Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-05 / 132. szám

SZOMBAT, 1954 JŰNIUS 5. A Psalmus Hungaricus Holnap mutálják be Szegeden Kodály Zoltán világhírű művér 3 DÉLMAGYARORSZAG KODÁLY ZENESZERZŐI működését az énekszerűség, a népdal szelleme jellemzi, még ha zongora vagy zenekari kompozícióról van is szó© Gyönyörű példája az ő művészete annak, mivé teljesedhet ki egy nép szellemi kincse, ha igaz nagy mester kezebe kerül, aki megérti és megérzi a nép lelkét. Nagy nevelő hatása is van a kodályi-művészetnek. Megmutatja a népnek saját legszebb értékeit s megerősíti önmagába vetett hitét. Kodály valamennyi művéből kicsendül a nemesen érző és gondolkodó igaz hazafi hangja. Ez a megragadó hang szólal meg már első nagy alkotásaiban, így a mult nemzeti balsorsáról éneklő, de égetően a korról szóló — talán a legnagyobb alkotásában — a magyar zsoltárban, a Psalmus Hungaricusban is© 1 A Psalmus Hungaricust 1923 nyarán komponálta Kodály arra az ünnepi díszhangversenyre, melyet Budapest „székesfőváros" 50 éves fennállásának alkalmából tartottak 1923 novemberében. A mű első előadása a modern zene legnagyobb győzelme volt Magyarországon, főképpen azért, mert az előadás nemcsak eseményszámba ment, hanem mélyreható lelki élmény is volt: a közönség széles rétegét magával ragadta. Kodály a Psalmus Hungaricusban régi témát kelt új életre. A szöveg a XVI© századból, Kecskeméti Vég Mihálytól való. A magyar történelemnek olyan szakaszában íródott, amikor a magyar nép az országban mind a saját uraitól, irründ a külső ellenségtől és belső árulóktól szenvedett. Vég Mihály is távoli múltban keresett témát, Dávid-király álorcájában mondja el panaszát-átkát, hitétbizalmát, saját reménytelen helyzetében. Kodály zenéjével ezt a szöveget úgy kelti életre, hogy saját népe sorsán érzett fájdalmával tölti meg, s ezzel egyéni sorsában elválaszthatatanul eggyé forr népének életével. Hatalmas ívű rondó formában ötvöződik eggyé a szöveg és a zene minden rezdülése. A kórusban és a zenekarban egy egész nép keserve zokog. A kórus síró panaszát a zenekar veszi át. Torlódó imitációiban már ott nyüzsögnek az igazság ellenségei. „Fő ellenségem, most látom, hogy az volt" — halljuk a keserűség áradását a barátoknak hittek félé© Emlékezetünkbe hozza ez azokat a támadásokat. melyeket abban az időben és ettől kezdve felszabadulásunkig éppen a „szakmabeliek" árasztottak Kodály felé. „Keserű halál szálljon fejére" — zúg az átok a nép minden elnyomója ellen. Itt van a mű egyik csúcspontja. A másikban a felmagasztalt szegények csodálatos fényben, harsona szóval, ragyogással szállnak a magasba. A szabad, jogához jutott népet halljuk életének örülni. De az örvendezés tetőfoka elsötétül s azonos mostmár a bevezető zene érzelmi tetőfokának kétségbeesésével. A krónikás versének utolsó soraiban mégegyszer drámaian feltör a keserűség szava, majd a zene basszus-pizzikótóiban enyészik el az egész hatalmas vádirat. Petőfit idézve: „Közel s távolban semmi fény nincs, csak mécsvilágom s honszerelmem ég". MŰVÉSZNEK ÉLETÉBEN az elképzelt társadalmi igazságot és a reménytelennek látszó valóságot még aligha sikerült szembeállítania úgy, mint Kodálynál: a Psalmus Hungaricusban. Kodály forradalmi romantikus művész, aki a nép igazságának győzelmébe vetett szilárd hitét, bizonyosságát később írta meg, amikor saját szemével látta népdalkórus vetésének kezdődő beérését. Műveivel megmutatta valamenynyiünknek, hogy legyőzhetetlen a nép igazságának ereje és az, aki ezért az igazságért küzd. A VILÁGSIKERT elért Psalmus Hungaricus eddig még szegediek előadásában nem szólalt meg. A nagyigényű mű a múltban nem tudta a Szeged fölé erőszakolt ködösítés fátyolát — a bátran harcos kezdeményezők ellenére sem — áttörni, de a felszabadulás utáni többszöri sugalmazás is csak most válhatott valósággá, a Kodály muzsikáján felnőtt új énekes-gárda „beérésével". A Pedagógiai Főiskola Énekkara, Gyermekkara, a Szegedi Kodály-kórussal karöltve s a Nemzeti Színház Filharmónikus Zenekarával összefogva harminc évi kényszerű várakozás és vágyakozás után június 6-án; vasárnap a „Főiskolai Napon" mutatja be a magyar géniusz e hatalmas alkotását. Ezt a győzelmi ünnepet erősíti és jutalmazza az a ritka kitüntetés, hogy a Psalmus Hungaricus szegedi bemutatóján a világhíres szerző is jelen lesz; s a nagy mű Kodály kívánságára •— Ferencsik János Kossuth-díjas, kiváló művészünk, a leghitelesebb ma|gyar Psalmus-interpretátor tolmácsolásában csendül fel városunkban, Szeged fejlett ének-zene kultúrájának igazolására, megbecsülésére és dicsőségére! ,: „ . Szeghy Endre A Pedag6gu9 Nap előtt Egy óra a Mályás-téri általánosiskolában A Mátyás-téri 'általános iskola ötödik osztályos növendékei szerdán a 11 órai cséngelés után magyar-irodalom órára készülődtek. A mindig tiszta, virágos tanteremben 42 csillogó szempár üdvözölte a belépő osztályfőnököt, Lehóczki Káro'.ynét. A köszöntés utáni csendet, arnig a tanár beírja az óra anyagát az osztálykönyvbe, nem zavarták diákos csin talanságok. A száztizenegyedik magyar óra anyaga: ismétlés. A füzet felett becsukva hevertek a könyvek és a fel-fel csillanó tekintetek arról beszéltek: tudjuk, hiszen a magyar történelem legdicsőbb eseményeiről, a szabadságharcról szóló részt ismételtük. Lehóczki Károlyné közvetlen hangú kérdéseire kezek emelkednek. Papp Olga Petőfi Sándorról beszél. Szép tiszta magyarsággal. Rövid, értelmes mondatok hangzanak el, az alapos felkészültségről. a. tárgy szeretetétől átfűtött kérdésekre, s nem véletlen szerencse folytán megérdemelten növekszik az osztálykönyvben az ötösök száma, Lehóczki K.árolyné kiváló képességeit dicséri az a tény, hogy az általa tanított osztályokban szeretik és tudják anyanyelvünk törvényeit, a nyelvlant a diákok. Munkájának legszebb dicséretét tanítványai mondják el, *amikor egymás után felelnek. Budai Ágnes barna szemében lelkesedés lángol, a Nemzeti dalt szavalja. A többiek feszülten figyelnek. készen a segítésre, de Ágnes tudja a verset, amely akkor, Ólban százezreket lelkesített a magyar név dicsőségének megvédésére, a nemzet szabadságának kivívására. A bírálók elmondják, hol hangsúlyozott: Ágnes roszszul. Már nemcsak a tanár ügyel a hibátlan magyar beszédre, hanem a tanítványok is. Nem lehet ez másként. Ott, ahol olyan nagy szeretettel emlegetik Petőfi, Arany nevét, akik a magyar nyelv örök „tanárai" maradnak, ott nem is lehet másként. Kitágulnak az osztály falai, a szeszélyes júniusi égből sűrű cseppekben zuhog az cső. Gregus Erzsébet boldogan szorítja magához az ellenőrző könyvecskét, újabb ötössel A zsombói ügy A megyei bíróság felmentette a hazug kulákfeljelentcsre elitélt zsombói tanácselnököt Még az elmúlt év őszén történt, hogy a zsombói tanács elnöke: Mihályi János elvtárs a tanácsülésen a falu kulákjainak mesterkedéseiről is szólt. Megállapította, hogy Zádori Iván kulák fondorlatos módon izgat a begyűjtés, az őszi munkák sikere ellen. Zádori Iván kulák a kormányprogramm után különösen felbátorodva, gondolt egyet és feljelentette a tanácselnököt rágalmazásért. A szegedi járásbíróság a törvényesség leple alatt — törvénytelen ítéletet hozott. Rágalmazás bűntettében rtiondták ki bűnösnek Mihályi János elvtársat — 500 forint pénzbüntetésre ítélték. Az ügy túlnőtt a bírósági tárgyalás keretein. A járásbíróság ítéletét — mely ismételten hangoztatjuk, törvénytelen volt — Zádori Iván kulák teleszájjal kürtölte a faluban. Űton-útfélen hangoskodott: :nincs már kulák és nem kulák, megkapta a magáét a tanácselnök©. Mérhetetlen politikai és gazdasági károk származtak Zsombón a mélységesen hibás bírósági ítéletből, megtoldva Zádori kulák további mesterkedéseivel. Nőtt és erősödött Zsombón a kulákbefolyás. Jópáran az egyszerű dolgozó parasztok közül tartani kezdtek a kulákoktól. Vadabb és erőteljesebb lett a zsombói kulákság hangja, élén a kulákvezérrel: Zádori Ivánnal. Pénteken — tegnap — a megyei bíróság tárgyalta a zsombói üg.vet. A tárgyalás megkezdése előtt a folyosón ott sétált Zádori Iván is. Sötétkék ruhában, fehéren vakító ingben volt. Ott volt felesége és rajta kivül még hárman — a ©kísérete-. Déli tizenkettő már elmúlt, amikor megkezdődött a iargyalás. A kulák és «kísérete- bevonult, a terembe. Zádori keresztberakta a lábát, s cseppet sem hiányzott magatartásából a pökhendiség. Maga a tárgyalás is tükörzte, hogy osztályharc folyik, ott Zsombón is. Hadd mondjuk itt el, hogy az elszemtelenedett kulák nem is olyan régen a belügyminisztériumba, a földművelésügyi minisztériumba és még számos más helyre rágalmakat küldött, fogalmazott a tanácselnök és a hnlyi pártszervezet vezetője ellen. A rágalmakat jól megnézték, megállapították, hogy hazugok. 1948-ban demokráciaellenes izgatásért Zádori Iván másfél évi börtönt kapott és töltött le. De nem fért, mint ahogy most sem fér a bőrében. 1953-ban újból izgatott és lázított. Lecsukták. Az amnesztia mentette meg az újbóli büntetéstől. Az elmúlt év júniusa, a kormányprogramm megjelenése után hasonszőrű társaival úgy vélte Zádori, eljött a kedvező idő újabb mesterkedésekre. ©Nem vagyok kulák, egyforma földművelők vagyunk, egyformán sáros nekünk a csizmánk- — így mondta. Pedig kulálr, mégpedig a javából. 1947-ben 52 hold földet műveltek, majd ezt elosztották a testvérek Zádori Iván. A fejsőbb párt- és állami szervek nem törődtek eleget Zsombóval. Pedig kellett volna — most is kell — a zsombóiaknak a segítség, hogy sikeresen tudjanak harcolni a kulákok ellenséges mesterkedései ellen. Ha a tanács megidézte a kulákokat, azok akkor visszaküldték a cédulát és ráírták: ©ha valamit akarnak, akkor jöjjenek ki-. Ocsmányságot írt a kiküldött idézésre Zádori Iván is. ... Tart a tárgyalás. Sorra derül ki az igazság. Fény derül arra, hogy Zádori Iván kulákban micsoda feneketlen indulatok kavarognak. Bosszú! Elvesztett hatalmának visszanyerése, az egyszerű emberek behálózása, — ez a célja. S beszél Szerdahelyi Kálmán, a megyei ügyész. Megállapítja ő is, hogy a járásbíróság ítélete törvénysértő. Törvénysértő azért, mert a járásbíróság által elítélt Mihályi János nem bűnös. Hangoztatja, hogy a törvényességet mindenkinek és mindenkivel szemben meg kell tartani. Ez így igaz, s a járásbíróság ítélete a zsombói ügyben helytelen és hibás volt. Következik a szünet. Zádori Iván és ©kísérete- összesúg, búg. Ki tudja, hogy mit beszélnek? Ki tudja, hogy mit forralnak magukban? De, hogy nem nyugosznak — ez az arcukon látszik. Sor kerül a szünet után a megyei bíróság ítéleténak kihirdetésére — szigorúan törvényeink betartásával — a törvényességnek megfelelően. A megyei bíróság megváltoztatja a szegedi járásbíróság elhibázott ítéletét — Mihályi János elvtársat felmenti. Nyilvánvaló, hogy. Zádori Iván kulák izgatott az elmúlt év őszén a beadás, a* őszi munkák ellen. A tanácselnök semmi mást nem csinált, mint az igazat megmondta a tanácsülésen. Igazságot kapott a zsombói tanácselnök. A tárgyalás befejezése után Zádori Iván kulák az iránt érdeklődött, hol tehetne újabb feljelentést. ö tehát nem változik. Űj terveken töri a fejét. A zsombói ügyhöz tartozik, hogy Zádori Iván kulák kihasználva a kulákok bizonyos befolyását Zsombón — amely a járásbíróság elhibázott ítéletéből is következett — a szó szoros értelmében néhány egyszerű embert behálózva belépett az első típusú Szabadság tsz-be. Ahogy mondani szokták: úgy suba alatt. Volt olyan nap, hogy Zádori földjén egy nap alatt 8—10 napszámos is dolgozott. Zádori lovával szántott a kisparasztoknak, s azok most nyögik az igauzsorát — napszámra járnak a Zádori földre. Köztük Fekete Márk és Rácz Gábor ls. Nincs helye a kuláknak a termelőszövetkezetben. Sürgős feladat, hogy a járási pártbizottság, a járási tanács segítsen a zsombói dolgozó parasztoknak rendet teremteni. Ennek éppen itt lenne már az ideje! Morvay Sándor A Dnyeper a kommunizmuséri- dolgozik gazdagodott. Lehóczki tanárnő közben mást is kérdez: mi a refrén, a népdal és a próza. Jól tanultak az ötödikesek ebben az évben és látszik rajtuk, hogy szeretnek örömet szerezni osztályfőnöküknek. Mert mi csalhatja a legőszintébb derűt a tanító arcára, ha nem az: egy év munkájának látja a gyümölcsét, a biztos tudást. Jól érzik magukat a gyerekek az órán. Amikor Gábor Áronról esik szó, akinek nevét dalba foglalta a nép, jókedvűen csattan fel az ének. Nem szokatlan náluk, elfogulatlanul röpítik a százéves és mégis fiatal, friss indulószerű melódiát. Gyakran énekelnek a magyar órákon. így már az általános iskolából magukkal viszik a népdalok, a népművészet szeretetét. A pezsgő hangulatú magyar órának a tíz perces szünetet jelző csengő hangja vet véget. Az ötödikesek örömmel vennék, ha még egy ilyen óra következne. Ez pedig az egyik legnagyobb elismerése egy tanár jó munkájának. i-•a Ha Zaporozsjet az ukrán kohászok Dnyeper-menti városát egy hatalmas hajóhoz hasonlítjuk, akkor a dnyeperi erőművet, amely olyan sokat és olyan nagyszerűen dolgozik a szovjet ember számára, a hajó szívének, hatalmas „gépházának" kell neveznünk. A dnyeperi erőmű energiája űj gyárakat szült, benne lüktet a kohászat minden bonyolult művdletében, sőt még az olyan megszokott szakmákat is megváltoztatta, mint amilyen a kohász-szakma. A város egyik legfiatalabb gyárában, a „Dnyeproszpecsztal" gyárban az olvasztárok neve mellett új szó jelent meg a kimutatásokon: villanykohász. A gyár villanykohászai az idén nagyszerű eredményeket értek el. Túlteljesítették a termelési tervet, sok áramot takarítottak meg, több mint 4 százalékkal növelték a munka termelékenységét. A május elsejét megelőző négy hónapban 10 százalékkal több acélt csapoltak és 17 százalékkal több hengereltárut termeltek, mint tavaly ilyenkor. A Dnyeper partján élő nép kqrében nagyszerű hasonlat született: „A mi Dnyeperünk — élmunkás, összegyűjti az erejét, s rövidesen kétszeres normát teljesít majd". Mély gondolat rejlik e hasonlatban. A folyót évszázadok során szeszélyesnek, hatalmasnak, rettenetesnek, szelídnek nevezte el a nép. Mégis, a folyót az „élmunkás" szó jellemzi a legjobban. Hiszen a körülötte élő szovjet emberekhez méltóan dolgozik a kommunizmusért. A kahovkai vízierőmű építkezéséhez a régi Kahovkán keresztül jutottunk el. A két Kahovka között vezető út olyan széles, hogy több gépkocsi elfér rajta egymás mellett. Útközben az építkezés felé siető, betonnal, faanyaggal megrakott gépkocsikkal talákoztunk. Uj-Kahovka közvetlenül a folyó partján épült. Keletkezésének megvan a pontos dátuma. 1952 október 10-én 153 eilőregyártott épületelemből összeszerelt házba egyszerre érkeztek meg a lakók — a vízierőmű építői. Azóta még nem telt el két esztendő, de a városban már körülbelül 400 nagy, gázzal, fürdőszobákkal, telefonokkal ellátott házat találunk. A víz partján gyönyörű kultúrpalota emelkedik, amelyben már megnyílt a szabadidejükben festészettel foglalkozó építők első kiállítása. A városban sok a fa, virág. A nagy építkezést a közelmúltban még ideiglenes; úgynevezett baraképítmények jellemezték. Ezek az építmények ma már eltűntek. A kultúrpalota erkélyéről elénktárulnak a város egyenes utcái, a szökőkutak, a stadion, a vízitelep. A kahovkai vízierőmű gátja is kirajzolódik előttünk. Az alapárok fölött magasba nyúlik a betonrakodó. A hajózási zsilip falai már megépültek. Teljes erővel folynak a vfzierőmű épületének betonozási munkálatai. A szél felkapja a könnyű folyami homokot. A betonozok és armaturaszerelők felteszik védőszemüvegüket, de egy pillanatra sem hagyják abba a munkát. 700 ezer köbméter betont kell beépíteniük az idén a gát testébe, hogy jövőre üzembehelyezhessék a vízierőmű első gépcsoportjait. Az egész ország segít a Dnyepernek, hogy energiájával minél hamarabb teljesíthesse kettős normáját. A faanyag a Kárpátokból, a Karéi-Finn Köztársaságból és a kirovi területről érkezik ide. A cementzsákokon belgorodi és non vorosszijszki bélyegzőket látunk. A fémet Sztálingrádból és az Uraiból szállítják. Gépek úgyszólván minden városból érkeznek: Minszkből, Voronyezsből, Moszkvából.: © Minden látogató a csodálat érzésével hagyja el ezt a Dnyeper partján kibontakozó nagy építkezést. A Dnyeper pedig, ez a nagy ukrán folyó, amelynek partján új városok és új emberek fejlődnek, csendesen hömpölygeti vizét, segít a szovjet embereknek, velük együtt a kommunizmusért dolgozik. Ilja Potyemko és Alexei Adzsubej útijegyzetei nyomán. Jó hasznot felent a a szállítási A dolgozó parasztok soha nem tapasztalt kedvvel végzik munkájukat. A szőlőtermelők is, kiknek — mint a többi dolgozó parasztoknak — számos intézkedés könynyíti, segíti munkájukat, a dúsabb hozam elérését. Az új beadási törvény szerint a szőlősöket nem szorozzák fel, egyszeresnek számít a beadásnál. Az állam a szőlőtermelőknek most ismét újabb segítséget ad: kamatmentes művelési előleget, magas szerződési árat, jelentős összegű prémiumot a leszerződött szőlőre, mustra vagy borra. A községekben a szerződtetési megbízottak kötik meg a szőlőtermelőkkel a szállítási szerződést. A Borforgalmi Vállalat pincészetei is szerződtetnek. A szállítási szerződést kötők jelentős előnyökhöz, haszonhoz jutnak. Helycsen ismerte íel az előnyöket az ásotthalmi Szabadságharcos termelőszövetkezet ós 400 hokszőlötermelőknek szerződés tóiiter borra kötött, szállítási szerződést. Kamatmentes előlegül 80 ezer forintot kapnak, ősszel, az átadáskor pedig 32 ezer foriPt mennyiségi prémiumot. Mivel héjon erjesztett vörösbort állítanak elő és szállítanak, ezért további 10 százalék minőségi jutalomban is részesülnék. A pusztamérges! Rákóczi termelőszövetkezet 200 hektóliter mustra szerződött, s őzért 40 ezer forint előleget kapott. Átadáskor pedig külön 15 ezer forint mennyiségi prémiumban is részesülnek. A zákányszéki Vass Imre és ördögh Gellért, a pusztnmérgesi Kovács Péter szőlőtermelők 600 liter borra (mustra), vagy 780 kilogramm szőlőre szerződtek. A szerződés megkötésekor egyenként 1200 forint kamatmentes előleget, átadáskor külön 480 forint menynyiségi prémiumot, (jutalmat) kapnak, a megemelt vételáron túl.