Délmagyarország, 1954. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

GÉUMGYRRORSZaG 4 VASÁRNAP, 1954 SZEPT. 2«. PAVLOV EMLÉKEZETE 1 0"í évvel ezelőtt, 1849. s/.epJ VAJ tembei- 27-én született Iván Petrovics Pavlov, az orosz tudomány büszkesége, a világ legnagyobb tudósainak egyike, a szilárd, elvhü materialista, az állati és az emberi szervezet és idegműködés fáradhatatlan kutatója. Pavlov diákévei a hatvanas-hetvenes évekre, a forradalmi mozgalmak fellendülésének idfejére estek, amikor rohamosan felvirágzott a haladó orosz filozófia, irodalom és kritika, amikor fokozódott a természettudományi érdeklődés és amikor az orosz értelmiség, különösen az ifjúság gondolatvilágában uralkodó helyet foglalták el az orosz forradalmi demokraták vezetőinek, Hercennek, Csernisevszkijnek, Dobroljubovnak eszméi. Különösen nagy hatást gyakorolt Pavlovra az orosz fiziológia atyjának, I. M. Szecsenovnak 1883-ban megjelent könyve, -Az agyvelő reflexei*. Ez a könyv a materializmus nyilt harcát jelenti az idealizmus ellen, megjelenése történelmi eseménye volt a természettudománynak, a tudományos felvilágosultságnnk és haladásnak. Szecsenov volt az első, aki először mondta ki az akkori időkhöz képest rendkívül merész gondolatot, hogy a lelki működés alapja az élettani reflexmúködás. A cári cenzúra megtiltotta Szecsenov könyvének terjesztését, de a könyv egy példányát — amelyet Botkin belgyógyász professzor egy estélyen kabát alatt csempészve adott át a fiatal Pavlovnak — élete végéig a tudományos kutatás útikalauzaként használta. Pavlov tanulmányaiban és kutatásaiban igen gyorsan haladt előre. 1884-ben Heidenhain boroszlói és Ludwlg lipcsei professzorok mellett dolgozott. Eredményesen fejleszti tovább a korabeli kísérleti módszereket, ezek nyomán több, komoly tudományos felfedezést tett. 1803-ban megjelent doktori értekezése, -"Centrifugális szívidegek- címmel. Ebben a művében már felvetette a modern orvostudományi szemléletnek, a nervizmusnak a gondolatát, amely szerint a betegségek kelétkezésében és gyógyításában figyelemmel keli lenni az agyvelő és az idegrendszer szerepére, az úgynevezett lelki, pszichés működés organikus, testi vonatkozásaira. Ezekben az években dolgozta ki új módszerét az emésztés élettani vizsgálatára, a gyomorsfpollyal kombinált cesophagotomia módszere lehetővé tette a. szájüreg felől a gyomormirigyekre kiváltott reflexhatás kimutatását, valamint a bolygóideg szerepének tisztázását a gyomorszeltrécióban. 1 QQ7 -ben adta ki -Előadások a főbb emésztőmirigyek működéséről* című könyvét, amely StiileiéséneK 185. éftorduldi&ra Oroszországon kívül hamarosan több európai államban is megjelent. 1904-ben a Nemzetközi Nobel-díj Bizottság a világviszonylatban jelentős munkák számára ki* osztásra kerülő kitüntető díjat Pavlovnak ítélte. Ez az esemény egyben az orosz tudomány elismerését is jelentette. 1891-től 1936-ig dolgozott Pavlov fáradhatatlanul a Katonaorvosi Akadémián és a Kísérleti Orvostudományi Intézetben, 1925 óta a Szovjet Tudományos Akadémia Fiziológiai Intézetében 1%. Különösen kedvező kutatási lehetőséget teremtett Pavlov számára a forradalom után a szovjet állam. A Népbiztosok Tanácsa Lenin javaslatára 1921-ben külön bizottságot hozott létre Gorkij vezetésével, e bizottság munkája nyomán laboratóriumai rohamos fejlődésnek indultak. A szovjet kormány két kutatóintézetet létesített számára, az Akadémia Fiziológiai Intézetet Leningrádban és Biológiai kutatóállomást Koltusiban. Az utóbbit Pavlov -a feltételes reflexek fővárosának« nevezte el. 1935-ben a 15. Nemzetközi Fiziológus Kongresszuson a világ minden részéből összejött szakemberek hatalmas ünneplésben részesítették az ősz tudóst. A kongresszus moszkvai záróülésén Pavlovot "Princeps physiologorum mundi*nak, azaz a világ fiziológiai fejének nyilvánították. 1 febl «ár 27-én hunyt el a -'"AJ nggy tudós. A sZóvjet állam vezetői, a világ nagy tudósai osztatlan részvéttel vették körül ravatalát. A szovjet kormány gyászjelentését haláláról Sztálin és Molotov elvtársak írták alá, koporsója mellétt Zsdónov elvtárs állott díszőrséget. Pavlov születésének századik évfordulóját szerte a világon megünnepelték. Azóta 5 év múlt él, s ebben az 5 évben Pavlov életműve, tanai hatásaiban egyre sokszöro* zódtak és terebélyesedtek. Születésének 105. évfordulóján a megémlékezés ném formális hódolat a nagy géniusz előtt, hanem inkább nagyhatású, a különböző tudományágakat egyre jobban megtermékenyítő tanainak felmérése. A pavlovi tanok elterjedése terén igen nagy indítást adott az a nagyszabású vita, amelyet *a nervizmus vitája- néven 1959. nyarán rendezett a Szovjetunió Tudományos Akadémiája. A különböző tudományterületekről összehívott mintegy 1400 tudós megvitatta azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a szovjet tudomány Pavlov halála óta ért el. A kongresszus határozata kimondta, hegy a pavlovi tanokat fokozottabban kell érvényesíteni az orvostudományok mellett a pszichológia és a neveléstudomány területén is. Pavlov élettani iskolát alapított, a kiváló kutatók egész sorát nevplte fel. Tanítványai és közvetlen munkatársai voltak Bikov, Ivanov, Szmolenszkij és Orbeli akadémikusok, akik a mai szovjet fiziológia és orvostudomány vezető egyéniségei, akiknek kutatásai világviszonylatban is igen jelentősek. Pavlov hatást gyakorolt a nyugati tudományra is. Tanainak nagy befolyása volt Yerkes amerikai pszichológusra, Koltusi intézetben tanult az amerikai fiziológus, Gantt, laboratóriumában dolgozott a lengyel Konorski. Pavlov tanainak nagyságát méltányolják azok a mai nyugati kutatók is, akiket nem vezet félre az imperialisták szovjetellenes propagandája, így például egy amerikai vezető elmegyógyász, Stanley Cobb könyve előszavában elismeri, hogy a pszichológia fejlődésében a legnagyobb esemény a feltételes reflexek pavlovi kutatása volt. A pavlovi tanok hazánk tudományos életében is ogyre jobban elterjednek. A Szegedi Orvostudományi Egyetem elméleti intézeteiben és klinikáin évék óta 1

eredményes kutató- és gyógyító munka folyik Pavlov szellemében. A pavlovi tanok lélektani és pedagógiai alkalmazásé terén jelentős kezdeményezéseket tett a Főiskola Pedagógiai Tanszéke és a Tudományegyetem NevelésUidcttjányi-Lélektani intézete is. Kutatóink, szakembereink, dolgozóink egyre jobban megértik és magukévá teszik azt, amit Orbeli akadémikus nagy mesteréről, Iván Petrovics Pavlovról mondott: "Pavlov aZön emberek közé tartozott, akik haláluk után is tovább élnek, mert nagy eszméi örökséget hagytak az emberiség számára, Pavlóv tudományos öröksége táplálja és még sok évtizeden keresztül táplálni fogja a szovjet tudományt és vele együtt az egész világ tudományát is. Pavlov neve halhatatlan*. Király József egyetemi adjunktus, a TTIT Pavlov-munkabizottságának vezetője NMMMM NEMZETKÖZI SZEMLE A nyugati diplomatáknak sietős a dolguk. Már csak egy-két nap választ el A szeptember 2S-i, londoni Mlcnchntslmi értekezlettől — amelynek a nyugatnémet felfegyverzés kérdését kell dűlőre vinnie — cs meg korántsincs minden egyenesben, még szélesek a szakadékok, amelyek áthidalásra várnak. A washingtoni, londoni, párizsi, bonni külügyi hivatalokban éjjel-nappal lázas buzgalommal folyik a munka, a sajtó hasábjain pedig egymást váltják a különböző elképzelések, a -kibontakozás* sárható módjai, ismert az Eiscnhower-DullCs diplomácia legrégibb ketetn terve a német militai Izmus feltételnélküli és korlátlan visszaállításáról, ismert Eden új? bb eredetű elgondolása s az elmúlt hé'en ltcrült nyilvánosságra A Mrmtcs-France-féle koncepció a nyugatnémet felfegyverzés kérdéréfcBn. A francia miniszterelnök az úgynevezett Európa Tanács taiv'cskózó közgyűlésének strasbourgi értekezletén fejtette ki elgon'Vásalt, amelyeknek lényege: ő Is helyesli a bonni Wchrmaeht létrehozását és felszerelését. Persze, ha ennyiben elintéznénk a problémát. túlságosan leegyszerűsítenénk r, dolgokat. Mendes-France tervének részletei is vannak, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A sírasbourgi tanácskozó teremben ez a terv röviden összefoglalva a következőképpen hangzott cl; Nyűge t-Németorst,ágnak a nyugati ••védelem* keretében teljes egyenjogúságot kell kapnia, nem lehet vele szemben megkülönböztetést alkalmazni. A bonni hadsereg felfegyverzésének kerete — ahogyan azt Eden javasolta először — a brüsszeli szerződés, kiegészítve Nyugat-Németországgal és Olaszországgal. Mendes-France azt javasol'a, hegy a brüsszeli szerződésnek valamiféle különleges szervét nezzák létre és ez szabja meg, hegy a paktumban résztvevő országok maximális mértékben milyen és mennyi fegyverzetet tarthatnak, milyen létszámú katonaságot szerelhetnek fel és mennyi Imdianyegot gyrúthatnak. -Ha ezt ez elgondolást elfogadják — mondotta Meftdeo-France —, remélhető, hogy sikerül leküzdeni azt a sokoldalú ellenérzést, amellyel most Nyugat-Németországnak az Eszek-atlanti szövetségek való felvételét fogadják«. A francia miniszterelnök "terve több kérdést vet fel. Ezek közül Is a legelső, hogy ez a koncepció mennyiben különbözik az, eddigi rrnneía kormányok álláspontjától. Rögtön le is szögezhetjük: van különbség. Amíg Rynaud, Ptnay, LanSel és a többi volt miniszterelnök kormánya fenntartás nélkül az amerikai vonalat követte, addig Mendes-France tervéről nein mondható et ugyanez. Az a tény, hogy a terv egyenjogúságot és minden megkülönböztetés elvetését ígéri Nyugat-Németországnak, kétségen kívül engedményt jelent a washingtoni elképzeléseknek. Ott azonban már egészen szembetűnő az eltérés, ahogyan a francia terv Bonn és az atlanti szövetség viszonyát felfogja. Az Egyesült Államok a nyugatnémet felfegyverzést India én Indonéxia minisxterelniikp javasolja hívják össze az ázsiai és afrikai országok értekezletét Üj-Delhi (MTI) A "Reuter- jelenti, hogy India és Indonézia miniszterelnöke háromnapos tanácskozás után Üj-Delhibsn közös közleményt adott ki. A közlemény javasolja, hogy mielőbb hívják öszsze az ázsiai és afrikai országok értekezletét, ezt megelőzően pedig tartsák meg a colomboi hatalmak (India, Indonézia, Burma, Ceylon, Pakisztán) megbeszélését. (MTI) A közlemény szerint -kívánatos lenne és a béke ügyének előbbrevitelét segítené elő az ázsiai .él afrikai országok értekezleteA közlemény kiadása után Szasztroamidzsozso sajtónyilatkozatot adott, amelyben közölte, hogy ••esetleg a kommunista Kínát is meghívják az ázsiai-afrikai értekezletre, amelynek összehívását Dzsakartába tervezik-. A minisz* terelnök hozzáfűzte: "Lehetséges, hogy meghívják az értekezletre a gyarmati országok megfigyelőit is*, Kijelölték a londoni értekezleten résztvevő nyugatnémet küldöttség faijait Berlin (MTI) A bonni külügyminisztérium közölte a londoni értekezleten résztvevő nyugatnémet küldöttség összetételét. A küldöttség vezetője Adenauer kancellár és külügyminiszter, tagjai: Hallstein külügyi államtitkár, Blank hadügyminiszterjelölt, Blankenhorn, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője és Grewe tanár, a külügyminisztérium jogi szakértője. fl kínai népi felszabadító fiadsereg légelhárító ütege! csütörtökön három csangüa sekista repülőgépet lőttek le és hatot megrongáltak Fucsieni arcvonal (Üj Kína) Csanglcajsekista repülőgépek csütörtökön 11 hullámban összesen 42 bevetést intéztek Amoj ellen. Támadó repülőgépek két hulláma A6 bevetésben 10 bombát dobott le Csíenpura, Sivejtourá és Houcora és fedélzeti fegyverekkel lőtte ezeket a helységeket. Csangkajsekista repülőgépek másik öt hulláma 18 bevetésben ttz bombát dobott le Tateng szigetére. A népi felszabadító hadsereg légelhárító ágyúi három repülőgépet lelőttek, hat másikát találataikkal megrongáltak. Az ENSZ-ftözgyülés szeptember 24-i délelőtti ülése New York (TASZSZ) Az ENSZközgyűlés szeptember 24-i délelőtti ülésén az általános vitában Peru, Costarica és Norvégia képviselője szólalt fel. Lange norvég külügyminiszter felszólalása után a közgyűlés áttért a főbizottságnak a napirendről és a kérdéseknek.a bizottságok közötti szétosztásáról szóló beszámolójának megvitatásához. A Szovjetunió küldöttsége, épp úgy, mint a főbizottság ülésén, ismét javasolta, hogy halasszák el Laosz és Kambodzsa ENSZ-felvételének kérdését az indokínai kérdés teljes rendezéséig. A közgyűlés azonban szavazattöbbséggel felvette ezt a kérdést a napirendre. Ollenhauer új katonai paktumok helyeit négyhatalmi értekezlet megvalósítását követelte a NATO keretei között akarják Végrehajtani. A franciák a briíszszeli szerződés égisze alatt. Ez nem csupán elnevezésbeli különbség. Közismert, hogy az atlanti szövetségben Washington a primhcgcdils és — fta bevonják — mindenekelőtt Nyugat-Németországra akar támaszkodni. Vagyis a német militarizmus feltámaszt;ása NATO keretek között azt jelenti, hogy a németeknek teljesen szabad kezük lesz valamennyi partner feje fölé nőni. A Mendes-France-féle brüsszeli elgondolás esetén a párizsi kormány nemcsak szemmel tudja követni mi történik Bonnban, hanem, — legalábbis a francia miniszterelnök úgy véti — érvényesíteni tudja szavát is. Technikailag Mendes-France terve ezt úgy fejezi ki. hegy amíg az atlanti szövetség a résztvevő országok számára a fegyverkezés alsó hat-árát szabja meg. addig a brüsszeli paktumban a felső határt írnák e!ő. Ez lenne tehát az a bizonyos -biztosíték*, amellyel a jelenlegi francia kormány megnyugtatni igyekszik saját magát és a francia j közvéleményt, hogy a Nyugat-Német hadsereg nem nőhet partnerei fölé. Innen van az, hegy MenrtesFrancenak Stfasbourgban ismertetett elgondolása Washingtonban hűvös, sőt ennél több, ellenséges fogadtatásra talált. James Roston, a The New York Times washingtoni tudósítója hírmagyarázatában azt írta, hogy Mendes-France terve «nem felel meg Dulles külügyminiszter reményeinek- és hogy a francia javaslatok "nem keltettek lelkesedést az amerikai fővárosban. Arra gyanakszanak, hogy a francia miniszterelnök azért hangsúlyozza nyomatékosan a brüsszeli Berlin (MTI) Erieh Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke pénteken este Bonnban a bel- és külföldi újságírók sajtóértekezletén a német kérdés rendezésével és valamennyi érdekelt állam számára elfogadható európai biztonsági szerződés létrehozásával foglalkozó négyhatalmi értekezlet mielőbbi összehívása mellett foglalt állást. Ollenhauer hangsúlyozta, hógy olyan biztonsági rendszer megteremtésére kell törekedni, aftvúy valamennyi európai államot felszerződést, hogy korlátok közé szorítsa az Egyesült Államoknak Németország felfegyverzésével kapcsolatos jövő tevékenységét.. Gcnzalez, az United Press hírügynökség tudósítója még ennél is tovább megy és egyenesen leszögezi, hogy a francia miniszterelnök "lehetetlen feltételeket támasztott. Az Egyesült Államok — írja Gonzalez — aggodalommal nézi MendesFrance kormányfői szerepét... Hivatalos személyiségek kijelentették, ha nem dolgoznak ki kielégítő tervet Németország felfegyverzésére, akkor az Egyesült Államok Franciaország nélkül terjeszt elő ilyen tervet.* Az angol fogadtatás lényegesen barátságosabb. De még emelítl is a washingtoni és londoni reagálásnak van egy közös vonása: az aggodalom és bizonytalanság amiatt, hogyan fogadják Franciaországban nem is annyira Mendcs-Ffanre tervét, mint annak lényegét, a nyugatnémet felfegyverzést. A fentebb idézett James Resten nem kis kétkedéssel vett íel a kérdést: "vájjon a francia nemzctgyűys, amely elutasította egy nemzetközi hadsereg gondolatát, elfogadja-e... azt a gondolatot, hogy a brüsszeli és atlanti szerződés keretében alakítsák meg a német hadsereget?Szinte szószcrinl ugyanazok a gondok bántják az angol Daily Tctegraph and Morning Post-et is. Vájjon Mendes-France rá tudja-e venni a francia nemzetgyűlést, az általa észszerűnek tartott terv elfogadására? Es hadd mendjuk meg. hogy ezek az aggodalmak táróiról sem alaptalanok. Hiszen ha a dolgok mélyére hatolunk, eleve kitűnik, hogy a francia miniszterelnök, "feltételek megszabásával-, úgyneöleli és amelyet mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok támogat. Az összeurópai kollektív biztonsági egyezmény létrehozására irányuló szovjet javaslat — mondotta a szociáldemokrata párt elnöke .— elegendő indok négyhatalmi értekezlet összehívására. Ollenhauer végül felszólította Nyugat-Németország lakosságát, hogy a leghatározottabban szálljon szembe Adenauer parancsuralmi törekvéseivel és az egyszemélyi politikai vezetéssel. vezett biztosítékokkal bármennyire is szépítgetni igyekszik a dolgokat, a lényege egy marad: helyesli Nyugwt-Németerszág felfegyverzését. Az is világos, ha MendesFrance szépítgetni igyekszik, annak egy oka van: a francia nép az EVK elutasításával nemcsak egy halvaszületett szerződést vetett el, hanem magát az «cszmét-, a remilitarizálást. Senki sem gondolt egy pi'lanatig sem arra, hogy a nemzetgyűlés történelmi jelentőségű döntése ntán a francia nép harca alábbhagy. Nem gondolt arra, mert egy háborús paktum kivégzés® bármennyire is igen komoly pozitív dolog, még nem oldotta meg teljesen a problémát. Európának katonai paktum nem kell, de annál inkább van szüksége biztonságra. Ezért a franci?országi harc fokozódott. Bizonyítják ezt a növekvő nézeteltérések a francia szocialista pártban, de mégjobban bizonyítja a népi békcszervezetek kiszélesedése, tevékenységük még nagyobb fokú aktivitása. A hét közepén jelent meg a L'Humanité-ban Pierre Courtadc szenvedélyes hangú cikke. amelyben kifejti: nem kell brüsszeli paktum, nem kell maximális korlátokat szabni ?, nyugatnémet felfegyverzésnek. Maga a felfegyverzés nem kell. Franciaország bátor és hősi népe — Európa többi népével egyetemben — e földrész kollektív biztonságát akarja megvalósítani, clyan rendszert, amelyben Németország nem kacsintgathat sem keleti, sem nyugati területek felé, hanem békében együtt cl Európa valamennyi népévet és gyümölcsözően fejleszti gazdasági, kulturális kapcsolatait.