Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-20 / 145. szám

DtLMBGYBRORSZBG VASÁRNAP, 1954. JÚNIUS 30. ••maMHMHMMI PÁRTÉLET * A június havi taggyűlések elé 4 Június 20-tól 26-ig terjedő héten tart jak pártszervezeteink ehavl rendos taggyűlésüket. A taggy ülése kon megvitatják a so ronlévő legfontosabb pártpoliti­kai és gazdasági kérdésekot, az üzem, a pártszervezetek időszerű feladatait. A taggyűlésnek jelentős feladn­ta van a pártéletben. A taggyűlés a pártéletbon aa a láncszem, me­lyen keresztül a párttagság rószt­vész a vezetésben, ól a Szervezeti Szabályzatban biztosított jogaival és kötelességeivel. Ha szükséges, megbírálja a vezetőkot, azok tevé­kenységét, résztvosz a határoza­tok hozatalában és azok végrehaj­tásában. A taggyűlés jelentőségű es a pártszervezet munkájára gyakorolt hatása attól ts függ, mi­lyen kérdések kerülnek a kom­munisták elé megvitatásra. Vaj­jen hol értesüljön & párttagság a helyi pártszervezet politikai és termelési tervoiről, határozatai­ról, iránymutatásairól elsősorban, ha nom a taggyűlésen? A taggyű­lések rendszeres megtartása nél­kül nem lehet jó munkát végezni. A párttagság nemcsak bírálni t.ud, hanem hasznos tanácsokat is tud i'idnl a vezetée munkájához. A javaslatok, a problémák felvetésé­nek, megvitatásának legmegfele­lőbb helye a taggyűlés. A párt­tagságot csak úgy tudjuk bevon­ni a párt elé tűzött célok meg­valósításába, ha a párttagság sza­va, akarata is érvényesül a felada­tok előkészítésében. 4 most megtartón dó tag­gyűlések jelentőségét az adja meg, hogy a III. pártkongresszus után t'7. nz első alkalom arra, hogy a pártszervezetek tagjai tnnácskoz­zanak és együttesen szabják meg a szükséges tennivalókat a kon­gresszus határozatai alapján. A taggyűléseken mogbeszélik a terület legfontosabb kérdéseit—a termelós, a pártpolitika, a dolgozók életével összefüggő legfontosabb kérdéseket s megmutatja minden egyce párt­tagnak a föladatát. Ennek jegyé­ben készül nz Ujszogodi Kender­l.enszövö Vállalat 2-es alapszerve­zet? is a taggyűlésre. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat 2-es alapszervezetének ve­zetősége pénteken vezetőségi ülést tartott a taggyűlés előkészítésével kapcsolatosan. A szervezeti előké­szítésen fölül elsősorban a tag­gyűlés napirendi pontjait tárgyal­lak meg, megbeszélték a vozető­ség beszámolójának főbb irányel­veit. A 2-es alapszervezet — a szövő üzemrósz — ogyik fő pro­blémája a termel éebon az áruk minősegének további javítása. ítp­pon ezért a taggyűlésen a terme­lési kérdések közül döntő mórték­ben ezzel foglaikoznnk majd. A vezetőségi ülésen a termelési fe­lelős kifejtette elgondolásait ez­::'1 kapcsolatban, a a vezetőség töb­bi tagjai is tettek Javaslatokat ez­1 ánvban. A beszámoló ennek mog­1''lelően fog majd foglalkozni a mi­n sígi termelés feladataival. Első­r-irban felhívják a párttagok fi­gyilmét a jóminöségfl munka sziik­gesBégére, s nz e téren való pól­i| 'mutatásra. Népszerűsíteni, ter. j vzteni fogják a tömlőszövő parti helyes gyakorlatát, ahol reggelen­kint a népnevelők javaslatára rö­vid megbeszélést tartanak a napi munkáról, s a munka végzésének módjáról. .4 taggyűlésen szó ban t vmészetesen az első fólóvi terv 1 jljesítésénck álláséról ós a har­madik negyedévi tervfeladatokról h. Megbeszélik, hol kell fokozni a termelési agitáclót, a selejt to­vábbi csökkentését, a munkafegye­lem megszilárdítása érdekében. A kongresszusi verseny erodraényeit igen sok dolgozó tartja az üzem­en. A jól teljesítők munkafogá­- :lt terjoezttk, már felhívták erre : népnevelők figyelmét-. Beszélnek majd erről a tnggyűléscn is. A jól dolgozók közül most tag­i' i tngjelöltekot vesznek fel. Tag­: •lültfelvétolét kérte például egy Untai szövőnő, aki négy gépen dolgozik ós jóminőségű munkát. Mgez. A tagjelöltfelvétel folya­matos, állandó dolog ennél az alap­szervezetnél. A vezetőség beszámolója nom tart tovább 45—50 percnél, hogy a tag­úig közül minél többen hozzá tud­j inak szólni a napirend pontjai­bot. A boszámolót, miután a tit­kár összeállítja a már megbeszélt szempontok nlapjun, azt soronki­viili vezetőségi ülésen még meg­I irgynlják, jóváhagyják. T>ry is i 'mutatkozik ennél nz nlapszcr­v zetnél a kollektív vezetés ér­vény eejiláöft. ' A taggyűlésen szó lesz arról is, hogy a mult héten megtartott kommunista aktivaülés alapján ho­gyan tanulmányozza a párttagság a III. kongresszus anyagát, ho,­gyan kell helyosen végezni a napi gyakorlati párt- és termelőmunkát, a kongresszus útmutatásai alap­ján egy-egy kérdésben. Aaok a napirendi elgondolások, amelyek ennél a pártszervezetnél lesznek megválósítva, általában kö­vetendő példát jelentenek minden alapszervezet számára. Persze a termelési kérdések részleteit min­denütt a helyi adottságoknak, a terület jellegéinek megfelelően kell megszabni. A vezetőségnek látnia kell, melyek azok a halasztást nem tűrő kérdések, melyekben a tag­gyűlésnek döntenie kell és határo­zatot kell hoznia a munka helyes továbbviteléhez. Azokat kell napi­rendre tűzni a fentieken kívül és tárgyalni róluk. A beszámolók irányítsák a fi­gyelmet a legfontosabb kérdésekre. Ahol kell, helyes ha a tervlemara­dás megszüntetése ér-dekében el­végzendő tennivalókat beszélik meg. Ahol szükséges, ott a selejt okainak megszüntetéséről, az anyag­felhasználásról, vagy a munkaszer­vezés kérdéseiről beszéljenek, s ennek alapján cselekedjenek is majd. A mezőgazdasági jellegű te­rületek pártszervezeteinek taggyű­lésén, tsz-ekben, gépállomásokon, parasztkerületekben elsősorban a folyó és az elkövetkező mezőgazda­sági, munkák végzéséről, illetve az azek végzésére vsló felkészülésről beszélnek majd döntően más kér­dések mellett. Igy a munkaerő gazdaságos elosztásáról, az aratás­cséplésre való felkészülésről, ter­melési agitációfól stb. A beszámo­lók felett való vita során mondja el a párttagság a maga tapaszta­latait és javaslatait. A pártszerve­zetek vezetői ennek segítségéve) tegyék színvonalasabbá irányító munkájukat, s a párttagság aktivi­tására támaszkodva érjenek el mi­nél előbb jó eredményeket. Egyéni termelők által foglalkoztatott aratómunkások részkeresetéről Jutalomban részesülnek a növényápolást munkákban legjobb eredményi elérő megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályai és a legiebb községi tanácsok végrehajtó bizottságai A földművelésügyi minisztérium jutalomban részesíti azokat az igazgatási dolgozókat, akik a nö­vényápolási munkák július l-ig történő jóminőségű és maradékta­lan elvégzését elősegítik. A három legjobb megyei mezőgazdasági osz­tály 20 ezer, 15 ezer és 10 ezer forint pénzjutalomban részesül, a legjobb eredményt elérő megye pe­dig megkapja a földművelésügyi miniszter vándorzászlaját. Minden megye legjobb járási (városi) me­zőgazdasági osztálya egyenként négyezer forint, minden megye két legjobb községi tanácsa, va­lamint Budapest főváros legjobb kerületi tanácsa 1500—1500 forint pénzjutalomban részesül, HÍREK W. Félix berlini sebész-profesz­szor, aki a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként érkezett Magyarországra és résztvett az akadémiai nagygyűlésen, június 22-én meglátogatja Szegedet és a szegedi Sebészeti Klinikát. Június 22-én, kedden délután 6 órakor a Sebészeti Klinika tantermében elő­adást is tart a nagynevű professzor a trigeminus neuralgiáról. Félix professzor látogatását nagy érdek­lődéssel várják mind a Szeged, mind a szegedkörnyéki orvosok. A Szegedi Tudományegyetemek és a Szegcdi Orvostudományi Egye­tem békebizo.ttságai a Béke Világ­tanács budapesti ülésénele egyéves évfordulója alkalmából június 21-én, hétfőn este 7 órai kezdettel a Dugonics-tér 12. szám alatt lé­vő Egyetemi Diákklub halyiségé­ben az egyetemek tanárainak ba­ráti találkozóját rendezik meg. A minisztertanács elnökének 1—113/1954 számú utasítása szabá­lyozza az egyéni termelők által fog­lalkoztatott aratómunkások szerződ­tetését és részkeresetét. A rendelke­zés kimondja, hogy a szükséges munkaerők szer­ződtetését legkésőbb június 30­ig bc kell fejezni. Az aratási munkaerőszerződést a községi tanács végrehajtó bizott­sága előtt kell megkötni és azt a végrehajtó bizottság elnöke vagy helyettese láttamozni köteles. Fel­[ használhatók a mult évi szerződési i űrlapok, de amennyiben az űrla­! pok beszerzése akadályokba ütkö­f zik, a szerződési űrlapot házilag | kell elkészíteni. Kivételes esetben i egyéni termelők részére a járási tanács végrehajtó bizottsága javas­latára a megyei tanács vb. mun­kaerőgazdálkodási osztálya más járásból toborzott aratómunkások szerződtetésére is adhat engedélyt. Sem tsz-tagot. sem olyan dol­gozót nem szabad szerződtelni, aki állami gazdasággal, illetőleg gépállomással ugyanarra az időszakra már szerződést kö­tött. Ipgrban foglalkoztatott dolgozót csak abban az esetben lehet szer­ződtetni, ha a szerződés megköté­sekor írásban igazolja, hogy részé­re a vállalat a vállalt munka ide­jére szabadságot engedélyezett. Az egyéni termelőknél dolgozó aratómunkások részkeresete a le­aratott és elcsépelt gabonamennyi­ség alábbi százaléka: 4 Aratás munkájáért (beleértve '•a gereblyézést és kuszakötést is) aratópáronként: a) Allógabona esetében II száza­lék (hat mázsánál kevesebb ka­taszteri holdankénti termés eseté­ben kh-ként 66 kg.) b) Dóit gabona esetében 13 szá­zalék (hat mázsánál kevesebb kat. holdankénti termés esetében kh­ként 78 kiló). c) összekuszált gabona esetében 15 százalék (hat mázsánál kevesebb kat. holdankénti termés esetében kh-ként 90 kiló.) 2 Arat ás (gereblyézés és kusza­• kötés), valamint hordás és asztagolás együttes munkájáért ara­tópáronként; a) Allógabona esetében 13 száza­lék. (hat mázsánál kevesebb kat. holdankénti termés esetén kh-ként 80 kiló.) b) Dőlt gabona esetében 15.5 szá­zalék (hat mázsánál kevesebb kat. holdankénti termés osetén kh-ként 93 kiló.) c) összekuszált gabona esetében 17 százalék (hat mázsánál kevesebb kat. holdanként! termés esetében kh-ként 105 kiló.) A learatott terület minden kat. holdja után a munkavállalóknak aratópáronként egy mázsa szalmát kell adni. A részkeresetet a gabona el­cséplésckor a teljes elcsépelt gabonamennyiségből kell kiszá­mítani és kiadni. A cséplés előtt a részkeresetet tar­lón keresztben kiadni nem szabad. A munkáltató köteles a munka­vállalók részkeresetét hazaszállíta­ni. Úgyszintén köteles a munkál­tató a munkavállalók betegség és baleseti biztosításáról gondoskodni és a biztosítási díj teljes egészében a munkáltatót terheli. A részkereset elosztásánál a kaszások az összke­reset 4/7 részét, a marokszedők 3/7 részét kapják. A munkavállalók kötelesek a munkáltató kívánságára a megje­lölt időben munkábaállani és a ki­jelölt gabonát saját szerszámaikkal alacsony tarlót hagyva learatni, az általuk készített szalmakötelek­kel szoros kévékbe kötni, keresz­tekbe összerakni, azokat lekötni, a tarlót összegereblyézni, a kaparé­kot kévébe kötni és Összerakni, to­vábbá a megázott kereszteket a szükség szerint megszárítani, a szél által szétszórt kereszteket újból összerakni. A munkáltató a munkavállalók részére napi négyszeri bőséges étkezésről és ebből kétszer fel* tétlenül meleg ételről tartozik gondoskodni. Ha a munkáltató kész ételt nem ad, vagy a munkavállalók panasza alapján a helyi tanács megállapít­ja, hogy a munkáltató által nyúj­tott készétel nem kielégítő, a mun­kavállalók részére felenként és liá­nonként a következő élelmiszert kell kiadni: 75 deka kenyérliszt. 25 deka főzőliszt, 10 deka zsír, 10 deka szalonna, 50 deka burgonya és 50 deka vegyesfőzelék, 20 deka hús, 4 deka só, fél liter tej és 50 fillér fűszerpénz. A szerződést két példányban kell megkötni, amelyből egy példányt a munkavállaló, egy példányt a munkáltató kap. A szerződés alap­ján felmerült vitás ügyekben a köz­ségi (városi) tanács végrehajtó bi­zottsága dönt< Két méternél nagyobb harcsái foglak Csongrádon Pénteken ritka halzsákmányt ej­tettek a csongrádi halászok. Török Sándor, a csongrádi Haladás ha­lászati termelőszövetkezet tagja 2 méter 20 centiméter hosszú harcsát fogott varsával a hármaskőrös bo­kányi duzzasztó felőli szakaszon —> frjá Szakács elvtárs halászati fel­ügyelő. A ritka nagy harcsa sú­lya 75 kiló. I j kormány — új politika ? Alig egy hete >— június 12-én — történt, hogy a francia nemzet­gyűlés 306 szavazattal 293 ellené­ben megtagadta a bizalmat Laniel miniszterelnök kormányától, aki erre fel benyújtotta lemondását Coty köztársasági elnöknek, jólle­het a francia alkotmány értelmé­ben a kormány csak akkor tekint­hető megbukottnak, ha legalább 314-el több az ellene, mint a mel­lette szavazó nemzetgyűlési képvi­selők száma. Pedig Laniel minden tőle telhe­tőt elkövetett, hogy legalább ezév júniusának végéig kormányon ma­radhasson. Ebben az esetben — hosszú idő után először — ő lett volna az első, egy évig kormányon lévő francia miniszterelnök... Andikor Laniel nem egészen egy évvel ezelőtt a francia politikai életben eddig leghosszabb ideig — több, mint öt hétig — tartó kor­mányválság során nyolcadik je­löltként kapott kormányalakítási megbízást, maga 6em hitte, hogy ilyen „hosszú" ideig sikerül felszí­nen maradnia. Laniel kormányá­nak — amely egyébként a husza­dik francia kormány a háború be­fejezése óta — egész tevékenységét a legteljesebb népellenesség jelle­mezte; adóemelésekkel, az emléke­zetes augusztusi hatalmas méretű, egész Franciaországra kiterjedő sztrájkok letörésére irányuló kísér­lettel kezdődött, az indokinai há­ború kiszélesítésével, az Egyesült Államok plőtti teljes gazdasági és politikai behódolással folytatódott és a berlini, valamint a genfi érte­kezleten elérhető megegyezés sza­botálésával végződött. Laniel mi­niszterelnöksége alatt lett Francia­ország igazén Európa „belep embe­re". Ezalatt az idő alatt következett be a francia hadsereg elképesztően súlyos veresége Dien Bien Phu-nál és ekkor lett legkisebb a francia felemelkedésnek még a reménye is. Egyszer azonban mindenek vé­£e szakad és a francia nép is be­telt Laniellfl, aki azt hitte, hogy büntetlenül élhet vissza a becsüle­tes franciák millióinalt türelmével és a tisztességes megegyezésbe ve­tett bizalmával. A „bizalom-zsaro­lás" két gyengén sikerült kísérlet után harmadszor már eredményté­len maradt: a május 6-i 49 szó­többséggel elnyert „bizalom" má­jus 12-én már csak két szótöbbség­gel volt elérhető, hogy június 12-én azután ez a csekély „többség" is a múlté legyen: a tizenhárommal több bizalmatlansági szavazat olyan tény volt, amit Lanielnek is meg kellett értenie. Laniel lemondása Franciaor­szágban nagy örömet és megelége­dést, Londonban és Washingtonban pedig nem titkolt aggodalmat kel­tett. Ezi fejezte ki a New York He­rald Tribüné cimű amerikai kor­mánylap egyik ezzel kapcsolatos cikke is, amikor a következőket ír­ta: ,.A franciaországi politikai vi­hs.r csapást jelent a Nyugat szá­mára és jelentősége felér Dien Bien Phu elestének jelentőségével". Az indokínai agresszió kiszéle­sítésére és' az európai védelmi kö­zösségi szerződés közeljövőben ter­vezett franciaországi ratifikálására épülő amerikai külpolitikai célki­tűzések megvalósítási esélyeit egy elhúzódó francia kormányválság, vagy egy nemzeti politikát folytató francia kormány alapjaiban sem­misítené meg. Ezért kísérik ame­rikai kormánykörök — mint ezzel kapcsolatos jelentések közlik — „aggódó figyelemmel" a franciaor­szági fejleményeket. Ilyen előzmények után kapott kormányalakítási megbízást Men­des-France, a francia radikális szo­cialista párt egyik ismert képvise­lője. Mendes-France egyébként egyike volt annak a hét minisz­terelnökjelöltnek, akik az elmúlt év­ben Lanielt megelőzően egy ízben már sikertelenül próbálkoztak kor­mányalakítással. Mendes-France egyébként szóban és írásban több ízben is követelte az indokínai fegyverszünet mielőbbi megkötését és az európai védelmi közösségi szerződés tervezetének elutasítását. Franciaországban- Mendes-France mint az Egyesült Államoktól füg­getlen francia külpolitika híve is­meretes, Hogy ennek ellenére Coty köz­tárcasági elnök mégis Mendes­France-1 bízta meg kormányalakí­tással, az több francia lap szerint ls azért történt, hogy — miután úgy vélték, hogy Mendes-France úgy sem fog tudni kormányt ala­kítani — igazolható legyén az aime­rikabarát körök sokat hangozta­tott álláspontja, mely szerint csak a Laniel-korményt létrehozó koalí­ció képes új kormány alakítására. Párizsi politikai körökben általá­nos volt a vélemény, hogy Mendes­France esélyei még akkor is na­gyon gyengék, ha egyébként sike­rülne is kormányt alakítania. E kö­rök véleménye szerint a francia kormányválság tartós lesz és nem látszik annak sem lehetősége, hogy miként lehetne egy életképes kor­mánytöbbséget létrehozni. Amikor Mendes-Franee június 17-én, csütörtökön megjelent a francia nemzetgyűlés előtt, hogy el­mondja prograrrumbeszédét, elő­szöris az indokínai háború gyors befejezésére tett ígéretet. Mint mondotta, még július 20. előtt meg fog jelenni a parlamentben és ha addig nem sikerülne az indokínai háború megszüntetésével kapcsolat­ban eredményt elérni, benyújtja le­mondását. Az európai védelmi kö­zösséggel kapcsolatban korábbi ál­láspontjától eltérően az egyezmény hívei és ellenfelei közötti közeledés szükségességét hangoztatta. Beszé­de folyamán hangsúlyozta, hogy célja a béke. Nemzetközi téren Franciaország a legteljesebb vilá­gossággal a békéi fogja keresni — mondotta. Mendes-Frar.ce pro­grammbeszéde, bár •— különösen az európai védelmi közösségi szer­ződést illetően — lényegesen enge­dékenyebb hangú, mint korábbi ki­jelentései, mégis elegendő volt ah­hoz, hogy a nemzetgyűlés 419 sza­vazattal 47 ellenében — tehát 372 szótöbbséggel — elfogadja és meg­erősítse Mendes-France miniszter­elnöki kinevezését. A Francia Kommunista Párt 101 képviselője Mendes-Franoe mellett szavazóit. Mint Francois Billoux, a kommu­nista képviselőcsoport szónoka mondotta, azért, hogy „az ön beik­tatásénak megszavazásával megad­juk önnek az eszközöket arra, hogy megteremtse a békét Indokínában: Megadjuk mi így önnek azt a le­hetőséget, hogy holnap tettekre váltsa szavait. Ha létrejön a béke Indokínában, Franciaország és a francia nép csak nyerhet ezzel". Mendes-France előreléhatólag a miniszterelnöki teendők ellátásán kívül a külügyminiszteri tárcát is be fogja tölteni. Ezzel — de egyéb­ként is — megszűnik az MRP, a Katholikus Néppártnak a külügy­miniszteri tárcával kapcsolatban gyakorolt monopóliuma. Mint is­meretes, évek hosszú során át hol Bidault, hol Schuman — mindket­ten az MRP tagjai — „örökölték" a külügyminiszterséget — Francia­országra nézve tragikus követkor* ményekkel. Mendes-France tehát — el­lentélben a várakozással — túlju­tott az első akadályon és — ha valóban úgy is akarja, mfnt aho­gyan mondotta ->* megkezdheti orogramm jónak megvalósításút. Van min okulnia, hiszen előtte — a háború befejezése óta — húsz francia miniszterelnök mutatott követésre legkevésbbé sem méltó példát. Ha Mendes-France becsü­letes politikát folytat, úgy nyilván­valóan számíthat a francia nép leg­teljesebb támogatáséra, ha pedig elődei politikáját köveiné, úgy osz­tódnia kellene azok sorsában is. Petrovics István.

Next

/
Thumbnails
Contents