Délmagyarország, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-27 / 202. szám

AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 202. SZAM I PÉNTEK, 1954. AUGUSZTUS 27. ARA: 50 FILLÉR VV VVVV VA Vvvvvvvv* Kézműveseink felelőssége (K. 1.) A kormányprogramm elhangzása óta egész gazdasági életünkben jelentős javulás tapasztalható. Megindult a közszükségleti cikkek fokozottabb gyártása és a dolgozók igényeinek kielégítésére azokon a helyeken, ahol távol esnek a szövetkezeti vagy állami szektorok, iparengedélyeket adtak ki az ott élő kisiparosoknak, kiskereskedőknek. Elsősorban a falu lakosságának áz ellátását könnyítette meg ezzel az intézkedéssel pártunk és kormányzatunk. Természetesen a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátása továbbra is zömében a gyáripar feladata. Az üzemek sokkal kisebb önköltséggel elő tudják állítani a megfelelő minőségű árukat, mint a kisiparos, vagy a szövetkezet. Vannak azonban olyan szakmák, mint például a fodrász, szíjgyártó, kádár, bognár, szitakészítő, papucsos, kötélgyártó stb. amelyeket eddig csak kis mértékben tudtak üzemesiteni, vagy még jóidéig egyáltalán nem is tudnak és amelyek különösen a javítások terén tesznek szinte nélkülözhetetlen szolgálatot a lakosságnak. Ezekben a szakmákban feltétlenül gondoskodni kell szakmunkás utánpótlásról. Azért vetődik fel ez a kérdés éppen mcst, mert a tanulószerződtetések idejében vagyunk és az iparban elhelyezkedni vágyó ifjúság keresi a neki legmegfelelőbb szakmát. A kisipari szövetkezetek vezetői és a magánszektorban levő iparosok jórésze — sajnos — idegenkedik a tanuló-felvételtöl. A kisiparosok még a múltban hozzászoktak ahhoz, hogy három-négy esztendőre szerződtették a tanulókat és a Horthy-fasizmus jóvoltából alaposan kihasználták őket. Népi demokratikus államunk ma már védelmébe vette az ifjúságot és jogokat biztosított számára. Ezek a jogok azonban olyan természetűek, amelyek a kisiparosok érdekeit sem sértik a tanuló alkalmazásánál.. Természetesen ez abban az esetben áll fent, ha a kisiparos valóban tanítani akarja a tanulnivágyó fiút a szerződésben megállapított tanulóidejének minden órájában és napjában. Mert ha a tanulót házi munkára, vagy küldöncnek használja, akkor valóban kevés a másfél, vagy két esztendő a szakma elsajátításához. A tanulótartástól való idegenkedés az említett szakmáknál több veszélyt rejt magában. Elsősorban azt, hogy kiöregednek a szakmunkások, nem lesz utánpótlás; másodszor pedig, hogy a csak kisipar által gyártott fontos közszükségleti cikkeket és azok javítását nem tudják egy bizonyos idő múlva olyan mennyiségben előállítani, illetve biztosítani, mint amilyen mértékben arra a lakosságnak szüksége lehet. A kisipari szövetkezetekben most főleg cipész, papucsos, bádogos, ács, bognár, vízvezetékszerelő és kovács tanulókat kellene felvenni, mert ebben a szakmában van legnagyobb hiány. A csongrádi kovács-bognár ksz vezetősége mégis lakatos tanulót akart felvenni kovács helyett. Ugyanésak báj 'lesz a férfi fodrászattal is, ha nem alkalmaznak több tanulót. Ebbén az iparágban • ugyanis az a helyzet, hogy a női részlegbe szivesebben alkalmaznak tanulót, de szívesebben jönnek ide tanulónak is. A férfi részlegben viszont olyan ritka a tanuló, mint a fehér holló. A magánkisiparban még súlyosabb a , helyzet a tanulótartást illetően. Például a megye területén működő 20 kádár, 6 szitakötő, 52 szíjgyártó, 35 ács, 3 kaptafás, 5 ernyőjavító és 20 papucsos egyetlen tanulót sem szerződtetett. Ugyanakkor a 135 bognár, a 62 órás és a 38 kötélgyártó szakmánként is csak egy-két tanulói alkalmaz. Viszonylag nem jobb a helyzet a rendelésre dolgozó férfi és női szabóiparosoknál sem, mert a 380 férfiszabó csak 10— 15, a 350 nőiszabó pedig mindössze 10—12 tanulót alkalmaz a megyében. Kézműveseink sokkal nagyobb felelősséggel tartoznak az államnak, mint sem megengedhetnénk, hogy tudásuk, a nehéz munkával, hosszú éveken át szerzett tapasztalatuk elvesszen a társadalom számára. Különösen vonatkozik ez a kisipari szövetkezetekre, ahol az elnökök sok esetben azzal bújnak ki a tanulótartás felelőssége alól, hogy nem jelentkezik az ifjúság erre vagy arra a szakmára. Ugyanakkor alig jelent meg még hirdetés a lapokban arról, hogy tanulót felvesznek. Igaz, az ifjúság is nagyon egyoldalú az ipar területén a pályaválasztásban. Sokak fejében még a kapitalizmusból megmaradt az a gondolkozás, hogy úgy a szülő, mint a fiatal azt nézte csak, hogy melyik szakmában lehet többet keresni. A rátermettséggel, a szakma szeretetével mit sem törődtek. Innen van az, hogy az ifjúság nagy százaléka most is motorszerelőnek, lakatosnak, esztergályosnak készül s ugyanakkor más szakmákban keresik a tanulót, de nincs. A jó mester, a jó szakmunkás pedig bármilyen szakmában jól keres és boldogul. Például a papucsos szakmától nagyon húzódozik a fiatalság, nem tartja komoly iparnak, ho'ott a szegedi papucsot külföldön is nagyon keresik, mert jó híre van és sokkal többet tudnánk belőle exportálni, ha volna elég szakmunkás. Igy van ez az anyagiparral és még sok mással. Az üzemekben folyó tanulóképzéssel most nem foglalkozunk, ahol az ifjúság ezreit, tízezreit képezik jó szakmunkásokká a magasabb színvonalú technika elsajátítása révén. A kézműiparban is szükséges azonban a fejlődés, mert kornfányprogrammunk végrehajtását, a dolgozók szükségleteinek minden irányú kielégítését csak így lehet biztosítani. Ezért fordítsanak tehát nagyobb gondot a szakmunkás-utánpótlásra kézműveseink is. Ma tartják a csongrádmegyei kisipari szövetkezetek hetedik küldöttgyűlésüket MAI SZAMUNKBÓL: Látogatás l „KIK műszakon4 \ •4 NÉV^VFVQRFESR^-SR^'V'V'V"^**1 Álmási Péter határozóit A gyálaréti Komszomol termelőszövetkezet a nehézségek legyőzése után a szorgos munka nyomában erősödik és fejlődik. Az augusztus 30-ig elért minden munkaegységre 3 kiló búza, 75 deka zab és 25 deka árpa jut. A gabonát nem Lnztják még az egységekre, csak e hónap végén, szeptember elején kerítenek sort. Mert a tagok többségének van még tavalyi gabonája. Az elmúlt esztendőben mindössze kilép őszre a tsz-böl, részesedése az éu vé- • de most kijelentette: gén természetben és | — A megélhetésem, pénzben is. A háztá- j ji' gazdaság is szép J pénzt hoz a kasszája- | l-ig tejesített minden ben... Nem iires szavak ezek. Búzát Almási Péter legkevesebb 10 2 forint 50 fillért osztottak ki egységenként. Eddig már a jövedelmem miatt ez évben a június is maradok a tszmunkaegységre 10 forintot osztottak. A többi egységekre is 10 forint jut — úgy ba. Igaz, hónapokkal l ezelőtt megírta a ki- J lépési cédulát, de I aztán összetépte. I JVíert megbizonyoso- " XI/ JUJ J Ltb U.</ , 7 ' 7 ' 7 IRIBI I> »««/ O IMVVS I I ; J OOU _ számolják. Előrelát- ^JZ dott arról, hogy a be- \ hatóan egy-egy egységre 3—1 kiló kukorica és mintegy 35— csiiletes munka után | re" jobb a sora a közösZabból és árpából mázsa 40 kiló a JOOO a SOTa a szesedése. Ezév jú- ben> mintha egyéni- I 40 deka cukor is jut. nius l-ig 2330 forint jeg gazdálkodna. Almási Péter a ta- előleget kapott. Ter- Almási Péter jól i m oasszal azt mondta mészetesen lesz még határozott. 4 Készüljünk fel a télre Nagyobb ügyelőmmel készülünk fel az idei léire A múlfc évi kemény tél sok olyan komoly probléma elé állítciuta az Erőmű VáJlalat vezetőségét, amit megfeszített munkával is csak részben tudtak megoldani. Mint ahogy mindnyájan nem számítottunk arra. hogy ilyen kemény telünk lesz, nem számított a vállalat vezetősége sem. Különösen nagy problémát okozott a széntárolás, számítva arra az időre, amikor a járhatatlan vasúti közlekedés miatt csökken a beérkező szenes vagonok száma, A tavalyi széntórolásnál a szakszerűtlen kezelés miatt is voltak hibák, ami a szén kalória tartalmának a csökkenésére vezetett. A tárolt szén nem volt kellően megóvva a levegő behatolásától és ennek következtében egyes részeken lassú égési folyamat kezdett beállni a szén minőségének rovására. Az idei széntárolásra nagyobb szakszerűséget ' fordít a vezetőség, a nágy-öti méter magasra rakott szenet a levegő behatolása ellen a külső felszínen híg kátránnyal vonják be. A hőmérséklet rendszeres ellenőrzésére pedig mérő műszerekkel látjuk él, így biztosítva lesz a szén minőségének megtartása. Tavaly télen a dolgozóink melegruhával való ellátásában is mutatkoztak zavarok, csak szórványosan tudtuk dolgozóinkat meleg ruhával ellátni, ami azŰán több ízben ellentéteket vont maga után. Hogy elkerüljük ezeket a hiányosságokat is, a vezetőség a munkavédelmi szervezeten keresztül előre gondoskodik a dolgozóink melegruhával való ellátásáról, a TM M HTTTTMTTHTOTHMIITTI„1TH IHTTTHTITTT A tél mindig nehézségeket okoz. Megmutatkozott ez az elmúlt kemény tél is, amikor üzemeink egy része nem dolgozott anyag- és energiahiány miatt. A gondos háziasszonyok igyekeznek biztosítani jóelőre kis háztartásuk téli szükségletét, sajnos azonban üzemeink vezetői nem követik ezt a példát, nem okultak az elmúlt tél nehézségeiből. Már közel egy hónapja, hogy megjelent Gerő elvtárs cikke a Szabad Nép-ben, felhívása a téli felkészülésre és mégis legtöbb helyen még hozzá sem fogtak az ilyenirányú munkákhoz. hiányzó ruházati cikkeket kiegészítjük. A zavartalan áramtermelésnek nemcsak a kél lő szénmenyliyiségnek a biztosítása szükséges, hanem ehhez szorosan hotazáfűződik a szénnel vglq takarékosság is. Fűtő brigádjáink ezen a téren már értek el komoly eredményeket, a további sikerek eléréséhez azonban szükséges a meglévő szakmai tudás továbbfejlesztése, épp ezért -a vezetőség úgy határozott, hogy még a fél beállta előtt egy továbbképző kazánfűtői tanfolyamot indít be, amelyen főleg a szénnel való takarékosság fog szerepelni. Az idei télre való felkészüléshez a vállalat vezetőségének nagy segítséget adnak az üzemi pártszervezet és a tömegszervezetek. Cél, hogy minél tökéletesebben végre tudjuk hajtani az előttünk álló feladatokat, a télre való alapos felkészülést. i-l 7 Misán György Elörelá'óan cselekszenek a szegedi Sertés enyósz'.ő és Hizlaló Vállalat vezetői A télre a termelőszövetkezeteknek ég az egyéni gazdáknak is fel kell készülni. Az állattenyésztés hozamának téli megtartása és növelése a téli takarmányozástól, gondozástól is függ. Készül a télre a szegedi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat is. Kijavítják a takarmányos magtárakat, s fertőtlenítik azokat, hogy a betárolást rendben végezhessek. Kezdetben fokozottabban forgatni kívánjak a takarmánygabonát, a bomelcgedés megakadályozásá•ért Gyűjtik a vitamindús szálastakarmányt. Gondo) fordítanak arra, hogy a kazlakban: az esetleges, őszi esőzések . ae tegyenek kárt. Helyes a takarmánybázist másodvetésből származó silótakarmánnyal növelni. Az is előnye a silótakarmánynak, hogy minden időszakban etethető az állatokkal és kedvező hatással bir emésztésükre is. Silótakarmány készítésének már itt az ideje. A Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat úgy is készül a télre, hogy rendbeteszik,. kimeszelik a munkáspihenőket, össze kívánják állítani a téli fűtési normákat is. A termelőszövetkezetekben már most kell gondolni arra is, hogy a gazdasági épületek, istállók, ólak javítása megtörténjen. Helyes elkészíteni a téli munka tervét. S velo együtt: a hosszú téti napokon készülni a tavaszi feladatok jó végrehajtására. Készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállitás és Vásár megnyitására A csongrádmegyei kisipari szövetkezetek ma délelőtt 9 órakor tartják hetedik küldöttgyűlésükéi Hódmezővásárhelyen a városi tanács előadó termében. Az ülésen három rendkívül fontos tennivalót tárgyalnak meg: Megvitatják a pártkongresszus határozata alapján hogy milyen feladatok várnak megoldásra a szövetkezetekben az önköltségcsökkentés fokozására. Részletesep nigfih^géWs atoB&^tgB; tanács azon határozatának végrehajtását is, miszerint a kisipari termelőszövetkezeteknek át kell térniök a közületi munkákról a lakosság közvetlen ellátására. Végül pedig megtárgyalják a szeptember-október hónapban tartandó ktsz közgyűlések tartását, amelye- Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár — mint ismeretes — szeptember 11-én nyitja meg ken a szövetkezetek elere a veze- ,„„,.. , kapuit. Gazdag lesz a kiállítási anyag, es a látogatésre legalkalmasabb tagokat vá- (6k Mámos hasznos dolgot tapasztalhatnak majd. lasztják, hogy ezzel is biztosítsák Nagyszerű és érdekes lesz a kiállitás. Képünkön: a szövgtjtggatgk további fejlődését, késiül a kiájlítás egyik hatalmas pavilonja,^ A Mezőgazdasági Kiállításon számos gyakorlati bemutató is lesz a helyes és szakszerű gazdálkodásról. A látogatók tanulmányozhatják a mezőgazdaság élenjáró módszereit. Képünkön: a Mezőgrzdasági Kiállítás öntözéses bemutató telepe. Itt Iá hatják majd a látogatók a barázdás kukorica önTÖZ&TI