Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-23 / 225. szám

OELMRGYflRORSZflG CSÜTÖRTÖK. 1954 SZEPT. 23. Az országgyűlés elfogadta a tanácsokról és a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot A: országgyűlés szerdán folytatta munkáját. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Acs Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság pótagjai. Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai. Piros László belügyminiszter. Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügy miniszter, Zsofinyec Mihály kohóés gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter. Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter. Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter. Szíjártó Lajos építésügyi miniszter. Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomata páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai testület számos tcgja. Péter János felszólalása Mekis József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést, amelyen folytatódott a tanácsokról szóló törvényjavaslat vitája. Az első felszólaló Péter János református püspök, országgyűlési képviselő volt. — A református egyház hivatalos állásfoglalásait idézem, amikor itt is ünnepélyesen kijelentem, hogy mi a magyar református egyházból tisztelettel és szeretettel tekintünk Népköztársaságunk alkotmányára. Tisztelettel és szeretettel, mert benne a nép győzelmének és ugyanakkor az egyház szabadságának garanciáját látjuk. — Az elnyomatás letűnt századainak emlékei, a hősies harcok nemzedékekein át világító példái, a felszabadulás utáni évek küzdelmei és eredményei érlelték a magyar népet arra, hogy élni tudjon az alkotmányban így kifejezett lehetőséggel: -Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé". Igen -Lettünk, mi eddig nem valánk" — Nagykorú nép, a szabadságot és békét szerető nagykorú népek társaságában. A mult el nem felejthető fájdalmas emlékei és a mai Világhelyzet feszüliségei adnak időszerű értelmet Vörösmarty szavainak: -Nincs hatalom — mely visszanyom". Van pedig hatalom, nagyon is fondorlatos, amely szeretne visszanyomni. Éppen a legutóbbi hetekben a legszemélyesebb tapasztalatok során kaptam ízelítőt ezekből a fondorlatokból. Néhány héttel, sőt nappal ezelőtt még ennek a fondorlatnak a cselszövései vettek körül Amerika partjain. Egy öttagú magyar delegációval vettem részt az Amerikai Egyesült Államokban az Egyházak Világtanácsa nagygyűlésén. Az egyházak képviselőivel való együttlétünk örömét a legravaszabb fondorlatokkal igyekeztek megzavarni bizonyos amerikai politikai személyek és hivatalos szervek. — A most továbbfejlődő tanácsok — mondotta a továbbiakban — a nemzeti egységnek hatalmas és aktív kifejezői lesznek. Multunk száÍ

mos nagy példát mutat arra, hogy küzdelmes vállalkozások miként . mozgatták meg az egész nemzetet, mégis a nemzeti összefogás arányainak, erejének, alkotó lehetőségeinek történelmünk során soha nem tapasztalt gazdag időszakába léptünk a Hazafias Népfront újjászervezésével, amelyben ez a törvénytervezet, majd ennek nyomán az új tanáesválasztás örvendetes esemény lesz. Elmondhatom, hogy ezt a nemzeti összefogást örömmel üdvözli a magyar protestantizmus. áldást és sok jó eredményt kíván működéséhez, és a maga erejével is részt kíván venni építő nemzeti céljaink minél jobb megvalósításában. Az új törvényjavaslat néhány jellemző vonását szeretném kiemelni — hangsúlyozta ezután —, mint. amelyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy az új tanácstörvény segítség lesz ezeknek a nemzeti céloknak az eredményes munkálásában. — Mindenekelőtt ezt emelem ki: az államhatalom és államigazgatás fokozatos szerveit az új törvény úgy állítja egymás mellé és egymás fölé, hogy a népképviseleti testületek a parlamenttől a községi tanácsokig állandó irányítói, ellenőrzői és a szükség szerint korrigálói lehessenek — az eddiginél biztosabban és hatékonyabban — az államigazgatási szerveknek. — A tanácstagok kapcsolata a választókkal az eddiginél közvetlenebbé válik az új törvény intézkedései következtében. Mivel ez a tervezet hazánknak, népünknek jó, a nemzeti összefogást a közjó ápolása érdekében elősegíti, azért a törvényjavaslatot örömmel fogadom el — fejezte be szavait. Erdei Ferenc elvtárs felszólalása Több hozzászólás után Erdei Ferenc igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Valóságos tömegmozgalom volt a törvénytervezet megvitatása, s ez egyben a Hazafias Népfront megszületését és a legszélesebb tömegmozgalom első sikerét is jelenti. Sokan azt kívánták, hogy a törvény kifejezetten szóljon a tanácstagok anyagi, büntetőjogi és fegyelmi felelősségéről. Azt a kívánságot, hogy fokozott megbecsülésben részesüljenek és egyúttal fokozott felelősséggel tartozzanak a tanácstagok, természetesen csak helyeselni lehet. Mégis nem lett volna helyes, ha a tanácstagok felelőssegét a javasolt módon felvettük volna a tervezetbe, hiszen a tanácstagok választott személyek, akik nem állhatnak fegyelmi felelősség alatt, ellenben a választók megítélése alapján bármikor visszahívhatók. Ugyancsak nincs szükség külön büntetőjogi felelősség kimondására sem, mert az általános büntetőjogi szabályok szerint természetesen a tanácstag is felelős olyan esetben, ha törvénybe ütköző cselekményt követ el. Nyilvánvalóan ettől eltérő a helyzet a végrelhajtóbizottsági tagoknál, helyesebben: az ő esetükben fokozottabban fennáll mind megbízatásuk megtisztelő jellege és a megbecsülés ezzel kapcsolatban, mind pedig az a felelősség, amelylyel tartoznak. Természetesen ez a felelősség nem fegyelmi felelőáSég a választott végrehajtóbizottsági tagoknál, mert ez összeférhetetlen lenne a választással, viszont természetesen ők is visszahívhatók. De ezt a megkülönböztetett felelősséget az egyik oldalon, másrészről megbecsülő és megtisztelő jellegét e megbízatásnak kifejezésre juttatja a törvénytervezet akkor, amikor a végrehajtóbizottsági tagok részére esküt rendszeresít, ami az eddigiekben nem volt. Ez az eskü kifejezi azt a fokozódó felelősségérzést, felelősségtudatot, amely ^azonban ismétlem, természetesen nem mehet a fegyelmi felelősség területére. Többen felvetették, hogy a felsőbb tanács ne változtathassa meg az alsóbb tanács határozatát, mert ez sértené az alsóbb tanács jogkörének teljességát. Egyúttal azt is többen kifogásolták, hogy a tanács rendeletét miért kell a felsőbb tanácsnak jóváhagynia. Ezekben az észrevételekben némi igazság van, mégis nem lenne helyes, ha a törvényben teljes egészében elfogadnánk ezeket a javaslatokat, Helyes az, ha minden tanács a maga területén külön jóváhagyás nélkül hozhat olyan szabályokat, amelyekre az ottani viszonyokhoz képest szükség van. A tervezetben ez is a javaslat. Ez annál is inkább indokolt, mert olyan esetben, ha a felsőbb tanács törvénysértőnek vagy magasabb érdekekkel ütközőnek találná a helyi rendeleteket, módja van azok felülvizsgálatára, szükség szerint megváltoztatására Vagy megsemmisítésére. Azt azonban nem lenne helyes elfogadni, hogy a felsőbb tanács ne változtathassa meg az alsóbb tanács határozatát. Mint a törvényjavaslat is világosan kifejezi, a tanácsok a demokratikus centralizmus elvén nyugszanak, tehát az államhatalom helyi szerveinek bele kell illeszkedni az államhatalom egységébe. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy a felsőbb tanács, végső fokon az országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács, mint választott hatalmi testületek az egész ország területéi-e rendelkezhetnek és ennek során módosíthatják a helytelen vagy törvényellenes helyi határozatokat. — Elég sok oldalról felvetették azt a kívánságot, hogy a végrehajtóbizottság titkárai számára képesítést írjunk elő, sőt olyan javaslat is hangzott el, hogy a végrehajtóbizottság titkárait ne válasszák, hanem kinevezzék. Ami a javaslat első részét illeti, azt érdemben nyilván helyeselni kell. Indokolt az a követelmény, hogy a végrehajlóbizottság titkárai megfelelő képzettséggel rendelkezzenek, ezt azonban, amennyire helyes a gyakorlatban érvényesíteni, annyira helytelen lenne törvényes feltételként kikötni. A javaslat másik része, hogy a titkárok kinevezés útján kerüljenek a tanácsi szervezetbe, egyenesen ellenkeznék az egész törvény szellemével, a tanácsok rendszerének alapelveivel. A tanácsoknak éppen az a lényege, hogy a tanácsok által választult végrehjtóbizottság elnöke a helyi államigazgatás első embere, igazi felelős Irányítója,, akinek a helyi Igazgatás valódi fejének kell lennie. — Igen nagy számban szóltak hozzá az állandó bizottságok kérdéséhez. Ezeket a hozzászólásokat különösen értékesnek kell tekintenünk, mert tükröződik bennük az állandó bizottsági tagoknak, a tanácstagoknak, de tanácson kívül állóknak is a rendkívül élénk érdeklődése az állandó bizottságok munkája iránt. Az ilyen irányú hozzászólások azonban örvendetes törekvéseik mellett azt is mutatják egy részükben, hogy elég sokan nincsenek tisztában az állandó bizottság jellegével és munkájuk természetével. Ezért számos olyan javaslatot is tettek, amelyek szerint az állandó bizottságokat ne a tanács, hanem a végrehajtóbizottság irányítsa, másrészt olyanokat, hogy az állandó bizottságok a tanácsét meghaladó hatáskört is kapjanak. Világos, hogy ezeket a javaslatokat nem lehet elfogadni. — Számosan javasolták, hogy a tanácsok feladatainak meghatározásánál ne csak a helyi ipar és a mezőgazdasági termelés irányításáról, illetőleg megsegítéséről legyen szó, hanem a helyi kereskedelemről, közlekedésről, a város és községgazdálkodásról is. Ezzel kapcsolatban azt ls sokan javasolták, hogy a tanácsnak jogában álljon a jogszabályok keretei között helyi szükségleteket kielégítő vállalatok létesítése. Nyilvánvalóan igen helyes javaslatok ezek és a törvényjavaslat szövege már ilyen értelemben került az országgyűlés ©lé. — Ezzel kapcsolatban további olyan javaslatokat is tettek, hogy a lanács feladatai között ne csak olyanok szerepeljenek, amelyek az állami feladatok helyi végrehajtására irányulnak s köztük olyanokat is, amelyek olykor terhesek a lakosságra, hanem olyanok is, amelyek közvetlen helyi hatáskört biztosítsanak a lakosság kisebb-nagyobb panaszainak, iigyes-bajos dolgainak elintézésére, megoldására. A törvénytervezet ennek a kívánságnak tesz eleget, • akkor, amikor a 6. paragrafusban kimondja azt, hogy a tanács feladatai közé tartozik a város, illetve községfejlesztési terv kidolgozása és a gondoskodás annak végrehajtásáról. — Nagyszámú javaslatot vetettek fel olyan értelemben, hogy a törvénynek utalnia kellene arra, hogy az állami intézmények és vállalatok segítsék e'ö a tanácstagok munkájának ellátását. Ennek a kívánságnak tesz eleget a tervezet 26. paragrafusa, amely kimondja, hogy az állami és társadalmi szerveknek kötelességük elősegíteni a tanácstagoknak tanácstagságukból eredő tevékenységük zavartalan és eredményes végzését. A javaslatok általában helyeselték a nyilvánosságra hozott tervezet szabályait, azonban ezekhez különböző kiegészítéseket fűztek. Ezek közül feltétlenül helyeselni kell azt. ami e kapcsolatok rendszeressé tételére vonatkozik s ennek megfelelően a tervezet már tartalmaz is ilyen rendelkezést. A kiegészítő javaslatok köre azonban nem zárult le az országgyűlési tárgyalás megkezdésével. Az az eleven érdeklődés és alkotó közreműködés, ami a megvifatásra kiadott tervezet alapján megindult, továbbfolytatódott az országgyűlés tárgyalásán és az elő tem felszólal 1 képviselőtársaim számos igen figyelemre méltó és helyes kiegészítő javaslatokat tettek. Természetesen nem véletlen — folylatta —, hogy ezj a törvénytervezetet a Hazafias Népfront előkészítő bizottsága bocsátotta széleskörű vitára és az sem, hogy a III. kongresszus határozatai az új népfront megalakilásával együtt fektették le a helyi tanácsok fejlesztésének irányelveit. Ennek az összefüggésnek az a lényege, hogy a tanácsoknak mint az államhatalom helyi szerveinek a megszilárdítása és fejlcsztcso elválaszthalatlan, szoros összefüggésben van az új népfront megalakításával és kibontakozásával. Mindkettőnek az a lényege, hogy a dolgozó nép fokozott tevékenységét és nagyobbarányú részvételét valósítja meg a vezetésben. A népfront az a széles, átfogó tömegmozgalom, umely a munkásparaszt szövetségen nyugvó, a lakosság túlnyomó többségé^ átfogó széles népi egységet valósit meg és jelentősen kiszélesíti a munkásparaszt szövetségen alapuló népi hatalom tömegbázisát, széles pártonkívüli tömegek, értelmiségi, kispolgári rétegek számára is lehetőséget teremt az ország politikai, gazdasági és kulturális életében való akliv részvételre. A helyi tanácsok ugyanilyen alapokon nyugszanak és feladataik is egyezők a népfrontéval. Milyen összefüggés, illetve milyen különbség van mégis a népfront és a tanácsok, mint államhatalmi szervek közölt? Az új népfront széles, demokratikus tömegmozgalom, amelynek élén a munkásosztály áll, amelynek vfzetőercjj a Magyar Dolgozók Pártja, ame'ynck alapja a munkás-paraszt szövi tség s amely a legszélesebb tömegekre kiterjed. Ez a széles demokratikus lömcgmegmozgalom tehát olyan társadalmi mozgalom, amely politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területén kifejti tevékenységét. Ebből következik, hogy jellegzetesen különbözik a helyi tanácsoktól, amelyek ál'.amhalalmi szrrvek. A népfront az a politikai erő, amüy alapja és forrása a tanácsol: á'lamhatalmi tevékenységének. Erre támaszkodik a tanács, m i t államhatalmi szerv és mint tömegszervezet. A népfront mindenekelőtt forrása a tanácsok megalakulása- j nak. * A népfront politikai és mozgalmi | tevékenységén múlik, hogy a helyi tanácsok t"KJává olyanokat válasszanak meg, akik biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését, ellenőrzését és felelősségét az álhimhalalom gyakorlásában. De természetesen nemcsak a választás időszakában támaszkodik a tanács a népfrontra. Egész működése során eengtdhetetien, hogy a Hazafias Népfrontra támaszkodva állundóan biztosítsa a nép legszélesebb tömegeivel az e'cvcn kapcsolatot. Mindennek pedig az a legfőbb tartalma, hogy a helyi tanács támaszkodva a Hazafias Népfrontra, tevékeny és kezdeményező helyi politikát folytasson. Fonlos kérdése a törvénytervezetnek, hogy milyen mértekben biztosítja a tanácsoknak ezt az államhatalmi szerepét, hogyan gondoskodik arról, hogy ezt államigazgatási szervek ne torzíthassák el, hegy az eleven kapcsolatot a nép tömegeivel semilycn formában ne szűkítsék vagy ne korlátozzák. — Nem kevésbbó lényegbevágó a helyi tanácsok államigazgatási szerveinek új ós helyesebb meghatározása a most tárgyalt törvényjavaslatban, — mondotta, majd így folytatta: — A törvénytervezet a tanácsi igazgatási szervek jellegét. működési irányelveit f'lreérthetctlenül tisztázza és következetesen megvalósítja a kettős irányítás elvét. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt, hogy a szakigazgatási szervek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörrel rendelkeznek és — a jóváhagyott terv és költségvetés, továbbá a megállapított létszám és béralap keretében — önállóan gazdálkodnak, illetve intézkednek. S ezek az-önálló jogú és egyéni felelősséggel vezetett szakigazgatási szervek egyfelől a végrehajtó bizottságnak, másfelől pedig a felettes szakigazgatási szerveknek vannak alárendelve. A törvényjavaslat széleskörű és mélyreható megvitatása után joggal megállapíthatjuk, hogy törvényhozásunk érdemes és jó munkát végzett. A törvényjavaslat, ami felett határoznunk kell, megérett arra, hogy az országgyűlés törvényerőre emelje. Ezért javaslom, hogy a tisztelt országgyűlés a törvényjavaslatot a jogi bizottság módosításaival és a tárgyalás során elhangzott módosításokkal fogadja eL, (Nagy taps.) Erdei Ferenc beszéde után az országgyűlés a tanácsokról szóló törvényjavaslatot az előterjesztett módosításokkal elfogadta. Ezután szünet következett. Gosztonyl János előadói beszéde Szünet után Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, a jogi bizottság előadója ismertette a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot. A jogi bizottság a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, általánosságban és részleteiben elfogadta — kezdte beszédét, majd így folytatta: A tanácstagok választását eddig csak törvényerejű rendelet szabályozta. Az országgyűlés most elsőízben hoz törvényt a megyei, fővárosi, járási, városi és községi tanácsok tagjainak választására és ezzel a tanácsok tagjainak választására vonatkozó valamennyi kérdést átfogóan kívánja rendezni. . Ez a körülmény, hogy an országgyűlés külön törvényben szabályozza a tanácsok tagjainak megválasztását, újra aláhúzza államhatalmunk helyi szerveinek, a tanácsoknak jelentőségét és szerepet. A törvényjavaslat egyik leglényegesebb módosítása annak az alapelvnek leszögezése — mondotta a többi között —, hogy a tanácsok tagjait választókerüietenkint választják és hogy minden választókerület egy tanácstagot választ. Ezután elmondotta: választójogunk további demokratizálásának bizonyítéka, hogy a jelen törvényjavaslat tovább szűkíti a választójogból kizártak körét. Ezután a választók névjegyzékének elkészítésére vonatkozó eljárásokat, rendelkezéseket ismertette s kitért a javaslatnak arra a pontiára, amely szerint a választók végleges névjegyzékébe fel kell venni azokat az állampolgárokat, akik a választás napjáig betöltik tizennyolcadik életévüket. Ez a javaslat kiterjeszti a választójogot é^ a 18 éves fiatalok újabb tömegeit vonják be az alkotmányos jogok gyakorlásába. A törvényjavaslat szerint a választókerületek megalakítása az állandó lakosok számának figyelembevételével történik. A választókerületek alakítására vonatkqzó irányszámok az ország egész területére, minden megyére, járásra, városra vagy községre egyaránt érvényesek. Ismeretes, hogy régen aszerint határozták meg a képviselők számát, hogy milyen a kerület jellege. Budán, vagy a belvárosban sokkal kevesebb szavazó több képviselőt választott, mint a munkáskerületekbsn. Ezután kiemelte, hogy a választásokkal kapcsolatban is jelentős szerepet biztosítanak a Hazafias Népfrontnak. Ezulán a pótválasztásra cs az új választásra vonatkozó rendelkezése krő] szólt. A tanácstagok visszahívása sem volt gyakorlatilag tisztázott eddig. A visszahívásra vonatkozó eljárás újra kidomborítja a n pfront szerepét, amennyiben a javaslat érielmében a visszahívás kezdeményezése a népfront kezében van, a dönt's pedig a tanácstag választóit illeti. Kérem a t. Országgyűlést a törvényjavaslatot fogadja el — ftj'zto bn szavait. A javaslathoz elsőnek Pcsta László a budapesti városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese szólt hozzá. Több hozzászólás után az országgyűlés a tanácsok tagjainak váta ztásárói szóló törvényjavaslatot á'ialánosságban és részleteiben elfogadta. Az országgyűlés ülésszaka ezzel befejeződött. Az ülést Rónai Sándor, rekesztette be. j