Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-16 / 219. szám

WILlG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK? A MAI SZAMUNKBÓL: tJ ÉRVEK, Ül MÓDSZEREK FELHASZNÁLÁSÁVAL TEHETJÜK MEGGYŐZŐBB EREJŰVÉ NÉPNEVELŐINK SZAVAT (3-as oldal) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TANŰJA VOLTAM A "SZABAD VÁLASZTÁSOKNAK* (4-es oldal) : I X. ÉVFOLYAM, 219. SZAM I CSÜTÖRTÖK, 1954 SZEPT. 16. MEGALAKULT A JÓZSEF ATTILA EMLÉKBIZOTTSÁG j (5-ös oldal) I ARA: 50 FILLÉR Termelési bizottságaink az őszi munkákban (Z. B.) Gyengül már a nap ereje, sárgulnak a falevelek is. Napraforgóval, csöveskukoricával, burgonyával megrakott szekerek igyekeznek a szántóföldről hazafelé. A nyár végének, s az őszi munkáknak az ideje ez. Az az idő, amikor a gazda padlására öntheti évi termelő munkájának a gyümölcsét. Az őszi betakarítás mellett a termelőknek gondolniok kell azonban a jövőre, az ország jövőévi kenyerére is. Az az időszak ez, amelynek kezdetén most új célokat tűznek maguk elé a falu termelői és a mezőgazdaság agitátorai: a termelési bizottságok tagjai is, Uj, de nagy és nemes célokat. Beszélni kell már most arról is: a termelési bizottságok hogyan válhatnak jó serkentőivé az őszi mezőgazdasági munkáknak: a betakarításnak, a talajelőkészítésnek és a vetésnek. A termelési bizottságok tagjai, akiket a falu dolgozó parasztjai a legjobb termelők közül hívtak életre, az őszi mezőgazdasági munkákban jelentős segítséget adhatnak termelő társaiknak, ök, a mezőgazdaság agitátorai mondják el a faluban mindazt, amit hosszú évek során a termelés terén tapasztaltak. Ahhoz, hogy a termelési bizottsági tagok agitációja és megyénk dolgozó parasztságának őszi munkája sikeres legyen, tudni kell azt, hogy Csongrád megye elsősorban gabonatermelő megye. De tudni kell azt is, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat is különösen a kenyérgabonának az eddiginél eredményesebb termelésére hívja fel a termelők figyelmét. Célunk nyilvánvalóan nem lehet más, mint a decemberi határozat mielőbbi valóraváltása. Éppen ezért az őszi munkát — a betakarítást, talajelőkészítést és a vetést — össze kell hangolnunk a kenyérgabona termelés problémájával. Nos, a termelési bizottságok tagjai ezek Jtán mondják el dolgozó paraszt társaiknak; mi tehát a teendői Mondják el azt, hogy a termelöknek már a betakarítás idején tudniok kell, hogy az öszi vetésű gabonákat mely területre szándékoznak vetni, mert a kapásnövények betakarításánál ezt figyelembe kell venni a termelőknek. A termelési bizottságok érjék el azt, hogy megyénkben minden termelő (a lehetőséghez mérten) először arról a területről takarítsa be kapásnövényét, mely területen őszi búzát vet majd. Az őszi vetések helyének letakarítása után pedig meg kell oldani azt a problémát is, hogy a letakarított területen azonnal elkezdődjön a talajelőkészítés anélkül, 'hogy a terménybetakarítást más helyeken késleltetnék. A mult évben helytelen volt az, hogy az egyes növényféleségek vetési idejére szigorú határt szabtunk. Az idén a vetés idejére nincsenek keretek, de nyugodtan megmondhatjuk: az idén sem számíthatunk sokkal kedvezőbb őszre, mint a tavalyi volt. A meteorológusok szerint az idei ősz is előreláthatóan száraz lesz. Ezért le kell vonni a tanulságot a mult évi hibákból és az idén már idejekorán meg kell előzni a bajokat. A talajelőkészítéshez nagy körültekintés kell és a termelési bizottságok ebben sokat segíthetnek a falu termelőinek. Igaz, általános receptet nem adhatunk a talajelőkészítésre, de a termelési bizottság tapasztaltabb tagjai jó javaslatokat adhatnak Kiss Péternek, vagy Nagy Pálnak, hogy egy adott területen — amelynek helyi viszonyait jól ismeri az illető termelési bizottsági tag — a jelen időjárási körülmények mellett hogyan készítse elő a talajt az őszi gabona alá. A gabona-vetőágy előkészítésének elkezdése azért is sürgető, mert a talaj beéredéséhez idő kell. A fő cél pedig nem lehet más, mint morzsalékos, beérett, ülepedett magágy, amelyben nemcsak a vetés lesz könnyebb, hanem egyenletesebben kel és gyorsabban fejlődik az elvetett mag. Száraz viszonyok között pedig számítani kell a rögtörésre is bizonyos időt, mert különben hantos, rögös marad a magágy. Ezekkel azonban még nem ér véget a termelési bizottság munkája. A termelési bizottságok tagjainak gondolniok kell arra is, hogy a jól előkészített talajba nemes, életképes mag kerüljön. A felvilágosító szónak nagy szerep jut tehát abban is, hogy a vetőmagcserétől vonakodó termelőket meggyőzzék: az elkorcsosult, elfajzott vetőmagot miért kell felújítani nemesített magvakkal: a szorult, de vetésre szánt gabonát miért kell átcserélni jobb minőségű, biztosabb csírázóképességű vetőmagért. Sokszor beszéltünk már arról, hogy a gabonát helyes keresztsorosan vetni, mert ezzel több lesz a holdanként! termés átlaga. Az idén mégis sok termelő vonakodik a vetésnek ettől a módjától, mert sok példa van arra, hogy a keresztsoros vetés nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, termésnövekedést nem eredményezett. Be lehet bizonyítani, hogy a keresztsoros vetés minden esetben sikerül, ha a vetésnek ez a módja nem jár együtt a vetési idő kitolódásával. A termelési bizottságok tagjainak sok tennivalójuk akad még ezen a téren. Meg kell győzniök a dolgozó parasztokat arról, hogy ha a keresztsoros vetés ugyanannyi idő alatt történik, mint a nem keresztsoros, ha a vetés ideje emiatt nem tolódik ki, akkor a keresztsoros vetés termésnövekedést eredményez. Most, mivel már elérkezett az őszi munkák ideje, nincs többé helye a felkészülés halogatásának. Az őszi munkára való felkészülést mielőbb be kell fejezni és utána azonnal munkához kell látni. A termelési bizottságok tagjai érjék el azt, hogy községükben a termelők szivesen hallgassák a bizottság tagjainak jó tanácsait és szívleljék is meg azokat, ök meg győzzék meg termelő társaikat arról, hogy most és különösen Csongrád megyében elsősorban a gabonatermelést kell szem előtt tartani. Elmulaszthatatlan, hogy a betakarítással párhuzamosan a talaj előkészítés is haladjon. A bizottság tagjai mondják el a faluban a sokéves talajelőkészítési és vetési tapasztalataikat és azok igazságáról győzzék is meg a falu dolgozó parasztjait, mert ezzel nagyon sokat tehetnek mezőgazdaságunk fejlesztéséért, a falu és a város dolgozóinak, az egész ország lakosságának a jövőévi kenyeréért. A sándorfalvi gépállomás megyei versenyfelhívása az őszi mezőgazdasági munkák sikere érdekében A „Délmagyarország" 1954. szeptember 12-i számában olvastuk a párt csongrádmegyei végrehajtóbizottságának és a megyei tanácsnak a felhívását az őszi mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtásával kapcsolatosan. A felhívásra a következőket válaszoljuk: A nyári betakarítás során megyei viszonylatban gépállomásunk a 18. helyre került. Ez igen szégyenletesnek mondható már csak azért is, mivel a téli gépjavítás alkalmával megyei viszonylatban a harmadik helyezést értük el s a tavaszi munkákban is 106.3 százalék tervteljesítéssel ugyancsak harmadikok lettünk a megye gépállomásai között. De tanulva a nyári betakarítás során elkövetett hibákból, elhatároztuk most, hogy az öszi szántás-vetés idején kiköszörüljük a gépállomásunkon esett csorbát. A legutóbbi párttaggyűlésen és termelési értekezleten valamennyi dolgozónk vállalta: a gépállomás őszi idénytervét 108 százalékra teljesítjük jó minőségi munkával, ugyanakkor szocialista munkaverseoyre hívjuk ki Csongrád megye valamennyi gépállomását november 7-e tiszteletére az alábbi versenyfeltételek figyelembevételével: Vállaljuk azt, hogy az öszi idényben traktor- és motormunka tervünket november 20-ig 649 normálholddal túlteljesítjük. Ez őszi tervünknek 108 százalékos teljesítésével egyenlő. ] A traktor- és motormunkák tervteljesitése során 5 százalékos üzemanyagmegtakarítást és 4 százalékos alkalrészmegtakaritást érünk el. •

A hibamegelőző karbantartások pontos végrehajtásával a műszaki kieséseket a megengedett 2 százalék helyett 1 százalékra csökkentjük. Az esetlegesen előforduló géphibákat a helyszínen kijavítjuk. i Az őszi munkák során ar! ra törekszünk, hogy egyetlen esetben se legyen gépeink munkája ellen kifogás sem a termelőszövetkezetben, sem pedig az egyénileg dolgozó parasztság között. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy jó vetőágyat készítsünk elő és morzsalékos, ülepedett, beérett vetőágyba kerüljenek a gabonafélék. I g IVállalásunk teljesítését • ' únu érjük el, hogy kiszélesítjük a munkaversenyt és lehetővé tesszük annak nyilvánosságát. Ezt a munkát a pártszervezel irányításával a MEDOSZ és a DISZ látja el. A munkaversenyt tíznaponkén f értékeljük, a brigádok sorrendjét helyi röplapunkon rendszeresen közöljük a dolgozókkal. A legjobb brigádnak a dekádteljesilmények alapján vándorzászlót adunk jutalmul. A munkaversenynek hatalmas lendületet ad a vezetőségnek az a határozata is, mely szerint az őszi munkák során kitűnt három első traktoristál megjutalmazzuk. A céljutalom első dija egy darab új „Csepel" kerékpár, második díja egy néprádió, harmadik díja egy új munkaruha, | ^ | Gépeink teljesitő képesséI I gét a lehető legjobban kihasználjuk, Ezidáig már 16 szántótraktor közül 14-nél. bevezettük a kétműszakos munkát, a többi erőgépnél is folyamatosan rátérünk a kétműszakos munkára. m

Gépállomásunk vezetősége a legmegfelelőbb munkafeltételeket teszi lehetővé a traktorista elvtársak részére és kielégíti szociális igényeikel is. Elhatároztuk például, hogy három brigádszállásunkat tatarozzuk, kitakaríttatjuk. A brigádok tagjainak megfelelő számú lepedőt, pokrócot adunk, ugyanakkor gondolva majd a hidegebb időre is, teafüvei, cukorral, termoszokkal látjuk el a brigádokat, R

Felajánlásunk teljesítésének biztos záloga az is, az új munkamódszert — a • L?J 4 brigádban való együttdolgozást — bevezetjük gépállomásunk területén. Ez a brigádmunka a következő: A gazdász elvtársak feltérképezik gépállomásunk területéhez tartozó községek határát, s a térképen minden egyes termelőszövetkezet és egyéni gazda földterületét me.gjelölik névvel és pontos helyrajzi számmal, A feltérképezés után a gépek egy csoportban kezdik meg a munkát a községek egy-egy dűlőjében. A gazdászok leszerződtetik ekkorára annak a bizonyos dűlőnek a dolgozó parasztságát, — ezáltal egy határrészen közvetlen egymás mellett dolgozhatnak a gépek, A folyamatos munlía tehát biztosítva van. A szántás befejezése után gazdászaink a térképen pirossal jelölik meg azt a részt, ahol már szántott a traktor. Ennek segítségével minden pillanatban meg tudjuk állapítani, mennyi munkánk van még hátra. A gépek együttdolgozásának segítségével traktorainkat megfelelően kihasználhatjuk s az üresjáratolcat a lehető legkisebbre csökkenthetjük. De kevesebb az üzemanyagfogyasztás is, ugyanúgy könnyebb a teljesítményeket ellenőrizni. Igen ösztönzően hat ez az egymás melletti munka a verseny szempontjából is. A traktorosok látják azt, hogyan haladnak társaik a szántással, s igyekeznek minél magasabb eredmények elérésére, H

Termelőszövetkezeteinknek minden lehető segítséget megadunk, hogy megerősödésüket elősegítsük. Az őszi betakarítási munkában például a burgonya, a kukorica behordásához kétpótkocsis vontatókai bocsátottunk a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Vontatóink segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek a trágya kihordásánál is. \lO Segítünk a termelőszövetkezeteknek a kapások betakarításánál gépi erővel is. A cukorrépát például fordítólemez nélküli ekékkel szedjük fel a termelőszövetkezetekben. A sándorfalvi Rózsa Ferenc termelőszövetkezettel ugyanakkon 12 hold napraforgó kombájnnal való betakarítására kötöttünk szerződést. . Termelőszövetkezeteink j 1 őszi munkáját segítjük azzal is, hogy darálómotort bocsátunk rendelkezésükre. A szatymazi Szabadság termelőszövetkezetnek például egy darab 22 lóerős villanymotort adtunk használatra. Ez a motor elsősorban a darálásnál dolgozik s az állatok takarmányozását teszi könnyebbé. E

A verseny során nagy gondot fordítunk az egyéni felajánlásokra is. Eddig gépállomásunk 32 traktori'stája közül. 28-an már egyéni felajánlást tettek öszi idénytervük túlteljesítésére, az üzemanyag takarékosságra, alkatrészmegtakarításra s a gépek kapacitásának nagyobbmérvű kihasználására, A felajánlások közül kiemelkedik Bús Pál traklorista vállalása, aki a cséplcsi idény alatt is 3875 mázsa gabona elcsép lésével a megyei DISZ cséplőcsapatok versenyében Apró Ferenc mun! kacsapatával az első helyezést érte el. Bús Pál elvtárs vállalta, hogy őszi idénytervét 130 százalékra teljesíti 4 százalékos üzemanyagmegtakarítással. | ig I Agronómusaink is lel! ! kes versenyt, kezdeményeztek az őszi mezőgazdasági munkák sikeréért. Tari Imre Algyö község körzeti mezőgazdásza például párosversenyre hívta ki Jakus Piroskát, a sándorfalvi körzeti mezőgazdászunkat november 7-e méltó megünneplésérc. Tari Imre vállalta, hogy körzetében 5 egyéni gazdánál bevezeti a szakaszos trágyakezelést, 10 egyéni termelőnél pedig őszi búza műtrágyá' zási kísérleti parcellát állít be. Jakus Piroska is ugyanilyen feltételek mellett vállalta a versenyt. Az őszi munkák során eddig eltelt: idő azt bizonyítja, hogy gépállomásunk dolgozói nemcsak papírformának tekintik versenyvállalásaikat, hanem teljes szívvel-lélekkel küzdenek annak végrehajtásáért is. Reméljük, hogy hozzánk hasonlóan a megye valamennyi gépállomása csatlakozik az öszi munkák versenyéhez. A sándorfalvi gépállomás dolgozóinak nevében: Németh József igazgató, Németh László párttitkár, Bihal Árpád üb.-elnök, Bartha Lajos vezető mezőgazdász. <A qazdaiÁqoi termel héti, az fali tero telfeiitéiéérl Újabb csatlakozások a Szegedi Jutaárugyár felhívásához A Délmagyarországi Rosilakészitő Vállalat Üjszegedi Telepe Röpgyűléscken beszélték meg a dolgozók, a műszakiak alaposan előkészítették a Rostkikészítő Vállalat üjszegedi Telepének versenyvállalását és felmérve a lehetőségeket összegezték az üzem felajánlását, umellyel csatlakoztak a szegedi Jutaárugyár dolgozóinak kezdeményezéséhez, hogy kiváló munkával köszöntsék városunk felszabadulásának 10-ik évfordulóját. A versenyvállalás pontjaiban többek között szerepel: a tiló üzemrészben az egy órára eső kilogrammot a második negyedévhez viszonyítva 5 százalékkal emelik, a különféle költségeket viszont 1 százalékkal csökkentik. A minőség megjavítása érdekében a szál és a kóe arányát 36.6 százalékról 38 százalékra emelik fel. Uj szállító területet állítanak be 92.000 forintos költséggel. Az önköltsége^ a vállalati átlag alá szorítják — gazdaságosabb termeléssel, adósság nélkül akarnak átlépni az új esztendőbe. Szegedi Gőzfűiész A Szegedi Gőzfürész dolgozói az 1954. szeptember 13-án megtartott röpgyűlésen örömmel csatlakoztak a Szegedi Jutaárugyár dolgozóinak felhívásához és Szeged felszabadulásának 10. évfordulója megünneplésére az alábbi vállalásokat teszik: Vállalják, hogy negyedévi tervüket 3 nappal, az éves tervüket 6 nappal határidő előtt befejezik. Borosdongánál fennálló lemaradásukat 1954. december 15-ig teljes egészében felszámolják. Vállalják, hogy az átfutási időt köbméterenként 10 perccel csökkentik és a Gazda-mozgalom keretében a hulladékanyagból épületelemet és keritéslécet készítenek. Ezzel az eddigi hasznos hulladék mennyiségét felére csökkentik. Vállalják, hogy a lakásépítkezések elősegítésére terven felül az év végéig 12 vagon parkett frizt termelnek és a tervezett minőséget 100 százalékban teljesítik. Ezenkívül a II. negyedévi termelékenységi mutatók tényszámát 6 százalékkal túlteljesítik.