Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-27 / 202. szám

gelmugybrorszig PÉNTEK, 1954. AUGUSZTUS 21­PARTE LEI Bravíliában továbbra is aavaros a helyzet Mindennapos eleven szervező és politikai munkával segítsük a párt- és a kormányhatározatok megvalósítását A SZŐRME- ÉS BÖRRUHAKÉ­SZITÖ Vállalatnál a tömegszerve­zetok többségének munkája eléggé gyengéi Egyrészt azért, mert ve­zetőik nincsenek kellően tudatában saját szervezetük feladataival és jelentőségével, másrészt maga a pártszervezet is kevés gyakorlati segítséget, útmutatást adott oddig munkájuk végzéséhez. Most a pártszervezet vezetősége — miután maga is hiányát érzi a tömeggzer­vezotek működésének, jolentőg for­dulat megteremtésére határozta el magát: minden tömegszorvezet mellé segítséget ad, hogy azok jellegüknek megfelelően az eddi­gicknOll eredményesebben dolgozza­nak és segítsék az üzemben a kon­gresszus határozatainak megvaló­sítását. A legfejlettebb párttagok közül kiválasztotta a pártvozcitőség azokat, — s ők ezt vállalták is — akik pártmunknkópp mint Ins­truktorok állandóan a tömegszer­vezetek mellett lesznek és a párt­szervezet vezetőségének irányí­tásával segítik azok munkáját. Ezt a legutóbbi taggyűlésen is előter­jesztették, s megtárgyalták mint határozati javaslatot. A pártszervezet vezetősége ed­dig főleg oz MNDSZ-el törődött többet, aminek az első eredményei meg is vannak, de egyelőre csak szervezeti téren. Az üzemi MNDSZ szervezet taglétszáma megalaku­lása — május — óta több mint 40 főre emelkedett. Ehhez sokban hozzájárult a pártvezetöség egyik tagjának, Bozókiné elvtáranőnek u sogitsége. Az MNDSZ vezetősé­gének tagjai, a maga Bozókiné elvtársnő is egyenkint beszélget­nek a női dolgozókkal, azok sze­mélyes ügyeiről ée problémáiról, a termelésben való részvételükről, társadalmi helyzetükről és befolyá­suk egyre nagyobb lesz a nöi dol­gozók között Hasonlóan kell ezt Unni a maga vonalán sajátosságú­itól adódóan minden tömogszer­vezetnok. A pártszervezet segít­ségével végezzék meghatározott fel adatukat, mert ezzel nemcsak a dolgozók érdekeit szolgálják, hanem elősegítik adott gazdasági és politikai célkitűzéseink elérését IS. A SZEGEDI TEXTILMÜVEK­BEN csuknom háromszázan vesz­nek részt szervezett pártoktatás­btvn az 1954—55. pártoktatási év­iion. A különböző oktatási formá­kon összesen húsz tanfolyamot szervezlek a hallgatók önkéntes jelentkezése alapján. Ehhez hoz­zájárult) oz alapszervezetek meg­nyerő politikai munkája is, an­nak megértetése, hogy a tanulás nemcsak hasznos ós gyümölcsöző, lianem kötelesség ig a párttag éle­tében. Az tizem! párt-végrohajtóbizott­ság az új oktatási év megkezdésé­nek közeledtével egyre inkább fo­kozottabb figyolraot fordít a fo­lyamatos előkészületekre. Felhív­ta az alapszervezetek vezetőségeit ív. ezzel kapcsolatos tennivalókra \ propagandisták előzetes felkó­szükaéhoz segítséget adnak mind nz anyag tanulmányozásához, mind u hallgatókkal való foglalkozáshoz. Az alapszervezetek vozetőségeitől feladatul kapták a pártcsoportve­zetők és a népnevelők, hogy a beosztott hallgatókkal az oktatás anyagáról és a szemináriumok le­folyásáról ig beszéljenek, keltsék fel érdeklődésüket a kongresszus anyagának megismerése iránt. Gondoskodás történik már a tan­folyamok megtartásához szükséges helyiségek előkészítéséről is. A föfeladat továbbra is természete­sen a politikai előkészítés, a pro­pagandistákkal és a hallgatókkal való foglalkozás. A DÉLMAGYÁRORSZAGI ÁRAM­SZOLGÁLTATÓ Vállalat pártszer­vezete rendszeresen foglalkozik termelési kérdésekkel, a termelés segítésével ée javaslatokat tesz a gazdasági vezetőnek. Az elmúlt taggyűlésükön az önkülltségcsök­kentési versenyben való részvé­telről tárgyaltak, melyet az Északmagyarországi Áramszolgál­tató Vállalat kezdeményezett az ország áramszolgáltató válllalatai között. A z önköltségcsökkentési versenyben való részvétel; már közölték a verseny kezdeménye­zőjével, e mositl már a vállalási pontok részletes, kidolgozása van csak hátra. A versenykihívás elfogadása után a dolgozók tiagyrószo fog­lalkozott azzal, hogy milyen terü­leten van lehetőség további meg­takarításra, az önköltség csök­kentésére. A dolgozók egymás közötti beszélgetései máris több javaslatot eredményeztek. Többek között javasolták, hogy a gép­kocsik munkába Való beosztását és a készenléti szolgálatot szervez­zék át, igy munkaerő szabadul fel, s továbbra it fennakadás nélkül végezhetik munkájukat. Ezt már meg is valósították. Ér­kezett olyan Irányú javaslat is, hogy a külső szerolcai munkák előkészítésénél a benti munka­folyamatokat más formában vé­gezzék el, « ezzel is jelentős költ­séget takarítanak meg. Vonatko­zik ez a szerelési anyagok és egyéb segédeszközök előkészítésére, kiszállítására. A külső szoreléaen dolgozók ré­széről érkezett olyanirányú javas­lat, hogy a munka megkezdése előt$ kint a helyszínen még egy­szer tanulmányozzák át a különbö­ző munkálatok elvégzésének fo­lyamatát és ahol lehetőség van rá, az előzetes tervezéstől elté­rően végezzék azt el. Erre annál is inkább lehetőség van, mivel a tervező szervek gyakran kellő helyszíni ismeret nélkül végzik a tervezést s a tervezés megváltoz­tatásával például oszlopokat, le­het megtakarítani a vezeték más­formába való vezetésével, de ter­mészetesein a óéinak megfelelően. Erre volt is már példa. Az ilyen és ehhez hasonló lehetőségek fel­kutatásával és pontokba fogla­lásával teszik majd meg ősszeg­szerű vállalásukat a DÁV dolgo­zói, hogy méltó versenytársa le­heseenok az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnak, mely az év hátralévő Időszakára 800 ezer forintos önköltségcsökkentést vállalt. Mendes-France válaszai a francia nemzetgyűlés három bizottságának szerdai ülésén elhangzott kérdésekre Raymond Guyot Párizs < MTI). Mendes-France miniszterelnök „diplomatikus" nyi­latkozatát a nemzetgyűlés három kulcsfontosságú bizottsága tagjai­nak szerdal együttes ülésén igen elénk vita követte. E vita során a képviselők, — közülük elsősor­ban a Francia Kommunista Párt képviselői — számos kérdéssel «M)rougatták a miniszterelnököt a kényes kérdések tisztázására. A Szovjetuniónak küldendő nyu­gati válaszjegyzéket illetően Etien­ne Fajon kommunista képviselő kérdésére a miniszterelnök azt a választ adta, hogy a francia kormány Londonba küldte képviselőit azokra a tárgyalásokra, amelyeknek célja meghatározni a három nyugati nagyhatalom együttes álláspontját az összeurópai biztonsági szervezet létrehozá­sára irányuló szovjet javasla­tokra. Ezeken a tárgyalásokon — mon­dotta a miniszterelnök — a Fran­ciaország által javasolt válasz tervezetet fogadták el. kommunista képviselőnek arra a kérdésére, hogy tudna-e tájékoztatót adni Churchill angol miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseinek ered­ményéről Mendes-France a követ­kezőket válaszolta: — Egyetértettünk annak szüksé­gességében, hogy Nyugat-Németor­szágnak meg kell adni a sauve­rénitási jogokat. Jules Moeh szocialista képvi­selő az? kérdezte, igazak-e a titkos egyezmények létezéséről elterjedt hírek! — Ahogy az előző kormányoktól tudom, — mondotta Mendes-Fran­ce — két technikai jollegű egyez­mény létezik: az egyik katonai jellegű, amely arról intézkedik, hogy Fran­ciaországnak 11, Nyugat-Német­országnak pedig 12 hadosztálya legyen, a másik pedig a hír­szerzószolgdlaira vonatkozik. Ezentúl nincsenek más egyezmé­nyek. New York (TASZSZ). Az „Im­prensa Popular" című braziliai lap augusztus 21-én közölte a Brazil Kommunista Párt főtitkárának. Prestesnek nyilatkozatát. Prestes a brazillal politikai válságot ele­mezve felhívja a figyelmet arra, hegy a fasiszta tábornokok egy cso­portjának — az amerikai im­perializmus csatlósainak — ve­zetése alatt államcsínyre kerül­het sor. Az amerikaiak elégedetlenek a braziliai helyzettel és tétovázás nélkül a bűnös akciók útjára lép­nek, hogy az országban zavart és nyugtalanságot keltsenek s ezzel megkönnyítsék az államcsíny vég­rehajtását. Jelenleg a legfőbb veszély az ügynevezett ..Demokratikus Unió" tagjai sorába tartozó po­litikusoktól indul ki, akik ci­nikusan ..ellenzéknek" tetetik magukat és kapcsolatban állnak a fasiszta tábornokok csoport­jával. Prestes befejezésül így ír: „Ha a demogógok és fasiszta táborno­kok a brazilokat egymás ellen akar. ják uszítani, akkor mi tudni fog­juk hogyan válaszoljunk. Határo­zottan síkraszállunk mindazok ol­dalán, akik készek harcolni alkot­mányunk védelmében. Mint az „AFP" Jelentéseiből ki­tűnik, Braziliában továbbra is za­varos a helyzet. A kormány kísérleteket tesz. hogy az elnökválasztás okozta zavargások ellenére helyreál­lítsa a rendet. Szerdán Rio de Janeiróban nag> -> szabású tömegtüntetés volt. A dél­utáni órákban támadást intéztek a légügyi minisztérium épülete ellen, Cafe Fiihó elfoglalta Brazilia el­nöki székét. Az új elnök Eduardo Gomez tábornokot nevezte ki lég­ügyi miniszterré. De Costa tábor­nok továbbra is hadügyminiszter marad. A Vargas kormány összes többi minisztere benyújtotta le­mondását. Az „Associated Press" hírügynök ­ség washingtoni tudósítója jelenti, hogy Café Filho-t, Brazilia új elnö­két hivatalos washingtoni kö­rökben „olyan embernek tart­ják, aki már régóta baráti ér­zelmeket táplál az Egyesült Államok iránt." A tudósító rámutat, hogy Café Filho többször kijelentette: a bra­zíliaiaknak nem kell félniök az amerikai tőkebefektetésektől, ame­lyek — Filho szavai szerint — elősegítik Brazilia fejlődését. Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Ktizlérsasig elnöke levelet iatézett René Cotytioz, a Francia KOztirsaság elnökéhez Berlin (MTI). Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársa­ság elnöke augusztus 23-án levelet intézett René Cotyhoz, a Francia Köztársaság elnökéhez. Wilhelm Piock a levélben többek között a következőket Írja: — A német nép ellenzi Adenaucr politikáját, a felfegyverzés és a háborús előkészületek politikáját. 'A német nép nem akar hábo­rút, hanem békében és barát­ságban kivin élni a francia néppel éppen úgy, mint vala­mennyi más néppel. — Á nónvet ée a francia népnek egy arán; érdeke az európai béke biztosítása, amely mindkét állom érdekeit szolgálja. Van út, amely valamennyi európai állam igazi biztonságának megteremtéséhez ve­zet. Ez az út: összeurópai kollek­tív biztonsági egyezmény életre­hívása, amely annál előbb létrejön) minél aktívabb módon veszik a bé­ke ügyet saját kezükbe az érde­kelt népek. — Biztosíthatom önt, elnök úr és a francia népet, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság minden módon ápolja majd a német nép körében • békeszerető Franciaországgal való barátság és a béke gondo­latát és minden eszközzel igyekszik a békeszerető erők befolyását egész Németországban fokozni úgy, hogy a nyugatnémet militaristák kép­telenek legyenek Franoiaországra politikai nyomást gyakorolni és új revansháború?) előkészíteni. Rövid külpolitikai hírek Párizs (MTI) A parlamenti szo­cialista csoport, valamint a Szo­cialista Párt igazgató bizottsága szerdán este ülést tartott. Az ülés a későéjszakai órákba nyúlt. A ta­nácskozás résztvevői végül is öt­venhét szavazattal négy tartózko­dás mellett, elfogadták a Guy Mol­let által előterjesztett javaslatot, amely hangsúlyozza, hogy a Szo­cialista Párt• ellene van annak, hogy nemzeti hadsereget adjanak Németországnak, akár egyesítik, akár nem. Ily módon a mo6t szombaton kez­dődő ratifikációs vita küszöbén a nemzetgyűlésnek már hat illetékes (6) Szőkét, csinosát, csárdást gavallérosat, Százat! — 6zilajkodott neki Jani, hogy megremegett belé a puszta 6 felnyitotta óriás szemét: a halas­tó kettős tükre nagyot csillant... A mező mérhetetlen arcán meglengett a szakáll: szellő futott el a fűrengeteg fö­lött ... Sóhajtozott a puszta, ébredőben ... • Kedves táj ez a mi pusztánk! Nem olyan regényes tán, mint nagy szerelmese, Petőfi idejében, de változatosabb, otthonosabb, em­beribb. A sűrűn előzöldelő akácerdők barát­ságosan bólogatnak felénk a langy hajnali szélben. Amott, a láthatár szélén, óriási mo­csáritölgy terpeszkedik egymagában. Hogy mikép került a bihari puszta kellős közepé­be? ... Tán a több évszázada alátepert ingo­ványos dugta ki a föld alól, végső erőfeszí­téssel, figyelmeztető mutatóujjaként: „Vala­mikor én voltam itt az úr!" Most a geszti gróf itt az ür, — leg­alábbis a tölgytől keletre. A tölgy a faluha­tár végét s az uradalmi földek kezdetét je­lenti. Már csak a határfától mintegy száz­ötven méterre terülő bükkerdő takarja el apámékat előlünk. Jószagú kis erdő. kár, hogy hamar végetér. Kopár legelő követke­zik az erdőn túl, göcsös földútja mellett hú­zódó, simáradöngölt ösvényen percek alatt átsuhanunk — s máris ugrok a vázról lefelé. Zsibbadt féllábbal, bicegve futok egy ko­molyarcú, zömök ember felé... Frissen vil­logó deszkázat fölött méricskél egy hatalmas legénnyel, Katár Lackóval. Édesapám ... Félkézzel a „vinklit': fogja s az ácsplaj­AZ £ LS Ö PRÓBA Irta: DÉR ENDRE 1bászt, s fél kezével szeretettel ölel meg. — Elaludtatok kisfiam! Körülnézek: úgy Játszik, apámék nem­csak a pusztát, hanem a napot is megelőzték ébredésben. Ugy mozgott már mindenikük, hogy látszott: jó rája kezdhették. Röppent a tégla a becsapkodott állványra, — s friss for­gácsillat fanyarlott köröskörül... Nagy öröm szállt meg hirtelen az ismerős arcok láttán, s valami igen-kedveset akartam mondani az en mosolyogva fürkésző édesapámnak. — Apám! Rengeteg hagymát hoztam! Meg hegyespaprikát! — kiabáltam lelkendezve: sza­lonna mellé nélkülözhetetlen csemege mind a kettő, kivált az utóbbit szerette édesapám. — Nono, kisfiam — felelte csendesen, — korai még az ebédre gondolni! Azt meg is kell érdemelni még! Nyomban nekivetkőztünk Janival, hogy mi is megérdemeljük az ennivalót. Alit már a fácánház fala, — két sor tégla, két sor vá­lyog, hanem az egyik közfalból hiányzott még néhány sorral. Jani hát felkapaszkodott az embernyi-magas állványra, a közfal mellé, én meg alájaálltam az állványnak, mint tég­laadogató. Másodmagammal, egy töpörödött fekete emberkével, Kincses bácsival hordtuk a téglát, vályogot, s maltert, — tajicskával az állvány alá, szakadatlanul etetve a két fa­lazót: Janit, meg egy ugrai kőmívest, Farkas Lajost. Alacsony, csontos, hallgatag segéd volt ez a Farkas Lajos, — szenteskedő, har­mincöt felé járó, nős, gyerekes ember. Meg­állta helyét, mind ács-, mind a kőmíves fel­adatokban, akárcsak Jani.' Én inkább az ácsmunkában szerettem volna helytállni; a habarcs összefröccsköli az ember képét-száját, ruháját, — a vályog s a tégla véresre koptatja az ujjak hegyét. Szebb az ácsmunka, mindenkép! Arra viszont leg­feljebb holnap kerülhet sor, ha édesapám s Kazár Lackó elkészültek a szarufákkal. Egyelőre veszettül fröcsög a habarcs a sze­membe s égeti a kezem a pévás vályog . . . Ha viszont tornyozottan áll a vályog odafent az állványon, Kincses bácsi komótosan cige­rettát .tekerhet a finánclábszáraktól tarka szüzdohányból, s magam is szusszanok egyet­kettőt. Nagyon szeretnék én is rágyújtani, de apám s a bátyus előtt nem merek. Ezért az­tán, egy-egy ilyen szünetben, verstudásl csa­tát vívok Janival. Természetesen Petőfivel kezdjük, a „Nép nevében"-nel. Arra még 7 éves koromban tanított meg édesapám. — Hát Adyról tanítanak-e a gimitekben? — kérdi Jani. — Adyról? a „Krisztus-kereszt az er­dőn"-t. — Sifli! Az nem vers! Nem hallottál a „Magyar jakobinus daláról". Megcsillan a szeme: — Dehogynem! — hadarom lelkesen. — Hisz épp ezt szavalta Édesapám a munkás­tanács gyűlésén, mikor Adyt gyászolták: „... magyar, oláh, szláv bánat — mindigre egy bánat marad!" ^ (Folytatása következik) _ bizottsága hozott olyan többségi határozatot, amelynek értelmében nem javasolja a ratifikációs javas­lat elfogadását. (MTI). A brit-guyanal rendőrség letartóztatta Janet Jagant, a brit­guyanai népi haladó párt főtitká­rát, dr. Cheddi Jagan, Brit-Guyana törvényellenesen elmozdított és je­lenleg bebörtönzött miniszterelnö­kének feleségét. Janet Jagan ellen azt a koholt vádat emelték, hogy „felforgató iratokat rejtegetett". A „felforgató irat" a „Tartós békéért, népi de-> mokráciáért" című lap egyik péU dánya volt. Mint a „Reuter" hír­ügynökség jelenti, a bíróság bizo­nyítékok hiányában felmentette Ja­gannét az ellene emelt vád alól. Rablógyilkosokat ítélt al a szolnokmegyei bíróság Körülbelül egy évvel ezelőtt Si­monyi Vilmos büntetett előéletű csavargó három társával a szolnok­megyei Jászfelsőszentgyörgy köz­ségben gyümölcsöt akart lopni a dolgozó parasztok szőlőiből. A szölöor észrevette őket és el­alta útjukat, de a négy gonosz­tevő rátámadt és agyonverte. A bűntett elkövetése után Simonyi és két társa az osztrák határ felé szökött. A cinkosokat a határon el­fogták, Simonyinak azonban sike­rült átszöknie Ausztriába. A ma­gyar hatóságok azonnal megindí­tották a kiadatási eljárást és a visszahozott rablógyilkos és társai ügyében most Ítélkezett a szolnok­megyei bíróság. Simonyi Vilmost, mint főbü­nöst életfogytiglani börtönre ítélték és állampolgári jogai­nak gyakorlásától tíz évre el­tiltották. Társai 12, 6, illetve öt évi börtön­büntetést kaptak a dolgozó pa­rasztok vagyona elleni támadással fiárosultj meghatóit gyfkosságért,

Next

/
Thumbnails
Contents