Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-17 / 142. szám

DtLMÜGYflRORSZflG A színház szép ajándéka az évad végén CSÜTÖRTÖK. 1954. JÜfAlIS 17. A BAIvfK BAN FELÚJÍTÁS Mától kezdve mulatja be a Szabadság filmszínház az „Ipa lelt a fiam" cimü francia filmet A ssegedl Nemzet i Szinhám az idei sikerekben, szép előadásokban gazdag évad befejezéséül szép ajándékkal lepte meg a színházlátogató közönséget, a magyar nemzeti kultúra örökszép alkotásának, Erkel Ferenc: Báuk bán cimü operájának új betanulásban és rendezésben való felújításával. A szegedi színház átvette a budapesti Operaház múltévi felújításának eredményeit, mely , mind dramaturgiai, mind zenei szempontból egységesebbé, töretlenebb stílusúvá formálta, megszabadította a művet az évtizedeken keresztül rárakódott sallangoktól, kBzelebbvivo a történeti hűséghez és Katona József drámájának eszmei mondanivalójához. Egyes képek átcsoportosításával, s egyes zenei részek Erkel credotj zenéjére történt beállításával a drámai cselekmény tömörebbé, kifejezőbbé, a tragédia kiteljesedése érthetőbbé, szükségszerűbbé vált. A szegedi előadás kitűnő rendezői munkával még további fontos lépéseket tett az eredeti drámai és operai elgondolások és a történelmi valóság maradéktalan ábrázolására. Az előadás minden jelenetéből lüktető, feszülő energiákkal teli, eleven élet árad. A saegedl kösönség meleg szeretettel, lelkesedéssel fogadta a Bánk bán felújítását, a meg-megismétlődő' vihuros tetszésnyilvánítások megmutatták, hogy megértette a rendező, a betanítók, a szereplők elgondolását, az előadás minden rószlete a közönség szívéhez, érzéseihez szólt, a haza, a nép, a szabadság iránti olthatatlan szeretet lángjait sugározta. A kitűnő előadás előkészítésében döntő érdeme van Megyesi Pál rendezői munkájának, aki mindenekelőtt a mü eszmei mondanivalójának teljes kiclcmzósére és megelevenítéséro törekedett. A történeti tények és Katona József drámájának elmélyült tanulmányozására alapozott elgondolásaival tudutosnn építette fel az opera egész menetét, középpontba állítva "a nép, a nemzet nagy problémáit Bánk bán vívódásain, harcain és tragédiáján keresztül, do megfelelő hangsúlyozással és mély emberi érzésekkel telítve szerepeltek a személyes, egyéni élet megrendítő motívumai is, szervesen a központi mondanivaló láncszemeihez kapcsolódva. A nemzet 6za'badságát és függetlenségét csnk meg nem alkuvó harccal szerezheti és tarthatja meg — ezt a gondolatot a rendezői elképzelések eg;,sz sora igyekszik még hangsúlyozottabbá ós kiemeltebbé tenni. Ezért helyezi az első felvonás középpontjába a békétlen magyarok izzó gyűlölettől ós elszántságtól lázadó csoportját Petur bánnal az élen, hiszen a hazatérő Bánk bán tö'.iik kopja az első indítékokat, hogy a haza ellenségével, Gertrudis királynéval leszámoljon. S szerepük jelentőségének kihangsúlyozása sok tudatos művészi eszközzel történt. Ha bordalba fognak, hogy a merániak gyanakvó figyelmét a készülő összeesküvésről eltereljék, mozdulataikban, lianghordozásukban, a keserű lázadás hangja él tovább. Ha táncba fognak, minden lépésük egy szenvedélyes tiltakozás, hareikészsógük tüntető megnyilatkozása. Az egyik képben csnk a háttérben vonulnak fel, do magatartásuk, kiállásuk, jelképesen ott is azt mutatja, hogy a haza sorsáért minden pillanatban éberen aggódnak. Bánk bánnak a nemzetet a gyűlölt királynétól megszabadító hősiességig való fokozatos emelkedése Megyesi Pál rendezői és színészi alkotó munkájának másik nagy eredménye. Mikor a színen megjelenik, még hallani sem akar nz összeesküvésről, s a szemünk előtt magasodik a nemzete és a ma. KM sorsáért igazságtevő, lesújtó erővé. Az utolsó képben újszerű megoldással igyekszik a befejezés egyensúlyát létrehozni. A királyné ravatala csak csak a háttérből tűnik elő, majd ismét függöny takarja el, a gyászoló merániakkai együtt. A fő kérdés ezáltal a nemzet és a király viszonya lesz, érlelődik az Aranybulla, a békétlenek cs Bánk bán harca nem volt hiábavaló. Az előadás címszerepében Megyesi Pál kiemelkedő alakításáról már szóltunk. Megjelenése, szenvedélyes színészi játéka, minden pillanatban feszültséget teremt, hangja az emberi érzések és indulatok tomboló, majd elcsendesedő viharzó áradását vetíti a közönség c'.é. Játéka különösen megrendítő, mikor a második íelvoQás végén számonkérésre indul a királynéhoz s a következő képben Gertrudiszszal vívott harcában alakítása csúcspontjára ér el. Szabady István Petur bán alakítása az első felvonást teszi emlékezetessé. Harcokra, tettekre kész izzó magyarsága, az ellenség ádáz gyűlölete elsöprő energiával árad belőle. Dacosan kemény, lázadó keserűségű magatartásával kimagaslik környezetéből, de uralkodik is felette, szavainak megrendítő hatása Bánkot is magával ragadja A keserű bordal előadását a közönség lelkes tapsaira ismételnie kellett. pekre való érettségét mutatja meg. Biberach, a lézengő lovag szerepét Pataki Béla ördöngös gonoszságú, de ugyanakkor a királyné léha udvarát fölényesen megvető s vesztükön kacagó, Katona drárrtújához hiteles alakításban ábrázolja. Wágner József Ottó alakítása a gyáva udvaronc típusát eleven színekkel állította színpadra. Aa első felvonás táncait Mezei Károly tanította be. Munkájának fő érdeme, hogy a táncok nemcsak betétként hatnak, hanem szervesen kapcsolódnak a drámai cselekvéshez, annak lendületét viHorváth József Tiborc szerepé- szik tovább. Az „utolsó tánc" kiben az egyszerű nép hangját pa-1 áltásra a békétlenek is táncbaíognaszosan, de vádolón, igazságot követelően szólaltatja meg. Lázadó szavai Bánk bán feltoluló érzéseit még magasabbra korbácsolják. Horváth József hangjában egyaránt megszólal az öntudat magabiztos ereje és az egyszerűségében is szívbemarkoló, mélyen emberi érzések legmelegebb árnyalata is, mely különösen megdöbbentően hat, mikor az utolsó képben Melinda sorsát sírja eL Melinda eszményien finom alakját, tragikusan megható sorsát Moldován Stefánia színészi alakítása teszi a közönség számára még Vonzóbbá, még szeretetreméltóbbá. Szerepének rendkívül nehéz énektechnikai követelményeit biztonsággal győzi le s érző, meleg szívvel tölti meg. Különösen kiemelkedő a második felvonásbeli színészi alakítása, szívettépő könyörgése gyermekéért és megindító búcsúja Bánktól. Turján Vilma Gertrudis szerepében a gőgösen zsarnokoskodó királynőt, az emberi indulatok széles színskálájával ábrázolja. Ellentmondást nem tűrő hangja, fejedelmi megjelenése, Bánk bánnal vívott félelmetes erejű párharca kitűnő drámai megjelenítő erejéről tanúskodik. II. Endre a magyarok királya szerepében rövid, de jelentőségében annál súlyosabb szerepében Radics Tibor tünt kl. Eddig látott szerepei óta igen nagy fejlődést tett meg s egyre komolyabb szerenak Petur bán vezetésével. Mozgásuk a maga egyszerűségével is lenyűgöző erővel fejezi ki dacos, harcos, kemény magyarságukat. A tánc eszközeivel izzik a gyűlölet, lángol fel a harag a merániak ellen s az ő táncukat elsöprő energiával sodorják félre az útból. A kórustól, melyet Ujj József tanított be, sok finom hangzást hallottunk, bár a kórus kis létszáma miatt a megosztott helyeken nem mindig kaptunk kielégítő hatást, különösen a merániak megszemélyesítésében a királyné bevonulásakor. A zenekar kifejező erővel, színes, hangzásban kiegyensúlyozott, a zenei tartalmat kivetítő energikus játékkal kísérte az előadást. Paulusz Elemér karnagy vezénylése izzó, forró hangulatú légkört teremtett, az egész előadást határozott, biztos kézzel irányította. A Bánk bán felújítsa méltó tolmácsolása Erkel Ferenc halhatatlan művének, méltó befejezése a színházi évadnak. Állandó műsoron tartása a szegedi dolgozók nagy tömegeiben növelheti a haza" szeretet, a nép szabadságának megvédésére való lelkesültség érzéseit, s valóban mindenki számára közkinccsé teheti a magyar történelem nagy tanulságait, s ezeknek Erkel zenéjében olyan hősies páthosszal megfogalmazott örökszép ábrázolását. Erdős János A film főszereplője Fernandel, a híres francia komikus, del ebben a filmben egy -francia kispolgárt, egy kisközség terét alakítja. Képünk: Fernandel, a film főszereplője. Fernai*pékmesA HADARÁK VÉDELMEBEN A félévi lerv teljesítéséért harcolnak az Autójavító Vállalat dolgozói A XI. számú Autójavító Vállalat dolgozói az elmúlt hetekben tovább javították a kongresszusi verseny eredményeit. Jó munkájukkal június eiső dekádjában egy nappal növelték a kongresszusi verseny alatt elért ötnapos tervelőnyt. Féléves tervük teljesítését tehát már eddig hat nappal megrövidítették. A munkában most is élenjár a Kiss alvázszerelő brigád 180 százalékos teljesítményével. Klivinyi László vasesztergályos azonban még őket is túlszárnyalta, ugyanis 214 százalékos átlagteljesítményt ért el. Kőeső Pál hegesztő 215 százalékos, Czuth Margit alkátrészkészitő pedig 251 százalékos kiemelkedő eredményével tartozik a termelés élenjáró dolgozói közé. A jó termelési eredmények mellett az anyagtakarékosság is élénk, eleven az üzemben. A régi, használt anyagok felhasználásával nyolcezer forintot takarítottak meg május hónapban. Ez szintén elősegíti az önköltségcsökkentést. A dolgozók az üzem tervtel jesítése s önköltség csökkentése mellett szívügyüknek tekintik a mezőgazdaság megsegítését is. A dorozsmai gépállomásnak egy kombájnniotort, a zsembói Béke tsz-nek egy gummikerekű lovaskocsit készítettek. Ezeket a héten adtak át a tsz dolgozóinak. S arnyai Vencel SZEGED VAROS lakossága minden bizonnyal várta es örömmel fogadta a Délmagyarorszag június 11-i számában megjelent felhívást, melyben a B. M. Csongrádmegyei Főosztályi szigorú megtorlást helyez kilátásba a madárvilág pusztítóival szemben. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökségi ülésén is szóbakerült az, liogy az idei tavaszon kevés a madárdal, némák maradtak a ligetek. Nincs gerlebúgás, nincs madárcsattogás, elhallgatott a máskor ilyenkor beszédes fülemüle, pinty és csicsörke, nem dobol a harkály a fatörzsön, elmaradt a tavaszi madárkoncert. A lombba és virágba boruló bokrok ós fák árvák lettek. Elsősorban föltűnik ez azoknak, akik pihenő szabad idejüket a ligetek csendjében szeretik tölteni, de föltűnik -ez a városban is, mert a néhány fából álló városi parkoknak is megvoltak a megszokott énekeseik. A témához sokan szóltak hozzá. A madarak védelme és főkeppen a lomblakó apró énekesek sorsának a vizsgálata nemcsak hangulat kérdése, A rovarpusztító napszámnélküli, pótolhatatlan hasznos munkát végző apró szárnyas dolgozók munkájától is függ a kertek, gyümölcsösök, erdők te'-mése. Ezenkívül a legyek, szúnyogok és az ember egészségéra káros élősdiek pusztításával egészségünket is védik. Egy-egy cinegepár évente 15—20 fiat nevei. A hordott napi táplálók fölülmúlja a táplálkozó testsúlyát. Ez a hihetetlen mennyiségű kártevő: hernyó, féreg, álca csak egy rpadárpártól is s-unte felmérhetetlen értékű h.isznos munkát jelent. A Növényvédelmi Kutató Intézet Madártani Osztálya — Tcülünösen most a mezővédő erdősávok létesítése idején — egyik főfeladatának tekinti az apró énekesek meghonosítását oly helyeken is, ahol ezek még nem telepedtek meg. HA A SZEGEDI gyérszémú fás terület madárvilágát keressük, ugyanazt találjuk, mint másutt, szerte a megyében. A korzóról ia hiányzanak a légykapók, a pintyek, a zöldikék. A Sztálin park és Uj* szeged is madárdal nélkül van. A kérdéshez hozzászólók legnagyobbrészt a légpuskásokat okolták. Ezek, némelyike rálő minden madárra, ami útjába akad. Személyes észlelések alapján szóltak -hozzá a kér* déshez. Az érvényben levő madár* védelmi törvény védi a madarakat, fészkét és fiait. A megyei elnölcségi ülésen határozatot hozott, begy felír a Megyei Tanács V. E. Kulturális Osztályához, az Országos Természetvédelmi Tanácshoz és a Belügyminisztériumhoz a hasznos madarak fokozott védelme érdekében. A Megyei Tanács V. B. Kulturális Osztályához azért, hogy a pedagógusok mutassanak rá még jobban a tanulóifjúság előtt a madárvilág embert segítő értékes szerepére és ezáltal is jobban szeret* tessék és becsültessék meg szárnyas munkatársainkat A Természetvédelmi Tanácshoz azért, hogy mint legelsőbben hatásköréhez tartozó kérdésben intézzen sürgős felterjesztést a madárvédelmi törvények végrehajtásának szigorítása érdekében. Es végül a Belügyminiszterhez azon okból ír fel a megyei elnökségi ülés, hogy szigorú? újabb rendelkezések kiadásávsl szüntesse meg a madárpusztitást. A HELYI TANÁCSOKNAK ia köteles9ógük van e tóren. Törődjenek jobban a madárvédelemmel. A riasztással,, dörrenéssel járó ligeti szórakozásokat megfelelő helyekre telepitsék át. A ligetekben, parkokban táblák figyelmeztessék a közönséget a madarak védelmére Tavasszal mesterséges fészekoduk kihelyezésével, télen madáretetők felállításával mutasson jó példát a madarak gondozásában. Az a pár forint kiadás, mely ezzel jár, meghozza hasznát, lombos fákban, gyümölcsben és madárdalban. Dr. BERETZK PÉTER TTIT biológiai szakosztály elnöke, biológiai tudományok kandidátusa 117. — Ugy látszik, hogy ez is Rába peesennyéje. Beugratás — mondta az aradi elvtárs és a mutatóujjára csavart rá egy újságot. — Provokáció. — Hogy a fene a zsírjukat! Mi lesz avval a gyerekkel, abban a vékony kabátban? — Kiengedik azt nemsoká — vigasztalta Kelemen az öregasszonyt, de a hangja nem volt nagyon meggyőző. — Most, hogy a pör elkezdődik, kitalálnak ezek mindent. Itt van a népkonyha is ... \ — Ott epy® ^oeg velük együtt a fene. Tizenhat krajcárt kérnek egy vncak Bovány ebédért — háborodott föl Zsófi, rokkant, görbe, kubikos-apjára és elvénült édesanyjára gondolva, akiket már neki kell istápolni. — Van pofájuk reklámozni, hogy Károlyi gróf földesúri áldozatkészségéből segítenek a szegény néposztályokon. Segítenek a nyavalyát. Anynyi pénzből ón is meg tudok főzni. Ebédet állítok ki, nem moslékot. Mert az moslék, nem leves, amit ott kotyvasztanak... Szeretném én látni, hogy n gróf abból ebédeljen, a gyetráját enné meg a rosszfene... Félnek tőlünk, ugye, Kolemen elvtárs? Le akarnak bennünket kenyerezni? Igaz? Kelemen bólogatott: — Parasztlázadástól félnek. Annyi bünt elkövettek a szegény néposztállyal szemben, hogy talán már maguk is megsokallták. Attól félnek, hogy éppen a pör idején torolják meg rajtuk a bűneiket. — Ugy kéne! Minden grófot meg püspököt népkonyhai levesen, kéne tartani, azt kívánom. — Eridj haza, kislányom, feküdj le, — szólt Vasasné. — Ha már így járt szegény fiája, tehetünk, semmit se. Mondanám, KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE hogy maradj itt éjszakára, de anyádék nem tudnák eltalálni, hogy hol maradtál? — Pihenek még egy kicsit. Zsófi roskatagon ült a széken. Kelemen meg kiválasztott egyet a sok újság közül, föicsavarta a lámpát és élénkebben szólalt meg: — Figyeljék csak, mit írnak a fővárosi újságok? — A világosra tartotta a papírt és olvasta: „A reakciós vezető körök, az úri gögjében elvakult nagybirtokos arisztokrácia, meg a magyar néptől minden tekintetben idegen, német és zsidó származású nagytőkés osztály ostobán elzárkózik az észszerű reformoktól, s ezzel akaratlanul maguk készítik elő a talajt a szocializmus számára, mely, mint Mezőberkenyósen bebizonyult, a magyar vidékeken veszedelmes mértékben megfertőzte a munkústömegeket..." — Fertőzte az... majd mit mondtam — ütött rá a saját szájára Zsófi. — Fölokosított bennünket, nem fertőzött. — Ez a piszkos még ennél is gyalázatosabban ír. Hallgassa csak 1 — Kelemen egy másik újságot vett elő, s azt olvasta: „A külföldi szocialista és kommunista agitátorok büntetlenül járják a magyar vidéket. Izgatásuk hatására az alföldi munkástömeg minden erkölcsiséget eldobott magától, sem az istent, sem a hazát, sem a magántulajdon szentségét nem tiszteli, holott az ezeréves magyar alkotmánynak a magántulajdon képezi az alapját,.- Mezőberkenyést méltán hívják tavaly óta magyar Párizsnak, Innon árad, mint a fertő, szerteszét a tanyákra és falvakba a kommün véres eszméje ... Ma már csak a szuronyok védhetik meg a birtokos osztályt a legyilkolástól és kirablástól... A mezőberkenyósi pörben példás ítéletet követelünk". Ráejtette az újságot a többire, g rácsapott a tenyerével. — Svibák, íölbérelt toll* nokbanda! — Csitt! Miféle zajongás az? — Vasasné, aki az előbb már visszabújj az ágyába, most újra fölült, elhúzta az oldalablak függönyét és hallgatózott. Mindannyian mozdulatlanul fülelték a kutyaugatás hangfalún átszűrődd szokatlan, furcsa lármát. Kisvártatva Kelemen és Zsófi kiment a ház elé, Vasasné is megkereste a lábávul a papue.sát, s ment utánuk. A környék kutyái kánonban vonyítottak, az eresz alól mégis fölismerhető volt az a jellegzetes morajlás, amit csak egy menetelő lovascsapat okozhat. Még doboltak is hozzá. — Most jönnek a katonák. — Ugy hallatszik, huszárok. — Látja édes, hogy begazoltak az urak, A tárgyalás miatt hozták a nyakunkra ezeket is. — Trombita. Mintha egész közel volna, — Éjjel messzire elhangzik. A főtéren lehetnek. — Én elmegyek, Vasas néni, megnézem. — Kísérje cl a menyemet egyúttal. De vogyo föl a krbátját. Hideg van. A menyecske elindult az aradi elvtárssal, Vasasné meg egész éjjel álmatlanul hánykolódott az ágyon. . _ ! UahiiaUubl '