Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-14 / 217. szám

1 KEDD, 1954 SZEPTEMBER 14. DELMHGYRRORSZBG A tanácstörvény tervezetéről fl tanács és az állami szervek együttműködéséről Véleményem szerint az új tanácstörvény tervezet nem biztosítja sem a tanácsok alá rendelt, sem a helyi tanács területén működő, de felügyelete alá nem rendelt szerveknek összehangolt egységes működését. Ugyanis a 2 hetenkinti vb. ülések kizárják , annak lehetőségét, hogy a vb. rövidebb időközönként foglalkozni tudjon velük. A koordinációs ülések viszont alkalmasak lennének arra, hogy az összhang a szervek és a tanács, illetve a vb. között biztosítva legyen. A kölcsönös tájékozódás pedig előmozdítaná a feladatok jobb, súrlódás mentes végrehajtását. Ezért javaslom, hogy az 53. §. 1. bekezdését a következő szöveggel egészítsék ki: „Az együttműködés biztosításacéljából legalább kéthavonként koordinációs ülést kötelesek tartani a vb. egy tagjának elnökletével". Ugyancsak javaslom, hasonló célból a 62. §. ilymódon való kiegészítését: „A tanács és a vb. működési területén a fegyveres testületek kivételével valamennyi állami szerv legalább negyedévenként koordinációs ülést köteles tartani a vb. egy tagjának elnökletével". Mison Gusztáv, a Városi Tanács VB. titkára Városszerte vitatják az új tanácstörvény tervezetét A tanácstörvény tervezet megjelenése óta a dolgozók egyre szélesebb tömegeinek érdeklődése irányul tanácsaink munkájának újjászervezésére. Ezt bizonyítják azok a viták is, amelyeken a közelmúlt napokban városszerte megvitatták a résztvevők a törvénytervezetet. A viták sikeres, egészséges voltát tanúsítják a hozzászólások, amelyek a MÁV-nál, a Konzervgyárban, a Ruhagyárban, a Késárugyárban, az Uj Élet és a Dózsa tsz-ben elhangzottak. A hozzászólások, a javaslatok azt bizonyítják, hogy népünk magáénak érzi a tanácsot, ismerni akarja küldötteinek, a tanácstagoknak jogait és kötelezettségeit. A törvénytervezet vitáinak hallgatósága számtalan hasznos kérdést vetett fel tanácsaink eddigi munkájára vonatkozóan és javaslatott tett a törvénytervezet módosítására. Miklós János, Szeged, Jankoch-u. 10. szám alatti lakos például kifogásolta, hogy eddig az egyes tanácstagi beszámolókon felvetett kérdésekre a dolgozók nem mindig kapták meg a választ. Javasolja, hogy a dolgozók ügyesbajos problémáinak elintézéséről a tanácstag sűrűbben köteles legyen beszámolni. Korányi Kálmán MÁV dolgozó többek között a törvénytervezet 5. fejezetének 25. §. 1. pontjához szólt hozzá. Kifogásolta, hogy amíg a törvénytervezet a tanácstagok választásának módját pontosan meghatározza, nem határozza meg pontosan az esetleges visszahívás módját és körülményeit. Erre •— mondotta — az új törvényben pontos fogalmazást kérünk. Hódi Zoltán arról beszélt, hogy a 26. §-ban indokoltnak látszik arról is beszélni, hogy a tanácstag munkahelyén biztosítsanak kellő lehetőségeket arra, hogy feladatait teljes mértékben el tudja látni. A tanácstörvény tervezet megvitatásának résztvevői egyöntetűen azt hangoztatták, hogy hasznosnak tartják a tervezet megbeszélését, büszkén gyakorolják azt a jogukat, amely lehetővé teszi számukra, hogy a törvénytervezethez hozzászóljanak, V.MLMolotov válaszai Micuru Szudzukinak, a Cíubu Níppon Szimbum című japán lap főszerkesztőjének kérdéseire Moszkva (TASZSZ). Micuru Szudzuki a Ciubu Nippon Szimbum című japán lap főszerkesztője kérdéseket intézett V. M. Molotovhoz a szovjet-japán kapcsolatokra vonatkozóan. Arra a kérdésre: a jelen pillanatban mi az véleménye annak lehetőségéről, hogy Japán és a Szovjetunió semlegességi egyezményt, vagy megnemtámadási egyezményt kössön? — V. M. Molotov a többi között a következőket válaszolta: A Szovjetunió következetesen folytatja békepolitikáját és a normális kapcsolatok fejlesztésére törekszik minden olyan állammal, amely a maga részéről Igyekszik ugyanilyen kapcsolatokat fenntartani a Szovjetunióval. A Szovjetunió ilyen politikát folytat Japán irányában is, amellyel eddig nincsenek rendes kapcsolatai, bár e kapcsolatok rendezésének kérdése már megérett. Érthető, hogy ennek a feladatnak megoldása lehetővé tenné a Szovjetunió és Japán kapcsolatai konkrét kérdéseinek megvizsgálását is. Arra a kérdésre, hogy milyen akadályok gátolják most a két ország közti rendes kapcsolatok helyreállítását — Molotov így válaszolt: A két ország közötti rendes kapcsolatok helyreállítását gátló főakadály véleményem szerint az, hogy Japán bizonyos körei eleget tesznek az Egyesült Államok uralkodó körei parancsolgatásának. Ezek a körök igyekeznek Japánt függő helyzetben tartani. Japán magától érthetően nem maradhat sokáig ilyen félig megszállt helyzetben. A Szovjetunió a maga részéről kész rendezni kapcsolatait Japánnal, feltéve, hogy Japán részéről ugyanilyen készség nyilvánul meg. Az Ön véleménye szerint milyen konkrét úton lehet fejleszteni Japán és a Szovjetunió kereskedelmét? — hangzott a következő kérdés. A Szovjetunió a Japánhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatoknak kölcsönösen előnyös feltételek alapján való fejlesztése mellett van, mert ez megfelel mindkét ország népei érdekeinek — szögezte le a kérdésre V. M. Molotov. Mi az ön véleménye Japán önvédelmi fegyveres erőiről? — kérdezte a továbbiakban Micuru Szudzuki. A Szovjetunió valamennyi állam fegyverzetének lényeges csökkentése, továbbá az atom-, a hidrogén-, és más tömegpusztító fegyverfajták feltétlen eltiltása mellett van, Emellett a Szovjetunió abból indul kl, hogy minden szuverén állam fenntarthatja önvédelmi célra a szükséges fegyveres erőket. Mint ismeretes a szovjet kormánynak a Japánnal kötendő békeszerződésre vonatkozó javaslatai kimondják, hogy a független békeszerető és demokratikus Japán fenntarthatná az önvédelemhez szükséges fegyveres erőket —• hangzott a válasz. A Szovjetunió és Japán közötti kulturális kapcsolatokra vonatkozó kérdésre V. M. Molotov hangsúlyozta: a Szovjetunió szívesen tart fenn kulturális kapcsolatokat más országokkal, így Japánnal is, és minden eszközzel törekszik e kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Nem kételkedünk benne, hogy Japánban nem kevés olyan ember van, különösen a japán értelmiség körében, aki őszintén törekszik a Szovjetunió népeihez fűződő kulturális kapcsolatok kiterjesztésére. Kétségtelen, hogy ez pozitív hatással lesz Japán és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak megszilárdítására, Jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról Gyorsítsuk meg a burgonya szedését A Szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozóinak versenyfelhívása felszabadulásunk 10. évfordulójának megünneplésére A szokatlan időjárás nyomán nemcsak a kalászosok, hanem a kapások is későbben érnek be Szeged határában is. Nem csoda, ha a nyári nagy munkák után töretlen lendülette, folynak az egyéb mezőgazdasági munkák. A cséplés után közvetlen ekét akasztottak a traktorok után, a környező gépállomások traktorosai ós 11 traktor szánt azóta is változatlanul a város határában. Traktoristáik, dolgozó parasztok lelkes munkája nyomán alig van olyan földsáv, ahonnan a termést betakarították, ne lenne felszántva. Mélyen hasítják a barázdát a traktorok, kilenc a termelőszövetkezetek földjén, kettő pedig az egyéni gazdákkal kötött szerződés alapján végzi a mélyszántást. Termelőszövetkezetek, egyéniek valamennyien saját tapasztalataik alapján ismerik, milyen hasznos az, ha ősszel mélyen forgatják a talajt, elvégzik a mélyszántást. Nem is múlik el nap, hogy Alsóváros vagy Felsőváros dolgozó parasztjai közül ne keresné fel valaki a városi tanács mezőgazdasági osztályát, hogy szerződést kössön földjének felszántására. Egyre inkább gyökeret ver a gondolat az egyéniek között is: nincs párja a gépi munkának. Az őszi mélyszántás csak egy része a mezőgazdasági munkának. Még az éretlen kukorica szerte a határban talpon virít, törését csak Baktóban és a Nagyfekete-dülőben kezdték meg. Nem is nyugodtak a dolgozó parasztok, türelmetlenek, u szeretnék törni a kukoricát, hisz sürget az Ő6zi árpavetés és bizony elérkezett a búzavetés ideje is. A burgonya fontos növény. A város, a falu lakosságának jó ellátásához sok burgonyára van szükség A termés kielégítő. A burgonyaszüretet már több mint egy hónapja megkezdték Szegeden, de még most sem fejezték be. Több helyen van kint még a földben a termés, ez pedig nem használ a burgonyának. A sokrétű paraszti munka első és legfontosabb teendője most a burgonya gyors betakarítása és hozzá kell tenni: a gyors begyűjtése is, mert még mindig csak 30 százalékra teljesítették begyűjtési kötelezettségüket Szeged dolgozó parasztjai. Nem elég csupán a mélyszántásban szép eredményt elérni, fontos, hogy egyéb téren, a kukoricatörés, a burgonyafelszedés, az őszi árpaés a búzavetés terén jó munkát kell végezni, hogy a mult esztendőhöz hasonlóan ezévben is Szeged első legyen Csongrád megyében az őszi mezőgazdasági munkában, Tíz éve, hogy Szeged város dolgozói örömmel üdvözölték a felszabadító Szovjet Hadsereget és új mnnka indult a háborús romokon. Az elért sikerek, eredmények tiszteletére mi, a Szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozói mnnkavomeuyt indítunk, hogy ezzel is méltóképpen üdvözöljük felszabadulásunk tizedik évfordulóját. Az eddigi munkaversenyek tapasztalatai alapján párosversenyre hívjuk a Szentesi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozóit; várjuk a c8ongrádmegyol termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak csatlakozását is. Ml, a Szegedi Sertéstenyésztő Vállalat dolgozói vállaljuk, hogy a hízlalási üzemágakban a takarmányértékesílésl torvet. 105 százalékra, a ráhízlalási tervet szintén 105 százalékra teljesítjük. Az önköltség-tervet, a felszerelési anyagok kímélésével, a takarmány elszóródás megszüntetésével, a munkafegyelem megszilárdításával 1.5 százalékkal csökkentjük. A nevelési üzemágban a takarmányértékosítési tervet 104, a ránevelési tervet 110 százalékra teljesítjük. Az önköltségi tervet ugyanakkor 2 százalékkal csökkentjük. A tenyésztési üzemágak a flalási átlag-tervet 105.5 százalékra, a választási átlag darab tervet 108 százalékra, a választási átlagsúlytervet pedig 110 százalékra teljesítjük. A mezőgazdasági üzemág dolgozói az őszi talajmunkákat és vetést a vetőmagvak gondos előkészítésével határidő előtt 10 nappal befejezik. Ezenkívül a vállalat dolgozói megfogadták, hogy a téli felkészülőst és a téli javításokat üzemág malmi dolgozói 4 százalékos villamosonergia csökkentését vállalták a darálás pontos elvégzésével. A Szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat üzemvezetősége vállalja továbbá, hogy patronálásl bizottságot alakít, amely Szeged környékén állattenyésztéssel foglalkozó termelőcsoportoknak a tenyésztési és hizlalást munkákban segítséget nyújt. Kopást György párttitkár ! Suki József ÜB.-elnök | Kovács Ferenc igazgató Fekete vágásért, üzérkedésért elítélték Zédorí György forréakúti kulékot Közellátási bűncselekményben hozott ítéletet a Szegedi Járásbíróság. ítéletet mondott Zádori György forráskútl kulák és felesége, valnmlnj. Rácz János forráskút! gazdalegény ügyében, akik engedély nélkül borjúvágás és árdrágító üzérkedés miatt kerültek a bíróság elé. Rácz János, aki egyébként rokona a forráskút! kuláknak, 1954 júniusában ős júliusában a dorozsmai piacon egy-egy borjút vásárolt, amelyeket aztán Zádori György tanyáján engedély nélkül levágtak. A borjú húsát Zádorlnó a dorozsmai piacon eladta, a hasznon pedig megosztoszkodtak. Zádori Györgyöt 8 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre, Rácz Jánost 6 hónapi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre, Zádori Györgynót pedig 5 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre Ítélte aj bíróság. Sok állatot adtak el a szegedi országos vásáron Szombaton ós vasárnap tartották meg Szegeden az őszi országos vásárt, amelyre a környező községek dolgozó parasztjai sok állatot hajtottak fel: 860 lovat, 160 csikót, 429 tehenet, 189 üszőt, 146 borjút, 8 tinót, 203 elsőéves sertést, 320 8—10 hónapos sertést, 442 hathónapos seriért, 350 három-négy hónapos sertést, 1101 választási malacot, 281 juhot, 46 kecskét és 4 bivalyt. Éledtek 86 lovat, 42 csikót, 151 tehenet, 67 üszőt, 81 borjút és négy tinót. Az állatok árai a júliusi országos vásár óta nem változtak — közepes forgalom volt az állatvásáron. okóber 11-re befejezik. A segéd.-tója. Bonjamin Krasner volt ten(21) Janinak már kevesebb érzéke volt a mécsvirágokhoz. Kutyába se vette őket: messziről láttuk Pistával, hazaballagtunkban, hogy rájuktapos Jani a Kertaljaiék ablaka alatt az árokparton. Bandástól!... Mert Tóth Jancsi és „zenekara" is a nyomában volt Janinak. Könnyedén ugrálták át az ablak előtti árkot mindnyájan. Két ablak sötétlett a házon komoran, egy nagyobb s egy apró. A nagyobb alá húzódtak a morék, Jani hátrébb állt kicsit, az árok szélin, amit könynyedén ugrott az elébb által... Hiába álltak egy lépésre az ablaktól a nagyobb „árok" csak most következett, ennek az átugrásához kellett a cigány-segélet. Hatalmas árkot húzott a pletyka Bazsa és Jani közé, — vájjon sikerül-e Janinak átugrani? .,. Kíváncsian vágódtunk be Pistával a lapuba a kövesgát túlpartján. Jól láttunk mindent: Tóth Jancsi szamefehérje rávillogott Janira, az biccentett a fejével s mozdulatlanul hallgatta, amint a vékony kis cigány megzengeti a prímhegedűt, félrehajtott fejjel. A Bazsa kedvenc nótája sírt a sötétben, benneremegett a szerető szív minden szépsége: Hogyan tudtál, rózsám, idejönni? Árkot kellett néked átugorni... Jaj, ki tudna rajtad szánakozni? Mink ketten is lelkesen dünnyögtük utánuk a lapulevelek közül, — mégse szánakoAZ £ISÖ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE zott Jánoson senki odabent! Zordul és tompán meredezett szembe az ablak. — Gyerünk a másik strófával, drusza!: Azért, hogy én ilyen sárga vagyok, ne hidd, rózsám, hogy én beteg vagyok! Megsórgított éngem a szerelem, nálad nélkül mit ér az életem? — Fene rágja ki, de hegyesen vannak! — fakadt ki Jani, a fátyolmód lebegő muzsikához nem illő indulattal, mert az árok igenszélesnek bizonyult, másodszorra is. Odasúgott Tóth druszájának, felszegte a fejét, úgy bólogatott a hetyke nótára: Kéket nyit ki az ibolya, nem sárgát. Mit tagadod, én is jártam tehozzád. Cifra szűröm szemtanúja, Hányszor voltál a vállamra borulva .., Nem akart a nagyablak visszaemlékezni semmiféle cifraszűrös históriára: vakon, süketen, egykedvűen bámulta a kudarcbafúló erőlködést... „Árgyélusát! — súgtam oda elkeseredetten Pistának, — hát Bazsa máma taplót hord a szíve helyén?!" Nem felelt Pista, hanem átosont leszegzett fejjel a gáton, zajtalanul kapaszkodott hátul a kertjük kerítésére, nagyot dübbent a földön s eltűnt a sötétben. Tóth Jancsi vonója meg vidáman pattogott a húron, menteni próbálva a halottas körülményeket; Három amerikai betolakodót deportáltak Kínából gorészkapltány és Donald Dlxon az International News Sorvloo tudósítója 1953. március 21ón a Kert novü amorlknl jacht fedélzetin Kuangtungnál behatolt kínai felségvizekre. A pnrtvódolmi egységek őrizetbe vették őket. Mindhárman beismerték a kinni felségvizekre történt behatolás bűntényét. A közbiztonsági minisztérium most elrendelte deportálásukat, valamint a Kert nevű Jaoht elkobzását ós utasította a kuangtungl helyi közbiztonsági hatóságokat a rendelkezések végrehajtására. Peking (Uj-Kina). A közbiztonsági minisztérium közölte, hogy deportáltak három amerikait, aki behatolt Kína felségvizeire. A három amerikai — Richárd Applegate, a Netional Broadcasting Company hongkongi tudósiU\ Az orosi kerek erdő de magoe, közepibe barna kislány aranyos... Mire kikanyargatta a végét, hatalmasat lobbant a kisebbik ablak mögött a fény, akkorát, akár a kigyúlt szalmakazal! Megfénylett tőle a buzgolkodó igricek szeme, hát még Janié! Csak úgy ropogott a Tóth Jancsi keze, ahogy megrázta Jani! Azért a keze el nem tört Tóth Jancsinak, hibátlanul pendült fel a hegedűje, búcsúzóra: — Hol jártál te kislány, ilyen korán, hogy a csizmád szára harmatos mán? — A kiskertben jártam, ibolyáért, néked, kedves rózsám, bokrétáért!.., Jani áthajított a kapun egy takaros kis virágcsokrot, összeölelgette a cigányokat s berobogott az udvarunkra. Amint nyomulok utána, látom, hogy az álmukból-riasztott juharfák előtt egyre hajigálja a cigánykereket fényes jókedvében... Honnan is tudhatta volna, hogy nem Bazsa gyújtott világot, hanem a kisebbik szobában Pista, — s jutalmul kapott Bazsútól másfél pofont is, melegében. Csak azért nem többet, mert Pista nagyot szorított a Bazsa elkapott karján s harcképtelenné tette nénjét. Kicsit szeretetlenül csinálta: egy hét múlva ls ott kéklett mancsa-nyoma a Bazsa jófogású karján. (Folytatása következik) Elindult a bis'paiosok első csoportja Szigetközbe A KIOSZ országos központjában az ország minden részéből jolentkeztek munkára kőművesek, ácsok és tetőfedők, hogy segítségére legyenek az árvizsújtotta lakosságnak. Az első csoport már elindult Szigetközba. A munkára jelentkezők Idejében értesítést kapnak indulásuk Idejéről és beosztási helyükről. A SZEGEDI KOSSUTH ZSUZSANNA Állami Ápolónőképző Iskolában ez óv októberébon bejárá609 és bentlakásos évfolyam indul. Az iskola két óvos, taljason díjtalan. A hallgatók havonta 116 forint tanulmányi segélyben rószo.-.ülnek. A végzetteket az Egészségügyi Minisztérium azonnal elhelyezi. Iratok az intézet címéra küldhetők: Szeged, Tolbuohin-sugárút 1. szám. Szükségesok: születési, iskolai, vagyoni, orvosi bizonyítvány, saját kézzel írt élotrajz. Az érdeklődőknek az intézet vezolőiégj részletes felvilágosítást ad.