Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-07 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f A MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 186. SZAM | SZOMBAT, 1954 AUGUSZTUS 7. ARA: 50 FILLÉR A mórahalmi tanács — a termelőszövetkezetekért Nagy az érdeklődés Szegeden Novobáczky Sándor elvtárs genfi élménybeszámolója iránt A jobb kiszolgálásért verseny kezdődik a vendéglátó vállalat dolgozói között A vasutasnap ünnepségeinek • Avar lovastemetkezés Hódmezővásárhely határában Hogyan segítsük a postás kézbesítők munkáját? n tömegkönyvtárak felszabadulási versenye Hazánk felszabadulásának történelmi fordulóját nemcsak a termelésben résztvevő milliók ünneplik fokozott és jobb munkával, a munkaverseny kiszélesítésével: nemzeti függetlenségünk elnyerésének ünnepe a kultúra munkásaira is ösztönző erővel bír. Ezen a téren hasznos kezdeményezést vállalt a Népművelési Minisztérium Könyvtári és Ismeretterjesztő Főosztálya, amikor a márciusi Országos Könyvtáros Konferencia után a könyvtárosok részéről tömegesen érkező kívánságokat figyelembe véve, — melyek mind helyeselték, sőt sürgették a tömegkönyvtárak közötti versenyt, — megszervezte az ország széles tömegkönyvtár-hálózatának egészére kiterjedő felszabadulási versenyt. A verseny irányító és ellenőrző szerveként alakult Országos Versenybizottság május 7-i ülésének határozatai megteremtették azokat a feltételeket és formákat, amelyek a verseny sikeres lebonyolítását biztosítják. Ezen az ülésen, melyre a minisztérium, a Népkönyvtári Központ és a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának vezetőjén kívül az ország különböző típusú könyvtárainak legjobb dolgozóit hívta egybe, tisztázódtak azok a célkitűzések és feladatok, melyeknek a versenymozgalom keretén belüli megvalósítása nagymértékben hivatott az állami könyvtárhálózat munkája egészének megjavítására. A verseny eltér az eddigi szokványos módszerektől és tekintetbe véve a könyvtárak minőségi szolgáltatása színvonalának követelményeit, a fősúlyt a könyvtári munka rendszeres értékelésére, a színvonal emelésére, a jó módszerek felszínrehozására és széles körben való terjesztésére fekteti. Célja tehát nem elsősorban a mennyiségi mutatószámok emelése — bár ahol ilyen téren mutatkozik lemaradás, vagy hiányosság, ott természetesen erre is nagy súlyt kíván helyezni, — hanem az egész könyvtári munka fellendítése. A verseny megindulása óta tapasztalt eredmények azt bizonyítják, hogy máris széles társadalmi mozgalom alakult ki számos, elhanyagolt könyvtárunk megfelelő munkakörülményeinek a biztosítására. Ezek az eredmények csak úgy fejleszthetők tovább, ha a mozgalom országos jellegűvé válik és helyi tanácsaink minden lehető eszközzel segítik kulturális forradalmunk őrhelyeit, a könyvtárakat. Az eddiginél szilárdabb kapcsolatra van szükség a könyvtárak és tanácsok között, mert bebizonyosodott, hogy a tanácsok hatékony segítsége nélkül könyvtáraink nem fejlődhetnek. A verseny 1955 április 4-én zárul. Tömegkönyvtáraink négy kategóriában vesznek részt a versenyen: országos szinten a megyei könyvtárak, megyei szinten a járási, városi, önálló falusi könyvtárak, járási szinten a falusi népkönyvtárak, budapesti szinten a fővárosi kerületi könyvtárak. A versenymozgalommal kapcsolatban fontos feladat hárul tudományos könyvtárainkra is, melyek közvetlenül nem vesznek ugyan részt a versenyben, de módszertani, állandó szakmai segítségnyújtásuk révén a hibák feltárása és megszüntetése könynyebben megvalósul. A verseny első, úgynevezett felkészülési időszakában már sorra megalakultak a megyei versenybizottságok; az ő feladatuk lesz elbírálni a megyei és járási szinten versenyző könyvtárak nevezését és felajánlását. Az eddigi tapasztalatokból kiderült, hogy helyes és kívánatos volt a verseny megszervezése, mert könyvtáraink helyzetének általános megjavítása terén tennivaló bőven akad. A versenyszellem egészséges kialakulását tükrözi az Országos Versenybizottság legutóbbi tájékoztatója is, mely a könyvtárak munkájának fellendítésére és megjavítására, az adminisztratív intézkedések helyett a sokkal alkalmasabb módra, a személyes agitáció, a meggyőződésen alapuló propagandára hívja fel a figyelmet. A verseny erősíti s ahol arra szükség van, felébreszti könyvtárosainkban a hivatásszeretetet, ugyanakkor eredményesebbé teszi a könyvtár és az állami, társadalmi szervek kapcsolatát. A könyvtáros nem lehet bürokrata: feladatát csak a párt, a nép odaadó, hű fiaként láthatja el, aki állandóan tanul, hogy maga is nevelhessen, s aki csak úgy tudja megkedveltetni az irodalom és tudomány alkotásait, ha maga is szereti a könyvtári munkát s mindezzel együtt és ezért legjobban szereti az embert; Megyénkben több mint egy hónapja működik már a versenybizottság. Megalakulásakor tisztázta azt a feladatot, mely a megyei könyvtárhálózat működésének fokozott fellendítése és segítése, valamint a verseny lebonyolítása, népszerűsítése és ellenőrzése térén vár reá. Az eddigi tapasztalatok élénken mutatják azokat a teendőket, melyeket sürgősen teljesítenünk kell elhanyagolt állapotban lévő, kedvezőtlen körülmények közé került, vagy egyéb okok miatt rosszul működő könyvtáraink érdekében. Sajnálatos néhány olyan jelenség, mely a helyi tanácsi szervek közömbös magatartásáról tanúskodik. Ezeket a szerveket fel kell világosítanunk — és ez főleg a patronáló versenybizottsági tagok feladata — helytelen álláspontjukról. Meg kell változtatni azt a nemtörődömséget, mely itt-ott fellelhető még falusi népkönyvtáraink helyzetében, ahol a könyvtárt az illetékes szervek fölösleges tehernek, vagy szükséges rossznak érzik. Pedig könyvtáraink, könyvtárosaink a kultúrforradalom ügyének aktív segítői, lelkes szószólói, ök hivatottak közvetíteni a dolgozó tömegekhez a tudás forrását és fegyverét: a könyvet. Nélkülük, lelkes, jó munkájuk nélkül egyetlen község, falu vagy telepüiés sem képzelhető el szocialista hazánk építésének, kulturális fejlődésünknekmai állapotában. Világos, hogy a tömegkönyvtárak felszabadulási versenyének legfőbb célja és értelme a könyvtári munka belső színvonalának emelésén túl, vagy éppen arra támaszkodva, a könyvtárak további népszerűsítésén, a jó könyv megszerettetésén keresztül, dolgozó népünk növekvő kultúrigényének minél teljesebb kielégítése. Szeged könyvtáréletének szemszögéből tekintve fontos a Városi (Somogyi) Könyvtár és a Járási Könyvtár versenwállalásának, illetve felajánlásának teljesítése. A város nagy közkönyvtárának használhatóságát, a tömegek érdeklődésének, olvasási kedvének kielégítését bizonyára elősegíti majd — a korszerűbb katalógushálózat kiépítéséig is — az ajánlókatalógus határidőre vállalt elkészítése. Meg kelj mondanunk, hogv e munka biztosításának anvagi feltételeinél a Városi Tanács fokozottabb segítségére számítunk. A Járási Könyvtár pedig salát — és hálózatának immkáiát javítja meg katalógusainak kiegészítésével, tanyai könvvtárak létesítésével és a Szeged területén lévő üzemi és a gépállcmási anyagok leltározásával. Értsen Péter A Szegedi Fémipari és Finommechanikai Vállalat munkásai és az Alkotmány tsz tagjai készülnek augusztus 20.-Í baráti találkozójukra A gabona kalászba szökkent már, de még nem érett kasza alá, amikor a szegedi Alkotmány tsz aratógépét újjávarázsolva átadták a «vasasok» a szövetkezetieknek. Ünnepélyes percek voltak, amikor Nagy Sándor elvtárs, a tsz elnöke és másik két szövetkezeti tag átvette a Fémipari és Finommechanikai Vállalat udvarán a munkásoktól a gépet. Azóta napok, hetek múltak el. Learatták már a gabonát az Alkotmány mezőin is. Most a cséplő búg a szérűn. Készen lesznek nem soká ezzel a munkával is. Pezsgő az élet a vasipari üzemben, az Alkotmány tsz-ben is. Készülődnek augusztus 20-ra. A munkások hű barátai — de sokszor megmutatták már ezt — a dolgozó parasztoknak. S most a -vasasok" úgy határoztak, együtt ünneplik meg alkotmányunk születésnapját az Alkotmány tsz tagjaival. Mutatja ez is a munkás-paraszt szövetség tartalrtiát, nagyszerűségét. Vendégül hívják meg a szövetkezetieket. hogy közösen beszélgessenek el életről, munkáról és az esetleges gondokról. De Természetesen egyek lesznek a szórakozásban, vigasságban is. Készül már augusztus 20-ra a Fémipari és Finommechanikai Vállalat kultúrcsoportja — az egész üzem. A -vasasok" nemcsak az aratógépet javították ki a tsz-nek, segítenek másban is. Az Alkotmány tsz épülő tehénistállójához kapcsokat készítettek. Segítenek ezután is. Az Alkotmány tsz-ben is folyik a tervezgetés a munka után. Hogyan tehetik a legszebbé augusztus 20-át, életünk nagy napját. Csütörtökön á közgyűlésen is beszélgettek erről. El is határozták, hogy meghívják augusztus 20-i ünnepségükre a Fémipari és Finon*mechanikai Vállalat dolgozóinak képviselőit, Hajdú Dezső brigádját. Azt a brigádot, amelyik az aratógépüket kijavította. Szóval a tsz-ből is jönnek a vasipari vállalathoz, a vasipari vállalattól pedig a szövetkezetbe mennek. Az Alkotmány termelőszövetkezetben augusztus 20-a előtt 1 és félkiló búzát osztanak ki az elért munkaegységekre. Hadd süssenek a feleségek új búza lisztjéből készült kalácsot. Szeretnék azt is a szövetkezetiek, ha megkínálhatnák szeretett vendégeiket: az ipari munkásokat új búza lisztjéből készült kenyérrel, meg kaláccsal. Hetekkel ezelőtt, amikor a kijavított aratógépet átvette Nagy Sándor, a tsz elnöke, meg is ígérte: úgy dolgozunk, hogy elősegítsük, bőven jusson a munkások asztalára kenyér és kalács. S majd augusztus 20-án új kenyérrel is akarnak kedveskedni a vállalat munkásainak. Még összeülnek beszélgetni a munkások és a tsz-tagok képviselői augusztus 20 előtt. A cél: meghatározni a baráti találkozó részleteit, hiszen munkás és paraszt egyaránt ki akar tenni magáért. A Szegedi Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál esztergakések marnak a vasba, döngve csap le a kovácsműhelyben a gépikalapács. Hétköznap van, munka. Az Alkotmány tsz-ben a gépből zsákba ömlik a gabona — szorgoskodnak a tsz-tagok. S augusztus 20-án a jól végzett munka örömével vesznek részt a baráti találkozón, Az augusztus 20-i* verseny a szegedi üzemekben AUTÓKÖZLEKEDÉSI VALLALAT A 82. számú Autóközlekedési Vállalat műszaki telepén a műszaki dolgozók, szerelők és segédmunka, sok az augusztus 4-én megtartott röpgyülésen újabb felajánlásokat tettek augusztus 20 tiszteletére. A vállalat legidősebb szerelője, Barát Antal és Kovács János szerelök megfogadták, hogy a JT. 443. forgalmi rendszámú taxit augusztus 20 tiszteletére megjavítják. A szerelők ezenkívül egyöntetűen vál. lalták, hogy a 2-es számú szemlelemaradásukat augusztus 20 tiszteletére 70 százalékra teljesítik. Az autóbuszszerelő részleg Kasza Vendel elvtárssal az élen a 361. forgalmi rendszámú Chousson gyártmányú autóbuszt üzemképessé teszik az alkotmány ünnepére. Pusztai és Rakita autóbuszvezető elvtársak pedig az eddigi 15 százalékos üzemanyag megtakarításukat 18 százalékra emelik. Losonezi István. DÉMA CIPŐGYÁR A Délmagyarországi Cipőgyár dolgozói is lelkesen készülnek alkotmányunk ünnepének méltó köszöntésére. A szabászati üzemrósz július havi tervét 100 százalékos tervszerűség mellett 105.24 százalékra teljesítette. A tervezett négy százalékkal szemben 1.67 százalék volt az anyaghiba. Az üzemrész művezetője, Jávorka Gyula e hónapi jó munka eredményeként elnyerte a sztahánovista címet. Kiválóan dolgozott Egyedi Ilona, aki 160 százalékos teljesítményt ért el és ezzel elnyerte a kiváló dolgozó címet, A szabászat többi dolgozói is hozzájárultak jó munkájukkal az elért eredményekhez. Gera Antalné 125 százaiékot, Szóráth Andrásné felsőbőrszabász 127 százalékot teljesített és megtakarított 65 pár cipőnek való anyagot. Szűcs János 121 százalékot ért el és megtakarított 48 pár cipőnek való anyagot. Józsa László szintén 121 százalékot teljesített éis 16 pár cipőnek való anyagot takarított meg. Rácz István II. 115 százalékot ért el és 25 pár cipőnek való anyagot takarított meg. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a szabászat dolgozói a többtermelés mellett mind fokozottabb gondot fordítanak az anyag jobb kihasználására, arra, hogy a megadott anyagból minél több jóminőségű cipót adjanak népgazdaságunknak, dolgozó népünknek. Jó anyagkihasználásukkal elősegítik üzemünkben az önköltségcsökkentést is, tehát nemcsak több, hanem olcsóbb cipővel is biztosítják a dolgozók ellátását. Tóth Béla SZEGEDI RUHAGYÁR Pártunk III. kongresszusa feladatul jelölte meg üzemek, vállalatok számára az önköltség csökkentését is. Alkotmányunk ünnepére a Ruhagyárban minden üzemrész, igy a laboratórium dolgozói is az önköltség csökkentése érdekében vállalásokat tettek. A laboratóriumi dolgozók vállalták egyes termékeknél az anyag, hányad csökkentésével sokezer forintot takarítanak meg népgazdaságunknak. Az esőköpenyeknél és a vattaöltönyöknél egy-egy centiméter alapanyagot. A vattaöltönyök bélésanyagánál ezenkívül három centiméter anyagot takaríta'na.k meg. A megtakarított centiméterek lényegtelennek látszanak, de ezek a centiméterek forintértékben a harmadik negyedévben nem kevesebb, mint hatezer forintot, a negyedik negyedévben pedig kereken 164 ezer forint megtakarítást jelentenek. Az esököpeny anyaghányadának csökkentését június végén értékelték. Az eredmény 100 százalékos túlteljesítés volt. Az önköltség csökkontéséért tovább folyik a harc és alkotmányunk ünnepére bizonyára további szép sikereket érünk el. A munkában eddig is kimagasló, jó eredményeket ért el Poór Sándor, Szeles István, Dékány Imre, Kószó Imréné, Lakatos Dezső, Kenyeres József, Elekfalvi Ferenc ós Csanádi Sándor. Lőrinc z Lajos Szövetkezeti szakositásu technikumi képzés kezdődik az ősszel Az idén ősszel nyitja meg elsőízben kapuit a SZÖVOSZ makói, kecskeméti és szekszárdi szövetkezeti technikuma. Nappali tagozatukon kívül a levelező oktatás bevezetésével is segítik a szövetkezeti kereskedelem területén dolgozók szakmai képzését. A technikumi levelező oktatás négy év alatt a nappali tagozattal egyenértékű bizonyítványt ad. Az érettségi bizonyítványon kívül képesített könyvelői, alapfokú terv- és statisztikai, továbbá áruforgalmi képzettséget nyújt. A belkereskedelmi minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti, miskolci, nagykanizsai, debreceni, pécsi, soproni, szombathelyi, nyíregyházi közgazdasági technikumokban szövetkezeti levelező osztály nyílik. A jelentkezési határidő: augusztus 15. Új minisztériumokat létesítettek a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) A lapok közölték a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatait: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió Minisztertanácsának előterj esztésére a városi és falusi építkezések megjavítása érdekében megalakította a Szovjetunió szövetségi köztársasági városi és falusi építésügyi minisztériumát. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége szükségesnek tartotta az OSZSZSZK, az Ukrán SZSZK, a Bjelorusz SZSZK, az Üzbég SZSZK, a Kazah SZSZK, a Gruz SZSZK, az Azerbajdzsán SZSZK, a Moldva SZSZK, a Lett SZSZK, a Tádzsik SZSZK, az örmény SZSZK, a Turkmén SZSZK, az Észt SZSZK lakásépítési minisztériumainak, a Litván SZSZK építésügyi minisztériumának szövetségi köztársasági városi és falusi építésügyi minisztériummá való átszervezését és a Kirgiz SZSZK szövetségi-köztársasági városi és falusi építésügyi minisstériumánaX létrehozását. A Szovjetunió városi és falusi építésügyi miniszterévé Kozjulia Ivan Kornyilovicsot nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió Minisztertanácsának előterjesztésére megalakította a Szovjetunió közlekedési-építésügyi minisztériumát.