Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-16 / 219. szám

OELMQGYORQRSZflG CSÜTÖRTÖK. 1954 SZEPT. 10. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió külügyminisztériuma nyilat­kozatot adott ki, amely a szeptem­ber C-tól 8-ig turtó manilai kon­ferenciával és az azon kötött egyez­ménnyel foglalkozik. A nyilatko­zat rámutat, hogy a délkeletázsiai tömb összekovácsolásának előké­születeit már a genfi értekezlet előtt megkezdték, hogy annak résztvevőit kész tények elé állít­hassák. A genfi értekezlet azon­ban ennek ellenéro pozitív ered­ményeket hozott. Az értekezlet után a délkeletázsini paktum ösz­szetákolása tovább folytatódott. Az egyezmény és a manilai ér­tekezlet jellegéről a nyilatkozat megállapítja: „Az értekezleten az Egyesült Állomok játszotta a fő­szerepet, jóllehet az Egyesült Ál­lamok határai többezer kilométer­re: vannak Délkelet-Ázsiától. Ez már magábanvéve is eléggé ékesszólóan bizpnyttja, kinek érdekében hozták létre ezt aa új csoportosulást és mit érnek azok az állítások, hogy ez a csoportosulás meg­felel a délkeletázsiai országok érdekeinek A nyilatkozat szükségesnek tart­ja leszögezni, hogy e térség igen jelentős országni — mint India, Indonézia, Burma és Ceylon — tá­voltartották magukat n paktumtól. A Szovjetunió külügyminiszté­riumának nyilatkozata ezután régiben kijelentették, tisztában részletesen ismerteti az egyezmény ' főbb pontjait s tényekkel bizonyít­ja be, hazugok az olyan állítások, hogy ez a paktum a résztvevő or­szágok „védelmét", „gazdasági fel­emelkedését" szolgálja. Ellenke­zőleg: ez a tömb egyike a világon létrehozott különböző agresz­szív csoportosulásoknak. A nyilatkozat hangoztatja, hogy a délkeletázsiai népek valódi biz­tonságát csak az ottani országok közös erőfeszítésével, kívülről jö­vő beavatkozás nélkül lehet biz­tosítani. „Ezen az elven alapul — folytatódik a nyilatkozat — a Kí­nai Népköztársaság és India ez év június 28 i közös nyilatkozata, valamint a Kínai Népköztársaság ós Burma június 30-i közös nyi­latkozata". A nyilatkozat megállapítja, hogy a genfi egyezmények megsértése az a próbálkozás, hogy a délkelet­ázsiai paktum kiagyalói Kambod­zsára. Laoszra és Dél-Vietnamra is ki akarják terjeszteni a szerződés hatókörét. Végül pedig figyelmez­teti a paktumban résztvevő Ang­liát ás Franciaországot, hogy Kí­nával kapcsolatos politikájukban korántsem következetesek: „Figyelemreméltó — hangzik a nyilatkozat —, hogy a manilai kon­ferencia egyes résztvevői még nem­vannak az ázsiai népek nemzeti szükségleteivel s hangsúlyozták, hogy normalizálni kívánják kap csolataikat a népi Kínával. Ezzel összefüggésben, talán nem lesz fe lesleges emlékeztetni azokra a nyi­latkozatokra, amelyeket Anglia, va­lamint Franciaország hivatalos képviselői tettek a genfi értekez let idején. Szabadjon megkérdez ni, hogyan lehet összhangba hozni ezeket a kijelentéseket azzal, hogy Anglia és Franciaország résztvesz ebben az agresszív katonai tömbben, amely általá­ban az ázsiai országok, külö­nösen pedig Kína ellen irá­nyul. A szovjet kormány úgy tekinti a manilai konferenciát és a „délke letázsiai védelmi szerződés" alá­írását, mint olyan cselekedeteket, amelyek Ázsia és a Távol-Kelet biztonsága ellen irányulnak s ugyanakkor fenyegetik az ázsiai népek szabadságát és nemzeti füg getlenségét. Azok az államok, amelyek az új katonai tömb létre­hozását kezdeményezték Délkelet­Ázsiában és a Csendes-óceán tér­ségében, felelősek cselekedeteikért, amelyek durva ellentétben állanak a béke megszilárdításának felada­taival. •* Megnyílt Pekingben a Kínai Népköztársaság első országos népi gyűlése Peking (Uf-Kina). Szerdán dél­után húrom órakor a pompásan fel­díszített Huajzsentang-csarnokban megnyílt a Kínai Népköztársaság első országos népi gyűlésének első ülésszaka, amelynek fő feladata a Kínai Népköztársaság első alkot­mányának elfogadása. A megnyitó ülésen Mao Ce-tung, a központi népi kormány elnöke elnökölt. Megnyitó szavaiban Mao Ce-tung elnök a következőkben jelölte meg az ülésszak feladatait: , u Az alkotmány elfogadása. Fontos törvények becikkelyezése. A kormány munkájáról szóló je­lentés jóváhagyása, az állam új vezetőinek megválasztása. „Legfőbb feladatunk az egész ország népének egyesítése. vala­mennyi országban élő minden ba­rátunk támogatásának elnyerése. Arra törekszünk, hogy nagy szo­cialista államot építsünk ki és elő­segítsük a világ békéjének meg­óvását és előmozdítsuk az emberi haladás ügyét" — mondotta töb­bek között Mao Ce-tung, majd így folytatta: — Hazánk népének keményen kell dolgoznia cs minden igyeke­zetével tanulnia kell a Szovjet­uniótól és más teslvérországok élenjáró tapasztalataiból. Erőnk magva, amely ügyünk el­érésébon vezérel bennünket, a Kí­nai Kommunista Párt. A gondolkodásunkat irányító el­méleti alap a marxizmus-leniniz­mus. Az ülés 97 küldöttet választott be az elnökségbe és Li Vej-Hant vá­lasztotta meg a gyűlés első ülés­szakának főtitkárává. Az országos népi gyűlés első ülésszakának megnyitó ülése szer­dán délután négy órakor rövid szünet után folytatódott. Az ülé­sen jóváhagyták az első ülésszak napirendjét és meghallgatták Liu Sao-e.si beszámolóját a Kínai Nép­köztársaság alkotmánytervezetéről. Az ülésen Mao Ce-tung, Sen Csun-zsu. Joe Csien-jing, Vang Cung-lun, Li Sun-ta, Csou Ven­csiang, Caj Cseng Ulnnfu ós Li Csu-csen felváltva elnökölt. Az ülés résztvevői egyhangúiaga következő napirendet fogadták el: 1. A Kinai Népköztársaság al­kotmányának jóváhagyása. •2. A Kinai Népköztársaság or­etágos népi gyűlése alaptörvényé­nek, a Kínai Népköztársaság ál­lamtanácsa alaptörvényének, a Kí­nai Népköztársaság népbiróságai alaptörvényének, a Kínai Népköz­társaság népi ügyészsége alaptör­vényének é8 a Kínai Népköztársa­ság mindenszinvonalú helyi, népi gyűlései és helyi népi tanácsai alap törvényének jóváhagyása. 3. A kormány munkájáról szóló beszámoló jóváhagyása. 4. A Kinai Népköztársaság el­nökének ós alelnökének, az orszá­gos népi gyülée állandó bizottsá­ga elnökének, alelnökeinek, főtit­kárának és tagjainak, a legfelső mépbírósúg elnökének és a népi ügyészség főügyészének megvú­laszlásn, valamint az államtanács miniszterelnöke, miniszterclnökhe­lyettosei, miniszterei, bizottsági el­nökei és főtitkára, a nemzetvédel­mi tanács elnöke, alelnöke és tag jai, az I. országos népi gyűlés nem­zetiségi. törvényelőkészítő és költ­ségvetési bizottsága elnöke és tag­jai kinevezésének jóváhagyása. Az ülés ezután rátért az első napirendi pontra. A képviselők meghallgatták a Kínai Népköztár­saság alkotmányelőkészítő bizottsá­gának jelentését, amelyet Liu Sao­csi terjesztett elő. H Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának Közleménye A Politikai Bizottság foglalkozott a kazincbarcikai nitrogén műtrá­gyagyár és hőerőmű építésével, va­lamint a vele kapcsolatos beruhá­zásokkal. Megállapította, hogy az építkezési és szerelési munkák üte­mében elmaradás mutatkozik, mert a beruházások lebonyolításában résztvevő és azért felelős szervek mulasztásokat követtek el. Első­sorban az építésügyi minisztérium és személy szerint Szijjártó Lajos miniszter elvtárs nem hajtotta vég­re azokat a feladatokat, amelyek a kazincbarcikai műtrágyagyár épí­téséből, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és állami határozatokból adódtak. Ezért a Politikai Bizottság Szijjártó Lajos elvtársat figyelmeztetésben része­sítette. A Politikai Bizottság kötelezi az illetékes minisztériumokat, elsősor­ban az építésügyi minisztériumot a lemaradás behozására, az építke­zés határidőre való befejezésére. A végrehajtás ellenőrzésével javítsuk a szovjetek munkáját Az utóbbi időben számos intéz­kedés történt — több minisztérium decentralizálása, a kerületi szervek munkájának átszervezése, a falu­szovjetek egyesítése — annak' érde­kében, hogy az állami apparátus minden láncszeme a lehető legkö­zelebb kerüljön a termeléshez, hogy minél jobban megszervezzük a párt- és a kormányhatározatok gyakorlati végrehajtását. A helyi szovjetek végrehajti­bizcttságainali vezetői ma már kevesebbet üléseznek cs többet látogatják az ellenőrzésük alá tartozó hivatalokat és vállala­tokat. Bizonyos mértékben csökkent a központi hivatalokból a kerületek­be, s a kerületekből a központokba küldött akták áradata. De ezek meg csak az első lépések. A szovjet apparátus további egyszerűsítése és tökéletesítése terén még sok a te­endő. A szovjet szervek, köztük a helyi szovjetek munkájának egyik leggyakoribb és legjellemzőbb hiá­nyossága, hogy nem szervezik meg eléggé a központi utasítások és saját határozataik gyakorlati ellen­őrzését. A határozatok végrehajtásának megszervezése azt jelenti, hogy rendszeresen ellenőrizzük a munka valamennyi folyamatát, megszer­vezzük a határozatok végrehajtá­sát, megelőzzük az esetleges fenn­akadásokat, kellő segítséget nyujt­sunk az egyes szervezeteknek és funkcionáriusoknak feladataik vég­rehajtásához. A végrehajtás ellenőrzésének te­hát nemcsak az a célja, hogy fel­tárja a fogyatékosságokat, ha­nem az is, hogy gyakorlati se­gítséget nyújtson, általánosítsa és terjessze a jó munkamód­szereket. Az ilyen ellenőrzést a dolgozószo­bában ülve beszámolók, jelentések és kimutatások alapján megszer­vezni nem lehet. A végrehajtás magas színvonalú ellenőrzése cél­jából a végrehajtóbizottságok ve­zetőinek gyakrabban kell elláto­gatni az üzemekbe, a kerületekbe, a gépállomásokra, a kolhozokba, a szovhozokba, alaposan tanulmá­nyozniuk kell az ottani helyzetet, s gyakorlati munkájuk alapján kell megismerni a funkcionáriusokat. A szovjet szervek a végrehaj­tás ellenőrzése során támasz­kodjanak a dolgozók széles tö­megeire. A helyi szovjeteknek nagy társa­dalmi erő áll rendelkezésére. Ez az erő: a szovjet küldöttek, az állan­dó bizottságok, az aktíva. Ha rájuk támaszkodnak, biztosítani tudják a hathatós alulról jövő ellenőrzést. De ezt a nagy erőt a szovjetek nem mindig használják fel az állami és gazdasági apparátus munkájának rendszeres és alapos ellenőrzésére. Pedig éppen az aktíva, a dolgozók széles tömegei reagálnak a leg­érzékenyebben a hibákra, a büro­kratikus kinövésekre. A felülről és alulról jövő ellen­őrzés összekapcsolása lehetővé te­szi, hogy a tömegek állandóan fi­gyelemmel kísérjék a szovjetek, az állami és gazdasági szervek mun­káját. hogy feltárjuk és megszün­tessük a hibákat, fokozzuk a dol­gozók részvételét az államigazga­tásban, a gazdasági és kulturális életben. Csak az ilyen ellenőrzés ad igaz képet a valóságról, nyújt módot arra. hogy helyesen értékel­jük munkánkat, kiküszöböljük a hibákat és megtaláljuk a párt- és kormányhatározatok sikeres vég­rehajtásának gyakorlati módsz^ reit. ( A végrehajtás hathatós ellen­őrzésének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy maguk a ha­tározatok szabatosak és kon­krétek legyenek. A formálisan, az ügyek alapos is­merete nélkül sebtében kidolgo­zott és elfogadott határozatok, amelyek nem tartalmaznak kon­krét utasításokat a munka megja­vítására, hatástalanok, mert senkit sem köteleznek semmire, nem mozgósítanak és nem is ellenőriz­hetők. Köztudomású, hogy ahol nem el­lenőrzik a végrehajtást, ott fele­lőtlenség, fegyelmezetlenség üti fel fejét. Sokszor még a legjobb funk­cionáriusok is átveszik a veze­tés bürokratikus módszereit, ha magukra hagyják őket, ha nem ellenőrzik munkájukat. Ezért a végrehajtás jól szervezett, rendszeres ellenőrzésének óriási je­lentősége van a káderek kiválasz­lása, elosztása és helyes nevelése szempontjából. A végrehajtás el­lenőrzése fényszóróként világítja meg a káderek egész munkáját, le­hetővé teszi, hogy a rosszul dolgo­zó, nem fejlődő, lelkiismeretlen funkcionáriusokat leváltsuk, s he­lyükbe becsületes, az állam érde­keit állandóan szem előtt tartó, kezdeményezni tudó dolgozókat ál­lítsunk. A. Szemjonov cikkéből Edén megérkezel! Pótizsba Párizs (MTI). Eden brit külügy­miniszter szerdán Rómából jövet Párizs repülőterére érkezett. A külügyminisztert megérkezésekor Mendes-France francia miniszter­elnök és külügyminiszter, Gladwyn Jebb Nagy-Britannia párizsi nagy­követe, valamint több francia és angol személyiség fogadta. Eden a repülőtéren a többi kö­zött a következőket jelentette ki: Minden országban, ahová ellátogat­tam, megegyezésre jutottunk. Eden nem less jelen as ENSZ-kösgyűlés megnyitásán London (MTI). Az angol külügy­minisztériumban szerdán közölték, hogy Eden nem lesz jelen az ENSZ közgyűlés keddi megnyitásán. Mint hozzáfűzik, még azt sem tudják, hogy később jelen lesz-e — jelenti az ..AFP" A brit küldöttséget Selwyn Lloyd államminiszter vezeti, (23) — Egyszóval — szakí­totta félbe Pali bácsi, — fel is út, le is út... me­hetünk a pokolba! — Mit csináljak? — vonogatta a vállát Liptai, restelkedést mu­tatva. — Azt is elmondtam én, hogy a fácán­ház nem lesz készen idejire, ha most segédek után kék szaladgálni, s ki tudja azt is, mi­lyenek lesznek az újak? — Mi közük nekik ahhoz, hogy maga ki­ket dolgoztat? — kezdte apám arcát hirtelen a vér elönteni. — Maga a vállalkozó, minket maga fizet, nem az uradalom! Miért hagyja, hogy olyasmibe üssék az orrukat, ami csak magára tartozik? — No jó, Jánosom, ne gyerekeskedjünk, János! Nekem is családom van, s nem csak ebben az esztendőben kell őket eltartani, ha­nem jövőre is, meg azután is! — Ez az, hogy családunk nekünk is van, — szólt közbe csendesítőleg Pali bácsi. — Azoknak is kenyér kell, s ha nem mehetünk Laposra fácánházat csinálni, hát elmegyünk Bölcsibe, magtárat készíteni... Ott is vállalt maga munkát, úgy tudom s legfeljebb he­lyet cserélünk két ottani szaktárssal, ha nem tetszik a pofánk a laposi főintézőnek! Liptai borostás állát gyűrögette, egy duz­zadt szemölcsöt kaparászott az orra tövén, s szaporán kapott a hadarásba: — Nem lehet drága Pali bátyám, ha mondom, az ekzisztenciát nem kockáztatha­tom! Próbálkozzanak egy másik vállalatnál, fog az menni! Apám szikrázó szemmel fakadt ki: — Ne alkudozzunk, hagyjuk itt ezt a svihákot, Pali bácsi! Liptai megértette a „svihák" szót, mégse ment neki apámnak, ahogy vártam volna, ha­nem szokatlan szelíden tette rá hurkás keze­fejét az apáméra: — János, János, ne legyünk hálátlanok, so­kat segítettem én magán, nem egyszer! Nem érdemlem én meg ezt a hangot János! Gon­dolkozzunk csak, Jánosom! Apám nem sokat gondolkozott, hanem lerázta Liptai kezét, megfordult, kivágta az AZ ELSŐ PRÓBA frta: DÉR ENDRE „Nincs rettenetesebb ba), mint a munkane Iktillség..." ajtót s faképnél hagyta a fejét ingató vál­lalkozót. Pali bácsi köszönt, de nem fogadta el Liptai búcsúranyújtott kezét s utánaballa­gott apámnak. Kókkadt fejjel követte őket a két legény. Jani se szól, Kazár Lackó is nagyot hallga­tott, én se tartottam hát illendőnek a nyik­kantást. Pedig igen szerettem volna javítani a megfelhősödött helyzeten, ha egyébbel nem, nótafüttyel legalább. Annál is inkább, mivel jól tudtam, hogy mindőnk közt édes­apámat marja legfájdalmasabban a gond. Bántja, hogy előtört belőle a gvakran jólfé­kezett heves természet, — ahelyett, hogy mindent megtett volna Liptai jóindulatáért, még néhány alkudozó szót, vagy könyörgés­félét is kíerőlködve ... Hisz nincs rettene­tesebb baj, mint a munkanélküliség... A legkülönb ácsok is hosszas bolyongás után kapnak munkát, jobbára idegenben. Idénye lenne ugyan most az építő­munkának, de ilyenkor, szezonjában is szerencse kell az elhelyezkedéshez, — hát még ősszel s a télen?! Mi lesz velünk, — a család hogyan fogja kihúzni a mindig ke­gyetlen téli napokat? Mi lesz a téli ruházat­tal, a télirevaló élelemmel, mi lesz az én ta­níttatásommal? ... Kár volt indulatoskodni, mindent meg kellett volna próbálni Liptai­nál... — Ilyenformán emésztette magát apám, s nagyon elfakult cserzett-piros arca, nagyon szomorú volt világosbarna szeme, s mintha meg is őszült volna hirtelen: jól lát­hattam a háta mögül, hogy egészen hamuszí­nű a haja körben ... Eres keze is árván csün­gött alá, s alig-alig lendült, amint az úton ballagott köhécselve apám ... Ugy szerettem volna hozzáugrani és su­gárzó hangon megmondani neki, hogy tartsa magasan a fejét, mint Fanyövö a mesében, — mert nagy öröm, hogy nem rogyott meg a horgasina a porhanyós-gerincű vállalkozó előtt, s én nagyon boldog vagyok, amiért nem köszönt neki, hanem hátatfordított kemé­nyen ... Szerettem volna elkiáltani, hogy akár meg is éhesem ezt a pillanatot, ha kell... Bizonyosan el is mondtam volna mindezt, ha a kamaszgyereknek nem olyankor du­gulna el a torka éppen, amikor a legnagyob­bat és legszebbet szeretné kiáltani . . . Szemérmes és érdes a kamaszsze­retet. Hogyan is közölhettem volna Pali bá­csival: milyen hálás és büszke vagyok, amiért elnézett Liptai felényujtott keze felett? ... Bandukoltam hát szótlanul a csillámporú gá­ton, a sok szomorúfejű felnőtt között, félig szorongó szívvel, gondolva a jövőre, s félig boldogan ... (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents