Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-23 / 225. szám

WfLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t M/M SZAMUNKBÓL: AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELFOGADTA A TANÁCSOKRÓL ÉS A TANÁCSOK TAGJAINAK VÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT (2-es oldal) EMELJÜK A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁNAK SZÍNVONALÁT! (3-as oldal) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VISSZAFIZETETT FORINTOK (3-as oldal) X. ÉVFOLYAM, 225. SZAM I CSÜTÖRTÖK, 1954 SZEPT. 23. ARA: 50 FILLÉR Jegyezz békekölcsönt l (L. A.) A mai napon újra elhangzott a jelszó: "A haza javára, a magad hasznára, jegyezz Békekölcsönt!" Az állam, a dolgozó nép állama fordul ma ismét a haza polgáraihoz, s államkölcsön jegyzésére hív fel mindenkit, hogy ezzel is hozzájáruljunk országunk további építéséhez, iparunk — főleg a lakosság igényeit kielégítő könnyűiparunk — és mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. Társadalmunk minden rétege megértette és a példák sokaságán tapasztalja, hogy kölcsönadott forintjait visszakapja. Ma már igen kevés az olyan kölcsönjegyzőknek a száma, akik akár az ötéves Tervkölcsön, akár valamelyik Békekölcsön kötvényükkel kisebb-nagyobb összeget ne nyertek volna, vagy kötvényszámuk ne szerepelne a névértékben kihúzott számok tömegében. De még ők is családjuk vagy rokonságuk körében találnak olyanokat, akik az eddigi húzások során pénzüket visszakapták, néhányan sokszorosan. A legutóbbi alkalommal is, a IV. Békekölcsön első húzásakor például Berta Ferenc, az Üjszegedi Ládagyár dolgozója tízezer forintot nyert. Többszörösen kapta vissza kölcsönadott pénzét. A Szegedi Kenderfonógyár bejáratánál is hoszszú lista hirdeti a boldog nyertesek neveit. A IV. Békekölcsön első sorsolásánál Varga Mihályné, Hudász Rozál, Báló János 500— 500 forintot nyertek 100 forintos kötvényeikkel. Csak ebben a gyárban is rajtuk kívül még több mint 30 dolgozó nyert kisebbnagyobb nyereményt, Megyénk dolgozóit természetesen elsősorban az érdekli, hogy mi történik kölcsönadott forintjaival? Az V. Békekölcsön lejegyzése a pártkongresszus határozatainak, a kormányprogrammnak megvalósítását segíti elő. Pártunknak és kormányunknak célja az, hogy a szocializmus építésével egyidőben emelje az egész dolgozó nép életszínvonalát, ez pedig csak úgy lehetséges, hogyha a lakosság közvetlen szükségleteit szolgáló könnyű- és élelmiszeriparunk fejlődik, mezőgazdaságunk termelésének hozama növekszik. Államunk elsősorban éppen e célok megvalósítására használja fel az államkölcsönt. Számos élelmiszeripari és könnyűipari üzem létesül, vagy bővül a következő esztendőben és a második ötéves terv éveiben. Különösen nagy gondot fordít államunk a mezőgazdaság fejlesztésére és sok segítséget nyújt a szövetkezeti, valamint az egyéni parasztságnak. Ez a segítség elsősorban termelési segítség, — több és jobb mezőgazdasági gép, műtrágya, növényvédőszer, minőségi vetőmag stb. A dolgozó parasztság még az eddiginél is sokkal nagyobb termelési segítséget kaphat, ha ö is hozzájárul ehhez forintjaival. Sok parasztcsalád jelentős összeget fordít gazdaságának fejlesztésére, állatállományának növelésére, gazdasági felszereléseinek kicserélésére. A dolgozó parasztság adjon kölcsönt arra is, hogy az egész mezőgazdaság fejlődjék és annak szoros részeseként minden egyes szövetkezeti és mindéin egyes parasztgazdaság. A most kölcsönadott forintok sokkal előbb viszszatérülnek, mert legnagyobb részüket olyan célokra fordítják, melynek hatása hónapokon, vagy egy-két éven belül lemérhetjük a lakosság életszínvonalának emelésében. A dolgozók kölcsönadott forintjaik sorsát megtalálhatják a helyi beruházásokban is. Már az elmúlt évben többezer forint maradt megyénkben a készpénzjegyzés összegéből, melyet a tanácsok kulturális és szociális célokra használtak fel. Ebben az évben pedig a tavalyi 20 százalék helyett a jegyzett összeg 25 százaléka marad vissza. A helyi tanácsok a törvénytervezetben is nyilvánosságra hozott nagyobb önállóságuk alapján sokkal jobban fel tudják majd használni ezt az összeget a helyi szükségletek legközvetlenebb kielégítésére, mint eddig. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy csak a jegyzett öszszeg egynegyedének beruházásait kapjuk vissza. Nem. Visszakapjuk a többi összeget is az országos jellegű beruházások eredményeiben, melyek az egész ország lakossága, köztük szűkebb hazánk, Csongrád megye dolgozóinak érdekeit is szolgálják. Ezen túlmenően visszakapjuk városaink, községeink fejlesztését szolgáló állami tervek megvalósulásában is. „ Megyénk minden dolgozója jegyezzen most is Békekölcsönt! Mind a bérből és fizetésből élő munkások és alkalmazottak, mind a dolgozó parasztok közvetve és közvetlenül visszakapják az államnak kölcsönadott pénzüket. Mindenki tud valamennyit kölcsönadni, mert megyénk dolgozói évről-évre jobban élnek. Nem kell messzire visszatekintenünk, csak közvetlen a kormányprogramm előtti évre, ezt kell összehasonlítanunk a mostanival. 1952ben dolgozóink, a bérből és fizetésből élő munkások, alkalmazottak egyhavi fizetésük száz százalékát jegyezték legtöbben. Ma, a kormányprogramm után több mint egy évvel sokkal jobb anyagi körülmények között jegyeznek dolgozóink. Most, amikor kevesebb pénz kell ruhára, olcsóbbak a ruházati cikkek, az élelmiszerek, jóval kevesebb pénz szükséges a háztartás kiadásaira. Sokkal emelkedett dolgozóink életszínvonala. Ha csupán ezt az évet nézzük, akkor is megállapíthatjuk, hogy például az áruforgalom az 1954 második negyedében 40.3 százalékkal haladta meg a mult év azonos időszakának forgalmát. Igen jelentős ez a szám! A falun pedig 51.1 százalékkal vásárolt több árut a parasztság ebben az időszakban. Van pénze a dolgozó parasztságnak, amit az is mutat, hogy az idén 184 százalékkal több rádiót, 72 százalékkal több motorkerékpárt, 14 ezer mázsával több növényvédőszert és 50 ezer mázsával több műtrágyát vásárolt, mint az elmúlt évben. Vannak nehézségeink is. Arra is kellenek a dolgozók forintjai, hogy ezeket a nehézségeket leküzdhessük. Az új államkölcsön tehát egész népünk jólétének emelését szolgálja. Emellett azonban — mint ahogy neve is mutatja — hazánk további erősítését, a béke védelmét is célozza. Az idei békekölcsönjegyzés éppen abban az időben zajlik le, amikor megyénk dolgozói a népi egység kifejezéseként a Hazafias Népfront-mozgalomhoz csatlakozik. Megyénk minden dolgozójának hazaszeretetére, államunk iránti hűségére számít pártunk és kormányunk. Járuljon tehát hozzá országos és helyi terveink megvalósításához megyénk minden társadalmi rétege: jegyezzünk valamennyien V Békekölcsönt! Legyen az idei békekölcsön jegyzés is népszavazás a nemzeti egység, a béke mellett. Legyen beszédes bizonyítéka megyénk dolgozói hazaszeretetének. A Magyar Népköztársaság' Minisztertanácsának felhívása az Ötödik Békekölcsön jegyzésére MAGYARORSZÁG DOLGOZÖ NÉPÉHEZ! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kibocsátja az új államkölcsönt. Felhívjuk dolgozj népünkét, hogy szorgalmas építő munkája mellett a kölcsön jegyzésével segítse a kormányprogramm célkitűzéscinek megvalósítását. Az új államkölcsönt, az ötödik Békekölcsönt 1.100 millió forintban bocsátja ki államunk, melynek jegyzése a mai nappal kezdődik. Tíz esztendővel ezelőtt Magyarországot akkori urai a pusztulás szélére taszították. Háború dúlta fel hazánkat, a fasizmus sanyargatta népünket. Minden becsületes ember úgy érezte, hogy népünk sorsát, hazánk jövőjét, családja és a maga életét végső pusztulás fenyegeti. Egy évtized multán büszkén hirdetjük, hogy nemcsak a háború okozta romok tűntek el hazánk földjéről, hanem új, egészséges élet lüktet gyárainkban, mezőinken, iskoláinkban, otthonainkban. Népi demokratikus rendünk minden becsületes dolgozó Igazi hazájává tette országunkat s ma biztosi léptekkel haladunk a szocializmus építése útján a még szebb, még boldogabb jövő felé. A változás alapja — hazánk felszabadulása. A szabad országban a hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. Eredményeinket elsősorban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk áldozatos, jó munkájának köszönhetjük. De hozzájárult eredményeink eléréséhez az az összeg is, amelyet dolgozó népünk az államkölcsönök jegyzésével bocsátott rendelkezésre. Áz államkölcsönök minden forintjával gondosan gazdálkodott a nép állama s az építés költségeinek fedezésére, a népjólét növelésére használta fel azt. Az államkölcsönök — a béke kölcsönei, a békés építésre, a haza megerősödésére szolgáltak. A kötvények évente kétszeri sorsolása, a visszatérített és nyereménnyel tetézett összegekkel a jegyzők közvetlen hasznára Is váltak. A kormányprogramm új távlatokat nyitott meg dolgozóink előtt s hatalmas eredmények eléréséhez mutatott utat egész népünknek. Ezeket az eredményeket a munkafegyelem megszilárdításával, a termelékenység emelésével, a minőség javításával, az önköltség csökken-' tésével, a legszigorúbb takarékosság megvalósításával érhetjük el. Jól tudja ezt dolgozó népünk s a bíztató, szép célok elérése érdekében vállalja is a feladatok végrehajtását. De túl ezen, a kormányprogramm megvalósításához az államkölcsön összege is hozzásegített. Az Ötödik Békekölcsön 1.100 millió forintos összegét kormányunk az egész dolgozó nép érdekében arra fordítja, hogy jelentősen hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, növelje a közszükségleti cikkek termelését, emelje valamennyi dolgozónk életszínvonalát. Tudjuk, hogy a kormánynak ezt a felhívását minden magyar dolgozó a maga ügyének érzi és az ötödik Békekölcsön jegyzésével is ki akarja venni részét népünk növekvő jólétének megvalósításából. Magyar Dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiséglek! A haza felemelkedése, a nép jóléte további emelése erdekében fordulunk hozzátok. A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budanest 1954 szentember 23. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA Az Olödik Békekölcsön kibocsátási feltételei imunnwxSMWW , »£f»0<l<»s«sia wr«<«{><YKÖkCSÍWf m ÍGYSZÁZ fÚS.IKt • Wy.-.vvowf nöw,.,-* AMíu*- í» * s-it* ... - >;.'..-:;•:• .,- . .. .... — : : , «w« « . - „ t>«*>» •«•£•« • —* "—«*/«lii»n k — << 'tir* iliVi* I nfiTn i >1*1" i i t "i i" - —1, i ii i r v ' * " • i r*" "—— ' 5 >*• M, H1 ^A^t^. wm • 44' L . 51076 ^^ lő í. Az ötödik Békekölcsön 1934. október elsején, 1955. március lió 1-től 1975. március hó l-ig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön száz millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály 20 ezer sorozatból áll. Egv100 Ft névértékű kötvényre eső nyeremény, beleértve a névértéket is: ötvenezer Huszonötezer Tízezer ötezer Ezer ötszáz Kettőszáz egy os/t-iiy kötvényeinek „sorozat" száma 40.001-től 60 ezerig, egy sorozaton boliil a kötvények „száma" 01-től 50-ig terjed. 4. A kölcsön százforintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek oszszevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek kettő, illetve öt darab százforintos kötvénynek felelnek meg. Az öszEgy sorsolás alkalmával db egy e&y kettő Hat ötven Hatszázötven Nyolcezerncgyven szevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő kettő, illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre esö nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenkint kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből 20 százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei Százezer forintos főnyeremény, ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kettőszáz forintos nyeremények, amelyek a százforintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül Kisorsolásra. 6. A kölcsön hűszévi időtartama alatt évenkint két, összesen negyven nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával, minden százmillió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni: Kisorsolásra kerülő nyeremény mennyisege az összes sorsolás alkalmával db Negyven Negyven Nyolcvan Kettőszáznégy ven Kettőezer Huszonhatezer Háromszázhuszonegyczerhatszáz A nyeremények száma összesen: A nyeremények forintösszege: Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül egy darab százezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1960. évtől 1975. évig terjedő 15 év alatt, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban, névértékben kerülnek kisorsolásra. 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1978 március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott 8.750 2,180.000 350.000 84.320.000 kötvények érvényüket vesztik és i nyereményt kifizetni már nem lcazokra sem a névértéket, sem . a I het. Országszerte ünnepségeken emlékeznek meg a néphadsereg napjáról Ebben az évben már negyedszer ünnepli dolgozó népünk a néphadsereg napját. Az 1848-as honvédsereg első nagy győzelmének, a Pákozd-Sukorói csatának évfordulóján. szeptember 29-én az ország népe szeretettol köszönti a 48-as honvédeknek és 1919 vörös katonái, nak méltó utódait, néphadseregünk harcosait. Országszerte ünnepségeken emlékeznek meg a néphadsereg napjáról.