Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

OÉIMBGYARORSZUG A kileochatalmi értekezlet és az európai béke ügye VASÁRNAP 1954 SZEPTEMBER 19. •a A magyar szakszervezetek csatlakoznak a Hazafias Népfronthoz fl SZOT elnökséginek nyilatkozata A FRANCIA KEPVISELÖHAZ elvetette az ú. n. „Európai Védelmi Közösség"-ről szóló szerződést s ezzel újból napirendre karült nz európai béke és biztonság megol­dandó kérdése. A megoldás két formája áll egy­mással szemben: az egyik a kollek­tív biztonság elve alapján való megoldás; a másik az államok bi­zonyos csoportjának katonai szö­vetsége más államok, illetőleg ál­lamcsoportok ellen irányuló éllel. Az I. világháború előtt a katonai szövetségek rendszere volt uralko­dó, befejezéso után lépet, előlérbe a kollektív biztonság gondolata. Mi a kollektív biztonsági Az ál­lamok olyan nemzetközi szervezete, amely békés úton oldja meg az ál­lamok közti viszályokat s ezzel feleslegessé teszi, eltiltja és kikü­szöböli a háborút. A katonai szö­vetségek rendszere ezzel ellentét­ben a szembenálló államok, illető­leg államcsoportok fegyveres erejé­vel, háború útján akarja a kérdé­seket megoldani; az emberek egy­más közti életéből már régen kikü­szöbölt ököljog uralmát valósítja meg. Az I. világháború után a genfi Nemzetek Szövetsége az olsö kísér­let volt a kollektív biztonság kér­désének megoldására. Ez u kísértet nem sikerült. A Nemzetek Szövet­sége nem akadályozta meg a II. vi­lágháborút, önmaga feladta a kol­lektív bizlonság gondolatát. Egye­dül a Szovjetunió hangoztatta ál­landóan az erre vonatkozó nemzet­közi jogszabályok betartásának szükségességét. A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN a győztes államok közös akarata az ENSZ-ben a kollektív biztonság sokkal tökéletesebb rendszerét te­remtette meg. De az imperialista hatalmak meghiúsították az ENSZ ilyen irányú működését, mert mo­reven elzárkóztak a Szovjetunióval való együttműködés elől, az ENSZ-t kommunista-ellenes szervezetté kí­vánják tenni, hogy azzal megtör­jek a Szovjetunió erejét. E célból hozták létre 1949-ben az Északatlanti Szövetséget, mely ka­tonai szövetség a nyugateurópai ál­lamok s két amerikai állam: az USA és Kanada közt. Az ú. n. Eu­rópai Védelmi Közösséget ennek az Északatlanti Szövetségnek a kere­tében kívánták megalakítani, hogy Nyugat-Németország bevonásával fokozzák annak erejét és ütőképes­ségét. A nyugati hatalmak tehát szakít­va a kollektív biztonság gondolatá­val, visszatértek a rdfei katonai szö­vetségek rendszeréhez. Az ú. n. Európai Védelmi Közös­ség, amelyre vonatkozó szerződest 1953. november 27-én írták alá, hat európai államnak, (Franciaország. Olaszország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg), egy államok feletti szervezetben való összefogása. Ez államok had­erejét egységes Európai hadsereg­ként szervezte volna meg, meg­szűntéivé a résztvevő államok ön­álló katonai erején g ezzel állami szuverénitását. A francia ncp na­gyon jól látta, hogy ebben a kö­zösségben az USA messzemenő tá­mogatásával Nyugat-Németországé volna a vezető szerep, feltámadna a régi német agresszív katonai erő s újból a háború borzalmait zúdí­taná Európára. Ezért hiúsítolta meg a Közösség létrcjövetelét. A kérdés most az, mi lesz ez­után! A NYUGATI HATALMAK nem .adták fel az Északatlanti Szövetsé­get, innga a francia kormány is ki­jelentette, hogy ragaszkodik annak fennmaradásához. Számukra a pro­bléma most az, hogy biztosítják a lehető legteljesebben Nyugat-Né­metország knlonaí erejét a maguk számára. Franciaországot azzal sze­rették volna az ú. n. „Európai Vé­delmi Közösség" tervének megnyer­ni, hogy e Közösség felállítás ese­tén nem Jesiz önálló német hadse­reg, — most azzal fenyegetőznek, hogy Nyugat-Németországot, mint önálló hadsereggel rendelkező tel­jesjogú hatalmat veszik fel az Északatlanti Szövetségbe. Az ú. n. Kilonehatalmi Értekezle­tei, melyen az ú. n. „Európai Vé­delmi Közösség" hat államán kí­vül Nagybritannia, az USA és Ka­nada fog részt venni, felfegyverzé­sének mikéntjét fogják tárgya.ás alá venni. A Szovjetunió most is kitart a kollektív biztonság elve mellett. Az összeurópai kollektív biztonsági szerződés tervezete, melyet Molotov külügyminiszter ez év február 10­én a berlini négyhatalmi konferen­cián terjesztett elö, fenntartja a kollektív biztonságnak az ENSZ Alapokmánya állal életre hívott rendszerét s azt Európát illetőleg továbbfejleszti. Ez a szerződés nz összes európai államokat felölelő szervezetet hozna létre, célja volaa; 1. a béke és biztonság szavato­lása, 2. bármely európai nemzet ellen irányuló agresszió megakadályo­zása, 3. a nemzetközi együttműködés erősítése, 4. az államok függetlenségének és szuverénitásának biztosítása, 5. a belügyekbe való benemavat­kozás. Ez a tervezet a maga tiszta­ságában valósítja meg az ENSZ Alapokmányának a béke és bizton­ság fönntartására irányuló rendel­kezéseit. A Szovjetunió kormánya a há­rom nyugati nagyhatalom kormá­nyához intézett 1954. március 31-i jegyzékében kijelentelte azt is, hogy hajlandó az érdekelt kormá­nyokkal együtt megvizsgálni a Szovjetuniónak az Északatlanti Szövetségben való részvételét, hogy az ez által elveszítse jelenlegi tá­madó jellegét — ma a Szovjetunió az egyetlen európai nagyhatalom, moly a Szövetségben nem vesz részt — s ezáltal tényleg a béke és biztonság szervezete legyen. A Szovjetunió tehát nagyon kö­vetkezetesen és határozottan igyek­szik a kollektív biztonság elvét Európában megvalósítani. 1954. augusztus 4-én a szovjet kormány javaslatot tett a három nyugati nagyhatalom kormányá­nak, hogy külügyminisztereik jöj­jenek össze, folytassák tovább a német kérdés megbeszélését s tár­gyalják meg egy olyan nemzetközi konferencia összehívását, amely Európában a béke és biztonság kér­dését megoldaná. KINDKÉT MEGOLDÁSRA meg van tehát a javaslat. A Szovjet­unió álláspontja a kollektív biz­tonság elvén alapul. Nagyon vilá­gos és határozott. A Kilenchatalmi Értekezlet viszont a katonai szö­vetség rendszerét kívánja megerő­síteni. De a fennálló érdekellenté­tek miatt ellentétes elképzelések vannak arra nézve, hogy miként. Magának, a Kilenchatalmi Értekez­let szükségességének kérdésében is eltérnek a nézetek. Eden sorba lá­togatta az érdekelt államok kül­ügyminisztereit, hogy az értekezle­tet előkészítse. Az a törekvés, hogy Nyugat-Németországot felfegyve­rezzék változatlanul tovább él. De kérdés, vájjon elfogadják-e ezt Európa népei, akik nagyon jól tud­ják, hogy a német militarizmus az utolsó 40 év alatt kétszer zúdította a háború borzalmait az emberiség­re s hogy Németország újrafelfegy­verzése újabb háború fenyegető veszélyét rejti magában! Buza László A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége megtárgyalta a Hazafias Népfront országos elő­készítő bizottságának felhívását az októberben összeülő kongresszus előkészítésére. A Hazafias Nép­front a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának útmutatása nyomán, minden eddiginél szoro­sabb egységbe forrasztja össze egész nemzetünket. Még jobban ki­szélositi, még szilárdabbá teszi népi demokratikus államunk alap­ját, a munkás-paraszt szövetsé­get. Olyan mozgalom, amely a dol­gozók legszélesebb rétegeit felölelő tömegszervezetek, népi bizottságok egyesülése és minden népi, nem­zeti erőt egyesít hazánk szabadsá­ga, függetlensége, a nép jólétének emelése érdekében. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége egyetért a Ha­zafias Népfront célkitűzéseivel. A magyar szakszervezetek tevékeny részesei akarnak lenni a n'pfront­nak s minden erejükkel támogat­ják o nagyszerű célokat, a népi­nemzeti összefogás politikáját, amely a szocializmus építése fel­adatainak megvalósítását, az egész Berlin (MTI). Adenauer nyugat­németországi és nyugatberlini rend­őrsége valóságos Gestapó-módsze­reket alkalmazott a szociáldemo­krata dr. Günther Klein, Nyugat­Berlin volt belügyi szenátora ellen. A bonni politikai rendőrség tiszt­viselői péntekre virradóra felfeszí­tették dr. Klein bonni lakásának ajtaját és házkutatást tartottak. A nyugatberlini rendőrség riéhány órával később dr. Klein nyugatber­lini lakását is átkutatta. A Neues Deutschland, Németor­szág Szocialista Egységpártjának Szeptember 29-én a Ny. A. Oszt­rovszkij születésének 50.- évforduló­ján a DISZ-szervezetek országszer­te megemlékeznek a nagy szovjet író, „Az acélt megedzik" szerzője I nemzet érdekét szolgálja. Á Szak­szervezetek Országos Tanácsának Elnöksége kétmillió szervezett dol­gozó nevében ürömmel csatlako­zik a Hazafias Népfront előkészítő bizottsága felhívásához és felszólít­ja a szakszervezetek központi ve-« zetőségeit, az üzemi szervezeteket: mindenütt vegyenek részt az előké­szítő bizottságok munkájában, B népfrontbizottságok és a kongresz­szus küldötteinek megválasztásán ban. Készüljön minden szakszerve­zeti aktivista, minden szakszerve­zeti dolgozó a Hazafias Népfront októberi kongresszusára. Legyen lelkes segítője a Hazafias Nép­frontnak, támogassa, odaadó, jó munkával hazánk felvirágoztatásá­nak nagy ügyét. A magyar szakszervezetek, a ma­gyar munkásosztály egyemberként áll a Hazafias Népfront mögé, hogy ezzel is támogassa hazánk továb­bi felvirágzását, dolgozó népünk boldogulását, a kilencszáz milliós béketábor erősödését. Budapest, 1954. szeptember 18. Szakszervezetek Országol Tanácsa Elnöksége központi lapja ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy Günther Klein, aki belügyi szená'or korában tevéke­nyen résztvett a rendőrterror meg­szervezésében, amely akkor kizáró­lag a Kommunista Párt és a béke­mozgalom hívei ellen irányult, most saját kárán kénytelen meggyőződ­ni arról, hogy Adenauer reakciós rendszere nem ismdr hálát és a Szociáldemokrata Párt ellen is igénybe veszi a szociáldemokraták közreműködésével létrehozott rend­őri gépezetet. munkásságáról. Az alapszervezetek ünnepi ifjúsági gyűléseket és az író életét ismertető előadásokat tarta­nak. £ LS Ö PRO Irta: DÉR ENDRE s az általa aláírt összegből 1200 pengő hi­bázott még. Teljesen kilátástalan volt, hogy valaha is ki tudjuk fizetni. Apám jól tudta ezt. í PH „Ne azokra lissön az ember, akiket leg­jobban szeret, hanem azokra, akiket leg­jobban gyűlöl . .." — Agyonverni a gyerekeimet, aztán fel­akasztani magamat, ez lenne a legtisztább, — hallottam fojtott, mégis fűtött hangját, amint utánuk osontam a kertbe, — Ez lenne a leg­könnyebb, s a legcsú­nyább — korholta Pali bácsi. —" Ne azokra üssön az ember, aki­ket a legjobban szeret, hanem azokra, akiket a legjobban gyűlöl! Arra gondolj, mit csináltak odaát, túl a Kár­pátokon az oroszok ... ők már nagy erősség minékünk is, elcsüggedni nem szabad! Ha van bűnünk, hát ez a legnagyobb, János! A csüg­gedés ... a megalkuvás! Anyám is Pali bácsi véleményén lehetett, mert olyan vidáman szólított minket ebéd­hez, mintha semmi nem történt volna. Csak ebéd után simította fel a hajam homlokom­ból, a fülembe súgva: — Talán ki kell maradni az iskolából, ősszel, kisfiam! S tiszta szemének sarkában könnycsepp remegett! Elszorult a torkom, mert igen ritkán lát­táim sírni édesanyámat. Csak a legnagyobb bajok idején. Erősen gondolkoztam akkor, miért keseredett el annyira? Bizonyosan az bánthatta, hogy hiába harcol áldozatosan s konokul, nem sikerül megvennie nékem a megnyugtatóbb jövőt, a szíve-vére árán sem. Engem az első percben nem vert le kü­lönösebben az iskolából való kimaradás ve­szélye. Szerettem a munkát, szerettem Pali bácsiékat, nem éreztem sorscsapásnak, hogv szarufát kell közöttük emelgetnem, s tetőt bordáznom, egy életen át. Csak másnap, har­madnap 6ajdult a mellembe: milyen siralmas is lenne, ha nem szedrészhetnék tovább a tudás burjánzó mezején, s nem gazdagodhat­nék értelemben, nem telne meg buzgó indu­lattal a szívem, s nem olvashatnék mohó ked­vem szerint... Az iskolában jópár szemét mellett sok szép könyvhöz is hozzájutottam — Mark Twaintól Jókaiig, Mikszáthig — s a könyvekben lelhető ismeretlen világ tarka­sága úgy vonzotta gyermeklelkem, mint vad* méhet a rétek száz virága ... (Folytatása következik) SZEGEDI TÜKÖR iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii flj színnel gazdagodott Szeged kulturális élete. A színház múlt évben megindított műsorfü­zete új köntösben, találó, kifejező címmel, friss tartalommal kezdett új évadot. A film, színház, iroda­lom, művészet és zene időszerű eseményeit, a város kultúrforradal­mának, tömegkultúrális életének friss híreit változatos, színes, a korlátolt terjedelem minden "talp­alatnyi- helyét kihasználó elrende­zésben, eleven stílusban fogalma­zottan tárja a színházjáró, mozilá­togató közönség elé. A kis színnázi műsorlap — mint bevezetője mondja — azoknak a régi szegedi színházi újságoknak hagyományait kívánja folytatni, amelyekbe Móra Ferenc és Juhász Gyula is irt, s amelyek József Attila első versei­nek is helyet adtak. A Szegedi Tükör első száma a színház évadnyitó előadásával, a tegnap este bemutatott János vi­tézzel foglalkozik legbővebben. Kö­zöl — igen helyesen — verset is: Lődi Ferenc költeménye a hetven­éves színház új látogatóiról, a mun­kásközönségről szól. Több cikk is­merteti a szegedi mozik műsorára kerülő új filmeket, s interjút kö­zöl a János vitézt követően bemu­tatásra kerülő darabról, Gorkij "Kispolgárok- című drámájáról az előadás főszereplőivel. Rövid beszá­molókat olvashatunk a szegedi írók és képzőművészek munkáiról, a kamara-bábszínház előkészületeiről, a Petőfi-kultúrotthon lemezes ope­raestjeiről. Helyet kap benne a hu­mor is, természetesen ez is szín­házi vonatkozású, s a múlt ország­járó komédiásainak jellemző trükk­jeit figurázza ki. "Csak egy pilla­natra- címmel sok apró kulturális hírről tájékoztat a lap, híven hi­vatásához, mely szerint tükre akar lenni Szeged kulturális éle­tének. A szegedi közönség, amely eddig is szívesen megvette a műsorfüze­teket, bizonyára örömmel veszi ke­zébe a Szegedi Tükör változatlan árú, de szinte kétszerannyi olvas­nivalóval teli számait. I japán fegyveres erők vezérkari főnöke északkelefázsiai katonai tömb létrehozásáról tárgyal Washingtonban Peking (Uj Kína). Tokióból érke­zett jelentés közli, hogy Keizo Ha­jasi tábornok, a japán fegyveres erők vezérkari főnöke északkelet­ázsiai katonai tömb létrehozásáról tárgyal Washingtonban Arthur tengernaggyal, az amerikai vezér­kari főnökök egyesített bizottságá­nak elnökével. Hajasi washingtoni tartózkodása alatt az Egyesült Államok és Ja­pán közötti „együttes katonai mű­veletek"-re vonatkozó kérdésekről is tárgyalt az amerikai katonai ha­tóságokkal. Azzal a kéréssel for­dult az Egyesült Államokhoz, hogy nagyszámú lökhajtásos repülőgépet és rombolót bocsásson rendelkezés­re Japán katonai erejének növelése céljából. Adenauer rendőrségének terroríellépése a szociáldemokrata dr Günther Klein, Nyugat-Berlin volt belügyi szenátora ellen Népgazdaságunk fejlődése, Jelenlegi helyzete és feladataink Elikdás a Pártoktalök Házában Eredményeink, hibáink és to­vábbi teendőink ismerete nélkül jó vezetést, gyors előrehaladást el sem képzelhetünk. A munkások és a dolgozó parasztok akkor dol­goznak igazán lelkesedéssel és őszinte bizalommal, ha tisztán látó, országosan gondolkodó emberekké neveljük őket. E nevelőmunkában a párt propagandistáira vár a leg­nemesebb feladat. Nagy segítséget ad munkájukhoz Ripl Géza elv­társnak, a Központi Vezetőség ágit. prop. osztálya munkatársá­nak „Népgazdaságunk fejlődése, jelenlegi helyzete és feladataink" című előadása, melyet szeptember 21-én tart a Pártoktatók Házában, délután 5 órakor. Az anyag a nyári propagandista képző tanfolyamok anyagának második témaköre. Országszerte megemlékezne'* Osztrovszkij születésének 50. évfordulójától (26) — Igaz-e őrmester úr? - fordult Anti bácsi he­lyesléséért Kamondi felé, egy csillaggal is meg­toldva annak rangját. — Ühüm — dünnyögte Kamondi, de nem hatódott meg túlságosan az előléptetéstől­Bufli képe éppoly vörösen s kifejezéstelenül dagadt ki a csákószíjból, mint előzőleg. Unal­mában kiballagott a ház elé, s nyársat-nyelt tartással kezdett járkálni a virágoságy mel­lett fel s alá. Ugy lépkedett, hogy fénylő csizmája a sűrűnövésű estikébe is beletiport, hellyel-közzel. Az ágy legközepén trombita­virág nyílt, vízgyöngyös, tejfehér kehellyel, kedvesen. Kamondi puskája tusával szórako­zottan, „játékoskodva" verte le a virágkelyhet a kövéren burjánzó szárról. A virágszár hir­telen összezsugorodott, hallani véltem halál­sikolyát ... Odabent Makkay addig tipegett behúzott fejjel, Anti bácsi dülledt szemének „szigorú" pillantásától kísérve, amíg mégiscsak beírta a varrógépet, s apám fizetésének felét, arra az esetre, ha megint keresethez jut. így kell majd leadni a depónak a nagy adósság egy­egy cseppjét... A fadepó urai 1200 pengőt követeltek raj­tunk. Édesapám gyerekkori cimborája ugyanis, Krajcsó Máté, vagy 2 esztendeje ki­váltotta az ipart, s harmadmagával megpró­bált önállóan dolgozni. A vállalkozásaihoz szükséges épületanyagot csak úgy tudta meg­szerezni, hogy néhány régi barátjával — egyebek közt apámmal — váltót íratott alá. Apám becsületes és iparkodó embernek is­merte Krajcsót, s anyai örökségének, egy ne­gyedrész-háznak birtokában állt jót barát­jáért. Persze, a nagyobb vállalkozó csukák féléven belül felfalták Krajcsót. ö vállalko­zása roncsait háromnapi dorbézolásban elmu­latta, majd felakasztotta magát. Barátai te­hetetlenül álltak szemben a fadepósok kö­nyörtelen követelésével. Apám kis házrészét elárverezték, jobban szólva elkótyavetyélték, AZ £LSC írta: DÉ s az általa aláírt össz bázott még. Teljesen l valaha is ki tudjuk fi: ezt. ,,Ne azokra üssön az jí bban szeret, hanem jobban gyí — Agyonverni a g akasztani magamat, ez hallottam fojtott, mégis utánuk osontam a ker

Next

/
Thumbnails
Contents