Délmagyarország, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-29 / 178. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954 JÜLIUS 29. 5 DÉLMUGYFLRORSZAG HÁROM FALU DÉLSZLÁV DOLGOZOI KOZOTT 'Tíz évvel ezelőtt még annyi joguk sem volt, hogy anyanyel -*- keljenek. De a Szeged kö rnyéki délszlávokra Deszk, Szőre saira is szebb élet virradt. A hős szovjet nép hozta és adta kezünk vele. A sztálini nemzetiségi politika győzelemre jutott hazánkban kimondja: „A Magyar Népköztár saság polgárai a törvény előtt eg nek... A Magyar Népköztársasá g a területén élő minden nemzeti nyelven való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőség Alkotmányunk jogokat és k ötelességeket ró állampolgáraira, zetiségü állampolgároknak is, hogy a kormányprogramm adta lehe életet biztosítson családjának. Es kötelessége, hogy a haza nagy je tározatainak megvalósítását szívvé l-lélekkel, becsülettel elősegítse. A szláv nemzetiségű lakói ezt teszik. A tsz-ben és az egyénileg dolgoz telességeiket, jobb, szorgalmasabb munkával készülnek augusztus 20tovább népi kultúrájukat, hagyományaikat. vükön szabadon beszéljenek, éne- : g, Ujszentiván nemzetiségi lakó- ; be a szabadságot — élni tudtunk • is. Alkotmányunk 49. paragrafusa J yenlőek és egyenlő jogokat élvez- : ség számára biztosítja az anya- j ét." j Egyenlő joga van a délszláv nem- j tőségeket kihasználva, szebb, jobb j ladatát, a III. pártkongresszus ha- ; három határmenti község dél- • ó délszláv parasztok teljesítik kö- l ra és ápolják, szabadon fejlesztik : Két iiam van: katonák ••••••••••••www* Két vagon élelem — Mi újság Lele elvtárs? — Van itt újság — felelt a kérdésre rögtön Lele Antal újszentiváni tanácselnök, ki éppen a tanácsháza udvarán a cséplőmunkásokkal tárgyalt valamit. — Ezt írják meg az újságba! Azzal egy szín ajtajához lépett és kinyitotta. Garmadában tornyosult a burgonya zsákokban, ládákban, szabadon. — Egy vagonra való. A Szabad Föld tsz tíz mázsa burgonyája még nincs is itt, meg a két üsző. Az árvízkárosultaknak adja Ujszentiván, — Ez szép. — De van itt még egyéb is. Es egy másik színhez vezetett. Míg a lakatkulcsot hozták, elmondta Lele elvtárs, hogy vasárnap olyan volt a tanácsháza udvara, mint egykor a búcsújárás: kocsikkal hczták be a dolgozó parasztok az élelmet és Piri Sándor azt mondta hogy nála többet senki nem ad, ő mindenkit megtetejéz. Hogy ki ajánlotta fel az árvízkárosultak megsegítésére az első mázsa burgonyát Ujszentivánon, azt már nehéz lenne kinyomozni. Az MNDSZ asszonyok ellátogattak a község családjaihoz és beszélgettek. A dunai árvízről esett a legtöbb szó s arról a nagyszerű segítő készségről, amely országszerte megmutatkozott hazánkban az árvízkárosultak iránt. „Én adok krumplit, én lisztet; én hagymát...'" — így gyűlt össze ez is — nyitotta ki a másik szín ajtaját Lele elvtárs. Bent mázsaszámra állt a liszt a hagyma. Sok szalonna díszelgett, olaj, bab, árpa búza lekvár... — Magyarok, délszlávok egyemberként örömmel, büszkén adták. És a délszlávok közül Ackov Csedomir, Pavlov Jusztin, Ackov Szlavkó és mások azzal adták át adományaikat, mintha testvéreiknek adnák. Sokan szerettek volna gyerekeket is elvállalni. — Hány lakos van a községben? — összesen 1200 lélek. Es két vagon élelmet adott! Ugy szeretnék a falubeliek, ha személyesen adhatnák át. Megfizetik a két vagon fuvardíját, útiköltségét a küldöttségnek, csak élő szóval elmondhatnák, hogy Ujszentiván dolgos • parasztsága, délszlávok és magyarok, szívük egész melegével segítenek a bajba jutott honfitársaiknak. De ha nem lehet hát így is üzenjük: a haza segít benneteket, legyünk bármilyen nemzetiségűek, együtt dolgozunk tovább a nagy munkán, nem fog akadályozni bennünket az árvíz csapása sem. Terékeiiy emberek az újszentiváni mezőgazdasági termelési bizottság délszláv tagjai is Az újszentiváni mezőgazdasági termelési bizottságban magyar és délszláv dolgozó parasztok végeznek hasznos munkát. Tsz-tagok és egyéni gazdák tesznek javaslatokat a tanácsnak, hogy előre vigyék a mezőgazdaság fellendítését. Az újszentivániak jelentős mennyiségű burgonyát szoktak minden esztendőben termeszteni. Veszelinov Milos, a Szabad Tisza tsz tagja és többen mások a termelési bizottság tagjai felhívták a tanács figyelmét, hogy biztosítson jó minőségű burgonya vetőmagot. A tanács intézkedett és Csanádról hoznak majd be a községbe elsőrendű vetőburgonyát. A termelési bizottság egyik ülésén, amikor az aratással, s vele együtt a másodvetés kérdésével foglalkozott, megállapította, nincs elegendő mennyiségű köles és mohar vetőmag. A tanács — igen helyesen — ebben az esetben is intézkedett. Minden gazda tudta a másodvetést végezni, mert lett elegendő köles és mohar vetőmag is. Aratás után a mezőgazdasági termelési bizottság magyar és délszláv tagjai alaposan megbeszélték a cséplést is. Például Ackov Radenko, Veszelinov Miladin is rámutatott arra, hogy az újszentiváni határban kevés a két cséplőgép. Az újszentiváni határban most három cséplő végzi a munkát. A hordásnál, a termelési bizottság tagjainak kezdeményezésére, összefogtak a dolgozó parasztok s úgy végzik. Veszelinov Miladin például, a termelési bizottság tagja három másik dolgozó paraszt társával hordta a gabonát, hogy mielőbb gyorsan csépelhessék. A termelési bizottság tagjai példamutatásukkal, igaz szavukkal most azt segítik, hogy minden dolgozó paraszt, úgy ahogyan kell, egyenesen a géptől teljesítse beadását. Ackov Radenkó, Pavlov Jusztin, Drágity Nándor és a termelési bizottság többi tagjai az elsők között kívánják teljesíteni állam iránti kötelezettségüket. QlúüköO ^Qadója tsz elnök házában A szőregi Petőfi tsz-ben is nagy a sürgés-forgás ilyentájt. Délben otthon nem igen találni senkit. — Pein Szvetozár sárga elejű házának kapuja is zárva, csak a szomszédok mondják nagy hangsúllyal: "Nincs az itthon, ha bár kicsit beteges mostanában, de azért megy, megy ... Ott találják talán a tszben." Szerencsére, valóban ott találjuk, de csak azért, mert éppen ebéd idő van. — Azt mondják, beteges mostanában. Kicsit sértődött az arca. — Én? — Igen, a szomszédok ... — Ah, nem kell adni az ilyesmikre. A gyomrom egy kicsit tényleg fáj, de majd elmúlik. Ettől még lehet dolgozni. — Mit csinál itt a Petőfiben? — Fogatos vagyok. Most lesz éppen augusztus 20-án négy éve, hogy beléptem a tsz-be. Alkotmányunk ünnepén. Jogom van a szebb élethez. így igaz. — Aztán egyébként hogy van? Szaporodik-e a munkaegység? — Hát csak. — A család? — Két fiam van: katonák. Most büszke az arca. — Azok bizony. Ai egyik a Dusán, tényleges idejét tölti, A másik fiam Bogdán, törzsőrmester, önként jelentkezett, ö jobban haza szokott látogatni, olyankor aztán meséli élményeit. — Pein bácsi itthon egyedül van? — Egyedül. Dusán azonban nemsokára leszerel, s akkor itthon dolgozunk együtt. Délszlávok vagyunk és tudjuk, hogy miénk is a kormányprogramm. Ügy dolgozunk: keményen, harcosan. Őszre hülön délszláv óvoda less.,. Minden bizonnyal az az óvónéni, aki ott guggol piros babos ruhájában a kis diófa alatt, s körülötte mintegy fecskeraj, apró bögréket tartanak a zsibongó gyerekek, ő pedig friss vizet önt égy fehér kancsóból. — Nekem is! — tolakodik egy szőke vasgyúró poharával. — Te már kaptál. Nemsokára ebéd lesz nem kell olyan sok vizet inni. Felemelkedik a csokor közepéből; fiatal, karcsú barna lány. A deszki óvódások délszláv nemzetiségű óvónője: Szubity Vászika. Szép neve van, s hivatásáról nagy lelkesedéssel beszél — magyarul. — Több mint három éve vagyok már óvónő, itt Deszken. Letettem a képesítő vizsgát, — mondja kis büszkeséggel — és hát nagyon szeretem a gyerekeket. — Csak a délszláv gyerekekkel foglalkozik? — Ó nem. De most lesz egy külön termünk. A tanács segítségével már most rendbe hozzák, őszig bútorokat kapunk, szénen berendezzük, s itt lesz rnaid külön a délszláv gyerekek oktatása. Persze játszani együtt fognak valamennyien. csak az egyes foglalkozások történnek maid külön. Például: énektanítás, beszélgetés. — A délszláv szülők, édesanyák örülnek ennek? — Hát hogyne. Ugye otthon az anyanyelvén tanul meg a gyerek beszélni. Itt pedig, ha csak magyarul foglalkoznánk velük, nem értenénk meg rendesen egymást, és nem is segítenénk kellően elő a piciny gyermek fejlődését. Egyre nagyobb, tágabb lehetőség nyílik arra, hogy a délszláv nemzetiségű kisgyermek már óvodás korában anyanyelvén nevelkedjen. Tíz évvel ezelőtt ilyet el sem tudtunk volna képzelni. Most már van dé'szláv óvoda és külön iskola, és előkészülhetnek a gyerekek a délszláv gimnáziumba. A nemzetiségiek jogainak ilyen széleskörű biztosítása nagv megelégedést kelt. Vukoszá".i°v Nemonitv is mondta, hogy Ivánkáját, meg Gyurica gyermekét is küldi az óvodába, most már akkorák, hogy jöhetnek. S Vászika. a fiatal óvónő már maga elé képzeli az úi termet. • — Majd készítünk délszláv sarkot. népi hímzésekkel díszítjük fel a szobát, segítenek a szülők, virágokat teszünk az ablakba... A gyerekek a néni hagyományok szellemében p°ve!ődnek majd fel. S ns<*y korukban is vissza emlékeznek boldog pvermekkorukra. amikor már felnőtt emberként dolgoznak szép hazánkban. Aralóünnep Deszken N Takaros, szépen bemeszelt és tiszta udvarú parasztház Deszken, a Petőfi-utca 20. szám alatt. Ott él hosszú évek óta Novkov Radója és családja. Aztán Novkov Radója édesapja és édesanyja. Belépünk a kapun, hogy szót váltsunk a fiatal Novkov Radójával, a deszki I. típusú Damjanich tsz elnökével Sudár, fiatal aszssony jön elénk. A köszönés után arra, hogy: „Hol a férje?" — nevéíő, pajkos <jény villant szemében. — Hol lenne? Munkában — s beszédjén érzik, hogy ő is délszláv, akárcsak a férje. De már vezet is a szobába. Hiszen tudja ő, nagyon is szövetkezetük életét. Fekete ruhás, jóságos arcú aszszony: a Radója édesanyja is ott van. Köszöntjük öt. s öszbajuczú férjét. Radója édesanyja megérti, vagy tán helyesebben megsejti, mit jelent a hozzá intézett magyar szó, de magyarul nem tud válaszolni. Ülünk az asztal körül, Életről, munkáról folyik a szó. Az édesanyának, a tsz elnöke feleségének ölében szöszkehajú, kékszemű kis gyerek: a Szlátó üldögél. Nem nyugodtan, mert apró kezével játékosan anyja felé kapkod. Elkalandozunk a múltba. Fiatal volt még akkor Novkov Radójáné, született Tucakov Latinka. Emlékszik mégis az akkori időkre. Egy villanásnyi belőle: uszították egymásra az urak, nagy gazdák, a szerbet és a magyart. Persze, ők jól megértették egymást. Tilos volt a szerb szó. De hát annak már vége, — mondja családi otthonában a tsz elnök felesége. — Testvéri megértéssel munkéll:odnak a mi szövetkezetünkben is a délszlávok és magyarok. Mert ugye egyet is akarunk Tíz éve már, hogy nem villan csendőr szurony. S 1944. óta — valahogy így szövegezi meg az édesanya — egyforma mértékkel mérnek délszlávnak, magyarnak ... Egyek a vigasságban és a gondban. Novkov Radójáné édesapja: Tucakov Jocó, a deszki Béke tsz tagja Tucakov Jelica (Radója feleségének egyik nő testvére) földrajz szakos tanárnő a délszláv iskolában. Zágorka (a másik nő testvér) most érettségizett, s indul az életbe. mely számára is sok szépet tartogat. A Damjanich tsz I. típusú. Közös a szántás, vetés, a többi munkát ki-ki maga végzi. De hát az csak természetes. hogy segítik egymást. — A hordásnál összefogott délszláv és magyar, hogy mielőbb bent legyen a gabona, — magyarázza a tsz elnök felesége. Gyukin Tódor, Cserháti Rádó. Gombos Sándor. Vágó ls<ván és a többiek öszszeálltak a hordásnál is. Most majd csépelik a gabonát a Damjanich tegjai. Kérdés nélkül mondja a véleményl Novkov Radójáné: — Mi már csak úgy szoktuk, hogy egyenest a géptől teljesítjük a beadást. Mert a munkás segít a parasztnak, = o paraszt segít a munkásnak. Ez a helyes sorja Most mi, parasztok következünk. Megtudjuk, hogy Novkovék egész évre teljesítették évi. sertés-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket. — Milyen a termés? — Jó. — Vásárolnak-e? Megint mosolyog az asszony. Gyors szavakkal mondja, hogy igen, nemcsak ők, minden tsz-tag. „Az uram most vett szép lószerszámot Persze, majd ruhafélét, lábbelit is veszünk, Mint a többi tag." S ne feledjük: Bricán Veszelin és Fodor István egyéni gazdák is figyelik a szövekezet munkáját. Azt fontolgatják: be kellene lépni, mert íobh sori ad a. közös. Majd döntenek ..., Búcsúzunk. Távolodunk a tsz elnök házától. ahol olykor öszsze-össze jönnek többen r-övtkereti lagok s a jövőt tervezik. Vagy szórakoznak, s poharat ürítenek Mert magyar és délszláv szereti, becsüli Novkov Radóját, a Damjanich tsz elnökét. •mrég még javában arattak a deszki dolgozó parasztok. Magyarok, délszlávok egymást segítve dolgoztak a földeken. Vidáman haladt a munka, segített a kombájn és az aratógép is. Marokszedő lányok nótájától volt hangos a határ, magyar és délszláv dalokat énekeltek a fiatalok. Gyűlt a kalász, g a kombájnból a pergő búzaszemek hullottak a zsákokba. Arattak Deszken. Vasárnap azután ünnepre készültek a deszkiek: aratóünnepet rendeztek n faluban. Előkerültek a szekrényekből az ünneplő ruhák, a lányok, asszonyok vasaltak, volt aki pántlikát kötött a hajába, s még nem is sötétedett be, máris kis csoportokban szállingóztak a fiatalok és az öregek is a kultúrotthon felé. Miről beszélgettek? Ki mennyit aratott le, mennyi van még hátra a nagy munkából. Persze szó esett másról is, de ki tudná azt megmondani, hogy az összebújó lányok min nevetgéltek. A kultúrotthonból kiszűrődő zeneszó pedig egyre csábította a falubelieket. Mire kigyúltak a lámpák, addigra zsúfolásig megtelt szórakozni vágyó dolgozókkal a nagyterem. Az idősebbek borospoharakkal a kézbon figyelték a fiatalok táncát, s csakhamar kedvük kerekedett nékik is beállni a táncoló párok közé. Hajnalig voltak együtt a deszki dolgozó parasztok, délszlávok és magyarok. Aratóünnepet tartottak: másnap jobban ment a munka. Azóta learattak. NÉHÁNY SORBAN!.. — Ujszentivánon, — részben társadalmi munkával — kibővítettek az óvodát. Ezután kényelmesebben lehetnek a magyarok és délszlávok gyermekei az óvodában. — Úttörők köszöntik Szőregen a beadásban élenjárókat. Vladiszlavjev Milánnál, Belácsics Radováunál, délszláv dolgozó parasztoknál is voltak az úttörők s köszöntötték őket. — Deszken, Novkov Mláden, az I. tipusú Damjanich termelőszövetkezet tagja egyenesen a csépiötöl teljesítette évi gabonabeadási kötelezettségét. — Jó munkát végeznek a deszki belterületi iskola úttörői, Török Imre igazgató vezetésével. Részt vesznek a tűzfigyelöi szolgálatban, s ezen túl a tsz-ekben és egyéni földeken eredményesen végzik a kalászgyüjtést. Ebben az évben is elsők akarnak lenni a megyében a kalászgyüjtésben. Az úttörő pajtások a beadásban élenjárókat is köszöntik, — Szőregen a Petőfi tsz három tagja és ugyancsak a községben lévő Vörös Rózsa tsz két tagja megkezdette saját családi háza építését. Nem is sokára új otthonukba költöznek a tsz-tagok. — Deszken a Zója utcában 430 méter hosszan és az Újfaluban: a Rákóczi és a Táncsics-utcában 90ü méter hosszan megkezdték a járdajavítást. — Szüretelik a mákot a deszki I. tipusú Damjanich termelőszövetkezet tagjai. Megfelelő jó a mák termés. — Jelentós szépitési, tatarozási munkát végeznek a deszki belterületi iskolán. A munkálatokkal hamarosan készen lesznek, a do'gozó szülők gyermekei nagyon szép iskolában tanulhatnak. Ezt az oldalt írta és össze állította Morvay Sándor és Markovits Tibor.