Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

WTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM I VASÁRNAP 1954 SZEPTEMBER 19. I ARA: 50 FILLÉR A Képköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről Az öreg és rokkant dolgozók életszínvonalának emelése, a nyugdíjasok helyzeitének rendszeres javítása a kormányprogramm fontos célkitűzése. A kormány az elmúlt években többízben is emelte a nyugdíjakat. az idén áprilisban végrehajtott rendezés pedig a nyugdíjasok nagy részénél mintegy harminc százalékos emelést jelentetett. A dolgozók az ntióbbi időben ismét nagy számban fordultak különböző párt-, állami ós szakszervezeti szervekhez azzal a kéréssel, hogy a nyugdíjasok helyzetét további intézkedésekkel tegyék kedvezőbbé s biztosítsák, hogy öregkorukban a jelenleginél nagyobb összegű nyugdíjban részesülhessenek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége részletesen foglalkozott a dolgozók ezirányú kéréseivel. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére szeptember 18-án tartott ülésén elfogadta a nyugdíjak új szabályozására vonatkozó törvényerejű rendeletet. A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, az özvegyek és árvák ellátásának megjavítására és az eddiginél lényegesebben kedvezőbb feltételeket biztosít a jövőben nyugdíjba menők számára. A rendelet általában a bérből ée fizetésből élőkre, a munkaviszony alapján nyugdíjban részesülőkre vonatkozik. Az új rendelet) életbelépésé® — október elsejét követően nyugdíjazásra kerülő dolgozók alapnyugdijként fizetésük ötven százalékát kapják. Ezenfelül az 1945. után munkában töltött évekre évi egy százalék nyugdijkiegészítés jár. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez továbbra is tíz év szolgálati idő szükséges. Az llymódon megállapításra kerülő nyugdíj legkisebb összege általában havi ötszáz forint, kivételt képeznek egyes alacsony — havi 660 forintnál kisebb — keresetű dolgozók, akiknek legalacsonyabb nyugdíját fizetésük 75 százalékában állapították meg. A nyugdíj a nőket 55, a férfiakat 60 éves koruktól illeti meg, Aa eddigi rendeletek szerint az 55, illetve 60 éves korban nyugdíjba menő dolgozók fizetésük 15 százalékát kapták alapnyugdíj címén, a legkisebb nyugdíj összege pedig havi 200 forint volt. Az új rendezés tehát azt jelenti. hogy például a havi 1200 forint fizetésű, 60 éves korában nyugdíjba menő dolgozó a jövő évben havonta háromszor akkora — 660 forint nyugdíjat kap, mint amennyit eddig kapott volna. 'A' nyugdíj meghatározott legkisebb összege pedig azt biztosítja, hogy például a havi 7—800 forintot kereső dolgozók legalább havi 500 forint nyugdíjat kap. Az új feltételek alapján megállapított nyugdíj lehetővé teszi, hogy a jól megérdemelt pihenést választhassák azok az idős dolgozók is, akik eddig nem mentek nyugdíjba. A fentiek szerint megállapított nyugdíj azokat illeti, akik nyugdíjazásuk után nem dolgoznak. Ezek nyugdíjának folyósítása, ha ismét munkába állnak, munkaviszonyuk idejére ideiglenesen szünetel. Egyes, különösen nehéz munkaviszonyuk idejére ideiglenesen dolgozók, így elsősorban a föld alatt dolgozó bányászok, egészségre ártalmas munkakörben dolgozók (kohászok, üvegfúvók stb.), továbbá a rokkantsági nyugdíjban részesülők a felemelt összegű nyugdíj ötven százalékát, a baleset következtében megrokkantak pedig 75 százalékát akkor is megkapják, ha munkába állanak. Az özvegyi nyugdíj p<*üg abban az esetben is teljes összegben jár, ha az özvegy dolgozik. Az új törvényerejű rendelet nagymértékben emeli a rokkantak nyugdíját is. Különösen magas nyugdíjat kapnak azok, akik üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében rokkantak meg. Ezeknél az alapnyugdíj fizetésük 80 százalékáig emelkedhet és az alapnyugdíjhoz az 1945 óta eltelt évek után évi egy százalékos nyugdíjkiegészítést ia kapnak. A rendelet biztosítja, hogy azok a dolgozók, akik részére az eddigi szabályok szerint, a nyugdíjat korábban már megállapították, nyugdijukat változatlan összegben megkapják akkor ia, ha tovább dolgoznak. Ha azonban a munkából kiválnak, vagy már ma sem dolgoznak, nyugdíjpótlékot kapnak. Akik 1954. júliua 1-én vagy később váltak ki a munkából. 30 százalékos pótlékot kapnak 1954. október elsejétől, illetve munkaviszonyuk későbbi megszüntetésének időpontjától kctzdve. A pótlékkal növelt nyugdíj ez esetben sem lehet kevesebb havi 500 forintnál. De ezekre ia vonatkozik az a rendelkezés, hogy a nyugdíj nem haladhatja meg keresetük 75 százalékát. A már nyugdíjban lévők közül azok, akiknek munkaviszonya 1954 július elsejét megelőzően szűnt meg, 1954 november 1-től kezdve 25 százalék nyugdíjpótlékban részesülnek. Változatlan összegben megkapják korábban megállapított nyugdíjukat: régi mezőgazdasági járadékosok és azok, akik az öregségi korhatárt még nem érték el. Az utóbbiak a korhatár elérése vagy megrokkanás esetéin a 25 százalékos pótlékra is igényt szereznek. Amennyiben a pótlókban részesült nyugdíjas később ismét munkába áll — munkaviszonya idejére az alacsonyabb nyugdíjat kapja. Azok a dolgozók, akik a régi rendelkezés alapján nyugdíjra jogosultak és nyugdíjigényük folyó évi szeptember hó 30-ig megnyílik (pl. azok, akik 60. életévüket betöltötték), választhatnak a régi és új rendelkezések alapján járó nyugdíj között. Azok, akik a régi rendelkezés szerint kérik nyugdíjukat, igényüket október 31-ig bezárólag bejelenthetik a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ területi szerveinél. Ebben az esetben az eddigi szabályok szerint állapítják meg nyugdíjukat, tehát azt munkaviszony fennállása esetén is megkapják, de nem részesülnek az új nyugdíjasokat megillető kedvezőbb feltételekben. Nagymértékben javul az új rendelet végrehajtása következtében a nyugdíjas özvegyek és az árvák helyzete is. Nyugdíjuk az eddig megállapított összegnél 25 százalékkal lesz magasabb. Ezzel több mint 160 ezer özvegy és árva részére nyújt az állani magasabb összegű ellátást. A nyugdíjak fent ismertetett jelentős emelése nemcsak a nyugdíjasok életszínvonalát növeli, de komoly segítséget nyújt azoknak a dolgozóknak is, akiknek családjában nyugdíjasok élnek és ellátásukról részben nekik kell gondoskodniok. A párt és a kormány új intézkedései valamennyi dolgozó számára lehetővé teszi, hogy öregkorára megélhetését biztosítsa. A jelenleg munkában álló és ezután munkába kerülő dolgozók, idősek és fiatalok egyaránt, olyan összegű nyugdíjat kapnak öregségük idején, mely életkörülményeiket lényegesen megjavítja. így például az a dolgozó, aki a felszabadulás óta folyamatosan munkában áll és 1954-ben nyugdíjba megy, megkapja fizetésének 50 százalékát, továbbá az 1945 óta munkában töltött évek után egy-egy I/o-ck nyugdíjpótlékot, tehát összesen munkabérének 55 százalékát. Az új nyugdíjrendszer jelentős új terheket ró az államra. Indokolt tehát, hogy a dolgozók ezeknek a terheknek egy kisebb részét maguk viseljék, míg a nyugdíjteher növekedésének túlnyomó részét továbbra is az állam vállalja. Ezért a rendelet szerint a rtotgozók 1954 októbertől kezdődően havonként kettő százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, llymódon a már eddig is fizetett egy százalékos jövedelemadóval együtt összesen illetményük három százalékával járulnak hozzá a nyugdíj terhek viseléséhez. A nyugdíjpótlékra jogosultak szeptember végéig az Országos Nyugdíjintézettől külön értesítést kapnak, amely a nyugdíjpótlék igényléséhez szükséges tudnivalókat tartalmazza. így a nyugdíjasok részéről semmiféle külön utánjárás nem szükséges. Azok a dolgozók, akik ezután mennek nyugdíjba, nyugdíjjogosultságuk és a részükre járó nyugdíjösszeg megállapítását az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ területi szerveinél kérjék. Az új nyugdíjrendszer a magasabb nyugdíj népi demokráciánk új vívmánya. Ezzel ismét jelentős lépéseket tettünk előre a dolgozókról való gondoskodás, az öregek anyagi helyzetének megjavítása terén. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletének alap" ján az új nyugdíjrendszer részleteit szabályozó rendeletet a minisztertanács bocsátja ki. (MTI) A Szovlefunió Legfelső Tanácsa Elnökségének üdvözlő levele a kínai országos népi gyűléshez Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége szeptember 17-én üdvözlő levelet küldött a kínai országos népi gyűléshez. Az üdvözlő levél a következőképpen szól: A Kínai Országos Népi Gyűlésnek. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége forrón üdvözli a kínai országos népi gyűlés első ülésszakát. A kínai országos népi gyűlés olyan körülmények között kezdi meg munkáját, amikor a kommunista párt által vezetett kínai nép kiváló eredményeket ért el a politikai, gazdasági és kulturális építésben. A minden fokon, egészen a kínai országos népi gyűlésig nemrégiben történ általános képviselőválasztások újabb tanujeiét adták annak, hogy a Kínai Népköztársaságban a népi demokratikus hatalmat az egész nép támogatja. A kínai országos népi gyűlés első ülésszaka, amely azért ült össze, hogy elfogadja a kínai nép nemzeti függetlenségéért, demokráciáért és szocializmusért vívott hosszú hősies harcának gyümölcseit megerősítő népi alkotmányt, fontos esemény a kínai nép életében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a szovjet nép nevében kifejezésre juttatja a kínai országos népi gyűlés és rajta keresztül a testvéri kínai nép iránti mély tiszteletét és sikereket kíván a népi kínai állam hatalmáért és felvirágoztatásáért folyó harcában. Éljen a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság népeinek megbonthatatlan barátsága! A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége Moszkva, Kreml, 1954. szept. 17, Tanács híradó A Délmagyarország melléklete A Magyar Népköztársaság kormányának beadványa az ENSZ közgyűléséhez A magyar kormány a magyar nép kívánságának ad kifejezést, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűléséhez fordul és újból kinyilvánítja azt az óhaját, hogy résztvehessen az ENSZ munkájában és álláspontját ott kifejtve, aktív részesévé váljék a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fontos szerepe van a béke fenntartásában. E feladatának teljesítéséhez fokozott lehetőséget nyújt az, hogy a berlini és genfi ertekezletek eredményei nyomán az utóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése következett be. i A magyar kormány 1947 óta többízben eredménytelenül kérte felvételét az ENSZ-be. A Magyar Népköztársaság e jogos igénye teljesítésének elodázása ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezete számos tagállamának ama korábbi állásfoglalásával, amelyben ezek az államok ismételten ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják Magyarországnak az ENSZ tagjai sorába való felvételét. Sajnálatos tény, hogy hét év óta nem sikerült elérni a magyar nép e jogos igényének teljesítését, annak ellenére, hogy ez az igény az ENSZ alapokmányán alapul, amely kimondja, hogy az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden békeszerető állam előtt, amely vállalja az alapokmányban foglalt kötelezettségeket. A Magyar Népköztársaság kormányának minden eddigi ténykedése és törekvése összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelveivel. A Magyar Népköztársaság az ENSZ alapokmányában lefektetett szabadságjogokat alkotmányában törvénybe iktatta és meghatározta biztosításuk módját. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját a békére, a nemzetek közötti megértésre való törekvés jellemzi. A magyar kormány minden erőfeszítése arra irányul, hogy az egyenjogúságnak és az érdekek Kölcsönös tiszteletbentartásának elve alapján együttműködjék minden más országgal a béke megszilárdításának érdekében. A Magyar Népköztársaság kiveszi részét a nemzetek közötti gazdasági cs kulturális együttműködésből és nemzetközi kapcsolatainak mindenirányú kiszélesítésére törekszik. Bár nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, tevékenyen résztvesz több mint száz nemzetközi szervezetnek, így az ENSZ különböző szervezeteinek és biottsagainak munkájában is. A Magyar Népköztársaság békeszerető politikájának elismeréseképpen az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió, India, Lengyelország, Argentína, Csehszlovákia, Svédország és több más állam állástfoglalt felvétele mellett. Ugyanígy több nemzetközi szervezet, így legutóbb az Interparlamentális Unió is határozatot hozott új tagoknak, köztük Magyarországnak az ENSZbe való felvétele ügyében. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy az új tagok, köztük Magyarország felvétele nemcsak a felvett kérelmezőknek árdeke, hanem az ENSZ valamenynyi tagjának is, mert az új tagok felvétele hozzájárul az alapokmány elveinek megvalósulásához, az ENSZ világszervezet-jellegének megerősítéséhez, a vitás kérdések megoldásához és ezzel a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A Magyar Népköztársaság kormánya reméli, hogy az ENSZ közgyűlés jelenlegi ülésszaka az alapokmány Szellemében hozzá fog járulni a magyar nép megalapozott kívánságának teljesítéséhez. Budapest, 1954 szeptember i7. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke A minisztertanács határozata a búza lisztkiörlési arányáról Az idei búza hektóliter-súlya sok esetben az átlagosnál alacsonyabb, ezért a minisztertanács megváltoztatta a vámőrléskor kiszolgáltatandó őrlemény mennyiségét. A hektóliter-súlynak megfelelően száz kilogramm búza ellenében a következőket kell kiadni: hl-súly fehérliszt kenyérliszt korpa 75 kg 30 kg 45 kg 24 kg vagy és ezen felül 25 kg 50 kg 24 kg 74 kg 30 kg 44 kg 25 kg vagy 73 kg 25 kg 49 kg 25 kg 73 kg 30 kg 43 kg 26 kg vagy 72 kg 25 kg 48 kg 26 kg 72 kg 30 kg 42 kg 27 kg vagy 25 kg 47 kg 27 kg 71 kg 30 kg 41 kg 28 kg vagy 25 kg 46 kg 28 kg A kiőrlési arányok módosításával a liszt színe nem változhat. Természetbeni juttatások a beadott napraforgómagért. A begyűjtési miniszter szabályozta az államnak beadott napraforgómag utáni természetbeni juttatásokat. — Eszerint a termelőszövetkezetek, az I. és II. típusú tsz-ek, valamint az egyénileg gazdálkodók az „A" és „B" jegyre beadott minden száz kg napraforgómag után kettő liter étolajat, négy db 25 dekagrammos mosószappant és öt kg olajpogácsát vásárolhatnak kedvezményes áron. Részükre egy liter olajat 11,—, 1 kg mosószappant 14.—, egy métermázsa olajpogácsadarát 65 forintért kell kiszolgáltatni. A beadási kötelezettségen felül átadott napraforgómagért a szabadpiaci felvásárlási árat kell kifizetni vagy kívánságra „D" csereutalványt kell kiadni. A termelők a „D" csereutalványra átadott szokványminőségű napraforgómag mázsájáért 17 liter étolajat és 20 kg olajpogácsadarát kapnak. A terszetbent juttatásokat két egyenlő részletben utalvány ellenében szolgálják ki. A juttatás első felét a napraforgómag beadásától — a „D" csereutalványra 1954. október 1-től — legkésőbb 1955. január 31-ig folyamatosan lehet átvenni. A másik felét február 1-től május 31-ig válthatják ki. A száz kg-on aluli napraforgómag után járó étolajat, mosószappant és olajpogácsadarát a termelők kívánságára egy tételben is ki lehet adni. Díjazlak az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a kiváló növénytermelőket _ Az Országos Mezőgazdasági Ki- gazdaság és fűszerpaprikájáért a állítás bíráló bizottsága értékelése röszkei Lenin termelőszövetkezet alapján osztotta ki a növényterme- Harmadik díjat kapott rostkendelők díjazását. Az ipari növények réért az újvárosi állami gazdaság termeléséért második díjban része- és fűszerpaprikájáért az ásotthalmi sült gyapotjáért a gorzsai állami állami gazdaság. L