Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-15 / 166. szám

DELMAGYFLRORSZFTG CSÜTÖRTÖK, 1954 JÚLIUS 15. «Az ember legyen mindenben szép» Anion Pavlov ie * Csehov halálának SO.évfordulójára ICalkan susogott a szeptemberi szél. Az orosz ősz édesscjiclmes illatúi sodorta a hegyei; felöl, a nyárfák levelei aranyossárgában játszottak, — ahogy Hepin, a nagy orosz festő ecsetje megálmodta. A melihovói Csehovliáz tornárdn két nagyszerű férfi beszélgetett: Csehov és Gorkij. Autón Pavlovics sugárzó, mély pillantású, kék szemeiben meleg tűz ragogott. Az emberről folyt a szó. Arról a lényről, akit mind a ketten annyira szerettek. — A legszentebb dolog előttem — lelkendezett Csehov — az ember teste, egészsége, értelme, tehetsége, lelkesedése, szeretete és legteljesebb szabadsága, szabadsága az erőszaktól és a hazugságtót, bármiben is nyilvánuljon meg a két utóbbi. Ez a magasírű humanizmus emberei és irói liil vallása volt. A polgári irodalomtörténet, öt évtized szinházbajáró közönsége mégis halkhangú, szomorú írónak tartotta, „az emberi szomorúság, a kis lelki tragédiák legfinomabb megérzöjének", az orosz „minden mindegy" kifejezőjének. Pedig szenvedélyes művész volt, aki gyűlölt minden hazugságot és eröszakot. Csak nem harsogott, nem a nagy hősök irója volt, a kis vagyemberckről irt novellákat, drámákat, akik a kapitalista társadalom szörnyű hétköznapjainak közepette is megpróbálnak emberek és szépek maradni. Qtaqq köotítLeitktl Aliit ott az élettel szemben, azt állította, hogy az emberek egyszerűek, szépek, harmonikusak legyenek. De tudta, hogy abban az életben, a cári Oroszországban ez nem valósítható meg. Ezért fordul szembe a fennálló valósággal, ezért leplezi le, tagadja meg Írásaiban a félfeudális cári önkéni/tiralmat. Csehov mesterien tudott néhány oldalban egy egész társadalmat nevetségessé, lehetetlenné, gyűlöletessé tenni. Csak egy írására utalunk itt: „A hivatalnok halála" fimü elbeszélésére. Egyetlen bizarr ötleten épül fel: egy tüsszentés vélt következményei halálba kergetnek egy embert. Tüsszentés és halál. Micsoda ellentét; komikum és tragikum. S ez a kettősség jellemző Csehov alkotásaira. A halál sehogy sem illik ide. Olyan jól esne nevetni a rémült Cservjakovon, de (i halál zavarba hoz. S ez az iró célja. A meghökkentő történet mögött ott van az egész cári rendszer a maga félelmetes elnyomó apparátusával, s az elnyomottak örökös rettegésével. A hálást fokozza az, hogy Cservjakovnak nincs oka a kétségbeesésre, az államtanácsos, akinek kopasz fejét letüsszenti, bosszúsan törölgeti kobakját ugyan a kesztyűjével. de ezzel már napirendre is tér a dolog felelt. Dc Cservjakov, aki egész élete során azt tapasztalta, hogy a kisember sorsa a meghunyászlcodás, a nagyobb kegyének hajszolása, belehal a rettegésbe. <A jÖOöf l ízeset te Gorkijban is. Az orosz jövőt, a tehetséget. Amikor a Tudományos Akadémia a kormány nyomására kizárta tagjai sorából Gorkijt, Csehov nyilvánosan kifejezte tiltakozását és lemondott akadémiai tagságáról. S ezzel az egész világon feltűnést keltő lépésével a cári rendszer ellen és a nép Oroszországa melleit szavazott. Elete utolsó évtizedében, irói alkotóművészet érik legérettebb hajtásaiban, drámáiban egyre többször és nyíltabban ismételte meg ezt a szavazást. Csehov drámai akkor tűnnek fel az orosz színpadon, amikor Gogol és Oszlrovszkij realista, a korabeli valóságot őszintén bemutató és leleplező színmüvei helyét a formalista klasszicizáló, az üres, nagyhangú, szalmabáb romantikóval telt színdarabok váltották fel. Csehov színmüvei forradalmat jelentettek a dramaturgia történetében. — a drámát színdarabjaiban nem \ a külső cselekmény adja, hanem a hősök belsejében, lelkükben lejátszódó változás folyamata. A hősök belső, lelki folyamatának bemutatásával az írónak sikerült a személyiségnek, vagy ha úgy tetszik: egyéniségnek, a tőkés társadalomban elkerülhetetlen önmagától való elidegenedését, elszigetelődését, magáramaradását bemutatni. Persze, a háromszög drámákhoz szokott színházi rendezők és közönség (háromszögdrámának nevezzük a polgári drámának azt a fajtáját, amely az asszony, a férj és a harmadik hálószoba titkokat kiteregető történetéről szól. — A szerk.) nem tudott mit kezdeni a Csehov darabok külsőleg diszkrét, belsőleg annál erösebb konfliktusaival, s Csehov első darabjai megbuktak. Csehov lángelméje csak akkor találta meg a színpadon keresztül az utat a közönség felé, amikor Sztanyiszlavszkij 1898-ban megalapította a Művész Színházat. K. Sztanyiszlavszkij, az európai színjátszás nagy forradalmasítója Csehov darabjainak rendezése közben fektette le az orosz realista színjátszás alapjait, tette járhatóvá az utat Gorkij drámái, s a szovjet drámák számára. @uJwo naqq drámaírói művészete abban van, hogy amikor az orosz kapitalizmus keletkezési válságának szakaszát ábrázolja, ebben az ábrázolásban benne van a kapitalizmusnak a felbomlási válsága is. Alakjai objektív osztályhelyzete és szubjektív érdekei nagyon távol esnek egymástól: ebben rejlik a saját csehovi drámaiság, Csehov hősei saját érdekeikkel sincsenek tisztában, rezignáltán belenyugodnak sorsukba, képtelenek hősies elszánásra, nekibuzdulásra. Hőseire jellemző, amit egyik drámájának címszereplője, Vánja bácsi mond: „Multam nincs, ostobán elpazaroltam semmiségekre, c jelenem meg szörnyű értelmetlen". Vánja bácsinak ezek a szavai tipikusak: a burzsoázia lényegére jellemző. A kispolgári intelligencia egészen elszakad az orosz forradalmi hagyományoktól, ezért válik a kapitalizmus lakujává. Csebuktin orvos, a Jlárom növér"-ben ezt mondja: „Az újságokból tudom, hogy például élt valami Dobroljubov, de hogy mit irt, azt már nem tudom". Dc vannak másfajta csehovi hősök is, olyanok, akik már szembe mernek nézni saját jelenükkel és saját sorsukkal is, akik hisznek az életben és a jövöben, akik várják a forradalmat, azt a világot, amikor az ember mindenben szép ie het. A csehovi szépség-ideál pe dig a nagy tettek megvalósítása, Csehov és hősei szerint a munka, az alkotás teszi az emberi szépséget, „Bátorság, tiszta fej, nagy lendület" — így fogalmaztatja meg egyik hősével az igazi emberről vallott felfogását. Ezek a hősök, ezek az emberek a jövőt várták, a jövőt akarták, mint utolsó drámája, a Cseresznyéskert, a hazafiság e bölcs, ragyogó optimista művének diákhőse, Trofinov is „Egész Oroszország a mi kertünk" — mondja a második felvonásban. S a harmadik felvonás így végződik: „Uj kertet ültetünk, pompásabbat ennél". Csehov művei erősítették az emberek bátorságát szerte a világon, hogy a kiszáradt régi kertek helyébe élj kerteket ültessenek, a korhadt régi társadalom helyébe üj társadalmat építsenek. cfkik JH&itküában járlak és abban az élményben volt- részük, hogy a Művész Színházban lehettek, azt mondják, a színház függönyére egy sirály van hímezve. Csehov kedvenc darabjára, a Sirályra, a Művész Színház első nagy sikerére emlékezteti a nézőt. A nagy iró halálának 50. évfordulóján legyen a Művész Színház sirglya, a magasba szárnyalásnak, az igaz és szép győzelme akarásának e cschovian egyszerű és nemes-szépségű jelképe biztatás a Csehov megálmondta nagy telteket véghezvivö emberiség számára, OSVATH BELA Előre ifjúság ir Miről tanulhatnak a fiatalok a DISZ Petőfi-iskoláin PARTUNK III. KONGRESSZUSA új, nagyszerű feladatokat állított dolgozó népünk ós ifjúságunk elé hazánk felvirágoztatása, népünk jólétének növelése érdekében. E feladatok valóraváltásáért harcolni: ifjúságunk legszebb kötelessége. A párt által mutatott célokért eredményesen dolgozni azt jelenti, hogy meg kell javítani a DISZ politikai nevelő munkáját, különösen fejleszteni és tökéletesíteni kell az alapszervezetekben a propaganda munkát. A DISZ Központi Vezetőségének a DISZ-oktatás új rendszeréről és az 1951/55-ös oktatási évről hozet^ határozata megállupítja, hogy u júsági szövetségünk politikai oktatásának fejlődése jelentékeny eredményei ellenéro messze elmaradt a követelményektől. Az elmúlt évben a DISZ-oktatás rend szere nem vette eléggé figyelembe szervezeteink jelenlegi helyzetét, a kiadott tananyagok nem számoltak kielégítően a fiatalok politikai képzettségével, műveltségi színvonalával, érdeklődési körével. Ennek következtében nem voltak elég vonzóak politikai köreink és iskoláink. Sok helyen unalmassá váltak a foglalkozások és a fiatalok nem szívesen jártak el ezekre. „Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, a szocialista építőmunkában a magyar ifjúság előtt álló feladatok, megkövetelik a politikai oktatásban mutatkozó hibák kiküszöbölését, az ifjúság közötti marxista-leninista propagandamunka fellendítését" — mondja ki a DISZ Központi Vezetőség határozata. Az oktatási rendszer leegyszerűsítése érdekében meg kell szüntetni az eddigi oktatási formákat és helyetlük az új oktatási évben két évfolyamból álló DISZ Petőfi-iskolákat kell létre hozni. Megyénk városaiban és falvaiban igen nagy érdeklődés tapasztalható ifjúságiink körében a Petőfi-iskolák iránt. Különösen érdekli minden tanulni vágyó fiatalt, hogy milyen lesz a Petőfi-iskola, mit fognak ott tanulni. A KÉT ÉVFOLYAMBÓL álló DISZ-oktatás Petőfi nevét viseli. Petőfi népünk legnagyobb, ifjúságunk legszeretettebb költője, az 1848-as szabadságharc kimagasló alakja, a márciusi ifjak vezére. Ezért a hazáért, ezért a korszakért harcolt Petőfi, melyben mi most élünk ós dolgozunk. A szabadságot, népét, hazáját forrón szerető, a haza külső és belső ellénségeit mélységesen gyűlölő Petőfit méltán tekintheti példaképének a magyar ifjúság és tanulhat tőle hazaszeretetet, emberséget, jellemet, erkölcsöt egyaránt. Ez a magyarázata annak, hegy a ' DISZ-oktatás évfolyamai Petőfi nevét viselik. A fiatalok a Petőfi-iskola első évfolyamán megismerkednek a magyar nép történelmének, évszáza-i dos szabudságkiizdelmcinek legfőbb eseményeivel, tanulságaival. A tananyag bevezető része hazánkról szó!. Itt megismerik hazánk földrajzi és politikai elhelyezkedését, halárait, hegyeit, vizeit, nevezetességeit. Ezután arról tanulnak, hogy ezért a hazáért a magyar ucp mennyi áldozatot, mennyi vé:t hullatott. Megelevenednek előttünk a J^irökverő Hunyadi János harcai, a világraszóló nándorfehérvári győzelem napjai, Dugonics Titusz hőstette. > A PETÖFI-ISKOLÁ I. évfolyamának haligatói olvasni fognak a Dózsa György által vezetett háborúról, ennek okairól, tanulságairól. Tanulnak Rákóczi Ferencről, a kuruc-kor szabadságharcosainak küzdelmeiről a gyűlölt labancok ellen. Tanulmányozzák az 1848-a9 szabadságharc történetét, megismerkednek Petőfi, Kossuth, Táncsics és a márciusi ifjak szerepével a forradalomban és a legnagyobb csaták történetével. Tanulmányozni fogják a magyar munkásmozgalom kialakulását, harcait, a párt megalakulásának történelmi jelentőségét. Tanulják az 1919-es Tanácsköztársaság történetét, a felszabadulás körülményeit. Feltárul előttük az a nagy cél, mely egész népünket lelkesíti, melynek útján a párt III. kongresszusának határozatai jelölik meg a szocialista Magyarország felépítését. A Petőfi-iskola IT. évfolyamán hazánkról, a pártról, a Komszornolról, a DISZ-röl tanulnak a finfalok. Megismerkednek pártunk politikájának alapjaival, határozataival, a kongresszus útmutatásaival. A II. évfolyam hallgatói népköztársaságunk alkotmányát, a szocialista ipar, mezőgazdasáp, kultúra, a szocializmus építésének kérdéseit tanulmányozzák. Megismerik ifjúsági szövetségünk célkitűzéseit. azt, hogy mit várhatnak a DISZ-től és mit jelent DISZ-tagnak lenni. Választ kapnak ilyen kérdésekre: mi a haza! Mit jelent művelt, kultúrált embernek lenni és hogyan lehet Ilyenné válni? Mi az elvtársiasság? Ki az igazi barát? Mi a. szerelem? Egyszóval arról tanulnak, hogy milyen erkölcsi követelmények állnak minden becsületes magyar fiatal előtt. ALAPSZERVEZETEINK titkárai, vezetőségi ftagjai most azon dolgoznak, hogy minél eredményesebb legyen az új oktatás, minél jobban kielégítse a fiatalok igényeit. Minden fiatal éljen e tanulási lehetőségekkel, kapcsolódjon be a Petőfi-iskolák munkájába, váljon bátor, hazáját szerető, példamutató DISZ-taggá. , DISZ Csongrádmegyei Bizottsága IV. A z új fegyenc egész nap sir ós dö** römböl felváltva. Azt hajtogatja, hogy mi és a pap együttműködve fel akarjuk ct akasztani. Jajgat szüntelenül. * — őrmester úr — mondja Horváth — valakit be kell tenni mellé a zárkába éjszakára. nehogy kárt tegyen magában. Meg aztán — teszi • hozzá — hátha sikerül megtudnunk, hogy tényleg megzavarodott-e, vagy szimulál. Egy önkéntes jelentkezőt kell keresnünk, aki bemegy hozzá aludni. Horváth biztatón int a szemével. Az őrmester vállat von: — Én nem bánom, csak nehogy aztán az ápolójában tegyen kárt. — Nem ápolóról beszélek én — mondja Horváth — csak mégis, legyen valaki a közelében. Hátha lecsillapodik Éjszaka és meg lehet őt nyugtatni afelől, hogy nem lesz itt bántódása. — Én azt ajánlanám, — szól Horváth és rámfüggeszti a szemét — hogy maga menjen át hozzá éjszakára. Maga a legfiatalabb. Lehet, hogy nem fog tudni aludni tőle. Majd elbeszélgetnek — mondja sokaimondó hangsúllyal és az őrmesterhez fordul. — Azt hiszem, nincs ellene kifogása, ügye? — kérdezi. — Nem bánom, — felel az őrmester — csak vigyázzon. Ha valami baj lesz, zöigessen. (Ydakint csillagtalan az éjszaka. Mélységcs és titokzatos. Tele van emberek kínjával és sóhajával. Háború van. Mintha fekete gyászlepel borulna a világra. Nagyokat reccsen a rozoga vaságy. Yucakov forgolódik rajta álmatlanul. Sóhajtozik, olykor-olykor felnyög, jajgat, sír és magában beszél. Egy pillanatra sem hunyom le a szemem. Szeretném megtudni: ki az, aki ízerencsétlen életével itt hánykolódik melKEGYETLEN ESZTENDŐK Részleiek Vadász Ferenc szegedi börtönnaplójából lettem és nem engedi nyugodni a szörnyű halálfélelem. Beszélni kellene hozzá valamit, ami megnyugtatná, ami megnyitná a szívét., — Alszik? Csend. Nem felel. Sóhajtozik és -:zigákol. — Nem, nem, — morogja — ne bántsanak. Ne, ne .., — Tucakov — szólok hangosan — ugye maga pásztor? Hol szokott maga legeltetni, hegyen vagy síksági legelőn? Hallgat. C zép lehet ilyenkor nyáron feküdni ^ a fűben és nézni a kék eget. Arra magukfelé nagyon szép a nyár. Biztosan sok virág is van a fű között és a madarak röpködnek a feje fölött. De szép is lehet az. Mit csinál olyankor, amikor legelészik a nyáj. Van-e furulyája? ... — Pásztor vagyok, — mondja csendesen Tucakov és felsír a hangja: -- Aj, . aj, miért akarnak engem felakasztani? — Én azt nem tudom — válaszolom. — Maga akar engem .., — Nem én. .r — Nem? ,., — Ki akar? — Én nem tudom. Megint csend van. — Maga biztosan azt csinálta, amit én, ugye? — kezdem újból beszédre bírni. Persze a fasiszták ... Ellenségeink... A magyar csendőrök kiszolgálják őket. Elvisznek tőlünk mindent, mert kell nekik a háborúhoz a szovjet ellen. Milyen ember volt a Kiss Ernő? — Ismerik maguk? — kérdezi meglepetten. — Azt már felakasztották. — Tudom — felelem. — Azt mondja meg. hogv milyen emb«r volt. — Ah, az ... jó ember .,. fiatal},. szerették a népek őtet?M — Miért akasztották föl? — Meggyújtották a búzát. Sok búza megégett. Azt mondják, inkább égjen, mint a háborúnak ... — Értem .., És hogyan gyújtották meg a búzát? :— Én nem ... — Azt tudom, de a többiek.,. 13 ákötöttek egy csomó kalászra olyan gyújtóanyag, amit gyújt a nap. Nem lehetett a tűz oltani. Elégtek egész táblák, aratás előtt. Akkor aztán őrizték a búzát csendőr és katonák. Üjra csak meggyújtották .. „ — Hogyan? — Az őrtől messze méterre elbújtak, aztán nyílból tüzes taplót kilőttek! A katona csak az látta: ég a búza... — Kit fogtak el hamarabb, magát vagy Kiss Eínőt? — Hamarabb engemet meg még három embert. — Aztán később Kiss Ernőt? — Később. — Hol? — Búzában ... — Mit csinált ott? — Várt találkozás velünk. — Persze maguk helyett aztán a detektívek mentek el... • — Kiss Ernő verekedett. Nem hagyta magát, öt detektív kötötte meg a kezét. — Honnan tudták a detektívek, hogy Kiss Ernő a búzában vár? És honnan tudja maga, hogy Kiss Ernő verekedett, amikor elfogták? — Nem tudom ... Maga azt minek kérdezi? — jajdult fel rémülten. Aj, aj, tudom... maguk engem fel akarnak akasztani, mert feladtam a Kiss Ernőt. Azt gondolják, Mondja meg, mikor akasztanak .., — Már mondtam, hogy én nem tudom sM Nyög és sír és jajgat. Vinnyog ebben az emberben a lélek. | j dakint szél rázza a fákat és az őrszem dobogó léptei hallatszanak, amint jár-kel az udvaron, bódéja mellett fel és alá. Érzem a szívem dobogását: Már valamivel többet tudunk. Kiss Ernőt társai közül valamelyik elárulta, hogy mentse a maga nyomorult életét. — Hol vannak a társai, Tucakov — kérdezem. — Okét is felakasztották? — Nem tudom, merre tannak — feleli — elvitték a csendőrök üket. Azt is, amelyik Kiss Ernőt elárulta ... Nem kérdezek tovább. Ennyi majdnem elég. Legeltette a nyájat nyarakon át a hegyoldalban. Elképzelt egy szebb, emberibb világot. Látta, hogy mint élnek az emberek odalent a városban, jólétben és gondtalanságban. És látta,, hogyan kínlódnak a szegények. A jószagú fűben heverészve. volt bőven ideje, hogy gondolkozzék. Szívébe és agyába befészkelődött a lázadás. Meggyújtani a gonosz világ négy sarkát és építeni egy mocsoktalan világot. Véresre pofozták, tüzes horgolótűkkel szurkálták. Gúzsbakötötték és villanyozták, kékre gumibotozták a talpát és leverték a veséjét. Lovagoltak a mellén és ujjúkra csavarták csomókban a haját, úgy tépdesték. Közismert módszerek ezek a csendőrnyomozók kínzókamráiban. Vallott. Vallott, hogy szabaduljon a kíntól, hogy mentse a maga életét. Kiss Ernő mér halott. Az őr léptei közelednek a folyosón. ** Meggyújtja zárkánkban a villanyt és benéz a lesőlyukon. Alvást színlelek. . Tovább megy. Sötét van megint. Belémnyilal a fájdalom: Kiss Ernőt elárulták . .. Ezért kellett fiatalon, tele hittel, életerővel és elszántsággal meghalnia. (Folytatjuk.]