Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

ÜÉLMIGYBRORSZIIG r 'jmoacn 2 VASÁRNAP, 1954 JÚLIUS 11. Teljes foggal e! leim monáanr, hoov aitóyen gyorsan ej teM fuisii az eféresétiez A genfi értekesiet júliua 9-i ülése az az alap, megegyezés Genf (TASZSZ) A kilenc kül­döttség július 9-i ülésén folytatták az indokínai béke helyreállítása kérdésének megvitatását. A Kínai Népköztársaság küldöttsége kifej­tette véleményét Franciaország, Laosz és Kambodzsa képviselőjé­nek a június 16-án előterjesztett kí­nai javaslatok 3. pontjára vonat­kozó észrevételeivel kapcsolatban. Ez a pont % — mint ismeretes — előírja annak megtiltását, hogy a hadműveletek beszüntetése után új szárazföldi, haditenge­részeti és légi alakulatokat és katonai személyzetet, különbö­ző fegyvereket és lőszereket szállítsanak külföldről Laoszba és Kambodzsába. A Kínai Népköztársaság küldött­sége a július 9-i ülésen hangsú­lyozta: új csapatok, katonai sze­mélyzet, fegyverek és lőszerek szál­lításának a javaslatban előírt be­szüntetése a hadműveletek beszün­tetése után egyik fő feltétele an­nak, hogy ne újuljanak ki a had­műveletek. A Kínai Népköztársaság küldött­sége a július 9-i ülésen emlékez­tetett arra, hpgy június 10-án ja­vaslatainak benyújtásakor hang­súlyozta annak tarthatatlanságát, hogy a hadműveletek beszüntetése után külföldi katonai támasz­pontok legyenek a három indo­kínai állam bármelyikének te­rületén. A július 9-i ülésen folytatták an­nak a kérdésnek megvitatását, hogy hogyan történik majd az el­lenőrzés a hadmüveletek megszün­tetéséről szóló egyezmény feltétele­inek teljesítése felett. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­sége a július 9-i ülésen megjegyez­te, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköz­társaság és Franciaország kül­döttségének képviselői a köze­ledésnek már számos olyan pontjára mutattak rá, amelyek alapján el lehet érni a meg­egyezést. A július 9-i ülésen a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­sége számos észrevételt tett az el­lenőrzés megszervezésének, a bi­zottságok funkciójának, felépítésé­nek és tevékenységének kérdésé­ben. Hatalmas árvíz Délkelel-Némelorszácban és Ausztriában (MTI). Nyugati rádiójelentések beszámolnak arról, hogy Délkelet­Németországban ós Ausztriában nagy pusztításokat okozott a Duna és mellékfolyóinak áradása. Az eddigi adatok szerint több mint 20 ezren váltak hajléktalanná és leg­alább 20 személy vesztett© életét. Mint a jelentések mondják, há­rom napja szinte megállás nélkül zuhog az eső. Mintegy 50 éve nem észleltek ilyen magas vízállást. I'assaunál például körülbelül 9 méterrel emelkedett a Duna szint­je. Bajorországban nagy területe­ket öntött el a víz. Salzburgból c s Rosenheimből csónakokon szál­lítják el a lakosokat, Pnssauban 10.099-en váltak hajléktalanná. München és Passau között több mint 7000 négyzetkilométer nagyságú terület víz alatt áll. Ausztriában leállt a hajóforgalom a Dunán. Bécs néhány külvárosa pénteken víz alatt volt. A hatalmas árvíz hidakat sodort el, és megbénította a közlekedést több útszakaszon, 15 hidat sodort el az áradat 30 utat vágott el, köztük a Münchent és Salzburgot összekötő főútvonalat. c4 hét hotitjaeihfil A héten többek között a követ­kező könyvek jelentek meg: SZIKRA KÖNYVKIADÓ: Kennedy: A fajvédő Amerika. 315. o. Nemes Dezső: A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca 1919 angusztusától 1939 őszéig. 111. o. (Az MDP pártfőiskolája magyar párttörténeti tanszék 3.) SZÉPIRODALMI KÖNYVKI­ADÓ: Ady Endre válogatott cikkei és í -nulmányai. 501 o. (Magyar klasz­szikusok.j ö A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége közölte elgon­dolásait azzal a kérdéssel kapcso­latban is, hogy milyen módon kell megosztani a munkát a fegyverszü­neti vegyesbizottság és a semleges ellenőrző bizottság között. A küldöttség véleménye szerint a hadműveletek megszüntetésé­ről szóló egyezmény feltételei­nek teljesítése fölötti ellenőrzés főképpen a fegyverszüneti ve­gyesbizottság feladata, amely az érdekelt felek képviselőiből áll. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés területével és az ellenőrzés megszervezésével kap­csolatos javaslatai teljes egészében vonatkoznak Indokínára. A szovjet küldöttség képviselője az ülésen néhány észrevételt tett a Kínai Népköztársaság és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság nyi­latkozataival kapcsolatban, A hadműveletek beszüntetéséről szóló egyezmény betartása fölötti ellenőrzés kérdését érintve a szov­jet küldöttség megjegyezte, hogy az értekezlet az utóbbi három hét során nagy erőfeszítéseket tett, hogy közelebb hozza a szempontokat az alapvető kér­désekben. Az értekezlet résztvevői teljes jog­gal megállapíthatják, hogy elértek bizonyos haladást, bár természete­sen vannak még véleményeltérések és nem kevés erőfeszítést kell ten­ni az elfogadható döntés elérése ér­dekében. Teljes joggal lehet mondani — hangsúlyozta a Szovjetunió kül­döttségének képviselője —, hogy létrejött az az alap, ame­lyen gyorsan el lehet jutni az elfogadható megegyezés eléré­séhez. Ehhez az szükséges, hogy a kül­döttségek továbbra is folytassák erőfeszítéseiket ebben az irányban, hogy ne keressenek mesterséges akadályokat és érveket, hogy ne féljenek beismerni azt, amiben már megegyezéses döntés jött létre, Az írásai szovjet nagykövet emlékiratot nyújtott át az iráni külügyminiszternek Teherán (TASZSZ) A. J. Lavren­tyev, a Szovjetunió iráni nagykö­vete ez év július 8-án felkereste A. Entezam iráni külügyminisztert és a szovjet kormány megbízásából a következő szövegű emlékiratot nyújtotta át neki: «Az utóbbi időben az iráni és a külföldi sajtóban számos közle­mény jelent meg azokkal az intéz­kedésekkel kapcsolatban, amelye­ket az Egyesült Államok kormá­nya és több más ország kormányai hoztak annak érdekében, hogy Iránt bevonják az ez év áprilisá­ban megkötött török-pakisztáni ka­tonai szövetség alapján a közel- és közép-keleten létrehozandó agresz­szív katonai tömbbe. A szovjet kormány figyelmét a többi között azokról a tárgyalások­ról szóló közlemények kötötték le, amelyek nemrégiben Teheránban Henderson úr, az Egyesült Államok iráni nagykövete és Zahedi úr iráni miniszterelnök között folytak. A tárgyalások során Irán ne­vében állítólag több kijelentést tett azzal kapcsolatban, hogy Irán rcsztvesz az Egyesült Ál­lamok közel- és középkclctl ka­tonai intézkedéseiben. Ezzel kapcsolatban a szovjet kor­mány felhívja az iráni kormány fi­gyelmét azokra a kötelezettségekre, amelyeket Irán vállalt magára a garanciáról és a semlegesség/öl szóló 1927 október 1-i szovjet-iráni szerződés értelmében. A szerződés "•mindkét szerződő felet kötelezi, hogy sem ténylegesen, sem formá­lisan ne vegyen részt olyan politi­kai szövetségekben, vagy egyezmé­nyekben, amelyek a másik szerző­dő fél szárazföldi, vagy tengeri biz­tonsága, illetve épsége, független­sége, vagy szuverénitása ellen irá­nyulnak. (A szerződés harmadik cikkelye.) A szovjet kormány ezeket a kö­telezettségeket figyelembevéve meg­felelő magyarázatot szeretne kapni Irán kormányától a fentemlített kérdést illetően"-. Entezam úr, Irán külügyminisz­tere megígérte, hogy átadja az em­lékiratot az iráni kormánynak megvitatás végett. Rövid külpolitikai hírek Genf (Uj-Kina). Csang Ven-tien és Li Ke-nunp leülugyminiszterhe­lhet t esek, a genfi értekezleten résztvevő kínai küldöttség tagjai csütörtökön vacsorán látták ven­dégül Jean Chauvelt, a francia küldöttség ideiglenes vezetőjét, * Párizs (MTI). Á „United Press" a következő washingtoni jelentést közölte: „Komoly forrásokból úgy értesültünk, Franciaország azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy szereljen fel két, vagy három francia hadosztályt, amelyeket a rendes katonai szolgálatot teljesí­tő újoncokból állítanának összo, hogy Indokínába lehessen küldeni őket abban az osctben, ha a genfi tárgyalások meghiúsulnának. A kérdéses hadosztályok megalakítá­sa már folyamatban van és a le­hető legrövidebb időn belül fel kellene szerelni őket, A francia kormány hír szerint még nem ka­pott választ Washingtonból". (MTI). Az „AP" amerikai hír­ügynökség dzsakartai jelentése szerint az indonéz fővárosban pén­teken közölték, hogy az ENSZ köz­gyűlésének szeptemberben meg­nyíló ülésszakán Indonézia támo­gatni fogja a Kínai Népköztársa­ság és Japán felvételét az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a köz­gyűlésben Indonézia továbbra is támogatni fogja a gyarmati rend­szer ellen Tuniszban, Marokkóban, Koreában, Indokínában cs másutt folyó harcot. Moszkva. Jugoszlávia vezető kö­rei kötelezettségeket vállalnak, hogy ebben az évben 400.000 ton­na bauxitot szállítanak Nyugat­Németországnak, ami az ország évi bauxittermelésének 87 százalékát jelenti. Jugoszlávia Európa egyik leg­gazdagabb bauxit-lelőhelyekkel ren­delkező országa. Ennek a nemzet­gazdasági szempontból oly érté­kes fémnek csupán két százalékát doigozzák fel Jugoszláviában. Jugoszláviát politikai és gazdasá­gi függőst go arra kényszeríti, hogy ezt az értékes fémet potom­áron adja út az imperialistáknak, közöttük Nyugat-Németországnak. Rohamosan erősbödik a Franciaországra gyakorolt amerikai npmás — irja a Le Monde eímii francia lap Párizs (TASZSZ) Egyre növekvő felháborodással tölti el a francia közvéleményt az a nyomás, amelyet az Egyesült Államok az "európai védelmi közösségről" szóló szerző­dés ratifikálása érdekében Francia­országra gyakorol. A Le Monde július 8-i számában ismét foglalkozik ezzel a kérdés­sel. "Eisenhower elnök és az ame­rikai külügyminiszter írja a lap — kitart ama törekvése melleit, hogy erőszakkal kicsikarja az európai védelmi közösségre vo­natkozó francia döntést. Minden eszközt megragadtak Fran­ciaország gúzsbakötésére és a rati­fikálás kierőszakolására. A diplo­máciát, a hadsereget, a politikát, a propagandát, a pénzügyeket, az üzleti tevékenységet, a szövetsége­seket, a csatlósokat, a csábítást, a zsarolást, a követeléseket — min­dent mozgósítottak a megkezdett nagy támadás érdekében". Rohamosan erősbödik a Francia­országra gyakorolt amerikai nyo­más — írja befejezésül a lap. — Ezt a nyomást arcátlanul és mér­téktelenül gyakorolják, Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a mongol forradalom 33. évfordulójára J. CEDENBAL ELVTÁRSNAK a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökének, ULAN BÁTOR A mongol nép nagy nemzeti ünnepe alkalmával a Magyar Nép­köztársaság kormánya és az egész magyar nép nevében szívből üdvöz­löm a testvéri mongol népet és önt Miniszterelnök Elvtárs. A magyar nép nagyrabecsüli azokat az eredményeket, amelyeket a baráti mongol nép hazája építése és életszínvonalának állandó eme­lése terén elért. Szívből kívánok további nagy sikereket és boldog jö­vőt a testvéri mongol népnek. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A mongol forradalom 33. évfor­dulója alkalmából Zs. Szambu elv­társnak, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökének Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, B. Zsar­galszajhan elvtársnak, a Mongol Népköztársaság külügyminiszteré­nek Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere küldött üdvözlő táviratot. NEMZETKÖZI SZEMLE „... Az európai hadsereg jóváhagyásának kilátásai úgy olvadnak, mint a vaj a napon ..." — Ezt a rendkívül szemléltető hasonlatot az egyik legtekintélye­sebb francia lap, a "Lc Monde" al­kalmazta a közelmúltban, kifejezve ezzel azt a hangulatot, amely Franciaországban uralkodik az európai védelmi közösség létreho­zásának terveivel szemben. A fran­cia nép, sőt még a katonai körök és a burzsoázia egy igen jelentős rcsze is szembenáll az EVK létre­hozásának terveivel. És ez az állás­foglalás megpecsételheti az EVK sersát, hiszen Franciaország nél­kül nem képzelhető el az "európai védelmi közösség", Franciaország­gal pedig... a francia tömegek nem tudják elképzelni... a nép akaratának forró napja valóban egyre inkább olvasztja az EVK létrehozásának kilátásalt. Amikor LanicI és Bidault kor­mány csúfosan megbukott, az nem egyszerűen a Franciaországban sű­rűn ismétlődő kormányválságot je­lentette, hanem ez egyszer valami­féle minőségi változást is. Lan.iel és Bidault az amerikai imperializ­mus legszolgaibb szolgái voltak, a háborús imperialista tervek leg­hűbb megvalósítói —_ az utánuk következő Mendcs-France kormány pedig az Egyesült Államoktól való függctlenülés politikáját ígérte. Ezért is került a Mentles-France kormány megalakulásának napiá­tól kezdve az amerikai imperializ­mus diplomáciai nehéztüzérségének tűzvonalába. A Washington—Bonn tengely angol támogatással igyek­szik minden erővel nyomást gya­korolni a francia kormányra, hogy végre mondjon "igent" az EVK kérdésében. A sorozatos diplomá­ciai támadásokat Franciaország el­len Eisenhower ismert levele ve­zette be Coty elnökhöz, a követ­kező lépés volt "az angol-amerikai nézetek azonosságának" deklaráló" sa az EVK kérdésében, ugyanak­kor Billon, az Egyesült Államok párizsi nagykövete feltűnő és ki­hívó fenyegetőzéssel akart hatást elérni a francia kormánynál, ma ,cl Spaak belga külügyminiszter kö­vetkezett, aki "közvetítési" kísér­lettel lépett fel és végül megszólalt Adenauer, most már teljes hitleri stílusban, azzal fenyegetve meg Franciaországot, hogyha sürgősen nem ratifikálja a bonni és a pári­zsi háborús szerződést, Nyugat-Né­metország fegyverkezési tervei ke­resztülvitelében önállósítja maflát és különszerződést köt az Egyesült Államokkal és Angliával. S ho.iy nagyobb nyomatékot adjanak Adenauer fenyegetőzésének, Lon­donban tanácskozásra ültek össze a német kérdés angol és amcri' .i szakértői, hogy "megvizsgálják a német szuverenitás helyreállításá­nak kérdését" arra az esetre, ha az EVK terve végleg csődöt mond. A határozottan megnyilvánuld nyomás ellenére Franciaország nem ad igenlő választ s a francia sajtó kommentárjaiból az állapítható meg, hogy nincs olyan francia kormány, amely a helyén marad­na, ha megkísérelné elfogadni a Washington—Bonn tengely paran­csait. Ma már olyan politikusok­nak, p.z amerikai imperializmus olyan megszállottjainak, mint John Foster Dulles is látniok kell ter­veik megvalósításának reményte­lenségét. Nem lehet másként ma­gyarázni Dullesnek azt a minapi kijelentését, hogy "Európa összefo­gásának korszaka hamarosan le­jár .,." Dulles tehát nem tud felmutatni a hatalmas zenebonán kívül sem­miféle eredményeket európai poli­tikájában. csak a kudarcokat kény­telen elkönyvelni. Talán ezért per­dült eszeveszett harcitáncra a na­pokban, amikor a Guatemala fö­lött aratott „dicsőséges győzelemről" beszélt. Dulles ugyan nem mondta ki, de az egész világ nagyon jól tudja, hogy kinek a dicstelen sze­repléséről van itt szó. A világ tud­ja, hogy a Guatemala törvényes kormányának elűzésében, a nép vezető pártjának, a Guatemalai Munkapártnak betiltásában, funk­cionáriusainak letartóztatásában, a hazafiak százainak legyilkulásában az amerikai imperializmus játszotta cs játssza ma is a vezető szerepet, s hogy itt Mr. Dulies-nek bizonyos személyi érdekei is vannak. Hi­szen azt is tudja a világ, hogy ő is egyik részvényese annak az United Fruit Companynak, amely rabságban tartotta évtizedeken át a guatemalai népet, s amelynek föld­jeit a polgári demokratkius Arbenz kormány jelentős részben államo­sította, majd szétosztotta n nincs­telen guatemalai parasztok között. Ebből fakadt a monopóliumok urai­nak feneketlen gyűlölete Guate­mala ellen, ami ezután végered­ményben a Guatemalát a közel­múltban ért minősíthetetlen agresz" szióban csúcsosodott ki. Az agresz­szorok ugyan néhány napon belül kénytelenek voltak véres fejjel visszavonulni, de akkor az ameri­kai monopóliumok újabb cselfog;íst alkalmaztak, és belülről próbálták felbomlasztani az országot. A guatemalai hadsereg tisztjeinek egy részét megvásárolták, lemon­datták Arbenz elnököt és megnyi­tották a kapukat az »ugyancsak amerikai pénzért, amerikai fegyve­rekkel az országba betolakodó Ar­ir.as ezredes banditái előtt. Armas ezredesnek, az amerikaiak gátlásta­lan bérencének személyében az el­múlt hét szombatján az United Fruit Cc—. vonult vissza "jogaiba" Guatemalában. S azóta megteltek a börtönök és folyik a hazafiak vére a vesztőhelyen. Azóta elűzik a parasztokat földjeikről, hogy he­lyükre odatelepedjen a mindenható amerikai banán-monopólium ... Dulles pedig, e monopólium egyik főrészvényese "dicsőséges győze­lemről" szónokol. Bár igas, kissé korán .. A nép nem hajolt meg Arma3 előtt, s nem hajlandó kézcsókra járulni Pearifoy úrhoz, az USA guatemalai nagykövetéhez sem, akinek nagy "érdemel" vannak az ország újabb leigázása körül. Dulles és részvényes társai leg­nagyobb megrökönyödésére -a. gua­temalai parasztok tömegei parti­zánharcba kezdtek, vasútvonala­kat, útvonalakat, gépkocsiosziopo­kat támadtak meg, s bizonytalanná teszik Guatemala új urainak éle­tét. A guatemalai nép nem hagy­ja magát dollárárfolyamon bevál­tani. Áll a harc. S az az agresszió, amelyet Mr. Dulles "dicsőséges győzelemnek" nevezett, más gyümölcsöket is ho­zott, mint amilyeneket az ameri­kaiak szerettek volna. — Az agresszió lelepleződött az egész világon. Az Egyesűit Államok még kevesebb hitellel rendelkeznek ma a világ népeinek szemében, mint eddig bármikor és nemcsak Guate­mala fegyveres parasztjai küzdenek most a betolakodók és szekértolóik ellen, hanem fellángolt az amerika­ellenes gyűlölet lángja egész Latin­Amerikában. Ez a láng bevilágítja a jövőt, amely nem a United Fruit Com­pany-é és nem a Dulleseké...

Next

/
Thumbnails
Contents