Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-20 / 145. szám

VASÁRNAP, 1954. JUNIUS 20. DELMRGYIRORSZAG Józsefi Attila szegedi ívei n^mátan A „Délmagyarország" kérése a költő kortársaihoz A jövő év áprilisában lesz századunk nagy költő-klaszikusának, József Attilának születése 50. évfordulója. A jubileumot a magyar közélet, irodalmi világ és a hazai irodalomtudomány egyaránt országos méretekben, jelentőségéhez mér'ien ünnepli majd meg. A Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi osztálya több gyűjteményes hötei kiadásával járul hozzá az évforduló sikeréhez. Ezek egyike például azokat a visszaemlékezéseket tartalmazza, amelyeket a költő Uort, rsai. barátai, ismerősei örökítettek és örökítenek meg róla és vcie v aló kapcsolataikról, az életről, és költészetéről általuk tudott adalékokról. Szeged, amelynek Makó után legnagyobb rcsze volt a költő pályakezdésében, ugyancsak nagy szerephez jut c visszaemlékezésekben, I árosunkban is számosan élnek, akik közeli ismeretségben, sőt baráti kapcsolatban állottak a költővel, támogatták öt, találkoztak vele aa egyetemen, az irodalmi életben, sőt a munkásmozgalomban is, s még többen, akik szállás- vagy kosztadói kent, szomszédként ismerték őt, látták életviszonyait, megfigyelték c'cte, sorsa egy-egy mozzanatát, világnézetének jellemében, magatartásában, költészetében való tükröződését. Az is nagyon valószínű, hogy meg Szegeden is lappang néhány levcl- vagy verskézirat, máig ismeretlenül maradt József Atliia-vers.-ket is tartalmazó könyvészeti ritkaságnak számító nyomtatvány, kérészéletű időszaki kiadvány, folyóirat, újságpéldány, vagy éppen a költő kezcvonásával ellátott egykorú kiadású dedikált verseskötet, esetleg egy-két személyi emléktárgy is. Mindezek összegyűjtése, es tanulságaiknak a költő életművével foglalkozó kutatás számára való hasznosítása most a jubileumig terjedő időben különleges feladalunkká válik, csakúgy, mint a költőre vonatkozó szájhagyomány, visszaemlékezés-anyag följegyzése, lerögzítésc. Valamennyi ilyen dokumentum a létesítendő Szegedi Irodalmi Múzeumban kap elhelyezést. Ebben a fontos gyűjtőmunkában mindenekelőtt számítunk a költő kortársaira, ismerőseire, azokra, akik emlékeznek vele kapcsolatos — bármily aprónak, lényegtelennek tűnő — életrajzi mozzanatra. vagy őrzik a fölsorolt dokumentumok valamelyikét. De gondolunk a szegedi, egyetemi, főiskolai és középiskolás ifjúság, valamint a nevelők részvételére is, akik a helyi haladó hagyományok tiszteletére, megbecsülésére, szülőföldszcrctctre kaphatnak e munkából is újabb és gazdag indításokat. \ Bízunk abban, hogy ez a kérés városunk dolgozói közt eredményt hozó visszhangra talál, és mindenki, aki egyetlen téglával is hozzá tud járulni József Attila életmüvének, életrajzának c munka nyomán fölépülő épületéhez, részt vesz az anyag összegyűjtésében. Módunk lesz arra, hogy a dokumentumok őrizőitől méltányos összegért cserébe kérjük el a kisebb-nagyobb értékű József Attila-anyagokat, s arra is lehetőségünk van, hogy a visszaemlékezések, kortársi följegyzések íróit, közlőit rendelkezésünkre bocsátóit fáradságukért anyagiakkal is honoráljuk. Nemcsak az anyagi ellenérték, de az erkölcsi és tudományos kötelesség is késztesse e munkában való részvételre mindazokat, akik e téren tehetnek valamit. József Attila emléke ápolása, nemzeti kincsünkké vált költészetének értelmezése és gondozása kötelességükké teszi emiékeik közzétételét azoknak, akiknek a költőhöz életében bármi kis közük is volt. Az utókor számon kéri majd tőlük, ha hagyták pusztulni, feledésbe menni mindazt, ami ma még megmenthető lehetett volna. A -Délmagyarország© szerkesztősége elhatározta, hogy a Magyar Irodalomtörténeti Társaság József Attila munkaközösségének közreműködésével a nagy évfordulóig ebrentartja József Attila szegedi évei és . kapcsolatai utáni kutatás oly fontos ügyét. A lap cikksorozatot közöl majd a költő szegcdi tartózkodásának eddig ismert anyagából, s folyamatosan közli majd a legértékesebb, leghitelesebb visszaemlékezések részleteit is. Növényápolás közben, aratás előtt — a gyálaréti Komszomol tsz-ben u. József'Áttila születésének 50. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségeket rendez a T. T. I. T. A Társadalom- és TermészertudoYnányi Ismeretterjesztő Társulat egyik fontos feladatának tartja ©megyénk haladó hagyományainak ápolását, széles körökben való népszerűsítését. Ennek a feladatának kívánt megfelelni a Szántó Kovács János és a Móra Ferenc ünnepségek megrendezésével r ezt a hivatását akarja még fokozottabban betölteni akkor, amikor József Att la születésének közelgő ötvenedik évfordulója alkalmából megyeszertc ünnepségeket rendez. József Attila, a magyar munkásosztály legnagyobb költője, éieté3i ak egy igen jelentős szakaszát töltötte Csongrád megyében, sok 31 agy versének élménye fűződik Makóhoz, Szegedhez, Hódmezövásáritelyhez és Kiszomborhoz. Nagy költőnk nagyon szerette ezt a tájat és ezt a népet. Itt tárult elébe az akkori magyar élet szörnyű nyomorúsága, de itt ismerte meg a népben rejtőző hatalmas értékeket is. i iwí 1 n» Az évforduló alkalmából a Társulat a csongrádmegyei füzetek sorozatában a megyei népművelési osztállyal közösen „József Attila és Csongrád megye" címmel könyvet ad ki; Szegeden, Makón és Hódmezővásárhelyen József Attila kiállítást rendez, a megye minden városában és községében József Attila ünnepélyt tart. A T. T. I. T. helyes és dicséretreméltó kezdeményezését bizonyára minden szerv odaadással fogja támogatni. A szebb és jobb gyártmányokért ' öt éve dolgozik Hegedűs Andrásné a Dvrna Cipőgyárnak abban az üzemrészé-r benr ahol most az első tervnegyed befejezése előtt fáradhatatlanul' berregnek naponta tíz órán kérésziül a villamostűzőgépek. Körülötte •mindenütt asszonyok, lányok hajolnak a t pöfelsőrészek fölé. A szabás után ide kerül hozzájuk, ők ál h'jnk össze a felsőrészeket. Hegedűs Andrásné, nevét a trg jobb tűzönök neve között emlegetik. Kongresszusi felajánlása az volt, hogy minőségi munkával eléri a 105 százalékot. Ezt a felajánlását túlteljesítette 122 százalékra. Fürgén fulkos a fehér szandál-cipök pánija a tű alatt. Hegedűs Andrásné nagyon szereti a munliúját. 1027 óla dal -goztk tt cifió Szakmában, de már úgy a szivéhez nőtt, hogy nem adná semmi mesterségért. Most, a lll. pártkongresszus határozata után még nagyobb igyekezettel törekszik arra, liogy a keze alól kikerülő felsőrészek minőségileg kifogástalanok, a legszebbek u legjobbak legyenek. Mik a tervei, elhatározásai l± etiÜS Andrásnénak? — Szép cipőket akarunk gyártani és olcsókat. A kongreszszus után ezt várja tőlünk az ország. Hegedűs Andrásné havi átlagteljesítménye, a 123 százalék arról tanúskodik, hogy meg is valósítja amit mond. Ezért emlegetik a legjobb tü zönök között, Szép a búza, a kukorica, a cukorrépa és minden növény a gyálstréti Komszomol termelöszövetKezetben. A gyakran hulló eső igaz akadályozta a növényápolást — mégis úgy csinálták, hogy tiszta legyen a föld. Helyesen csinálják a Komszomol tagjai, hogy egyre jobban élnek a lehetőségekkel. Most, tavasszal három holdon halastavat is létesítettek. Hatvan holdon négyzetesen vetették el a kukoricát és annak sorai között U-3-as Iraktor is végezte a növényápolást. A 25 holdnyi cukorrépájukat már háromszor megkapálták és most végzik majd a negyedik kapálását. Tavasz kezdetén bizony elég gyenge volt a búza a Komszomol földjén is. Többször műtrágyázták, így a gabona a megerősödött. A tagság örömét fejezte ki Farkas Dezső elvtárs, a tsz elnöke, amikor elmondotta: — Nagyon szépen mutat a búzánk is, jó termésre biztat. Van olyan búzatáblánk, amelyiknek holdje megadja a 14—15 mázsát is. Ezt túlzás, szépítgetés nélkül mondhatom. A területeket egyénekre osztották a Komszomol tsz-ben — és amint az elnök mondottá — minden tag rendesen kijár dolgozni. Egy-egy tagnak 5—5 holdat kell megkapálni s jó beosztással elvégzik ezt a feladatot. A gépek is jelentősen segítik a növényápolást. A kiültetett fűszerpaprika palánták is egyre nőnek. Nacsa János munkacsapatvezető például már meg is kapálta a reá eső fűszerpaprika földet Azon versengenek a Isz tagjai egymás között, hogy melyikük tartja legjobban rendben a területét. Most a szénagyüjtést is gonddal végzik, mert tudják, ez fontos része a jószágállomány takarmánynyal való ellátásának. Van szivattyúja is a szövetkezetieknek. Segítségével a Holt-Tiszából vizet emelnek ki s öntöznek. A napokban a halastó vizét frissítették a szivattyú segítségével. Később pedig, ha a dús termés elérétást. Már összeállították az aratópárokat is. Húsz kézikaszás és természetesen ugyanannyi marokszedő lesz. A kaszások között ott van a 60 éven felüli Bálint Lajos is. A marokszedők között pedig özKépünkün a Komszomol 'sz. szivattyúja, melynek segítségével a iíoilTiszából öntözni tudják a növényeket. séért szükséges az öntözés, akkor a szivattyú segítségével 25 hold cukorrépára, 23 hold négyzetesen vetett kukoricára és öt hold takarmányrépára tudnak vizet vezetni. A búza helyére, mintegy harminc holdra kukoricát vetnek másodnövénvként — silótakarmányt készítenek belőle. A szivattyú segítségével a 30 holdnyi másodvetést öntözik. A szövetkezetiek készülnek a nyári nagy munkára: az aratásra. Veszteségmentesen 174 hold búzának, 40 hold árpának és 30 hold zabnak az aratását, betakarítását kell végrehajtaniok. Tudják, hogy a gépek nagy segítséget jelentenek. Éppen ezért már szerződést kötöttek a gépállomással: Kombájnnal 50 holdon, aratógéppel ugyancsak 50 holdon kívánják végezni az aravegy Farkas Imréné is. Ha a helyzet úgy alakul, akkor a gépekkel a tervezettnél jóval több területen végzik el az aratási munkát. A nyári nagy munkák idejére üzemi konyhát létesítenek. Biztosítják, hogy a tsz-tagok finom főtt ételhez jussanak. Az üzemi konyhának sajtot a juhnyáj tejéből adnak. Különben a szövetkezetiek a juhgyapjúért most kaptak 30 ezer forintot. A te.iből is jó a jövedelmük — amint az elnök mondotta — naponta általában 400 forint hasznot jelent. A tagoknak a teljesített munkaegységekre előlegként eddig 118 ezer forintot osztottak szét. Május l-ig minden tag egy munkaegység után pontosan 10 forint előleget kapott. A Komszomol tagjai úgy dolgoznak, hogy az éwégi zárszámadáskor szépen jusson az elért egységekre pénz- és természetbeni járandóság. „Jól ceik a megértés, segítés" (LEVÉL) A termelőszövetkezeti pénzgazdálkodás új szabályai sok változást hoztak a tsz-ek életében. Sokkal jobb munkakedve van a tagságnak azóta, amióta tudomása van arról, hogy minden fillérünkkel saját belátásunk szerint rendelkezünk. A Magyar Nemzeti Bank nem fizethet sehová egy fillért sem a tsz rendelkezése nélkül. A júniusi párthatározat, a kormányprogramm óta gyökeresen megváltozott a termelőszövetkezetek és a Nemzeti Bank egymás közötti kapcsolata. Kovács Sándor elvtárs, a Magyar Nemzeti Bank dolgozója jár ki hozzánk ellenőrizni a kön.welést. Legutóbbi ellenőrzése alkalmával sokat tanultam tőle. Beszélgettünk arról is, hogyan kell gazdálkodni a pénzzel azért ls, hogy folyamatosan tudjunk előleget biztosítani tagjaink számára. Kovács Sándor beszélt arról is, hogyan kell az őszi zárszámadásra a pénz* összegyűjteni. Ha a Magyar Nemzeti Bank minden dolgozója úgy patronálja a hozzátartozó termelőszövetkezetet, mint Kovács Sándor, akkor biztosain eltűnik a merevség — ami eddig volt — a tsz-ek és a bank között* Nekünk mezőgazdasági dolgozóknak nagyon jól esik az a megértés, amely az ipari dolgozók részéről megnyilvánul. Patronáló üzemek segítenek gazdasági felszerelésünk javításánál és más téren is. A MÁV dolgozói könyvelésünkben segítenek. Lovász elvtárs, a MÁV szegedi főkönyvelője" nagy megértéssel segíti munkánkat. A segítések azt mutatják, hogy az ipari dolgozók, az értelmiségiek úgy is segítenek a mezőgazdaság fellendítésében. hogy kijönnek hozzánk. Mi mezőgazdasági dolgozók azt akarjuk, hogy sok jóminőségű élelmiszer álljon az ipari, értelmiségi dolgozók rendelkezésére. Eddig minden soronlévő munkánkat elvégeztük idejében, de ezt a lendületet még tovább fokozzuk egész dolgozó népünk érdekében. Erősítjük tovább a munkás-paraszt szövetséget, akkor nem marad munkánkban rés, ahová bebújhat az ellenség. Ábrahám Lajosné. a szegedi Alkotmány tsz könyvelője y • • Az Ecset gyár dolgozói teljesítették 11. negyedévi tervüket A III. pártkongresszus tiszteletére az Ecsetgyár dolgozói vállalták: második negyedévi tervüket nyole nappal a határidő előtt befejezik. A vállalás elhangzása után mozgalom indult cl a dolgozók között, ki termel többet és minőségileg jobbat. E versenyben szebbnél-szebb creámcnyek születtek. Gyöngyi Ferenc szakmunkás 12 százalékkal múlta felül az eddig elért legmagasabb kimagasló eredményét. Dobó István újításának bevezetésével 213 százalékos átlagteljesítményt ért el. Király Jánosné érte el üzemrészében a legmagasabb termelési átlagot, 149 százalékot. Az ifjúmunkások közül Csányi Etelka lett az rlsö 117 százalékkal. A versenyből azonban az iizem minden dolgozója kivette a részét s a közös jó munka eredményeként második negyedévi tervünket nem nyolc nappal, hanem tizennégy nappal előbb teljesítették. Ahhoz, hogy ezt a szép eredményt elérhették, természetesen hozzájárult a pártszervezet irányítása és ellenőrzése. Az, hogy jó szervező munkával az üzem műszaki vezetősége biztosította a dolgozók számára a munkafeltételeket. Doktor Lajos a Mérleggydri Vasöntöde teljesítette II. negyedévi tervét Vár soros levél érkezett a napokban szerkesztőségünkhöz. Csupán ennyiből állt: a Mérleggyári Vasöntöde dolgozói e hónap tizedikén befejezték félévi tervüket. E pár szó vicgis nagyon sokat mond. Elmondja, hogy az üzem műszaki vezetői, dolgozói állandóan újításokon dolgoznak, hogy megkönnyítsék egy-egy öntvény előállítását, megrövidítsék öntési idejét. A műszaki feltételek biztosítása, a minták időrevaló elkészítése, a megfelelő öntőszekrények biztosítása, a munka folyamatos menete mind-mind a többtermelést szolgálja. Természetesen, ehhez hozzájárul és döntő fontosságit a dolgozók jó munkakedve. Az üzem dolgozói közül nem egy, mint Szabó Ferenc, Földesi Sándor, Kovás* János öntök a 180, sőt a 200 százalékot is elérik. Fizetésük általában havi 1500 forint, sőt még ennél is több. 'Azonban ez nem minden. A dolgozók látják üzemükben nemcsak beszélnek a: dolgozók megbecsüléséről, hanem lettek is bizonyítják. Egész kislétszámú üzem, mégis van fürdője, melegvíz várja őket munka után. Van öltözőjük, ahol szekrények védik ruhájukat i a piszoktól, s zen nyezödés töt. A jó munkakedvet fokozza a vezetőség és a dolgozók közötti jó kapcsolat. Lengyel elvtárs, a telep vezetője és a többi vezetők Tóth István •művezetővel az élen, szinte állandóan lent vannak az üzemben, ha hibát látnak nemcsak szólnak érte, hanem meg is magyarázzák a hibákból eredő hátrányokat és megmutatják, hogyan kell helyesen csinálni a munkát, hogy jó legyen. Nagy jelentősége van ennek a se lejtcsökkentésben, Igy érték el a 4.4 tizedes, 4.8 tizedes selejtszázalékot. A selejtcsökkcntését is elősegítik az újítások, az öntvények elkészítésének leegyszerűsítése. Jelentős eredményt értek el ezáltal a nemrégiben elkezdett súlyok öntésénél. A súlyok öntése igen pontos, precíz munkát kivan, mert « .< súlyokon nem lehet reszelni, csiszolni, javítani és mégis ötven darab súlyból állatában csupán négy-öt darab a nem megfelelő, a selejt. Jó minőségű öntvényéikért már dicséretet is kaplak a Budapesti M álomszereid Vállalattól, melynek javításokhoz szükséges alkatrészeket öntenek. Az öntöde jelenleg külső vállalatoknak is dolgozik, mert a mérleggyárnak már a harmadik negyedévi tervükei is csaknem teljes egészében teljesítették. Most öntik a Délrost vállalat megrendelését, a ken. derzúzó hengereket is, amelyek megkönnyítik majd az új kender feldolgozását. Az üzemben a párttagok a munkában, a kongresszus határozatainak megvalósításában példát mutálnák az üzem dolgozóinak. Jó munkájuk alapja, biztosi téka vállalatuk jó eredményeinek. A féléri terv teljesítése óta is lelkesen dolgoznak, hogy minél több vasat, új alkatrészeket adjanak népaazdaságunkifali.