500 forintot, Döme Dezső lakatos 1000 forintot, Bózsó József és Nagy Ferenc kőfaragó 600—600 forintot jegyzett. De nem minden kisiparos látja világosan annak a sok segítségnek a jelentőségét, melyet a kisiparosság a kormányprogramm elhangzása óta pártunktól, kormányunktól kapott. Rósner József villanyszerelő kisiparos saját elmondása szerint 200 forintot akar jegyezni, Balogh János gáz- és vízvezeték szerelő pedig egyenesen 100 forintot, Dunai József A SZEGEDI SEPRÖGYÁRBAN mindhárom telepünkön a reggeli röpgyűlés után megkezdődött az Ötödik Békekölcsön jegyzése, A jegyzőpárok felkeresték a dolgozókat munkahelyeiken és elbeszélgettek velük. Siha Sándor 400 forintot jegyzett. Ö szívesen adja kölcsön államunknak ezt az összeget, mert tudja, hogy a most megjelent nyugdíj rendelet és kormányunk más intézkedései is munkatársai és az ő érdekét szolgálják. Tóth István keresetéhez mérten 450 forintot írt a jegyzési ívre. Az idén szakszervezeti üdülésben részesült. Elmondotta, hogy ezzel a jegyzett összeggel fejezi ki a haza iránti szeretetét és nyújt lehetőséget ahhoz, hogy a következő évben még több dolgozó mehessen üdülni, Schwarcz István A MEZŐKER-NÉL, amely szétágazó munkahely, délelőtt 10 óráig a dolgozóknak mintegy 70 százaléka jegyzett Békekölcsönt A munkahelyeken a legjobb jegyzőket, a kiemelkedő jegyzéseket táblákon népszerűsítik. Molnár István neve is ide került. Ö már a kisgyűlésen elmondotta, hogy a népjólét emelkedése érdekében, a mezőgazdaság fejlesztéséért adja kölcsön pénzét. Havi 900 forintos fizetése mellett 700 forintot jegyzett. Szűcs Veronika ifjúmunkás a DISZ-brigád tagja, ö azt mondotta: „Legjobb takarékosság, ha a nép államának adom pénzemet, ezzel a jegyzéssel is a jövőm megalapozását segítem elő", i -t . Kádár Sándor SZEGED 2. POSTAHIVATAL dolgozói ünnepi röpgyűlés után jegyeztek békekölcsönt. Sokan felkeresték a jegyzőpárokat, nem várták meg, hogy azok menjenek hozzájuk. Vincze Imre 400, Züdi Vince 500, Kovács Mihály 450, Major Tibor 700, özvegy Ivanics Gyuláné 400, Békés Pál 500 forintot jegyzett, Kovács Mihály A LENIN UTCA SARKÁN a 144. számú Csemege Bolt előtt háromnegyed 6-kor gyülekeztek dolgozóink tegnap reggel. 6 óra előtt néhány perccel megjelent Stötzer István boltvezető helyettes, aki ismertette e nagy nap jelentőségét — az Ötödik Békekölcsön jegyzést. A dolgozók fizetésük 50 százalékát jegyezték. A 144. számú csemegebolt dolgozói örömmel tettek eleget kormányunk felhívásának, mert tudják, hogy bőségesen kamatozik kölcsönadott Pénzük. Drégely Józsefné A FÉMIPARI ÉS FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT finommechanikai részlegének ^dolgozói a reggeli órákban jegyeztek. Mindenki saját erejéhez mérten adott kölcsön államunknak. A finommechanikai részlegen jó példával járt elől Kálmán Félixné, Gyimesi Lászlóné, Vincze Miklósné és Kálmán Júlia. Sirokimán Sándor Községük fejlődésének lényeivel cigiiáinak a népnevelők Ásotihalmán A határmenti Ásotthalom községben a népnevelőket jól felkészítette a helyi pártszervezet, mert feldolgozta községük fejlődésének tízéves eredményeit. A népnevelök emellett már beszélnek azokról a tervekről is, -amelyek az elkövetkezendő években valósulnak meg. Darálót, hídmérleget, új piacteret kapnak néhány hónap múlva az ásotthalmiak s ugyanakkor közel 60 millió forintból kialakul új községük. melyben kultúrház, iskola, csecsemőotthon, óvoda stb. épül a lakóházak sorai mellett. A jegyzés eredményesen kezdődött meg csütörtökön reggel. é