Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

WTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM I VASÁRNAP 1954 SZEPTEMBER 19. I ARA: 50 FILLÉR A Képköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről Az öreg és rokkant dolgozók életszínvonalának emelése, a nyug­díjasok helyzeitének rendszeres ja­vítása a kormányprogramm fontos célkitűzése. A kormány az elmúlt években többízben is emelte a nyug­díjakat. az idén áprilisban végre­hajtott rendezés pedig a nyugdíja­sok nagy részénél mintegy har­minc százalékos emelést jelentetett. A dolgozók az ntióbbi időben is­mét nagy számban fordultak kü­lönböző párt-, állami ós szakszer­vezeti szervekhez azzal a kéréssel, hogy a nyugdíjasok helyzetét to­vábbi intézkedésekkel tegyék ked­vezőbbé s biztosítsák, hogy öreg­korukban a jelenleginél nagyobb összegű nyugdíjban részesülhesse­nek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége részletesen foglalkozott a dolgozók ezirányú kéréseivel. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a minisztertanács előterjeszté­sére szeptember 18-án tartott ülé­sén elfogadta a nyugdíjak új sza­bályozására vonatkozó törvényerejű rendeletet. A rendelet igen jelentős intézke­déseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, az özvegyek és árvák ellátásának megjavítására és az eddiginél lényegesebben kedvezőbb felté­teleket biztosít a jövőben nyug­díjba menők számára. A rendelet általában a bérből ée fizetésből élőkre, a munkaviszony alapján nyugdíjban részesülőkre vonatkozik. Az új rendelet) életbelépésé® — október elsejét követően nyugdí­jazásra kerülő dolgozók alapnyug­dijként fizetésük ötven százalé­kát kapják. Ezenfelül az 1945. után munkában töltött évekre évi egy százalék nyugdijkiegészítés jár. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez továbbra is tíz év szolgálati idő szükséges. Az llymódon megálla­pításra kerülő nyugdíj legkisebb összege általában havi ötszáz fo­rint, kivételt képeznek egyes ala­csony — havi 660 forintnál ki­sebb — keresetű dolgozók, akik­nek legalacsonyabb nyugdíját fi­zetésük 75 százalékában állapítot­ták meg. A nyugdíj a nőket 55, a férfiakat 60 éves koruktól illeti meg, Aa eddigi rendeletek szerint az 55, illetve 60 éves korban nyugdíj­ba menő dolgozók fizetésük 15 százalékát kapták alapnyugdíj cí­mén, a legkisebb nyugdíj összege pedig havi 200 forint volt. Az új rendezés tehát azt je­lenti. hogy például a havi 1200 forint fizetésű, 60 éves korá­ban nyugdíjba menő dolgozó a jövő évben havonta háromszor akkora — 660 forint nyugdíjat kap, mint amennyit eddig ka­pott volna. 'A' nyugdíj meghatározott legki­sebb összege pedig azt biztosítja, hogy például a havi 7—800 forintot kereső dolgozók legalább havi 500 forint nyugdíjat kap. Az új feltételek alapján megálla­pított nyugdíj lehetővé teszi, hogy a jól megérdemelt pihenést választ­hassák azok az idős dolgozók is, akik eddig nem mentek nyugdíjba. A fentiek szerint megállapított nyugdíj azokat illeti, akik nyugdí­jazásuk után nem dolgoznak. Ezek nyugdíjának folyósítása, ha ismét munkába állnak, munkaviszonyuk idejére ideiglenesen szünetel. Egyes, különösen nehéz munkaviszonyuk idejére ideiglenesen dolgozók, így elsősorban a föld alatt dolgozó bá­nyászok, egészségre ártalmas mun­kakörben dolgozók (kohászok, üveg­fúvók stb.), továbbá a rokkantsági nyugdíjban részesülők a felemelt összegű nyugdíj ötven százalékát, a baleset következtében megrok­kantak pedig 75 százalékát akkor is megkapják, ha munkába álla­nak. Az özvegyi nyugdíj p<*üg ab­ban az esetben is teljes összegben jár, ha az özvegy dolgozik. Az új törvényerejű rendelet nagy­mértékben emeli a rokkantak nyugdíját is. Különösen magas nyugdíjat kapnak azok, akik üzemi bal­eset, vagy foglalkozási betegség következtében rokkantak meg. Ezeknél az alapnyugdíj fizetésük 80 százalékáig emelkedhet és az alapnyugdíjhoz az 1945 óta eltelt évek után évi egy százalékos nyug­díjkiegészítést ia kapnak. A rendelet biztosítja, hogy azok a dolgozók, akik részére az eddigi szabályok szerint, a nyugdíjat ko­rábban már megállapították, nyug­dijukat változatlan összegben meg­kapják akkor ia, ha tovább dol­goznak. Ha azonban a munkából kiválnak, vagy már ma sem dol­goznak, nyugdíjpótlékot kapnak. Akik 1954. júliua 1-én vagy később váltak ki a munkából. 30 százalékos pótlékot kapnak 1954. október else­jétől, illetve munkaviszonyuk ké­sőbbi megszüntetésének időpontjá­tól kctzdve. A pótlékkal növelt nyugdíj ez esetben sem lehet ke­vesebb havi 500 forintnál. De ezekre ia vonatkozik az a rendelke­zés, hogy a nyugdíj nem haladhat­ja meg keresetük 75 százalékát. A már nyugdíjban lévők közül azok, akiknek munkaviszonya 1954 július elsejét megelőzően szűnt meg, 1954 november 1-től kezdve 25 százalék nyugdíjpót­lékban részesülnek. Változatlan összegben megkapják korábban megállapított nyugdí­jukat: régi mezőgazdasági járadé­kosok és azok, akik az öregségi korhatárt még nem érték el. Az utóbbiak a korhatár elérése vagy megrokkanás esetéin a 25 százalékos pótlékra is igényt szereznek. Amennyiben a pótlókban részesült nyugdíjas később ismét munkába áll — munkaviszonya idejére az alacsonyabb nyugdíjat kapja. Azok a dolgozók, akik a régi rendelkezés alapján nyugdíjra jo­gosultak és nyugdíjigényük folyó évi szeptember hó 30-ig megnyílik (pl. azok, akik 60. életévüket be­töltötték), választhatnak a régi és új rendelkezések alapján járó nyugdíj között. Azok, akik a régi rendelkezés szerint kérik nyugdí­jukat, igényüket október 31-ig be­zárólag bejelenthetik a Szakszer­vezeti Társadalombiztosítási Köz­pont területi szerveinél. Ebben az esetben az eddigi szabályok sze­rint állapítják meg nyugdíjukat, tehát azt munkaviszony fennállása esetén is megkapják, de nem ré­szesülnek az új nyugdíjasokat meg­illető kedvezőbb feltételekben. Nagymértékben javul az új ren­delet végrehajtása következtében a nyugdíjas özvegyek és az árvák helyzete is. Nyugdíjuk az eddig megállapított összegnél 25 száza­lékkal lesz magasabb. Ezzel több mint 160 ezer öz­vegy és árva részére nyújt az állani magasabb összegű ellá­tást. A nyugdíjak fent ismertetett je­lentős emelése nemcsak a nyugdí­jasok életszínvonalát növeli, de ko­moly segítséget nyújt azoknak a dolgozóknak is, akiknek családjá­ban nyugdíjasok élnek és ellátá­sukról részben nekik kell gondos­kodniok. A párt és a kormány új intéz­kedései valamennyi dolgozó szá­mára lehetővé teszi, hogy öregko­rára megélhetését biztosítsa. A jelenleg munkában álló és ez­után munkába kerülő dolgozók, idősek és fiatalok egyaránt, olyan összegű nyugdíjat kapnak öregsé­gük idején, mely életkörülményei­ket lényegesen megjavítja. így pél­dául az a dolgozó, aki a felszaba­dulás óta folyamatosan munkában áll és 1954-ben nyugdíjba megy, megkapja fizetésének 50 százalé­kát, továbbá az 1945 óta munká­ban töltött évek után egy-egy I/o-ck nyugdíjpótlékot, tehát összesen munkabérének 55 százalékát. Az új nyugdíjrendszer jelentős új terheket ró az államra. Indokolt tehát, hogy a dolgozók ezeknek a terheknek egy kisebb részét ma­guk viseljék, míg a nyugdíjteher növekedésének túlnyomó részét to­vábbra is az állam vállalja. Ezért a rendelet szerint a rtot­gozók 1954 októbertől kezdő­dően havonként kettő százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, llymódon a már eddig is fizetett egy százalékos jövedelemadóval együtt összesen illetményük három százalékával járulnak hozzá a nyugdíj terhek viseléséhez. A nyugdíjpótlékra jogosultak szeptember végéig az Országos Nyugdíjintézettől külön értesítést kapnak, amely a nyugdíjpótlék igényléséhez szükséges tudnivaló­kat tartalmazza. így a nyugdíja­sok részéről semmiféle külön utánjárás nem szükséges. Azok a dolgozók, akik ezután mennek nyugdíjba, nyugdíjjogosultságuk és a részükre járó nyugdíjösszeg meg­állapítását az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Szakszervezeti Tár­sadalombiztosítási Központ területi szerveinél kérjék. Az új nyugdíjrendszer a maga­sabb nyugdíj népi demokráciánk új vívmánya. Ezzel ismét jelentős lépéseket tettünk előre a dolgo­zókról való gondoskodás, az öregek anyagi helyzetének megjavítása terén. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa törvényerejű rendeletének alap" ján az új nyugdíjrendszer részle­teit szabályozó rendeletet a mi­nisztertanács bocsátja ki. (MTI) A Szovlefunió Legfelső Tanácsa Elnökségének üdvözlő levele a kínai országos népi gyűléshez Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége szeptember 17-én üdvözlő levelet küldött a kínai országos népi gyű­léshez. Az üdvözlő levél a követ­kezőképpen szól: A Kínai Országos Népi Gyűlés­nek. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége forrón üdvözli a kí­nai országos népi gyűlés első ülés­szakát. A kínai országos népi gyűlés olyan körülmények között kezdi meg munkáját, amikor a kommu­nista párt által vezetett kínai nép kiváló eredményeket ért el a poli­tikai, gazdasági és kulturális épí­tésben. A minden fokon, egészen a kínai országos népi gyűlésig nemrégiben történ általános képviselőválasztá­sok újabb tanujeiét adták annak, hogy a Kínai Népköztársaságban a népi demokratikus hatalmat az egész nép támogatja. A kínai országos népi gyűlés első ülésszaka, amely azért ült össze, hogy elfogadja a kínai nép nemzeti függetlenségéért, demokráciáért és szocializmusért vívott hosszú hő­sies harcának gyümölcseit megerő­sítő népi alkotmányt, fontos ese­mény a kínai nép életében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége a szovjet nép ne­vében kifejezésre juttatja a kínai országos népi gyűlés és rajta ke­resztül a testvéri kínai nép iránti mély tiszteletét és sikereket kíván a népi kínai állam hatalmáért és felvirágoztatásáért folyó harcában. Éljen a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság népeinek megbont­hatatlan barátsága! A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége Moszkva, Kreml, 1954. szept. 17, Tanács híradó A Délmagyarország melléklete A Magyar Népköztársaság kormányának beadványa az ENSZ közgyűléséhez A magyar kormány a magyar nép kívánságának ad kifejezést, amikor az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűléséhez fordul és új­ból kinyilvánítja azt az óhaját, hogy résztvehessen az ENSZ mun­kájában és álláspontját ott kifejt­ve, aktív részesévé váljék a nem­zetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének fontos szerepe van a béke fenntartásában. E feladatának tel­jesítéséhez fokozott lehetőséget nyújt az, hogy a berlini és genfi ertekezletek eredményei nyomán az utóbbi időben a nemzetközi fe­szültség bizonyos enyhülése követ­kezett be. i A magyar kormány 1947 óta többízben eredménytelenül kérte felvételét az ENSZ-be. A Magyar Népköztársaság e jogos igénye tel­jesítésének elodázása ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szerve­zete számos tagállamának ama ko­rábbi állásfoglalásával, amelyben ezek az államok ismételten ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják Magyarországnak az ENSZ tagjai sorába való felvételét. Sajnálatos tény, hogy hét év óta nem sikerült elérni a magyar nép e jogos igé­nyének teljesítését, annak ellenére, hogy ez az igény az ENSZ alapok­mányán alapul, amely kimondja, hogy az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden békeszerető ál­lam előtt, amely vállalja az alapok­mányban foglalt kötelezettségeket. A Magyar Népköztársaság kor­mányának minden eddigi tényke­dése és törekvése összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelveivel. A Magyar Népköz­társaság az ENSZ alapokmányában lefektetett szabadságjogokat alkot­mányában törvénybe iktatta és meghatározta biztosításuk módját. A Magyar Népköztársaság külpoli­tikáját a békére, a nemzetek kö­zötti megértésre való törekvés jel­lemzi. A magyar kormány minden erőfeszítése arra irányul, hogy az egyenjogúságnak és az érdekek Kölcsönös tiszteletbentartásának el­ve alapján együttműködjék min­den más országgal a béke megszi­lárdításának érdekében. A Magyar Népköztársaság kiveszi részét a nemzetek közötti gazdasági cs kul­turális együttműködésből és nem­zetközi kapcsolatainak mindenirá­nyú kiszélesítésére törekszik. Bár nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, tevékenyen részt­vesz több mint száz nemzetközi szervezetnek, így az ENSZ külön­böző szervezeteinek és biottsagai­nak munkájában is. A Magyar Népköztársaság béke­szerető politikájának elismerése­képpen az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió, India, Lengyelország, Argentína, Csehszlovákia, Svédor­szág és több más állam állástfog­lalt felvétele mellett. Ugyanígy több nemzetközi szervezet, így leg­utóbb az Interparlamentális Unió is határozatot hozott új tagoknak, köztük Magyarországnak az ENSZ­be való felvétele ügyében. A Ma­gyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy az új tagok, köztük Magyarország felvétele nemcsak a felvett kérelmezőknek árdeke, hanem az ENSZ valameny­nyi tagjának is, mert az új tagok felvétele hozzájárul az alapok­mány elveinek megvalósulásához, az ENSZ világszervezet-jellegének megerősítéséhez, a vitás kérdések megoldásához és ezzel a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez. A Magyar Népköztársaság kor­mánya reméli, hogy az ENSZ köz­gyűlés jelenlegi ülésszaka az alap­okmány Szellemében hozzá fog já­rulni a magyar nép megalapozott kívánságának teljesítéséhez. Budapest, 1954 szeptember i7. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke A minisztertanács határozata a búza lisztkiörlési arányáról Az idei búza hektóliter-súlya sok esetben az átlagosnál alacsonyabb, ezért a minisztertanács megváltoz­tatta a vámőrléskor kiszolgáltatan­dó őrlemény mennyiségét. A hektóliter-súlynak megfelelően száz kilogramm búza ellenében a következőket kell kiadni: hl-súly fehérliszt kenyérliszt korpa 75 kg 30 kg 45 kg 24 kg vagy és ezen felül 25 kg 50 kg 24 kg 74 kg 30 kg 44 kg 25 kg vagy 73 kg 25 kg 49 kg 25 kg 73 kg 30 kg 43 kg 26 kg vagy 72 kg 25 kg 48 kg 26 kg 72 kg 30 kg 42 kg 27 kg vagy 25 kg 47 kg 27 kg 71 kg 30 kg 41 kg 28 kg vagy 25 kg 46 kg 28 kg A kiőrlési arányok módosításával a liszt színe nem változhat. Természetbeni juttatások a be­adott napraforgómagért. A begyűjtési miniszter szabályoz­ta az államnak beadott napraforgó­mag utáni természetbeni juttatáso­kat. — Eszerint a termelőszövetke­zetek, az I. és II. típusú tsz-ek, va­lamint az egyénileg gazdálkodók az „A" és „B" jegyre beadott min­den száz kg napraforgómag után kettő liter étolajat, négy db 25 de­kagrammos mosószappant és öt kg olajpogácsát vásárolhatnak kedvez­ményes áron. Részükre egy liter olajat 11,—, 1 kg mosószappant 14.—, egy métermázsa olajpogácsa­darát 65 forintért kell kiszolgáltat­ni. A beadási kötelezettségen felül átadott napraforgómagért a szabad­piaci felvásárlási árat kell kifizetni vagy kívánságra „D" csereutal­ványt kell kiadni. A termelők a „D" csereutalványra átadott szok­ványminőségű napraforgómag má­zsájáért 17 liter étolajat és 20 kg olajpogácsadarát kapnak. A ter­szetbent juttatásokat két egyenlő részletben utalvány ellenében szol­gálják ki. A juttatás első felét a napraforgómag beadásától — a „D" csereutalványra 1954. október 1-től — legkésőbb 1955. január 31-ig fo­lyamatosan lehet átvenni. A másik felét február 1-től május 31-ig válthatják ki. A száz kg-on aluli napraforgó­mag után járó étolajat, mosószap­pant és olajpogácsadarát a terme­lők kívánságára egy tételben is ki lehet adni. Díjazlak az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a kiváló növénytermelőket _ Az Országos Mezőgazdasági Ki- gazdaság és fűszerpaprikájáért a állítás bíráló bizottsága értékelése röszkei Lenin termelőszövetkezet alapján osztotta ki a növényterme- Harmadik díjat kapott rostkende­lők díjazását. Az ipari növények réért az újvárosi állami gazdaság termeléséért második díjban része- és fűszerpaprikájáért az ásotthalmi sült gyapotjáért a gorzsai állami állami gazdaság. L

Next

/
Thumbnails
Contents