Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-30 / 231. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1951. SZEPT. 39. JÁNOS VITÉZ — <A izegedi füemzüi Színház előadnia — <J)cíőfi Sándor 1844 novemberének néhány éjszakáján papírra vetette a magyar irodalom legnépszerűbb remekét, János vitéz című elbeszélő költeményét. Megelevenedett és kestet öltött a műben a népi mesevilá.g sok képzeletben csapongó hőse éppen úgy, mint a mindennapi élet realitása. Mese is, valóság is, s talán éppen ezért olyan forró, lüktető s örökké tartó. S ezért olyan beszédes is. — Mindenkinek mond valamit, gyermeknek, felnőttnek, öregnek — múltnak, mának, jövőnek. Nincs, ki ne ismerné, kinek lelkét, szívét ne melegítené. A gyermekben vágyakat fakaszt, az öregben emlékekcit színesít s aki benn él az élet harcában, azt segíti, erősiti, lelkesíti, hogy a nagy elhatározások valósággá érnek, csak szív, és erö kell, a jnemes lélek és tiszta emberi érzés minden akadályt legyőz. Már maga a János vitéz megjelenése is fontos- állomás volt a nép meg-megújuló évszázados harcábs n, felébredt öntudatot, erőt sugárzott s mindez biztos győzelmet ígért. Van, aki ma már száraz, iskolás leckének gondolja? Vegye elő s olvassa el az első sorokat, — úgysem tudja lelenni, míg végére nerp ér. S még. jobban mindenkié lett a János vitéz, hogy egy melegszívű i mber felejthetetlen dallamokba i Höztette legszeibb érzéseit. Aki mintha csak azért élt volna, hogy ezekkel a dallamokkal ajándékozza meg népét. Mert a közvélemény nem igen tud többet Kacsóh Pongrácról, mint art, hogy zenét költött János vitéz-hez. Persze ez is elég arra, hogy mindenki megismerje s szeretettel ejtse ki a nevét, s éppen ebben az évben, halálának 30, s nagy műve, a János vitéz daljáték megszületése 50. évfordulóján. A János vitéz daljáték szövegkönyvét Bakonyi Károly készítette el. Bakonyi a századforduló divatos nagyoperettjeihez is készített librettókat, sokszor a János vitéz-ben is az operettek stílusába vág át. Müvének dramaturgiai hibáit a legutóbbi átdolgozások sem tudták kijavítani. Kacsóh Pongrácnak a legnagyobb segítséget Heltai Jenő népies jellegű, Petőfi stílusához közelítő versei nyújtották. A János vitéz zenéje a mult századi népies műdal legértékesebb hagyományaihoz kapcsolódik, nemes vonalú, érzelgősség nélküli, de mégis mindenkihez szóló megejtő dallamaival. Egyszerű, közérthető formájú, kifejező, megragadó dallamvonalai szinte észrevétlenül lopóznak be mindenki szívébe s hogy igaz értékek, azt legjobban az mutatja, hogy 50 év multán is örömmel és megindultan hallgatjuk őket. Petőfi és Kacsóh János vitéze így lett mindenkié, így vált kultúránknak értékes, maradandó kincsévé. cA izegedi Qlemzeli Színház együttese a János vitéz színrehozatalával szép és egyúttal nehéz feladatot vállalt magára. Szép, hálás feladat egy ilyen közkedvelt, szívhczszóló művet közönség elé vinni, s nehéz, mert nincs, kinek képzeletében ott ne élne, fantáziájával, emlékeivel körülszőve, s ezeket az emlékeket csak még szebbé, színesebbé szabad tenni. Végül felelősrígteljes is ez a feladat, mert a darab gazdag múltja és szerzőik művészete nagy tiszteletre, avatott hozzáállásra kötelez: És éppen ezért kell felvetnünk bátran és szókimondóan az előadásban található hibákat és problémákat is. Kukorica Jancsi szerepét Katona András alakítja. A három felvonásban három különböző arcot kell megelevenítenie. Bojtárfiú, győztes ' Kéz katona és tündérkirály, aki mindig más és mégis mindig c yanaz. Katona a második felvonásban, mint győztes huszár kitűnő. harcos, bátor, ellenállhatatlan. Mint bojtárfiútól szerelmesével : 'Címben természetesebb egyszerűíjget, melegebb gyöngédséget várr jnk. Tündérországban pedig éppen túlságosan természetes. Hiány-/•k a nagy elcsodálkozás. a sok viszontagság utáni földöntúli öröm naiv élvezése, mintha minden malitól érthető lenne. Jfiaiiq jának tennéizelei, friss lengése hatásosan szólaltatja meg i acsóh melódiáit, de hangjának is I '.fejező eszközökben, színekben gazdagodnia kell. liuska szeijepében Mére Ottália. szimpatikus, kedves jelenség. Meg jelenésével első pillanatban a középpontba kerül, megszólításai, incselkedései színes hanghordozásáj val kedvesen csengenek. Megkapó kép, mikor a zászlót felbokrétázza. Pillanatok alatt elfelejti bánatát, megalázotíságát, s könnyeiből rajongó tekintete mosolyog elő. Csak a mélyebb érzelmi hullámok nem jelennek meg eléggé megragadó erővel, az elválás kimondhatatlan fájdalma, a hét év utáni találkozás váratlan, hihetetlen boldogsága. Meghat, de nem döbbent meg. Énekében is meghatóan szól szívének öröméről, bánatáról, de néhol a szenvedély mélyebb izzása kellene. Szabadi István, mint Bagó megindítóan emberi, csupa szív, csupa lélek, melegség, hűség. Megjelenése a francia udvarban légkört teremt, az egész jelenet tartalommal, érzéssel telik meg. Lélegzetvisszafojtva hallgatja a királyi udvar, s a nézők is, mikor Iluska halálát meséli el s fölcsendül az „Egy rózsaszál szebben beszél..csodaszép dallama. Bartók Júlia életteli játékából a mostoha agyafúrt, ravaszsággal párosult gonoszsága árad. Különösen hanghordozása jó eszköz a boszorkányos jellem összetevőinek — maró gúny, hamis édeskedés, gyűlöletes gonoszság — színes érzékeltelésére. Mozgása néhol túloz, állandó ugrásszerű járása ellentétes vénségével, Gémesi Imre, a falu csősze az előadás egyik legsikerültebb alakja, öreges, mégis hetyke mozgása, színes, zamatos hanghordozása, díszítéses népi éneklése játékát élményszerűvé teszi. A strázsamester szerepében Tiszai József határozott, energikus mozgásával, jóízű beszédével tűnik ki. Dalának előadásában is inkább a szövegakcentusok kiemelésével dolgozik, mint zenei eszközökkel, így a dallam szárnyalása nem érvényesül eléggé, <A j/aneia kieálg szerepében megjelenő Sugár Mihály már első pillanatban hatalmas derűt vált ki, mikor a vesztes csata után egyik udvaronca vállán bevonul a színpadra, de ez a groteszk komikum túlságosan előtérbe kerül egész alakításában. Pedig van egy-két olyan pillanat, amikor szavainak mélyebb emberi tartalmat kellene adnia, amelyek a cselekmény szempontjából változást, fordulatot hoznak. Ilyen a névadás, s mikor át akarja adni trónját s leánya kezét. Ezeket a mélyebb érzelmi momentumokat melegebb, emberi hangon kellene hangsúlyozottá tenni. Mindez elvész a sok tréfa közt. Hiba ez azért is, mert János vitéz ezekkel a szavakkal kapja meg vitézsége legnagyobb elismerését. S ha ezeknek a szavaknak nincs jelentősége, ez János vitéz hősiességének ériékét is lerontja. Ebben a beállításban persze alapvetően Bakonyi átírása a hibás, mely ezt a figurát se neim Petőfitől, se nem a népi képzeletből, hanem a polgári operettből vette át. De ezt a hibát az alakítás sokszor tetőzi. Vannak olyan olcsó hatást kereső, már-már ízléstelen bemondások, amelyek különösen akkor tűnnek bántónak ha meggondoljuk hogy itt alapjában Petőfi, a magyar irodalom nagy klasszikusa művének színrehozataláról van szó. <A (randa királghiíauzong bárhogy is szeretne leány helyett legény lenni, alapjában mégis törékeny. finom, nőies teremtés, aki a magyar huszárokat is hőiességévei bájolja el, s aki maga is olyan könnyen gyors szerelemre lobban. Éppen nőies törékenységével kellene hatni szavainak, nem pedig úgy, hogy férfias modort vesz fel. Ezt legfeljebb csak utánozni lehet, s ennek az utánzásnak nem szabad teljesen sikerülnie. Pesti Ella alakítását csak kis mértékben fenyegeti ez a veszély, mégis a második felvonás első részében még tudatosabban kellene hanghordozásával mindezt kifejezni. Zeneileg jól cldja meg feladatát, muzikálisan, finom kidolgozottsággal énekel, hangja kifejező, de még kifejezőbbé, színesebbé kellene tennie arcjátékát. Az előadás eleven, üde színfoltja Lehoczky Zsuzsa játéka. Könnyed, kifejező mozgásával, változatos arcjátékával egyéniséget teremt mindkét szerepében. Az első felvonásban a falu szépét, a második felvonásban udvarhölgyet alakít. Talán éppen azért kellett volna egyik szerepet másra bízni, mert a második felvonásban. - túlságosan emlékezünk még első felvonásbeli szerepére. Rosta Mihály, mint Bartoló, a tudós csillagász, aki távcsövén figyeli az ütközetet, ügyesen irányítja az udvaroncok váltakozó hangulatát s maga is széles hangulati skálát fog át a kétségbeeséstől a felszabadult örömig. A két tábornok és a kamarás szerepében Káldor Jenő, Zádori István és Ross Jenő egymást igyekeznek felülmúlni együgyüségben és gyávaságban. Sok tréfa, móka forrásai, ugyanakkor kicsit ők is felelősek néhány erőltetetten túljátszott részletért. Lakatos János és Rácz Imre, mint a két gazda, az első felvonás mozgalmas jelenetét színesítik méltatlankodó felháborodásukkal. A harmadik felvonást bevezető hátborzongató boszorkánykép megjelenítésében a gonosz mostohának nagy segítségére vannak Bölcsházi Ilona és Vízi Piroska, habár hangjuk néha már az érthetetlenségig rikácsoló. {Zeneileg az előadást Újj József igen gondosan készítette elő, igyekezett megőrizni a dalok eredeti tisztaságát, megszabadítva őket minden külsődleges hatásra törekvő előadásmódtól. Vezénylése nyomán természetesen és egyszerűen, de mindig ízlésesen és stílusosan, helyes zenei formálásban szállnak fel a jól ismert, szép melódiák. Gondoskodik róla, hogy a zenekar mindig finom, pontos kíséretet adjon. Választékos, kifejező mozdulataival határozottan fogja össze az egész előadást. Kár, hogy a régi Vincze Zsigmond-féle hangszerelés nem ad lehetőséget a zenekarnak még színesebb, levegősebb, elmélyültebb művészi játékra. Ez a hangszerelés gyakran az unalomig vaskos, egyszínű, ritkán szolgálja a művészi tartalom kifejezését. Kacsóh felejthetetlen dallamai megérdemelnék, hogy a zenekarban is méltó köntösben jelenhessenek meg. A budapesti Operaház részére Kenessey Jenő már áthangszerelte, ez azonban kisebb zenekarra nem alkalmazható. Fontos lenne az újrahangszerelés elké§zítése kisebb zenekarok számára is. Az előadást Dobai Vilmos rendezte. Munkája határozott törekvést mulat a darab mesejellegének realisztikus ábrázolására, bár a megoldás nem mindenütt érik meg. Felkerülnek olyan problémák is, amelyekre érthető választ nem kapunk. Talán legsikerültebben felépített rész az első felvonás. Az itt homályban maradó részletek a Bakonyi-féle átdolgozás hibáiból adódnak s ezen a legújabb átdolgozások sem tudtak még javítani. (Bagó megjelenése a színen, Bagó szerepe, hogyan lesz Jancsiból egyszerre pillnatok alatt huszár). Egyébként a felvonás alaphangulata jó, a helyzetek észszerűen és világosan megoldódnak, a legkisebb szereplőnek is érthető a célja és feladata. Szép jelenet a zászló fölbokrétázása, általában szoros a kapcsolat a huszárok és a falu népe között. A második felvonásban azonban mintha kiszaladna a gyeplő a rendező kezéből. A harmadik felvonás két képe között pedig a hagyománytól eltérő befejezés miatt nem sikerült az egységet megtalálnia. (Az eddigi haggomángos János vitéz előadások azzal fejeződtek be, hogy előbb Bagó, majd János vitéz is Iluskával hazaindul. A mostani szegedi rendezés elhagyja ezt a hazatérést, valamennyien Tündérországban maradnak. Petőfi János vitéze is otl marad, mint szép Tündérország boldog fejedelme, de itt a János vitéz erősen változtatott, varialt meséjével állunk szemben, s míg Petőfi művében az előzményeknek megfelel a végső megoldás, addig itt ellenimondás jön létre. Petőfi meséjében nem szerepel Bagó. Itt fontos szerepet tőit be. Bagó a hűség mintaképe, hűség a barátságban, szerelemben, a hazaszeretetben. A harmadik felvonás első képében úgy találkozunk vele, mint aki hosszú vándorlása után telve honvággyal énekli: meglátom-e még a hazámat? Bagónak Tündérországban semmi keresnivalója nincsen, s amikor az első hívó szóra ottmarad és párt választ magának, Bagó jelleme, amjt eddig úgy a szívünkbe zártunk, megtörik előttünk. Az első képben János vitéz is a darvakat lesi, felsóhajt, bárcsak velük szállhatna hazafelé, de addig nem, míg Iluskát meg nem találja. Ezzel a megoldással tehát az utolsó két kép ellentmondásba kerül egymással, nem beszélve arról, hogy a mű zeneileg is megcsonkul, az eredeti hagulatos zenei befejező rész elmarad. A rendezésben előforduló kisebb hibák közé tartozik az, hogy a szereplők mozgatásánál nem mindig alkalmazkodik egyéniségükhöz. Nem lenne szabad Kukorica Jancsit a belépő második versszakának éneklése közben a földre ültetnj, mert esetlen lesz. Ugyancsak a szerelmi enyelgés a pázsitra telepedve kissé esetlen mozgású. Ezt a részt kevesebb mozgással, vagy nem a földc.n kellett volna megrendezni, Sjqg-egg jő öilei, ha többször ismétlődik, már visszatetszést vált ki. Ilyen a második felvonásban János vitéz erős kézszorítása, a hátbavágás, mely egymás után hármat is földre terít, a inagas trónra való felmászás esetlenségének többszöri megismétlése. A második felvonás néhány mozgalmas képtől eltérően túl merev tablót mutat, az események aligalig váltanak ki reakciót a nagyszámú és egyébként színpompás képű környezetből. A táncokat Markovits Vera és Mezey Károly tanította be, kiemelkedő a tündérlányok légiesen könnyed, finom mozgása. A díszletek Sándor Sándor tervezésében mind a négy képnél hangulatos, színes, meseszerű keretet adnak a cselekményhez. Újszerű Tündérország képe, amely ismerős hazai környezetben népi motívumpkkal bontakozik ki ragyogva és megszépültén. Ez a díszletmegoldás az, ami valamennyire elfogadhatóvá teszi a darab befejezését, hiszen minden, a kis ház, a patak, a gémeskút annyira hasonlít a hazához, mintha az egész Tündérország egy álomszerű hazatérés lenne, Mánik László maszkmester munkáját főleg a mostoha kitűnő maszkja dicséri, dc több más arc megformálása is jellemábrázoló készségéről tanúskodik (csősz, strázsamester, udvaroncok). A János vitéz előadása erényeivel és hibáival együtt az induló színházi évad első komoly lépését jelenti, s tanulságai az egész évi munka számára gyümölcsözővé válhatnak. ERDŐS JÁNOS Szombaton nyílik ntsg a Juhász Gyula-szabadegyetem A Juhász Gyula-szabadegyetemre igen szép számmal jelentkeztek a szegedi dolgozók. A legutóbbi adatok szerint mintegy 800 a jelentkezők száma, de mivel többen 2—3 tárgyra is jelentkeztek, ezért a valódi szám 1150-nek mondható. A szabadegyetemen a legkiválóbb tudósok, Kossuth-díjasok adnak elő. Az előadások két tagozaton hangzanak el: a társadalomtudományi és a természettudományi tagozaton. A hallgatók jelentkezhetnek irodalom, történelem, művészettörténet, zene szakra, vagy a természettudományos érdeklődésűek csillagászat, földrajz; fizikai, kémia; műszak; biológia, egészségügy, agrártudomány tárgyakra. A Juhász Gyula-szabadegyetem ünnepélyes megnyitója okt. 2-án délután 5 órakor lesz a Központi Egyetem aulájában Megnyitó beszédet Coniczer J Gábor- orvosprofesszor, a TTIT. orvos-egészségügyi szakosztályának elnöke mond. Zárszót mond Dénes Leó elytárs, a Városi Tanács Vb. elnöke. A megnyitón megjelenik Mód Aladár elvtárs, a TTIT. főtitkára, Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyettese, Non György miniszterhelyettes. A műsorban Kertész Lajos vezetésével énekel az Egyetemi Énekkar. Kodály földolgozásában a Cohors generosa-t az 1700-as évekből való, régi magyar diákköszöntőt adják elő és Kodály: Szabadsághimnuszát. Szabó András zongoraművész Bartók: Este a székelyeknél című művét játssza. Szombaton este 9 órakor nyílik meg a társulat Horváth Mihály utcai székházában az értelmiség klubja. Megnyitóbeszédet Koch Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár, a TTIT, megyei elnöke mond. Tájékoztató a személyi igazolványok kiállításához szükséges okiratok és azok beszerzésének módjáról. Az 1 1954./I, 9.,'M. T. számú rendelet értelmében a lakosságot Csongrád megyében is a B. M. ORK. Ital meghatározott időpontban személyi igazolvánnyal kell ellátni. A személyi igazolványokat hitelt érdemlő okiratok alapján állítják ki; a 16. éven felüli személyeknek az alábbiakat kell beszerezni: 1. Születési anyakönyvi kivonat. 2. Házasságban élőknél házassági anyakönyvi kivonat. 3. özvegyeknek volt házastársa halotti anyakönyvi kivonatát, elváltaknak pedig olyan házassági anyakönyvi kivonatot, amelyből kitűnik, hogy a házasságot valamely bíróság felbontotta vagy pedig házasságfelbontó ítéletet jogerősségi végzésével. 4. Katonai igazolványt, alkalmatlansági igazolványt vagy tartalékos tiszti igazolványt. 5. 18—22. évesek összeírási, illetöleg sorozási igazolványt. 6. Tanulóknál iskolai igazolványt. 7. Munkáltatói igazolványt (munkaképeseknél). 8. Szakképzettséget igazoló okiratot. 9. Állandó és ideiglenes lakásbejelentö szelvényt. 10. 16. éven aluli gyermekének születési anyakönyvi kivonatát és az állandó és ideiglenes lakásbejelentő szelvényét. Az anyakönyvi kivonatokat azok, aJkik 1895. október 1. előtt születtek vagy kötöttek házasságot, kivonataikat az illetékes egyháztól szerezzék be. 1895. október 1. utáni anyakönyvezésről viszont az anyakönyvvezetőtől, ahol annak idején születését vagy házasságkötését anyakönyvezték. Vidékről anyakönyvi kivonatokat a postahivataloknál kapható anyakönyvi kivonatkérő levelezőlapon a pontos adatok egyidejű közlése mellett kell kérni. Felhívom a figyelmet arra, hogy akinek birtokában bármilyen célra kiállított régi keletű születési, házassági, halotti kivonat vagy kereszt-, házassági levél van, újabbat nem kell kérnie akkor, ha nevében vagy családi állapotában azóta változás nem állott be. Úgyszintén nem kell kérnie születési anyakönyvi kivonatot azon házastársaknak sem, akiknek a meglévő vagy a kiállításra kerülő házassági anyakönyvi kivonata a születési adatait hiánytalanul tartalmazza. Külföldön született vagy házasságot kötötteknek anyakönyvi kivonatot (kivonatokat) nem kell beszerezniük, mert a személyi igazolvány kiállításakor a kiosztó kirendeltségnél személyes nyilatkozatával azt pótolhatja, A személyi igazolványok kiállítása után az okiratait mindenki visszakapja. Felhívom a lakosság figyelmét, hogy a szükséges okiratokat (okmányokat) haladéktalanul szerezzék be. Megyei Anyakönyvi Felügyelő Köszöntés Három úttörő szállt fel tegnap Dorozsmán az autóbuszra, nevelő kíséretéber.: a kiskundorozsmai Madách külterületi iskola képviseletében jöttek be Szegedre, hogy felkeressék a Néphadsereg őket patronáló egyik alakulatát. — A parancsnok és a politikai helyettes elvtárssal szeretnénk beszélni — mondták az őrszemnek és csakhamar ott álltak a keresett tiszt elvtársak előtt. A hetedik osztályos Vidéki Lajos, a negyedik osztályos Vidéki Éva Mária és Simon Etelka pajtásaik nevében szólottak. — A Néphadsereg Napja alkalmával szeretettel köszöntjük az elvtársakat, hogy segítettek játszóterünk megépítésében, iskolánk titarozásában cs fogadjuk, hogy mi is harcosan, lelkiismeretesen tanulunk .., Egyszerű, meleg szavak hangzottak a pajtások ajkáról, s hogy, hogy nem, a politikai helyettes tiszt elvtárstól mindegyikük egy-egy csomag cukrot kapott. Néphadseregünk, s a kis fiatal úttörők kedves,, baráti találkozása volt ez a köszöntő. Aztán autót bocsátottak a pajtások részére, amellyel hazamentek Dorozsmára, s otthon a pajtásaiknak, szüleiknek mesélték, hogyan köszönték meg szeretett Néphadseregünk tagjainak segíissgót. J^üím.* i-." •» _ M. T.