Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-22 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK 9 r A MAI SZAMUNKBŐLj l i AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ahol a fogók, lámpák, duplikáló üstök is készülnek | A rendszeres agitációs munka ! nyomán javulnak a termelési eredmények • Magyarország—Nyugat-Német* ország 8:3 (3:1) A Nemzeti Színház Bánk Bán előadásával megkezdődött a Magyar Dráma Hete ^ Évzáró ünnepség a Gutenberg* utcai leányiskolában u; Egyetemi tanárok baráti béketalálkozója Szegeden X. ÉVFOLYAM, 146 SZAM KEDD, 1954. JŰNIUS 22. ARA: 50 FILLÉR Teendők a jó termésért A júniusi és az októberi párt- és kormányhatározat után decemberben jelent meg a mezőgazdasági termelés fejlesztéeséről szóló párt- és kormányhatározat. Az MDP III. kongresszusán különös fontossággal mutatlak rá: az elkövetkezendő években az életszínvonal emelésének főeszköze a mezőgazdaság fejlesztése. Ebben munkálkodni kell a haza egész dolgozó népének: ipari munkásoknak, dolgozó parasztoknak, kutatóknak, s másoknak. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat után az MDP III. kongresszusa világosan rámutatott arra is, hogy a párt és az állam minden módon erősíti, segíti a termelőszövetkezeteket, de ugyanakkor támogatja az egyénileg dolgozó parasztok — benne a középparasztok — munkáját is a többtermés eléréséért. A pártkongresszus a dolgozó parasztok minden rétegéhez is szólt s az 6 előrehaladásukért is hozott határozatot. A jó gazdák, a termelőszövetkezeti tagok általában tudják és ismerik, hogy napjaink — a kapálás nagyfontosságú napjai — döntik el, milyen termést takarítunk be az ősszel. Mégis szükséges rámutatni a kapálás jelentőségére és fontosságára. Hiszen a termelőszövetkezetekben, de az egyéni gazdák földjein is, nem elég csak pusztán megállapítani, hogy fontos a kapálás, — úgy kell dolgozni okos beosztással, hogy el is tudják végezni a teendőket. Nem szükségtelen ismét és ismét hangoztatni, napjainkban kell tenni a dolgozó parasztoknak azért, hogy lépést tegyünk előre a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításának útján. Az időjárás következtében bizonyos idővei kitolódik az aratás megkezdése; addig lehet végezni a növényápolást. Nem könnyű feladat ez, mert hiszen a május és a június is csapadékos volt, s nemcsak a kultúrnövényt „húzta", hanem szinte szemlátomást nőtt a gaz is. A szövetkezeti földeken égetően fontos a növényápolási munka helyes beosztása, minden erő mozgósítása, hogy tiszták, gyommentesek legyenek a földek. A szegedi Alkotmány tsz-ben — helyesen — mennek a tagok családtagjai is dolgozni, mert tudják: ha most megfogják a munka végét, akkor jut szépen pénz és természetbeni járandóság a munkaegységekre. Az erők elosztásánál azonban nincs minden rendjén az Alkotmány tsz-ben. Erre mutat az is, hogy a brigádvezető elvtárs nem a jóval gyomosabb területet ekekapáztatta, hanem azt a földdarabot, melyet már ekekapáztak. S azt a darab kukoricaföldet, amelyet lófogattal ekekapáztak, a gépállomás géppel munkálhatták volna. Ha így tesznek, jut munkaerő máshová. S itt kell megmondani, hogy termelőszövetkezeteinknek sokkal inkább szükséges igénybevenni a gépállomások segítségét. A gépek az ő munkájuk segítéséért, könnyítéséért is vannak. Igaz, voltak és vannak kifogások a gépállomás munkájában, de meg lehet és meg kell követelni &• traktoristáktól a jó munkát. Igen helyes, hogy az Alkotmány termelőszövetkezetben nemcsak munkacsapatokra, hanem egyénekre is felosztották a területet. Halad ls szépen a munka, de szervezettebbé kell tenni & növényápolást, mert akkor még több lesz az eredmény. A Szegedi Üj Élet tsz-ben a fűszerpaprika palánták ültetésének kemény munkájában ott voltak a családtagok is. Hajdú József harmadmagával, Bózsó Ferenc a feleségével dolgozott, hogy csak két példát említsünk. Ha a családtagok továbbra is olyan szépen és elismerésreméltóan résztvesznek a növényápolásban, mint a palántaültetésben, akkor ez óriási segítséget jelent a jó termés és a jó jövedelemel éréséért folyó harcban. Szeged és a szegedi járás termelőszövetkezeteiben azonban még volna lehetőség arra, hogy a családtagok közül többen dolgozzanak. Hogy ez így legyen, ehhez kell segítséget adni a népnevelőknek, öntudatos tagoknak. Való igaz az, amit az Alkotmány tsz. tagjai mondanak: „A növényápolásnál sokat nyerhetünk, vagy veszthetünk. Ha gyommentesek földjeink, akkor több is terein. Nem dobunk el magunktól gabonamázsákat és százforintosokat. Aki csak teheti, kint van a földön s végzi a növényápolást Nagy szerepük van a mezőgazdasági termelési bizottságoknak abban is, hogy a növényápolás jól haladjon. Például a tápéi termelési bizottság tagjai is tevékeny emberek és szóval, tettel viszik előre a növényápolás nagy munkáját. A jó gazda tudja, mikor kell kapálni és miért. De vannak olyan dolgozó parasztok és nem is kevesen, akik Pa tó Pál módjára úgy tartják: „Ej, ráérünk arra még!" Ezeket a nemtörődömöket, hanyagokat fel kell világosítani a növényápolás fontosságáról, illetve felhívni figyelmüket arra, hogy végezzék a munkát. A nyári nap növeszti, érleli a gabonát. Előttünk áll a nagy teendő: az aratás, hordás és a cséplés. Termelőszövetkezeteinknek a legjobban fel kell mérni az erőket az aratásra, hordásra, hogy veszteségmentesen végezhessék. De hasonlóképpen készülni kell Szegeden, a szegedi járás községeiben is az aratásra, cséplésre. Tsz-eink a lehetőségekhez képest végezzék géppel az aratást. Fontos ez. mert így nem is kevés munkaerő más területen tud tevékenykedni. Igen helyes, hogy a szőregi Petőfi tsz tagjai gépekkel, kombájnnal kívánják végezni az aratást. A szegedi járás homokos részein különösen korán — jóformán néhány nap múlva — kezdődik a rozs aratása. Különösképpen nem lehet tehát késlekedni az aratásra való jó felkészüléssel a szegedi járásban. A gépállomásoknak halaszthatatlan teendőjük, hogy az esetleg még meglévő hibákat kijavítsák az aratógépeknél, kombájnoknál és a cséplőknél. Erre hívta fel a figyelmet az ország élenjáró kombájnvezetőinek értekezlete is. Voltak gépek, például a dorozsmai gépállomáson is, amelyek a nagy javítás után sem működtek tökéletesen. Gondoljunk arra, hogy megfelelően kihasználjuk az aratásban, cséplésben a gépeket. Nagyon fontos, hogy a kombájnisták alaposan ismerjék gépeiket s a vele való bánásmódot. Az elmúlt évben volt hiba a kombájn munkájában s ez főképp a hozzánemértésből adódott. Tegyünk napjainkban azért, hogy dús termést takarítsunk be, veszteségmentesen végezzük az aratást. SZEGED ÉLETÉBŐL DCémilődíj a rjribónabegifiijféirt Szeged Város Tanácsa, a begyűjtési hivatal és a mezőgazdasági osztály folytatja nz előkészülete, ket a gabonabegyüjtésre. A cséplőgépek rajonirozási tervét már elkészítették. Városunk határában 17 cséplőgép kezdi meg majd munkáját. A dorozsmai gépállomásról hét, a röszkei gépállomásról nyolc, a deszki gépállomásról pedig két gép végzi majd határunkban a cséplést. A gépekhez a cséplési ellenőröket az elkövetkezendő napokban jelölik ki. Vasárnapig a határunkban dolgozó valamennyi géphez kijelölik az ellenőröket, akik ezután megfelelő tájékoztatást, kiképzést kapnak. Folyik a gabonaraktárak tisztogatása, fertőtlenítése. A Torményforgalmi Vállalat, a malmok raktárainak tisztítása jó ütemben halad. Gyorsítani kell a raktár tisztogatását, fertőtlenítését az Állami Közraktáraknál. A gabonabegyüjtési munkában a begyűjtési állandó bizottság tagjai is résztvesznek és a majd most sorrakerülő megbeszélésükön foglalkoznak a kérdésekkel. A búza jó termést ígé« 'A szegedi határban — a mezőgazdasági szakemberek, dolgozó parasztok véleménye szerint — jó termést ígér a búza. Átlagosan holdanként mindenütt megadja a nyolc mázsát. Leggyengébb a gabona a baktói részen, ahol szikes, nem megfelelő minőségű a föld. Városunk határában a legszebb m búza a zöldfási és a mihúlytelki részeken. A Táncsics termelőszövetkezetben holdanként átlagosan 12 mázsás búzatermésre számítanak. Az ősszel szuperfoszfátot szórtak a búzaföld jól megmunkált talajára, majd tavasszal pedig a növény erősítéséért, fejlődéséért gondosan elvégezték a fejtrágyázást. A szegedi mezőgazdasági termelési bizottság növénytermelési szakcsoportjának tagjai legutóbbi határszemléjük során megállapították: igen szépen megerősödtek az őszi kalászosok és megfelelő jó termésre bíztatnak. Középiskolások napja Szegeden ~A középiskolás fiatalok vasárnap reggel a szokott időnél korábban ébredtek. Szép nap virradt rájuk, őket ünnepelték június 20-án a: „Középiskolások napjá"-n — Szegeden. Vasárnap. Nem sohkai kilenc óra után a Klauzál-téren felharsant a kürtszó és a vörös-zászló lasan magasba emelkedett. A zászlófelvonás perceiben a fiatalok néma csendben álltak. A „Középiskolások napját" Szegeden Tóth Ferenc elvtárs, a DISZ Megyei bizottsága iskolai osztályának vezetője nyitotta meg, s mondott beszédet. — Pártunk és dolgozó népünk figyelemmel kíséri tanulóink tudásért való harcát. Az egész nép gondoskodása övezi az ifjúságot. Elmondhatjuk, hogy Szeged város középiskolás fiataljai megnyerték a csatát a tanulás frontján. Többségük méltó volt dolgozó népünk bizalmára. A megnyitó után Tóth elvtárs 26 legjobb tanuló, legjobb DISZmunkát végző szegcdi fiatalnak nyújtotta át a DISZ Megyei bizottsága ajándékát. Végül átadta a Tanítónőképző DISZ-szerrezetének — mint a megye legjobb középiskolai DlSZ-szervezetének — a DISZ Megyei bizottsága vándorzászlaját. A fiatalok lelkes tapssal üdvözölték a vándorzászló új tulajdonosait. Az ünnepség után a Városi TSB helyiségében Szabó Tibor elvtárs, a Tanítónőképző igazgatója megnyitotta a „Képek az iskolák életéből" cimü kiállítást. • Sok lelkesedéssel, örömmel készülődtek a középiskolások a vasárnap esti tábortűzre, s a táncra. Az újszegedi Tanítóképző árnyas, szép udvarát választották ki táncteremnek. Dehát, — mint ezen a nyáron anynyiszor, — most is „közbeszólt" az eső. A szebbik tervet elrontotta, de volt tartalékban egy másik is, — és főleg ott volt a tornaterem. Ott szórakozott a jókedvű társaság — naA fiatalok összevont harcitúra-versenye rancsszörp, meg 9 fáradhatatlan zenekar muzsikája mellett, egészen fél tizenkettőig. Közben, mikorra a szél szétcibálta odakünn a felhőket, meggyújtották a tábortüzet is. A Borcsök Vince elvtárs, a Tanítóképző tanára által vezényelt, elsősökből álló mozgékony „trió" pompás máglyát rakott. A fiatalok körülállták a szikraesőt ontó pattogó tiszta lángokat. Népiláncot táncoltak a Mezőgazdasági Technikum ügyes lányai, aztán a zenekar kíséretével még jóidéig szállt a nóta. A fiatalságon és a jókedven nem fogott a csúf időjárás és igy vidáman zárult a középiskolás diákok napja. Vasárnap délelőtt többszázfőnyi részvevő és érdeklődő megjelenése mellett tartották meg a repülőtéren a fiatalok összevont harcitúra-versenyét A repülőtér melletti gyakorlótéren először a harcászati gyakorlatot tartották meg szegedi és szegedkörnyéki — Szatymaz, Kistelek, Dorozsma, Algyő stb. községek — 1934-ben született, ősszel bevonuló fiataljainak részvételével. Utána az ejtőernyősök ugróversenye következett, melynek során két csoport vetélkedett egymással. A verseny feltételei: melyik csoport ér rövidebb idő alatt földet, földreérés után gyülekezés, ernyőcsomagolás és bevonulás időre, majd utána célbalövés volt. Az ugróverseny után, a kora délutáni órákban a vitorlázó repülők tartottak bemutatót. Az összevont harcitúra-versenyben résztvett 1934-es évfolyambeliek a verseny szünetében s a verseny után örömmel mesélték élményeiket, melyeket a harci bemutatón szereztek. A déli órákban egyrészük mégegyszer elment lőni, mások pedig a vitorlázók repülésében gyönyörködtek. A fiatalok gyakorlatát vezető honvédtisztek a gyakorlat után barátian elbeszélgettek még velük a katonaéletről, az egyes fegyvernemekről és más kérdésekről. A bemutató a délutáni órákban ért véget; A bemutató megrendezésében a rendező szervezetek komoly hibát követtek el. A nem kielégítő együttműködés és előkészület miatt a tervbevett számokat csak részban — és azokat is vontatottan — bonyolították le. Az eféle rendezés nem használ a jövőben hasonló versenyeknek, hanem az érdeklődés csökkenéséhez vezet mind a résztvevők, mind a nézők részéről. A hibákból a vasárnapi verseny rendezői vonják le a tanulságot. A RUHAGYÁR ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓI •••••mm. Balogh János, a szabászat kiváló dolgozója. Hibátlan munkát végez. Pontosan szabja az anyagot — 186 százalékos teljesítmény mellett munkájának minősége kifogástalan. I Répás Klára 92.2 százalékos minőségi eredményt ért el az utóbbi napokban. A VI-os terem egyik élenjáró dolgozója — 134 százalékos teljesítmény dicséri munkáját. Herédi István ifjúmunkás nem régen került az ifi szalagba. A többi diszistával együtt igyekszik jót dolgozni: 99 százalékos munkájánál; „ mmösége, 125 a teljesítménye,