Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-10 / 136. szám

BELMICYIRORSZIG 4 CSÜTÖRTÖK, 1954 JŰNITJS 10. Az újszegedi és a baktói kertek­ben a méregzöld levelek közül már messziről kikandikál az illatos és ízes gyümölcs: a földieper, avagy: szamóca. Szinte csaknem vala­mennyi újszegedi és baktói házi kertben termesztik e gyümölcsöt, amely belföldön és külföldön egy­aránt nagyon keresett. *Űjszegedi szamóca" néven ismerik Budapes­ten, Csehszlovákiában, a Lengyel Népköztársaságban, a Német De­mokratikus Köztársaságban és má­sutt is. A szegedi szamócafélék: a »Lax­tona noble«, a "Madame Mout* és az "Eszterházi-" kellemes illata és ananász zamata •miatt a legkeresettebb és legked­veltebb gyümölcsök közé tartozik. Dicséri a kertészek szakértelmét, szorgalmát. Mert a szamócát — melyet repülőgéppel is szállítanak külföldre — a kertész emberek nagy odaadással gondozzák és ne­velik. A szamócatermelés Igen jelentős jövedelmet biztosít. Egy 100 négy­szögöles parcella gyakran 150—200 kiló termést is ad. Ez a "szamóca szüret- 1500 forint körüli bevételt biztosít. A szegedi MEZÖKER a múltban és napjainkban is igen ko­moly tételekben vásárolt — és vá­sárol — valamint továbbított — és továbbít szamócát. Szegeden a szamóca szedését rendszerint hűvös időben, napszáll­takor, vagy a kora hajnali órákban végzik. A szedők körömmel — újabban egyesek pedig már szőlő­bogyózó ollóval — rövid szárral szedik az epret és mindég a szárá­nál fogva egyenesen a szállító u edényekbe rakják. Az edényekbe való rakás egymás fölé épített, szép átlós sorokban történik. ízlé­ses és tetszetős az ilymódon sorolt áru. A földiepret kehelyleveléről nem szabad letépni, mert a tönkje kiszakad és a lédús gyümölcs egy­kettőre megromlik. "Vigyázni kell arra, hogy ne sértsük meg a gyü­mölcsöt — mondotta Fodor István elvtárs, az újszegedi Haladás tsz nagy tapasztalatokkal rendelkező elnöke —, mert a sérülés helyén kifakadó nedvek a gyümölcs gyors penészedését siettetik. Még a helyi értékesítésre se szedjük a gyenge gyümölcsöt érett állapotban, mert szinte órák alatt túlérik. Tudvalévő a kertészek között Is, hogy az ener a leszedés után tovább érik. Ezért a szedéskor a gyümölcs hegye min­dig kissé zöldes legyen-. Napjainkban gyakran hull eső. A földes szamócát megmosni nem szabad. A szegediek, hogy a gyü­mölcs sáros, piszkos, vizes ne "le­gyen, már mindjárt a második vi­rágzás után közvetlenül, a legelső bimbó kifejlődése idején a szamó­catáblékra vékony rétegben szecs­ka-szalmát teregettek. Ezt úgy igazították a bokrok közé és alá, hogy az egyre növő gyümölcs mindenütt a szalmán fekszik. Ezzel az eljárással megakadályozzák a gyümölcs besározódását, csökkentik a rothasztó gombák és az érő gyü­mölcsöt kikezdő rovarok, s a csi­gák kártevését. A sok gonddal és fáradsággal megtermelt szamóca szedésének és osztályozásának fortélyait a sze­gedi kertészek jól Ismerik. Tapasz­talatból tudják, hogy első osztá­szamoca lyúnak akkor veszik át a szamócát, ha az fajta-azonos, fajtájára jel­lemző nagyságú és színeződésű, friss, ép és száraz — ha nem túl­érett, s átlós irányban van a reke­szekbe sorolva. Tisztában vannak azzal is, hogy a két, két és fél cen­tin aluli földes, nedves, kocsányta­lan és csészelevél nélküli, sérült, puha, vagy foltos gyümölcs már nem felelhet meg az első osztályú gyümölcs minőségi követelményei­nek: — a dolgozók és az export egyre növekvő igényének. Az újszegediek a szamócát óvato­san, úgynevezett "hollandi kisre­keszekbe- szedik, Ügyelnek arra, ne törjék, ne forgassák a gyümöl­csöt. Éppen ezért — már szedés közben — kiválogatva a megfelelő szemeket, a ládikába egymás fölé két sorjával ízlésesen kirakva ké­szítik elő áruikat az átadásra. A MEZŐKER felvásárló telepein ex­port célokra vadonatúj "hollandi ládákba- sorolt árut vesznek csak át. A ládák egységes súlyúak, a gyümölcs is egyöntetű. A minősítés így gyors, az átvétel egyszerű és nem várakozik a kertész. Az ex­portra kellőképpen "előkészített* földiepret 15 százalékkal magasabb áron vásárolják az állami begyűjtő telepek. -... Szeged és Baktó szamócás kertjeiben esteledik. Férfi, asz­szony és gyerek jár az alkonyatban a szamócasorok között. Szedik a gyümölcsöt — a híres újszegedi sza­mócát. Mert nemcsak paprikájáról, ha­nem zamatos földiepréről is híyes a mi szép városunk, Az elfekvő készletek kiállítása e hó végén nyílik meg Szegeden Megyénk üzemeiben az önkölt­ségcsökkentést sok esetben aka­dályozza, hogy nem áll az üzem rendelkezésére megfelelő mennyi­ségű és minőségű anyag és ezt esetleg olyan anyaggal pótolják, amelynek feldolgozása több időt vesz igénybe. Az is előfordul, hogy éppen az anyagkiutalás késése, vagy hiánya miatt egyes üzemrész­ben munkaerő átcsoportosításokat kell végrehajtani a dolgozók fog­lalkoztatása érdekében. Ugyanak kor vannak Üzemek, szövetkezetek, ahol pontosan ezek a hiányzó anya­gok nagyobb mennyiségben elfek­szenek. Pártunk Illetékes szerveinek az irányításával Csongrád. Bács-Kis­kun és Békés megye területén mű­ködő üzemek, helyi ipari vállalatok és szövetkezetek az elfekvő anya­gok feltárása érdekében közös ki­állítást rendeznek Szegeden, mely­re a három megye üzemei, vállala­tai, szövetkezetei mintadarabokat visznek, megjelölve, hogy abból a fajta anyagból mennyi fekszik el náluk és milyen feltételekkel ad­ják át. A kiállítás célja, hogy megja­vítsák a három megye területén az üzemek anyagellátását és meg­gyorsítsák az áruátfutás sebessé­gét, ami abbap áll, hogy a jó anyagellátás meggyorsítja a _ ter­melést és rövidebb idő alatt jut él az üzemből az áru a dolgozókhoz. A kiállítás június 28-án nyílik meg és előreláthatóan július 3-ig tart. Megyénk üzemei, helyi ipari vállalatai és ktsz-ei sürgősen néz­zenek széjjel házuk tája körül, mérjék fel készleteiket, hogy meny­nyiben tudnának erre a kiállításra maguk is elfekvő anyagokat vinni. Ugyanakkor készüljenek fel oly módon is a kiállításra, hogy ke­ressék meg, milyen anyagból van hiányuk, milyen cikkek termelését birná még el kapacitásuk, hogy a kiállításon, amit majd megtekin­tenek, vásárolhassanak, illetve leköthessenek a nekik szükséges anyagokból elegendő mennyiséget. Eredményesen dolgoznak marosvásárhelyi az utcabizottságok Szőcs Béla, a marosvásárhelyi városi tatrács végrehajMblzóttsága elnökének cikkébői. Marosvásárhelyt sokan a „Virá­gok városának" nevezik és hozzá­tehetjük, hogy jogosan, mert mi­helyt beköszönt a tavasz, a Ma­gyar Autonom Tartomány köz­pontja utcakertjeivel, parkjaival, árnyas fasoraival egyetlen hatal­mas park látszatát kelti. Az utcák fásítása és az utcakertek létesítése a felszabadulás óta vált hagyomá­nyossá a városban. A dolgozók év­ről évre nagyobb számban és na­gyobb lelkesedéssel vesznek részt városuk szépítésében. Nem egy társadalmi akcióban 15—20.000 dol­gozó is résztvesz. Minek köszönheti a városi ta­nács ezeket az eredményeket? A marosvásárhelyi városi tanács kezdetben nemigen tudott egyen­súlyt biztosítani a város és ipará­nak fejlődése között. Egymásután épültek az új gyá­rak, növekedtek a dolgozók igé­nyei, de a város viszonylag las­san fejlődött. Ekkor a városi tanács a tartomá­nyi tanács végrehajtóbizottságának segítségével hozzálátott munkájá­nak megjavításához. A tanácstagok sajtóanyagokból és brosúrákból tanulmányozták a szovjetek mun­kamódszerét és eredményeit, az agi­táció és nevelőmunka különböző formáit, majd külön ülést hívtak össze, amelyen határozatot hoztak az utcabizottságok megalakítására. Az utcabizottságok megválasztását szervezett előkészítő munka előzte meg, amelyben nemcsak a tanács­tagok és a végrehajtóbizottság kül­döttei vettek részt, hanem a kör­zeti pártszervezetek is. A népneve­lők ismertették az utcabizottságok jelentőségét, a városi végrehajtó­bizottság városrendezési tervét, stb. Egyedül március folyamán 78 gyű­lést' rendeztek a város különböző részeiben és egymásután válasz­tották meg az utcabizottságokat. A jő előkészítő munka eredmé­nyeként ezeken a gyűléseken sok dolgozó szólalt fel, vállalva a városrendezési terv támoga­tását. Néhány héttel az utcabizottságok megválasztása után városszerte megindult a lelkes munka. Ivano­vo szovjet város példája nyomán „Tavaszi napokat" rendeztek, ami­kor két nap alatt Önkéntes mun­kával több mint 4.000 facsemetét ültettek el és csaknem 10.000 négy­zetméternyi járda burkolatát javí­tották meg. Száz utcában létesítet­tek utcakerteket. Különösen szép eredményeket értek el az Arany János utca lakói, akik egymaguk 200 facsemetét és többezer Virágpalántát ültettek. A Tudor Vladimirescu utcában la­kó dolgozók megtisztították a Pok­los patak medrét, a Kossuth utca lakói vállalták két park rendszeres gondozását. Marosvásárhelyt egyre jobb munkát végez a tanács és tevé­kenysége eredményeként egyre szebb lesz a Magyar Autonóm Tar­tomány központja, egyre boldogab­ban élnek dolgozói* > Módosították a MÁV utazási kedvezményeit Az utazóközönség réígi kívánsá­gát teljesítette a vasút. Egy most kiadott új rendelet megszünteti a fizikai és értelmiségi dolgozók uta­zási kedvezményének különbségét. Eszerint az otthonuktól távol élő értelmiségi dolgozók is havonta — az eddigi kettő helyett — ötször kapnak hazautazási kedvezményt, ha családosak . Az egyotemi, főiskolai hallga­tók, valamint a középiskolás (tech­nikum stb.) diákok, akik tanulmá­nyaikat kiegészítő nyári gyakorlat­ra utaznak — hivatalos igazolás alapján a tanulóknak járó 90 szá­zalékos menotdíjkedvezményt vehe­tik igénybe, ha a gyakorlat ideje alatt nem kapnak fizetést. Az ösz­töndíj nem számít fizetésnek. A szovjet életből Művészegyüttesek vendégjátéka a kulundal sztyeppén Alighogy az Ob megszabadult jégpáncéljától, a novoszibirszki te­rületi drámai színház az egyik első tavaszi gőzössel, teljes létszámmal vendégjáték-kőrútra indult. A szín­ház kollektívája a terület 13 kerü­letében vendégszerepelt; bemutat­ta a kolhozparasztoknak és gépke­zelőknek Osztrovszkij „A szív nincs kőből", Burjakovszkíj „Üzenet az élőknek", Makajonok „Bocsánatot kérek" és Karperako-Karijnak az újraegyesülés 300. évfordulójára írt „Martin Borulja" című színművét. Vendégjátékra indul a kulunüai sztyeppe vidékére a novoszibirszki állami drámai színház is. A színház dolgozói hagyományaiknak megfe­lelően a kerületi központokban sze­mináriuimot tartanak a kolhozok kultúresoport-vezetőinek. A színház f egyidejűleg tovább folytatja előké­születeit V. Lavrentyev helyi szer­ző „Napfény" című új színművének előadására. A terület filmharimóniai brigádjai nyár folyamán több mint 300 hang­versenyt adnak a kolhozokban és a brigádszállásokon. Falura indul a területi központ­ból a szibériai népi kórus, vidékre mennek az Ifjúsági Színház, a báb­színház és az opera művészei. Nemcsak a novoszibirszki színhá­zak látogatnak el a szibériai kol­hozparasztokhoz. A leningrádi Puskin Színház művészeinek egy csoportja is előadásokat és hang­versenyeket rendez a szűzföldek vidékén. Eleven kultúráiét a Volga-környékén Szerdán befejeződlek az összefoglalók az általános iskolák VIII. és a középiskolák I—III, osztályában Az általános iskolák VIII. ós a középiskolák J—III. osztályában az évvégi összefoglalókat ezerdán, június 9-ón befejezték, a vizsgákat pedig június 14-től 17-ig tartják meg. Az általános iskolák I—VII. osztályában június 12-e lesz az utolsó tanítási nap, itt az össze­foglalókra június 14—17 között ke­rül sor. A tanévzáró ünnepélyek az általános- és középiskolákban június 23-án lesznek, ekkor oszt­ják ki a bizonyítványokat. Nemrég a gorkiji területen jártam s felfigyeltem arra, mennyire szeretik a dalt a Szemjonov-ke­rületben. Ennek a kerületnek régi dalos hagyomá­nyai vannak. 1952. óta minden évben dalos-ünnepet ren­deznek itt. Szemjonov város közelében a kis Sza­nant-folyó festői szép­ségű partján fenyő­erdő húzódik. Ide gyűlnek a volga­menti kerületekből az emberek ezrei — kolhozparasztok, fa­munkások, vasutasok, a dalosünnepre. Az ünnepsége összegyűlt lakosság előtt rend­szerint egy 1.500 fő­ből álló egyesített énekkar lép fel A.lek­szandr Petrovics Kop­tyev vezetésével. S zeng, száll végig az erdőn, mezőn a dal a honi tájról, a gyönyö­rű Volga folyóról. Régi népdalokat éne­kelnek, de sor kerül a szovjet zeneszerzők és a klasszikusok mű­veire is. Ezt az ünnepet minden esztendőben megtartják a tavaszi vetés befejeztével, júniusban. A szemjo­novi kultúrházban már lázas készülődés folyik a soronlévő dalosünnepre. Évről évre növek­szik az énekkarok száma, de ugyanak­kor más kultúrcso­portoké is. A kerü­letben összesen 41 kolhozklub működik. A városban 8 mun­kás s'/.ín játszócsoport van, több mint 120 taggal, 17 énekkar, 800 állandó taggal. A „Második ötéves­terv"-kolhoznak 70 tagból álló énekkara van. Ebben az ének­karban csupán asz­szonyok és lányok szerepelnek. Régi népdaloleat, regéket, s népi játékokat ad­nak elő. A város kultúrhá­zában egyik este több vidéki énekkar tartott bemutatót. A sok szebbnél-szebb dal közül azonban mégis a helyi dalok tetszettek a legjob­ban nekem. A vidá­man pattogó dalok szomorú, elnyújtott, régi dalokkal válta­koznak s mi csak hallgattuk elmerül­ten. Mintha maga az erdős orosz táj dalolt volna itt csodálatos szépségének és erejé­nek teljében. Nemsokára ismét víg kacagás, muzsika és énekszó töri meg a folyóparti fenyves csendjét. S a szem­jonoví dalokban is­mét fölzeng a dolgos nép alkotó öröme. Irta: 1. Bukin mérnök Új mezőgazdasági gépeket kap a falu TULA. A tulai • kombájngyárban elkészült az első ezer „KKP—2" tí­pusú burgonyaszedőkombájn. A kombájnokat a htmelnyicki, dnye­propetrovszki, sztálini, harkovi, odesszai és más ukrajnai terület gépállomásaira irányították. * TULA. A tulai terület különböző üzemei 17 aucóra szerelt javító­műhelyt készítettek és küldtek el a védnökségük alatt" álló gépállo­másokra. A műhelyeket eszterga­és fúrógépekkel, hegesztőkészülék­kel, satuval felszerelt munkapad­dal, emelőszerkezettel rendezték be. A felszerelést a mezőgazdasági gépek javításához szükséges szer­számok egészítik ki. Az autóra Iszerelt műhelyeken a tulai gyárakból érkező szakkép­zete javítómunkások fognak dol­gozni, .„.,;. BARNAUL. A sztyeppén már messziről látni a magas betontor­nyot. Topcsiha falu új elevátora most készült el. Itt veszik át nyá­ron a kolhozoktól a szüzföldeken és parlagföldeken beérett új ter­mést. A topcsihai elevátorral egyidőben üzembe helyezik a kalmankai ele­vátort is. Az altáji új földek kerületeiben további hét óriás-elevátort építe­nek. A nyár végén Bijszkben, Szlavgorodban, Mihajlovoban már az új gabonaraktárakban veszik át a termést. Kibővítik a barnauli elevátort is. A távoli altáji kerületékben 63 magtárat építenek. A begyűjtő központok gépesítése céljából 200 szállítóművet, ugyanennyi magszá­rítót és 100 önetetőt állítanak fel. A televízióról tartanak előadást a Köaalkalmaaottak Saakeaerveaelének Kultúr otthona ban Ma, csütörtökön esto 8 órai kezdettel a Közalkalmazottak Szak. szervezetének Kultúrotthonában (Vörösmarty-utca) „Televízió" cím­mel Igen érdekesnek ós értékesnek ígérkező előadást tart Salkovits Endre egyetemi adjunktus. Az elő­adást különleges készülékekkel és vetített (álló) képekkel teszik ezemlélett:ssó._ II Rákosi Mátyás középiskolai fanulmányi verseny döntőjének eredménye Tudományos társaságok képvise­lőiből és az oktatásügyi miniszté­rium szakelőadóiból alakított or­szágos bizottságok elbírálták a Rá­kosi Mátyás középiskolai tanulmá­nyi verseny döntőjébe került dol­gozatokat. A magyar irodalom I. versenycsoportjában (általános gimnáziumok és tanítóképzők) az I. díjat Kabdebó Lóránt, a mis­kolci Földes Ferenc gimnázium IV. osztályos tanulója nyerte. A magyar irodalom II. verseny­csoportjában (Szakközépiskolák) az I. díjat SzéiesKláraj a paksi köz­gazdasági tecKmkuin IV. osztályos tanulója nyerte. A matematikai versenyben az I. díjat Vigassy József, a buda­pesti Petőfi Sándor gimnázium IV. osztályos tanulója kapta. Könyvju­talmat 68 tanuló kapott. A történelmi versenyhen az I. díjat Ungar Béla, a szarvasi gimnázium III. osztályos tanuló ia nyerte. A földrajzi versenyben ' az I. díjat Mertz László, a buda­pesti Fáy András gimnázium IV. o. tanulója, a mult évi földrajzi ver­seny győztese nyerte. Az orosz AJS^^SSÍIPZ Jíí yersenycsoport-z jóban (nem orosz tagozatú gimná­ziumok) az I. díjat Uray Éva, a debreceni Kossuth gimnázium IIL osztályos tanulója nyerte. A pedagógiai versenyben az I. díjat Gáspár László, a budaJ pesti Kiss János altábornagy-utcai tanítóképző III. osztályos tanulója kapta. i A gazdasági számtani verseny I. díjának nyertese Lampl Tamás, a budapesti Bethlen-téri közgazda­sági technikum, tanulója. A könyvviteli verseny I. díjának nyertese Haypál Ildikó, a miskolci közgazdasági technikum (ipari tagozat) tanulója. A statisztikai verseny I. díját Bokányi István, a pápai közgazdasági technikum tanulója kapta. mrnteM -MtbNivn'cngts mfruig-aiMiim'iiAmiM* nélkülözhetetlen az agitációs ____ fflunkábaa ^

Next

/
Thumbnails
Contents