Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-29 / 178. szám

DÉLMflGYBRORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1954 JÜLIUS 29. A szegedi helyíjparí vállalatok, ksz-ek és kereskedelmi vállalatok vezetőinek értekezlete a lakosság áruellátásának megjavításáról A napokban fontos megbeszélés színhelye volt a Kálvin-téri párthelyiség. Arról volt Itt szó, mit .lehet és. mit kell tenni annak érdekében, hogy nagyobb mértékben javuljon Szöged dolgozóinak közszükségleti cikkekkel való ellátása. Beszámolót Tulkán István elvtárs, a Városi Párt-végrehajtóbizottság ipari vezetője mondod Beszállója elején a Központi .Vezetőség 1953 Júniusi határozaUb'ól kiindulva vázolta, hogy . a párt legtöbb célkitűzése az emberről y$tó fokozottabb gondoskodás megvalósítása terén eddig milyen eredményeket értünk el. Az egy évyel ezplÖtti körülményekhez viszonyítva adatokkal bizonyította, hogyan ..javult a dolgozók ellátása. — Ezt a fejlődést — mondoita — legjellemzőbben kereskedelmi szerveink forgalmának növekedésében mérhetjük le. A Szegedi Ruházati Bolt 67.3 százalékkal, vagvis 13 és félmillió forinttal, a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat 28.1 százalékkal, 6.7 millió forinttal nagyobb értékben adott el árut ezév első felében, mint 1953 első felében. Mindez mutatja, hogy inrgnövckcdett a lakosság, a bérből és fizetésből élő dolgozók és a dolgozó parasztság vásárlóereje. A lakosság élelmiszerellátása terén is sokkal jobb körülmények vannak; mint tavaly június előtt. Nincs azonban rendben minden rellátás terén — folytatta —. Az Hs6 negyedévben történt lemaradás az ipar vonalán érezteti határát a kereskedelem áruellátásánál is. A kiskereskedelem megnövekedett áruforgalmával párhuzamosan nem tartott lépést a beszerzés. , Hiányok vannak textil méterárubán, vászqn- és kötöttárukban, műszáki ós háztartási felszerelésékben, mezőgazdasági kisgépekben, egyéb vasáru és bútorféleségekbpn. A választék és a minőség terén , is nóftv égy kifogás hangzik el a \ásárlólc résíéről. A továbbiakban elmondotta; tö-. rekedjenek arra a kereskedelmi vállalatok vezetői, hogy szorosabb kapcsolatot hozzanak létre a helyiipari vállalatokkal és ksz-ekkel, hogy a hiánycikkek pótlását a l?e" lyl lehetőségek felhasználásával növeljék. E téren történtek helyes kezdeményezések • a kereskedelem többmillió forint értékű ruhaneműt és iparcikket kapott eddig a ksz-ektől és a helyiipari vállalatoktól. Ez azonban kevés. Ennek eka az, hogy egyes vállalatok és ksz-ek vezetői vontatottan fogtak huzzá a közszükségleti cikkek termelésére való átállás politikai [és szervezeti előkészítéséhez. — E .téren súlyos hiányosság van v Fémipari, és Finommechanikai VuUalatnél, ahol, bár történtek kezr'zrrjény.ezések a lakosság szükségI/'.cinek' megfelelő cikkféleségek yyártására, mégsem ment ez[ a nunka kielégítően. A vállalatvezetőn nem vizsgálta meg az adottságokat, a műszaki feltételeket. Még az elmúlt év első felében az össztermelési érték 55 százalékát adta a vállalat a lakosság fogyasztására, ezzel szemben ezév első felében,ez 36 százalékra csökkent. A VegyesIpari Javító Vállalat, melynek különösen a Júniusi határozat után a lakosság közvetlen szükségletei, javítási és szerelési vagy építési munkáit kellett volna végeznie, szivesebben dolgozott közületéknek. A továbbiakban Tulkán elvtárs elmondotta, hogy a Városi Párt-végrehnjtóbizottság felkéri a tanács illetékes osztályát; t vizsgálja meg, hogy a helyiipari vállalatoknál milyen fogyasztási cikkek gyártása lehetséges cs segítse elő, hogyez év végére a helyiipari vállalatok össztermelésének 50 százalékát ilyen cikkek gyártása képezze. A kisipari szövetkezetekről elmondotta, hogy a női szabó, papucsos, tömegcikkeket gyártó ksz termelése teljes egészében a lakosság kielégítésére fordítódik. Javult az elmúlt időkben a mérték utáni cipő, készruha, javítási és szolgáltatási munka a lakosság részére. Van azonban e téren is hiányosság egyes szövetkezeteknél, ahol kevés vagy egyáltalán nincs is fejlődés, például a kárpitos, műszerész, a tűzhely- és kályha ksz termelésének 10—15 százalékát, az építőipari ksz pedig mindössze 2.2 százalékát fordítja a lakosság szükségleteinek kielégítésére. A minisztertanács nemrég megjelent 2067/23/1954-es számú határozata leszögezi, hogy az elkövetkezendő időben lényeges változást kell végrehajtani a ksz-ek és a magánkisiparosok közületeknek végzett munkájában. A határozat szerint a már korábban megkezdett munkák befejezésén kivill a ksz-ek 1954 július 15-től a közületeknek árutermelést nem végezhetnek. Szó volt még a szolgáltató vállalatok feladatáról is, így a Vendéglátó Vállalat és a Szikvízüzem munkájáról, a lakosság italféleségekkel való ellátásának javításáról. A TÜZÉP-nek a téli tüzelőanyagellátás biztosítására kell mindent megtennie, hogy a jelenleginél lényegesen jobb helyzet legyen. — Ezek a legfontosabb feladatok és tennivalók — mondotta befejezésül Tulkán elvtárs — a helyiiparban, hogy a kereskedelem minőségben jobb, mennyiségben több árut tudjon forgalomba hozni. Az értekezlet résztvevői köifül sokan szólaltak fel. Egyetértettek abban, hogy nagyobb mértékben kell termelniök közszükségleti cikkeket, azonban meghatározott vállalást nemigen tettek. A Vendéglátóipari Vállalattól Zsigmond elvtárs arról beszélt, hogyan lehetne javítani Szegeden , a közétkeztetést a helyi árualap felhasználásával. A Kiskereskedelmi Vállalat vezetője, Klapil elvtárs, az egyes területek közötti áruelosztás aránytalanságáról beszélt. Ez gyakran maga Is hiányt Idéz elő egyes cikkekben. Kifogásolta, hogy például nem knpnap elegendő Hipo mosószert. Eleinte ezt reklámozni kellett, most, mikor a háziasszonyok megszerették, érthetetlenül nem kapnak belőle eleget. Kedvezően szólaltak fel az értekezleten többek között az orvosi műszer és gyermekkocsi szövetkezettől Káló elvtárs, aki a minőségi munka javítására tett határozott ígéretet és arra is, hogy hamarosan több gyermekkocsit készítenek, mint eddig Űj munkák végzése mellett javításokat is fognak majd végezni. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat vezetője elmondotta, hogy ők anélkül nem vesznek át árut, bármelyik vállalat szállítja is azt, amíg minden darabot minőségi szempontból át nem vizsgáltak. Előfordul gyakran, hogy egyes szállító cégek másod-, sőt harmadrendű árut akarnak elsőrendű áruként számlázni. A gumiipari szövetkezet képviselője elmondotta, hogy havonta 7—8000 gumilabdát készítenek. Elmondotta, hogy most készül nagyobb mennyiségű kerékpár külsőgumi úgy, hogy a használt gumik futófelületét felújítják és teljesen jó árut kap így a vásárlóközönség kedvezményes áron. Többen szólaltak fel arról is, hogy egyes hiánycikkek gyártását azért nem tudják végezni, mert a magas forgalmiadó miatt a megszabott áron nem tudják azt előállítani, mint például paradicsompaszirozót, mely pedig keresett cikk. Az értekezlet felhívta a figyelmet sürgős feladatok megoldására, arra, hogyan fejlesszenek ki eredményesebb kapcsolatot a helyi ipari és a kereskedelmi szervek. n szegedi MflV-Igazgalós§g pénzjutalomban részesít! a legtisztább állomásokat A kiskunfélegyházi állomás dolgozói kezdeményezésére a szegedi MÁV-igazgatóság valamennyi állomásán tisztasági verseny indult. A versenyt most értékelték, a jutalmakat a vasutas-napion adják át. A -Legtisztább nagyállomás* címet és a velejáró 2500 forintot, a bajai vasutasok nyerték el. Második a versenymozgalmat kezdeményező kiskunfélegyházi állomás. A középállomások közötti verseny győztesei, a kiskőrösi vasutasok, az 1600 forintos jutalmat az árvízkárosultaknak ajánlották fel. Az MTH új intézete Mi szegediek, ugyanúgy, mint országunk minden dolgozója, tudjuk azt, hogy az MDP III. kongresszusa megszabta azt az utat, amelyen járva dolgozó népünk tovább emelkedhet az anyagi és kulturális felemelkedés útján. Pártunk III. kongresszusa határozatot hozott a mezőgazdaság fokozott fejlesztésére és megsegítésére is. A Munkaerőtartalékok Hivatala pártunk határozatát hajtja végro, mert, amikor az ország 11 városában, közlük Szegeden is traktoros gépészeket képez ki az 1954—55-ös tanévtől kezdve. A jövő jól kiképzett traktorosgépészei ismerik majd fejlett, gépesített mezőgazdaságunk összes gépeit, gazdái lesznek a gépeknek, s azokkal nemcsak a megfelelő mezőgazdasági munkákat végzik majd, hanem, ha a gépek megsérülnek, ki is javítják azokat. Szakkiképzésük mellett gondoskodik az MTH arról is hogy a tanulók általános műveltséget szerezzenek, elmélyítsék és újabb ismeretekkel gyarapítsák tudásukat. A szegedi MTH Intézet most készül fel az iskolára kerülő traktoros gépészek fogadására. A fiatalok az ország különböző állami gazdaságaiból és gépállomásairól kerülnek a szegedi intézethez, hogy az iskola elvégzése után, mint képzett szakemberek kerüljenek vissza ugyanahhoz az állami gazdasághoz. illetőleg gépállomáshoz. Intézetünk azért, hogy a tanműhelyi oktatás követelményeinek meg tudjon felelni, épületet cserélt és az új céloknak iobban megfelelő Toibuchin-sugárút 84. szám alatti épületeibe költözik. Intézetünk minden dolgozója szívvel-lélekkel kiveszi részét az új intézet előkészítésének nagy munkájából. Ma már lassan nem lehet rá ismerni a régi épületre, a régi parkra. Munkástervezők, MTH vezetők, tanárok, mesterek, ipari tanulók és különböző vállalatok dolgozói lepték el az új intézetet, hogy elkészítsék a 300 traktorosgépész iparltanulónak jövendő otthonát. A falak ragyogóan újrafestve, az ajtók, ablakok lakkcsiszoltak, különleges lámpák és táblák felszerelve a tantermekben. Az MTH mesterek összefogtak és most szökőkutat csinálnak a parkban. Különböző pályák épülnek a parkban: futópálya, kézilabda és röplabdapálya. Készülünk az új tanévre. Még sok idő van hátra az új tanulók fogadására: a tanév csak október 15-én kezdődik. Mestereink, tanáraink 2 hónapos előkészítő tanfolyamon vesznek részt a nyári szünidő alatt. Jól felkészülnek a következő tanítási évre. tjj színnel bővül Szeged, hazánk egyik legnagyobb kuitúrközpontja, a szegedi MTH traktorosgépészképző Intézettel. Intézetünk valamennyi dolgozóia lelkesedéssel néz a rea váró uj feladatok elé és azon igyekszik már most is, hogy a szegcdi Intézetben végzett jó munkával pártunk és kormányunk határozatainak megvalósításához legjobb tudása szerint hozzájáruljon. Nagy Endréné igazgatóhelyettes Jelentkezni lehet az MTH traktoros és gépész ipari tanuló intézetébe A közeljövőben az új tanév elején nyílnak meg az első MTH traktoros-gépész Ipari tanuló intézetek. Az intézetekbe már is lehet jelentkezni a Megyei Tanács Munkaerőgazdálkodási Osztályán, a járási tanácsok Munkaerőgazdálkodási Csoportjainál és elsősorban a szegedi és makói MTH traktoros és gépész ipari tanuló Intézetben. A tanulási Idő 1 és fél év. A fiatalok teljes állami ellátásban részesülnek, az MTH Intézettől távol lakó fiúknak bentlakást is biztosítanak. Jelentkezni lehet mindazoknak a 17—18 éves fiúknak, akik legalább az általános iskola 6. osztályát elvégezték. Októberben Szabad Egyetem kezdődik Szegeden A tudományos ismeretek terjesztése és a dolgozók tudományos érdeklődésének kielégítése érdekében a népművelési minisztérium ebben az esztendőben Magyarország egyetemi városaiban megszervezi az úgynevezett Szabad Egyetemet, amely íek célja és feladata azoknak a dolgozóknak magasszínvonalú képzése, akik nem lehetettek a felsőfokú oktatás hallgatói. A Szabad Egyetem, mely városunkban Juhász Gyula nevét fogja viselni, két tagozattal kezdi működését. Az egyik tagozat társadalomtudományi, a másik természettudományos jellegű. Mindkét tagozat több szakra oszlik, melyek közül a jelentkezők szabadon választhatnak. Szegeden három szakon indulnak meg az előadások. A tárgyköröket az érdeklődők száma dönti el, amennyiben a nyilvánosságra hozott tárgyak közül a három legnagyobb érdeklődésnek örvendő tárgy keretében kezdik meg az oktatást. A választható tárgyak a következők: irodalom, történelem, csillagászat és földrajz, fizika-kémia és műszaki ismeretek, biológia-egészségügy és agrártudomány. A Szabad Egyetem előadásainak magas színvonalát a Társadalomés Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat egyetemi tanárok részvételével biztosítja. Az oktatás tartama: 1 év. A kéthetenkint ismétlődő előadások nem vonják el a dolgozókat egyéb elfoglaltságaiktól, sőt lehetővé teszik, hogy a hallgató a szakjától eltérő előadásokon is résztvegyen. A részvételi díj évenként 20 forint. Az oktatás befejezésével a hallgató minősítést kap. A dolgozók előtt új lehetőség nyílik meg tudományos látókörük szélesítésére. A Szabad Egyetem az [általános műveltség megalapozását segíti elő. F. J. Július 27, kedd. A Tanácsháza toronyórája déli tizenkettőt üt. Odamegyek a békeiroda elé, ahol már néhány zenész várakozik. A többiek a korzó fái alatt, az élénkszínű székeken hűsölnek. Még néhány perc, és" egy teherautó áll meg s járda mellett, a tanácsháza előtt. Az autó köré gyülekezünk. A hűsölök is otthagyják a pihentető árnyékot és kilépnek a déli forvóságba. Hat zenész van itt a Békezcnekarból: Fé.iv/,oJ János, Boldizsár László, jOavkovits János. Gács Ruf'olf. Czutor Pál és Dániel Artúr. . té Már indulhatunk is! — mondják. — Ma éppen szabadnaposak vagyunk. Ebben H pillanatban értozik oda Woldmann elvt L-s,. a Városi Tanács népművelési osztályáról. Útbaigazít bennünket. Mi pert A felugrálunk a teherkors'ra s két oldalt elhelyezkedünk a padokon. A söfőr ib'T/ujtja a motort, és S£mhztk Látoqatáia a tíz-ben élei fordulattal . ... indulunk. A Kossuth Lajos-sugárút- : ról bekanyarodunk a Sztálin-útra, aztán a , Petőfisugárúton hajtunk. A napkorong fenn izzik az ég közepén. A levegő forróságtól remeg. Az autó szele kis porforgatagot kavar. Amott, az út mellett egy tehén legelészik. Amint robogunk, felélénkít bennünket a suhanó levegő. Az útról néhány tikkadt járókelő pillant utánunk a hőségtől kábult tekintetlel. A város szélén elénk tárul a sík vidék, a láthatár mentén a forró ég tisztaságába hajolva. Mintha egy nagy, forró kemencében járnánk. Ez a szegedi nyár. A belgrádi műúton robogunk. Visszafelé surrannak el a forró mezők. Zökkenve jutunk át a kisvasút sínéin, s akkor látjuk, hogy elvétettük az utat. Sebaj! Még nem késő. Egy gyors fordulat s már közeledünk is célunkhoz. Rátérünk a máűk útra, s kikerülünk nihány megzavart kerékpáros menyecskét. Majd befordulunk a Táncsics tsz udvarába. Az ólban felröffennek a kerítés tövén hűsölő disznók, aztán leáll a motor s mi sorban leszállunk. Az udvar közepén van a nyárikonyha. Mellette egy csövön ömlik a friss ártézi víz. Még a látása is üdítő. Amott egy tető alatt ebédelnek az emberek. Oda gyülekezünk. Néhány szóval felköszöntjük őket. És már szólnak is a hegedűk. Az ebédelők lassan felfigyelnek. Néhányan nekividámodva felénk ka esi nlanak. Egy öreg magyar tancra is perdül, derékon kapva az egyik menyecskét. Bizony, nem is öreg ő: játékos kedvvel rúgja a port a tsz udvarán, még 4 oda is kurjant a többieknek. A menyecske meg meszszire rúgja papucsait a gyors csárdás hevében. Mikor már jól kicifrázták a táncot, a zenészek lassabbat húznak. Most nyugodtabb mozdulatokkal, méltóságteljes tartással táncolnak. Itt-ott egy-egy hang halkan bele-belekap a nótába. Aztán újra egy gyorsabb dal következik. Cifrázza a két táncos. Benn a fészerben hűsöl egy csomó leány. Azok is felütik a fejüket a vidámságra. De nem jönnek ki. Hanem valaki észrevette őket, s most be akarja vinni a zenészeket, hogy kinótázzák onnét a lányokat. De a lányok sem engednek: csak azért se jönnek. A zenészek most megpihennek. De a jókedv nem alszik. — Ejnye, mégegyszer azt a nótát! szól oda nékik egy férfi. — Melyiket? — Hát azt, az enyémet! A zenészek sem restek s újra álluk alá illesztik a hegedűt. Most azonban senki sem táncol, csak hallgatják a fürge húrokról szálló nóta hangjait. Egyegy tréfás szó hangzik aztán el. S mi pedig indulnánk vissza^ De nem addig van az— Meg is kell ebédelni! ezt a szakácsnő vezényM. akinek — a kis konyhaszín előtt — szintén húznak egy nótát a zenészek búcsúzóban. Mit tegyünk? Megebédelünk. Bizony jól esik az ízes krumplistarhonya a zsíros disznóhússal. Utána jól meg is húzzuk az artézi vizes bögrét. Igy aztán — mikor mindenkinek eleget tettünk — búcsúzunk is. Árad a hőség a földből, a falból. Felugrunk az autóra és újra megcsap bennünket az áramló levegő, amint integetve elhagyjuk az udvart. Robogunk hazafelé. Beélünk a városba. A köves utcákon még nagyobb a forróság. Jól esik ilyenkor egy kis hűsítő nótaszó, mert olyan az, mint nekünk itt az autón a suhanó levegő..} német) Három évre emelik a tanulmányi időt a pedagógiai főiskolákon A pedagógiai főiskolákon az 1954/55-ik iskolai évtől kezdődően három év lesz a tanulmányi idő és bevezetik a kétszakos képzést. A harmadik év végén a hallgatók államvizsgát tesznek és általános iskolai tanári oklevelet kapnak. Megszűnik az oklevél előtti gyakorlóév. Az 1954/55-ik janév előtt beiratkozott hallgatók az eddig érvényben volt tanulmányi rend szerint folytatják cs fejezik bo tanulmányaikat. Hz országos béketanács távirata a görög béketanácshoz Az Országos Béketanács (áviratban köszöntötte a Görög Béketanáesot Manolisz Olezosz, a göriig nép nagy fia, a bóketábor harcosa szabadonboosátásn alkalmából. A távirat a többi között a következőket mondja: A népek összefogása ismét megmentett az élőinek egy bátor békeharcost. A világ békeszerető embereivel együtt követoljuk: szabadságot a többi bebörtönzött görög békeharcosnak is.