Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-10 / 214. szám

t SZOMBAT, 1954 SZEPTEMBER 11. A tanácstörvény tervezetéről 5. DÉLMBGYARORSZfiG A tanácsokban kapjanak helyet a békemozgalom vezetői is A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívá­sát örömmel tanulmányoztam. Az a meggyőződésem, hogy az állam­hatalom helyi szervei a dolgozó nép még szélesebb tömegszerveze­tévé úgy válhatnak, ha minden erőt, mely a lakosság együttműkö­dését összefogja, a tanácsban kép­viseltetünk. A tanácsokról szóló törvényterve­zettel kapcsolatban javaslom, hogy a törvénytervezet II. fejezet 6. §. 7. pontját, mely kimondja, hogy: -A tanács munkájába bevonja a dolgozók gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb tömegszerveze­teit* — bővítsék ki azzal, hogy "és tömegmozgalmát*, hogy azok is részt kapjanak az állami feladatok végrehaj tásában. Egyetértek azzal, hogy a válasz­tásoknál a tanácsban helyet kap­janak a tömegszervezetek vezetői — a tömegmozgalmak, tehát a me­gyei és városi békebizottságok ve­zetői is. Javaslatom indokolásául fel kell hoznom, hogy a városi békebizott­ság, üzemi és lakóterületi békebi­zottságai a rendszeres gyűlése­ken és békebeszélgetéseken ál­landó és közvetlen kapcsolatot tart fenn a dolgozókkal. Állandóan felmerülnek problémák és javasla­tok a nemzetközi kérdéseken kivül helyi eseményekről is. Javaslatom emelné a tanácsok népszerűségét, megerősítené a tö­megkapcsolatait, Szűcs József A János vitézzel nyitja kapuit a szegedi Nemzeti Színház '£ szegedi Nemzeti Színház ter­mei a próbák zajától hangosak. A 18-i bemutatásra, Kacsóh Pongrácz János vitéz cimű daljátékával ké­szülnek. A daljátékot 50 évvel ez­előtt mutatták be először Buda­pesten, Ujj Józsefnek, a színház fiatal karmesterének ez lesz első önálló zenei betanítása és vezény­lése. A prózai részleg Gorkij Kis­polgárok cimű színművét, az ope­raegyüttes az Othellot próbálja. A színház idei műsortervében tíz új bemutató és számos felújítás szerepel. Mascagni Parasztbecsüle­tével együtt kerül színre Puccini Gianni Schicchi cimű vígojerája. Nagy érdeklődésre számíthat a sze­gedi közönség körében Dékány Andrásnak és Vaszy Viktornak Bankó Pistáról, a hírneves cigány­zenészről írt daljátéka. Műsorra tűzték a színház fiatal színészének, a munkaérdeméremmel kitüntetet* Miklósi Györgynek a mai fiatalok életéről, szerelméről szóló operett­jét. A prózai részleg négy bemuta­tót tart. A komoly feladatok művészi teljesítéséhez a színház megerősí­tette zenei ós prózai együttesét. A főiskoláról jött tehetséges fiatalok mellett többen szerződtek ide más színházaktól, A színház művészeinek játéka iránti nagy érdeklődést bizonyítja az is, hogy mintegy négyezren váltottak az előadásokra bérletet. A „Bob hercegtől a Lili bárónőig" Fasórnap délelőtt is megrendelik közkívánatra a hangversenyt Tekintettel a nagy érdeklődésre, háromszor rendezi meg a "Novem­ber 7* kultúrotthon, vezetősége a "Bob hercegtől, Lili bárónőig* ci­mű, Huszka Jenő legszebb melódiá­iból összeállított hangversenyét, neves fővárosi művészek vendég­felléptével. A vasárnap, szeptember 12-én, délután 6 és este fél 9-re tervezett előadásokra már minden jegy el­kelt. A közönség kérésére a kultúr­otthon vezetősége vasárnap dél­előtt 11 órai kezdettel a Szabad­ság Filmszínházban is megrendezi az érdekesnek ígérkező hangver­senyt. Így a délelőtti — ráadásnak szánt — előadás nyitja meg vasár­nap a neves fővárosi művészek sze­gedi vendégszereplését. A hangver­senyen közreműködik Neményi Lili, Szabó Miklós, Zentai Anna, Lóránt György, Éber Pálma, Szentessy Zoltán, zongorán kísér Huszka Má­ria és Fábry Éva, konferál Márki Géza, a budapesti Nemzeti Szín­ház művésze. Jegyek elővételben kaphatók a Szabadság Mozi és a szegedi Nem­zeti Színház jegypénztárában -e­Uttörőgyűlések a Néphadsereg Napja előtt Szeptember 29-e, a Néphadsereg Napja előtt országszerte rajgyűíe­seket tartanak az úttörők, ame­lyekre meghívják néphadseregünk tisztjeit is. A tisztek a haza vé­delméről, a jó hazafi kötelességé­ről beszélgetnek el az úttörőkkel. A Néphadsereg Napján az úttörők a néphadsereg harcosainak segítsé­gével nagy, hadijátékokat rendez­nek. SZEGEDI JEGYZETEK 180 elsős között Szeged Iskoláiban már egy hete komoly munka folyik. Az évet ismétléssel kez­dik, mert a hosszú nyári szünet alatt so­kat felejtettek a diá­kok. A középiskolák első osztályaiban fel­mérő dolgozatokat íratnak a tanárok, hogy megtudják, mi­lyen alappal rendel­keznek az iskola leg­fiatalabbjai* mire építhetnek. A Tömörkény leány­gimnázium néma fo­lyosóján megszólal a csengő. Vége a má­sodik órának. Egy­más után nyílnak az osztálytermek ajtai és a lányok kettesével sorban jönnek a fo­lyosóra, az udvarra. A tízórai szünet, a hosszú szünet, húsz percig tart. Nyugod­tan fogyaszthatják a lányok az otthonról hozott finom tízórait. Közel 500 diák ját­szik, beszélget a nagy udvaron. Van miről beszélni. a nyári élményekről, az új év feladatairól. Az elsőévesek még bá­tortalanok, ők most kezdik megismerni egymást. Sokan van­nak, öt első osztály­ba 180 tanuló jár. — Bizony jól fel­duzzadt az iskolánk létszáma — mondja Berki Imre elvtárs, az iskola igazgatója. — Minden padot, szé­ket elfoglaltak lá­nyaink, még kevés is lett. A Pedagógiai Fő­iskola segített isko­lánkon, felesleges székeit átadta, ame­lyeket a szülői mun­kaközösség szállított iskolánkba. így nincs fennakadás . Megszólal a csengő, vége a szünetnek. A lányok rendben vo­nulnak osztályterme­ikbe. Az első B. osz­tály csendben várja Gregorics Mária ta­nárnőt. Földrajz óra következik. A,szünet­ben két kislány a szertárból az osztály­ba vitte a nagy tér­képet és a földgöm­böt. a padokon váz­latfüzet, térkép van. Kezdődik az óra. Gregorics tanárnőt, néma felállással üd­vözli az első B. — Az elmúlt óra anyagáról Koós és Nemes számol be — mondja a tanárnő. A két kislány nincs megijedve, bátran, határozottan beszél­nek. Szépen felelnek, s utána boldogan men­nek helyükre. Tálán ez volt az első fele­letük a középiskolá­ban. Dicséretet is kaptak. Nem rossz kezdet. Aztán Gál Erzsébet felel, kicsit bizonyta­lanul, még nem igen tud tájékozódni a földgömbön. A tanár­nő odamegy hozzá, segít. — Mai órán a föld­rajz fogalmáról és felosztásáról tanu­lunk — mondja Gre­gorics elvtársnő. — Mindjárt írjuk is ezt be vázlatfüzetünkbe. Kinyílnak a füze­tek és szép, gyöngy­betűvel írják be az első osztályosok a harmadik óra vázla­tát. Mindenki figyel, a tanárnő magyaráz. Az óra anyagát min­denki megértette. Ezt bizonyítja az össze­' foglalás. A csengőszó a földrajzóra végét jelzi. A tanárnő fel­adja az első földrajz­leckét a tankönyvből. Most már lesz tanul­r.ivaló. (j. zs.) A TANÁCSELNÖK Szélesvállú, hízásra hajlamos, ma­gastermetű férfi ül az asztal mel lett. Haja hullámos, de itt-ott ősz hajszálak vegyülnek a barna für­tök közé. Szeme sötéten villan elő arcából, de ez a szem csak ritkán tud komoly lenni, mert az egész arc, az egész ember mosolygós. Ke­zén meglátszik, hogy évek hosszú során át kapával és kaszával volt dolga. Most is keményen markolja a pirosceruza nyakát, miközben ne­vét kanyarítja a tanácsválasztási összeirólapok áljára: Kiss András. Igen, róla, az ószentiváni tanács­elnökről van szó ... Kiss elvtárs mindjárt az adóról és a beszolgáltatást terv teljesíté­séről beszélt. Meg is mondja miért: mert az állam iránti kötelezettsé­gek teljesítésétől, a törvényesség betartásától és ia betartatásától függ elsősorban az, hogy egy ta­nácselnök miként látja el felada­tát. Ószentivánon nincs baj ekö­rül. A sertés- és vágómarha-be­adással úgy állnak, hogy már csak Röszke van előttük a járási ver­senyben. De ahogyan számolják, legközelebb már elsők lesznek, mert az őszentivániak is meg tud­nak küzdeni az elsőségért. Az adófizetésnél meg kellett egy kicsif nyomni a „gombot", mert szégyen az egész falura, de szé­gyen a tanácselnökre is a 17, hely. Szigorúbban fogták a hátralékoso­kat és ma már naponta 7—8 ezer forint gyűlik össze. Ilyenformán rövidesen elérik céljukat, ami nem más, mint az: szeptember 15-ig elérjék a 100 százalékot. Hogy ez sikerüljön, ahhoz a termény forgal­mi segítsége js kell. Ugyanis a termelők nem adhatják még be a kukoricát és napraforgót, mert a Terményforgalmi Vállalat még nem veszi át. Pedig, ha mielőbb meg­kezdik az átvételt, azzal az adófi­zetés lendületet kap. Számos más tanácselnökökkel szemben nagy előnye Kiss And­rásnak, hogy ószentiváni és a ta­nácsok megalakulásának kezdetétől elnök. Ahogy mondja: rosszul esik az, hogy akárhányszor bemegy a járási tanácshoz elnöki értekez­letre, mindig új és új arcokat fe­dez fel, mert alig vannak hárman a járásban, akik 1950-től lennének elnökök ugyanazon 4t helyen. Tanévnyitó a Vasutforgalmi Technikumban Szeptember 7-én délelőtt 9 órai kezdettel tartotta tanévnyitó ünne­pélyét a MÁV Vasútforgalmi Tech­nikum a szegedi MÁV nevelőinté­zettel. A tanévnyitó ünnepélyt a Him­nusz eléneklése után Halász An­dor, a nevelőintézet igazgatója nyi­totta meg. Ismertette a növendé­kek előtt az intézeti rendtartást, a diákokra váró feladatokat, és arra buzdította a növendékeket, hogy a rájuk váró tanulmányi feladatokat mindannyian sikeresen oldják meg. Olasz István, a MÁV Vasútfor­galmi Technikum igazgatója be­szélt ezután, majd többen szólaltak fel s az Internacionálé eléneklésé­vel ért véget a tanévnyitó ünne­pély. Ellenpacher Dajos Őszcntiván a szerencsés községek egyike. Ilyenformán azután a kisgyüléseken közvetlen és baiáti a beszélgetés a dolgozó parasztokkal — akikkel együtt egy évtizeddel ezelőtt hosz­szú évekig Szegedre járt napszám­ba —, hogy az érthetetlenségekre, a kisebb-nagyobb problémákra vá­laszt tud adni. — Miért kell nekem sertésbeadást teljesítenem és azonkívül még húst is beadnom, amikor idős va­gyok és azoknak szociális kedvez­mény jár — kérdezte nemrégen az egyik parasztgyűlésen idős Pálmai Ferenc dolgozó paraszt a tanácsel­nöktől. Kiss elvtárs nyomban utá­na nézett és kitűnt, hogy hiba nincs a kivetésben, mert a föld 1200 négyszögöllel meghaladja a három holdat és ezután már be­adás jár. Ugyanakkor tejből sincs kedvezménye és tej helyett húst ütemeztek be. Pálmai Ferenc meg­értette ezt, s mint ahogyan mon­dotta: felvidult a lelke. A tanácselnök le-föl járkál a szobában. Magas alakja, széles ter­mete szinte eltakarja az ablak mindkét szárnyát, amikor kifelé tekintve magyaráz: — Itt a tanácsháza előtti részen hosszú évekig lóúsztató volt, most pedig a lakosság segítségével ki­köveztük. A dolgozók szívesen kap­csolódnak be nálunk a társadalmi munkába, akár a faültetésről, akár útépítésről vagy más egyéb mun­káról van szó. Ahogyan beszél, az ember szinte maga előtt látja ennek az alig két ezer lelket számláló községnek a fejlődését az elmúlt évtized alatt: betonutat kaptak a térváriak, ár­tézikutat, mázsaházat, villanyt, vezetékes rádiót —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. S mi minden változolf még meg a köz­ségben: az egykori nincstelenek gazdaságilag megerősödtek és csu­pán motorkerékpárból 38 van a faluban — mindegyiken dolgozó paraszt jár —, holott azelőtt csak a jegyzőnek volt motorja. Mint ahogyan nem történhetett semmi a községi tanács és a tanácselnök irányítása nélkül, ugyanígy a falu további fejlődése is szorosan kapcsolódik hozzájuk. E tervekről, a jövő terveiről pedig Kiss András úgy beszél, mint va­lami dédelgetett álomról, — Most épül nálunk egy óvóda, májd később sportpályát, a nagy kút mellett fürdőmedencét és új kultúrotthont építünk ... Szavait telefoncsengetés szakítja félbe. Hódmezővásárhelyről kere­sik. Már a telefonba mondja: — Csak a termelőcsoportunknak kell vetőmag kölcsön, a községiek­nek csak cserevetőmag. Bizonyára a mezőgazdasági osztállyal beszél, mert szóbahozza a vetőmag tisztí­tást is- ami eddig lassan haladt, mert először a gépállomás rossz szelektort küldött ki. De a tanács­elnök gyorsan értesül az új ese­ményekről: — Éppen most érkezeti meg az új szelektor é$ holnap már dolgo­zunk is... Egy tand-selnöknek gondolnia is kell mindenre, még a község fej­lesztésére is. Kiss elvtárs jól a szí­vébe véste ezt. Mindenről tud, ami körülötte történik, még az állatte­nyésztés gondjai is. Elmondja, hogy a község határában 160 holdat legelőnek alakítanak át, mert már szántónak nem jó és a megnövekedett állatállománynak is kell a jó legeld Sőt: a legelő cgyrészét körülüttetik fával — ezt is társadalmi munkával —, hogy évek múlva a jószágok pihenhes­senek a fák árnyékában. Látogató érkezik. így fogadja a tanácselnök: — Mi baj van Janii Az azonnal el is mondja, hogy a Vince még" mindig nem vitte vissza az öregek házához a kuko­ricadarálót, pedig annakidején csak kölcsön kérte. — Tegyen már valamit a tanács-> elnök elvtárs — mondotta —. hogy visszakerüljön, míg nem osztosz­kodnak a jusson. A tanácselnök már ismeri ezt a családi dolgot, mert kérdezés nél­kül megígéri, felkeresi Molnár Vincét és beszél vele, hogy ne okoskodjék. Lám így segít a jó ve­zető még a családi dolgokban i*f Nem hiába mondja a tanácselnök­ről Puskás József dolgozó paraszt: Akár a község, akár az ország ügyeiről, vagy akár személyes dol­gokról van szó, a mi elnökünk fe­je mindig a helyén van... Ebéd után is megtalálja dolgát Kiss András. Hol ez keresi fel, hol az, s a dolgozók szívesen hallgat­nak útbaigazító, oktató szavára. Most is Folner Péter agronómus jön, hogy az éves mezőgazdasági tervet összeállítsák. Nekiülnek. Az este is munkában találja a tanács­elnököt, aki azon töri a fejét, ho­gyan és mint tervezzen, hogy azzal az ország és a község hasznát is szolgálja. Az clmiílt évek nehézségei, ki­sebb-nagyobb örömei a község megérdemelt vezetőjévé emelték Kiss András ószentiváni vb.-elnö­köt. Benne nem csalódtak választói! LANTOS ANNA Sok szegedi dolgozó látogatja ,A rokkától a Textilkombinátig" cimíí kiállítást A Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társulat „A rokkától a textilkombinátig" című kiállítását sok dolgozó láto­gatta az elmúlt egy héten. A láto­gatási könyvecskébe számtalan név sorakozik egymás alatt. Több név mellett a következő szöveg van: „A kiállítás igen szemléltető", „A tör­Több hasznos újítást mutat be a kiállítás, amelyeket városunk tex­tilipari dolgozói készítettek, hogy a munkát könnyebbé tegyék. Lát­hatjuk a Textilipari Technikum életének egyes mozzanatait is, mely fejlődő iparunk szakembereinek neveléset szoigálja. A kiállítás nagyban hozzájárul Sonkavágógépek sorozatgyártása Magyarországon A Szombathelyi öntödei és Fém­megmunkáló Vállalat megkezdte a sonkavágógépek sorozatgyártását. A munkát hosszas kísérletek előzték meg, mert ezeket a gépeket kül­földről hoztuk és nem volt kellő gyártási tapasztalatunk. A napok­ban kezdtek hozzá a sonkavégógép sorozatgyártásához. A terv szeptem- . berre 30-at ír elő, az üzem dolgo­zói azonban vállalták, hogy a hó­nap végéig 34 sonkavágógépet ké­szítenek. Hz argentin követ bemutatkozó látogatása Rónai Sándor elvtársnál Emilio de Matteis rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter, az Argentin Köztársaság budapesti kö­vete szeptember 9-én bemutatkozó látogatást tett Hónai Sándor elv­társnál, az országgyűlés elnökénél. Olvasd a TársfiíIrilmi^cmlG minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől A látogatók a Szegedi Textilműv ek gyürűsfonójáról készült képet szemlélik téneti rész érdekes", „Dicséret ille­ti a rendezést". A vélemények iga­záról tanúskodik az értékes kiállí­tás. A kiállításon a többi között meg­tekinthetők o textilipar nyersanya­gai, a különböző szövő- és kártoló­gépek kicsinyített másai. Sok kép szemlélteti a Szegedi Textilművek különböző üzem­részeit, a Szegedi Kenderfonó­gyárat, a Jutafonót és az Ujszege­di Kender-Lenszövő Vállalatot. ahhoz, hogy Szeged város dolgozói ízelítőt kaphassanak olyan nagy­multú iparunk, mint a textilipar tíz év alatti fejlődéséről is. A Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társul-1 „A rokkától a textilkombinátig" ci­mű kiállítása szép kezdeményező-, s megérdemli azt, hogy mind töb­ben látogassák és nyilvánítsák vé­leményüket a kiállításon látottak­ról,

Next

/
Thumbnails
Contents