Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-27 / 151. szám

BELMIGTIRORSZlG VASÁRNAP. 1954 JŰ?JIUS 27. ss A Biztonsági Tanács elutasította Guatemala kérésének megvizsgálását New-York (MTI). A nyugati hírügynökségek jelentése szerint pénteken délután, heíyi idő szerint 15 óra 10 perckor ült össze az ENSZ biztonsági tanácsa, hogy megvizsgálja Guatemala kérését. Több felszólalás után Carapkin szovjet küldött szólalt fel. Carapkin leleplezte az Egyesült Államok azon mesterkedéseit, amellyel megakadályozni igyekszik Guatemalának azt a kívánságát, hogy a Bizfonsági Tanács foglalkozzék a guatemalai konfliktussal, Carapkin kijelentette, nem érthet egyet az Egyesült Államok küldöttségének azzal a nézetével, hogy az ENSZ nem akadályozhatja meg a nyugati féltekén történt agressziót. A következő felszólaló Cabot Lodge amerikai küldött, a Biztonsági Tanács soros elnöke volt. Lodge ellenezte a guatemalai kérdés azonnali megvitatását, mert minden alapot nélkülöző, véleménye szerint ez „a nemzetközi anarchia felé vezető lépés lenne". Lodge olyan helyt nem álló érveket hangoztatott, hogy Guatemala panaszának megvizsgálása ellentétben állna az alapokmány alapvető elveivel, ugyanis az ügyet már egy másik „nemzetközi" szervezet, az amerikai államok szervezete elé terjesztették. Lodge szavaiból így méginkább nyilvánvalóbbá vált az, amit Carapkin szovjet küldött már előbb is hangoztatott, tudniillik, hogy az Egyesült Államok a nyugati féltekén történő eseményekkel kapcsolatban csak egy auten-> tilcus szervet ismer el, a saját befolyása alatt álló amerikai államok szervezetét. Erre hívta fel újabb felszólalásában ismét a figyelmet Carapkin, amikor felvetette a kérdést, hogy vájjon a Biztonsági Tanács távol akarja-e magát tartani a nyugati féltekén történő eseményektől. Cabot Lodge ezután szavazásra tette fel a kérdést, hogy megvitassák-e a Biztonsági Tanács ülésén Guatemala kívánságát, amely arra irányul, hogy tegyék meg az összes szükséges lépéseket a tanács által június 20-án megszavazott határozat tiszteletbentartására. A Biztonsági Tanács öt szavazattal négy ellenében elutasította Guatemala kérelmének megvizsgálását. A kérelem megvitatása ellen szavazott az Egyesült Államok, Brazília, Colombia, Törökország és Kuomintang-Kina képviselője. A panasz megvizsgálása mellett pedig a Szovjetunió, Libanon, Uj-Zeeland és Dánia szavazott. Franciaország és Nagybritannia tartózkodott a szavazástól. A Biztonsági Tanács ezután a vitát elnapolta; A londoni rádió jelentése szerint a Biztonsági Tanács döntésének közzététele után Guatemala washingtoni nagykövetsége közleményt adott ki; E szerint a guatemalai kormány megtagadja az engedélyt az amerikai államok szervezetének békéltető bizottságától, hogy vizsgálatot folytasson Guatemalában^ Az inváziós erők az egész fronton menekülőben vannak Guatemalában A guatemalai kormánycsapatok' főparancsnokságának legutóbbi jelentése szerint *az inváziós erők az egész fronton menekülőben vannak*. A főparancsnokság megcáfolta a betolakodók, főhadiszállásáról származó híreszteléseket, amely szerint Chiquinula városa az • Armas-féle erők kezébe került , volna. Az amerikai reakciós sajtó attól való félelmében, hogy a Guatemala elleni jelenlegi támadás kudarcba fulladhat, kampányt indított az Egyesül Államok Guatemala elleni intervenciójának kiterjesztésére. A -•-The New York Journal American* washingtoni tudósítása a következőként hangzik: «A kommunistaellenes mozgalom (így nevezi az amerikai sajtó az intervenciós csapatokat) Guatemalában szemmelláthatóan gyengül. Valami nincs rendben a menetrenddel*, A lap kijelenti, hogy az Egyesült Államok' "céljául tűzte ki a guatemalai rendszer megváltoztatását-" és az amerikai intervenció kiszélesítésére hív fel. Á lap közli William Randolph Hearst szerkesztőségi cikkét, amely a következőket írja: *Mi engedékeny álláspontot foglaltunk el Guatemalával szemben. Eljött az ideje, hogy keményebb módszereket alkalmazzunk", .j - • _ Rövid külpolitikai hirek Teherán (TASZSZ). Iráni lapjelentés szerint az elmúlt évben az Iránnak nyújtóit amerikai katonai segély 22 milló dollárt tett ki, az idén ezt az összeget 28 millió dollárra emelték. Feltehető azonban, hogy a valóságban az amerikai katonai segély eléri majd a 35—Í0 millió dollárt. Kairó (TASZSZ) Gamal Nasszer egyiptomi miniszterelnök, aki több vezető államférfi és miniszter kíséretében beutazza Felső-Egyiptomot, június 24-én beszédet mondott. "Ki kell vívnunk a teljes nemzeti függetlenségét és szuverénitást — mondotta Nasszer —és fel kell szabadítanunk országunkat az imperialista megszállás alól". Nasszer a továbbiakban rámutatott arra, hogy Egyiptom nem hajlandó részt venni katonai tömbökben. • Párizs '(MTI). Voizard tuniszi föhelytartó csütörtökön bejelentette, hogy megerősítik a „rendfenntartó erőket". Pénteken reggel máris újabb rendőrségi és katonai erők érkeztek Tuniszba, s dz utcákon járőrök cirkálnak. A város különböző negyedeiben napirenden vannak a razziák és házkutatások, •k New York (TASZSZ) A "-Chicago Daily News-" közölte bangkoki tudósítójónak cikkét, amely elmondja, hogy az utóbbi időben lényegesen kibővítették Bangkokban az amerikai "-katonai tanácsadók" csoportját. A cikkíró rámutat, hogy a thaiföldi hadsereg jelenleg hozzávetőleg 60 ezer emberből áll, a negyvenezer rendőrön kívül. Hangsúlyozza, hogy az egységek legnagyobb részét amerikai fegyverrel látták el és "jelentős számú amerikai harckocsi" áll rendelkezésükre. A cikk utal arra, hogy mintegy 500 fiatal thaiföldi tisztet küldtek az Egyesült Államokba katonai kiképzésre. Pataki László nagyköveti kineyezése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a külügyminiszter előterjesztésére Pataki László rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta- ebben a minőségben a Román Népköztársaság területére kiterjedő hatáskörrel a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének vezetésével. Az európai védelmi közösségről és az afomértesüléselc kicseréléséről tárgyaltak Washingtonban Churchill és Eisenhower, valamint Eden és Dulle* Washington (MTI) Az »AFPwashingtoni jelentése szerint Eisenhower, Churchill, Dulles és Eden pénteken délután két és fél órán át tárgyalt az »európai védelmi közösség" problémájáról és az atomértesülések kicserélésének kérdéséről. A megbeszélésen résztvett Sir Roger Makins, Nagy-Britannia washingtoni nagykövete is. Az «AFP* tudósítója jelenti, hogy a Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó közelebbi részleteket közölni az "európai védelmi közösséggel" kapcsolatos eszmecseréről. A második vitapontról kijelentette, hogy *a tárgyaláson azokkal4 a módszerekkel foglalkoztak, amelyeket az atomértesülések kicserélése során alkalmazhatnának". A Fehér Ház sajtóértekezletén egy amerikai újságíró feltette a kérdést, hogy vájjon a péntek délutáni ülés elején valóban foglalkoztak-e az amerikai és angol vezető politikusak a guatemalai helyzettel. A hivatalos szóvivő nem volt hajlandó választ adni erre a kérdésre. Az »AFP" azonban hozzáfűzi —: Jő forrásból érkezett jelentés szerint Eisenhower, Churchill, valamint Eden és Dulles foglalkozott Guatc- i ma!a kérdésével. Az angol sajtó továbbra is részletesen komentálja a két brit államférfi washingtoni útját. A londoni rádió megemlíti lapszemléjében: a címek kiemelik Churchillnek azt az érkezéskor tett megjegyzését, hogy -családi kérdésekről fognak tárgyalni". A lapok azonban hozzáteszik, hogy -talán családi perpatvarról is szó lehet". A francia sajtó érdeklődéssel foglalkozik a június 25-én Washingtonban megkezdődött Churchill-Eisenhower megbeszéléssel. A legtöbb párizsi lap utal arra, hogy az angol-amerikai megbeszélések a távolkeleti, valamint a közel- és közép-keleti kérdésekben Lendon és Washington között elmélyült nézeteltérések jegyében kezdődnek. A "l'Aurore" című lap vezércikkében hangsúlyozza, hogy Franciaországot -vitathatatlanul érdekli" Churchill és Eden washingtoni útja. *A nemzetközi helyzetet és ezen belül az ázsiai helyzetet illetően — írja a lap — mind a két brit államférfi velünk azonos nyelven beszél..." Á Szakszervezetek Országos Tanácsának IV. teljes ülése A Szakszervezetek Országos Ta-| vezetek Országos Tanácsa elnöké" nácsa szombaton teljes ülést tar- vé Mekis józsefet, a Magyar Dols tott. A tanácsüléséi? resztvett Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. A teijes ülés meghallgatta Mekis Jóasefnek, a Szovjetunió Szakszervezetei XI. kongresszusán rcsztvett magyar szakszervezeti küldöttség vezetőjének beszámolóját, ameűyben ismertette a kongreszszus munkáját. A teljes ülés tudomásul vette a beszámolót és egyben kötelezte az elnökséget, gondoskodjék a Kongresszus anyagának magyarnyelvű kiadásáról, s biztosítsa, hogy a szakszervezeti aktivisták minél alaposabban megismerjék a Szovjetunió Szakszervezetei XI. kongresszusának anyagát. határozatait, a Szovjetunió szakszervezeteinek gazdag tapasztalatait. Ezután Kristóf István, a SZOT elnöke kértei, hogy a teljes ülés mentse fel elnöki tisztsége alól, mert a Magyar Dolgozók Parijának III. kongresszusán megválasztották a központi revíziós bizottság elnökévé. A teljes ülés a felmentést megadta és a Szakszerf<«i i P i gozók Pártja Politikai Bizottságának póttagját, a SZOT elnökségé" nek tagját választotta meg, NEMZETKÖZI SZEMLE Egy kis ország népe ellenáll Június 19-cn hajnalban repülőgépberregés verte fel Guatemala La Nueva-nak, a kis Guetainala fővárosának csendjét. Néhány perc múlva megdöbbentő jelenetnek lettek tanúi a tegnap még békás város lakosai: a gépekből bombák hulltak alá, s tűzokádó gépfegyverek pásztázták végig az utcákat. Szinte ugyanezekben a pillanatokban fegyveres csapatok lépték ál Honduras felől a határt és benyomultak Guatemala területére. Meglepőek voltak-e június 19 hajnalának eseményei? Megdöbbentőek, de mégsem meglepők. Mert mióta 1944-ben a kis ország szabadságszerető népe elkergette Ubico-t, az amerikai zsoldban álló diktátort, s előbb Arevalot, majd Arbenzet emelte az elnöki székbe, hogy demekratikus átalakulás bontakozzék ki. a támadás veszélye Damoklesz kardjaként függött Guatemala felett. Tíz esztendő alatt 56 összeesküvést szőttek, jórészt amerikai segítségre támaszkodva —, hogy megbuktassák a kormányt,,s különösen kiszélesedett az aknamunka azóta, hogy földosztás céljaira kisajátítottak 90 ezer hektárt az amerikai tulajdonban lévő United I mit gyümölcstermelő társaság tulajdonából. Hosszú volna elmondani, hogyan próbálta az Egyesült Államok ez év elején a pánamerikai értekezleten a nyugati félteke többi országait Guatemala ellen hangolni, hogyan látta el hadianyaggal a Guatemalával szomszédos Hondurasi és Nicaraguát, hogyan kürtölte világgá a nyugati sajtó heteken keresztül, hogy Guatemala lengyel fegyvereket váráról, mert . agresszióra készül '. (Az alig négy milliós Guatemala a 160 milliós Egyesült Államok ellen!) Az amerikai lapok most azt igyekeznek elhitetni, hogy Guatemalában polgárháború dúl, s helyi felkelők harcolnak a kormány ellen. Az igaz is, hogy a betolakodók élén az áruló guatemalai Arnias ezredes áll, aki már huzamos idő óta havi 150 ezer dollárt kapott Amerikától az intervenció ellenértékeként, s hogy az ország söpredékének egyes elemei is megtalálhatók a támadók között. De akad ott bőven jó pénzért felbérelt nicaraguai és hondurasi zsoldos is, s főképpen az sem tftok, hogy az intervenciósok repülőgépeit amerikai pilóták kormányozzák. Nem szólva arról, hogy a támadók fegyverein csupán ilyen felírás látható: „Made in USA." - \ Armas ezredest egy újságíró „blöff-tábornoknak" nevezte el, mégpedig találóan, hiszen a betolakodók főhadiszállása szívesen ad győzelmi jelentéseket a valósággal ellentétben. Az intervenciósok az első napon tizenöt kilométeres sávon nyomultak be az országba, s azt terjesztették, hogy elfoglalták Puerío Barrios kikötőjét és még több fontos várost. Ez nem volt igaz. A támadók kemény ellenállásra találtak. Arbenz elnök már 20-án átvette a hadsereg főparancsnokságát és rádióbeszédében kijelentette: „Egyetlen guatemalai sem akarja elveszteni szabadságát és nem akar megválni a demokratikus rendszertől. Azon a nyelven fogunk beszélni a betolakodókkal amelyen ők akarnak velünk — a fegyverek nyelvén." így is töríént. Június 22-én megindult a kormánycsapatok általános ellentámaI dása, s a legújabb jelentések arról ' számolnak be, hogy az intervenciósok fejvesztetten menekülnek a hondurasi határ felé, miközben az országban nyugodtan zajlik tovább az élet. A guatemalai kormány azonban nemcsak a fegyveres erőket sorakoztatja fel az intervenciósok megleekéztetésére. Toriello küli'tgyniin'szter közvetlenül a támadás után kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. A tanács 21-én ült össze, s az Egyesült Államok reakciós erői azonnal akcióba léptek. A brazil és colombiai kiildöttön keresztül olyan határozati javaslatot nyújtottak be. amely arra irányul, hogy Guatemala panaszát .a pánamerikai értekezlet „békebizottsága" vizsgálja meg. A pánamerikai szervezet pedig köztudomásúan washingtoni irányítás alatt áll. A szovjet képviselő vétót emelt e javaslat ellen, s végül a francia küldött által előterjesztett javaslatot fogadták el. amelv a csatározások beszüntetésére szólítja fel a harcoló feleket. A felhívásnak a támadóknál nem volt foganatja, ezért Guatemala külügymin5sztere 22-én ismét kérte a Biztonsági Tanács öszszehívását. Ezt a tanács soros elnöke, az amerikai Cabot Lodge azonnal elutasította! E példa nélkül álló tett olyan visszatetszést keltett a Biztonsági Tanács többi tagja körében, hogy Lodge 23-án kénytelen volt visszakozni és közölni, hogy a Tanács mégis öszszeül. Guatemalában még ropognak a fegyverek, a béke ellenségei tovább bonyolítják diplomáciai manővereiket. A koreai háború már egy esztendeje véget ért. Indokínában egyre nagyobb a kilátás a megegyezésre, új csatamező kell tehát, ahová fegyvereket lehet szállítani. A fegyvergyárosok úgy látszik, nem okultak a koreai és indokínai példán. s nem tanulták meg hogv kis népek is hatalmas tettekre képesek, ha szabadságukat védik. Magyar-Indonéz árucsereforgalmi és fizetési megállapodást írtak alá A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság képviselői között Budapesten lefolytatott tárgyalások során a két ország között árucsereforgalmi és fizetési megállapodást írtak alá. A megállapodás egy évre szól és az eddigi forgalom bővítését irányozza elő.A megállapodás értelmében Magyarország gépeket, elektromosipari cikkekét, gyógyszert, vegyiainyagokat és egyéb könnyű- és nehézipari termékeket visz ki, gumi, ón, tea, kávé, bors és korpa behozatala ellenében. inmmiinm B.zia'ó kilátások az indokínai kérdésben Két hete sincs, hogy a koreai intervencióban az amerikaiak vezetésével részt vett 16 ország a genfi értekezleten végleg meghiúsította a koreai kérdés vitájának folytatását. A megegyezés ellenségei — különösen az óceán túlsó partján — örömujjongásban törtek ki, de boldogságuk nem tartott tovább néhány napnál. Jól látszódott, hagy az indokínai konfliktus megoldására megvan a lehetőség, s hogy a két szembenálló fél álláspontjai fokozatosan közelednek egymáshoz. Június 19-én soronkívül Kambodzsa és Laosz kérdését tűzték a zárt tárgyalás napirendjére, megszakítva a Vietnamról folyó vitát, És ezen a napon megegyezés született. Megállapodtak abban, hogv a harcoló felek katonai képviselői azonnal megbeszélésre ülnek össze és 21 napon belül benyújtják javaslataikat a konfliktus rendezésére. A 19. ülés t?hát eredményesnek bizonyult, s hogy ez így lesz, arra már néhány órával előbb következtetni lehetett abból, hogy előzőleg Chauvel francia megbizott, Eden angol külügyminiszter és Csou Enlaj kínai külügyminiszter zártkörű megbeszélést tartottak. Nyilván ez volt a későbbi siker előjátéka, nem utolsó sorban azért, mert az amerikai küldött ezen a zártkörű megbeszélésen nem volt jelen. De a június 19-i dátum nevezetes azért is, mert ezen a napon hozta nyilvánosságra MendesFrance, az új francia miniszterelnök kormányának névsorát. Miért kell felfigyelnünk erre az úi kormányra, amely a második világháború utáni sorozatos francia kormányválságok után már a 22. kabinet? Azért, mert Mendcs-France — noha burzsoá párt tagja s számos tekint-tben szembenáll a tömegeket képviselő kommun-'sta párttal — kormányának legfőbb pr.ogrammjakent az indokínai béke megteremtését vadja. Márpedig ez a programmpont a francia nép túlnyomó többségének támogatását élvezi. Nem véletlen, hogy a Mcndes-France-kormány hatalomra kerülése riadalmat keltett Washingtonban, s hagy Bedell-Smith, a genfi értekezleten résztvevő amerikai küldöttség vezetője már 20-án sürgősen Párizsba utazott, mert tanácskozni akart az új francia miniszterelnökkel. Pontosan nem tudjuk miről folyt sző a megbeszélésen, de kétségtelen, hogy az amerikai államtitkár nyomást akart gyakorolni az új francia kormányra, hogy ez mennyire nem sikerült neki. világosan kitűnt két nappal később, amikor Mendes-France közölte: Svájcba utaz'k, hogy haladéktalanul tárgyaljon Csou En-lajjal az indokínai kérdésről. És 23-án a berni francia nagykövetség épületében találkozott a kínai és a francia kormányfő. Megbeszélésről csak szűkszavú közlemény látott napvilágot, még^s feltétlenül biztató az a rövid nyilatkozat. amelyet Mendes-France tett a találkozást követő sajtókonferencián. ..Ez az őszints és mindenre kiterjedő megbeszélés — mondotta — azt a reményt kelti bennem, hogy a genfi értekezlet kedvező előrehaladást tehet majd." Igen jogosan reménykedhetünk, mert ma már nemcsak a néptömegek. han-m több ország kormánya részéről is egyre határozottabb a kívánság: véget ke'l vetni az indokínai konfliktusnak. A békés rendezést szolgálják majd azok a tárgyalások is, amelyek Néhru ind ái miniszterelnök és Csou En-laj között folynak India fővárosában. Itt nem egyszerűen két politikus ül a tárgyalóasztalnál, hanem egymilliárd ember. S hiába igyekszik az amerikai küdüttség a genfi éríkezleten további akadályokat gördíteni az indokínai béke útjába a békét követelő tömegek hangja erősebbnek bizonyuL