Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-27 / 202. szám

PÉNTEK, 1954. AUGUSZTUS 2?. Új szovjet színes filmet mutatott be csütörtökön a Fáklya filmszínház iS 0ELM9GYR RfiRSZÍS A „Luxustutajon" című új szov­jet színes vígjátékot vetíti a Fák­lya filmszínlház. A film a „Föld sója" című amerikai-mexikói film­alkotással együtt az idei Karlovy­Vary-i filmfesztivál nagydíját nyerte el. A film három kisfiú, barát ját­szadozásával kezdődik, akik örök hűséget fogadnak egymásnak. Har­minc évvel később a barátok ismét találkoznak Moszkvában. Csizov hires sebészprofesszor lett, Lapin, híres állattenyésztő, a mindig ural­kodnivágyó Nyesztratov építész­imérnök akadémikus. Gyermekkori fogadalmukhoz híven a három fel­nőtt meglett ember elindul egy tu­tajon, hogy folyón utazva töltsék el vakációjukat. Ebből azután szá­mos vidám bonyodalom következik, amelyek során Lapin megtalálja régi szerelmét, a hiú Nyesztratov akadémikus pedig kénytelen rá­döbbenni eddigi hibáira, önteltsé­gére, kényelmességére s arra, hogy nem lehet az íróasztal mellől a dolgozóktól elzárkózva bürokrata módjára vezetni. Képünk jelenetet mutat be Jet filmből. a „Luxustutajon" cimü színes szov­Tanulságos és gyönyörködtető utazáson vettünk részt Az augusztus 20-án és 21-én ren-1 Meg kell említenünk még a dezett Jósvafő-Aggtelek kirámdulá- ' cseppkőbarlang két részének cso­son résztvevőiknek nagy örömet szerzett, hogy ilyen felejthetetlen 6zép, tanulságos és gyönyörködtető utazáson résztvehettünk és ezzel szép hazánk egy részének termé­szeti kincseit megismerhettük. Várakozáson felül sikerült a kel­lemes kirándulás, mert nem is mer­tük remélni azt a tiszta, rendes szállodai elhelyezést, kedves, fi­gyelmes kiszolgálást, bőséges el­látást, amelyben minden ott­lévő kirándulónak része volt a szépséges „Tengerszem" szállóban. portos megtekintését Aggtelek-Jós­vafőn, amelynek megszervezése szintén az IBUSZ vezetőségét di­cséri. Fájó szívvel búcsúztunk két nap után a szép vidéktől abban a re­ményben, hogy a jövő nyáron is­mét ott lehetünk egy-egy ilyen ha­sonlóan jól előkészített és megszer­vezett IBUSZ társasutazáson. A II. számú Belklinika, Bőr­klinika és I. sz. Sebészeti kli­nika kiránduláson résztvett dolgozói Látogatás a „KIK műszakon" így nevezik a Közületi Ingatlan­kezelő Vállalat műszaki részlegét, ahová a körzetvezetőségek továbbít­ják a lakók kérelmeit: csőrepedés van a házban, becsurog a víz a te­tőről, vagy rossz a szoba padlója, sürgős javításra szorul a csatorna, stb. Az ablaka nyitva volt a Báró Jó­sika-utcai irodának és egy férfi hang nagyon erőteljesen reklamált valami t. — Már két éve kérem a fal fel­húzását, most májusban is ígéretet tett a tanács ... az elmúlt napok­ban a KIK is, mért nem csinálják meg,,,? A túlságosan erős hangot a pa­naszos használta, — Kocsis elvtárs, aki az ügyeket intézi, nyugodtan válaszolt, magyarázta, hogyan in­tézik el a kérelmet, De persze hiá­ba beszélt ő nyugodtan, nagy han­gon hivatkozott a panaszos arra, hogy ott a közeli házban másvala­kinek fürdőszobát is beszerelnek, neki meg ezt a falat nem húzzák fel. Egy-két telefon, kiderült, hogy az nem igaz. Az említett helyen csak egy ablakot helyeznek el és felújítást még nem lehet mindenütt végezni. • Első a legsürgősebb javítások elvégzése. Nagy nehezen véget ért a hosz­szadaknas vita, amelyből azt a tényt kell leszűrnünk: nyugodt hánggal, józan megfontolással ha­marabb jutunk előre. És nagyon helyes, hogy Kocsis elvtárs a sok probléma, feladat ellenére megőrzi higgadtságát. Na de most nem is az a dolgunk, 'hogy egy problémát boncolgassunk — van abból bőven elég, beszélnek róla szerte a városban, hogy így a KIK, meg úgy, — nézzük csak meg mi abból a sok szóbeszédből az igazság. Mert azért a KIK-nél is emberek dolgoznak, még pedig nem csak rossaul. Sőt. Megtudtam, hogy a műszaki vezetők is részi vesznek abban a munkában, ame­lyet a Bécsi-kőrút 31. szám alatt most fejeznek be. Van ott tudni­illik hat olyan lakás, amelyek élés­kamráinak a konyha felől is, meg a folyosó felől is van ajtajuk. A lakók szerették volna ha a folyosó felüli részt befalaznák, ablakot ten­nének rá — minek oda kát ajtó, mikor arra nagy szükség van az árvízsujtotta Dunamentén. Két nap múlva már küldik is a leszerelt aj­tókat a győri Ingatlankezelő Vál­lalatnak. Sokáig nem beszélgethetünk, mert bejött egy asszony a Jósika-utca 4. szám alól — panaszt tett. SZEGEDI JEGYZETEK Pártját fogom a takarékbetétkönyvnek ! Elnézést kérek a zavarásért — köszöntött ma délelőtt a nyilván udvariassági verseny­tán -pedig egy hát vásárolhat rend ru­magár va 'jelentkezik és intéz- bizalmatlan a bankkal kedik aziránt hogy a nak az összegyűjtött nyomtatványon pénzből és kamataiból." ben lévő sietösléptü pos- Nono, itt valami nem tásbácsi. Bezzeg el is stimmel. Ugy gondol­lölt összegről betétkönyvet ügyfeleink megje­kiállított pénzéi, kedves annak (így ám, szemben. El is ment egy ízben, kivette a A pénztáros rendje-módja szerint _kiadásba tette" — Már tíz napja nincs víz a ház­ban, már háromszor jelentettem a kilences kezelőségnek, Széllnének, s még mindig nem javították ki a csőrepedést. Megnéztük mikor érkezett a mű­szakhoz a bejelentés: egy nappal ezelőtt. S hiába dolgozik-Széllné jól — amint azt az irodában mondták — nem jelentette időben a csőrepe­dést: hibát követett el. Több lakó napok óta nem kap vizet, ez pedig nem kis dolog. Hiba, bizony hiba. Mert ez olyan panasz, amit lehe­tett volna orvosolni és kell is sür­gősen. — Most is van vagy hatvan cső­repedés — mondta Kocsis elvtárs — kevesen vagyunk hozzá, nagyon kevesen. — Hetekkel ezelőtt Siprikó elv­társ, a Vízművek igazgatója már ígéretet tett Komócsin elvtársnak, a vállalatvezetőnek, arra, hogy se­gítenek — emlékeztettem az iroda dolgozóit — kisebb csőrepedéseket biztosan kijavítanának az ott dol­gozók. Szeged lakosságáról van szó, miért hem éltek az elvtársak ezzel a kezdeményezéssel. Kocsis elvtárs nem válaszolt sem­mit, felvette a telefont és beszélt Siprikó elvtárssal. — Szívesen segítünk — hallottam a telefonból és aztán már keresgélték is össze a kisebb, sürgősen javításra szoruló csőrepe­désekről szóló munkalapokat: tízet elvállaltak közülük a Vízművek dolgozói. íme az első segítség a KIK-nek. De aztán Bakacsi Ferenc elvtárs jött be és mérgelődött, hogy Bullás József cserepező — aki egyébként igen jól, szorgalmasan dolgozik — nem adta meg idejében, még reg­gel a rendelést, hogy milyen cse­repekre van szüksége a javítások­nál és most 11 órakar, amikor már a kocsik kiindultak az anyagokkal, telefonált be, hogy küldjenek neki cserepet. Aztán egy kis szünet támadt és ismét a KIK jó munkáját is meg­ismerhettem. Az elmúlt két hónap­ban a javításra szoruló fásszínek mintegy 70 százalékát rendbehoz­ták, amelyeknek felét maguk a la­kók, a házfelügyelők javították ki — a KIK adott hozzá anyagot. A házak lakóinak ez a kezdeménye­zése az utóbbi hónapokban bonta­kozott ki. Kétszáz apróbb javításo­kat végeztek el a bérlők az utolsó két hónapban, ami megkönnyítette a KIK munkáját, csökkentette a panaszokat. Ez nagyon szép dolog. Hatvan házfelügyelőnek javították ki a lakását, vagy biztosítottak rendesebb lakást számukra — a mult átkos bűneit is rendbe kell hozni. És hogy örültek a lakók a Római-körűt 23., a Kálmán Lajos­u. 5., a Sajka-u. 3. szám alatt és még sok helyütt a kijavított fás­színeknek, ahová most már nyu­godtan berakhatják téli tüzelőjü­ket. : - • ' — Hány dolgozójuk van az elv* társaknak? ->- Akik a javítási munkákat végzik 74-en vannak — válaszolta Kocsis elvtárs — 14 kőműves, 4 ács, 3 tetőfedő, 11 vízvezetékszere­lő, 2 villanyszerelő, 1 lakatos, 5 asztalos és az egyetlen bádogosunk most akarja elhagyni a vállalatot A többiek segédmunkások. Ennyi ember végzi 1500 ház javítási mun­kálatait. Hiába, ilyen körülményeta között nem tudunk teljes egészében eleget tenni a 16 ezer bérlőnek. Valóban nem. A télen egy hónap alatt mintegy 2400 panasz érkezett be, most 650. Ez is nagyon sok. Ház közel ezer elintézetlen ügydarabot mutatott most is Kocsis elvtárs, pe­dig a művezetőknek közel egy ho­napra való munka már ki is van adva, mindegyik sürgős orvoslást kíván. — Milyen segítségre van szük-i ség, hogy megoldják a sok feladat tot? — A legnagyobb problémánk hogy nincs elég cserepünk, anya­gunk a tetők és a csatornák kija­vítására. Háromezer cserepünk van aztán megáll a tudomány. Sokkal több kellene, főleg duda-cserépi, Már kölcsön is kértünk és ' nem tudjuk visszaadni. Nem kapunta elég anyagot a csatorna javításá­hoz, itt állunk télvíz ideje előtt. — És a vállalatok? Azok nerrt segítenének úgy, mint Siprikó elv­társék? — Jó lenne. Az Épületszere IS Vállalat, a Tatarozó Vállalat, a Vegyesipari Vállalat, az Épület­karbantartó Szövetkezet is sokat tehetne a cserepezés, a csatornaja­vítás érdekében. Ha mindegyikük! egy-egy keveset elvállalna, sok pa­naszt orvosolnánk. Biztos segítenek a vállalatok — mint ahogy a Vízművek. Segí­teni kell mert Szeged lakosságának) életszínvonala azzal is emelkedik, ha nem csurog be a plafonon a víz, ha a dolgozók lakása a jelenlegi körülményekhez képest rendbert van, nem zavarják munkájukat aa otthoni hibák. A KIK még nem tudja a sok-sok ezer elhanyagolt házat egy-kettőre rendbehozni, —> segítség kell neki: csatlakozzanak: az említett vállalatok a Vízművek! igazgatójának kezdeményezéséhez, — De ez a látogatás azt is megmu­tatta: a KIK-nél is még sok hiba van. Legnagyobb részt jogosak a panaszok, mert vannak olyan ki­sebb dolgok, amit a műszak is el tud végezni, csak időben tudjon róla — mint ahogy azt az említeti eset is mutatja. így történt a látogatás, nem szé­pítettem rajta. Markovits TiboF néztem neki, hogy pénzt ja a tisztelt fogalmazó, nagybötüvel, mint Ügyek az összeget, s az atyafi hozott; az ilyen zava­rásért napjában húsz­hogy egyszer beteszek ősmagyar istene egye­50 forintot, aztán az szor sem neheztelne pár' hónap múltán ma meg az ember. Hanem a pénzacske mellé meg­ajándékozott egy sárga kis nyomtatott papír­lappal is. A sárga az irigység színe, nem na­gyon szeretem, de a kí­váncsiság csak fölbon­tatta velem az össze­kapcsozoit röpcédulát. „Kedves Dolgozótár­sunk!" — szólít meg az ismeretlen hivatalos ember, mégpedig, amint a papírlap aljára pis­lantok, látom: az Or­szágos Takarékpénztár szegcdi fiókja nevében. „Bizonyára ön is tud arról — úgymond —, hogy már sokezer és tízezer dolgozó tette magáévá a takarékosság gondolatát és könyvtulajdonossá Tudok-e? Hát hogyne tudnék. De olvasom to­vább, amint ecseteli az irigy kis cédula — nem tudom, miért irigyszí­nes leszármazottai!) kézhezkapják". Hogy jelentkezik a kézbesí­tő „postán"? Vagy csak a sajtóhiba ördöge tré­fálta volna meg azt a Nyilván azt jótét-leiket, aki azt figyelmes ilyen szépen papírra vetette? Már én • így gondo­lom, s miután szépen ki is töltöttem a fehér lapot, várom ám a „kéz­szárban dugdosott pén­zecskéjük postáravite­lét, sajnálnák idejü­ket a postán biz' gya­nú, hiszen szemlátomást kori sorbaállástól. Ki­önzetlenül jót akar — a takarékbetétkönyv előnyeit. Egy helyt azt mondja például: „A befizetések alkalma val, ha csak 50 forintot he­lyez is el a takarékbe­tétkönyvben, úgy né­hány hónap alatt egy aszongya: pár cipői, egy év múl­gától meghízik any­nyira, hogy cipőre is telik belőle? Ejnye, ejnye, nem túlzás ez egy kicsit? akarta írn jótevőnk, hogy ha ha­vonta beteszegelünk 50 —50 forintot, akkor jut majd pár hónap múltán cipőre, esztendőre meg ruhára is. De hát, ha besítő postást", hogy ezt akarta, miért nem ezt irta1 No, de nem baj, en­gem ilyen kis nyelv­helyességi hibák azért nem rettentenek el a ta- már, de az afölötti ha­talmat odahaza az asz­szony gyakorolja, arra én már keresztet vet­hetek. Különben is, az nyereménybetétkönyv, noha még eddig rékoskodók dolgát, edeik ütött belé a szerencse röstellenék a harisnya- ménküje. Hanem most a magam gazdája le­szek: kamatozó betét­könyvet nyittatok, még­pedig nem is névre, ha­nem jeligére, az az iga­zi, abbwn van roman­tika. Ezt aztán beteszem jelentkezzék és intézked- válasz, jék aziránt ... Mert, bulgáris míg el nem felejtem, elárulom, hogy egy be­tétkönyvem van ugyan karékosságtól. Hanem van még valami, amit nem egészen értek. Nagy ötletesen megkönnyí­tik az olyan magam­betét- fajta szemérmes taka­vált." fundálták, hogy a sárga papírhoz odakapcsolt kis fehér papíron is le- az íróasztalom fiókjá­ba, hadd szaporodjon szépen... Hanem majd ha már sok lesz, úgy het jelentkezni. Eddig értem is, bele is egye­sülök. Hanem az nem egészen világos, hogyan csinálok, mint az egy­jön ezért a posta. Mert szeri ember. Ö is bol­,a kézbesítő dog takarékkönyvtulaj­postán (?) 2—3 nap múl- donos volt, hanem kissé markába nyomta. Az nézegette, számolgatta egy darabig, aztán meg­szólalt: — No, moslmán tögye vissza a könyvbe! — Hát akkor miért vette ki, ha vissza is teszi? — kérdi meg­rökönyödve, s nem kis méregtjei a banktiszt­viselő. — Csak azt néztem mög, hogy mögvan-é még! — hangzott, a bölcs S ne legyen a nevem, ha utánal eszem e népi anekdóta tanulságának: a tőkésbankok idején nem is volt ez túlzott bizal­matlanság p.z anekdó­tabcli paraszt részé­ről ... Most tehát várom a postás bácsit, jöjjön, vi­nem gye a fehércédulát, s hadd lám azt a kama­tozó betétkönyvet, mi­re megyünk ketten ... „Lépjen On is a taka­rékbetéttulajdonosok nagy táborába — szólí tolt fel engem is a sár­ga cédula — és győzze meg ennek helyességé­ről ismerőseit, rokona­it", Hát kérem szépen, most éppen ezt csinál­tam. Győztem, gyözö­gettem. Remélem, lesz is foganatja. Takarék-Köny ves László Elismerés illeti a beadást becsülettel teljesítő szegcdi dolgozó parasztokat A begyűjtés új rendje, amely 3 évre szól — mint ismeretes — je­lentős kedvezményeket, könnyebb­ségeket biztosít a dolgozó parasz­toknak. A beadási kötelezettséget, amely méltányos és igazságos, min­den dolgozó paraszt teljesíteni tudja s a jó gazdáknak szépen jut termék a szabadpiacra is. A begyűjtési törvény a jelentős könnyítéseken túl szociális kedvezményeket biztosít az ar­ra valóban rászorultaknak. Hi­ba volt azonban Szegeden is, hogy jónéhányan méltánytala­nul kaptak szociális kedvez­ményt. A jogtalan kedvezmények nem tűr­hetők el! Peták József, Dorozsmai-út 39 sz. alatti lakosnak a fia is gazdálko­dással foglalkozik és segít apja földjének megművelésében. Lippai Mihály Teréz-utca 42 szám alatti lakos felesben, idegen munkaerők­kel is művelteti földjét. Ezek után sem Lippai Mihálynak, sem Peták Józsefnek nem jogos a szociális kedvezmény. Vissza is vonták tő­lük. Szegeden még több más mél­tánytalanul kiadott beadási szociá­lis kedvezményt vontak vissza. Nyilvánvaló, hogy azoknak, akiknek törvényesen és jogosan visszavonták a szo­ciális kedvezményt, teljesíteni kell a gabonabeadást is. Természetesen fontos ügyelni arra, hogy az elhagyatottak, a ka­tonai szolgálatot teljesítők hozzá­tartozója, arra valóban rászorulók megkapják a szociális kedvezményt. Helyesen kapott szociális kedvez­ményt például Tóth Józsefné. Páifi kó termelő. Munkaképes családtag­juk nincs, idősek, elhagyatottak. Szeged dolgozó parasztjai a há­romnegyedévre sertésbeadási köte­lezettségüket 70.5 százalékban tel­jesítették. Az elmúlt egy hét alatt a szegedi dolgozó parasztok 31 ma, zsa sertést adtak be. Szekeres Lajos, Pásztor-u. 69 sz, alatt lakó dolgozó paraszt is példá­ul teljesítette egész évi hízottsertés beadási kötelezettségét. A sertés gyors beviteléért ő is kukorica be, adási kedvezményben részesült. Az augusztus 31-ig beadott minden hizottsertés után a ku­korica beadási kedvezmény 220 kiló. A saját hasznát szolgálja az a dol­gozó paraszt, aki hizottsertés be­adásának augusztus 31-ig eleget tesz. Rácz János, Pálfi-u. 57, Szé­csi József, Csendes-utca 3 szám alatt lakó dolgozó parasztok is tel­jesítették süldőbeadási kötelezettsé, güket. A három negyedévre előírt vá­gómarha beadást Szeged 96.2 szá­zalékban teljesítette. Vágómarhát vitt a begyüjtő­helyre a beadás teljesítéséért például Bödő István, Szabad­sajtó-utca 51 szám alatt lakó dolgozó paraszt is. Elismerés illeti a beadást becsü­let cel teljesítő dolgozó parasztokat. Akad azonban több olyan gazda is, aki elmulasztja, hanyagolja esedé­kes állat- és állatitermékek beadás si kötelezettsége teljesítését. A ha­nyagok rosszuljárnak. Meg keil roondani: a hátralékot nem enge­dik el. A hanyagokkal szemben alkal­mazzák a törvány szigorát. Mert utca 23, és Kispéter Antalné, Bo- egyformán törvény a beadásnál a szorisánysziget-y, 39 szám alatt la. J kedvezmény és a kötelesség,

Next

/
Thumbnails
Contents