Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-13 / 191. szám

PÉNTEK, 1954 AUGUSZTUS 13. Az orosz fiziológia atyja I. M. Szecsenov születésének 125. évfordulójára 3 DÉLMRGYBRORSZISG IVAN M1HAJLOVICS Szecsenovot, a zseniális gondolkodót és tudóst, a nagy természetkutatót és harcos materialistát joggal tartják a jelenlegi tudományos fiziológia megteremtőjének. A szovjet nép, az egész világ haladó emberei nagyrabecsülik I. M. Szecsenovot, aki a világ tudományának egyik legfényesebb képviselője- Szecsenov neve ott áll azon dicső és halhatatlan emberek neve mellett, akikre az orosz nemzet büszke. I. M. Szecsenov 1829 augusztus 13-án, a Szimbirszk kormányzósági Tyopli Sztán faluban, nyugalmazott orosz tiszti családból született. 14 éves koráig falun nevelkedett. Atyja, Ivan Szecsenov halála után beiratkozott a pétervári Mihajlov mérnöki tanintézetbe s A tanintézetben egy ideig együtt tanult Dosztojevszkijjel és Grigoroviccsal, a későbbi írókkal. Szecsenov e tanintézetben jó matematikai, fizikai és kémiai előképzettséget kapott. Rendkívüli képességeiről és mély materialista ismereteiről tanúskodik felsőmatematikai tankönyve is (kéziratként őrizték meg). A MÉRNÖKI MŰVÉSZET, Ivan Mihajlovics beismerése szerint „nem volt szíve szerinti"} Ennek az eleven, kutató és gondolkodó fiatalembernek ellenére volt az a kegyetlen fegyelmezés, ami a tanintézetben és a hadseregben uralkodott- Szecsenov elhatározza, hogy életpályát változtat. Beiratkozik a moszkvai egyetemre; I. M. Szecsenov Moszkvában találkozik az akkori tudomány és művészet legkiválóbb haladó képviselőivel, akik nagy hatással voltak világnézetének kialakítására. Az egyetem elvégzése után a fiatal orvos-fiziológus a haladó orosz filozófiai gondolkodással felvértezve külföldre utazik, ahol több mint három évet tölt. I. M- Szecsenov hazatérve elnyeri a sebészorvosi akadémia fiziológiai katedráját (most Sz. M. Kirov katonaorvosi akadémia). Ezen a katedrán jött létre és fejlődött a kísérleti orvostudomány, amely az orosz fiziológia zászlajává vált, s amely tudományt később I. P. Pavlov, Szecsenov ügyének egyenes folytatója, továbbfejlesztett I. M. Szecsenov professzori működésének első napjától kezdve a társadalmi harc középpontjába kerül. A Miklós cári reakció kíméletlen uralma ellenére, amely igyekezett megfojtani mindent, ami haladó az orosz társadalomban azokban az években új erők születtek a forradalmi demokraták vezetésével, amikhez Ivan Szecsenov még fiatal korában csatlakozottAZ OROSZ FÉRFIAKNAK e kiváló csoportja, akik az orosz társadalmi gondolkodás és irodalom történelmében a „hatvanasok" elnevezést kapták, magasra emelte a cári önkényuralom elleni harc zászlaját politikai téren az idealizmus és a papi filozófia ellen, mind a filozófiában, mind pedig a tudományban. Ebben a mozgalomban a természettudományi ismeretek terjesztése hatalmas szerepet játszott. A. • Gercen és N. G. Csernisevszkij nagy orosz írók és materialista filozófusok úgy vélték, hogy a természettudományok tanulmányozása nagyjelentőségű a forradalmi materialista világnézet kialakításában és felszólították az il jóságot, hogy tanulmányozza a természettudományt.I. M. Szecsenov, aki személyes kapcsolatot teremtett Csemisevszkijjel, a forradalmi demokraták között aktív harcossá vált. Az akadémián a diákoknak és az akadémián kívül az értelmiség széles kö; ének tartott előadásai nagy szerepet játszottak az orosz tudomány cs kultúra fejlődésében- Szecsenov a ragyogó előadó, világosan, hasznosan, meggyőzően és érdekesen lta elő mindazt a haladót és értékest, ami a fiziológusok legújabb itatásaiban volt. Katedrájáról a haladó tudományt terjesztette, s Szergej Notkinnal, a kiváló orosz orvossal és tudós újítóval, akivel még az egyetemen ismerkedett meg, az orvosi gyakorlattal közvetlen kapcsolatban álló kísérleteket Végzett; I ,,...! „I . , Az ember gondolkodása évezredes találós kérdés előtt állt: hogyan keletkezik az ember belső szubjektív élménye, érzései, érzetei. Ezt nemcsak a babonás és tudatlan emberek, de a tudósok is valamilyen „titokzatos erővel" magyarázták, amely állítólag minden ember és állat tevékenységét irányítja. S lám, a mult évszázad hatvanas éveiben Ivan Szecsenov a zseniális orosz tudós, nagyon gazdag megfigyeléseire és fiziológiai adataira támaszkodva, amelyek rendkívül merészek voltak abban az időben, kimondja azt az elvet, hogy a pszihológiai tevékenység eredetét tekintve az agy reflexe. Erről a témáról Szecsenov töbo művet írt Az 1863-ban kiadott zseniális művében, „Az agy reflexei" című munkájában I. M- Szecsenov rendkívül meggyőzően döntötte meg azokat az idealista elméleteket, amelyek szembeállították az anyagot és a szellemet, a lelket cs a testet Ezeket az elméleteket évszázadokon keresztül támogatta a vallás és a reakciós filozófia. E halhatatlan művében ugyanúgy, mint a három év után kiadott „Az idegrendszer fiziológiája" című művében Szecsenov ragyogóan fejlesztette tovább előbbi azon tételét, hogy „mindenféle emberi tevékenyég első oka az emberen kívül áll" és hogy külső, az érzékeinkre ható inger nélkül egy pillanatig nem lehetséges pszichológiai tevékenység; „AZ AGY REFLEXEI" című könyvét a cári kormány több mint egy évre betiltotta. Amikor a könyv megjelent, I. M- Szecsenovot a cári hatóságok figyelni kezdték és egész életén keresztül politikailag megbízhatatlannak tartották. A haladás sötét ellenségei így becsülték meg ezt a nagy munkát, amely megsemmisítő csapást mért a reakcióra; I. M. Szecsenov műveinek köszönhető, hogy a tudomány történetében először nyílt meg nagyszerű perspektíva az agyműködés mechanizmusának tanulmányozására. Szecsenovnak az ingerekről és á gátlásokról szóló tanítása az új megvilágítás szerint, amit később I. P- Pavlov tudományosan bebizonyított, a fiziológia aranyalapjává vált, A sebészorvos! akadémián a 60-as évek végén fokozódott a reakciós tanári kar befolyása, amely végül is elhatározta, hogy megszabadul a nyugatalan tudóstól, aki ebben az időben a cári rendőrség különös megfigyelése alatt állott. I. M. Szecsenov kénytelen volt elhagyni az akadémiát. Odesszában az egyetem professzora lett, s egyetlen napra sem hagyott fel a haladó, tudományos eszmék terjesztésével. 1876-ban viszszatért Pétervárra. Ekkor választották meg a fővárosi egyetem professzorává. Szecsenov 12 évig dolgozott a pétervári egyetemen. Ezek az évek rendkívül termékenyek voltak az orosz fiziológia és az egész tudomány fejlődése szempontjából. Ivan Szecsenov hatalmas történelmi jelentőségű szolgálatot tett hazájának, amikor megteremtette az önálló, önmaga alkotta orosz fiziológiai iskolát. Kiváló tanítványokat nevelt, így például N. E. Vegyenszkijt, B. F- Verigot, M. M. Satyernyikovot, I. P Krevkovot, V. V. Pasutyint. E 12 év alatt kiváló munkát végzett az idegrendszer fiziológiája terén, ami vei az orosz fiziológiát a világ tudományának élvonalába állította. A HATVANASOK ESZMÉIN nevelkedett I. M. Szecsenov szent kötelességének tartotta, hogy a nép szolgálatába állítsa a természettu dományi ismereteket. Péterváron, Odesszában és Moszkvában — mindenütt ahol tudományos és előadói munkát végzett, ismeretterjesztő előadásokat tartott. Életének utolsó évében a 74 éves Szecsenov munkástanfolyamokon természettudományi előadásokat tartott a moszkvai gyárimunkásoknak. I. M Szecsenov 1905 november 15-ér halt meg. I. M. Szecsenov az orosz fiziológia atyjának, a nagy orosz tudósnak neve mindörökre megmarad a világ haladó emberiségének szívében, Takarékos munkások között Látogatás a Déma Cipőgyárban Keletro néznek a szabászok műhelyének tágas ablakai, a körúti fiatal akácok lombjaira. Kora reggel, amikor benépesednek a Déma Cipőgyár üzemrészei és megkezdődik a műszak, mógcsak elviselhető a hőmérséklet. Déltájban viszont már nedves az ing a szabászok hátán. Nemhiába nyár van, mely próbára teszi az embert. Dacolnak a nappal a szabászat dolgozói, amíg a tárt ablakokon csak úgy özönlik be a kinti meleg. Egymásután fogynak a nagy darab bőrök, a vágásokkal barázdált szabás asztalokon. A műhely végében egy villogó szemű fiatalember Szűcs János még dúdol is a munka mellé. Mert igaz az, hogy jobban megy a munka, lia segít a jókedv. Ezen a véleményen van Fiath János bácsi is, aki már 48 éve eszi a cipészek kenyerét. Nagy köztiszteletnek örvend. Szavaiban annyi az egyszerű bölcseség, hogy még hallgatui is szívderítő. Hát még elnézni lioszszan, amint aprólékos gonddal avatott kezekkel rakosgatja a mintákat, olyan tervszerűséggel, amelyből nem csoda, ha anyagtakarékosság születik. Ugy gazdálkodik a kezeiügyébe eső bőrrel, mint'ua a sajátját szabná, pedig Fiath János, nak soha neim ment olyan jól a sora, hogy a maga hasznát a szükségesnél nagyobbra gyarapíthaíta volna. Arra sohase tellett. Se pénz, se idő. Pedig már 66-ik életévét tapossa és úgy ismeri a mesterség minden esínyját-bínját, mint más a tenyerét. Beszédes ember, de nem abból a fajtából, amelyiknek megáll a keze, ha beszélni kezd. — Csak az a munka, amit jókedvvei végez az emberfia. Ugy hallom Szűcs Jani is ezt tartja — int mosolyogva a fiatal szabász felé, aki éppen úgy dolgozik, mintha csak egyedül lenne a műhelyben. Kéretlenül ömlenek a szavak akár a patak habjai és itt-ott megcsillantják a tiszta emberi derűt. — Ügyes kezű a Jani gyerek, szeretj a dolgát, ö is a takarékosok közé tartozik. — Takarékosok közéi — 1 Maróti László készségesen magyarázza meg, mit jelent a szabászoknál a „takarékosok között" lenni. — Fiath János bécsi 72 pár, Szűcs János 61 pár, Pásztor László 50 pár, Szóráth András pedig a legtöbbet. 85 pár cipőrevalót, felsőrészanyagot takarított meg az elmúlt hónapban. A megtakarítás együttesen 6408 forintra becsülhető. De nemcsak négyen tartoznak már a takarékoskodók közé a szabász műhelyben, hanem egyre többen. Nem véletlen jelenség, hogy ennek a most alakuló új „közösségnek" az alapjait itt a szabászmühelyben olyan emberek rakták le, mint Szóráth András, aki 1920 óta dolgozik a cipőszakmában, Fiath János bácsi, Szűcs János és Pásztor László. Már az eddigi eredményeik is arról beszélnek, hogy jól megértették, szívügyükké tették a III. pártkongresszus önköltségcsökkentésre és anyagtakarékosságra vonatkozó határozatait. Egy pillanatig som kétséges, hogy a négy kiváló szabász munkája lelkes odaadása felbecsülhetetlen értékű. Mégis a szeretetreméltó, derűs és komoly szavak olyan keveset szólnak arról a tettről, amire méltán büszkék lehetnek, a 6408 forintos anyagmegtakarításról. Fiath János, ahogy igazgatja a formás mintákat, csak ennyit Egyenesre lehozni ezt hogy minél kevesebb mond: — Igy nl. a darabot, hulljon el. Fáradhatatlan portéka a szabászkés egy percre sem áll meg. Otthonosan simul az irányt diktáló kézben és egy nap százszor, kétszázszor is megteszi ugyanazt az utat. A Déma Cipőgyár szabászai export szandál felsőrészeket szabnak. Szép, könnyű szandálok felsőrészeit, amelyek majd dicsőségére válnak a magyar cipőiparnak. Szalad az idő, mintha kergetnék. Fiath bácsi nem állja meg szó nélkül a nózgelődésünket. — Nézni jó, de csinálni még jobb. Számolja már meg lelkem ezeket — biztat nevetve és egy halom pántra mutat. Amíg számolom, kicsit lámpalázasan, — hogy hátha nom válok be mégsem szabásztanulónak. mert annak is meghívott — látom, hogy az egyik szemo a kezemen, számol ő is. — Annyi ez János bácsi, — Annyi hát, tudom én — néz körül diadallal a körülöttünk nevető arcokon. Mikor elbúcsúzunk sajnálkozva csóválja a fejét. — De hamar itthágy. Pedig ez a legszebb miestorsóg a yilágon! Valóban az. Szép mesterség. Ezek a derék szabászok hány és hány ember cipőjét szabták már ki. Legtöbbjük javakorabeli embor. Fiath János, a mindig jókedvű öreg mester tán egyedül megcsinált 48 nehéz év alatt annyi cipőt, ami ©lég lenne egy kisebb város népének. Szóp mesterség. És a mestere nem lehet akármilyen ember. II • !|AT í- « -> /jpiil az áj iskola JÍ&ötnhon A francia parlament külügyi bizottságának határozata a bonni szerződés ratifikálásának esetleges különválasztására a párizsi szerződéstől Párizs (MTI) A francia neimzelpvűlés külügyi bizottsága csütörtökön jóváhagyta egyik tagjának, a r ulleista Raymond Triboulet kép• élőnek javaslatát. A javaslat ér< rében a köztársasági elnök a mi szerződést a párizsi szerződéstől különválasztva is . ratifijjaly hatjaA külügyi bizottság ugyanis nemrég — mint ismeretes — elítélő határozatot hozott a párizsi szerződés ratifikálásáról. Ez az ellenzés az újabb határozat szerint nem vonatkozik a nyugatnémet különszerléSl'fa yri rtvVT""/' A Magyar Dolgozók Párlja III. kongresszusán Rákosi elvtárs általános iskola fejlesztéséről a következőket mondotta: „A lakosság növekvő kulturális igényei megkövetelik a közoktatásügy minőségi fejlesztését. Mindenekelőtt ki kell szélesíteni és még kell szilárdítani az egész közoktatás alapját: az általános iskola rendszerét. Különösen a talusi és tanyai iskolák fejlesztésével kell meggyorsitanunk a szaktanerőkkel ellátott nyolcosztályos általános Iskola teljes kiépítését az egész országban. A müveit, kultúrált, a városi lakossághoz hasonlóan széles látókörű, öntudatos parasztság, a falu szocialista fejlődésének elengedhetetlen feltétele." Dorozsmát elhagyva, még pár kilométert kanyarog az országút, amikor egyszerre megváltozik a táj képe. Erdők, szőlős és gyümolcsöskf.rtek sorakoznak eg/mls mellett1. „Zsombó" — hirdeti a falu határában elhelyezett tábla. Csinos, tiszta házak, nagy szőlőskertek. Az utcákon dinnyével, gyümölccsel megrakott szekerek közlekednek. A Tanácsháza felé vezető úton nagy kőház emelkedik. Már a külsejéről leolvashatja mindenki, hogy ez az iskola. A zordon épületet taHÁlAaq&ódá ledti a falára felfutott szőlő és az épületet körülvevő virágoskert. A nagy barna kapu zárva, hiszen még tart a nyári szünet. A kis kapun keresztül az ember bejut az iskola udvarába, itt Veres Károly, az iskola igazgatója fogadja az érkezőt'. Veres Károly itt lakik családjával. Az udvaron foglalatoskodik, az udvarba most bevezetett ártézikútat vizsgálgatja. — Bevezettük a kútat, hogy gyermekeinknek ne kelljen utcára menni, ha megszomjaznak — mondja. Csinos kis lakószobába vezeti az érkezőt. — Eddig ez volt az irodám is, de most már épül egy valódi iroda is. Az egyik üvegszekrény tetején szép vöröszászló áll a következő felírással: „A Csongrádmegyei Pártbizottság vándorzászlója — a legjobb általános iskolának." — Ezév áprilisában kaptuk a zászlót — mondja Veres elvtárs. Azután elmondja hogy már 9 éve tanít Zsombón, 4 éve igazgató. Ezideig osztatlan volt az iskola, egyetlen terem volt csak itt a központi iskolánál. Szaktanárok sem voltak. Mégis igyekeztek a nevelők jó eredményt elérni. Az idén 10 zsombói kitűnő és jeles rendű tanuló lietüí a üdíOAÍ kÁtéfádlióláfoi. De ebben az évben bővül az iskola, nő a nevelők száma is. A régi iskolától 100 méternyire építkezést lehet látni. Családi ház készül, már födél alatt van az épület. Ezek tanítói lakások lesznek. Két család költözik ide szeptemberben. Minden kényelemmel eljf^tt^csajádihág, Két s^ba,_előszp.T ba, fürdőszoba, kamra, veranda, konyha várja a lakókat a tanítókat. A kényelemhez tartozik a víz, azt is bevezették. A falakban vékony csövekben, a villany belsőszerelése is kész van. Most arra várnak, hogy Szatymaz után Zsombót is bekapcsolják az áramszolgáltatásba és már akkor égnek is a lakásokba a villanyok. Az udvaron mellékhelyiségek épülnek. A házhoz tartozó nagy kert gyümölcsével várja a tanítókat: mire „ <i>ietitem&M&en MáltötneJi at «f íakád&a szüretelhetnek is. A szőlőtőkék gazdag termést ígérnek, az alma és az őszibarack bíztatóan mosolyog a fáról. Szorgalmas kőművesek, a Szegedi 65/1. Építőipari Vállalat dolgozói építik a házat. — E hónap utolsó napján átadjuk az épületet — mondja Títh Károly az építés vezetője. A készülő tanítói lakás mögött épül az új iskola szép, nagy épület. Már itt is a belső munkákat végzik. Az udvar felől haladva az épületbe: a mellékhelyiségekhez fedett kijárat vezet. Most ide a fedél alá rakták az iskola berendezését. Két nagy terem épül. Egy terem | alapterülete 56 négyzetméter. Három hatalmas ablak, bőkezűen önti a fényt a terembe, öröm lesz itt tanítani, tanulni. Dékány József és Pataki József a padozatot csinálja. A 69 éves Szabó Kálmán bácsi a villany bevezetésének nyomait tünteti el a falakról. A két tanterem mellett nevelőszoba is épül. — Már alig várom, hogy berendezhessük az új iskolát — mondja Veres elvtárs, /foe$éikeJt£tt mát, ott úf betendeiái, gyönyörű új csőpadokat kaptunk, asztalt, székeket, táblát. Teljes biológiai, kémiai-fizikai szertár felszerelést és mindehhez két szaktanárt. Mind a kettő fiatal. Az egyik most került ki a főiskoláról, matematika-, fizikaszakos, a másik tanárunk most töltötte le a gyakorló évét, oroszszakos, Az 1954—55-ös tanévhez új jól felszerelt iskolában szaktanárok vezetése mellett kezdődik meg a tanítás. A zsombói általános iskola eddigi jó eredményeit és a vándorzászlót továbbra is meg akarja tarj tani, -— (j. ra.) Bőséges őszibarack iermés Szalymazon Szatymazról, a híres szőlő- és gyümölcstermelő vidékről évente több mint 100 vagon kiváló minőségű gyümölcsöt, elsősorban őszibarackot szállítanak az ország minden részébe és külföldre is. A több mint másfélezer holdas, gyümölcsfákkal beültetett szatymazi határban az idén bőséges őszibaracktermést szednek. A kiváló adottságoknak, a hozzáértésnek köszönhető, hogy az idei szeszélyes időjárás sem tett kárt a gyümölcsösökben. Szatymazon a szokottnál most sem kevesebb a termés. A fák roskadozik a gyümölcstől, s nem is egyet alá kellett támasztani, hogy le ne törjenek az ágak. Retkes András két és félholdas termelő mintaszerű gazdaságában a törpe őszibarackfák csaknem mindegyike 1 mázsás termést hozott. Egy-egy nagyobb gyümölcs súlya eléri a 25—30 dekát. Ezekt'l az ősszel megnyíló budapesti mezőgazdasági kiállításra is visznek. Ugyancsak küldenek fel a legszebb gyümölcseikből a kiállításra a Frank testvérek: István és József, ök is azok közé tartoznak, akik 26 évvel ezelőtt megalapítói voltak a mai kiváló szatymazi gyümölcs-kultúrának. A szatymazi termelők bebizonyították, hogy a futóhomokon virágzó gazdaságost tehet toeefflteafa # > A híres szatymazi gyümölcstermesztés most tovább fejlődik. Kamenszki Béla gazdasági tanár vezetésével tevékenyen dolgozik az immár több mint 100 tagú gyümölcstermesztési szakkör. Eredményes munkájukat bizonyítja az ősszel elültetett és szépen fejlődő több mint 20 ezer őszibarack-csemete. Most a korai őszibarackfajtákat szüretelik, mégis a szatymaziak eddig több mint 1500 mázsa őszibarackot adtak át a Mezőkernek. Az árvízkárosultak részére folyó pénzgyüjtés eddigi eredménye Baranya 638.315, Bács-Kiskun 895982. Békés 1,040.150. BorsodAbaúj-Zemplén 2,253.914, Csongrád 1,362.266, Fejér 866 993, GyörSopron 1,010.811, Hajdú-Bihar 1,103.787, Heves 850.207, Komárom 853.055, Nógrád 863.843. Pest 970 ezer 016, Somogy 705 987, SzabolcsSzatmár 801.773, Szolnok 882.485, Tolna 462.805, Vas 890.989, Ves prém 1,265.986, Zala 523.170, Bud pest 13 989.756. A pénzgyüjtés eredménye augusztus 12-én délig 34,053.575 luÁÖBW - ^