Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-15 / 193. szám

I atimmmms cÁ esű dcw árő s VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTT IS 15. A Moszkvában megnyílt mező­gazdasági kiállítás nagy és rend­kívül tanulságos esemény. Kelle­mes a séta a hosszú, egyenes su­gárutakon, amelyek mintha a tisz­taság valósággá vált álomvilágába vezetnének, — de ez az álom egy­ben okos és pontos beszámoló a szovjet mindennapok fontos kérdé­séről : a bőségről. Dicséret a kiállítás építőinek. Minden tökéletesen csiszolt, az utolsó fűszálig minden a helyén van' ebben a gyönyörű zöld fogla­latban. A kiállítás állandó hírszolgálat­ra hivatott: a szovjet nép legben­sőbb gondolatairól, a szovjet haza haladásának irányáról beszél. Szo­cialista mezőgazdaságunk elénk tá­ruló képe azért nyújt oly lenyűgö­ző látványt, mert a már megte­remtett mintaképek, a már meg­született eredméhyek ékes nyelvén •beszél. Mindaz, amit a kiállításon lá­tunk és megcsodálunk, a szovjet földművesek és állattenyésztők Sok-sok tegnapi rekordja, ma már a megindult új szocialista előretö­és hétköznapjainak lelkesítő, de 'szilárd mértéke. , ' Egyszóval: csodák nincsenek a kiállításon, de ott van a közös munka nagyszerűségében összefo­nódott sokmillió napbarnított dol­gos kéz odaadó fáradozásának eredménye. De az összszövetségi Mezőgazda­sági Kiállítás ablak is, amelyen át a jövőbe nézhetünk, megláthatjuk ezúttal mezőgazdaságunk holnap­ját. Mi magunk, de ellenfeleink is elképzelhetik, milyen távlatok áll­nak a szovjet nép békés munká­jának többi területein is. Nagyjából hát ilyen lesz annak a jövőnek anyagi alapja, amikor az emberiség győztes többségének nem kell többé alkotóerejét és javait hidrogénbombákra, légierődökre és más, ugyanilyen sok pénzt és erőt felemésztő, de az emberi boldog­ságnak csak ártó gyilkos eszközök­re pazarolnia... És ezzel el is ju­tottunk ahhoz a főgondolathoz, amely a kiállítás megtekintése után megmaradt bennünk: meg kell mu­tatnunk hazánk példáján a világ­nak, hogy mit tud elérni a szov­jet ember. A Cigánybáró című operett szerepel ma esle is az űjszegedi szabadtéri színpad műsorén A tegnapesti nagysikerű bemutató előadás után, ma ismét szerepel az újszegedi szabadtéri színpad mű­során Strauss népszerű Cigánybáró című operettje. A közkedvelt ope­rettet Horváth József operarendező rendezte újra Kakuszi Imre segéd­rendező közreműködésével. Az együttes egy hétnél alig több meg­feszített munkája —, amely meg­előzte a szombatesti bemutatót — érdemelten aratta a legnagyobb si­kert, amely felülmúlta az új szín­házi év beköszöntő előadásainak eddigi sikereit. Nem okozott csalódást az űj be­tanulásban előadott operett, de nem okozott csalódást városunk szính,iz­látogatóinak a Szaffi szerepében bemutatkozó Harmath Éva sem, akit a közönség úgy köszönthetett, mint színházunk új tagját. Egy­szerű színészi játékáért, hangjának finom és mégis erőteljes szárnya­lásáért már első alkalommal szívé­SPORT 34 35 36~ be zárta a közönség. Hasonlókép­6011 [ pen újat tudtak nyújtani az együt­tes régről ismert és kedvelt tagjai, Katona András, Turján Vilma, Ol­gyal Magda, Pataki Béla is. örvendetes eseménye volt a sza­badtéri színpadnak a szombat esti előadás és a Cigánybárónak túlzás nélkül jósolhatunk nemcsak a ma esti, de az elkövetkező estekre is sok tapsot, sikert! 30 40 44~ 49 54 20 25 10 21 31 40 14 22 •li 58 63 W 60 64 50 ~ II 55 M w 32 37 10 26 27 47" 42 24 18 33 38 48 W 62 57 53 28 1 68 Az ifjúsági sajtó terjesztésének júliusi eredménye Á Csongrádmegyei DISZ Bizott­SÁK yániforzáSZlivját az ifjúsági kiváló terjesztéséért a július hriví terjesztés ' eredményeként a Malfó városi DISZ Bizottság nyer­te el, A versenyben kialakult sorrend á következ: 1. Makó Városi DISZ DISZ Bizotfség. Bizottság, 2. Csongrád járási DISZ Bizottság, 8; Szögedi járási DISZ Bizottság, 4. Hódmezővásárhely vá. rósi DISZ Bizottság, 5. Szeged vá­róéi DISZ Bizottság, 6. Szentes vá­rosi DISZ Bizottság, 7. Makó járási DISZ Bizottság, 8. Szentes járási Milyen feltétellel engedik el a tanyaközpont kölcsönök egynegyedét ? Államunk az új községek, tanya­központok kialakítására 1950—1952 években 5800 dolgozó parasztnak nyújtott egyéni lakóházépítési köl­csönt, mintegy 93 millió forint ér­tékben. Az építtetők azzal a ked­vező feltétellel kapták a kölcsönt, hogy az összeg nagyságától füg­gően 10—15 év alatt évi 3 száza­lékos kamattal együtt, félévi rész­ietekben fizethetik vissza. Ha öt év alatt visszafizetik a kölcsön há­romnegyed részét, akkor a fenn­maradt ..egynegyedrészt nem kell kifizetniök és megtakaríthatják a hátralévő időre eső kamatot is. Az építkező falusi dolgozók örömmel élnek az állam által nyújtott lehe­tőségekkel s már eddig is számo­san fizették vissza a kölcsön há­romnegyed részét. Például az Er­zsébet tanyaközpontban Papp I-ászló 9340, a Balástya tanyaköz­f Vendégfogadásra készülnek \ a Texfilművekben A Textilmüvek dolgozói is lelke­sen készülnek augusztus 20. méltó megünneplésére. Terveket szőnek, hogyan lehetne szebbé, gazdagabbá lenni ezt a napot. Közösen és egyenkint is készülnek a nagy ven­< ../{fogadásra, mert kedves ven­( ' gfeket várnak erre a napra a do­í y.smai gépállomásról, a csorvai K's's Imre és Haladás tsz-ből. Több mint 30 embert látnak vendégül i -na napon, ugyanakkor az üzem­I I is mennek ki a termelőszö vei­tekbe. Berta Anna, Lőrincz Pi­. ;>., Kencz Sándor, Kovács De­i és a többiek izgatottan készül­nek a nagy baráti találkozóra, . pontban Csányi Imre 8693 forintot takarított meg ilymódon. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy a lakóházépítési kölcsön háromne­gyed részének öt éven belüli tör­lesztése jelentős anyagi előnyt je­lent az építkező dolgozó parasztok­nak: A Német Demokratikus Köztársaságból érkezeit gépek megkönnyítik a termelést az Újszegedi Kender- Lenszövőgyárban Az Űjszegedi Kender-Lenszövő­gy árban a keresztorsózógépek munkáját gyakran akadályozta, hogy a cérnázóbói nem kaptak ele­gendő anyagot. A szűk keresztmet­szet miatt több tonna fonalat az ország különböző üzemeiben cér­náztak az újszegedi gyár részére. A közelmúltban a Német Demo­kratikus Köztársaság iparának ba­ráti segítségeként az Újszegedi Ken­der-Lenszövőgyárba négy új cér­názógép érkezett, amelyek mind­egyikének kapacitása csaknem két­szerese egy-egy régi gépnek. Há­rom új gépet már felszereltek, a negyedik üzembeállítására augusz­tus 20-ig kerül sor. Az új gépek munkájával a bér­cem ázás jórésze, negyedévenkint mintegy ötven tonna, szükségtelen­né válik. Ez háromhavonkint mint­egy 150 ezer forinttal olcsóbbá te­szi a termelést. . J j I.<I ; g •. Vízszintes: 1. A hét örvendetes eseménye. 13. Névutó. 14. Földré­szünkről való. 15. 1-lel a végén: szerves gyök. 17. Utód. 19. Menni — angolul. 20. A centrifugális erő hatása. 24. Művészet — latinul. 25. Ijesztők. 26. Közömbös vegyület. 29, Rádióállomás. 31. Felhőkön túl van­nak. 32. A legnagyobb népi állam. 34. Gimnáziumi típus. 36. -Sürget* mássalhangzói. 38. A szóhoz járul. 40. G. I. 41. Jó tulajdonságok, 43. S. Y. 44. Szőrös bunda. 46. Töltés­sel és szabad vegyértékkel rendel­kező atomcsoport. 47. Befon, stop­pol. 49. Atomelméleti elnevezés, né­velővel. 51. Felvigyázóké. 53. Tör. 54. Férfinév. 55, Cikk szélei. 57. Pa­tás állat. 58. Üj úszóvilágrekorde­reink. 63. Morze-jel. 64. Költői mű­faj. 65. Dárius neve — görögösen. 66. Antonius is ez volt. 68. A pla­tina vegyjele. Függőleges: 1, Vízszintes 1. foly- 67. -Vén* szélei. tatása. 2. Ilyen akarmány is van., 3. Nem lát. 4. Vissza: díszíté. 5. D. T. 6. Személyes névmás, 7. Pillangózó világrekorderünk. 8. Tura közepe. 9. Vízszintes 26. ragozva. 10. A., P. V. Ü, AB A betűi — keverve. 12. Verdi operája. 16. Az életfolyama­tok csökkenése. 18. Nyomában van. 21. Mutató szó. 22. A szórakozott tudós szimbóluma. 23. Igevégződé:,. 25. Király r-t franciául (fonetiku­san), 26. Hangszer. 27, Fán. 30. Napszaki. 33. A. R. 35. Shakes­peare hőse. 37, Vissza: személyes névmás tárgyesete. 39. Fa betegsége névelővel. 42. Ellentétes kötőszó. 45. Labdarúgó teszi. 47. A második be­tűnk (fon ). 48. Szólította — régie­sen. 50. Római 1108. 52. Pépes étel­re. 56. Kardos angyal. 57. Nepál ífe­tűi — keverve. 59. -Fillérer>« páros betűi. 60. Tenisz-kifejezés. 61. Női név. 62. Évre közepe. 56. Betű (fon Anyakönyvi hírek 1954 augusztus 6-tól 1954 augusztus 13-lg HAZASSAGOT KÖTÖTTEK Gubics József és Matók Rozália, dr. Karácsonyi Aladár és Mazolán Magdol­na. Török Béla és Gombos Rozália, Mak­ra István és Klement Irén, Almásy László és Csarnai Gizella, Csiszár Mihály és Ka­tona Katalin, Kovács Jenő és Kevevár! Ilona. Tandari Jözsef és Magöcsi Kata­lin. Ligeti Gyula és Rózsa Etelka. Var­ga János és Fekete Piroska. Pivnyik An­drás és Borsos Julianna, Bunford János és Alföldi Katalin, Elekes János és Panp Eszter. Albert István és Straszniczky Er­zsébet. Róvó István és Marlonosi Éva, Szántó János és Dobó Margit, Nagy Mik­lós és Alaksza Alagdolna. SZÜLETÉSEK Nadobán Vltályos és Horváth Rozália, Ilona, Piroska. Hegedűs András és So­mogyi Mária Mária. Topcsiov László és Török Margit Margit, Tombicz Károly és Vér Franciska Zsuzsanna, Barát István és Kopornyik Erzsébet István. Varga Sándor és Miklós Arnnk3 Edit, Kocsándi SZEGEDI JEGYZETEK Furcsa dolog Nagy, fáradságos, homlokát törülgette, az- ző lámpa. Lenyomtam a igyekvő munkát végez- tán szinte suttogva kilincset — kinyílt az nek az orvosok. Láttam mondta: a klinikákon, a kórház- WK ban, tüdőbeteggondozó türelmét. Hát vagy fél­intézetben, a kerületi árája senki nem jött ki, rendelőkben, az SZTK­ban. S mégis, mégis fur­ajtó, amelyen egyébként Elveszik az ember Mos a bemenet. Balra sorakoztak a kis fulkek ajtajai, amelyek mö­gött jól hallottam a gye­szentély" ... A másik idegtépőén. sírCfförbí- teremből hangok szü­• rődtek — arra mentem. (Egyik szobában az át­v látszatra ieUe csöpj} s2áiát s hid ba ringatta édesanyja, nem akarta abbahagyni. világítást, a másikban a — Eredj hozzál már röntgen felvételeket ké­egy cumit,' hátha akkor szitik — az elhelyezett elhallgat — mondta egy népek mutatták.) Emi hogy bemehessünk. • Nem tört ki, csak úgy reksirast. (Pedig a cu­csa dolog történt ked- magaba fojtotta a szót. mlt ,s meghoztak idő­dén délelőtt az SZTK- Fgy fiatal anya ]Mrjá. közben.) Tehát ez a ban, a „Röntgen" felírd- ban fgUÍTt a csecsemö •">-«<"«« * sú ajtó mögött. Aj belépő semmi furcsát nem ész­lel: asszonyok, lányok, katonák, tűzoltók. vas­Utasok, öregek, férfiak, gyerekek s féltő női 1ta­rokban csecsemők vá­rakoznak. Van, aki rönt­genfelvételre. van aki csak átvilágításra: kel­lene a lelet, hogy be­tegségének kivizsgálása tovább és minél gyor­sabban folyjon. A szobában csend volt. Fgy fiatalember a pa­don előrehajolva két kö­nyökét n térdére helyez­ve az állát támasztotta, hárman hátradőlve néz­ték mereven a fehér fa spanyolfal mögött nők — színes nyári ruhában és fehér köpenyben — — Tessék már engem beszélgettek. Jobbra eay kicsivel beengedni — három férfi ült ismerős kislánynak. A fülkeajtó végre ki­nyílt. kérte az anva köpenyes nőt. a fehér­Fzek már bejutottak.. úgylátszik A nők Nem lehet. Kérem beszélgetéséből a vára­kozók megtudhatták, hoav milyen kardigánt várni. Várt a türelmes anya, akit mea kellene envéb láto­aprö majdnem két éra hosz- kellene ,tenni vagy eay szát. Fél egytől - mi- ismerősük vett is mar, ntán megvárta azt is. _ ... . hogy a bent dolgozók _ lat. többen a kis fülkék ^édelj^ek, - ne- '^Izn a Sn mellett álltak. hol egyik, gya háromig. fá(_ hol másik lábukra tó- S ekkor a folyáson férfi - úay lat maszkodva A- ajtónál észrevettem, hogy nem szőtt — nem örült an­•idős, bajuszos ember a ég a piros, felvételt jel- nak, hogy a 9-es jelzé­sű várószobából már be­juthatott oda, ahol a felvételeket készítik és előhívják — nem birta a várakozást már ide­gekkel bent sem, felállt, nagyot csapott sapkájá­val a padló felé és ki­ment a teremből. — Régóta várnak? — kérdeztem az ott mara­dókat. A közelebb ülő férfi rámnézett hosszan, az­tán elfordult, nagyot só­hajtott és csak később mondta. — Órák óta. A beszélgetés közben befejeződött. Átmentem a várószobába. A bent történtekből a várako­zók semmit sem tudtak, a gyerek is már belefá­radt a sírásba, a türel­mes anya is türelmetlen lett — felmentem a fő­orvoshoz. Közöltem vé­le a látottakét, ó meg­köszönte a figyelmezte­tést. S wiriőtt eljöttem az épületből, bementem mégegyszer a várószó­bába: a gyerek még minőin ott sírt a k's fül­ke előtt az anya karjá­ban. M. T. Mihály és Nagy Rozália Mihály. János. Rácz István és Szűcs Julianna Piroska, Lh bán Lajos és Valastyán Mária Ilona, Csorba Józseí és Kovács Klára Gyula. Mátyás. Hegyest Lajos és Oltványi Mag­dolna Katalin, Nnvaszád Mihály és Sze­keres Erzsébet Erzsébet, Sallat Sándor és Jakabovics Ilona Zsuzsanna, Szilbe­reisz András és Horváth Irén Ágnes. Tóth István és Nagy Ma git Zsuzsanna, Margit, Süli Sándor és Wirth Mária Má­ria. Kelemen Sándor és Zsurkó Gabriella László. Frigyes, Acs Mihály és Tóth Mar­git Mihály, Csonka Dezső és Koza Jolán Mária, Kanalas József és Pintér Julianna József, Kiss Imre és Katona Rozália Jó­zsef. Komócsin Imre és Virág Rozália Rozália, Máté Imre és Kausz Ida Imrfe, Rétfalvi Imre és Fóhsz Rozália Rozália, Vincze József és Czirok Rozália Rozália. Szani István és Komlódi Anna Péter, István. Süli Sándor és Börcsök Erzsébet Ilona, Szekula Sándor és Balog Erzsébet István, Tóth Mihály és Niesner Piroska lmie, Miháy, Buzi János és Soós Irén László, Balla István és Szabó Anna Er­zsébet. Terézia, Cseii János és Pap Etel­ka Erzsébet. Csanádi Béla és Csiszár Má­ria László, Fábián Antal és Vuksán Margit Margit, Irén, Dóczi Sándor és Tóth Ju­lianna Anna, Horváth László és Vetró Er­zsébet Erzsébet, Mária. Komáromi János és Bálint Ilona Ilona, Külüs Sándor és Nyltrai Mária Sándor. Magony Mihály és Székesi Mária Mária. Magdolna, Németh István és Németh Julianna István, Nóg­rádi János és Bo-bély Ilona János, Rischak Mihály és Bálint Margit Mária, Szilágyi Imre és Zrebnyák Irén Irén, Erzsébet, Vass Ferenc és Nagy Rozália Edit, Hor­váth József és Vőneki Aranka Ágnes, Bari László és Borbély Ilona Gyöngyi, Kovács József és Lantos Etelka József, Wéber Márton és Hódi Mária Julianna, Jankó László és Kurucz Erzsébet László, Stumo Mihály és Gajdos Filoména Kornélia, Tóth Sándor és Rácz Jolán Károly. Lehel Imre és Dorosz Janina Tamás. Czeszlaw, Földi Lajos és Gál Erzsébet Erika, Husz­ka Antal és Rácz Mária Antal. Pataki Géza és Deák Piroska Piroska, Anna. Újházi Tibor és Barna Rozália István, Zombori János és Stipics Karolina Ágnes, Veronika nevű gyermeke született. ELHALTAK Hegyközi Andrásné Juhász Piroska U, Lengyel Rezsöné Hoffer Mária 08. Reha­nek Julianna Mária 43. Dobák István 25. Sümegi Mária 99, Lévai Katalin 7 hó, Ur­bán Ilona 1 nap. Török Ferenc József 59, Lajtár Ferenc (i7, Osváth Erzsébet 60, Varga János 1 hó, Traván István 56, Mol­nár Tóth Józsefné Virág Ilona 56. Nyári Jánosné Komócsin Ilona 57, Csanádi László 2 nap. ördög Ferenc 5 hó. Kende­rcsi Etelka 46. Szekeres Jánosné Bényi Erzsébet 66. Ivanlcs Mihály 81. Tóth Sán­dor Gézáné Nagy Anna 75, dr. Polltzer Dezső 72. Gábor Sándor 30, Vogel Antal­né Budán Ilona Mária 70 éves korában. ALLATTARTOK FIGYELEM! Az Dnneni Vásár alkalmával augusz­tus hó 20—21. napján Hódmezővásárhelyen országos állatvásár lesz. A vásár alkcl­mával vágómarhát, vágólovat az Allat­foigalml Vállalat a legmagasabb napi áron vásárol. Beadási kötelezettség tel­jesítésére hízott sertés, vágómarha, süldő átadható. A megvásárolt állatokat a helyszínén készpénzzel fizeti a Vállalat. A Vásárra vészmentes helyről szabálv­sz.crű járlattal ellátott mindennemű jó­szág felhajtható, 826

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents