Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-05 / 132. szám

DÉLMAGYARORSZAG B Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata a Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusának SZOMBAT, 1954 JÚNIUS 5. A Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusának! Drága Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a magyar kommunisták, a munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép nevében forró, harcos Üdvözletét küldi a Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusának és eredményes, jó munkát kíván. A szocializmust építő magyar nép mélységes rokonszenvvel kíséri az Önök SZÍVÓS küzdelmét a békéért és a francia dolgozó nép életszínvonalának megjavításáért; nagy szerű harcát a német militarizmus újjászületése, a Franciaország önállóságát veszélyeztető európai védelmi közösség ratifikálása és az amerikai imperializmus ellen. Mindannyian tiszta szívből kívánju£, hogy kongresszusuk minden célkitűzését a legteljesebb siker koronázza! Forró kommunista üdvözlettel: MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Jacques Duclos beszámolója a Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusán Párizs (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusán Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt központi bizottságának titkára, a párt központi bizottságának tevékenységéről és Franciaország politikai helyzetéről mondott beszámoló jelentést. Duclos mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a Francia Kommunista Párt becsülettel teljesíti a háború, a nyomor és a reakció politikája elleni döntő harcban reáháruló feladatokat. Jacques Duclos részletesen beszélt arról, milyen következményekkel jár az a pusztító politika, amely alárendeli Franciaországot az amerikai imperializmusnak. Az előadó Franciaország gazdasági helyzetének Jellemzésére áttérve kijelentette, hogy az amerikai imperializmus politikája 1947 óta Franciaország nemzeti függetlensége alapjainak szétzúzására irányul. Az amerikai monopóliumok gazdasági rabságba döntötték Franciaországot. Az a politika, amely Franciaországot gazdaságilag az amerikai monopoltőke uralma alá rendeli, aláaknázza az ország pénzügyeit, állandó deficitre, óriási államadósságra és a francia gazdasági élet fokozott milltarizálására vezet. A dolgozó tömegek anyagi helyzete napról-napra rosszabbodik. Az a politika, amelyet Franciaországban hét esztedő óta folytatnak, elgyengíti Franciaországot, magára hagyja az újjászülető német imperializmussal szemben. Az előadó jellemzte a gyarmati •Lnyomás politikáját, majd rátért fi Biztonsági Tanács nem foglalkozik Thaiföld javaslatának tárgyalásával A Biztonsági Tanács ülése New-York (TASZSZ). A* Biztonsági Tanács június 3-án ülést tartott. Előzetes napirendjén: Thaiföld képviselőjének a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett ezévi május 29-i levele szerepelt. A levél felhívja a figyelmet arra a helyzetre, amely — a levél szerint — „fenyegeti Thaiföld biztonságát és amelynek folytatódása veszélybe döntheti a nemzetközi békét és a nemzetközi biztonságot". A levél ugyan nem említi Indokínát, de világos, hogy az indokinai helyzetre utal. Carapkin, a Szovjetunió képviselője ellenezte, hogy a Biztonsági Tanács napirendjére tűzzék a thaiföldi küldöttség javasolta kérdést. Az indokinai béke holyreállitásának kérdéséit, mondotta Carapkin — most tárgyalja a Szovjetunió, az Egyesült Államok, a Kinai Népköztársaság, Franciaország, Anglia — tehát a Biztonsági Tanács állandó tagjai — és más érdekelt államok külügyminisztercinek gen fi tanácskozása. így tehát semmi szükség sincs arra, hogy a Biztonsági Tanács megtárgyalja a Thaiföld által előterjesztett kérdést. Á. tanács tagjainak többsége megszavazta a kérdés napirendre tűzését. A Szovjetunió képviselője ellene szavazott. Libanon képviselője javasolta: zárják be a Biztonsági Tanács ülését és a következő ülést a genfi tanácskozás menetének figyelembevételével a tanács tagjainak kívánsága szerint hívják őszsze. Kijelentette, hogy a Biztonsági Tanácsnak nem kell most Thaiföld javaslatával foglalkoznia. Libanon indítványát elfogadták, A Biztonsági Tanácsülés ezzel béPárult, r arra, hogy a francia reakció fokozza mesterkedéseit, üldözi a haladó politikai meggyőződésűeket, a kommunista párthoz tartozókat, antidemokratikus módosítást hajtott végre a választási rendszeren és a jobboldali pártok érdekeinek megfelelő további alkotmánymódosításra törekszik. Éppen ezért — folytatta Duclos — pártunknak kitartóan kell dolgoznia, hogy megteremtődjék a munkásosztály akcióegysége és tömörüljön minden nemzeti és demokratikus erő, hogy meghiúsuljanak az ország fasizálásának tervei. Duclos foglalkozott a szocializmus Szovjetunió vezette táborának gazdasági eredményeivel, hangsúlyozta, milyen hatalmasan megnövekedtek a béke erői a nemzetközi porondon, majd részletesen foglalkozott a francia népnek a békéért és országa biztonságáért folyó harcával. Hogy megakadályozzuk az -©európai védelmi közösségről© szóló szerződés ratifikálását és ezzel olyan győzelmet arassunk, amelytől az ország kívánta politikai változás függ majd — mondotta Duclos —, teljes erővel kell harcolnunk mindazoknak akcióegységéért, akik hozzánk hasonlóan meg akarják akadályozni a német militarizmus újjászületését. Jacques Duclos az ©európai hadsercg—ről szóló szerződéssel szembeállította az összeurópai kollektív biztonsági szerződés szovjet tervezetét, mint amely biztosítaná a béke igazi fenntartását Európában. Duclos béfejezésül kijelentette: életünk büszkesége és értelme, hogy pártmunkásai vagyunk a Francia Kommunista Pártnak, amely a szocializmus végleges győzelmébe vetett bizodalmat őrzi, amely harcol a munkásosztály akcióegységéért, a nemzeti és demokratikus erők tömörüléséért, hogy diadalt arasson a nemzeti függetlenség, a béke és a népek közti egyetértés politikája. Rövid külpolitikai hirek Párizs (MTI) A nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerda délelőtt 10 órára ülést tűzött ki. hogy meghallgassa Bidault külügyminiszter jelentését. A külügyminiszter felvilágosításokkal fog szolgálni a bizottságnak a Saar-kérdés úgynevezett ©előzetes rendezése© tárgyában. Bidault meghallgatása után a külügyi bizottság szavazni fog a bonni cs a párizsi szerződés ratifikálása ügyében. Washington (MTI). Mint nyugati hírügynökségek közlik, Eisenhower szokásos heti sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva a többi között az indokínai eseményekkel is foglalkozott. Eisenhower kijelentette, hogy az amerikai katonai és diplomáciai szakértők „naponta tanulmányozzák minden olyan délkelet ázsiai amerikai akció lehetőségeit, amely — mint mondotta — az Egyesült. Államok és szövetségesei érdekeit szolgálná". Az elnöknek kérdést tettek fel a washingtoni öthatalmi vezérkari tanácskozásokkal kapcsolatban is. Eisenhower erre azt mondotta, hogy „ezek a tárgyalások kizárólag katonai kérdésekkel foglalkoznak" és céljuk annak megállapítása, hogy „mit kellene tenni a diplomácia által eldöntött politika támogatására." Párizs (MTD Laniel miniszterelnök csütörtök délután Frédéric Dupont disszidens gauellista képviselőt és párizsi polgármestert bízta meg — miniszteri ranggal — az indokinai társállamok ügyeinek vezetésével. Dupont hosszabb tárgyalást folytatott a miniszterelnökkel, majd közölték, hogy az új miniszter rövidesen Genfbe, onnan pedig Indokinába utazik. Washington (MTI). Mint az amerikai rádió jelenti, Washingtonban csütörtökön megkezdődött az öt hatalom — az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália és Uj-Zeeland — vezérkari tanácskozása. Az értekezleten az Egyesült Államokat Carney tengernagy. Franciaországot Vallui tábornok, Nagy-Britanniát Harding tábornok, Ausztráliát Bowcll alezredes, Uj-Zeelandot pedig Gentry vezérőrnagy képviseli. A vezérkari megbízottak mellett küldöttségenként öt-hat szakértő vesz részt a tanácskozásokon. Az amerikai rádió szerint a tanácskozások célja „kidolgozni az alapvető stratégiai irányvonalakat. esetleges jövőbeni katonai felépítésre, a délkeletázsiai és nyugatcsendesóceáni térségben". Párizs (MTI) A francia kormány Navarre tábornok helyére Ely tábornokot, a vezérkar főnökét nevezte ki az indokínai expedíciós hadtest főparancsnokává, egyben felmentette állásától Dcjean főbiztost és Ely tábornokot kinevezte Indokina főbiztosává is. Külpolitikai krónika Miért nincs víz New-Yorkban? A neonreklámok, a rádió, a televízió és az újságok napnap után azt magyarázzák a newyorklaknak, hogy az amerikai civilizáció a legfejlettebb a világon, az amerikai „életforma" a legjobb ... Képzeljük el azonban, hogy egy N. Thompson nevű hölgy ki akarta próbálni új, „szupermodern" mosógépét. Csavart egyet a csillogó, nikkelezett vízcsapon és... a vízvezctékcső csak prüszkölt, köhögött és köpködött, de víz nem jött... N. Thompson persze tudja, hogy ez nem véletlen baleset volt. A newyorkiak már megszokták, hogy a vízszolgáltatás akadozik. Az idei nyáron az amerikai sajtó közleményei szerint újabb „vízhiány" várható New-Yorkban- és New-Jersey államban, méghozzá ezúttal a „legkomolyabb". Április 1-én a New-Yorkot ellátó víztartályokban 31 százalékkal, New-Jersey állam víztartályaiban pedig US százalékkal alacsonyabb volt a víz szintje a normálisnál. Pedig normális vízszint esetén is előfordul a vízhiány. A „This Wcek Magazin" című folyóirat ezt Írja: ' „Szakértők szerint a víztartályok alacsony vízszintje azt jelenti, hogy egész nyáron át kevés lehet majd a viz NewYorkban és New-Jersey állam északi részén a lakosság szükségleteinek normális kielégítéséhez. New-Yorkban g vízkészletek 50 százalékos csökkentése nemi-sak a viz adagolását vonhatja maga után, mint négy-öt éve történt, hanem sokkal szigorúbb korlátozási rendszer bevezetését is..." Jz a közlemény gondolkodóba ejtheti azt, aki megszokta, hogy a reklámok alapján ítélte meg New-Yorkot. Pedig NewYorkban régi dolog a vízhiány. New-York állam 1931-ben megkapta a jogot, hogy naponta bizonyos vízmennyiséget vegyen a Delaware folyó vizéből. Ez a mennyiség azonban kevésnek bizonyult. Nagyobb vízmennyiség kicsikarásának kísérlete azonban „háborút" váltott ki három állam közölt. A Delaware alsó folyásánál elterülő New-Jersey és Pennsylvania állam hatóságai és váltakozói ezt jogt-iprásnak tekintették. A huzavona folytatódott az üzletemberek között. Végül a legfelső, bíróság elé került, de ott sem nyert megoldást. Azóta két évtized teli el, s az amerikai államférfiak és a ,.newyorki városatyák" még mindig nem tudták eldönteni az üzletemberek között amiatt kitört vitát, hogy kinek a „tulajdonát képezi" a Delaware folyó vize. New-York város és New Jersey állam lakossága ennek következtében állandó „vízinségben" szenved. A vízhiány időszakonkint igen nagy. Most is kilátás van a viz „adagolására" és a vízfogyasztás „szigorú korlátozására". Nem nehéz elképzelni, mennyire befolyásolja ez a lakosság széles rétegeinek életét. De mit tőrödnek ezzel az üzletemberek, akik kezűbe kaparintották a közműveket, beleértve a vízszolgáltatást hálózatot is. Guatemala kormányának képviselői sajtóértekezletet tartottak Genfben Genf (MTD Dupont-Willemin, Guatemala állandó képviselője az ENSZ-nél és Plnto Juarez, Guatemala berni követe Genfben sajtóértekezleten ismertette Guatemala kormányának e napokban kiadott nyilatkozatát. A nyilatkozat élesen tiltakozik az ellen, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya politikai nyomást gyakorol Guatemalára. A Guatemala elleni hadjáratot a United Fruit Company amerikai mammutvállalat pénzeli és irányítja — hangoztatja nyilatkozatában a guatemalai kormány. -íSam A VÉR TITKA Színes csehszlovák film a Szabadság-mozi műsorán A Magyar Vöröskereszt Szeged Városi Titkársága rendezésében június 3-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel került bemutatásra a Szabadság Filmszínházban „A vér titka" című színes csehszlovák film. A bemutató díszelőadás előtt dr!*~Gál* György mondott' beszédet. Ismertette a film főszereplőjének munkásságát, Jansky professzor kutatásainak eredményeit* a vér titkáriak felfedézését Beszélt a véradó mozgalom jelentőségéről, a véradó állomások működéséről. Az előadás előtt Lugosi Éva elvtársnő, a Szegedi Kender dolgozója „Jön a vonat" című verset szavalta el sikerrel. Majd a film került bemutatásra. 107. Amint, magukra maradtak, Imre újra az aratásra terelte a beszédet. Elmondta, hogy az idén rossz termés ígérkezik. Nagyon drága losz a kenyér. Meg kell fogni a munkát, ha kínálkozik. Számolgatta, hogy a marokveréssel még ebben a rossz évben is megkereshet Maca négy-öt véka életet, vagy esetleg hatot is. Meg egy-két vékányi árpát. Igaz, nem sok, mégis jobb a semminél. Macának észre kellett vennie, hogy a legény szavaiban valami más is rejlik, nem csupán a kaszálás, a marokverés, a nyomtatás, meg a rész mennyisége. Nem mondja, ki, de — isten tudja — talán az jár az eszében, hogy meg akar házasodni, g őt akarja eljegyezni. Elpirult. Az jó volna, ámbár még várhatnának. Mind a ketten fiatalok. — Hogyha sokat gondolkozol, keresek egy másik lányt — fenyegette Imre tréfálkozva. — Annyi marokverő akad, mint az égen a csillag. — Volna szíved mást keresni? — Há* ha nem jössz, keresni kell valakit! Kis ideig hallgattak. A nyugati szemhatáron vörös felhők parázslottak. Lebukott a nap mögéjük. Mind a ketten gyönyörködtek a csodaszép látványban. Szelet jósolt az ég alja. — De jó lenne legalább négy véka búza... — Hát gyere ki, ne butáskodj! — Beszélek édesanyámmal. Ha elenged, kimegyek. Az alkonyat lassan leszállt. A város utcáiban Maca elvesztette szeme elöl Zsófit, meg a többieket, csupán Imro baktatott az oldalán. Egész hazáig kisérte. A KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE kapu előtt összetapadt a kezük, úgy néztek egymás szemébe. Imre szeme világított a sötétben, mint odafönt a csillagok. Ajtónyitás hallatszott ki a házból és csoszogó léplek zaja. Imre ekkor elengedte a kezét, oly hirtelen, hogy nem tudott védekezni, átkarolta őt szorosan, hogy elállt a lélekzete. Megcsókolta a szájét. Félelmetesen édes volt a csókja, remegést ós ijesztő vágyat gerjosztóé bt. — Szégyeld magad, szemtelen — suttogta és kiszabadította magát, odaugrott védekezőn a fa mögé. — Az orsovai román lánytól tanultad ezt? Mi? Imre csókja, s ölelése kitanultnak tünt előtte. Féltékenység lobbant föl a szívében az idegen lányokkal szemben, akik Imrét osókolózni tanították, egyszersmind elrémült a legénytől is, meg a saját vágyától is. Az akácfa törzse körül kergetőztek kis ideig. — Van valaki a kapuban? — kérdezte az édesanyja hangja bentről. — Én vagyok, engedjen be édesanyám 1 — felelt Maca. Csoszogó nesz közelített a kapuhoz. Imre fölemelte a kapáját a földről és kezet nyújtott. — Nem haragszol? Szép álmokat 1 — súgta halkan, majd hangosan bekiáltott: — Jó éjszakát Vincze néni! Aratni hívom a lányát. Remélem elengedi? Beszéljék meg, holnap délután eljövök. Most sietek, mert ma este még dolgom yaal ^ XXX. FEJEZET. Unaloműzésből a hagymát és a salátát kapargatta Imre a kis* kertben. — Hallod, fiam? Tamás bátyád levelet írt — újságolta nagy örömmel Vasasné, bekiáltva hozzá a kerítésen. — Csakugyan? Minekünk? — Zsófikának, ángyodnak. Most hozta pl. Odabent van apádnál. Imre tüstént ledobta a kerti kapát, beszaladt a szobába ós kibetűzte Tamás nehézkes írását. Hat hét, éta még egyszer se írt Tamás a börtönből. Látogatni se lehetotb, idehaza azt se tudták, mí lett vele? Most a leveléből kitűnt, hogy a lába meggyógyult és kérte Zsófit), menjen be hozzá Szegedre. A látogatást megengedték. — Mikor megy be, ángyikám! *— össze kéme beszélni az asszonyokkal. — Elmegyek Kapásokhoz — ajánlkozott rögtön Imre. — Szaladj el. Jó volna, ha együtt mennénk. Hozd el az újságot is. A legény elment., Zsófi pedig kiült az eresz alá. A reggeli nap ragyogóan, forrón sütött. Kapásék jó meesz, a vásártérnél laktak. Értihető, hogy idő kellett, amíg Imre visszaér az üzenettel, a menyecske azonban ezt nem látta be. Segíteni akart Vasasnénak a lisztet megszitálni, pörlekedett az ipával, hogy ma* radjon az ágyban, heverje ki a köhögést. .» ,.»,. ,.«|„ . '«.<-,! (Folytatjuk.}