Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-14 / 217. szám

1 KEDD, 1954 SZEPTEMBER 14. DELMHGYRRORSZBG A tanácstörvény tervezetéről fl tanács és az állami szervek együttműködéséről Véleményem szerint az új ta­nácstörvény tervezet nem biztosít­ja sem a tanácsok alá rendelt, sem a helyi tanács területén működő, de felügyelete alá nem rendelt szer­veknek összehangolt egységes mű­ködését. Ugyanis a 2 hetenkinti vb. ülések kizárják , annak lehetőségét, hogy a vb. rövidebb időközönként foglalkozni tudjon velük. A koor­dinációs ülések viszont alkalmasak lennének arra, hogy az összhang a szervek és a tanács, illetve a vb. között biztosítva legyen. A kölcsö­nös tájékozódás pedig előmozdíta­ná a feladatok jobb, súrlódás men­tes végrehajtását. Ezért javaslom, hogy az 53. §. 1. bekezdését a kö­vetkező szöveggel egészítsék ki: „Az együttműködés biztosításacél­jából legalább kéthavonként koor­dinációs ülést kötelesek tartani a vb. egy tagjának elnökletével". Ugyancsak javaslom, hasonló cél­ból a 62. §. ilymódon való kiegészí­tését: „A tanács és a vb. működési területén a fegyveres testületek ki­vételével valamennyi állami szerv legalább negyedévenként koordiná­ciós ülést köteles tartani a vb. egy tagjának elnökletével". Mison Gusztáv, a Városi Tanács VB. titkára Városszerte vitatják az új tanácstörvény tervezetét A tanácstörvény tervezet megje­lenése óta a dolgozók egyre széle­sebb tömegeinek érdeklődése irá­nyul tanácsaink munkájának újjá­szervezésére. Ezt bizonyítják azok a viták is, amelyeken a közelmúlt napokban városszerte megvitatták a résztvevők a törvénytervezetet. A viták sikeres, egészséges voltát ta­núsítják a hozzászólások, amelyek a MÁV-nál, a Konzervgyárban, a Ruhagyárban, a Késárugyárban, az Uj Élet és a Dózsa tsz-ben elhang­zottak. A hozzászólások, a javasla­tok azt bizonyítják, hogy népünk magáénak érzi a tanácsot, ismerni akarja küldötteinek, a tanácstagok­nak jogait és kötelezettségeit. A törvénytervezet vitáinak hall­gatósága számtalan hasznos kér­dést vetett fel tanácsaink eddigi munkájára vonatkozóan és javasla­tott tett a törvénytervezet módosí­tására. Miklós János, Szeged, Jan­koch-u. 10. szám alatti lakos pél­dául kifogásolta, hogy eddig az egyes tanácstagi beszámolókon fel­vetett kérdésekre a dolgozók nem mindig kapták meg a választ. Ja­vasolja, hogy a dolgozók ügyes­bajos problémáinak elintézéséről a tanácstag sűrűbben köteles legyen beszámolni. Korányi Kálmán MÁV dolgozó többek között a törvénytervezet 5. fejezetének 25. §. 1. pontjához szólt hozzá. Kifogásolta, hogy amíg a törvénytervezet a tanácstagok vá­lasztásának módját pontosan meg­határozza, nem határozza meg pontosan az esetleges visszahívás módját és körülményeit. Erre •— mondotta — az új törvényben pon­tos fogalmazást kérünk. Hódi Zol­tán arról beszélt, hogy a 26. §-ban indokoltnak látszik arról is beszél­ni, hogy a tanácstag munkahelyén biztosítsanak kellő lehetőségeket arra, hogy feladatait teljes mérték­ben el tudja látni. A tanácstörvény tervezet megvi­tatásának résztvevői egyöntetűen azt hangoztatták, hogy hasznosnak tartják a tervezet megbeszélését, büszkén gyakorolják azt a jogukat, amely lehetővé teszi számukra, hogy a törvénytervezethez hozzá­szóljanak, V.MLMolotov válaszai Micuru Szudzukinak, a Cíubu Níppon Szimbum című japán lap főszerkesztőjének kérdéseire Moszkva (TASZSZ). Micuru Szudzuki a Ciubu Nippon Szimbum című japán lap főszerkesztője kér­déseket intézett V. M. Molotovhoz a szovjet-japán kapcsolatokra vo­natkozóan. Arra a kérdésre: a jelen pilla­natban mi az véleménye an­nak lehetőségéről, hogy Japán és a Szovjetunió semlegességi egyez­ményt, vagy megnemtámadási egyezményt kössön? — V. M. Mo­lotov a többi között a következőket válaszolta: A Szovjetunió következetesen folytatja békepolitikáját és a nor­mális kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszik minden olyan állammal, amely a maga részéről Igyekszik ugyanilyen kapcsolatokat fenntar­tani a Szovjetunióval. A Szovjet­unió ilyen politikát folytat Japán irányában is, amellyel eddig nincsenek rendes kapcso­latai, bár e kapcsolatok rende­zésének kérdése már megérett. Érthető, hogy ennek a feladatnak megoldása lehetővé tenné a Szov­jetunió és Japán kapcsolatai kon­krét kérdéseinek megvizsgálását is. Arra a kérdésre, hogy milyen akadályok gátolják most a két or­szág közti rendes kapcsolatok hely­reállítását — Molotov így válaszolt: A két ország közötti rendes kap­csolatok helyreállítását gátló fő­akadály véleményem szerint az, hogy Japán bizonyos körei eleget tesznek az Egyesült Államok ural­kodó körei parancsolgatásának. Ezek a körök igyekeznek Japánt függő helyzetben tartani. Japán magától érthetően nem maradhat sokáig ilyen félig megszállt helyzetben. A Szovjetunió a maga részéről kész rendezni kapcsolatait Japán­nal, feltéve, hogy Japán részéről ugyanilyen készség nyilvánul meg. Az Ön véleménye szerint mi­lyen konkrét úton lehet fejleszteni Japán és a Szovjetunió kereskedel­mét? — hangzott a következő kér­dés. A Szovjetunió a Japánhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatoknak köl­csönösen előnyös feltételek alapján való fejlesztése mellett van, mert ez megfelel mindkét ország népei érdekeinek — szögezte le a kér­désre V. M. Molotov. Mi az ön véleménye Japán ön­védelmi fegyveres erőiről? — kér­dezte a továbbiakban Micuru Szud­zuki. A Szovjetunió valamennyi állam fegyverzetének lényeges csökken­tése, továbbá az atom-, a hidrogén-, és más tömegpusztító fegyverfajták feltétlen eltiltása mellett van, Emellett a Szovjetunió abból indul kl, hogy minden szuverén állam fenntarthatja önvédelmi célra a szükséges fegyveres erőket. Mint ismeretes a szovjet kor­mánynak a Japánnal kötendő bé­keszerződésre vonatkozó javaslatai kimondják, hogy a független béke­szerető és demokratikus Japán fenntarthatná az önvédelemhez szükséges fegyveres erőket —• hangzott a válasz. A Szovjetunió és Japán közötti kulturális kapcsolatokra vonatkozó kérdésre V. M. Molotov hangsú­lyozta: a Szovjetunió szívesen tart fenn kulturális kapcsolatokat más országokkal, így Japánnal is, és minden eszközzel törekszik e kul­turális kapcsolatok fejlesztésére. Nem kételkedünk benne, hogy Ja­pánban nem kevés olyan ember van, különösen a japán értelmiség körében, aki őszintén törekszik a Szovjetunió népeihez fűződő kul­turális kapcsolatok kiterjesztésére. Kétségtelen, hogy ez pozitív ha­tással lesz Japán és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak megszilárdí­tására, Jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról Gyorsítsuk meg a burgonya szedését A Szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozóinak versenyfelhívása felszabadulásunk 10. évfordulójának megünneplésére A szokatlan időjárás nyomán nemcsak a kalászosok, hanem a kapások is későbben érnek be Sze­ged határában is. Nem csoda, ha a nyári nagy munkák után töretlen lendülette, folynak az egyéb mező­gazdasági munkák. A cséplés után közvetlen ekét akasztottak a trak­torok után, a környező gépállomá­sok traktorosai ós 11 traktor szánt azóta is változatlanul a város ha­tárában. Traktoristáik, dolgozó pa­rasztok lelkes munkája nyomán alig van olyan földsáv, ahonnan a termést betakarították, ne lenne felszántva. Mélyen hasítják a ba­rázdát a traktorok, kilenc a terme­lőszövetkezetek földjén, kettő pe­dig az egyéni gazdákkal kötött szerződés alapján végzi a mély­szántást. Termelőszövetkezetek, egyéniek valamennyien saját ta­pasztalataik alapján ismerik, mi­lyen hasznos az, ha ősszel mélyen forgatják a talajt, elvégzik a mély­szántást. Nem is múlik el nap, hogy Alsóváros vagy Felsőváros dolgozó parasztjai közül ne keresné fel valaki a városi tanács mező­gazdasági osztályát, hogy szerző­dést kössön földjének felszántásá­ra. Egyre inkább gyökeret ver a gondolat az egyéniek között is: nincs párja a gépi munkának. Az őszi mélyszántás csak egy ré­sze a mezőgazdasági munkának. Még az éretlen kukorica szerte a határban talpon virít, törését csak Baktóban és a Nagyfekete-dülőben kezdték meg. Nem is nyugodtak a dolgozó parasztok, türelmetlenek, u szeretnék törni a kukoricát, hisz sürget az Ő6zi árpavetés és bizony elérkezett a búzavetés ideje is. A burgonya fontos növény. A város, a falu lakosságának jó ellá­tásához sok burgonyára van szük­ség A termés kielégítő. A burgo­nyaszüretet már több mint egy hó­napja megkezdték Szegeden, de még most sem fejezték be. Több helyen van kint még a földben a termés, ez pedig nem használ a burgonyának. A sokrétű paraszti munka első és legfontosabb teendő­je most a burgonya gyors betaka­rítása és hozzá kell tenni: a gyors begyűjtése is, mert még mindig csak 30 százalékra teljesítették be­gyűjtési kötelezettségüket Szeged dolgozó parasztjai. Nem elég csupán a mélyszántás­ban szép eredményt elérni, fontos, hogy egyéb téren, a kukoricatörés, a burgonyafelszedés, az őszi árpa­és a búzavetés terén jó munkát kell végezni, hogy a mult esztendő­höz hasonlóan ezévben is Szeged első legyen Csongrád megyében az őszi mezőgazdasági munkában, Tíz éve, hogy Szeged város dol­gozói örömmel üdvözölték a felsza­badító Szovjet Hadsereget és új mnnka indult a háborús romokon. Az elért sikerek, eredmények tisz­teletére mi, a Szegedi Sertéstenyész­tő és Hizlaló Vállalat dolgozói mnnkavomeuyt indítunk, hogy ez­zel is méltóképpen üdvözöljük fel­szabadulásunk tizedik évforduló­ját. Az eddigi munkaversenyek ta­pasztalatai alapján párosversenyre hívjuk a Szentesi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozóit; vár­juk a c8ongrádmegyol termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak csatlakozását is. Ml, a Szegedi Sertéstenyésztő Vállalat dolgozói vállaljuk, hogy a hízlalási üzemágakban a takar­mányértékesílésl torvet. 105 száza­lékra, a ráhízlalási tervet szintén 105 százalékra teljesítjük. Az ön­költség-tervet, a felszerelési anya­gok kímélésével, a takarmány el­szóródás megszüntetésével, a mun­kafegyelem megszilárdításával 1.5 százalékkal csökkentjük. A nevelési üzemágban a takar­mányértékosítési tervet 104, a ráne­velési tervet 110 százalékra teljesít­jük. Az önköltségi tervet ugyan­akkor 2 százalékkal csökkentjük. A tenyésztési üzemágak a flalási átlag-tervet 105.5 százalékra, a választási átlag darab tervet 108 százalékra, a választási átlagsúly­tervet pedig 110 százalékra teljesít­jük. A mezőgazdasági üzemág dol­gozói az őszi talajmunkákat és vetést a vetőmagvak gondos elő­készítésével határidő előtt 10 nap­pal befejezik. Ezenkívül a vállalat dolgozói megfogadták, hogy a téli felkészülőst és a téli javításokat üzemág malmi dolgozói 4 százalé­kos villamosonergia csökkentését vállalták a darálás pontos elvég­zésével. A Szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat üzemvezetősége vállalja továbbá, hogy patronálásl bizottságot alakít, amely Szeged környékén állattenyésztéssel fog­lalkozó termelőcsoportoknak a te­nyésztési és hizlalást munkákban segítséget nyújt. Kopást György párttitkár ! Suki József ÜB.-elnök | Kovács Ferenc igazgató Fekete vágásért, üzérkedésért elítélték Zédorí György forréakúti kulékot Közellátási bűncselekményben hozott ítéletet a Szegedi Járásbí­róság. ítéletet mondott Zádori György forráskútl kulák és felesé­ge, valnmlnj. Rácz János forráskút! gazdalegény ügyében, akik enge­dély nélkül borjúvágás és árdrá­gító üzérkedés miatt kerültek a bíróság elé. Rácz János, aki egyéb­ként rokona a forráskút! kulák­nak, 1954 júniusában ős júliusában a dorozsmai piacon egy-egy bor­jút vásárolt, amelyeket aztán Zá­dori György tanyáján engedély nél­kül levágtak. A borjú húsát Zá­dorlnó a dorozsmai piacon eladta, a hasznon pedig megosztoszkodtak. Zádori Györgyöt 8 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre, Rácz Jánost 6 hónapi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre, Zádori Györgynót pedig 5 hónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre Ítélte aj bíróság. Sok állatot adtak el a szegedi országos vásáron Szombaton ós vasárnap tartották meg Szegeden az őszi országos vá­sárt, amelyre a környező községek dolgozó parasztjai sok állatot haj­tottak fel: 860 lovat, 160 csikót, 429 tehenet, 189 üszőt, 146 borjút, 8 ti­nót, 203 elsőéves sertést, 320 8—10 hónapos sertést, 442 hathónapos seriért, 350 három-négy hónapos sertést, 1101 választási malacot, 281 juhot, 46 kecskét és 4 bivalyt. Él­edtek 86 lovat, 42 csikót, 151 tehe­net, 67 üszőt, 81 borjút és négy ti­nót. Az állatok árai a júliusi országos vásár óta nem változtak — közepes forgalom volt az állatvásáron. okóber 11-re befejezik. A segéd.-tója. Bonjamin Krasner volt ten­(21) Janinak már kevesebb érzéke volt a mécsvirá­gokhoz. Kutyába se vet­te őket: messziről lát­tuk Pistával, hazaballag­tunkban, hogy rájuktapos Jani a Kertaljaiék ablaka alatt az árokparton. Bandástól!... Mert Tóth Jancsi és „zenekara" is a nyomá­ban volt Janinak. Könnyedén ugrálták át az ablak előtti árkot mindnyájan. Két ablak sö­tétlett a házon komoran, egy nagyobb s egy apró. A nagyobb alá húzódtak a morék, Jani hátrébb állt kicsit, az árok szélin, amit köny­nyedén ugrott az elébb által... Hiába álltak egy lépésre az ablaktól a nagyobb „árok" csak most következett, ennek az átugrásához kellett a cigány-segélet. Hatalmas árkot hú­zott a pletyka Bazsa és Jani közé, — vájjon sikerül-e Janinak átugrani? .,. Kíváncsian vágódtunk be Pistával a lapuba a kövesgát túlpartján. Jól láttunk mindent: Tóth Jancsi szamefehérje rávillogott Ja­nira, az biccentett a fejével s mozdulatlanul hallgatta, amint a vékony kis cigány meg­zengeti a prímhegedűt, félrehajtott fejjel. A Bazsa kedvenc nótája sírt a sötétben, benne­remegett a szerető szív minden szépsége: Hogyan tudtál, rózsám, idejönni? Árkot kellett néked átugorni... Jaj, ki tudna rajtad szánakozni? Mink ketten is lelkesen dünnyögtük utá­nuk a lapulevelek közül, — mégse szánako­AZ £ISÖ PRÓBA Irta: DÉR ENDRE zott Jánoson senki odabent! Zordul és tom­pán meredezett szembe az ablak. — Gyerünk a másik strófával, drusza!: Azért, hogy én ilyen sárga vagyok, ne hidd, rózsám, hogy én beteg vagyok! Megsórgított éngem a szerelem, nálad nélkül mit ér az életem? — Fene rágja ki, de hegyesen vannak! — fakadt ki Jani, a fátyolmód lebegő muzsiká­hoz nem illő indulattal, mert az árok igen­szélesnek bizonyult, másodszorra is. Odasú­gott Tóth druszájának, felszegte a fejét, úgy bólogatott a hetyke nótára: Kéket nyit ki az ibolya, nem sárgát. Mit tagadod, én is jártam tehozzád. Cifra szűröm szemtanúja, Hányszor voltál a vállamra borulva .., Nem akart a nagyablak visszaemlékezni semmiféle cifraszűrös históriára: vakon, sü­keten, egykedvűen bámulta a kudarcbafúló erőlködést... „Árgyélusát! — súgtam oda el­keseredetten Pistának, — hát Bazsa máma taplót hord a szíve helyén?!" Nem felelt Pista, hanem átosont leszeg­zett fejjel a gáton, zajtalanul kapaszkodott hátul a kertjük kerítésére, nagyot dübbent a földön s eltűnt a sötétben. Tóth Jancsi vo­nója meg vidáman pattogott a húron, men­teni próbálva a halottas körülményeket; Három amerikai betolakodót deportáltak Kínából gorészkapltány és Donald Dlxon az International News Sorvloo tudó­sítója 1953. március 21ón a Kert novü amorlknl jacht fedélzetin Kuangtungnál behatolt kínai fel­ségvizekre. A pnrtvódolmi egységek őrizetbe vették őket. Mindhárman beismerték a kinni felségvizekre történt behatolás bűntényét. A köz­biztonsági minisztérium most el­rendelte deportálásukat, valamint a Kert nevű Jaoht elkobzását ós utasította a kuangtungl helyi köz­biztonsági hatóságokat a rendelke­zések végrehajtására. Peking (Uj-Kina). A közbizton­sági minisztérium közölte, hogy deportáltak három amerikait, aki behatolt Kína felségvizeire. A három amerikai — Richárd Applegate, a Netional Broadcas­ting Company hongkongi tudósi­U\ Az orosi kerek erdő de magoe, közepibe barna kis­lány aranyos... Mire kikanyargatta a végét, hatalmasat lobbant a kisebbik ablak mögött a fény, ak­korát, akár a kigyúlt szalmakazal! Megfény­lett tőle a buzgolkodó igricek szeme, hát még Janié! Csak úgy ropogott a Tóth Jancsi keze, ahogy megrázta Jani! Azért a keze el nem tört Tóth Jancsinak, hibátlanul pendült fel a hegedűje, búcsúzóra: — Hol jártál te kislány, ilyen korán, hogy a csizmád szára harmatos mán? — A kiskertben jártam, ibolyáért, néked, kedves rózsám, bokrétáért!.., Jani áthajított a kapun egy takaros kis virágcsokrot, összeölelgette a cigányokat s be­robogott az udvarunkra. Amint nyomulok utána, látom, hogy az álmukból-riasztott ju­harfák előtt egyre hajigálja a cigánykereket fényes jókedvében... Honnan is tudhatta volna, hogy nem Bazsa gyújtott világot, hanem a kisebbik szobában Pista, — s jutalmul kapott Bazsú­tól másfél pofont is, melegében. Csak azért nem többet, mert Pista nagyot szorított a Bazsa elkapott karján s harcképtelenné tette nénjét. Kicsit szeretetlenül csinálta: egy hét múlva ls ott kéklett mancsa-nyoma a Bazsa jófogású karján. (Folytatása következik) Elindult a bis'paiosok első csoportja Szigetközbe A KIOSZ országos központjá­ban az ország minden részéből jo­lentkeztek munkára kőművesek, ácsok és tetőfedők, hogy segítsé­gére legyenek az árvizsújtotta la­kosságnak. Az első csoport már elindult Szigetközba. A munkára jelentkezők Idejében értesítést kap­nak indulásuk Idejéről és beosztási helyükről. A SZEGEDI KOSSUTH ZSU­ZSANNA Állami Ápolónőképző Is­kolában ez óv októberébon bejárá­609 és bentlakásos évfolyam indul. Az iskola két óvos, taljason díjta­lan. A hallgatók havonta 116 forint tanulmányi segélyben rószo.-.ülnek. A végzetteket az Egészségügyi Mi­nisztérium azonnal elhelyezi. Ira­tok az intézet címéra küldhetők: Szeged, Tolbuohin-sugárút 1. szám. Szükségesok: születési, iskolai, va­gyoni, orvosi bizonyítvány, saját kézzel írt élotrajz. Az érdeklődők­nek az intézet vezolőiégj részletes felvilágosítást ad.

Next

/
Thumbnails
Contents