Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-30 / 231. szám
CSÜTÖRTÖK, 1S54. SZFFtT. 30. V 3 DELMUGYílRORSZAG A legjobb népnevelőket a tömegek közé! Szeged szorgalmas, hazáját szerető dolgozóinak jelentős többsége jegyzett már ötödik Békekölcsönt, bizonyítva, hogy megértéssel fogadta kormányunk fefhívását. A népnevelők felvilágosító szava nyomán egyre kevesebb azoknak a száma, akik még nem tettek eleget a liazafias kötelességnek. Vannak azonban, akik nem látják tisztán a kolcsönjegyzés jelentőségét vagy ellenséges befolyásra hallgatva még nem jegyeztek vagy nem erejükhöz mérten aultak. Ezek között kell még a népnevelőknek kellő felkészültséggel agitációs munkát végezni. ! j Hogy a jegyzés befejezéséig hát ralévő időben a még nem, jegyzettek is bebizonyíthassák jóaíkarntukat, hazaszeretetüket, a legfejUetteb, a legjobb népnevelőket kell j hozz/íjuk küldeni, ] / Minden nehézségre felfhészÁilvr, t a napi életből vett érpck, pél• i" •.. dák erejével győzzék (meg a ( \ V I dolgozókat. | / Szükséges ez kiváltkép pen a díolgozó parasztság között, kik ta'gadhatatliánul sokat kaptak} már- a nép államától. Alsóváros, í>jlsőváros és a város többi ríteze, dolgozó parasztjainak is van i/iiből jegyezniük. A különböző mezőgazdasági terményfeleslegek, gyümölcs. zöldség, aprójós7>ág stb. sza. hadpiacon való égí/jkesítéséböl származó jövedelme tnyegengedik a parasztságnak, hog-f segítse saját és az ország jolI>fétének növelését. A parasztság a munkásosztály közös erőfe sr.ítésóvel gyorsabb a fejlődés. Ezt kell megértetni az agitációs munk.in.ak. Eddigi agitác'Ainkban fő hiba volt, hogy az itt -ott megmutatkozó nehézségeken nera. mindig tudott túljutni és nem tndta megelőzni az ellenség tevékenységének hatását, mivel nem volt/ eléggé harcos ésjf előremutató. / / j Nem tudott *n népnevelők egy i része válaszolni a problémákra mert egyes pártszervezetek nem T készítették.; fel teljes alaposság1 ó | • i (j .1 gal őket. < i | Hiányzott Ut népnevelőmunkából sok kerületbien a vezetők tudása,/upasztalata. ctekintélye. Példák,'mutatják, hogjj akik jól ismerik/a kér. déseket és tigazukat tényekkel, a dolgozó parasztok megváltozott Életével bizonyították, eredményt értek > el. A p/yrasztság megváltozott életkörülményei, lakásának berendezése, u különböző háztartási ós kulturális cikkek vásárlása, jobb ruházkodás szinte mindeneinél bebizonyítható. Ha ezekkel a tényekkel politizálni tudó, ha-Aros kiállású népnevelők fogla'Áoznak a dolgozó parasztokkal, még lehet győzni az embereket. .Hiba volt az eddigi agitáríóban, hogy beosztottak olyan népnevelőket is. üzemi és ke, rületi pártszervezeteink, akik nem feleltek meg a szükséges követelményeknek. Ezek a beosztottak aztán lagymatagon Végezték munkájukat, nem voltak/kitartóak. U'gy kell népnevelőmunkát vértezni, ahogyan dolgozik Seheiber az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat népnevelőjo. — aki a jegyzés első napjától kezdvo jár a rókusi pártszervezetbe és Szekeres János Árva-utcai háztömbmegbízott, vagy Péter Szilveszter, a Textilművek és Szeles György, a Gőzfűrészek párttitkára. Tudatában kell lenni a népnevelőknek hivatásuk céljával, jelentőségével. No riadjanak vissza népnevelőink a nehézségektől sem. Azért mennek. hogy népnevelőmunkát végezzenek, megváltoztassák a meg-,.., , , látogatottak helytelen nézetét és tak- hogV az 19r»4- ev második nesikeres munkát végezve távozza- gyedévehez viszonyítva November 7 tiszteletére, a tanácsválasztás Ilöszönté&ére Párosversenyek négy szegedi üzem között Pár héttel ezelőtt kezdődött meg üzemcinkben az cvi terv teljesítéséért folyó versenymozgalom, aJutaárugyár dolgozóinak felhívása nyomán. Üzemeink egymásután csatlakoztak a felhíváshoz, s felajánlásokat tettek III. negyedévi és évi tervük maradéktalan teljesítésére, túlteljesítésérc. A munkaversenynek lendületet adott a dolgozók lelkes készülődése felszabadulásunk 10. évfordulójának méltó megünneplésére, november 7, és a tanácsválasztás köszöntésére. Ez a lelkesedés arra ösztönözte az eg'/es üzemrészeket, hogy üzemük felajánlásán kívül külön felajánlásokat tegyenek és párosversenvre hívják ki testvérgyáruk dolgozóit, így született meg a versenyszerződés a Szegcdi Kenderfonógyár szárazfonó üzemrészének dolgozói és a Szegedi Textilművek gyűrűsíonó üzemrészének dolgozói között. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat szövő üzemrésze pedig a Szegedi Jutaárugyér szövődéjének dolgozóit hívta ki versenyre. 4 Szegedi Kenderfonógyár és a Szegedi Textilművek verseny» A Szegedi Kenderfonógyár szárazfonó osztályának dolgozói vállalfelszámolását és a balesetek száma- ] szerződésüket és vállalták: a tolnak csökkentését. jes termelési érték teljesítését \alA két üzem a. versenyszerzödé-1 tczatlan áron, a mindenkori havi sében megszabta, hogy versenyük- tervhez viszonyítva; a szövődéi veben az első félévben elért százalék. J tésterv teljesítését, a szövődéi tehát a Textilműveknél a 105.4 szá- j nyersáru I. osztályú részarányát a .— részarányának nak. A legjobb népnevelőket kell azokra a helyekre irányítani, ahol még nem voltak, vagy előzőleg nem értek el eredményt a jegyzésben. Azok közül, akiket bevontak az agitációs munkába. a legjobb felkészültségű párttagokat és vezetőket — minden üzemi és hivatali pártszervezettől — irányítsák ma délután a I kerületbe. Uj érvekkel felszerelve látogassák meg azokat a helyeket, ahol még mom voltak, vagy nem értek el kellő eredményt. Bizonyítsák be, milyen nagyjelentőségű tényező a jegyzés éppen a parasztság életszínvonala további emelésében. A parasztság húzódozó része pedig mutassa meg, ő is szívén viseli hazája sorsát, akarja a még szebb holnapot és a testvéri munkásosztály példáját követve saját hasznára, a maga javára példásan jegyezzen békekölcsönt, „ kilométer termelésüket túlszárnyalják. A második negyedévi kilométer tervüket 105,1 százalékra teljesítették. Vállalták, hogy 1954. második negyedéhez viszonyítva az egy orscórára eső méteregységet is túlteljesítik. Az előző negyedévi tervteljesítésük 102.3 százalék volt. Ezenkívül vállalták, hogy az igazolatlan hiányzásokat megszüntetik. Az első félévben 11 dolgozó mulasztott igazolatlanul. A késések felszámolását is vállalták és az üzemi balesetek 100 százalékos elkerülését. A Szegedi Textilművek gyűrűsfonójának dolgozói örömmel fogadták a versenykihívást és vállalták, hegy 1954. első féléves kilométer teljesítésüket növelik. Tervtel.jesítésük 105.4 százalék volt. Megfogadták, hogy az ezer orsóra cső kilométer teljesítményüket az első félévi eredményhez 105.2 százalékos tervteljesítéshez viszonyítva tovább emelik. Megfogadták ezenkívül az igazolatlan mulasztások, a késések zalék, a Szegcdi Kenderfonógyárnál 105.1 százalék számít 100 százaléknak. E számok és a feltételek túlteljesítése számít egy pontnak, a nem teljesítés ugyanakkor mínusz egy pontnak számít. Az üzemrészek versenyvállalásán kívül a két iizem legjobb dolgozója, Bálint Jánosné és Berta Mária is páresversenyre hívták egymást. Bálint Jánosné az első félévben 112, Berta Mária 106.7 százalékos átlagteljesítményt ért el. Mindkelten elért teljesítményük túlszárnyalását, 100 százalékos minőségi munkát és a munkahelyen való pont.es megjelenést vállalták. As Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat és a Szegedi Jutaárugyár vc-r senye A két fonó üzemhez hasonlóan az Üjszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat, valamint a Jutaárugyár szövőnői is elkészítették versenyterv részarányának teljesítését a tervhez viszonyítva; a béralap 100 százalékos megtartását; a tervezett 1 teljesített órára eső termelési érték teljesítését; a balesetek számának csökkentését és az igazolatlan hiányzás csökkentését. A két üzem versenyszerződésén kívül Ileiszig Ferencné, az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalat kormánykitüntetett szövőnője versenyre hívta Ökrös Istvánnál, a Jutaárugyár kétszeres sztahanovista szövőnőjét. Ugyanakkor a Jutaárugyár élenjáró ifjúmunkása, Vidács Margit versenyre hívta ki Klivinyi Rozáliát, az Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalat ifjúmunkását. A párosversenyre lépő üzemek megállapodtak egymással, hegy a versenyszerződésben kijelölt időpontokban rendszeresen értékelik az elért eredményeket és széleskörű nyilvánosságot biztosítanak az elért eredmények ismertetéséhez. Felhívás a nyugdíjasokhoz Az Országos Nyugdíjintézet a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelet végrehajtása érdekében „nyilatkozat"-okat küldött a nyugdíjasoknak. A „nyilatkozat" pentos kitöltéséhez a nyomtatvány hátlapja tájékoztatót is tartalmaz. Az eddigi tapasztalatok szerint a nyugdíjasok jelentős része a „nyilatkozat"-okat hiányosan kitöltve, a szükséges aláírások és igazolások nélkül küldi vissza. Ezért az Országos Nyugdíjintézet felhívja a nyugdíjasok figyelmét, hogy a tájékoztatót a kitöltés előtt — saját érdekükben olvassák el, a "nyilatkozat«-ot pontosan töltsék ki, írják alá cs szerezzék meg arra a szükséges igazolásokat. A „nyilatkozat" a nyugdíjpótlék megállapításához szükséges. Az Országos Nyugdíjintézet a nyugdíjpótlékot nem tudja megállapítani azok számára, akik nem megfelelően kitöltve és nem időben küldik vissza a nyilatkozatot. (MTI) Kik nyerték a felszabadulási irodalmi pályázat dijait? Szeged Város Tanácsa és az író-[Tibor nyerte „Álmodozók" című szövetség Szegedi Csoportja által j művivel, a 300 forintos III. dijat meghirdetett felszabadulási irodaimi pályázatra sok írásmű érkezett. A bíráló bizottság a díjak elosztásáról a következőképpen döntött: Az elbeszélés 500 forintos II. diját az egészen fiatal Nagyfalusi r A gyermekekben nem akarjuk meglátni akis embert, az eszes kis embert, akinek vére van, agyveleje van.. Idegei, vágyai, céljai, esrméi, örömei, fájdalmai vannak" — panaszkodott 1904-ben Ady Endre. S mint annyi más panasz, ez is elröppent nyomtalanul a hatalmasok/' füle mellett. Jól emlékszem, nekem is fájt a mellőzés, a magamrahagyottság. Apám. meg szegény jó édesanyám csak este ért rá arra, hogy / megcirógassa borzas fejemet, mikorra én már elálmosodtam, s a harmadik simogatásra anyáin ölébe bukott a fejem. Más meg törődött is énvelem! így felnőttem anélkül, hogy valaki' meglátta volna bennem a kis embert, anélkül, hejgy gyermek lettem volna. De ha vidáman futkosó nyakkendős úttörőket látok, ógy érzem kárpótolt az idő mostoha gyermekségemért az utánunk következő nemzedékben. Azonban ez sem ment máról holnapra, s ennek is megvan a maga, története. 1947-ben, amikor ' még a márciust fegvatartotta a léi, a rókusi általános iskolában kitavaszodtak a gyermeki lelkek. Dudás László tnnár elvtárs nagy szenzációt közölt az új'iránt mindig fogékony gyermekekkel. — Úttörőcsapatot szervezünk, gyerekek! Olyat, mint a Szovjetunióban a pionirok! Ki akar tagja lenni, ki akar kirándulni, természetet kutatni? Ki akarja megismerni a hazát? — tette föl a kérdést. S a gyerekek, mintha összebeszéltek: volna, egyszerre lendítették kezüket a magasba. — Én is, én is! — kiáltották mindenfelől, s azSZEGED TIZ ÉVE 3Cis einhevek esek találgatták: hogy lesz, mint lesz, milyen is lesz az az úttörő csapat. — Délután megtartjuk az első úttörő-foglalkozást, Mindenki bejöhet a barkács-mühciybe, akkorra kész lesz. Most pedig gyerünk, mindenki foglalja el a helyét, folytatjuk a tanulási' — oszlatta széjjel a tanulókat Dudás elvtárs. Nagy volt az izgalom. Volt olyan tanuló, aki haza sem akart menni ebédelni, mert a kíváncsiság minden iüegszálát lekötötte. Basa Feri is éppen csak bekapta az ebédet, máris indulni akart vissza az iskolába. Fedig cudar idő volt odakint. Sütött ugyan a nap, s úgy érezte az ember, mintha a tavasz cirógatná a.: arcát, de valójában alapi san rátelepedett a városra a hó meg a fagy. De a gyereket nem lehet megköti zni, ha nagyon elszánja magát valahová. Már pedig Eusa Feri elhatározta, hogy ha szakad. Arcán már látszott a nagy idegesség, s minden porcikáját átjárta az izgalom. Az anyák szeme sokkal jobb annál, hogy ne vegyék észre, ha valami fűti a gyereküket. Feri édesanyja is felfigyelt. — Mit izegsz, mozogsz?! Hová akarsz menni? — Mennék, édesanyám, az iskolába. Ma lesz az első úttörő-foglalkozás! Ugye, elenged? — és olyan szépen nézett föl édesanyjára. hogy az nem tudta megtagadni kérését. — Hát eredj, no, de jól felöltözz! Ferinek se kellett sok biztatás. Soha sem szaporázta még úgy a lépéseket, mint azon a márciusi délutánon. Ügy gondolta: jobb minél előbb odaérni, mert aztán nagyon sokan lesznek és még sem tudnak mozdulni a barkács-műhelyben. Dudás elvtárs is így gondolta valahogy. S míg óvatosan lépegetett a törte a fejét: hogyan lehetne nagyobb helyiséget szerezni a gyerekeknek. Szerszámok már voltak bőven, mert a Kendergyár, meg a Szalámigyár küldött nekik Satukat is kaptak Reich elvtárstól, de az a pince nagyon kicsinek látszott az érdeklődőkhöz képest. — Majd segítünk rajta valahogy! — vigasztalta inagát, s ő is gyorsabbra fogta a lépéseket. A műhelyben már nagyban működött Feri, Vesszei Imre, sőt ínég a lányok közül is eljött Mák Erzsi meg Radványi Irén. Éppen az osztály faliújságját csinosítgatták nagy szeretettel. Dudás elvtárs majd hanyattvágódott, ahogy kinyitotta az ajtót. Alig hét tanuló volt a műhelyben, s ő százat várt, vagy még többet. Az egész iskolát odavárta erre a délutánra. Csak akkor vágódott eszébe, hogy nem egészen a gyerekeken múlott, hogy nincsenek itt. A gyerekek nem csapják be őt. Biztosan a szülők bizalmatlankodnak a mozgalommal. S milyen jól sejtette. Másnap alig múlt nyolc óra, máris öt-hat asszony kereste az iskolában. — Mit akarnak ilyen apró gyerekekkel? Tegnap egész délután rágta a fülemet a fiam, hogy eresszem el az útitörő-íoglalkozásra. Az én fiam nem úttörősködik. De minderi szülő szamár, ha ráhagyja! — így az egyik. — De az én lányom se! Eleget járok én gyűlésre az beleviszik... csúszós, járdán,. egyre-azon [apjával, „Míjjd- még., ezt,-a, -ja -— ji ni,.-., Hi i -i "A u _ / kislányt is így a másik. — Ilyen apróságoknak még nem való a politika. Tudom én, hogy politikára akarják tanítani őket. Ráérnek még vele. Jobb lesz, ha a tanulásukkal törődnek inkább — vágott közbe egy harmadik, látásra elég haragos asszony. Dudás elvtárs szóhoz sem tudott jutni az asszonyoktól, mert azok úgy pergették a szót, akár egy-egy kereplő. De nem adta fel a harcot. Hét tanuló meg tud hódítani másik hetet és így tovább ... egészen a szülőkig — vigasztalta magát s még nagyobb energiával vetette magát a szervezésbe. Két hónap múlva már röstelleték a szülők, hogy olyan bizalmatlanok voltak, egy-két cv múlva pedig együtt izgultak gyermekeikkel az úttörő avatáson. Azóta esztendők teltek el. Az első úttörők felnőttek lettek, s újak léptek a helyükbe. Kiléptek a szűk kis pincéből is és átköltöztek a nagy úttöroCiázba, ahol ismerkednek a világ milliónyi titkával, mint a felszabadult okos kis emberekhez illik. S ha kikerülnek is az úttörőcsapatból az általános iskola elvégzése után, mindig örömmel gondolnak vissza pirosnyakkendőjükre, a pécsbánvatelepi üdülésre, Csillebércre, s ki tudja hány kedves emléket melengetnek! Ha most élne Ady Endre, talán róluk írná legszebbik költeményét, s örökre elfelejtené, hogy valamikor őértük írt a Pesti Napló-ba. Vagy ha emlékezne, haragos tollával pokolra küldene mindenkit, aki el akarja venni gyermekeinktől az emberséget és a szabadsági, . . M pedig Szabolcsi Gábor „öreg Szögi felszabadul" című írásával. Dicsé, retben részesült Sarlai Kata „Friss kenyér" című elbeszélése. A drámai művek közül csak a III. dijat adta ki a bíráló bízott, ság. 350—350 forintos díjat nyert Vincze András „...És megdördülnek az ágyúk" című, valamint Szabolcsi Gábor „Forró délután" című egyfclvonásosa. Kálmán László amerikai tárgyú tragédiáját 200 forinttal jutalmazott dicséretben részesítették. A tárcák közül Dér Endre „A szobor ncvo" című müve 350 foriiytos II. díjat, Bába Mihály „Krumpliszedők" című müve 2ó0 forintos III. díjat kapott. Lödi Ferenc „Szeged" és László [bolya „Van olyan tüz" című ciklusai a megosztott 400—400 forintos T. első díjat nyerték. Dicséretben részesült a költök közül Petrováez István és Gurszky István műve. A Magyar Repülő Szövetség várja az ifjúságot A Magyar Repülő Szövetség szeretettel várja köreibe a dolgozó és tanuló ifjúságot. Legyen ejtőernyős és vitorlázó repülő minden olyan fiatal, aki kedvet érez a bátrai; sportjához. Az MRSZ szegcdi alapszer vezeíében (Zászló u. 2), az elméleti oktatás elsajátítása után megkezdhetik a gyakorlati repülés és ejtőernyőzés tudományának elsajátítását. Az MRSZ gondoskodik a megfelelő oktatásról, hogy az új ifjak is mihamarabb meghódítsák a levegő kék tengerét. Fiatalok! Alkalmatok nyílik arra, hogy sportszerűen foglalkozhassatok a repüléssel, mielőtt Néphadseregünk tagjai lesztek. Az alapszervezet klubjában szórakozhattok, művelődhettek. Szeretettel várnak benneteket a Magyar Repülő Szövetség szegedi repülői és ejtőernyős sportolói! Magyar Repülő Szövetség Olvasd Társadalmi Szemln minden számát.