Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-08 / 187. szám

VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTUS SC 3 DELMBGYBRORSZflG nuz^iTtatkor Békenagygyűlés a Szabadság-moziban A genfi tanácskozásokról Novobáczky Sándor, a „Szabad Nép" szerkesztőbizottságának tagja tart beszámolót r Uj búzát őrölnek a Tisza malomban C úlyos zsákokkal megrakott lo­vaskocsi döcög végig a Pe­tőfi Sándor-sugárúton. Búzát v:sz. A malom fele tart. Egy hatalmas teherautó azonban megelőzi, ez is — akárcsak a lovaskocsi — húzás zsákokkal megrakott és ugyancsak a malom felé veszi útját. Két hét óta nagyobb lett a sugárúton a forgalom: új búzát őröl a Tisza malom. A Tisza malom hatalmas, há­romeletes épület. Régen épült — 1919-ben. Jó minőségű liszt készúl most is a malomban, hogy abból ízletes kenyeret, süteményt süthes­senek a pékek és a háziasszonyok. A malomban a legfelső emelettől a raktárig minden munkatelepen ragyogó tisztaság. Ragyognak a gépek, amelyeket ugyancsak sűrűn kell tisztogatni, mert hamar be­lepi őket a finomliszt. A magas lépcsőházban Maróti Lajos lépked felfelé az emeletre. Most indult ellenőrző körútjara. Gépről-gépre halad minden emele­ten. Megnézi a töreteket és a kész lisztet. Ugyanis hétszer kerül a búza az őrlőhengerek közé, míg a kellő finomságot megkapja. A ne­gyedik töretnél a darától választ­ják el, hogy a kenyérliszt jó le­gyen. Emeletről-emeletre hosszú, keskeny csöveken fut a durván őrölt búza és a kész liszt géptől­gépig. A járatlan ember eltévesz­tené a búza útját a csőrengeteg­ben, amely erdőként hálózza be a malom mindhárom emeletét. A molnárokat azonban nem téveszti meg a sok-sok cső. Mindegyikről tudják, melyik géphez torkollik s a durva vagy az egészen finom őr­lemény melyiken fut keresztül. — Nincs semmi hiba, minden a legnagyobb rendben megy nálunk. Jól felkészültünk a munkára .— mondja Maróti Lajos. Valóban jól felkészültek a Tisza malom dolgozói az új búza őrlésé­re. Még az évi nagyjavításoknál előkészítették a gépeket, hogy min­den hiba nélkül menjen. Mé*is előfordul, hogy hiba adódik, ria valamelyik emeleten megakad a munka, akkor a lépcsőházban fel­hangzik a jól ismert hívó füttyszó. A hengerőrök, az almolnár vezeté­sével ilyenkor a hiba színhelyére sietnek. Ki gondolná, hogy például a gabonatisztítóban egy megakadt szalmaszál miatt milyen bonyoda­lom keletkezhet! Bizony emiatt megállnak a gabonatisztító gépek. A munkásoknak meg kell keresni a szalmaszálat; ez sokszor órákjoa kerül. Felelősségteljes munka hárul mindenkire a malomban. A Bodó lisztmérő brigádra talán több, mint másokra. Ök a harmadik emeleten a sziták mellett dolgoznak. A lisz­tet mérik zsákokba és szállítják a raktárba. A zsákokba egytől-egyig 86 kilogramm lisztet mérnek. Szorosan egybetartozik minden munkafolyamat a malomban. Ezért eszerint tették meg vállalásaikat a malom dolgozói augusztus 20 tisz­teletére. Főként a minőségre vi­gyáznak. A szabványt betartják de a teljesítményszázalékot is nö­velik, hogy minél előbb eljusson az általuk őrölt liszt frissen sült ke­nyér formájában a dolgozók aszta­lára. Miniszteri utasítás az 1954/55-ös tanév feladatairól Az oktatásügyi miniszter utasí­tást adott az 1954/55-ös tanév íő­feladatairóL Az utasítás hangsú­lyozza, hogy a tanév főfeladatait a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének januári határozata és a III. pártkongresszus iránymu­tatása szabja meg. Ezcrt az adott anyagi lehető­ségeket elsősorban az általános iskolák, különösen a falusi és tanyai iskolák fejlesztésére kell fordítani. Azokban a megyékben pedig, ahol kevés a középiskola, gondoskodni kell arányosan a szükséges közép­iskolák létesítéséről. Uj tanterve­ket készítenek és olyan valóban jó tankönyveket, amelyeket huzamo­sabb ideig használhatnak az isko­lákban. Az 1954—55. tanévben ünnepel­jük hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. A pedagógusok tuda tcsítsák a tanulóifjúságban az ün­nep nagy jelentőségét. Az utasítás szerint az általá­nos- és középiskolákban a javí­tó-pótvizsgák, valamint a pöt­beiratás ideje augusztus 30. és 31. Az általános Iskolák, középiskolák tanévnyitó ünnepélye szeptember elsején lesz. A tanítás első napja szeptember másodika. SZEGEDI JEGYZETEK Uzsonna a pedagógus strandon Vájjon tényleg „csendesek" a balósfyai kulákok? Nem ritka a vidám gyermekzsivaj a sze­gedi partfürdőn. Hoz­zátartozik ez a strand életéhez, s az önfe­ledt gyermekkaeagás zenéje egybefonódik a hangszórók muzsi­kájával. (Ami azt illeti, szebb is ez a zene, mint amikor az ember már század­szor hallja mindenre elszánt érzelgős han­gon, hogy Jéern ad­lak másnak"...) Pénteken délután ez a boldog gyermek­zsivaj még a szokott­nál is nagyobb volt a pedagógus strand­rész környékén és valami szokatlan iz­galommal párosult. Hogyisne! 'Az egyik kabinból friss kré­mesek illata terjen­gett elő, s mellette kisebb-nagyobb aján­dékcsomagok. Mind kiosztásra várva. A Pedagógus Szak­szervezet Szeged Vá­rosi Bizottsága ren­dezett uzsonnát a pedagógus szakszer­vezeti tagok gyerme­kei számára. Egy lel­kes pedagógus, Kéri Imre, a szakszervezet gazdasági felelőse és egyben a nagyszerű uzsonna szervezője parancsnokolt az ízes cukrászsüt emén yek. meg az izgatott gyer­meksereg között. Nagy figyelemmel hallgat. ták a gyermekek, meg az összegyűlt pedagógus szülök Szö­rényi József tanár üdvözlő szavait, de még nagyobb lett az érdeklődés, amikor a közel félezer krémes, minyon, s az üdítő narancsszörp került kiosztásra. Mintegy kétszáz gyerek képe lett ma­szatos a jófajta süte­ményektől s vagy 80 gyereknek derült kö­zülük még boldogabb­ra az arca, amikor Temesi Ferenc igaz­gatótól átvette a szakszervezet aján­déU •somagjait. Köny­vek, ötletes játékok, szalagos uzsonnatás­kák, sakk, dominó, s másegyéb lelt gazdá­ra a legjobban tanu­ló pajtások között: jutalmul az évvégi kitűnő bizonyítvány, ért és egyben buz­dításul az új tanév kezdete előtt. Jóleső látvány volt a sok derűs, megelé­gedett gyermekarc. De ncmcsak ők, ha­nem szüleik is kelle­mesen töltik itt a me­leg napokat a peda­gógus strandon. Év­ről-évre bővül, csi­nosodik a szegedi pe­dagógusoknak ez az üdülőhelye a tisza­parti hűs fák tövé. ben. Négy évvel ez- < előtt mégcsak né- • hány kabin állt ren­delkezésükre itt az; üzemi, s más szak- < szervezeti strandré­szek mellett, de ma j már ízléses, zsalugá. teros fabarakkok, nyugágyak, árnyas ; beszélgetöhelyek asz-' tallal, paddal szol­gálják a pedagógusJ szakszervezeti tagok' pihenését, Ezévben is több- j ezer forintos költ­séggel bővítettük üdü- j tőnket, — mondja Kéri Imre. — Segített hozzá a pedagógusj szakszervezeti terü­letj bizottság is anya-. giakkal, de a ma-; gunk ötletessége is: iskolákban heverő, < fel nem használt fa-! anyagokat építettünk be ide. A szegedi pedagó­gusok szeretik is üdü­lőjüket, a strandnak ezt a kedves részét. A vendégkönyv, aho­va naponta beírják nevüket az itt stran­dolok, beszélően ta­núskodik erről. Na­ponta sokan keresik fel ezt a kellemes he­lyet, pihennek, für­denek, szórakoznak és szeptemberben fel­frissülve látnak új­ból hozzá a kismagya­rok neveléséhez. Nemrégiben különös hír terjedt el Balástyán: *A nagyhatalmak Genf­ben úgy határoztak, hogy a kis ál­lamokban eltörlik a beadást» — suttogták úton-útfélen a kulákok. Hordani kellett volna nagyon a cséplőgépek elé asztagba a gabo­nát, de a kulákok a sajátmaguk keltette hír mintegy alátámasztásá­ra, a fülük botját sem mozgatták. Csak mikor a tanács erélyesen in­tézkedett, kezdték meg a behor­dást. Néhányan a dolgozó parasz­tok közül is felültek ennek a naiv, de annál veszélyesebb rémhírnek. És ebben az időben volt nap, ami­kor 54 gabonahátralékos is volt a községben. Csak miután a pártszer­vezet és a tanács fokozott felvilá­gosító munkával magyarázta :neg, hogy ezzel a hamis hír keltésével a kulákok az ország lakosságának ellátása ellen törnek, akkor sike­rült az ellenséges hírkeltést lelep­lezni úgy, hogy ma naponta alig négy-öt a gabonabeadással hátra­lékos termelő. Ez az eset arra figyelmeztet, hogy az osztályellenség korántsem olyan "jófiú*, ahogyan azt egyes pártszervezetek, tanácsok és más állami szervek gondolják. Az igaz, hogy Balástyán például Fodor Ist­ván kulák fizeti az adóját, mézes­mázos szavakkal igyekszik a népi hatalom iránt megadással visel­tetni. Ez a képmutatás egyeseket úgylátszik megtéveszt. Ezért az a bizonytalanság Fodor kö­rül is: kulák vagy nem kulák? Holott mindenki tudja a község­ben, hogy a múltban is, most is hat-hét napszámossal, hónapossal, cseléddel dolgoztatott nyolc hold szőlőjében és gyümölcsösében. (Bár pontos adatot mondani nem lehet, mert ezenkivül négy holdat szin­tén ő műveltet különféle "bérlők* nevei alatt. Talán, hogy a pro­gresszív kötelezettségvállalás alól kibújjon, vagy ki tudja?) Azt . is tudja mindenki Balástyán, hogy a múltban is igyekezett megrövidí­teni a munkást, sőt a tettlegesség­től sem riadt vissza. Fodor úr, a volt pfeifferista képviselő, ma sem vált kezesbáránnyá. Ahogy Fo­dorné "nagyságos asszony« a maga terjedelmes mivoltában trónol a hűs fák alatt és adja az ukázt munkásainak — az az úribirtokos képét idézi elénk. Bűbájos, mézes-mázos szavakkal fogad bennünket is. Gyorsan intéz­kedik: jégbehűtött bort, szódát, hoz­zanak, terítsenek uzsonnára. Éppen úgy, ahogyan az úri vendégeit fo­gadni szokta. (A falusiak azt mondják, hogy ennek a gyanús vendégszeretetnek köszönhető, hogy olyan nagylegény Fodor kulák ma is.) A kulákasszonyból csak úgy árad a szó: "Én drága gyermekem, mindig a legjobb szivű voltam cse­lédeim iránt*. Aztán neveket idéz: Lajos Lászlóét, aki — mondása szerint 14 évig dolgozott nála — és másokét. Arról a cselédről, aki rosszat mond róla, meg van a vé­leménye. "Hálátlan a jó bánásmód­ért* stb. — úgy, ahogyan azt a kulákoktól már megszoktuk, ök mindig aagvaü jó munkaadók voltak a cseléd, a napszámos örül­jön, hogy kulák is van a világon. Persze a cselédeknek más a vé­leményük. Szladics Lászlóból, aki hónapos volt a Fodor-családnál, csak úgy árad a panasz. A tárgyi­lagosság kedvéért azonban meg kell mondani — s ezt 'Szladics hang­súlyozza is —, hogy enni eleget adtak neki. Ez viszont az eszesebb kulálcoknál csak természetes — tesszük mi hozzá. Régi kulákigaz­ság. hogy minél több ételt eszik a cseléd, annál jobban birja a mun­kát. De, hogy Fodorók hajnalban felzavarták a hónapost, a legna­gyobb esőben kizavarták kukori­cát vetni, trágyát hordani, olyan időben, amikor a kutyát sem verik ki, s hogy nem tartották be a munkaidőt, illetve a túlmunkáért nem fizettek semmit, erről úgy gondolja a kulákasszony, bölcsebb hallgatni. S mivel Szladics a DÉFOSZ-hoz mert fordulni, ak­kor „piszkos kommunista" volt a neve a kulák előtt. Arról sem beszélt Fodor „nagy­ságos asszony", hogy tavaly a gyümölcsös egyrészét kishaszon­hérlöknek adták ki, de mikor a termés szüreteléséro került a sor akkor megmásították a szóbeli szerződést és felezték a termést. Ma sem ad­ták meg a bérlőknek járó követe­lést, sőt a nincstelen szegényparasz­toktól még ők követelnek, a kálók­tól cseppet som szokatlan „számo­lás" szerint. Arról is inkább no szóljunk, hogy Marnóczki Mihály­tól a napszámból négy forintot le­fogott nemrégiben, mivel kevesel­te a munkát. Mindezek ellenére Fo­dorné a kulák szó ellen tiltakozik. ,Mi kisbirtokosok vagyunk" — mondja és ájtatos tekintetével az eget vádolja, hogy róla azt ter­jesztik, hogy kulák. A körülötte sürgölődő munkásasszony úgylát­szik, csak „látomás", csak a ml kommunista szemünk látja kizsák­mányolt cselédnek. (Érdemes lenne azért, ha utánanéznének az ille­tékesek, hogy ez a „látomás", Bitó Erzsébet, megkapja-e a törvényesen megszabott bért vagy sem). Nem csoda, ha nagylegény Fo­dor „úr" Balástyán. Hiszen egye­sek lovat adnak alá. A három háza egyikében Mucsi István sokgyer­mekes munkás lakik, aki bányá­ban dolgozik. Erre a lakásra Fo* dóráknak, mint lakásra nincs sziik* ségük, hiszen van nekik öt szobá­juk, mégis ki akarják lakoltafni a munkáscsaládot „termelési érdekekre" hivatkozva: A községi tanács volt gazdálkodási előadója. Bérezi József, a végre­hajtóbizottság tudta nélkül úgy is határozott, hogy a kulák ezt a la­kást megkapja. De a tanács háta­mögötti manipulációt a végrehaj­tóbizottság leállította. Fodor fel­lebbezett a szegedi járási tanács­hoz, ahonnan Raubig Dezsőné és Horváth János aláírással arra uta­sították a községi tanácsot, hogy mégis a kuláknak adja a lakást a „benr.e lakó Mucsi István részére nyolc napon belül a megfelelő la­kás biztosítása mellett a községi tanács az átköltöztetésről gondos­kodjék". Éppen úgy, mintha csak kulákérdek volna a világon, a dol­gozók érdeke — mint Fodor úrék idejében — ma sem volna sehol. Vagy úgy, mintha legalábbis a községi tanács a kisujjából tudná kirázni az üres lakásokat csak az­ért, hogy a Fodor-féle kulákok még nagyobb lakásban terpeszked­hessenek. Mikor számos balástyai dolgozó­val beszélgettünk, Sztálin elvtárs­nak az a mondása jutott eszünk­be. amit a falusi munkával kap­csolatban mondott: „Keresik az osztályellenséget keresik a baromarcú, agyaras, vastagnyakú, kurta-puskás embe­rek formájában. A mai kulákok és kulák-támogatók. a falu szovjet­ellenes elemei — nagyobbrészt „csöndes", „édeskés", csakhogynem ,szent" emberek". Balástyán is ilyen a kulák, csen­des aknamunkával dolgozik és mint Fodor István, éppen „úriem­ber" képében. (r. I.) A szegedi járás cséplőcsapcstainah versenye A szegedi járásában 118 cséplő­csapat áll versenyben egymással. A nemes vetélkedésben új és új ered­mények születnek. A versenybi­zottság az elmúlt hét munkája alapján ismét értékelte a szegedi járás cséplőcsapata inak versenyét. Az elsőséget a harmadik héten továbbra is a mórahalmi gép­állomás gépével Zákányszéken csépelő Ábrahám József csép­Iőbrigádja szerezte meg. A gép felelős vezetője Lengyel Imre. Az Ábrahám csapat 1070-es gépé­vel hat nap alatt 1038 mázsa gabo­nát csépelt el. Pedig nem könnyű a munkájuk és előfordul, hogy napjában többször is húzatni kell a gépet a süppedő homokban. A cséplőnél lévő népnevelők jól elő­segítik azt is, hogy a gazdák — úgy, ahogy azt kell — egyenesen a géptől vigyék a begyüjtőhelyre az állam részét. Ábrahám József munkacsapata tehát továbbra is őrzi a Szegedi Járási Párt-Végre­haj tóbizottság vándorzászlaját — mint a járás legjobb cséplőbri­gádja. A Járási Párt-Végrehajtóbizott­ság zászlajáért folyó verseny­ben a második helyre tört Zom­bori Ferenc cséplőcsapata. Ök Algyőn dolgoznak, a sándor­falvi gépállomás cséplőjével. A gép felelős vezetője Balogh Ist\lín. Zombori Ferenc cséplőcsapata 6 nap alatt 887 mázsa gabonát csé­pelt el. Tovább akarják javítani eredményüket, legelsők szeretnének lenni. De az Ábrahám csapat sem hagyja magát. Csórván dolgozik a pusztamér­gesi gépállomás gépével Lasancz Péter cséplő munkacsapata és a gép felelős vezetője, Koszó Péter. Lasancz Péter munkacsapata az elmúlt egy hét munkája alap­ján a 118 cséplőcsapat verse­nyében a legjobbak közé ke­rült: a harmadik lett. Hat nap alatt 873 mázsa gabonát eresztettek le a gépen és néhány mázsával maradtak csak el Zom­bori Ferenc csapatától. Megelőz­ték a sándorfalvi gépállomás csép­lőjével dolgozó Apró Ferenc csép­lőbrigádot. De Apró Ferenc csép­lőcsapata is képes jobb eredmé­nyek elérésére, az esetleges nehéz­ségek leküzdésére. A verseny tovább tart. Dicsőség és tisztelet mindazoknak, akik egyre jobb eredményeket érnek el saját maguk és a haza népének javáért. Nem kétséges, hogy a most következő héten igyekeznek derekasan helytállni a cséplőbri­gádok, — a Szegedi Járási Párt­Végrehajtóbizottság kitüntető, szép vándorzászlajáért is. Hol lesz általános vetőmagcsere Csongrád megyében ? Növénytermesztésünk termésho­zamának emeléséhez elengedhetet­lenül fontos a jóminőségü, nemesí­tett vetőmag. Az országos termés­hozamok emelése érdekében a mi­nisztertanács az őszibúza, rozs és ősziárpa vetőmageserét széles kör­re kiterjeszti, — így megyénk­ben is számos helyen megindul a nemesített vetőmagcscre akció. A vetőmagesere-akció keretében "kétfajta vetőmag kerül kiosztásra. II. fokú szaporítású nemesített vetőmagot a termelőszövetkezetek kapnak. Szövetkezeteink ezt ve­gyék kitüntetésnek, mert így nekik is jelentős szerep jut a termésho­zamok emelésében. Vetés után je­löljék meg termelőszövetkezeteink azokat a parcellákat, ahol ezt a magot elvetették egy táblával, vagy más, erre a célra megfelelő eszköz­zel és úgy viseljék gondját, hogy egy év múlva az így nyert mag kiosztásra kerül dolgozó paraszt­ságunk között. No forduljon az elő, aimi már megtörtént, hogy amikor minősíteni akarták a talpon álló gabonát, egyszerűen nem tudták megmutatni, melyik táblába is ve­tették. A III. fokú szaporítású nemesí­tett vetőmagot egyénileg termelő parasztságunk kapja meg, hogy még eredményesebben tudjon gaz­dálkodni. Megyénkben járások szerint a következő helyeken lehet nemesített vctömagOf Igényelni parasztságunk­nak: Rozsból: A szeged; járásban: Do­maszéken, valamint Csongrád vá­rosban. Nemesített ősziárpa vetőmagot a következő helyeken lehet igényelni: Szegedi járás: Kistelek, Balás­tya, Bordány, Sándorfalva és Doe. A III. fokii szaporítású neme­sített vetömagcsere semmiféle kö­telezettséget nem jelent dolgozó parasztságunk számára, csupán a magasabb terméshozamok elérését szolgálja. Mind a másod, mind a harmadfokú szaporítású' nemesí­tett vetőmagért azonos fajú és mennyiségű szokvány-csereterményt kell cserébe adni. Azonos fajú cseretermény hiányában — az ér­vényben lévő búzaátszámítási kulcs | alapján — más fajtájú kenyér­Ijagy takarmánygabonát kell adni.

Next

/
Thumbnails
Contents