Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-10 / 214. szám

REllllGYIRORSZIG SZOMBAT, 1954 SZEPTEMBER 11. -PARTÉIÉI Ahol hiányzik a gazdasági eredmény és a politikai munka egysége — olt megbomlik az egyensúly KERESVE SEM LEHET olyan tagot találni a röszkei Lenin ter­melőszövetkezetben, aki egész éven át becsülettel dolgozott és mégis elégedetlenkedne az ezévi jövede­lem miatt. Ellenkezőleg, az olyan kiváló munkások, mint például Molnár József, Csikós Antal vagy Tóth János — kiknek 25—30 ezer forintot jövedelmez az idei eszten­dő — meggyőződéssel mondogatják ismerőseiknek, hogy számukra a tsz megteremtette a megélhetést. Még nincs vége a gazdasági év­nek, de a tagok élelemmel megtelt kamrái, pénzzel meg­telt erszényei a jövedelem bő­ségéről tanúskodnak. Eddig csak előlegként hat forint jutott egy egységre, ezenfelül két kilogramm burgonya, egy és ne­gyedkiló árpa és — mivel a tsz­ben nem a búzatermelés a fő gaz­dálkodási ág — kenyérgabona más­fél kiló. A tagság jövedelmének nagyrészét a cukorrépa- és a pap­rikatermelés haszna képezi. A cu­korrépa után 170 ezer forintot és 90 mázsa cukrot, a paprika után pedig 110 ezer forint jövedelmet várnak. Ezenfelül a 61 hold kuko­rica is megadja holdanként a 33 mázsát, ami több mint kétezer mázsa, azaz húsz vagon kukoricát jelent. Ezt a jövedelmet még nö­veli a bor is, amit 30 hold szőlő­jükről szüretelnek. A RÖSZKEI LENIN TSZ tag­ságát tehát — amint gondolni is le­het — a bőséges jövedelem hozzá­köti a szövetkezethez. Ezt tartotta a tsz pártszervezetének vezetősége is és ezzel magyarázható, hogy el­lanyhult, megállt a politikai mun­ka a termelőszövetkezetben. A pártvezetőség ugyanis így gondol­kozott: nem lépnek ki a tagok, nincs baj a házunktáján, nincs dol­guk a népnevelőknek. Nem is tar­tott a pártvezetőség már hónapok óta értekezletet a népinevelők ré­szére, nem beszélték meg a politi­kai felvilágosító munka fogyatékos­ságait, feladatait. Ebből az szár­mazott, hogy a tsz egységét, a tagok boldo­gulása ellen dolgozó ellensé­ges egyének megbontották, megfertőzték félrevezető sza­vukkal a becsületes tagokat és úrrá lett a kilépési hangulat. Nyolc csalód (14 tag) adta be ed­dig a kilépési nyilatkozatát. Rösz­kén is az történt, ami máshol is előfordult, hogy a pártszervezet hallgatását, a pártélet pangását ki­használta az ellenség, és a tsz ki­sebb hibáit naggyá felfújva, kilé­pési hangulatot teremtett. Mik voltak azok a hibák, ame­lyek elsősorban is a népnevelő­munka elhanyagolása miatt adód­tak és amelyekbe az ellenség bele­kapaszkodott? Elsőnek említendő a munkafe­gyelem meglazulása. Sajnos a te­rületfelosztásnál elkövette már azt a hibát a vezetőség — aríút a pártszervezet is elnézett —, hogy csak a munkacsapatokra osztották fel a területet, egyénekre nem. Ebből következett, hogy egyesek elhanyagolták a mun­kát a háztáji gazdaság miatt, fczzel szemben a becsületesek izza­dásig dolgoztak, hogy ne maradja­nak el a munkákkal. Amit tehát az egyik elmulasztott, azt" a másiknak kellett pótolnia. Ezt eredményezte a "-banda-" szerinti munka. E tart­hatatlan helyzetet nem is bírták sokáig egyes „tagok és nem a mun­kafegyelem megszilárdítására töre­kedtek, a felvilágosító munka hiá­nyában, hanem az ellenség útmu­tatását követve beadták a kilépési nyilatkozatot. Gregus Istvánné is azért adta be a kilépési nyilatko­zatát, mert — mint mondotta — »ő nem bolond a másik helyett dol­gozni*. Így volt ezzel Széppál La­jos is, aki 300 egységen felül telje­sített eddig, de lehetne a sort még tovább folytatni. A tagok félrevezetésében élen­járt Szűcs Sándor, aki szintén kilép a szövetkezetből, ö is arra biztatta a tagokat, hogy ne a munkafegyelem lázítók ellen harcoljanak, hanem hagyják ott a tsz-t. És a tagok egyrésze, főleg a jól dolgozó emberek ki is akamak lépni a rosszindulatú tanácsok nyo­mán. EZ A HELYZET jelenleg a rösz­kei Lenin tsz-ben. És mi a legna­gyobb baj? Az, hogy a pártszerve­zet most is csak tapogatózik, nem tudja megtalálni a helyes utat. Saj­nos a községi pártvezetőség sem ad elég segítséget a tennivalókhoz. Boldog elvtárs, községi szervezőtit­fl kínai központi népi kormány elfogadta a módosított alkotmány-tervezetet Peking (Uj-Kina). A Kínai Nép­köztársaság alkotmányának meg­szövegezésére kiküldött bizottság tanulmányozta az alkotmányterve­zet június 15-e óta országszerte folytatott megvitatása során, a nép széles tömegei által előterjesztett javaslatokat,, valamint az országos népi gyűlés küldötteinek 33 cso­portban megtartott ülésein felme­rült véleményeket és ezek alapján kidolgozta az alkotmány-tervezet módosítását. A központi népi kor­mány csütörtök délutáni ülésén megvitatta és elfogadta a módosí­tott alkotmány-tervezetet, amely most majd az országos népi gyűlés első ülésszakán kerül tárgyalásra. Nehru nyilatkozata, Uj-Delhi (MTI). Nehru Indiai miniszterelnök csütörtökön az In­diai Sajtószövetség bankettjén el­hangzott beszédében „nagyon saj­nálatosnak" minősítette az új dél­keletázsiaí szerződés megkötését, minthogy — mint mondotta: „Ez feltartóztathatja a békés gondol­kodás irányzatát „Délkelet-Ázsiá­ban" — jelenti a „Reuter". Nehru ezerint a SEATO, vala­mint a többi egymásba fonódó nyu­gati „védelmi" szerződés növeli a háború valószínűségéé és a gyar­mattartók támogatására irányul. „Furcsa dolog — mondotta Nehru —, hogy egyes országok összefog­nak más országok megvédésére, olyan országok védelmére, amelyek nem akarnak csatlakozni hozzájuk, amelyek nem akarnak védelmet, amelyek azt kiáltják: „Nem akar­juk 1" és ezeknek az országoknak azt mondják: „El kell fogadnotok védelmünket". Moszadik tiltakozik az iráni olajegyezmény ellen állapodás ellen. Moszadik meg-Teherdn (ADN) Moszadik volt iráni miniszterelnök a börtönből levelet írt, a sahnak és a legfel­ső törvényszéknek. A levélben eré­lyesen tiltakozik az iráni kormány és az amerikai-angol monopoliumok vezetése alatt álló nemzetközi olaj­konzorcium között létrejött meg­állapítja, hogy az imperialista ha­talmak a „kommunizmus" rémét ürügyül használták fel arra, hogy az ország olaj kincsét a jövőben is kiaknázhassák és Iránt további 40 évre leigázhassák. kár szavai szerint »az utóbbi idő­ben nem volt napirendi pont a köz­ségi pártvezetőségi ülésen a tsz pártéletének értékelése-". Űgylátszik a községi pártvezető­ség is elfeledkezett arról, hogy utt a határ mentén különösen fontos a jó, termékeny pártmunka megte­remtése, a párttagok helytállásra való nevelése, az ellenség elleni harc fokozása. A tsz pártszervezetének veze­tői a hibásak azonban elsősor­ban a partéiét elhanyagolásá­ért és most az a feladat, hogy legsürgősebben megjavítsák a politikai felvilágosító munkát. Hívják össze a népnevelőket es küldjék őket harcba a fegyelemla­zítók, a tsz egysége ellen törőkkel szemben. A legjobban dolgozó ta­gok, mint Kószó Imre, Csikós An­tal vagy Tóth János látogassák meg a hanyagabbakat, mint Balogh Lászlónét vagy Babarci Ferencnét és a többieket, akik kedvük szerint "dolgozgatnak-" a közösben és leg­többet otthon, a háztáji gazdaság­ban. Ezeket a tagokat győzzék meg a kö­zös jövedelem számainak fel­használásával, hegy mennyivel rosszabbul jár, aki csak az egyé­niben dolgozik. Mondják el a népnevelők, hogy az új szakaszban a dolgozó parasztok­nak nyújtott kedvezményekkel szemben sokkal nagyobbak azok a kedvezmények, amelyeket a tsz-ek kapnak — tehát továbbra is a szö­vetkezeti gazdálkodás a dolgozó parasztság boldogulásának legbizto­sabb útja. A röszkei Lenin termelőszövetke­zet tagjainak az a véleménye: min­denki az elvégzett munka és érde­me szerint jut jövedelemhez. Ha nem érzi senki sem, hogy a hanyagok helyett gyarapítja a közös vagyont, megszűnik a kilépési hangulat a termelőszö­vetkezetben. Ha pedig a tsz-tagok bőséges jöve­delméről a felvilágosító munka nyomán tudomást szerez a falu pa­rasztsága, a kilépési nyilatkozatok helyett a belépési íveket számol­gathatják a tsz vezetői. Tóth József Kitüntették Beretzk Pétert A Népköztársaság Elnöki Taná­csa kiváló munkája elismeréséül Munka Érdemrenddel tüntette ki Beretzk Péter MAV főorvost, a biológiai tudományok kandidátusát. Magas koreai kitüntetésekéi adtak át magyar állami, párt­ás lömegsiervezeti dolgozódnak An Jen, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szep­tember 9-én az Országház épületé­ben ünnepélyesen átnyújtotta azo­kat a kitüntetéseket, amelyeket a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság legfelső nemzetgyűlése elnök­sége adományozott Rónai Sándor elvtársnak, az országgyűlés elnöké­nek és számos magyar állami, párt­ás tömeffszervezeti dolgozónak, va­lamint a társadalmi élet több ki­válóságának azokért a kiemelkedő szolgálatokért, .amelyeket a koreai népnek, szabadságáért és függet­lenségéért vívott harcában nyújtot­tak. Szeptember 15-én kezdődik a tanítás az M1H ipari tanuló intézeteiben A minisztertanács rendelete a madárvédelemről A hasznos, valamint a termé­szetvédelem és a tudomány szem­pontjából értékes madaraink vé­delmére rendeletet hozott a mi­nisztertanács. Eszerint — nélhány kivételtől eltekintve — a vadonélő madarakat tilos lelőni, elfogni, fog­ságban tartani, fészkeiket megron­gálni, tojásaikat, fiókáikat elszedni, vagy bármily módon elpusztítani. Tilos a madarak adásvétele és ki­tömése is. Védett madarak gyűjtésére, tar­tására és kitömésére az Országos Természetvédelmi Tanács tudomá­nyos intézményeknek engedélyt adhat. • Nem terjed ki a védelem a kár­tékony vagy időszakonként káros vadonélő madarakra. A védett madarak háborítatlan költése és megtelepedésük elősegí­tése érdekében április elseje és au­gusztus elseje között a fészkelő he­lyeken szüneteltetni kell a bokrok irtását, ritkítását, a fák nyesését, a nádégetést. A madárvédelem elő­segítésére évenkint „Madarak és fák napjá"-t kell rendezni. A me­zőgazdasági termelés szempontjából hasznos madarak elterjedését olcsó eszközök (fészekodú, etető, stb.) elő­állításával és forgalombahozatalá­val is segíteni kell. A rendelet megszegőit ötszáz fo­rintig terjedhető pénzbírsággal sújtják. Az MTH ipari tanuló intézetei­ben országszerte s/A-mber 15-én kezdődik a tanítás. ^^ tanév meg­nyitása alkalmából a tanítás első napján Pécsi János, a Munkaerő­tartalékok Hivatalának elnökehe­lyettese üdvözli az ipari tanulókat. Az elsőévesekkel külön foglalkozá­son ismertetik az intézet rendjét. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata A IV. Békekölcsön első sorsolásán új rendszerrel két óra alalt 78.501 kötvény számát húzzák ki Szeptember 19-én, a IV. Béke­kölcsön első sorsolását is a III. Bé­kekölcsön első sorsolása alkalmá­val bevezetett új rendszer alapján bonyolítják le. Az új sorsolási mód teszi lehe­tővé, hogy két óra alatt 78.501 köt­vény számát húzzák ki összesen kb. 24,914.000 forint nyereménnyel. Moszkva (TASZSZ) A Szovjet-, unió' külügyminisztériumának nyi­latkozata bevezetőben rámutat, hogy az EVK tervének kudarca fontos esemény Európa politikai életében. Ez a tény azt bizonyítja, mennyire számolnak Franciaor­szágban azzal a veszéllyel, amely Nyugat-Németországnak olyan mi­litarista óllamá változtatásával kapcsolatos, amelynek sorsa a né­met revansiszták kezében van. Ez a tény azt is bizonyítja, mennyire a helyzet magaslatán állottak Fran­ciaország hazafias erői, amelyek joggal látták az "európai védelmi közössége megteremtésében a fran­cia állam biztonságát fenyegető halálos veszélyt, s az ország füg­getlenségét fenyegető veszélyt. Az «európai védelmi közösség" hívei megpróbálják becsapni a né­peket, köztük Franciaország népét is és úgy tüntették fel, sőt tüntetik fel továbbra is a dolgot, hogy a megbukott párizsi szerződés elfogadása esetén lehetővé vált volna bizonyos keretek közé szorítani Nyugat-Németország fegyveres erőit. Ennek az állításnak hamis volta azonban minden pártatlan ember­nek szemébe ötlik. • A bonni revansiszták, akik e te­kintetben őszintébbek, mindeneset­re nem takargatják, hogy az ilyen állításoknak nem tulajdonítanak komoly jelentőséget és máris nyíl­tan tárgyalják olyan nyugatnémet hadsereg megalakításának terveit, amely hadosztályainak száma te­kintetében messze meghaladja a hivatalosan elismert keretet. A német militarizmus újjáte­remtése és a remilitarizált Nyugat-Németországnak kato­nai csoportosulásba való bevo­nása mérhetetlenül megnövelné az új európai háború veszélyét, s ezzel egyben az új világhábo­rú veszélyét is. Elegendő áttekinteni Európának akár utóbbi félszázados történetét és láthatjuk, hogy a militarista Németország ezalatt az idő alatt kétszer robbantott ki olyan hábo­rút, amely szörnyű szenvedéseket zúdított Európa népeire. A német militarizmus újjáterem­tése politikájának hívei igyekeznek a dolgot úgy feltüntetni, hogy Nyu­gat-Németország remilitarizálása és valamilyen nyugati hatalmi tömb­be való bevonása megerősítené a nyugati hatalmak helyzetét a Szov­jetunióval a német kérdésben foly­tatott tárgyalásokon. Az ilyenfajta állításoknak azon ban semmiféle alapjuk sincs. A valóságban a dolog éppen fordítva áll. Mint ismeretes, már most is nyil­tan tárgyalják a német militariz­mus újjáteremtésének új terveit — hangzik a továbbiakban a nyilat kozat. A nyugatnémetországi milita­rizmus visszaállítása terveiben kiemelkedő hely jut annak a tervnek, hogy Nyugat-Németor­szágot közvetlenül az cszakat­lanti tömbbe vonják be s ily­niódon nyissák meg remilitari­zálásának útját. Azok, akik ilyesfajta tervekkel állnak elő, nem titkolják, azért van szükség ezekre a tervekre, hogy megkerüljék azokat az akadályo­kat, amelyekbe az önmagát rég kompromittált "erőpolitika-« hívei Franciaországban ütköztek: Ezzel kapcsolatban helyénvaló már most kijelenteni, hogy bármi­lyen cégér mögé rejtsék is a né­met militarizmus újjáteremtésének terveit, e tervek megvalósításának következménye elkerülhetetlenül az lesz, hogy Nyugat-Németország uj háborús tűzfészekké válik és Né­metország mostani kettészakítottsá­ga tovább mélyül. Pedig Európa biztonságának ér­dekei, éppúgy, mint a német nép érdekei is, nzt követelik, hogy a német kérdést az egységes, békeszerető és demokratikus német állam megteremtése alapján oldják meg, amint ezt a hatalmak megfelelő megálla­podásai előírják. Nem szabad azt mondani, hogy a német kérdésben teremtendő megegyezés lehetőségei már kime­rültek. A szovjet kormány éppen ezt a körülményt tekintetbe véve javasolta Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányá­nak, hogy az idén augusztus-szep­temberre hívják össze a négy ha­talom új tanácskozását és vizsgál­ják meg a német kérdést. Erre a javaslatra a három hatalom kor­mányától még nem érkezett vá­lasz. Az összeurópai biztonság biztosí­tásának érdekei megkövetelik, hogy a zárt európai katonai csopor­tosulások helyett megvalósuljon a kollektív biztonság rendszere valamennyi európai állam rész­vételével, tekintet nélkül társa­dalmi rendjükre. Ezeknek a céloknak felel meg a Szovjetunió javasolta "összeurópai kollektív biztonsági szerződés* ter­vezete és az összeurópai tanácsko­zás összehívása a megfelelő javas­latok megvizsgálására. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése és e össz­európai szerződésnek e célból Ke­let- és Nyugat-Németország, majd az egyesülés után az egységes Né­metország részvételével való meg­kötése megkönnyítené a német kérdés megoldásának lehetőségeit Németország békeszerető és demo­kratikus nemzeti újraegyesülésé­nek alapján. Ez megfelelne vala­mennyi európai állam, köztük Franciaország biztonsága érdekei­nek. A genfi tanácskozás lényegesen hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A genfi tanácskozás tapasztalata újból megmutatta, hogy ha az érdekelt államok való­ban törekszenek erre, akkor meg­van a lehetősége annak, hogy a rendezetlen problémákat illetően a béke megszilárdítása érdekeinek megfelelő megállapodás jöjjön létre. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is minden lehetőt el­követ, hogy megegyezés jöjjön létre a rendezetlen nemzetközi problémákat illetően, a többi között Németország kérdé­sében, az európai kollektív bizton­ság rendszeréről, az atom- és hid­i rogénfegyver eltiltásáról és az álla­mok fegyverzetének csökkentésé­ről, hogy tovább enyhüljön n zetközi feszültség. átadták a nyugati hatalmak válaszjegyzékét a Szovjeíunlénak A nyugati hírügynökségek jelen­tik, hogy szerdán délután átadták a három nyugati hatalom azonos tar­talmú jegyzékét, amely válaszol a Szovjetunió 1954 július 24-i jegy­zékére, valamint augusztus 4-i kor­mánynyilatkozatára. A Brit Szakszervezetek Szövetsége kongresszusának szeptember 9-i ülése Brighton (TASZSZ). A Brit Szak­szervezetek Szövetsége kongresszu­sának szeptember 9-i ülésén a fő­tanács több vereséget szenvedett. A főtanács minden igyekezete ellené­re a kongresszus elfogadta azt a határozati javaslatot, amely tilta­kozik a munkások többsége nyug­díj-korhatárának felemelése ellen. (A korhatár most 65 év.) Az angol öntőmunkások egyesült szakszervezete határozati javaslatot terjesztett elő, amely elítéli a nem­rég elfogadott lakbértörvényt, amelynek értelmében az országban a lakbérek összesen 80 millió font sterlinggel emelkednek. 4,351.000 szavazattal 3,269.000-rel szemben el­fogadták a határozati javaslatot. E. Johns, az országos bányász szakszem ezet elnöke határozati ja­vaslatot terjesztett elő, amely a megélhetési költségek emelkedése fölötti aggodalmát fejezi ki és bí­rálja a kormány gazdaságpolitiká­ját. A határozaú javaslatot elfogrd­ták. Több mint egymilliárdos deficit lesz az új francia költségvetésben o Párizs (MTI). A francia pénz­ügyminisztérium szervei már kö­zölték az első hozzávetőleges ada­tokat az új költségvetési tervezet­ről. amelyet október folyamán terjesztenek majd a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága elé. A pénz­ügyminisztérium előirányzata sze­rint a bevételek 3050 milliárd fran­kot, a kiadások pedig 4175 milliárd frankot, tennének ki. vagyis a költ­ségvetési hiány 1125 m'lliii-l fcíjnk lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents