Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTUS 1. 5 DÉLMAGYARORSZAG A SZOVJET VASUTASOK NAPJA Mozdonyvezetőképző iskola Festői környezetben, zölddel befuttatott házikók közül emelkedik a magasba á kievi hároméves mozdonyvezetőképzö iskola fehér épülete. A fenti iskolán kivül még 36 működik a Szovjetunióban, amelyekben göz-, Dieselés villanymozdonyvezetőket képeznek ki. Az iskola tanterve három részből áll: 1. a 793 órás általános műveltségi oktatásból; 2. a 405 órás általános műszaki képzésből; 3. az 1210 órás szakmai képzésből. Az iskola „szemléltető eszközökA tanulás utolsó szakaszában egy hónapot, mint segédmozdonyvezető még a mozdonyon dolgoznak, majd egy vizsgautaf tesznek meg és visszatérnek az iskolába, ahol már csak a befejező elméleti oktatás folyik. Ennek végeztével mozdonyvezetői államvizsgát tesznek. A hallgatók a tanulmányi eredménytől függően különböző rangot kapnak. A kievi mozdonyvezetőképző iskolában 360 hallgató tanul. Minden évben 120 új tanulót vesznek fel Az iskolában 23-tól 25 4 szegedi Felszabadulás tsz-nek fenios jövedelemforrása az állattenyésztés kei" is rendelkezik, amelyek le-éves korig a Szovjetunió minden hetővé teszik, hogy a hallgatók a mozdonyokat és a fűtőházak munkáját a „természetben" is tanulmányozhassák. A szemléltető eszközökhöz tartoznak az „igazi" mozdonyok, amelyek az iskola udvarán állnak, valamint a kompreszszorállomás, a 2 fékkipróbáló pad és az 5 önműködő fékberendezés. A tanműhelyekben ezenkívül fúrógépek, menetvágó esztergák, elektropneumatikus kalapácsok és egyéb gépek működnek. A tanulók az első évben elméleti oktatást kapnak és kizárólag az iskola falai között tanulmányozzák a lakatosmunkát. A hathetes fűtőházi termelési gyakorlaton a mozdony javítását tanulják meg. Az év végén a hallgatók a vizsgamunka elkészítése után, negyedik vagy ötödik kategóriájú szerszámlakatosi minősítést kapnak. A hallgatók a következő két évben az elméleti oktatás mellett már a fűtőházakban végeznek gyakorlatokat. A következő hónapban mozdonyra kerülnek, ahol mint mozdonyvezető gyakornokok dolgoznak. Ezután újból vizsgáznak és 11 hónapon keresztül legalább 25.000 kilométert tesznek meg, mint segédmozdonyvezetők. polgára kérheti felvételét. A hallgatók teljesen az állam költségén élnek. A diákszálláson laknak, háromévenként téli, évenként pedig nyári ruha jár nekik, természetesen fehérneművel, zoknival, cipővel együtt. A tanulók a fentieken • kívül ösztöndíjban is részesülnek. A mozdonyvezetőképzö iskola hallgatói mindazokat a jogokat élvezhetik, amelyeket a többi vasutasok részére biztosítanak. Az iskolában a jó tanulás és a kellemes, kulturális pihenés minden előfeltételét megteremtették. A hallgatók az iskola elvégzése után egy hónap szabadságot kapnak, majd a különböző fűtőházakba irányítják őket. A fiatal mozdonyvezetőknek új munkahelyükön lakást biztosítanak. A mozdonyvezetőképzö iskola hatalmas távlatokat nyit meg a munka további fellendítése és a szakemberek oktatása előtt. Az iskola végzett hallgatói jelenleg mint főmozdonyvezetök, mozdonyvezető instruktorok, vasúti msnetirányitók dolgoznak és főiskolákon tanulnak. Leonyid' Volgin Szép és egyre fejlődő állatállománya van a Szeged-baktói Félszabadulás tsz-nek. Igen helyesen teszik a szövetkezet tagjai, hogy különös gondot fordítanak az állattenyésztésre: fejlesztésére, hozama növelésére. Nagy kincset érnek jószágaik, meg is érdemlik, hogy törődjenek velük. S ebben sincs hiány. — Az állattenyésztés nekünk nagyon fontos jövedelmi forrásunk — mondotta Árendás György elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Ezévben is legkevesebb 300 ezer forint hasznunk lesz a jószágokból. A juhászat A Felszabadulás tsz-nek szép juhászata van. Ezévben a gyapjúból, tejből és a szaporulatból közel 200 ezer forint jövedelme lesz a tagságnak. A nyáj legelője biztosítva, de gondolnak arra, hogy a legelőt javítsák, s szükség esetén növeljék. Fejleszteni kívánják a juhászatot. Most tették meg az intézkedéseket azért, hogy újabb 150, 1—3 éves anyajuhot szerezzenek be. Az új juhhodály építésére már hetekkel ezelőtt nekikezdtek, úgy, hogy annakidején a nyájnak biztos, jó helye lesz, A sertésállomány A szövetkezetnek 27 anyakocája van, amelyek most fialnak másodszorra. Tavasszal a mangalicáknál a íiaztatási átlag anyakocánként hét malac volt. a mostani nyolc. Bálint József, a sertésgondozó és a lánya, Bálint Jolán — aki segít apjának — szorgalmas munkát végeznek. Értik a jószágokkal való bánást. Minden anyakocánál terven felül kettővel több a kismalac. A sertésgondozó természetesen jelentős prémiumban is részesül majds A Felszabadulás tsz-ben a sertéstenyésztésnél legfontosabbnak a minőség javítását tartják. Most tizenegy sertés hízik. Már régebben 11 hízót adtak évi húsbeadási kötelezettségük teljesítésébe. A hízókból néhányat, a malacokból pedig mintegy 140 darabot a szabadpiacon értékesítenek. A tehenészet A tehénistállóban 22 jószágot gondoznak. A szarvasmarhák mind törzskönyvezettek. Itt is a minőségi tenyésztést tartják egyik legfontosabb feladatnak. Az elmúlt évben 16 kevés tejet adó tehenet adtak el, selejteztek ki. Helyettük nevelnek .másik jószágot. A borjúnevelés tehát fontos. Gondozzák is a tíz borjút. A tehenek a jobb gondozás, takarmányozás, az elléshez való jó előkészítés nyomán több tejet adnak. Általában naponként tíz liter tejet ad minden tehén. Jut tej természetesen a tagság szükségletérc is. A tehenészek: Varjasi István. Győrfi László és Kiss András rendes, odaadó munkát végeznek. Kiss András is szorgalmas, munkáját rendesen végző ember. De elkövette azt a hibát, hogy épp a mur.ka közben a kelleténél jobban a pohár fenekére nézett. Az ital azért van. hogy az ember mértékkel fogyassza, amikor annak az ideje van. De Kiss András épp ellenkezőjét csinálta. Kiss András a jövőben bizonyára nem követ el hasonló hibát. A lótenyésztés Jó lehetőségei vannak a tsz-nek a lótenyésztésre. Ki is kívánják ezt használni. A szövetkezetieknek jelenleg 24 ló és három csikó van a birtokukban. A paripa lovakat jórészt már kancákra cserélték ki. Az a tervük, hogy a jelenlegi négy törzskönyvezett kancán kívül még több törzskönyvezett kancát szereznek be, hogy szép csikókat tudjanak nevelni. Halász Mihály bácsi, a lóápoló, nagyon érti a csikónevelést is és szívesen végzi. A baromfitenyésztés A szövetkezetben főleg kacsát és libát nevelnek. Jelenleg is 500 kacsát gondoznak. Helyes lenne, épp a több jövedelem eléréséért, ha jobban foglalkoznának a tyúktenyésztéssel is. A lehetőséget kihasználva, bizonyára megteszik azt is. Takarmányozás Jószágtenyésztést csak akkor lehet eredményesen folytatni, ha biztosított a megfelelő takarmánymennyiség. A szövetkezet vezetői ás tagjai nem felejtik ezt el. Már van 185 köbméter silójuk, amelyet a sertésekkel, juhokkal etetnek majd. A jószágok egész évi szálastakarmánya biztosítva. Az abraktakarmány szükséglet nem kevés gondot okoz, de a kilátások azt mutatják, etéren sem lesz hiba. Hatvan hold másodnövényt vetettek. Negyven holdra kukoricát, silótakarmánynak, húsz holdra pedig takarmánykáposztát. Ez is segíti a jószágok takarmánnyal való ellátását. Helyes úton járnak a Felszabadulás tsz tagjai az állattenyésztés fejlesztéséért, hozama emeléséért. Szükséges azonban, hogy a szegedi állattenyésztő állomás dolgozói is segítsék a tsz-t. Nagyon ritka vendégek az állattenyésztő állomásról a tsz-ben, pedig a helyszínen sok mindenben adhatnának segítséget, amely feladatuk is lenne. Egy éve már, hogy a tsz kérte az állattenyésztő állomást, cserélje ki a szövetkezetben lévő állami bikát másikra. Azonban még nem intézkedtek az állattenyésztő állomáson, fm. s.) Értékes gyógyászati nyersanyag van a mákgubóban Többszáz vagon érett mákgubót vásárolnak fel a földmüvesszövetkezetek Negyedszázada kezdte meg működését a büdszentmihályi — mai nevén tiszavasvári alkaloida gyár. Itt bizonyította be Kabay János magyar kutató, hogy a teljesen beérett mákgubóból és mákszalmából is lehet ópium-alkaloidákat kivonni. Az ópium-alkaloidák pedig igen fontos gyógyszer alapanyagai. A termelők nagyrésze az érett mák üres tokját még ma is a szemétdombra dobja, vagy elégeti. Az idén a Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vállalat a földművesszövetkezetek útján többszáz vagon mákgubót akar felvásárolni, ezért a földművesszövetkezetek augusztus 1-tól 31-ig mákgubóbegyüjtési hónapot tartanak. 16 új pedagógiai lö'skola a? OSZSZSZK-ban Az idén több mint százezer hallgatót vesznek fel az OSZSZSZK pedagógiai tanintézeteibe. Mint ismeretes, a Szovjetunióban megvalósítják az általános kötelező középiskolai (tízosztályos) oktatást. Csupán az OSZSZSZK-ban 120 nagyvárosban vezetik be ezt a íorvan mát, s így több pedagógusra szükség. Az OSZSZSZK közoktatásügyi minisztériumában a -TASZSZ* tudósítójának elmondották, hogy őszszel 16 új pedagógiai főiskola nyílik meg az OSZSZSZK-ban. Ezeken a főiskolákon a tízosztályos iskolák felsőbb osztályai számára képeznek tanárokat. Újsághír: „A fűtőliáz munkásai átadták a 150. kijavított vasúti kocsit.'' (A „Diimagyarország" 1945 július 31. számából). in 11 öregszik a nyár,. Német katonacsizmák, terepszínűre mázolt autókaravánok súlya alatt nyög a föld. A Szegedi Fűtőház füstös mozdonyjavító műhelyében nyűttruhájú, sápadt arcú emberek forgolódnak. Mögöttük ott áll sürgető parancsokat osztogatva a félig német, félig magyar rend. — Schnell, schnell! Sári József kazánkovács kezében megáll a kalapács. — Az üdvösségit az anyádnak! — gyűri magába a szavakat, de az arcára kirajzolódik a gyűlölet. Ránéz a mellette dolgozó fiatal férfire, akinek a szeméből jön a figyelmeztetés: , , — Vigyázz Józsi, figyel. Némán, összeszorított szájjal dolgoznak tovább, amíg csak — ma már harmadszorra — fel nem üvölt a sziréna hangja. Nincs semmi a föld kerekségén, amit gyorsabban kéne megcsinálni vagy menteni, mint az életet. Sári József átugorva a szertehagyott szerszámokat kesernyés humorral biztatja a mellette rohanó Kiss Istvánt. — Schnell, schnell! At a töltésen, ki a holt Tisza partjára. Kihal a táj és a levegő kék tengerében növekszik a Liberátorok tompa zümmögése, majd velőkig hasít a vijjogás. A támadás után az emberek lassan emelkednek fel. Tehetetlen haraggal néznek az elvonuló gépek után. — Ezek ma ls megtették a magukét — mormogja Sári József és a töltésen állva nézi, mi van a fűtőházzal, áll-e még a kéménye. Lehorgasztott fővel térnek vissza a szerszámok mellé, s szívükben a féltés: — Mi történt otthon, áll-e még a ház? Mennének, ki-ki oda, ahol féltenivalója van. De nem lehet, mert a hátuk mögött felcsattan a sürgetés: — gyorsabban, gyorsabban! A

veszedelem napról-napra sűrűsödik. A fűtőháziak átköltöznek a rókusi pályaudvarra, már csak néha jönnek egyregy támadás után megnézni a SZEGED TÍZ ÉVE * " Tettekre serkentő emlékek munkahelyüket. Szomorú kép köszönti őket. Alsóváros apró házai romokban. Feketén ásítozó bombatölcsérek. A fűtőház területén túl beszakadt tetők ledőlt falak, A mozdonyfordítót kivetette a bombák robbanása húsz méterre a helyéből. Csak sírni tud az ember. Pedig nem az övéké, amit siratnak. Telnek a napok, hetek, hónapok. Romániából, Jugoszlávia felől már átgördül az ágyúszó. Közeledik a" szovjet hadsereg. Egy sápadt októberi napon, 11-én megáll Szeged főterén, a Széchenyi-téren az első menetoszlop, a győztes hadsereg első alakulata. A borzalommal vegyített félelem lassan oldódik, akárha gyógyító álmából ébredne a beteg. A napok előtt még dermedt városban megindul tétovázva, de egyre erősebb sugárzással a vér. az élet. Minden lépés nehéz. A rablóvendég gyorsan távozott, de ami a kezeügyébe került, azt úgy vitte el, mintha az ő verejtéke tapadt volna hozzá. Kifosztottság, romok, árvák és özvegyek. Ez maradt meg csupán és mélyen bent a szívekben a törhetetlen élniakarás. 1 A Kommunisták Pártja kiadja a jelszót: — Elsők között helyreállítani a vasúti forgalmat. Segítség kell a felszabadult országrészeknek. Virradattól késő éjszakáig dolgoznak az emberek. Mindig van, aki átvegye a lapátot, a csákányt, Az élen mindenütt kommunisták. Egyre kevesebb a bombatölcsér. Orsós emelőkkel visszavonszolják régi helyére a mozdonyfordítót, a töltésen felszaggatott sínek helyére újakat fektetnek. Sietős a munka. De most nem a csukaszürke egyenruha diktálja a tempót. Ugy építenek, dolgoznak, a fűtőháziak, mintha otthonukat építenék. Hiányoznak a szerszámgépek?. Nincs elég szén? Csak egy telefon és a helyreállított hálózat viszi a kérő szót és a szovjet parancsnokságról jön a válasz: — Lesz minden. Segítünk. Nehéz, verejtékszagú napok ezek. de testvérkéz segít. Csak ilyenkor, amikor új életet akar kezdeni az ember, látja meg, hogy mi minden pusztult el, mi az, ami munkáskezekre vár, amíg újra futkoshatnak az acélsínpárokon vonatok. Senki sem kérdi, hol a fizetés, hol és mikor fizetnek. Viszi, magával ragadja az emberek százait az újuló élet láza. Amíg van otthon a kamrában egy kis tartalék, nincs helye panaszkodásnak. Nincs pénz, csak értéktelen papírhalom? Majd lesz. Súlyosak a háború nyomai, sok a rom? Azért vagyunk, hogy eltüntessük a nyomokat. Ismét dolgozik a körfűtőház. Nincs még megjavítva a mozdonyjavító csarnok, hóban, esőben, szikrázó napsütésben kint javítják a mozdonyokat. De a munka nyomán 200 kilőtt, megrongált 41 l-es mozdony indul el útjára megint. Mindezt nem felejtették el a fűtőházi dolgozók. Pereg az emlékezés fonala. Felváltva beszélnek most Kiss József munkavezető, Sári József, a kazánkovácsból lett képviselő és Csendes Ferenc lakatos. A Szegedi Fűtőház hőskora elevenedik meg az egyszerű szavakban. Czakó elvtárs, a mozdony javítók irodájában arról a napról emlékezik meg, amikor 1945 július 29-én, 9 évvel ezelőtt Rákosi elvtárs a Széchenyi-téri nagygyűlésen beszélt. A

kkor készült el a kocsijavítóknál a százötvenedik helyreállított vasúti kocsi. Nehéz ma elmondani az akkori örömet. Rákosi elvtárs eljött közénk, amikor átadtuk a forgalomnak a kocsikat. Csak ölelgettük egymást és úgy álltunk a felvirágozott vagon mellett, mint kará* csonyfa körül a gyerekek. — Évek óta akkor volt az örömünk a legnagyobb — teszi hozzá Csendes Ferenc, aki ott dolgozott az első naptól kezdve a megszaggatott, agyonlövöldözött roncskocsikon. Az emlékezés búfelhőjét derű váltja fel. Évekre évek jöttek: tíz év távolában vannak azok az első napok. — Sokra megtanítja az embert a szükség — mondja Csendes Ferenc. Ha kellett romokat takarítottunk, ha kellett raktárhelyiséget, irodákat építettünk. Ahogy hazánkká lett az ország a felszabadulás után, úgy állt lábra a mi fűtőházunk is. Aki csak azt látja, ami most van, nem is tudja elképzelni, mi volt itt 1944-ben. Valóban így van. A frissen vakolt, új épületek egész sora áll, a mozdonyjavító csarnokban, amely ugyancsak újjáépült, öt, hat, tíz mozdony várja most egyszerre a lefutott kilométerek százai után a gyógyító kezek munkáját. Ahogyan Ábrahám elvtárs, a párttitkár mondja: — A kazánkovácsok a mozdony orvosai. Az ő kezükben orvosi műszer a legnehezebb szerszám is. Most az őszi forgalomra készül a fűtőház. Sorban futnak be az időszaki vizsgára a prüszkölő vasparipák, hogy a „kezelés" után ismét cél felé röpítsék a megrakott teherkocsikat, a dolgukat végezni messz* utazó embereket. M

ost is sietős a munka, de nem kívülről jön a csattogó vezényszó: — gyorsabban, gyorsabban. Most az emberekben él a jobb munka vágya; s az egész nép nagyszerű programmjának megvalósításában úgy akarnak helytállni a fűtőház dolgozói, mint amikor átadták a 150. kijavított vasúti kocsit. Ezért van az, hogy az akkori hősöket most is hősöknek kijáró tisztelettel köszönthetjük, — két hónappal Szeged felszabadulásának tízéves évfordulója előtt, „ , László Ibolya .