Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-08 / 187. szám

OÉLIMGYBRORSZAG VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTUS ELMÉLETI TANÁCSADÓ Népi demokratikus államunk alapja: a munkás-paraszt szövetség Pártunk ITT. kongresszusa rendkívül nagy figyelmet fordított népi demokratikus államhatalmunk és e hatalom alapja: a munkás-paraszt szövetség kérdéseire. Ezeket a Központi Vezetőség beszámolója a szocializmus építése új szakaszára vonatkozólag is politikánk központi kérdéseiként jolülto meg. IVÉPI DEMOKRATIKUS államunk osztálytermészete és fő feladatni az elmúlt tíz esztendő két forradalma során nem ugyannzok voltak. Két forradalom, Illetve a forradalomnak kőt szakasza volt Magyarországon a felszabadulás óta: polgári demokrtikus forradalom és szocialista forrndulom. (A polgári demokratikus forradalom átnőtt szocialista forradalomba.) A polgári demokratikus forradalomnak megfelelően nz első szakasz államhatalma, osztálytermészetét tekintve, alapjában véve munkás-paraszt demokratikus diktatúra, fő feladatai pedg demokratikus feladatok voltak. A szocialista forradalomnak megfelelően a második szakasz 41lamhatulma, osztálytermészot-ét tekntve, proletárdiktatúra, fő feladatai szocialista feladatok. Mind a munkás-paraszt demokratikus diktatúra, mind a proletárdiktatúra államrendszere n népi demokratikus rendszer Időbclilcg éles határvonalat hú*«i a népi demokrácia fejlődésének két szakasza között nálunk nem lehet, mert összefonódtak, feladataik egymásba folytak. Egyes szocialista foladatokat már nz első szakaszban is megoldottunk, viszont egyes —nem alapvető — polgári demokratikus feladatok megvalósításúra csak a második szakaszban került sor. Az átmenetet nem fegyveres felkeléssel kellelt végrehajtani. Amint a Központi Vezetőség beszámolója megállapítja: ... kemény harcban ugyan, de nagyobb megrázkódtatások nélkül" ment végbe nz átalakulás. Különlegesen kedvező körülmények össze találkozása révén nom véres polgárháborúval győzött Magyarországon a munkásosztály. A különlegesen kedvező körülmények közül a legfontosabb a Szovjetunió léte és a mngynr dolgozó népnek nyújtott baráti támogatása, emellett pedig az a tény, hogy pártunk kezdettől fogva részeso volt a hatalomnak, a kormányban kezdettől fogvu olhatározó szerepe volt „és a hámot a forradalom továbbfejlesztéséért nemcsak alulról és kívülről, a tömegek segítségével, hanem belülről és felülről is folytatta A hatalom alapja szintén mindkét szakaszban a munkás-paraszt szövetség volt. E szövetség osztálytartalma és feladatai természetesen fejlődésünk folyamán változtak, do mindvégig a munkás-paraszt szövetség volt fejlődésünk fő hajtóereje, Ma népi demokratikus államunk, umely a proletárdiktatúra egyik válfajn — a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségén ' alupszik. Mit értünk ezenl A kérdésre adandó válasznál a proletárdiktatúra fogalmából kell kiindulni, Lenin elvtárs két meghatározást ad n proletárdiktatúráról. Az első meghatározás: „a proletárdiktatúra egy osztály hatal. ma", tchút a proletáriátus hatalma, aki nem osztja meg ezt a hatalmat más osztályokkal. A másik meghatározás: „a proletárdiktatúra sajátos formájú osztályszövetség a proletáriátus, mint a dolgozók élcsapata és a dolgozók nagyszámú nem-proletár rétegei (kispolgárság, kisüzemtulajdonosok, parasztság, értelmiség, stb.) vagy azok többsége között E két meghatározás között nincs ellentmondás. Tudniillik, a proletárdiktatúra annak a munkásosztálynak az egyodüli hatalma, amelyik szövetségben van a nem-prolotúr dolgozó tömegekkel. A proletáriátus uralma úgy órhotő cl, hogy ebben a szövetségben megvalósul a hatalmon lévő proletúriútusnak a vczetöszercpc. , , • A MUNKÁSOSZTÁLY és a dol** gozó parasztság ezövotsége azért alapja a proletárdiktatúrának, mert a proiotáriátusnak a nem-proletár dolgozó tömegekkel kötött szövetségén belül a munkás-paraszt szövetség a legfontosabb. A munkásosztályhoz az összes dolgozó rétegek közül a dolgozó pnrasztgág áll a legközelebb. A termelésben a munkásosztály mellett a dolgozó pa_ rosztság áll a legfontosabb helyen. A munkásosztály és a dolgozó parasztság száma együttvévo a lakosság óriási többségét képezi. A munkásosztály és n dolgozó parasztság "-iiuietségén nyugszik a munkásha. tnlom fenntartása. Ha ez a szövetség szilárd, nincs olyan erő amely legyűrje a munkásokat és nincs olyan nehézség, amit a dolgozók le ne tudnának küzdeni. A munkás-paraszt szövetség fenntartása és megerősítése a szocialista forradalom idején a munkásosztály és n dolgozó parasztság alapvető érdeke. A munkásosztálynak c szövetség fenntartására és megerősítésére irányuló politikája a népi demokratikus állam proletár osztálytermészetéből ás szocialista fel. adataiból következik. Az MDP III, kongresszusán Nagy Imre elvtárs népi demokratikus államunkat a „munkások és a parasztok államának" nevezte. Vájjon leheti-e egy osztály (a munkásosztály) államhatalmát egyúttal munkás-parnszt hatalomnak, „néphatalomnak" nevcznil Igen, lehet. Lenin elvtárs is gyakorta használta e kifejezést. Ez a kommunisták számára nem szólam, hanem a szocialista proleturiátus tudományosan megokolt forradalmi jelszava, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok valósága. Ezt a kérdést Sztálin elvtárs fejtette ki. (Sztálin, Művei 7. kötet. 191—192. oldal és 9. kölet. 192—203 oldal.) Azt tanítja: „államunk, mind osztályt érmészelét, mind prograrnmját, mind főfeladatait tekintve — proletárállam, munkásállam". Ebben az értelembon tehát nem lehet, nem szabad munkás-paraszt államnak nevezni. Do. ha nem az állam osztálytermószc'ténok jollemzését, hanem amun. kás-paraszt összefogás megerősítésére irányuló politikáját tekintjük, (amiről mondottuk már, hogy a proletárdiktatúra osztálytermészetcböl ós szocialista feladataiból következik) — akkor ebben az értelemben lehet a proletárdiktatúráról mint „munkás-paraszt kormányról" beszólni. Hogy miért lehetséges ez, azt Sztálin elvtárs négy pontban foglalja össze. a) „Azért, mert a mi viszonyaink között a parasztság zömének alapvető érdekei teljesen egybevágnak a proletariátus érdekeivel." b) „Azért, mert a parasztság érdekei ennek következtében maradéktalanul kifejezésre jutnak a proletariátus programmjában, a Szovjet Kormány programmjában." c) „Azért, mert a Szovjet Kormány a munkások és o parasztok szövetségére támaszkodik, amely az osztályok alapvető érdekeinek közösségén épül fel." d) „Végül azért, mert a kormányszervek állományában, a Szovjetek állományában a munkásokon kívül parasztok is vannak, akik a közös ellenség ellen harcolnak és a munkásokkal együtt, a munkások vezetésével építik az új életet." Sztálin elvtárs meghatározásai a mi államunkra és kormányunkra is pontról pontra érvényesek. Az, hogy a proletárdiktatúra előnyösebb a dolgozó parasztság számára, mint a földbirtokosok és a nagytőkések diktatúrája volt, minden magyarázat nélkül világos dolog. De nc-m ily világos sokak előtt, hogy előnyösebb-e, mint a munkás-paraszt demokratikus diktatúra volt? A parasztság zöme számára, a dolgozó parasztok számára sokkal előnyösebb. (Ha a dolgok lényegét akarjuk megállapítani, el kell tekintenünk az elmúlt években elkövetett hibáktól, amelyeket pártunk elítélt és sikeresen felszámolt, illetve a még megmaradt hiányosságokat kiküszöböli.) A munkás-paraszt demokratikus diktatúra ideién a társadalom gazdasági rendje alapiában véve a kapitalista rend volt. B amig a kapitalista alap megmarad addig mindig megvan a veszélye a kapitalizmus megerősödésének és a földesurak visszatérésének. Ez pedig a parasztság zömének nyomorba döntésével járna együtt. A

PROLETÁRDIKTATÚRÁBAN a munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben felszámolja ezt az alapot és új. szocialista alapot hoz létre, ami a dolgozó parasztság további felemelkedését hozza macával. A munkás-oaraszt demokratikus diktatúra idején a kulákság és a városi burzsoázia egy részének a hatalomban való részesedése korlátozta nemcsak a munkásosztály érdekeinek érvényesítését, hanem a dolgozó parasztság érdekeinek teljes érvényesülését is. A proletárdiktatúrában ezzel szemben a dolgozó parasztság alapvető érdekei teljesen kifejezésre jutnak. A proletárdiktatúra a kulákokat korlátozza. Az összehasonlítást még tovább lehetne folytatni. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége a legfontosabb biztositéka annak, hogy nem kerekedhet felül Magyarországon még egyszer a kapitalisták, nagybirtokosok és kulákok rendje; valamint annak, hogy befejezzük az új társadalmi rend, a szocializmus alapjainak lerakását. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége szavatolja azt, hogy a dolgozó nép életszínvonala állandóan emelkedik és emelkedni fog, tehát, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye mind következetesebben és átfogóbban érvényesülni fog társadalmunkban. A munkásosztály és a dolgozó parasztiság szövetsége a legfontosabb belső biztositéka hazánk függetlenségének és a béke megvédelmezésének; Természetesen a proletárdiktatúra további következetes megerősítése nem merül ki a munkásparaszt szövetség megszilárdításában. A dolgozó parasztságon túlmenően az összes becsületes dolgozót tömöríteni kell a munkásosztály köré. A széles, nemzeti egységen a munkás-paraszt szövetségnél mi többet értünk. Ezt a kongresszus azért is hangsúlyozta, mert a parasztságon kívüli kispolgári dolgozó tömegek megnyerését az elmúlt években nagvon elhanyagoltuk. Ezért hívja fel a kongresszus az új népfront megteremtésével kapcsolatban is e tömegek megnyerésére a figyelmet. De a nemzeti egység kiszélesítéséhez is a munkás-paraszt szövetség megszilárdításán keresztül vezet az út. Az új néDfront is arra szolgál elsősorban, hogv rajta keresztül a munkásosztálv politikailag még több oldalról átfoaia a dolgozó narasztságot és aktivizália a feilődésünk által elénk állított feladatok megoldására; A proletárdiktatúra és a proletárdiktatúra alapja további következetes megszilárdításának, a széles nemzeti összefogásnak, s általában az új szakasz megvalósításának elengedhetetlen feltétele — amint ezt Rákosi elvtárs mondotta a Központi Vezetőség beszámolójában — hogy államunkat, népünket erős, egységes marxistaleninista párt vezesse. A munkásosztály és a parasztság szövetsége — amint ezt Lenin elvtárs tanítja — „különös formája az osztályszövetségnck". Olyan szövetség, amelyben a munkásosztályé a vezetőszerep. Vj IN ALAPSZIK a munkásosztály vezetőszerepe és mit értünk azon, hogy a munkásosztály vezeti a parasztságot? A munkásosztály vezetőszerepe elsősorban a munkásosztálynak a társadalom gazdasági rendjében elfoglalt szerepén nyugszik. Gazdasági és társadalmi helyzeténél fogva a proletáriátus a iegforradal mibb osztály minden forradalmi osztály közül; A szocializmus építése idején a munkásosztály vezetőszerepe a legdöntőbb termelési eszközök szocialista tulajdonán, a hatalom egyedüli birtoklásán, szervezettségének, kultúráltságának, politikai öntudatának és egységének a megnövekedésén nyugszik, valamint azon, hogy nagyobb lesz a munkásosztály pártjának a nem-proletár dolgozó tömegekre gyakoiolt eszmei befolyása. Azon, hogy a munkásosztály vezeti a dolgozó parasztságot, a szocializmus építése időszakában azt értjük, hogy a dolgozó parasztság elfogadja a szocializmus építésének célkitűzéseit, vagyis a proletárdiktatúra prograrnmját, amit a párt fogalmaz meg. A vezetés módszere nem a parancsolgatás. Ezzel nem tudjuk elfogadtatni a dolgozó parasztsággal céljainkat, csak meggyőző nevelőmunkáva), amelyet minden területen kell folytatni: gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Ez a nevelőmunka harc az ellenséges befolvás és a kispolgári nézetek, szokások ellen. „A proletariátus diktatúrája alatt a parasztok és kistermelők millióit, az akalrvazottak, hivatalnokok, polgári intellektuelek százezreit kell átképezni, valamennyiüket a proletárállamnak és a proletárvezetésnek kell alávetni, le kell bennük győzni a burzsoá szokásokat és hagyományokat" — tanítja Lenin elvtárs. Ennek a nevelőmunkának a legjobb eszköze a példa. A szó önmagában keveset ér, ha nem támasztja alá a dolgozó paraszti tömegek gyakorlati tapasztalata. A dolgozó parasztsághoz nem szabad fölényesen, hetvenkedöen közeledni, hanem úgy, mint „egyenlő az egyenlőhöz" — amint ezt Sztálin elvtárs a párttagok és a pártonkívüliek leghelyesebb viszonyára mondja. A munkásosztály és a dolgozó parasztság kapcsolatára is ez áll. Bizalommal, megbecsüléssel kell lennie a dolgozó parasztsághoz annak, aki hasonló bizalmat és megbecsülést kíván. A bizalom légkörének növelése a legfontosabb — a munkás-paraszt szövetség, a munkásosztály vezetőszerepének további következetes megszilárdítása szempontjából. Ezt szolgálják az új szakasz intézkedései is. A dolgozó parasztságnak a munkásosztály és a párt iránti bizalmát már eddig is jelentős mértékben fokozták azok az erélyes és gyors intézkedések, amiket pártunk határozatai nyomán kormányunk az elmúlt évben a begyűjtésben, az adókivetésben, a szövetkezetfejlesztésben és a dolgozókkal való bánásmód terén elkövetett hibák kijavítására hozott. Ezt szolgálja a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat és a termelőszövetkezeteknek nyújtott fokozott segítség is. Ezt segítik elő a város és a falu árukapcsolatait megkönnyítő intézkedések. Ezt célozza tanácsrendszerünk hibáinak kijavítása, a dolgozó parasztság fokozottabb bevonása az államhatalom gyakorlásába és aktivizálása az új népfront segítségével. C OKAN VOLTAK, különösen ^ az új szakasz elején, akik nem értették az új szakasz politikájának jellegét, egyesek pedig ellenséges szándékból tudatosan félremagyarázták ezt, hogy zavart keltsenek. Voltak olyan hangok, hogy az új szakasz a munkásosztály vezetőszerepének felszámolását kell, hogy jelentse; hogy ezután veszni hagyjuk a termelőszövetkezeti mozgalmat, stb. Állították ugyanezt „balról" is — támadva emiatt pártunk politikáját. Ezek a nézetek gyakorlati hibák formájában is megmutatkoztak. Nem voltak elég éberek a kulákság hirtelen felfokozódott aknamunkájával szemben. Az állami kötelezettségek teljesítésének megkövetelését sokan az új szakasz politikájával ellenkező dolognak fogták fel, pedig a munkás-paraszt szövetség kölcsönösségét itt is érvényesíteni kell, A munkásosztálynak is segítséget kell nyújtania a mezőgazdasági termeléshez, de a parasztságnak is eleget kell tennie a kötelességének. Nekünk mind a jobboldali, mind a baloldali elhajlások elleni harcban érvényre kell juttatni az új szakasz politikáját. Az új szakasz, politikája — azáltal, hogy megszilárdítja a bizalmat a munkásosztály és a dolgozó parasztság között — megnöveli a munkásosztály és a párt vezetőszerepét, tovább szilárdítja a proletárdiktatúrát, a munkásosztály államhatalmát. Ezzel pedig az eddiginél még nagyobb győzelemnek vetjük meg az alapját. Az új szakasz politikája tehát munkás politika, szocializmust építő politika, a párt egyedül helyes politikája a szocializmus építésének jelenlegi körülményei között. Eredménye az lesz, hogy az egész dolgozó parasztság fel fogja ismerni a mezőgazdaság szocialista útjának helyességét, rálép erre, 6 így lerakjuk a szocializmus alapjait a mezőgazdaságban is. |Y| I A HIVATÁSA tehát a munkás-paraszt szövetségnek a szocializmus építésének időszakában? „A munkás-paraszt szövetség — amint ezt Nagy Imre elvtárs meghatározta — egyrészt harcos erő, amely hivatva van a kapitalista elemek leküzdésére, másrészt építő erő, amely ezzel egyidőben hivatva van a szocializmus alapjainak lerakására." Milyen tipikus elhajlásokat keli kiküszöbölnünk a dolgozó parasztsággal való szövetség értelmezésében? Elsősorban azokat a szektáns nézeteket, amelyek a dolgozó parasztsággal való szövetséget a szegényparasztságra és a tsz-parasztságra szűkítik le. s nem látják, vagy nem ismerik el a középparasztsággal való szövetség óriási jelentőségét. Fel kell számolnuns azoknak a nézeteknek a maradványait, amelyek megkülönböztető politikát akarnak alkalmazni a termelő* kezeti parasztságon belül, ••» termelőszövetkezetek volt szegényparaszti és volt középparaszt1 tagjai között — a volt középparasztok rovására. Fel kell lépnönk azok ellen a nézetek ellen, amelyek a szegényparasztságot már nem tekintik a munkásosztály szilárd támaszának, s fokozott támogatását mellőzhetőnek tartják. S végül, le kell lepleznünk azt a kuiáktámogató politikát ls, amelyik fel akarja adni a kulákság korlátozásának politikáját. Nem szabad eltúlozni falun a tőkés veszélyt, de nem szabad szemet húnynl a tőkés elemek támadásai felett sem.A termelőszövetkezeti parasztsággal nálunk is egy újtípusú, szocialista parasztosztály kezd n egjelenni falun. A szocialista munkásosztály ér termelőszövetkezeti parasztság már nem a régi értelemben vett osztályok. Szövetségük is újfajta szövetség csírája; Ebből mindinkább eltűnnek a munkásosztály és az egyénileg dolgozó parasztság szövetségén belül még meglévő — bár nem alapvető — ellentétek is. Az új szövetségnek ma még főleg az a szerepe, hogy szilárdítja a most még főszerepet játszó szövetségen belül a munkásosztály falusi támaszát, a szegényparasztságot. De amikor majd a dolgozó parasztság túlnyomó többsége belép a szövetkezetbe, ez az új szövetség veszi át a régi helyét, a régi pedig lassanként önmagától elveszti érvényességét. * A szocialista munkásosztály és a kialakulóban levő szocialista parasztság már a születőben levő új, szocialista nemzet pillérei. Szövetségük szerepének megnövekedésével pedig ez a szövetség válik a proletárdiktatúra alapjává. Ez az új szövetség válik azután majd a kommunizmus építésének egyik mozgatóerejévé. Simon Péter, a Pártfőiskola tanára. (Megjelent a Propagandista 1954. június—júliusi számában,) HIRE K A halausnő Ugyanolyan egyenruhát visel mint a többi villamnskalauznő, fiatal és vidám. 'Csütörtökön fél 11 körül o Fodortelep felé induló villamos mellett állt, barátaival, munkatársaival vidáman beszélgetett. Várta villamosának indulását, * Az újszegedi villamos is beérkezett közben. — No még ezeket az utasokat megvárjuk, azután indulunk, — jzóít a kocsivezető órájára nézve. Az Újszeged felöl érkező utao/t futottak a Fodor-telep felé induló villamoshoz, hogy le ne maradjanak, és a futás közben nem vették észre, hogy bizonytalanul lépkedve, fehér bottal a kezében egy idős asszony igyekszik a villamoshoz. De a kalauznő észrevette, a vak aszszonyt, elé szaladt cs féltő gondoskodással vezette a kocsiig. — Tessék vigyázni, két lépcső van, figyelmeztette a nemlátó asszonyt. Felsegítette a villamosra, azután ö maga is fürgén felugrott, csengetett, A villamos elindult. — Kétnapos különvonat indul augusztus 20-án Aggtelekre és Miskolcra. Részvételi jegy teljes ellátással Miskolcra 100, Aggtelekre 186 forint személyenként. Jelentkezni lehet augusztus 13-ig az IBUSZ-nál, Klauzál-tér 2. szám alatt. — A Balatoni Hajózási Vállalat Hajóállomása augusztus 8-án, vasárnap sétahajót indít két járatban. Az első Járat délután fél 4 órakor, a második járat délután negyed 6 órakor indul. A viteldíj személyenként 4 forint. — A 82. számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói 13,610 forintot gyűjtöttek az árvízkárosultak ré-. szére. A vállalat gépkocsivezetői személyesen is résztvettek a mentési munkálatokban Győr, Buja és Mohács környékén és nem egy közülük példamutatásával, helytállásával elismerést szerzett. Kitűntek Puskás András, Száraz Sándor, Bencsik Károly, Pataki István és Vass Imre gépkocsivezető elvtárisak, Losonczi István,