Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-11 / 189. szám

SZERDA, 1954 AUGUSZTUS 11* Csépeljünk el augusztus 27-íg minden gabonát! 3 DELMüGY&RORSZfiG A begyűjtési minisztérium augusztus 7-i értékelése szerint Csongrád megye a gabonabegyüjtés országos versenyében a hatodik helyen van. Megyénk általában tartja jó helyezését, de l'cl kell figyelnie mindenkinek arra. hogy a legutóbbi értékelés alkalmával számos megye 5—6 helylyel is előretört jó munkája révén. A hatodik hely tehát egyáltalán nem biztos, s ennek megtartása, sőt a még jobb helyezés elérése komoly munkát, fokozottabb helytállást igényel. Márpedig a megye valamennyi tanácsának, állami gazdaságának, termelőszövetkezetének, gépállomásának és egyéni dolgozó parasztjának nyilván más célja nem lehet, mint az, hogy Csongrád megye elsőnek fejezze be a cséplést s ezáltal az elsőnek teljesítse gabonabeadási kötelezettségét is. Mi tehát a teendő? Mindenekelőtt a behordást kell mieiőbb befejeznünk. A megyei tanács értékelése szerint megyénkben a learatott gabona mintegy 95.5 százalékát hordták asztagokba. Ez a szám korántsem nyugtathat meg senkit sem, hiszen már, a száz százaléknál kellene tartanunk. Különösen Hódmezővásárhely határában és a székkutasi termelőszövetkezetek egynémelyikében kell a behordás iramát gyorsítani. A behordás meggyorsítása mellett fokozni kell a cséplés ütemét is. Ennek érdekében minden lehetőséget ki kell használni, mert elmaradni, hátulkullogni a kenyércsatában szegyen, elől járni pedig dicsőség, hazafias tett. Bizonyíték erre az, hogy népünk állama a betakarításban, a gabonabegyűjtésben a legjobb eredményt felmutató megyéket nagy pénzösszeggel jutalmazza. A ccl tehát: legyünk elsők ebben a nemes versenyben. A lehetőség erre megvan. Ha a gépállomások szervezettebbé teszik munkájukat, ha pártszervezeteink és a tanácsaink több segítséget adnak a behordáshoz, ha traktoristáink, gépkezelőink fokozzák a cséplés ütemét, akkor legkésőbb augusztus 27-ig az egész megyében végetérhet a gabona cséplése s ezzel egyidőben teljesíthetjük a begyűjtési tervet is. A kenyércsata győzelmes megvívásához vezet az is, ha minden cséplőgép teljes kapacitással kora hajnaltól késő estig dolgozik. Ahol pedig a szükség úgy mutatja, minden huza-vonát elkerülve, a járásokon belül át kell csoportosítani a cséplőgépeket. Traktoristáink, cséplőmunkásaink is szívvel-lélekkel, minden erejüket latbavetve dolgozzanak s törekedjenek arra, hogy napi normájukat nccsak teljesítsék, hanem túl is szárnyalják. Előre hát a cséplés és a gabonabegyüjtés augusztus 27-re való befejezéséért! Előre az országos verseny első helyezéséért! Biztosítást lehet kötni a pestis és orbánc ellen beoltott sertésekre A földművelésügyi miniszter 131/1954. számú utasítása értelmében az Állami Biztosítónál önkéntes biztosítás köthető a sertéspestis és a sertésorbáno következtében elő. forduló és kényszervágásokból eredő károkra. Egyéni állattartók, földművesszövetkezetek, kisipari szövetkezetek vagy társadalmi szervezetek egészséges sertéseire a biztosítás úgy köthető meg, hogy az állattartó a biztosítás díját az oltással egyidőben az állatorvosnak kifizeti. Ha a biztosított sertés az oltás után elhullik, jelenteni kell az illetékes állatorvosnak, az köteles kisaállni a helyszínre és a hullát felboncolni, hogy megállapítsa az elhullás okát. Ha az állatorvos valamilyen akadály miatt nem tudja a boncolást elvégezni, a községi vagy városi tanács állítja ki a kárjelentést. Minden védőoltásból eredő kárt az oltást végző állatorvos jelent be az Állami Biztosítónak. Az igazolások alapján az Állami Biztosító a kártérítési összeget 10 napon belül kifizeti. A kártérítés összege: a sertés oltásakori élősúlyának kilogrammonként 10 forinttal számított értéke. A kényszervágás folytán megtérült összeg a kártérítésből nem kerül levonásra. A biztosítás díja a sertés súlyára és korára való tekintet nélkül, sertéspestis elleni védőoltás esetében oltásonként kifenc forint, sertésorbáno elleni védőoltás esetében oltásonként két forint. ( | fl Szegedi Konzervgyárban megkezdték a paradicsom tartósítását Á Szegedi Konzervgyárban az idén mintegy nyolcvanféle jóminőségű főzeléket, gyümölcsízt, és .befőttet készítenek. Az üzem júliusi tervét 113-5 százalékra teljesítette. Csak zöldbabból terven felül 600 mázsát tartósítottak s ugyanannyi mennyiséget ugyancsak előirányzatukon felül mélyhűtöttek is. A különböző sűrítők és egyéb konzerváló gépek rendbehozásával jól felkészültek a „paradicsomidényre" is. Paradicsomból ebben az évben ötféle konzervet gyártanak, lecsóból tíz vagonnal, sűrítményből 25 vagonnal többet, mint tavaly. A mult hét végén 60 mázsa paradicsomból megkezdték a próbagyártást, s néhány nap múlva teljes üzemmel végzik már a sűrítést; SZEGEDI JEGYZETEK Mozi az üzemben AZ ORSZÁG KENYERÉÉRT! Pusztamérgesen minden termelő teljesítette gabonabeadási kötelezettségét Szép kis vörös zászló díszíti a pusztamérgesi tanácselnök szobáját. „Begyűjtési miniszter vándorzászlaja Csongrád megye első községének" — hirdeti a felirat, hogy az elmúlt évben ez a község elsőnek teljesítette gabonabegyüjtési tervét. S a napokban érkezett újabb örvendetes hír arról számol be, hogy nem érdemtelenül kapta ezt a szép kicsi zászlót. Pusztamérges termelői az idén is az elsők között, valamennyien eleget tettek kötelezettségüknek. — Jó szándékú nép lakik itt — adja meg tömören a választ Téglás Mihály tanácselnök arra a kérdésre, hogyan érte el a község ismét ezt a szép eredményt. Mert a szándék az sokat jelent. De hogy nem csupán ebben rejlik a dolog nyitja, az is kézenfekvő. Hiszen ez a vidék futóhomok, ahol nem a gabona a főtermény, hanem a gyümölcs és szőlő. Jó években is keveset terem a rozs, de az idén meg alig adott átlag három és félmózsánál többet. De volt olyan rész is, ahol az őszi szárazság és a nagy téli hideg miatt alig a vetőmagot adta vissza. Mégis a község 354 beadásra kötelezettje között egy sem akadt, akinek 10 százalékkal emelni kellett volna kötelezettségét amiatt, mert nem a csépléstől számított 24 órán belül szállította az átvevőhelyre az államnak járó részt. A titok nyitja, — ha egyáltalán titoknak lehet nevezni — elsősorban a fanács és a lakosság jó kapcso'ataban, a pártszervezet jó felvilágosító munkájában van. — A gabonabegyüjtés persze nem az aratásnál, de nem is csupán a cséplésnél kezdődik — ez a véleményük a község vezetőinek — hanem sokkal előbb. Már a tervfelbontásnál minden termelő figyelmét felhívták hogy mennyi gabonát kell közvetlenül a géptől beszállítania az ország ellátásához. Mert azt is megmagyarázták, hogy a várost és falut egyaránt el kell látni egy esztendőre elegendő kenyérrel, liszttel. A falut is, hiszen ott is vannak ellátatlanok. Az orvost, aki két község betegeit gyógyítja és másokat. Hiszen tavaly is havonta 150 mázsa lisztet fogyasztottak a pusztamérgesi ellátatlanak az állami készletből. Egy évre átszámítva többet, mint amennyi a község begyűjtési terve. így aztán az állam mint jó családanya, minden fiáról gondoskodni tud. Ezt a gondoskodást érezték az ősszel ebben a községben is. amikor megjött a 130 mázsa vetőmagsegély; A sportolók sokat adnak az indulásra, a ,.startra". Hogy kerül a sport a begyűjtéshez? Ugy, hogy ha a begyűjtés kezdetén ímmelámmal megy a munka, ezt megérezni a későbbi eredményeken is. Pusztamérgesen jól startoltak. Minden este „naprakész" állapotba hozták a vételijegyeket. Ha egyik nap több érkezett a szokottnál, akkor a tanács tisztviselői is segédkeztek a begyűjtési megbízottaknak. így mindennap pontosan tudták: ki csépelt és ki teljesítette beadását, hogy aztán a pártszervezet már reggel küldhesse a népnevelőket azokhoz, akik késlekedtek a beadással. — így aztán a „gyeplőt nem szalajtottuk el" — mondja Tóth Sz. György begyűjtési megbízott. — A gabonabeadási hátralékosok nem szaporodtak össze. Ütemesen, a cséplésnek megfelelően haladt a begyűjtés is. Mert az idén a csépléssel nem volt hiba. A pusztamérgesi gépállomás két igen jól kijavított gépet irányított a községbe. Különösein Bálint János traktorvezetőt és Joó István munkacsapatát dicsérik a dolgozó parasztok. Na meg, hogy a hibát megelőzzék, ebben a termelési bizottság tagjainak is nagy szerepük volt, mert rendszeresen nézegették, ellenőrizték a cséplőgépből kikerülő szalmát, pelyvát, nehogy sok legyen a szemveszteség. — Mert amikor szükség van, akkor kétszeresen ügyeni kell, nehogy egy szem is feleslegesen elszóródjon — ez volt a termelési bizottság tagjainak a véleménye. A pusztamérgesiek sikere sok mindenből tevődött össze. Egy rövid cikk keretében csak megkísérelni lehet néhány tapasztalatot átadni más községeknek, városoknak. A kölcsönös segítségnyújtásnak is része van az eredményekben Már a hordás idején Vass József, Dakó Antal, Temesvári Imre és — Halló, halló figyelem, ma délután fél 4 órakor a kultúrteremben filmvetítés — mondja be napjában többször is a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat hangos híradója. A mai filmvetítés különösen ünnepélyes: az üzem saját filmvetítő gépével történik. A hangos keskeny-filmvetitő gépel most vette a vállalat Üzemi Bizottsága 12 ezer forintért. A kultúrfelelös Erményi Lajos elvtárs gondoskodik arról, hogy a pénteki napokon jó filmeket vetítsen a féltve őrzött gép. Az üzem egyik legforgalmasabb helyén csinos kis tábla áll, a következő felírással „Az üzemi hangosfilm vetítés műsora". Innen értesülnek a dolgozók arról, hogy milyen filmek kerülnek bemutatásra. A piunkatermek óramutatója fél i-ct mutat. Végetért a délelőtti műszak. A dolgozók a fürdőbe sietnek, jólesik a napi munka után ebben a melegben a hűsítő víz. Gyorsan öltöznek át a munkások, sietni kell, kezdődik a filmvetítés. A nagy kultúrterem kellemesen hűvös. A — Igazán örülök ennek a filmvetítésnek. Kényelmes — mondja. A munka elvégzése után helyben szórakozhat az ember. Alig várom augusztus 20-át, akkor az meleg nap sugarait kí- Állami Áruház című filviil rekesztették: egész nap koromsötét volt a nagy teremben. Már minden elő van készítve, Priskin Sándor, a párttitkár elvtárs kezeli a gépet. met vetítik. Már szóltam a férjemnek, ő is eljön. Igaz, ezt a filmet egyszer már láttam, de nagyon tetszett, s mégegyszer megnézem. Nemcsak az üzemből Amikor megérkezett jöttek a vetítésre, a dola gép — mondja Erményi elvtárs — még éjjel 12 órakor is bent voltunk Priskin elvtárssal. Próbáltuk a gépet. Lassan gyülekeznek a gozók hozzátartozói is itt vannak. Szegcdi Aurél korrektor felesége is itt van. — Szólt a férjem, hogy ma filmvetítés lesz a nézők a kultúrteremben, nyomdában, gondoltam Paróczi János elsőnek érkezik. — Nagyon jó dolog a munkautáni filmvetítés — mondja. — A délelőtti műszakban dolgozom, s nagyon szívesen jövök ide az üzem mozijába. Egy másik látogató, Zalahcgyi Lajosné a gépteremben dolgozik. eljövök megnézni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan sikerül — mondja. Simon Istvánné a könyvelőségen dolgozik. tunk itt vetítésen '— mondja Gabriella. — A múltkor a Rigolettót láttuk. — Elvtársak sötétítsünk be. Kezdjük a vetítést — szól Priskin elvtárs. Klonkay Ibolya segédkezik; eloltja a villanyt és már pereg is a film. Először a kísérő film forog, amely Algírba vezeti a nézőket. Rövid szünet után kezdik vetíteni az Angyallal nyaraltam című vidám csehszlovák filmet. Sokan vannak a nézők között olyanok, akik most jöttek vissza a nyaralásból. Csikós Mária. Zsivola József, Zalahegyi Lajosné, Hack János, Gera Mária, Svábi Gyuláné és most a film emlékezteti őket a Balaton partján, a Mátrában, a Bükkben eltölGyakran kinéz a kapun, tött kedves napokra. a férjét várja. Zentai Károly elvtárs két gyermekét, Gabriellát és Attilát is elhívta. — Már többször volVégetért az előadás. A nézők megelégedetten térhettek otthonukba vissza. (j. zs.) mások közösen hordták asztagba a gabonát. De, ha fogathiány akadályozta a begyűjtést, akkor is kéznél volt a segítség. Vass József, Szekeres Gábor, Gábor Mátyás, Csóti Kálmán fogataikkal akkor is segítettek. Varga Józsefné öt mázsányi gabonáját pedig a termelőszövetkezet segítette elszállítani a terményátvevőhöz. Sőt Vargánénak — akinek a férje cséplőgépnél dolgozik — két népnevelő: Oláh Lajos és Rácz Ferenc is segítettek a kocsi rakodásában. Ilyen kötelességtudás mellett a kulákok sem tehettek mást, mint bevitték, ami az államnak Jár. Meg azért is, mert tapasztalhatták, hogy nem szerencsés dolog ujjathúzni a törvénnyel. így aztán hétfőn elrepülhetett a hír a megyébe, az országba: Pusztamérges dolgozói vasárnap délig eleget tettek 1954. évi gabonabegyüjtési kötelezettségüknek. Ha a községi tanács és pártszervezet, a begyűjtési megbízottak hasonló módszerekkel fog hozzá a gabonabegyüjtés sikere után az egyéb cikkféleségek begyűjtéséhez — amelyekben viszont lemaradás tapasztalható —, akkor minden téren a megye legkötelességhidóbb községei közé kerül Pusztamérges. A pusztamérgesiek is szeretnének új kislakásokat, gyógyszertárt, kultúrotthont a villany mellé. A község dolgozó parasztsága példás kötelezettségvállalással törekszik hozzájárulni e létesítményekhez. A megyei tanácsnak figyelembe kellene vennie ezt az igyekezetet. . 1 I «'»! MI»I IG L> « (R- !•> A kollektív szerződések végrehajtásának tapasztalatai A HELYIIPARI és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó vállalatok Csongrád megyében az elmúlt évben három helyen kötöttek kollektív szerződést. Ebben az évben már 13 vállalatnál kötöttünk üzemi kollektív szerződést. A kollektív szerződés az üzem alkotmánya. Végre is kell hajtani. Egyes vállalatok fejezetenként felelőst állítanak, aki felel a vállalások végrehajtásáért. Ezt javasoljuk minden vállalatnak. A mult év tapasztalatai azt is megmutatják, hogy a Területi Bizottságnak és a Tanácsnak sokkal jobban kell segíteni azokat a vállalatainkat, ahol kollektív szerződést kötöttünk. A mult évben sem a Területi Bizottság, sem a Tanács nem foglalkozott úgy a segítéssel, mint ahogy a kollektív szerződésben vállalták. Ennek eredménye lett, hogy vállalataink egymás után kérték a kollektív szerződések módosítását. Hibát követtek el a felsőbb szerveink is, amikor a kollektív szerződés felülvizsgálásakor, illetve aláírásakor nem eléggé nézték meg azt, hogy az abban vállaltak vájjon teljesíthetők-e. IGEN NAGY hiányosság volt az is, hogy nem volt meg a kellő ellenőrzés sem a Területi Bizottság, sem a Tanács részéről. Megelégedtünk azzal, hogy a negyedévi beszámolókat ellenőriztük, s munka közben nem végeztünk rendszeres ellenőrzést. Nem számoltattuk be az igazgatóinkat, sem az üzemi bizottság elnökeit arról, hogyan hajtották végre a kollektív szerződés pontjait; Ebben az évben Területi Bizottságunk már egészen imás módon ellenőrzi a munkát. Annak érdekében, hogy az ellenőrzés még tökéletesebb legyen Területi Bizottsági értekezleten az első negyedévben három vállalat kollektív szerződését tárgyaltuk meg. Ezekre az értekezletekre mindig meghívtuk a vállalat igazgatóját és üb. elnökét és beszámoltattuk arról, hogyan teljesítették eddig vállalásaikat. Legutóbb a Szegedi Fémipari és Finommechanikai Vállalat, a Szegedi Víz- és Csatornaművek és a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat kollektív szerződését beszéltük meg. A megbeszélésen határozatot hoztunk, hogy a vállalataink minden hónapban a Területi Bizottságnak számoljanak be a vállalat teljesítéséről. Ezzel rendszeressé kívánjuk tenni az ellenőrzést és el akarjuk érni, hogy ahol szükséges, ott gyorsan segítséget is nyújthassunk. Ezenkívül természetesen minden üzemlátogatás alkalmával megnézzük azt Is, hogyan hajtják végre a kollektív szerződésben vállaltakat. EBBEN AZ ÉVBEN a vállalatok teljesítése sokat javult, van olyan vállalatunk, ahol a vállalásokat eddig teljes mértékben teljesítették. Vannak azonban még hiányosságok is. Elsősorban ott, ahol a felelősök nincsenek kijelölve, s nincs aki a kollektív szerződésben vállaltakat ellenőrizze. Legtöbb vállalat a kollektív szerződéseket sokszorosította és kiadta a dolgozóknak tanulmányozás végett. Ezenkívül a kollektív szerződés ismertetésére felhasználják a hangoshíradót, grafikonokat. E hathatós módszert sajnos még csak egy-két vállalat alkalmazza. pedig igen jó lenne, ha a többi vállalat is átvenné ezeket a módszereke. Mindent el kell kövessünk annak érdekében, hogy a kollektív szerződés valóban törvényé, az üzem alkotmányává váljon. Lipták Lajos "EB elnökhelyettes A John-ügy súlyos államválságba sodorta Nyugat-Németországot Berlin (MTI) Dr. Ottó Johnnak, a. nyugatnémet titkosszolgálat volt főnökének átállása a Német Demokratikus Köztársaság oldalára példátlan zavart, fojetlenségot és kétségbeesést váltott ki bonni politikai körökben. Az Adenauer-kormányban képviselt pártok heves támadásokat intéznek ogymás ellen John menekülésével kapcsolatban. Dehler, a Szabad Demokrata Párt elnöke sajtónyilatkozatában kijelentette: — Az a tény, hogy a bonni belügyminiszter félmillió márka jutalmat tűzött ki a John-ügy körülményeinek teljes felderítésére, illetve dr. John kézrekeritésére, mindennél jobban bizonyítja a szövetségi kormány szánalmas tehetetlenségét, Löwen stein „herceg", a Szabad Demokrata Párt parlamenti képviselője újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta: — A John-üggyel kapcsolatban, amely súlyos államválságba sodorta Nyugat-Németországot, haladéktalanul rendkívüli ülésre kell öszszehívni a bonni szövetségi gyűlést.