Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-28 / 203. szám

OELMBGYHRORSZÜG SZOMBAT, 1954 AUGUSZTUS 2%. R JÓ NÉPNEVELŐ í •— Mióta népnevelő? — Amióta párttag vagyok. 1945 éta. Erna Judeket, a berlini „J. V. Sztálin" villanykészülékek gyárá­nak dolgozóját jó népnevelőnek tartják, a dolgozók bizalommal fordulnak hozzá és szívesen fogad­ják tanácsait. Miért? A középkorú, nyíltarcú asszony 1938-ban került az üzembe, amely akkor még egy részvénytársaság tulajdonában volt Sok mindent látott, tapasztalt abban az időben s az ő élete sem volt jobb a többi kizsákmányolt dolgozó életénél. Ez vezette már akkor a párt felé. Amikor az ország felszabadult és az üzem a nép kezébe került, rög­tön felismerte, hogy most már • dolgozókon múlik, hogyan alakul további életük. Meg­értette: minél jobb eredményeket érnek el a termelésben, annál gyor­sabban emelkedik életszínvonaluk, annál könnyebb és szebb lesz éle­tük. Keményen munkához látott s magával ragadta a többieket is. Ki­váló munkájáért hamarosan meg­kapta az élmunkás-, majd az érde­mes élmunkás-jelvényt. Élete egyik felejthetetlen élménye, amikor Bie­rut elvtárs érdemei elismeréséül átnyújtotta neki, a német munkás­nőnek, a „Munka Zászlóvivője" lengyel kitüntetést. Erna Judek az egykori tekercse­lőnö ma osztályvezető. Ezen a poszton ugyanúgy helytáll, mint az üzem pártszervezetének vezetőségé­ben. A dolgozók mindig bizalom­mal fordulnak hozzá, mert Erna Judek jó népnevelő, aki minden kérdésről egyszerű szavakkal, ért­hetően és éppen ezért meggyőzően beszél. Amikor egyszer a munkások figye'­rr.etlenségből néhány transzformá­tort elrontottak, megmagyarázta, hogy az NDK a transzformátorok­ért élelmiszert és más cikkeket kap Lengyelországból. A dolgozók saját magukat károsítják meg. ha nem teljesítik az exporttervet. Megtörtént egyszef. hogy az egyik tekercselőnő az ellenséges propa­ganda befolyása alá került. Elha­nyagolta munkáját és rossz hangu­latot kezdett teremteni maga kö­rül. Ekkor Erna Judek barátian elbeszélgetett vele arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság­ban már magának dolgozik u munkás, az ő életét teszik kelle­messé az épülő kultúrpaloták, a bölcsődék, az üdülők. Persze, Ade­nauer és társai ellenséges szemmel nézik mindezt, mert a NDK-ba lá­togató dolgozók elviszik az új élet hírét Nyugat-Németországba is, ahol ilyesmiről álmodni sem mer­nek a dolgozók. A tekercselőnő so­kat gondolkozott e beszélgetés fö­lött s ma már az üzem egyik leg­jobb munkásnője. Erna Judek nemcsak tanácsot ad, hanem segít is. Az egyik munkásnő a háború fo­lyamán idegbajt kapott. Állapota szépen javult de még ma is ide­genkedik a gépektől. Erna Judek rendszerint olyan munkát ad neki, amelyet kézzel végezhet, s türelme­sen tanítgatja. Sok dolgozón segített már Erna Judek, mert megérti problémáikat. Igyekszik még jobban megismerni a dolgozókat, megmagyarázza a nehézségek okait és ahol lehet, se­gít. Ezért jó népnevelő, ezért for­dulnak hozzá mindig bizalommal. Heinz Fellenberg Franciaország a ratifikációs vita előtt Párizs (MTI) Az EVK híveinek táborában teljes fejveszettség ural­kodik és most végső kétségbeesé­sükben újabb mesterkedésekkel kí­sérleteznek. így Spaak belga kül­ügyminiszter csütörtökön -új ja­vaslatokat" juttatott el Mendes­France-hoz, amelyek szerinte al­kalmasak arra, hogy megkönnyít­sék az EVK ratifikálását a fran­cia nemzetgyűlésben. De Gaulle tábornok csütörtökön este nyilatkozatot tett, amelyben ismét határozottan állást foglalt az «európai védelmi közösség- ellen. Nyilatkozatában a többi között ki­jelentette: úgy látszik, hogy ma. tíz évvel a felszabadulás után ismét egy mély tömegmegmozdulás fogja megmenteni Franciaország füg­getlenségét. Ügy látszik, hogy a nemzet vissza­utasítása meghiúsítja az összees­küvést. amely meg akarja fosztani Franciaországot szuverénitásától, el akarja rabolni hadseregét ós el akarja választani tengerentúli te­rületeitől. De Gaulle hangsúlyozta, hogy Franciaországnak valóban fran­cia politikát kell folytatnia és a nemzetközi feszültség enyhí­tésére kell törekednie, aminek a harceszközök korlátozá­sában, s az atomfegyverek ellenőr­zés mellett való betiltásában kell megnyilvánulnia. Augusztus 26-án 14 francia köz­életi személyiség, köztük Paul Bas­tide volt miniszter, Edouard Her­riot, a francia nemzetgyűlés tiszte­letbeli elnöke, Weygand tábornok stb. — nyilatkozatot tett közzé az európai védelmi közösségről szólói szerződés ratifikálása ellen. A Le Monde közvéleménye sze­rint a Francia Unió főtanácsának külügyi bizottsága tizenegy szava­zattal kettő ellenében (három tar­tózkodott a szavazástól) a párizsi szerződés ratifikálása ellen foglalt állást u Ünnepség Párizsban ci felszabadulás 10. évfordulója alkalmából Augusztus 26-áu, a Párizs felsza­badulásának 10. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségek utolsó napján a Sztálingrád-béren liivatnlos ünnepséget tartottak. AB ünnepségen megjelent Emá­nuel Temple, a volt frontharco­sok ügyeinek minisztere. A „felszabadulás fájánál" Lafay párizsi polgármester rövid beszéd­ben méltatta a hitleri hódítók el­leni háborúban elesett hősök em­lékét. Csütörtök délután katonai dísz­szemle volt Párizsban. amelybon a katonai egységek mellett az e'­lenállási mozgalom szervezeteinek volt tagjai is résztvettek. Kifizették a százezer forintos főnyereményt Pénteken délelőtt Takács Nán­dor sztálinvárosi vas szerelő felvet­te az Országos Takarékpénztár Bu­dapest V. kerületi fiókjában az öt­éves Tervkölcsön kilencedik húzá­sának százezer forintos főnyeremé­nyét. A Takács-család terve, hogy a három évvel ezelőtt épített szoba­konyhás házukhoz még két szobát építenek, új bútort vásárolnak, hogy csinosabb legyen két gyer­mekük otthona. Ruha, szandál, mo­torkerékpár is kerül a nyeremény­ből, ötvenezer forintot pedig a ta­karékba tettek. Bz amerikaiak nem adnak vízumot az fimerikai Országos ^Diákszövetség kongresszusára meghivolt szovjet diákkiildött­ségnek Moszkva (TASZSZ) A Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának diákszekciója ezév júniusában az Amerikai Országos Diáitszövetség elnökének aláírásával meghívást kapott hogy küldjön szovjet diák­küldöttséget a szövetség VII. kon­gresszusára, amelyet augusztus 22—31-re tűztek ki. A Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottsága elfogadta a meghívást. Augusztus 5-én a szovjet diákkül­döttség tagjai részére ^ moszkvai amerikai nagykövetség útján vízu­mot kértek. Ennek ellenére — mint ismere­tessé vált — a szovjet diákküldött­ség mindezideig nem utazhatott el a kongresszusra, mert még mindig nem kapta meg a vízumot. A mosz­kvai amerikai nagykövetség nem adja ki a vizumot, arra hivatkoz­va, hogy nincs rá utasítása az amerikai külügyminisztériumtól. Arvtz Indiában A Gangesz, a Brahmaputra és kilenc más északkelet-indiai folyó a hét végén a Himalája keleti részein hullott igen nagy eső kö­vetkeztében isméit áradni kezdett és elöntéssel fenyeget kilencven ezer négyzetkilóméternyi terüle­tet, amelyen több mint húszmillió eonbor lakik — jelenti a „Reuter" Kalkultából. Az „Indinfo" jelentése szerint eddig hatvan ember életét vosz­tette a hullámokban ós a kár sok­millió rúpiára tehető. „Rolckától a Textilkombinátig" címmel kiállítás nyílik Szegeden Szegeden a Horváth Mihály­utcai kiállítási csarnokban szeptem­ber 4-én a Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat rendezésé­ben nyílik meg a „Rokkától a Tex­tilkombinátig" című kiállítás. A kiállítás anyagát a társulat műsza­ki szakosztálya állítja össze. Ehhez jelentős segítséget nyújtanak a sze­gedi textilüzemek is, amelyek érté­kes anyagot bocsátanak a szakosz­tály rendelkezésére. Az Ujszegedi Kender-Lenszövőgyár művészi ki­vitelű fényképeken mutatja majd be a gyárnak a felszabadulás óta elért hatalmas fejlődését. Az üzem fő­művezetői a kiállításra elkészítik az üzemben használatos ponyva­szövőgépek tökéletes kicsinyített modelljét. A Szegedi Textilművek Szeged legfiatalabb, de legmoder­nem üzemének életéről, a Szovjet­uniótól kapott modern gépekről és az azokon dolgozók kiváló eredmé­nyeiről is képet kapnak majd a kiállítás látogatói A kiállítást Nagy Sándor, a Sze­gedi Textilművek főmérnöke nyit­ja meg. ,1 Kommunista Párl minden körülmények közölt dolgozni és harcolni tag (örvényes létéért" Az Egyesűit Államok Kom munista Pártjának nyilatkozata New-York (TASZSZ) Az Egye­sült Államok Kommunista Pártja sajtónyilatkozatot tett közzé, amely­ben elítéli a Kommunista Partot betiltó törvényt. A nyilatkozatban az áll, hogy a "kommunista párt minden körülmények között dol­gozni és harcolni fog törvényes lé­téért"-. A nyilatkozat megállapítja, hogy a kommunista pártot betiltó törvény életbeléptetése újabb bilincseket rak az amerikai szakszervezetekre és egy lépést jelent a rendőrállam felé. Ez a kommunista-ellenes tör­vény — hangzik a nyilatkozat — a világ szemében súlyos csapást mér az ország becsületére és tekinté­lyére. A világ a tárgyalásoknak és a két rendszer békés egymás mellett élésének útján halad. Az Egye­sült Államok politikai vezetői azonban tőlük telhetően fokoz­zák a "-hidegháborút". Minden évben negyvenmilliárd dollártól fosztják meg az országot, hogy ebből pénzeljék a "hideghá­borút" ... "A világ népei a kommunista­ellenes törvényben Hitler és Musootini törvényeinek utánzá­sát látják és gondolkodóba es­nek, vájjon hová tart az Egye­sült Államok és hová vezet­heti az emberiség többi részét. Ez a törvény azon a nagy hitlerista hazugságon alapul, hogy a kommu­nista párt a kormány erőszakos megdöntésére tanítja az embereket, a kormány erőszakos megdöntését hirdeti. Ez merő koholmány .. »-Mi — mondja a nyilatkozat — felhívunk minden amerikait, aki az alkotmány pártján áll, hogy egyesült erővel keljen harcra ennek a szörnyű törvénynek hatálytalanításáért. Mi, kommu­nisták, folytatni fogjuk harcun­kat a békéért, a demokráciáért, a nép jólétéért, a szakszerveze­tek és a néger lakosság jogai­ért. Pártunkat nem ijeszti meg ez az új támadás .. * A kommunista párt minden körülmények között dol­gozni és harcolni fog törvényes lé­téért. Pártunk nemcsak saját jo­gaiért, hanem a minden amerikai 1 jogait biztosító törvényért is har­I col». Kína netn (űri az Egyesüli Államok beavatkozását Tajvan felszabadításába a "Zsenrainzsi paox- vezércikke Peking (Üj-Kina), A Zscnmin­zaipao" csütörtöki számának vezér­cikke kijelenti, hogy Kína nem tűri ae Egyesült Államok beavat­kozását Tajvan fölszabadításába. A vezércikk hangoztatja, hogy Ki na demokratikus pártjainak és népi szorvozetolnek Tajvan fel­szabadítása érdekében kiadóit kö­zös nyilatkozata a hatezázmiUióa kínai nép egységes akaratát fejezte KI. A kinai népnek az az elszánt elhatárolása, hogy felszaba­dítja. Tajvant, meg fogja szi­lárdítani Ázsia és a világ bé­kéjéé és kiterjeszti a kollektív béke övezetét. Tajvan nyolcmilliós kínai né­pét fel kell szabadítani. A kinai nép felszabadítását teljessé kell tenni. Ez aa a történelmi hivatás, amelyet a kinai népnek teljesítenie kell ós ebbe nom fogja tűrni sem­miféle idegen ország beavatkozá­sát. Ha azonban bármely idegen agresszor ragaszkodik ahhoz, hogy ellenségesen lépjen fel a kinai néppel szemben, ha be­avatkozik Kína belügyeibe és megakadályozza a Irinái népet Tajvan felszabadításában, semmi sem menti fel a súlyos következmények felelősségének terhe alól. Megváltozhatatlan a kínai nép­nek az az elszánt elhatározása, hogy felszabadítsa Tajvant. Az áruló Csang Kaj-sek klikk halálra van: ítélve. Kínának gyakorolnia kell 8zuveréniLását Tajvan és a partvidéki szigetek felett. E terü­leteken nem tűrhető az amerikai agresszorok semmiféle jogsértése. Rövid külpolitikai hírek Peking (Uj-Kína), Külföldi hír­ügynökségi jelentések szerint a csangkajsckistik egyik hadihajó­(7) Farkas Lajos felüti a fejét s annyit kérd kur­tán: •— Tizenkilencben? — Hogyhogy tizenkilencben? •— Hát... akkor szavalta ezt az apád? — Akkor ám! — felelem büszkén. Farkas félresercint s tovább faragja a téglát. — Hát apád is közte volt azoknak a hazaárulóknak? — morogja kisvártatva. Megdöbbenve meredek rá: mit beszél ez az ember? Azt tudom, róla, hogy igen val­lásos hírében áll, valami „Jehova tanúi" ne­vű szektának a tagja Ugrán, vezetőféle a hívők között. Ugy mondják, azok mindenkit szeretnek 6 becsülnek ... — Hogy mondja? — mosolyog feléje Jani. — Azt kérdeztem, hogy apátok is vörös csavargó volt tizenkilencben? Csendesen beszélt Farkas, de összehúzott szemmel, s kékbejátszó-fakó arccal. Jani lassan letette a vakolót, s villám­gyorsan áthajolva úgy verte pofon Farkas Lajost; hogy az pillanat alatt perdült le az állványról s meghengeredett a malterpettyes poban. Dermedten vártam, mi következik... Semmi nem következett, csak annyi még, hogy Janota bácsi, egy őszhajú csabai kőmives, az én kedves öreg barátom, sietve jött elő a zajra. Nyomában Liptai úr, a vál­lalkozó szuszogott. Janota bácsi szó nélkül segített a fel­tápászkodásban Farkasnak, ieporolgatta a hátát s megkérdezte tőle: • • »• — Megvan-e raég a kczed-labak/ AZ ELSŐ PRÓ3A Irta: DÉR ENDRE •— A bokám betyárosan meghúzódott — morogta Farkas Lajos, — Kimarjult? — Azt tán mégse. — Mi történt? — vette ki a szipkát a szájáhól Liptai úr. — Melléléptem, az istenfáját! — felelte Farkas. S visszakapaszkodva az állvanyra, megpróbált rámosolyogni Janira. Savanyán sikerült, de mosoly volt mégis. Hanem a sze­me szörnyű volt Farkas Lajosnak: mérhetet­len gyűlölet parázslott benne Annál melegebben sütött rám Janota bá­csi szeme, mikor félreintett ebédidőben s le­ültetett maga mellé a gyujtóványos árok­partra. — Hát.., hogy is esett a Farkas a ve­rembe, kisfiam? Elmondtam, rendre. Gondolkozott a dol­gon. Levette szemüvegét, megtörölgette s ismét rámemelte hunyorgó szemét: — Nem tudom fiacskám, melyik a haza­áruló: az-e, aki behozza az ellenséget, — vagy az, aki kiáll a határra, szembe vele? A magyar határt mink védtük tizenkilenc­ben, nem a lovas tengerész! Ez az igazság. Jusson eszedbe mindég, amikor az iskolában a homokot hintegetik a szemed közé, kis­fiam! Aztán krákogott egyet s megkérdezte váratlanul: — Tudod-e, melyik költő született ezen « KiMMt _ — Hogyne tudnám, Pali bácsi: Arany János. — Nékem kedves poé­tám. Ismered a verseit? — Mindet nem, de jó­csomót! 1— Na. akkor az ő verseiből rendezzetek versenyt máskor. Abbul tán nem lesz po­fozkodás. 2. Megfogadtuk Janota bácsi tanácsát: más­nap reggel a Családi kör volt a soron s az V. László. — Gyengén ismergeted te Aranyt, öcs­kös! — Valamivel jobban, mint te! — Na akkor mondd el az iharfásat! — Azt az egyet nem ismerem.,. — nyeklett vállam közé a magasratartott fe­jem. — Szép vers, pedig, öccse. Idefigyelj: Hej, iharfa, juharfa, patyolating kivarrva ... Tudod, pajtás, ki varrta? Az a kislány, az a kislány, a barna! Tetszett a dalocska! Ütemére lépkedtem, ütemére adogattam a lécet, ütemére hajigál­tam a szalonnabőrt, kenyérhéjjat délben az elsőbéres kutyájának:: „Tudod pajtás — ki varrta? — Az a kislány — a barna! Ebéd­tájt ugyanis Nyéki bácsi is kiballagott hoz­zánk egy fehérszőrű pocfogóval s pöfékelve nézte a falatozásunkat. Majd kivette a szá­jából a pipát s annyit mondott, csak úgy a levegőnek: — Ha jóllaktak, ott az ártézi a mi udvarunkban. (Folytatása következik) ja augusztus 24-ón ágyúzta az „Inchkilda" nevű brij kereskedel­mi hajót Macu-sziget közelében, amely jelenleg a csangkajsokista ­banditák megszállása alatt van. Két másik brit kereskedelmi ha­jót, aB .,lnúhislay"-t és az „lnchulva"-t osankajsekista hadi­hajók a tajvani-szorosban a közel­múl tban törvényellenesen feltartáz* tatiák és átkutatták. Berlin (MTI). G. M. Puskin nagykövet, a Szovjetunió nemré­giben kinevezett németországi fő­biztosa pénteken délelőtt bemutat­kozó látogatást tett az átmenetileg Nyugat-Berlinben tartózkodó Ja­mes B. Conantndl, az Amerikai Egyesült Államok németországi főbiztosánál. Conant délután viszonozta a szovjet főbiztos látogatását. Berlin (MTI). A Nccmet Kom­munista Párt elnöksége nyilatko­zatot tett a párt elnöke, Max Etoimann ellen kiadott elfogatópa­ranccsal kapcsolatban. A nyilatko­zat hangsúlyozza: A Német Kommunista Párt el­nöksége felszólít minden felelős­ségérzettel áthatott németet, hogy emelje fel szavát az önkény és a jogliprás ellen, követelje a Max Hcimann ellen kiadott elfogatóparancs azonnali visz­szavonását [ és nz Adenauer börtöneiben siny­1 lődö békeharcosok és hazafiak sza­JáiiQJAkfifiSátúöát,

Next

/
Thumbnails
Contents