Délmagyarország, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-27 / 151. szám

VASÁRNAP. 1954 JÜNTÜS 27. A június 30-i napfogyatkozásról 3 ! A JÜNIUS 30-1, hazánkban . is tnegfigyelhető részleges napfogyat­kozás városszerte máris igen nagy érdeklődést váltott lei. Ez a napfogyatkozás különösen figyelemre méltó, mert nagymér­tékben. megközelíti a teljes napfo­gyatkozást. A Hold a Nap felületé­nek 82 százalékát fogja eltakarni előlünk a fogyatkozás legnagyobb fázisában. A Napból mindössze egy keskeny sarlót fogunk látni. A fogyatkozás Budapestre számít­va — nyári időszámításunk szerint t— június 30-án 13 óra 49.9 perc­kor kezdődik. Legnagyobb fázisát 15 óra 6.8 perckor éri el, a fogyat­kozás vége 16 óra 17.6 perckor kö­vetkezik be. • Minden napfogyatkozás lényege Sz, hogy a földi szemlélő elől | a Hold részben, vagy egészben elta­karja a Napot. Ez a jelenség min­dig újholdkor következik be, ami­kor a három égitest, a Föld, a Hold és a Nap egy egyenesben vannak De a Hold nem minden újholdkor ítakarja el a Napot, hanem csak akkor, ha a Hold a Nap és a Hold pálya metszéspontjában, az úgyne­vezett csomópontokban, vagy azok közelében tartózkodik. Különben az újhold úgy következik be, hogy a Hold látszólag a Nap «alatt* vagy £ Nap -"fölött* megy el. , A FÖLD, A HOLD és a Nap fegymáshoz viszonyított helyzetétől függően lehetséges teljes, gyűrűs, vagy részleges napfogyatkozás. , A bárom közül legérdekesebbek a tel­jes napfogyatkozások. Annak elle­nére, hogy a teljes napfogyatkozá­sok jelensége az egész Föld felüle­tét figyelembevéve nem ritka .— Európában a XX. század folyamán 13 teljes napfogyatkozás látható —, mégis ugyanazon földrajzi helyen ritkán, átlag 2—300 évenkint for­dul elő. Teljes napfogyatkozás ugyanis a Földön mindig csak egy igen keskeny, 150—264 kilométer széles sávban — a Hold teljes ár­nyékában — látható. Az ezen a sávon kivül eső területeken, a fél­árnyékban a fogyatkozás, mint részleges fogyatkozás figyelhető *neg. r x A június 30-1 napfogyatkozás is In int teljes napfogyatkozás észlél­hető a Föld felületén egy keskeny sávban. Ennek a keskeny sávnak, R teljes árnyéknak útja: Észák­iAmerikától az Atlanti Óceánon.át Izland érintésével Dél-Norvégiát, onnan Dél-Svédországon, a Szov­jetunió területén, a Kaszpi-tenger tíéli részén át Indiáig. A mostani Napfogyatkozás esetében az a sáv, ©melyben a Hold teljes árnyéka vé­gigvonul, 150 kilométer széles és 33.300 kilométer hosszú. Ezefí , a Sávon a Hold árnyéka több mint 4 000 kilométer óránkénti sebesség­gel halad végig. T HAZÁNK TERÜLETÉN 1485-ben és 1540-ben" volt teljes napfogyat­kozás és legközelebb .1999 augusztus 11-én lesz. Ezt a teljes napfogyat­kozást, főleg a Dunántúlon lehet majd jól megfigyelni. Ami a teljes napfogyatkozások időtartamát illeti, egy-egy teljes napfogyatkozás, számítások sze­rint, a legkedvezőbb körülmények között sem tarthat tovább 9 perc­nél. A teljeg napfogyatkozások idő­tartama alatt annyira besötétedik, hogy például olvasni nem látunk és a fényesebb csillagok nappal is láthatók az égbolton. Ilyenkor lát­hatóvá válik a Napot körülvevő napkorona, a nap légköre. Táv­csövön át jól megfigyelhetők a napkitörések (Protuberenciák). Tel­jes napfogyatkozás alkalmával le­het megfigyelni a napból kiindnló, újabban felfedezett cm és dm hul­lámhosszúságú úgynevezett rádió sugárzásokat is. Ezeknek a su­gárzásoknak a vizsgálatával a csil­lagászat egészen új, de máris je­lentős eredményeket felmutató ága az úgynevezett rádió csillagászat foglalkozik. , A csillagászok éppetí ezen ritka megfigyelési alkalmak miatt tart­ják nagyon fontosaknak a teljes napfogyatkozásokat. A csillagvizs­gáló intézetek jaxpediciókat szoktak küldeni azokra a helyekre, ahol a fogyatkozás, mint teljes fogyatko­zás látható. • A június 30-i napfogyatkozás ná­lunk részleges napfogyatkozás lesz. A 82 százalékos fogyatkozás miatt az égbolt észrevehetően sötétebb lesz, de természetesen teljes elsö­tétedés nem következik be és a napkoronát sem láthatjuk. A fo­gyatkozás lefolyását gondosan kor­mozott üvegen át, szabadszemmel is jól meg lehet figyelni. Kormo­zott üveg nélkül a fogyatkozás ide­jén se nézzünk a Napba, mert szemgyulladást, sőt vakságot is okozhat. A Bemutató Csillagvizs­gálóban a Nap képét kivetítve fogjuk a Holdnak a Nap .előtti el­vonulását szemléltetni. A NAPFOGYATKOZÁSSAL kap­csolatban a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat és az Egyetemi Könyvtár jú­nius 28., 29. és 30-án csillagászati napokat és csillagászati kiállítást rendez a Központi Egyetem épü­letében (Dugonics-tér). A kiállítás megnyitása 28-án 19 órakor lesz. Ugyanakkor és a következő na­pokban is 19 órakor a napfogyat­kozással kapcsolatban csillgáezati előadást tartunk. Az előadások után minden nap 21 órától a Csil­lagvizsgálóban távcsöves bemu­tatás lesz az egyetem Békeépüle­tében. j Kunfalvi "Andris, ). A a Bemutató Csillagvizsgáló vezetője, iltliitíU a TTTT tagja Qíf jáüaiaizs&Lt házak kézéit Közel a Tisza-malomhoz, a Vá­góhídhoz és a téglagyárakhoz, kint a város szélén épült a cserepessori lakónegyed. Akik a városnak ezt a táját mondták otthonuknak, nagy­családos munkásemberek voltak, akiket nagyon megviselt a mult, a harc a létért. Abban az embertelen társadalomban, amelyik őket oda száműzte, ahol tavasztól tavaszig csak nyomorúság juthatott osztály­részül a szegényeknek — az idő nemcsak az embereket viselte meg, hanem évek folyamán elnyűtte a házakat is. Hiába ontották vagon­számra a pirosló téglákat és csere­pet a szomszédos téglagyárak, a •munkásházak javítására nem ju­goztam a javadalmi hivatalnak. Valóságos kisregiment nyúlt ná­lunk naponként a tálba és bizony volt idő, amikor éveken keresztül i a földre ágyaztunk éjszakánként. A szoba, meg a konyha kicsiny volt, a nagy családnak. Azóta megnőt­tek a gyerekek, megfogyott a csa­lád, már csak 5 gyerek van itt­hon. Az ember, Perneki József, a dél­utáni műszakban dolgozik. Már régóta nem zsákoló, könnyebb munkára osztották be. Idejövete­lünkkor kint kapál a kertben, de azután otthagyja fiának a házkö­rüli munkát, bejön a tisztántartott szobába. Amikor meglátja a Ta­A Csongrádmegyei Tatatorzö és Építő Vállalat Cserepes-sori építkezésén dolgozik Kendrusz Ferenc háromszoros sztahanovista nyolctagú kőműves brigádja. Képünkön a brigád tagjai és Kendrusz Ferenc — jobbról a negyedik —, aki munkáról beszél a mellette álló Bodalik István művezetőnejt. -. , Félévi tervünk teljesítése után «s minőség javítása a legfontosabb feladatunk Levél a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalattól f Június 25-én futótűzként terjedt fel üzemünk dolgozói között a hír, hogy a kongresszusi hét és a kon­gresszusi őrség alatt folyt nemes xnunkaverseny meghozta eredmé­nyét: a Csongrádmegyei Nyomda­ipari Vállalat öt nappal korábban befejezte félévi tervét. Járt a hír szájról-szájra: csillogtak a szemek, ©rom és büszkeség töltötte el a dol­gozókat. Nem feledkeztek meg azonban terról a hibáról a dolgozók, hogy a (verseny hevében V többen a minőségi követelmény \ figyelmen kivül hagyásával tö­I rekedtek magasabb százalék el­; érésére. •"Eldugott* sorok, egyenetlen fes­tekezésű nyomás, ferde papírvágás és lepergő könyvaranyozás voltak ennek következményei. Nem volt elég figyelmes a MEO-s sem, ,de hibát követtek el az osztályveze­tők, a műszaki vezetés is, mert nem fordítottak elég gondot az el­lenőrzésre. Felismerve a hibát a nyomda ve­zetői, azonnal megtették a szüksé­ges intézkedéseket. A minőség javítása érdekében osztályonkénti pontozásos rend; szert vezettek be és főleg en­nek a kérdésnek megoldását cé­lozza a gépterem új műhely­terve is. Á hangoshíradó a jövőben a minő­ségi munkát végző dolgozókat nép­szerűsíti. A társadalmi ellenőrzést is jobban meg kell szervezni . a minőségi munka érdekében, _ Vannak azonban dolgozók az üzemben szép számmal, akik jó példával szolgálnak ezen a terüle­ten. Így a merkantilszedőknél Lé­ber István, Kaűár Emil és a fiatal Kondor Margit, a matematikai sze­dőknél Simon Béla, Kardos Ru­dolf, Szűcs Béla, Zsemberi Sándor és Mihalik Pál végeznek lelkiis­meretes munkát. A kötészetben Francz Gusztávné, Basch Nándpr­né és Biczók Józsefné munkája példás minőségű. A laposztálynál Kender István dolgozik legkeve­sebb hibával, I ;<•« i i rrri'c Gabnai János Űj rizstermelés! szakkönyv Jeleni meg r A Mezőgazdasági Könyv- és Fo­lyóiratkiadó Vállalat a napokban Ü"lentctte meg Járányi Györgynek, a földművelésügyi minisztériumi (osztályvezetőnek és Somorjai Fe­rencnek, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet vezetőjének „Rizs­termesztés" című könyvét. A letes gyakorlati útmutatásokat ad rizstelepek építéséhez, a talajelő­készítésre. vetésre, növényápolásra, •betakarításra, valamint a rizs növényi és állati kártevői elleni küzdelemre. Foglalkozik továbbá rizs tárolásának, kezelésének és teiaáal! tott tégla, cserép, hiába nevezték Cserepes-sornak a települést. A házak cseréptetejét megrongálták az őszi esők, viharok, csikorgó téli fagyok. Olvadáskor tócsákban állt a hólé, a földes, vagy korhadt pad­latú szobákban, a jogos panaszra soha nem jött segítség. Legfeljebb annyit mondott a tekintetes város: — örüljenek, hogy itt is lakhatnak. így lett Szeged egyik legnagyobb nyomortanyája a Cserepessor, amelynek puszta látása többet ért egy szociológiai tanulmánynál, mert aki látta, a szívében megren­dülten vitte az emlékezést, az ak­kori társadalom igazságtalansága felett érzet haragot* De — mint minden országunk­ban — a Cserepessor külső és belső képe is változásnak indult 1945 után. Ki-ki a maga házatáján igye­kezett rendet teremteni. Felásták, bevetették, fásították a házakat kö­rülölelő telkeket és a lakók biza­lommal tekinthettek már az elkö­vetkező napok elé. Évről-évre egy­re szépült, valóságosan megfiata­lodott a Cserepessor és most meg, miután a Városi Tanács a kor­mányprogramm után tervbevette és megkezdte a lakóházak tatarozását, lassan valóságos kis kertvárossá alakulj Nagy örömére szolgál a Cse­repessoriaknak ez a régóta várt tatarozás, a lakótelep újjárendezé­se; Pemeki József 36 éve dolgozik a Tisza malomban és 12 gyermekét itt nevelte fel 19 év leforgása alatt. Felesége most 54 éves. Hol elbo­rul, hol felderül az arca, aimákor az itt töltött évekről beszél. — Olyan volt ez a lakás, amikor idejöttünk, mint az ól. Se ajtaja, se ablaka. Fizetni igaz nem kellett érte pénzben, hanem 5 éven keresz­tül minden évben 12 napot dol­munkaveze tőjét, mosolyra derül tarozó Vállalat Bodalik Istvánt, az arca. — Hát csak megszépülünk elv­társ? — Meg bizony Perneki bácsi! Most várjuk a faanyagot a par­kettázáshoz, mert ami van az neim elég. Aztán jöhetnek a kőművesek után az asztalosok és az ácsok. Mindenütt felszedték már az el­korhadt padlókat. Ujraszigetelték a falakat, megjavítottak ajtót, ab­lakot a tatarozók. Haladna is a munka, ha időnként nem lenne kerékkötője az itt dolgozók lelkes lendületének az anyaghiány. A jö­féltenie Perneki néninek sem a szépen fejlődő gyümölcsfákat, az ablak alatt a hűvöst adó szőiölu­gast, az udvaron szépen felnőhet az aprójószág, a kis csibék, a ka­csák. A szekrényben tisztán sorakozó ruhák közül büszkén vesz ki Per­neki néni egy kis fehér dobo/.r Nem is olyan régen kapta meg az Anyasági Érem első fokozatát. Per­neki József szeretettel nézi asszo­nyát. aki indul kifelé a konyhába, ahol a lánya — délutáni műszak­ban dolgozik — most borsót fejt. — Főzni kell, mert megéhezik a népem — mondja és már ott is áll a tűzhely mellett. A Tatarozó Vállalat felvonuló i épülete előtt valaki veri az ebéd­időt jelző lármavasat. — Dél van elvtársak — törli meg homlokát Kendrusz Ferenc háromszoros sztahanovista kőmű­ves és a 8 tagból álló brigád le­teszi a szerszámokat. Együtt in­dulnak beszélgetve, tréfálkozva az ebédlő felé. Három hónapja dolgo­zik a cserepessori házakon a Kendrusz-brigád, amelynek tagjai egytől-egyig sztahánovisták. Mind­annyian szegedi emberek, együtt járták be az ország legnagyobb építkezéseit, Kazincbarcikát, Sztá­linvárost, s amint mostani 255 szá­zalékos teljesítményátlaguk bizo­nyítja és Kendrusz Ferenc is mondja: — Szégyent nem, de dicsőséget szereztünk a szegedi kőművesek nevének. Szeretik ezt a munkát, pedig itt­ott foldozóknak nevezik őket, mert a tatarozóknál dolgoznak. •— Szép pedig ez a munka.­Amíg elfogyasztják a bőséges ebédet, arról beszélnek, vájjon mért nem értékelte még eddig a vállalat vezetősége a kongresszusi versenyt. — Csak dolgozunk-dolgozunk, de nem tudjuk hányadgn állunk, hol kell javítani a munkánkon — veti közbe a brigád egy fiatal kőmű­vese.­Ilyen mesterek mellett pedig, mint a Kendrusz kőműves-brigád tagjai nem nagyon alhat el há­boríthatatlanul egy versenyfelelős Szorgalmasan dolgoznak az asztalosok is a Cserepes-seri kis­lakások udvarain. Kijavítják az ab lakkercteket, ajtókat. Nyomukban járnak az üvegezők, meg a festők, s mire befejeződik a mesterek munkája, rá sem lehet ismerni a nek, újjászületnek. vő héten érkezik Szitálinvárosból 2 vagon előgyártott elem a keríté­sekhez. Az új rácsos vasajtókat is nagyon várják már a mesterek. Ke­rítést is kapnak a kis szoba-kony­hás lakóházak, így aztán nem kell házakra, Kivül, belül megszépül­sem. Jó lesz hát, ha felébred, mert az ő dolga nem a szúnyókálás. A verseny elindítói, résztvevői jogo­san emelhetnek panaszt a hanyag­ságért; (— li —) Válaszolnak az illetékesek A *Délmagyarország« június 4-i számában megjelent *Miért rossz a közétkeztetés a Hungáriában* cikk­re az alábbiakat válaszolja az Ál­lami Kereskedelmi Felügyelőség: «Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség az ügyet kivizsgálta és megállapította, hogy a cikkben ki­fogásolt sárgarépafőzelék borsóval a szakács hibájából nem megfele­lően volt elkészítve. Vizsgálatunk során a vállalat ve­zetősége elismerte, hogy azon a na­pon az étel minősége valóban erő­sen kifogásolható volt, amiért a szakácsokat bírálta is. Utasítottuk a vállalat vezetősé­gét, hogy minden esetben a közét­keztetésre készülő ételeket a ki­adás előtt minőségileg ellenőrizze. A vezetőség megígérte, hogy a jö­vőben sokkal nagyobb gondot for­dít a közétkeztetés minőségi színvo­nalának emelésére, hegy hasonló hibák ne fordulhassanak elő. RÖZSA LÁSZLÓ. . az Állami Kereskedelmi Fel- j ,,^1-e, • Ögyelősé§ vezetője __ Á papírgyűjtésben Szeged vezet az ország városai között Á Papírgyűjtő hónap munkájá­ban egyes üzemek már eddig is nagymennyiségű papírhulladékot és irattári selejtet adtak át a begyűj­tő szerveknek. A Szegedi Gőzfű­rész papírgyűjtő brigádja jó mun­kája nyomán az 1954 évi tervét 130 százalékra teljesítette, de az üzem­ben még tovább folyik a selejte­zési munka.. A Szegedi Gyufagyár 83 mázsa papírhulladékot gyűjtött. Félévi tervét ezzel a beadással 150 százalékra teljesítette. A Szegedi Textilművek 63 mázsa, a Cson­grádmegyei Nyomdaipari Vállalat 31 mázsa, a Papírfeldolgozó KSZ 13 mázsa papírhulladékkal járul hozzá a papírgyűjtő hónap sikeré­hez. A lakóházi gyűjtés is nagy erő­vel folyik. Egyes házakban a ház­felügyelők végzik a gyűjtés mun­káját és máris nagymennyiségű papír- és rongyhulladékot gyűjtöt­tek. Egyéni gyűjtésben Harmat Im­re Gogoly-u. 22. szám alatti lakos .18 ffl,ássa fiáULí ás 3 mázsa ron-. gyot adott át a MÉH-nek.­A gyűjtés munkáját országosan értékelve Csongrád megye — Ba­ranya megye után — 46.6 százalé­kos eredményével a másodüt he­lyen áll. A városok közötti ver­senyben Szeged áll az élen 66.6 százalékos eredményével. Mit olvassunk a napfogyatkozásról ? Jlz Egyetemi Könyvtár bibliográfiája Az 1954 június 30. napfogyatko­zással kapcsolatban ' röplapbiblio­gráfiát állított össze a Szegedi Egyetemi Könyvtár dolgozója, Mol­nár István. A röplapbibliográfóa tartalmazza a napfogyatkozással kapcsolatos önálló műveket, folyó­iratcikkeket és bibliográfiákat. Eze­ket az Egyetemi Könyvtár kész­séggel az érdeklődők rendelkezésé­in bocsát^ _ /

Next

/
Thumbnails
Contents