Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

oelmogyhrorszag VASÁRNAP. 1954 JÜNIÜS 13. A Sztahanor-mozgalom egyes kérdései Nagy és dicsőséges múltja van a Szovjetunióban a Sztahanov-imozgalomnak. A második ötéves terv idején a szocialista iparosítás révén megteremtődtek az új technika széleskörű alkalmazásának előfeltételei. Modern nehézipar, hatalmas kohászati üzemek, gépipar, vegyipar, mezőgazdasági gépgyártás született, amely anyagi alapul szolgált a dolgozók életszínvonalának szüntelen emeléséhez, a falu felemelkedéséhez, szocialista útra vezetéséhez, a kizsákmányolás teljes megszüntetéséhez. Ilyen feltételek mellett, ilyen mennyiségi fejlődés mellett vált lehetővé a munkaverseny-mozgalomban is magasabb, minőségileg új szakasz: a Sztahanov-mozgalom kibontakozása. E Mi tette lehetővé a Sztahanovmozgalom széleskörű kibontakozását és robbanásszerű elterjedését? Sztálin elvtárs a Sztahanov-mozgalom előfeltételeit a következőkben jelöli meg: először is azért vált lehetővé, mert a munkásosztály, az egész szovjet nép anyagi és kulturális színvonala azelőtt soha nem látott mértékben felemelkedett: Másodszor az tette lehetővé a Sztahanov-mozgalom elterjedését, hogy a Szovjetunióban a második ötéves terv idején megvalósult a szocializmus. A népgazdaság minden területén új, szocialista termelési viszonyok váltak kizárólagossá — mindörökre megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása. A Sztahanov-mozgalom azonban nem jöhetett létre az újjáépítés, de még az iparosítás kezdeti időszakában sem. Akkor ugyanis még a modern, fejlett technika alig játszott szerepet. Márpedig |, többszörösen túlszárnyalni a normákat, tömegcsen elterjeszteni a Sztalianov-mozgalnint új, modern technika nélkül nem lehetséges. Ezért a Sztahanov-mozgalom megszületése szoros kapcsolatban van az új technikával — ennek megnyergelésével érték el Sztahanov, Buszigin és más kiváló munkások hatalmas termelési eredményeiket. Ebből azonban az ls következik, hogy a Sztahanov-mozgalom tömeges elterjedésének fontos feltétele volt, olyan új emberek kiformálása, akik az új technika mestereivé váltak. A Szovjetunió Kommunista Pártja útmutatásai alapján a szovjet dolgozók a munka termelékenységének olyan fokát érték el, mely a kapitalista országokban elképzelhetetlen. Ez vetette meg a kommunizmusba való átmenet anyagi alapjait. B Hazánkban a szocialista munkaverseny 1949. őszén, 1950 elején technika kisebb mértékben és más formában már alapul szolgálhatott a nagy termelési eredmények elérésére. Ez persze nem minden esetben új üzemekben testesült meg, hanem elsősorban a régi üzemek rekonstrukciójában, új gépekben, az egyes üzemek profilirozásában. Az új technikát az ötéves terv végrehajtása során, s az ezt követő években a szocialista iparosítás nyomán teremtjük meg hazánkban. Az új technika megteremtésénél figyelembe kell vennünk egy fontos körülményt Azt ugyanis, hogy már a felszabaduláskor több fontos iparágban fejlettebb technika volt, mint Oroszországban közvetlenül a Októberi Szocialista Forradalom előtt. Ez kétségkívül lehetővé tette, hogy 5—6 év alatt komoly eredményeket érjünk el az új technika megteremtése terén. A szocialista munkaverseny minőségileg új formájának, a Sztahanov-mozgalom kibontakozásának szubjektív feltételei is megvoltak. Kiformálódtak 1950—51-j-e olyan emberek, akik merészen túlszárnyalták a normákat, észszerűsítettek, újítottak, — ilyen emberek a Muszka Imrék, Horváth Edék, Pióker Ignácok. A munkaverseny, a Sztahanovmozgalom kibontakozását nagymértékben elősegítette a Szovjetunió önzetlen, baráti segítsége, aki az anyagi, technikai segítség mellett elküldte kiváló szakembereit, sztahánovistáit: A nagy szovjet nép legkiválóbb tudósait, mint Bárnyin akadémikus, legjobb sztahanovistáit. mint Kucser bánya kombájnvezető, Zsuravljevct, Maximenkót, Dubjagát és másokat küldtek hozzánk, hogy adják át kitűnő munkamódszereiket. Ezen túlmenően a Szovjetunió gyárak berendezését szállította, legkorszerűbb gépeik tervrajzát ingyen bocsátotta rendelkezésünkre és így lehetővé tette, hogy iparunkat már a legélenjáróbb tapasztalatok alapján fejlesszük. Abban, hogy hazánk rövid néhány év alatt agrár-ipari, iországr ból ipari országgá vált, fontos szerepe volt a szocialista murik a verseny százezreket átfogó tömegmozgalmának, a Sztahanov-mozgalomnak. A kezdeti eredmények ellenére a Sztahanov-mozgalom az 1951-es 1952-es években, de különösen 1953ban erősen visszaesett. Ennek okai a gazdaságpolitikánkban elkövetett hibákra vezethetők vissza. Az iparosítás túlzott üteme, a feszített tervek végrehajtását féltételező kimagasló termelési eredmények elérésének követelménye nem felelt meg a dolgozók anyagi követelményeinek: az életszínvonal csökkenése fékezőleg hatott a Sztahanov-mozgalom tömeges kifejlődésére: A Központi Vezetőség 1953. júniusi majd októberi ülései feltárva a gazdaságpolitikánkban elkövetett hibákat, megjelölte a kivezető utat is. Eszerint a kormányprogrammnak, a szocializmus építése kezdett szélesebb mértékben ki- új szakaszának alapvető célkitűbontakozni és ekkor teremtődtek meg a Sztahanov-mozgalom kibontakozásának előfeltételei is. Igaz, hogy a fordulat éve, a proletárdiktatúra kivívása után 1950-ben a kizsákmányolás a népgazdaság minden ágában nem szűnt meg, de a döntő területeken megszűnt: a nagyipar, a bankok teljesen, a kereskedelem 6zinte kizárólag a nép tulajdonába kerültek, s e területeken szocialista termelési viszonyok alakultak ki. A hatalom megszerzése utón pártunknak széleskörű politikai tömegmunkát kellett folytatnia, hogy elsősorban minden munkás, de a dolgozók milliói ls világosan, saját tapasztalataik alapján felismerjék: a szocializmus csak a dolgozók tudatos munkája révén, a termelékenység magasfokra való emelésével, a szocialista munkaverseny, a Sztahanov-mozgalom tömegméret takben való kifejlesztésével valósulhat meg — csak ezen az úton emelkedhet fel az egyén, csak így lehet a munkásosztály anyagi- és kulturális színvonalát szüntelenül növelni. Ez a felismerés segítette e'.ő, hogy a dolgozók életszínvonalú 1950-ben 40 százalékkal haladta meg a háborúelőttit. Kétségtelen, hogy 1950-ben a munkaverseny, a Sztahanov-mozgalom gyors kibontakozása nem támaszkodhatott olyan új, modern technikai bázisra, mint a Szovjetunióban 1935—36-ban, De az új zése: a szocializmus építése olymódon, hogy közben a dolgozók, elsősorban a munkásosztály életszínvonala állandóan fokozatosan növekedjék. E téren történtek már kezdeti lépések: így pl. az árleszállítások, a részleges bérrendezések stb. Az ipar eredményeinek megszilárdítása elősegíti a Sztahanovmozgalom kiszélesítését minthogy az iparfejlesztés lasúbb üteme lehetőséget nyújt a termelés jobb megszervezésére, a . folyamatos anyag- és energiaellátás biztosítására. Ilyen feltételek mellett lehetővé válik a termelés olyan fontos tényezőivel való beható rendszeres foglalkozás, mint az önköltségcsökkentés, ezenbelül a takarékosság, minőség, amelyeket eddig másodrendű kérdésekként kezeltük, amelyek ipari termelésünk fontos feladatai. 1 , Fejlődésünk új szakasza megköveteli, hogy a munkaverseny, s ennek fejlettebb formája a Sztahanov-mozgalom mind politikai és szervezeti tekintetben, mind alapelveiben elősegítse a kormányprogrammban megjelölt célkitűzések megvalósítását. A minisztertanács és a SZOT legutóbbi munkaversennyel kapcsolatos közös határozata ezt a célt szolgálja. A határozat új elvekre fekteti a sztahánovista cím elnyerésének feltételeit. A határozat biztosítja, hogy az előre meghatározott sztahanovista feltételek olyanok legyenek, amelyek a legszélesebb tömegek számára is lehetővé teszik, hogy rövid idő alatt elnyerjék a sztahanovista címet. Ugyanis a célkitűzések egy hónapi teljesítése után elnyerhető a sztahanovista cím, akik három hónapig megtartják ezt a teljesítményt: megkapják az oklevelet. Aki pedig már oklevelet kapott, tovább küzdhet a „vállalat, a szakma kiváló dolgozója" kitüntető címért, majd a kormánykitüntetésért, s az ezzel járó pénzjutalomért. A határozat az előző idővel szemben nagyobb lehetőségeket nyújt a műszaki, értelmiségi dolgozóknak a versenyben való aktív részvételre, minthogy meghatározott feltételek teljesítése esetén a műszaki értelmiségi dolgozó is elnyerheti a sztahanovista oklevelet, a „vállalat és szakma kiváló műszaki dolgozója" címet, valamint a kormány kitüntetést. A kongresszusi versenyben több nagyszerű kezdeményezés született, melyek nagyrésze a termelékenység emelése mellett az önköltségcsökkentésére, különösen az anyagtakarékosságra, a minőségi termelésre irányul. E lelkes munkában a „régi sztahanovisták" mellett „fiatalok" is többen ország gos hírnévre tettek szert. Ilyen például Illés Béla, aki Muszka Imrének, versenytársának nap mint nap „nehéz órákat" szerez: kimagasló termelési eredményeivel Illés Béla párosverseny győzelmére esélyesebb. Hasonlóképpen országos hírnévre tett szert Tóth elvtárs, a Ganz Vagongyár kiváló sztahanovistája, aki a közelmúltban olyan mozgalmat kezdeményezett, amelynél nemcsak az egy főre eső teljesítményt, hanem a pótidők és állásidő csökkentését, valamint az anyagtakarékosságot is figyelembe veszik. A műszaki vezetők felkarolták Tóth elvtárs kezdeményezését, s részleteiben kidolgozták az új mozgalom feltételeit; Nem mondhatjuk azonban, hogy a Sztahanov-mozgalom jelenleg megfelél az ipar sajátos helyzetéből adódóan újszerűen felvetődő feladatoknak, különösen az önköltségcsökkentést illetően. Mi a fő hiányossága jelenleg a Sztahanov-mozgalomnak, s az újító-mozgalomnak? Nem veszi figyelembe, hogy a termelékenység növelésének, az önköltségcsökkentésének az egyes iparágak számára megkülönbözte tetten és élesen való felvetése a Sztahanov-mozgalomban is új tartalmat kell, hogy jelentsen. A jelenlegi helyzetben akkor tölti be hivatását a Sztahanov-mozgalom. ha nem egyoldalúan csak a magasabb termelési eredmények elérésére irányul, hanem figyelembe veszi a megnövekedett követelményeket is az anyagtakarékosság, a minőségi termelés területén. Nem közömbös a népgazdaság fejlődése, a kormányprogramm szempontjából, hogy pl. a kohászat tcljesíti-e a tervét, vagy sem, hogy a kiváló kohász sztahanovisták kiemelkedő teljesítményeket érnek el. De azt is látni kell, hogy nyersvas és koksz nem áll korlátlanul rendelkezésünkre, hogy a kohászatban még mindig száz és száztonna selejtet gyártanak. Ennek ellenére a Sztahanov-mozgalom és az újító-mozgalom kevéssé irányul a minőségi termelés megalapozására. Ugyanez vonatkozik pl. a textiliparra, a bőriparra stb. Vajmi keveset érünk el azzal, ha ezekben az iparágakban — éppen anyaghiány miatt — 110 százalékra teÉ jesítjük a tervet: s ugyanakkor a selejt százalék egyre növekedik. Hasonló jelenség tapasztalható az exporttermékek gyártásánál is. A Sztahanov-mozgalom, a szocialista munkaverseny magasabb formája — fontos eszköze a kormányprogramm végrehajtásának, a népjólét megvalósításának. Ezt a szerepét akkor tölti be, ha mindjobban ráirányul a szigorú takarékosság, a minőségi termelés megalapozása. A pártszervezetek és a szakszervezetek feladata, hogy a műszaki értelmiséggel együttműködve, a dolgozók alkotó kezdeményezéseire támaszkodva megteremtsék a Sztahanov-mozgalom tömeges kibontakozásának előfeltételeit.Tóth József A Tisza búcsúja — A másodéves főiskolásoknak küldöm — Főiskolások álltak lenn a parton, ezer sugárral kacagott a Nap, s ki a szívében hordoz haraggal tomboló s baráti szavakat —• a Tisza csendesen beszélni kezdett. — Láttam sok embert innen útrakelni, lelkük derűs volt, szívük sugaras; szerették ezt a földet, s vágyuk százféle volt, de céljuk ugyanaz: emberként állni fényben és viharban. — Szép az ifjú napok gondtalan álma, táncok, szerelmek könnyű mámora; szép az a sok barátság, mely most szertetörik, s nem forrad tán soha. Ma fáj mindez, mert mindig fáj a válás. — De régi örömre új öröm dobban, s mind, ami tűz van bennetek, erő, robbanó kedv és fiatalság — csak úgy igaz s merész, hogyha tettekbe nő, és ha szolgálja bízón ezt a földetl — Most menjetek, de sose feledjétek, ezt a várost, a kedves házakat; az utcák meleg csendjét, a vidám perceket a parti fák alatt, s a csillagfényes, csókos éjtszakikat. — Ne feledjétek soha ezt a várost, a korzó zúgó, zöld platánsorát.; f Tán a szigorú évek nem visznek soha szebb, több boldogságon át: húsz évvel legörömösebb az életi Ha életetekben valaha, egyszer a sors még errehoz, felémvezet tü4 jöjjetek ki a partra, szólítsatok meg és halkan meséljetek. S ne kelljen akkor búsan tovafolynom!. -. t. Főiskolások álltak lenn a parton, * ' ezer sugárral kacagott a Nap, s ki a szívében hordoz haraggal tomboló s baráti szavakat — A Tisza búcsút zúgva elkanyargott. ANDRÁS SÁNDOR Szegedi zeneszerzők 4 5 37 16 24 33 25 40 42 52 50 47 13 20 26 Í3Q~ 34 21 31 43 48 •153 22 27 38 10 TT 35 32 14 28 A45 51 VÍZSZINTES: 1. A vízszintes 46-os szerzeménye. 12. Idegesít 13. Rugdosódó, 15. Rag. 16. ösztökél. 18. Kikötő. 19. Szörnyű fenyegetés. 20. Adva betűi keverve. 23. Eleim mássalhangzói. 24. Régi nóta. 27Szúró szerszám. 28. Ó, I. 29. Nyit. 30. Szovjet köztársaság. 33. Kedvelt gyermekjáték. 35. Kettős. 36. A függőleges 2-es műve. 39. Ragozott ég. 40. É. U. S. 41. Ódon. 43. Vissza: harag, latinul, 45. Jótékonykodik. 46. Szegedi zeneszerző. 49. ö, latinul. 50. Bakfisok. 52. Görög betű. 53. Átadott. FÜGGŐLEGES: 1. Hajat húzott.. 2. Szegedi zeneszerző. 3. O. G. 4. Szegedi nóta szerző. 5. Az állóvíz. 6. Menyecskének még ma is van. 7. Mezei virág. 8. U. G. 9. L. D. 10. Hosszmórték 11. A lötty. 14. Ragozott ige. 17. A Föld istennője. 21. Erődi tmény.l 22. ... vértanúk tere l van Szegeden. 25. Oyomorbántalom. 26. Folytonossági hiánya van. 28. Ilyen az őszi eső. 31. Betegség. 32. Leánynóv. 33. Időhatározó. 34. Nem tetszetősök. 36. Költemények. 37. Gyógyuló sebe. 38. Fegyvert, 42. Város. 43. Becézett szülő. 44. Füzet. 47. Nevetés fele. 48. Mássalhangzó fonetikusan. 51. Vissza: személyes névmás. Beküldendő: Vízszintes 1., 36. Függőleges: 2„ 4. Növényápolás a szegedi földeken Akik élenjárnak Számos szegedi dolgozó paraszt becsülettel végzi a növényápolási munkát és így is elősegíti, hogy jó legyen a termés. Bartók Szilveszter Tisza Lajos-utca 15. szám alatt lakó 5 holdas egyéni gazda sorrarendre végzi a növényápolást. Másfél hold kukoricáját másodszor kapálja. A Petőfitelepen lakó Pernekl Ferenc is megkapálta már kétszer kukoricáját, és burgonyáját feltöltögette. A Tarján-utca 22 sz. alatt lakó Magyar Ferenc dolgozó paraszt feltöltögette már a burgonyát és egy hold kukoricáját kétszer megkapálta. Nem maradt et a Madách-utcában lakó Berek Ernő dolgozó paraszt sem, — gyommentes a földje, Akik hanyagok A mezőőr már kétszer figyelmeztette Bozóki József Pálfi-utca 3. szám alatti kulákot, hogy kezdjen hozzá kukoricája kapálásához. A kulák azonban még most sem kezdte meg a munkát. Király András Tompa-utca 10. szám alatt lakó kulák két és félholdnyi kukoricáját a gyom verte ki, de mégis fittyet hány a figyelmeztetésekr?. Akadnak olyan dolgozó parasztok is, akik elhanyagolják a növényápolás végzését, s ezzel elsősorban magukat károsítják meg, Győrfi Albert (Puskás-utca 12), Szélpál István (Tisza Lajos-utca 57.), Németh János (Hajós-utca 10.) és Ábrahám József is (Vásárhelyisugárút 49.) elmaradt a növény* ápolással, •-