Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-08 / 187. szám

öflMGGYIIRORSZAG A francia munkásosztály támogat minden olyan lépést, amely előrehaladást jelent a nemzeti felemelkedés útján A francia nemzetgyűlés vitája a kormány gazdasági programmjáról VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTUS 8. Párizs (MTI). A francia nemzet­gyűlés pénteken este folytatta a kormány gazdasági programmjá­nak megvitatását. A vita során szá­mos felszólalás hangzott el. Leroy-Ladurie (független) a katonai kiadások csökkentése ellen foglalt állást és az észak­afrikai területek „megvédelme­zésének" szükségességét han­goztatta. Paul Reynaud a pénzügyi bizott­ság elnöke, a francia reakció egyik hírhedt képviselője, a „szigorú pénzügyi takarékoskodás" szüksé­gességét hangsúlyozta és arra hívta fel a kormányt, hogy ne riadjon vissza népszerűtlen intézkedések megtételétől sem. Majd az „euró­pai védelmi közösség" problémájá­ra tért át s ezzel kapcsolatban azt vetette Mendes-France szemére, hogy a „kocsit a ló elé fogta", ameny­nyiben az ..európai védelmi kö­zösség" ratifikálása előtt akar­ja jóváhagyatni gazdasági ter­veit. Mendes-France miniszterelnök Paul Reynaudnak válaszolva, igye­kezett megnyugtatni a reakciós képviselőt, hangsúlyozva, nem kell félniök attól, hogy a kormány „azonnal mindent gyökeresen át­alakít". André Maurice (radikális) he­lyeselte a kormány terveit, de an­nak az aggodalmának adott kife­jezést, hogv azok kedvezőtlen visszhangot Augusztus 20-án kezdődik oz Oiéves Tervkö'csön kilencedik sorsolása Az ötéves Tervkölcsön- négy na­pig tartó ki'encedik sorsolása al­kotmányunk ünnepén, augusztus 20-án délelőtt 9.30-kor kezdődik a margits. 'geti szabadtéri színpadon A sorsolás délután 15—20 óra kö­zött a Zeneművészeti Főiskola nagytermében folytatódik és ugyanott ér véget augusztus 23-án délután 17.30-kor. A sorsoláson 76.600 kötvényt húznak ki, több mint 30 millió fo­rint nyereménnyel és 415.300 köt­vényt törlesztéssel, csaknem 80 miliió forint értékben. kelthetnek a dolgozók körében és javasolta, olymódon fogal­mazzák meg a programmterve­zetet, hogy az nagyobb bizal­mat keltsen. Leenhardt képviselő, a szocialis­ta képviselőcsoport nevében beje­lentette, hogy a szocialisták meg­szavazzák a kormány által kéit különleges felhatalmazást. Pierre Menier haladó képviselő hangsúlyozta, hogy a kormánynak a dolgozók leg­sürgősebb követeléseinek kielé­gítésével kellene hozzáfognia a gazdasági helyzet megjavítá­sához. Több felszólalás után Pronteau kommunista képviselő szólalt fel. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a kormányprogremmban van­nak jószóndékú tervek, mint az ország gazdasági és pénzügyi füg­getlenségének visszaszerzése, az életszínvonal felemelése stb. Hang­súlyozta, az ország megérti, hogy egyik napról a másikra nem javulhat meg gyökeresen a helyzet s hogy Mendes-Francenak igaza van abban is, hogy az ország felemelkedése politikai előfelté­telektől függ. Pronteau ezután hangsúlyozta: a francia munkásosztály nemcsak azért kívánja legsürgősebben kö­veteléseinek kielégítését, hogy sé­relmeire azonnali orvoslást nver­jen, hanem azért is, hogy ezáltal létrejöjjönek a nemzeti felemelke­dés megvalósulását lehetővé tevő legfontosabb eszközök: a vásárló­erő növekedése és a belső piac ki­szélesedése. Rámutatott továbbá azokra a ve­szélyekre, amelyekkel a kormány által kért rendkívüli felhatalmazás jár. majd végül hangsúlyozta, hogv a francia munkásosztály támogat minden olyan lépést, amely előre­haladást jelent a nemzeti felemel­kedés útján. Rövid külpolitikai hírek Dulles nyilatkozata a délkeletázsiai paktumról (MTI) John Voster Dulles ame­rikai külügyminiszter a szenátus hitelügyi bizottsága előtt nyilatko­zatot tett, amelynek során újból vázolta az agresszív délkeletázsia) paktum tervét. Dulles arról be­szélt, hogy „a szövetségeséknek „gátat" kell emelniök Vietnam körül és meg kellene vonniok egy ' védelmi vonalat, amellyel kap­csolatban kijelenthetjük, hogy e vonal átlépését olyasvalami­nek fogjuk tekinteni, amire reagálni fogunk". Dulles elgondolása szerint a „vé­delmi vonal" Burma. Laosz és Kambodzsa államokat, valamint a 17. szélességi körtől délre Vietna­mot foglalná magába. E vonal megvédésének feladata a tervezett ' délkeletázsiai szervezetre hárulna. Hanoi (MTI). A francia hatósá­gok beismerik — írja az AFP —, hogy a vietnami bábkormány és a hanoi város hatóságainál: erőfeszí­tése ellenére a város lakossága nem akar áttelepülni Dél-Vietnamba. A jelentések szerint a város csaknem 400.000 lakosa közül eddig alig 16.000-en jelentették be áttelepülési szándékukat. * Tel Aviv (TASZSZ). Befejezte munkáját az Izraeli Kommunista Párt központi bizottságának ülése, amelyen megvitatták a legutóbbi hónapok fontos nemzetközi esemé­nyeit. Hazug az a propaganda — emeli ki az ülés —. amely szerint Izrael biztonságát az amerikai és az an­gol szuronyok fogják megerősíteni. Ez a propaganda elő akarja készí­teni a talajt az imperialista erok Izraelbe való katonai behatolása számára és ahhoz, hogy izraeli te­rületen külföldi katonai támasz­pontokat létesitsenck s Izraelt be­kapcslják az agresszív tömbbe. -k (MTI) A görög, török és jugo­szláv külügyminiszter pénteken megkezdte tanácskozásait a jugo­szláviai Bledben. Megegyeztek az értekezlet tárgysorozatában és szak­értői bizottságot neveztek ki a há­rom ország közötti katonai szövet­ségi szerződés megszövegezésére. A londoni rádió jelentése szerint a katonai szerződés aláírására hét­főn kerül sor. * Colombó (MTI) Az AP amerikai hírügynökség, megbízható hírfor­rásra hivatkozva azt a hírt közli, hogy az 5 úgynevezett Colombó ál­lam. (India, Indonézia. Pakisztán, Ceylon és Burma) augusztus 20-a és 27-e között tartja meg újabb ér­tekezletét Rangunban. Az értekezlet megtartását Kote­lavela ceyloni miniszterelnök kez­deményezte, aki azt javasolta, hogy az értekezlet vitassa meg a délkc­lelázsiai egyezmény tervét. Miután 3 Colombó-állam már' hivatalosan visszautasította, hogy résztvegyen a szeptember elejére a Fülöp-szigetekre összehívott és a délkeletázsiai egyezményhez való csatlakozásról szóló értekezleten, politikai körökben úgy vélik, hogy az öt Colombó-állam Rangunban megtartandó értekezletén közös irányvonalat készülnek kidolgozni ebben a kérdésben. k Delhi (TASZSZ). Mint a Press Trust of India hírügynökség je­lenti, a Nagar-Haveli portugál gyarmaton körülbelül 50 falu fel­szabadult az idegen uralom alól. A falvak többségében a hatalom a helyi végrehajtó szervek kezébe ment át. fl miniszier'antas ha'árczala az auguszius 22-1 pihenőnap áthalyezéséről A minisztertanács a dolgozók pi­henése érdekében augusztus 2I-ét pihenőnappá, augusztus 22-ét ren­des munkanappá nyilvánította. Augusztus 19-én az egy műszak­ban dolgozó üzemeknél és intézmé­nyeknél a szombati napra megál­lapított munkaidőt kell alkalmazni. A két és hárem műszakban dol­gozó üzemekre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve végrehaj­tási utasításának hatvanegyedik paragrafusa (1) bekezdésében meg­határozottak szerint keli eljárni. fl Szo/ieiunió minisztertanácsa hatálytalanította a németországi szovjet katonai igazgatás és szovjet eilenűrzöbizoitság 1945-től 1353-ig kiadott parancsait Moszkva (TASZSZ) Azzal kap­csolatban, hogy a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaság­gal ugyanolyan viszonyt létesített, mint más szuverén államokkal, to­vábbá a Szovjetunió kormánya és az NDK kormánya között az utób­bi időben e kérdéssel kapcsolatban lefolyt eszmecserének megfelelően, a szovjet kormány elhatározta, hogy hatálytalanítja mindazokat a parancsokat és rendelkezéseket, amelyeket a németországi szov­jet katonai igazgatás és szovjet ellenőrző bizottság adott ki 1945-tól 1953-ig, olyan kérdésekre vonatkozóan, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális életét érintik. Ennek során a szovjet kormány tudomásul veszi az NDK kormá­nyának nyilatkozatát arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megtartja azokat a kötelezettsége­ket, amelyek a Németország békés és demokratikus úton való fejlődéi sével kapcsolatos négyhatalmi egyezményekből kifolyóan hárul* nak rá. Az indokínai fegyverszüneti semleges ellenőrző bizottság közleménye Delhi (TASZSZ) A delhi rádió jelentése szerint az indokínai fegy­verszüneti semleges ellenőrző bi­zottság augusztus hatodikán közle­ményt adott ki, amelyben kifejti a vietnami, laoszi és kambodzsai bi­zottságok munkájának elveit: Augusztus hetedikén a semleges ellenőrző bizottság három államá­nak — Indiának, Kanadának és Lengyelországnak — képviselői el­utaznak Delhiből Hanoiba, Vientia­neva és Pnom-Pcnhbe. A semleges ellenőrző bizottság clsö csoportja készíti elő a fel­tételeket az indokínai három fegyverszüneti ellenőrző bizott­ság munkájához. A közlemény a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, Francia* ország, Laosz és Kambodzsa kül­döttei ígéretet tettek: támogatni fogjak a bizottság munkáját és együttműködnek majd az indokínai fegyverszüneti semleges ellenőrző bizottsággal. A közlemény befejező rámutat arra. hogy az fegyverszüneti semleges bizottság munkájában három állam képviselőinek előze* tes tanácskozásai a kölcsönös meg­értés és barátság jegyében folytak le s a határozatokat egyhangúlag hozták. részében indokínai ellenőrző résztvevő Pusztamérgesen befejeződött a cséplés Pusztamérgesen a dolgozó parasz- ,lés- Pusztamérges határában szóm­tól: igyekeztek a hordással és ez- ~ tegnap - befejeződött a , . . , , „ , , , dolgozó parasztok gabonajanak az ért is gyorsan haladhatott a csép- | elcséplése. Magyarország részvétele az ENSZ európai gazdasági bizottságában Az ENSZ gazdasági és társadal- | való felvételét az európai gazdasá­mi tanácsának legutóbbi genfi gi bizottságba, ülésszakán a Szovjetunió képvise­lői javasolták, hogy az eddig az európai gazdasági bizottságban szavazati joggal nem rendelkező Magyarországot, Romániát, Bulgá­riát és Albániát vegyék fel a bi­zottság teljesjogú tagjainak sorába. A gazdasági és társadalmi tanács úgy döntött, hogy a határozati ja­vaslat megvitatását elhalasztja. A Magyar Népköztársaság kez­dettől fogva tevékenyen résztvesz és következetes békepolitikájához híven továbbra ls részt kíván ven­ni az európai gazdasági bizottság munkájában, hogy hozzájáruljon az európai államok gazdasági kap­csolatainak megerősítéséhez. Saj­nálatos, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezetében vannak olyan körök, amelyek számára mást je­lent a szó és a tett és az ENSZ alapelveivel ellentétben elodázzák Magyarország teljesjogú tagként Az árvízkárosullak részére folyó gyűjtés eddigi eredménye Az árvízkárosultak megsegítésére folyó pénzgyüjtés eredménye au­gusztus 6-án estig megyénkint a következőképpen alakult: Baranya. 291.260, Bács-Kiskun 482.473, Békés 666.572, Borsod­Abaúj-Zemplén 1 643 226, Csongrád 849.503, Fejér 544.743, Győr-Sopron 647.194, Hajdú-Bihar 656368, He­ves 505.672, Komárom 589.688, Nóg­rád 705.172, Test 595.550, Somogy 433.240, Szabolcs-Szatmár 138.154, Szolnok 556.219, Tolna 232.453, Vas 562.360, Veszprém 909.372, Zala 328 050, Budapest 9,742.110. A pénzgyüjtés eredménye au­gusztus 7-én dclig 24,953.600 forint, AtHee ás Bevan hélfSn u'azík a Kínai Népköztársaságba (MTI) A Reuter londoni jelenté­se szerint Attlee, a Brit Munkás­párt vezetője, Bevan, a párt úgy­nevezett balszárnyának vezetője, és más vezető munkáspárti funkcioná­riusok hétfőn utaznak el London­ból, hogy baráti látogatást tegye­nek a Kínai Népköztársaságban. Hír szerint a küldöttség néhány napra megszakítja útját Moszká­ban. Sütőipari tanutók jelentkezése Azok a vidéki ós fővárosi fiúk, lányok, akik elvégezték az Altalá­nos iskola VIII. osztályát, jelent­kezhetnek sütőipari tanulónak. Az Iskola időtartama két óv. Ez alatt a tanulók lakást, munkaruhát, tan­könyvet. írószort knpnak. Ezenki­vül fizetésben is részesülnek. Az iskola vezetősége gondoskodik szó­rakozásukról is. Szabad idejükben színházba, moziba, hangversenyre járnak. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásbnn az élelmiszeripari ta­nuló iskola igazgatójánál (Buda­pest, XX. Dózsa György-út 13.) is­kolai ég orvosi biiouyítváJinyal, NEMZETKOZI SZEMLE Angol-egyiptomi egyezmény a Szuezi csatornáról Amikor Lesseps Ferdinánd, ez a zseniális francia mérnök es pana­mista a mult század derekán meg­építette a Szuczi-csatornát, aligha gondolta, hogy valaha nagyhatal-, inak versengenek majd e fontos víziútért. Pedig így történt. A csa­tornát, amely kezdetben francia birtok volt, pénzügyi és diplomá­ciai manőverekkel csakhamar meg­kaparították az angolok, s egészen eddig úgyszólván háborítatlanul birtokolták. A Szuezi-csatorna Egyiptom területen halad keresz­tül, ezért már huzamos idő óta kö­vetelte Egyiptom is, hogy birtoká­ba vehesse, kérése azonban mind mostanáig határozott elutasításra talált. Pcd'g — hogy csak a máso­dik világháború utáni időket néz­zük — úgyszólván 1945 óta foly­tatnak különböző formákban angol­egyiptomi tárgyalásokat a csatorna­övezet átadásáról, végül is alig néhány napja, július 27-én szüle­lett meg az a szerződés, amelynek értelmében Ecviptom visszanyeri a csatorna tulajdonjogát. S tegyük hozzá: Anglia nem azért ment bele ebbe a megoldásba, mintha mesz­szemenően elismerné hajdani gyar­matának jogait. Máshonnan fűi a szél — az Atlanti-óceánon túlról, onnan, ahol az Egvesült Államok terjeszkedési terveit agyalják ki. Mert iópár esztendeje Amerika is i -'határozta, hogv kiveti hálóját erre a fontos viziútra, ' A marakodás érthető. Hiszen a Szuezi csatorna, amely a Földközi­tengert kapcsolja össze az Indiai­óceánba torkoló Vörös-tengerrel, biztosítja Európa és a Közel-Kelet közvetlen vízi összeköttetését Ke­let-Afrikával és Dél-Ázsiával. Fek­véséből következik, hogy a Szuczi­csatorna nemcsak fontos kereske­delmi útvonal, hanem egyben je­lentős stratégiai pont is, ahonnan hatalmas területeket lehet ellenőr­zés alatt tartani. Ezcrt építették ki az angolok erős katonai bázissá a csatorna övezetét. Július 27-én tehát 7 évi időtar­tamra megkötöttek a szerződést, amelynek értelmében az angolok 20 hónapon belül kötelesek kivon­ni csapataikat a csatornaövczetből. Ugyanakkor azonban az egyez­mény bizonyos cikkelyei előírják, hogy ,.ha valamely arab országot, vagy Törökországot fegyveres tá­madás éri, a támaszpontot ismét Nagy-Britannia rendelkezésére bo­csátják." Továbbá az is bennfog­laltatik. hogy a csatorna berendezé­se és a támaszpontok polgáriruhás angol „szakértők" ellenőrzése alatt állnak maid. Ez azt mutatja, hogy a szerződés korántsem jelent 100 szá­zalékos megoldást Egyiptom szá­mára, S hogy mennyire nem. azt a továbhi fejlemények ir bizonyítják, Félő tehát, hogv a Szuezi-csator­na korántsem azokat a célokat szolgálja majd, amelyeket az egyip­tomi nép szeretne. A jelek azt mu­tatják, hogy Anglia és Amerika az „engedékenységgel" be akarja édes­getni Egyiptomot a tervezett Uö­zéplieleti katonai szövetségbe. Az ilyen tervek kiagyalói azonban megfeledkeznek arról, hogy az egyiptomi nép a jövőben sem szün­teti be a harcot jogos tulajdonának megszerzéséért, és tovább küzd a gyarmatosítók kiűzéséért, bármi­lyen lobogó alatt is próbá'ják meg­vetni lábukat Egyiptom földjén. A tuniszi reformok Július 31-én ünnepélyes aktus színhelye volt .a tuniszi bej fényc­sen feldíszített palotája. Mendes­Francé francia miniszterelnök nyi­latkozatot olvasott itt fel kormá­nya nevében. Eszerint Franciaor­szág hajlandó teljes belpolitikai önkormányzatot adni Tunisznak, amelyet háromnegyed évszázada gyarmatként kezel. Tunisz ilyen­formán megkaoia a „belső szuvere­nitással együtt járó jogokat" is, s lehetővé válik, hogy kizárólag tu­nisziakból álló kormány kerüljön az ország élére. Mindez hatalmos vá'tozást jelent, ha tekintetbe vcsz­sziik. hogy a tunisziaknak eddig egyáltalán nem volt ingük bele­avatkozni a kormányzásba, s az fia vek irányítását a. Párizsból di­rigált francia főhelytartó végezte. A reformok gyors bevezetése kétségtelenül meglepő tény volt, s eltér a francia kormányok edd'gi gyarmatpolitikájától. Hozzá kell azonban tenni, hogy e reformok ko­rántsem a francia uralkodó körök áldozatkészségét bizonyít :ák A tal támogatott tuniszi nép harca vivta ki. « Ezt az igazságot az eddigi fran­cia kormányok nem tudták felis­merni. A francia burzsoáziának Mendes-France miniszterelnök ál­tal képviselt körei ellenben — amint az a genfi értekezleten bebi­zonyosodott — kezdik felismerni az idők törvényét. Mendes-France előtt két lehető­ség merült fel: Tobábbfolytatni a terrort és elveszteni Tuniszt, vagy engedékenyebbnek lenni, lemonda­ni egy sor előjogról és lia kevésbbá szoros pórázon is. de megőrizni Tu­niszt Franciaország számára. Men­des-France az utóbbi megoldást vá­lasztotta, s ennek elfogadtatása, még a kormányon belül sem volt könnyű. A jelentős tuniszi érde­keltségekkel rendelkező politiku­sok ..pártközi bizottságba" töraö­rii'tek Pinav-nek. a rosszemlékű volt min'szteretnöknek a vezetésé­vel és mar jóelőre nyilatkozatban ellenezték a reformokat. Fz arra enged következtetni, how a legszél­sőségesebb gyarmatosító nolltika hívei még heves vitákat robbanta­nak ki ebben a kérdésben a francia parlamentben. „A mcst meginduló tárgyalások csak akkor vezetnek sikerre, ha azonnal végetveinek minden el­nyomó intézkedésnek, ha általá­nos közkegyelemben részesítenek minden politikai elítéltet, beszün­tetik a folyamatban lévő bírósági eljárásokat, ha megszüntetnek min­den olyan intézkedést, amely kor­látozza a nemzeti mozgalmak ve­zetöinr* rzabadságát, ha végetvet­nek az osiromáilanotnak és ha változásokat a francia dolgozók ál- helyreállítják a szabadságjogokat.''

Next

/
Thumbnails
Contents