Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-07 / 211. szám

®7LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLHETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, SZÁM KEDD, 1954 SZEPTEMliEH 7. ÁRA: 50 FILLÉR S Z E O_E_J}_É L_E_l_ÉJl_0 L A Dózsa fsz-ben — Szegeden először — aratják a rizst Szeptember 6, hétfő... A DÓZSA TERMELŐSZÖVET­KEZET 5 holdnyi rizsföldjén tar­karuhás asszonyok és napbarnított férfiak hajlonganak. A melegen tűző nyárvégi nap sugarai megcsil­lannak a sarlókon. Mert azzal vág­ják a rizst. Egy hete éppen, hogy leengedték a vizet a rizsföldről, most pedig örömmel és vígan arat­nak. Szeged határában még soha nem termesztettek rizst. Először is arat­ják — a Dózsa tagjai. Kollár Gyu­ri bácsi, — aki fekete kalapot tett fejére a nap heve ellen — óvatosan markolja át baltenyerével a rizs­kalászokat, s aztán suhan a sarló. Szépen a tarlóra teríti ki a levá­gott rizst; hogy „száradjon" még egy kicsit. Bizony ő is büszke arra — és tegyük hozzá jogosan —, hogy a széles szegedi határban ők a rizstermelés úttörői. Nagyvígan, mosolyogva mondja: — Valamikor bizony én magam sem tudtam volna elképzelni, hogy r.éz ki a rizsföld. Esztendőkkel ez­előtt, megvallom őszintén, hihetet­lennek tűnt nekem, hogy rizs te­rem egyszer a szegedi földön. Dehát az emb*r sokra képes és most itt van, aratom is a rizst. A mi ri­zsünket! Kollár bácsi zsörtölődik Bodrira, ott ugrándozik körülötte. „Ej, hát ts is kijöttél a központi tanyából? Na menjél már odébb!" AZTÁN KÉSŐBB elmondja még Kollár György: lesz az egységekre is rizsjárandóság, főzhetnek az asszonyok tejberizst, vagy süthet­nek rizskókot, mert nem rossz az. — Rizs is lesz, meg tej is. A kö­zös tehenészetből mindenki kap egységenként fél liter tejet. Ha a tejre nincs a tagnak szülcsége, ak­kor szabadpiaci árat kap érte. Ne­kem már — újságolja — nemso­kára lesz a háztáji gazdaságombar. saját tehenem. Veszek, mert futje. a járandóságomból erre is. Komáromi József is vágja a rizsi öt sort ő is egyszerre és vigyázva Ű már volt tsz-tag, de két eszter. dövel ezelőtt kilépett s egyénilct próbált boldogulni, Ez év márci 15-én újra a közös nagy családba állt, mert amint mondotta: jobc sorsot ad a közös, mint az egyéni gazdálkodás. Az asszonyok is kora reggel, hajnalban jöttek ki a rizsföldre, együtt a férfiakkal. Özvegy Varga Ferencné, Horváth Ferencné, Ret­kes Józsefné és a többiek, féltőn, gondosan végzik az aratást. — Vigyázunk mink minden szem­re, hiszen a miénk — így mondja ezt az őszhajú Varga Ferencné is. És nem is egy asszony már arra is gondolt, milyen jó is lesz, ha a já­a feketeszőrű pulira, mert folyton Csökkeni ellenőrző apparátus mellett is növekvő eredmények a Szegedi TextilmíívekSien A Szegedi Textilművekben — öt­éves tervünk alkotásában — dolgo­zó sokszáz leány és asszony több­sége azelőtt mezőgazdasági mun­kás volt. Éppen ezért az első években nagy szükség volt arra, hogy ta­pasztaltabb, gyakorlottabb munká­sok közvetlenül irányítsák őket, el­lenőrizzék munkájukat. Az évek során azonban az ellenőrző appa­rátus aránytalanul nagyobbra duz­zadt, mint ahogyan azt a jó minő­ségi és mennyiségi termelés meg­követelte. Az üzem vezetősége nemrégiben felülvizsgálta ezt a kérdést. Rájöt­tek, hogy különösen a MEO osztály létszáma nagyobb, mint amennyi a minőség ellenőrzéséhez szükséges. Főként az előfonó üzemrész foglal­koztatott sok ilyen munkaerőt, mert az előírás szerint hetenkint kétszer kellett teljes csévepróbát végezni, s erről kimutatásokat, diagrammokat vezetni. Megállapí­tották, hogy. a kiváló szovjet gé­peket elegendő hetenkint egyszer ilyen módon ellenőrizni, s így • há­rom meós dolgozót termelő mun­kába irányíthattak. Hasonló észszerű munkaszerve­zéssel csak a MEO osztályról 12, az egész üzemben pedig eddig ellenőr munkája vált feleslegessé. Valamennyiüket fonógépekhez >«z­tották be s ezzel megszüntették az itt mutatkozó munkaerőhiányt. így állandóan növekszik a ter­melés. Az üzem augusztus havi ter­vét 105.8 százalékra teljesítette. Fokozottabb társadalmi ellenőrzés segítette, hogy a minőség is javult: a júliusi 13 százalékról augusztusra 12.7 százalékra csökkent a fonal­egyenlőtlenség. A szegedi képzőművészek új alkotásokkal köszöntik felszabadulásunk tizedik évfordulóját A szegedi képzőművészek új al- majd el. Winkler László a Szeged melletti fűpé község felszabadulás utáni életének egyik kedves mozzanatát, a tápéi népi együttes gyermekkóru­sának szereplését festi vászonra. Jánoska Tivadar József Attila sze­gedi éveinek egyes jeleneteit örö­kíti meg. Az egyik kép azt a je­lenetet ábrázolja, amikor József Attila szembekerül tanárával. Iior­ger Antallal. Egy másik festmé­nyen József Attila ifjúmunkások­nak felolvassa verseit. A képeket október 10-én, nagyszabású kiállí­táson mutatják be Szeged dolgo­zóinak. kotásokkal készülnek felszabadulá­sunk tizedik évfordulójának meg­ünneplésére. Eddig több mint öt­ven festménnyel, szoborral nevez­tek be a Városi Tanács népműve­lési osztályának pályázatára. Rövi­desen elkészül Vlasics Károly és Tápai Lajos festőművészek nagy­méretű olajfestménye, amely a Sze­gedi Kenderfonógyár felszabadulás utáni első gyűlését örökíti meg. Ezen a gyűlésen határozták el a termelés újrakezdését. A két festő­művész az üzemben készített váz­latokat a képhez, amelyet a gyár kultúrtermének falán helyeznek A Lenin-uícai konzervbolt felkészülve várja az őszi szezont A dolgozók érdeklődése, keresle­te évről-évre jobban növekszik a konzervek, készételek, befőttek iránt. A Szegedi Konzervgyár az idén is nagymennyiségű gyümöl­csöt, zöldségfélét, paradicsomot stb. dolgozott fel. A gyár kezelésében levő Lenin-utcai Minta-Konzerv­bolt már az elmúlt hetekben fel­készült arra, hogy az új áruk meg­érkezése után minél jobban kielé­gíthesse a vásárlók igényeit. Üzletünk külsőségeiben is méltó­képen fogadja a dolgozókat. Ezt a célt szolgálta a most befejeződött festési munka is, amely lehetővé teszi, hogy tiszta, ízlésesen beren­dezett környezetben árusíthassuk e fontos élelmiszereket. A legfonto­sabb természetesen, hogy áruval bőségesen rendelkezzék a Minta­Konzervbolt. Reméljük, hogy a Konzervgyár vezetősége mindent elkövet, hogy ezen a téren se le­gyen fennakadás és minden tekin­tetben bő választékot nyújthassunk vevőinknek a konzervipar termé­keiből. Rövidesen megkezdődik Minta­boltunkban is a "konzerv-szezon-. Boltunk még e hónapban megkapja a legfrissebb gyártmányokat. Mi pedig, a Minta-Konzervbolt dolgo­zói arra törekszünk, hogy bő áru­készlet mellett valóban a szocia­lista kereskedelemhez méltó mó­don elégítsük ki a dolgozók növek­vő igényeit, D. Molnár László randóságba kapott rizsből tejberizst főzhet a kedves unokáknak. Brezsnyik György tréfálkozva szól oda aratótársainak: — Tudom én, hogy mi a jó, biz­tos ti is tudjátok ... Ugy igazi a töltöttkáposzta is, ha rizzsel csi­nálják. így lesz majd minálunk is és sajáttermésű rizs kerül a töl­töttkáposztába. AKÁRMELYIK TAGGAL: fér­fival, vagy asszonnyal beszélsz a tsz-ben, mind azt mondja: „megfe­lelő, jó a jövedelmünk". Mindegyi­küknek vannak terveik. Börcsök József például konyhabútort és te­henet vásárol. És új tagok is jön­nek közéjük. Most lépett be a tsz­be a tagok jövedelmét látva: Med­jyesi István, Nagy Imre és fe'iesé­c, aztán Kürmöczi János is. Ott jár á rizsföldön kedvtelve, kömmel Zina Miklós, az őszhajú, pirospozsgásarcú tsz-elnök. Kezébe­vesz egy rizskalászt és erős tenye­rében kipergeli belőle a szemet. Szép, egészséges a szem. Nem tú­loz, amikor megállapítja: — Holdanként 24 mázsás ter­mést várunlc. Pedig először ter­mesztjük. De vigyáztunk is a rizsre gondosan. Valóban igaz. S hogy jó a rizs­termés, a tsz tagjainak szakszerű, odaadó munkáját dicséri. A tagság újabb jelentős ' terüle­ten kíván maid rizst termeszteni n jövő esztendőben. Pár nap múlva learatják a rizst és aztán sor kerül a cséplésére. De ne feledjük, hogy jövőre a vízzel elárasztott rizsben halat is tenyésztenek Most még ja­vában áll a rizsaratás, de már ké­szülődnek az ősziárpa elvetésére is. A napraforgót már leszedték és a, központi tanya udvarában már csé­pélik is. DÉLÉLÖN ÁLL a nap. A rizs­aratók kicsit abbahagyják a mun­kát — ebédelnek. Aztán újból be­állnak a rizstáblába. Vígan, maga­biztosan! Először aratják Szegeden a rizst! MORVAY SÁNDOR | TáéídeUrnulalÁ mrmkádó-li I I Jamníczkí Jenő j „esztergályos a Sze­I gedi Kenderfonógyár műhelyében az úgy­j nevezett „kispadon" I dolgozik. A legapró­lékosabb munkát bíz­| zák rá: ez tökéletes I szaktudást igényel. Legutóbb századmil­| liméieres pontosság­• gal esztergálta meg a ' finomító osztályra S szükséges kender ! markolót és a vizes­! fonó cilinder esapá­I gya.it is ki fogás tala­I nul adta át műveze­, tőjének. Jamniczki Jenő Becsületes, iparko­nyebbé saját és tár- segített Boros Jenő­sai munkáját. A ríh-„nek, hogy belőle is pl előirányzatot csak-Jjó szakmunkás vál­do munkásnak is- nem mindig hétszere- jék. Boros Jenő ipari­merik a műhelyben, sen túlteljesíti. Az tanuló volt, letette a A Mészáros-csopgrt alkotmány műszak- szakvizsgát, azon­tagjai örülnek, hogy ban volt olyan nap, ban még nem rendel­ilyen jó szakember mikor 220 százalékot kezett kellő szakmai dolgozik közöttük, is elért. Augusztus gyakorlattal. Jam­Jamniczki Jenő ta- havi átlagteljesítme- niczki Jenő Hegyes­pasztalhatja, milyen nye pedig 201 szá- halmi Józseffel cgyüt­mcgbecsülésben van zalék. tcsen tanítgatta. Most része a jó munkás- Már második hó- már a fiatal szak­nak munkája után. napja tartja a szta- miyikás is jól dolgo­Többszörös újító. Min- hánovista szintet. A zik. teljesítménye dig azon töri fejét, jó szakmunkás nem- megközelíti a másfél hogyan tehetné köny- régen készségesen normát. A nyári mezőgazdasági munkák országos versenyét Csongrád megye nyerte A föld művelésügyi minisztérium értékelte a nyári mezőgazdáság! munkák során lefolyt országos ver­senyt. Csongrád megye a verseny­ben 495.2 pontot szerzett, ezzel a megyék közötti versenyben az első helyezést érte el. A verseny érté­kelésénél az aratási és behordási munkák gyorsaságát, a szemvesz­teség százalékát, a tarlóhántás és másodvetés mennyiségi és minőségi teljesítését, a kapásterületek augusztus 10-ig történő gyomtala­nítását vették tekintetbe. Csongrád megye mögött második a versenyben: Zala megye 455.6 ponttal, harmadik: Pest megye, ne­gyedik: Hajdú megye, ötödik: Vesz­prém megye. A minisztérium dicséretben, il­letve jutalomban részesíti Csongrád megye tanácsának mezőgazdasági igazgatóságát, továbbá a szegedi járás, a csongrádi járás, Csongrád várcs, Mórahalom és Csanád köz­ség tanácsának mezőgazdaság osztá­lyait. Az országos versenyben elért nagyszerű eredmény örömmel tölt el minden csongrádmegyei dolgo­zót, mert bizonyítja, hogy a jó munka meghozza a maga sikerét. De az elsőség kivívása kötelez is: kötelez arra, hogy az őszi munkák folyamán se lankadjon munkalcn­dületünk s a legközelebbi értékelés alkalmával újabb elsőség övezze a megye dolgozó népének jó mnn­káját. Huszka-est a színházban A "November 7» kultúrotthon vezetősége szeptember I2-én, va­sárnap délután 6 és fél 9 orai kez­dettel a szegedi Nemzeti Színház­ban Huszka-estet rendez. Műsoron Huszka Jenő legszebb melódiái szerepelnek. Közreműködnek: Ne­ményi Lili, a Magyar Állami Ope­raház szólistája, Szabó Miklós operaénekes, Zentai Anna, a Fővá­rosi Operett Színház művésznője, Lóránt György, a Magyar Állami Operaház szólistája, Éber Pálma, opsraénekesnő, Szentessy Zoltán, a Fővárosi Operett Színhálz művésze. Márki Géza, a Budapesti Nemzeti Színház művésze konferál. Két zongorán Huszka Mária és Fábri Éva kísér. Jegyek elővételben a Nemzeti Színház pénztáránál vált­hatók. Két középiskolát végzett fiatal a Szegedi Konzervgyárban A zonnal kész lesz — tette le mosolyog­va a fiatal vegyésznő a telefonkagylót. A hosszú asztalhoz ment és egy kis tégely tartalmát kezdte vizsgálni. A té­gelyben sűrített paradi­csom volt. Megnézte, milyen a színe, megízlel­te s így az érzékszervi vizsgálattal megfelelő­nek találta. Ezután jött a bonyolultabb vizsgálat, a „c" vitamin tartalmat kellett megállapítania. A gyártásvezető az előbb ezt siettette telefonon keresztül, mert szerették volna már nagyban elő­állítani. A fiatal fehérköpenyes vegyésznő, Körösi Júlia ügyesen mozog a kis la­boratóriumban. Ez év­ben került a Szegedi Konzervgyárba. Még né­hány hónappal ezelőtt a Vegyipari Technikum padjaiban ült. — Már kis iskolás ko­romtól fogva vegyésznek készültem mondja Kö­rösi elvtársnő. — Még jól emlékszem arra az időre, amikor a VIII. ál­talános iskolát elvégez­ve megmutogatták Sze­ged iskoláit. Mind na­gyon tetszett, de leg­jobban mégis a Vegyipa­ri Technikum. f/" őrösi Júlia szorgal­masan tanult, nem is maradt el jó munká­jának eredménye. Ki­tűnően érettzségizett, s most a IV, év végén megkapta a „Kitűnő ta­nuló" címet. Érettségi után dolgoz­ni akart. Igy került a Szegedi Konzervgyárba. 1954. július 1-én lépte át az üzemi laboratóriu­mának küszöbét. Először csak nagyon egyszerű munkát bíztak rá. — Nagyon el voltam keseredve, amikor a cse­resznyeszemeket kellett minősítenem — mondja Körösi elvtársnő. Ugy láttam, hogy itt nem is fontos a vegyész mun­kája. Az egyik délután sok vegyész érkezett a kon­zervgyárba. Az üvegek­be elrakott zöldbab fe­ketedésének okát vizs­gálták. Ebbe a komoly munkába bevonták a fiatal technikust is. Jú­lius végén pedig az üzem vezetősége Körösi Júliát Budapestre a Konzerv- és Hűtőipari Intézetbe küldte tanfo­lyamra. U azaérkezve a tanfo­lyamon tanultakat átadta kollégáinak és most a paradicsomsze­zon idején igen jól fel tudják használni. A gyár sűrített paradicso­mot készít. Ez a készít­mény eljut az ország, sőt a világ legkülönbözőbb tájaira (most Angliától kaptak megrendelést). A minőségre igen kell vi­gyázni. A paradicsom­nál különösen a pené-~ szedés okoz kárt. Á ve­gyészek feladata a pe-. nészfonal tartalom és a réztartalom megállapí­tása. A vegyészeknek mindenütt ott kell len­niök, már gyártás köz­ben ellenőrizni kell a minőségei, az összetételt s ahol baj van, ott azonnal segítenek. — Megszerettem a munkámat és a gyárat — mondja Körösi Júlia és most nem bánom, hogy a Szegedi Konzerv­gyárat választottam. * O oros Antal, nagy ^ • gumicsizmáiban, hosszú, sötétkék köpe­nyében büszkén jár az óriási üvegpiramisok kö­zött. Bizony sok munka van a konzervgyár üveg­raktárában! Van olyan nap, mikor 3 vagon üveg is érkezik. Azt el kell rendezni, majd az üvegraktárból a rendel­tetési helyére kell szállí­tani. Sok ember dolgo­zik itt. Tárca Mihály bácsinak gyakran kell biztatni különcsen a fia­talokat, akik a forró napsütött helyen néha­néha megfeledkeznek a munkafegyelemről. Boros Antalt nem kell figyelmeztetni. Még csak egy hónapja dolgozik itt, de vidámságáért, jó munkájáért nem csak figtal, hanem idősebb munkatársai is szeretik. Boros Antal a Radnóti Miklós általános gimná­ziumban tanult. Érettsé­gi után elhatározta, hogy dolgozni megy. A vizs-> gák fáradalmait kipihen­ve, ez év augusztus 5-én kezdte meg a munkáját a Szegedi Konzervgyár üvegraktárában. Reggel 6-tól délután 2-ig dolgo­zik. Utána bőven jut idejéből tanulásra, szó­rakozásra. Legkedvesebb sportja az úszás. Min­den napsütéses délutánt a Városi Partfürdőn tölt el, este azután olvas, vagy moziba megy. — Nagyon jól érzem itt magam — mondja Boros Antal mosolyogva —. Hogy őszinte legyek, először nem valami nagy kedvvel kezdtem meg a munkát itt áz üvegrak­tárban, irodába akartam menni. Ugy .gondoltam, leérettségiztem, tehát iro­dában a helyem. De most már nagyon örü­lök, hogy idekerültem. Itt dolgozni nagyon jó. Szeretem a munkatár­saimat, jól megértjük egymást. í~fclyan boldog voltam, amikor az első fi­zetésem megkaptam — folytatja Boros elvtárs. Minjárt vettem magam­nak egy inget, a meg­maradt többi pénzt a szüleimnek adtam. Most keresek, illik őket segí­teni. Boros Antal még eze­ket elmondta, megrakta a kiskocsiját üveggel, megfogta izmos, erős karjával és vidám nótá­ra gyújtva, indult a gyü­mölcskonyha felé. U- ZS.)

Next

/
Thumbnails
Contents