Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

DÉLMAGYARORSZAG VASARNAP. 1954 MÁJUS 23. A III. pártkongresszus előtt a Szegedi Tudományegyetemen A Magyar Dolgozók Pártja III kongresszusa előtti Időszak az egyetemi dolgozók munkájába is nagy lendületet, lelkesedést hozott. A gyárakban, a földeken dolgozók magas százalékokkal köszöntik pártunk kongresszusát. Az egyetemi oktató, nevelő és kutató munka nem mérhető úgy, mint a termelés, de pedagógusaink, professzoraink munkájának lendületét jelentősen fokozta az a tény, hogy pártunk legjobbjai nagyjelentőségű tanácskozásra ülnek össze a jövő héten* Ezt a lelkes munkát látja az ember, ha belép az Ady-téri egyetem első emeletén lévő Növénytani Intézet folyosójára. Példás rend. A fal mellett sorakoznak a kísérleti műszerek, a hallgatók mikroszkóp fölé hajolva ismerkednek az élet legapróbb parányalval. Az egyik sarokban lévő ládában burgonya van. Burgonya csírázás közben. Egy fehérköpenyes fiatal tanársegéd féltő gonddal rendezi őket, A burgonya igen fontoe növény országunkban — második kenyere dolgozó népünknek és azonkívül igen fontos ipari nyersanyag is. Egész dolgozó népünk, dólgozó parasztjaink kint a földeken, tudósaink, kutatóink az intézetekben arra törekednek, hogy újabb, jobban tarmő lajfákaf honosítanak meg. Ezen dolgozik, kísérletezik a Növénytani Intézet is Szia lat István docens vezetésével. — Intézetünk a tavaszi vetésből származó új gumók nyári ültetésének lehetőségét és módját kutatja — mondja Szalai elvtárs. — A burgonya termelékenységét növelnünk nemzetgazdasági szempontból feltétlenül szükséges. A kutatásoknál igen sok tényezőt kell figyelembe venni. A burgonyatermelés minőségi és mennyiségi növelésének egyetlen útja van: egy évben két termés. Ezután Szalai elvtárs elmondja, hogy parasztságunknak nem Jelent új dolgot a burgonya nyári ültetése. Erre a célra az előző évi gumókat használják fel. Dolgozó parasztságunk azonban a rossz tárolási viszonyok miatt erősen romlott burgonyát intett el* A burgonya minőségi termelésének elengedhetetlen feltétele a nyári ültetés — ez Llszenko kutatásai nyomán vált világossá. De ezzel a megoldás még nem teljes. Legmegbízhatóbb módja az lenne, ha a tavaszi vetésű, frissen felszedett gumókat használnánk fel a nyári ültetéshez. A friss gumó elültetve nem csírázik. A Növénytani Intézet tehát azt kutatja, hogyan lehet az új burgonyát egyenletes és bizlos csírázásra késztelni. Az intézet igen komoly munkát végez. Az elmúlt évi kutatások eredményei alapján az eddigi kísérletekben szereplő három burgonyafajta helyett az idén 14 fajtával kísérleteznek. E kísérletek éppen most lépnek új, fontos fázisba, a csíráztatást gyorsító anyagok kipróbálásával. A Növénytani Intézetben másik igen komoly kutató munka folyik Greguss Pál, az intézet vezető tanárának irányításával. Greguss Pál faszövettanl kutatásait 1933-ban kezdte el. Most nagy örömmel és lelkesedéssel készül a Nemzetközi Botanikai Kongresszus Párisban tartandó júliusi ülésére, ahol beszámol saját és a Szegedi Egyetem kutatómunkájáról. Szeged üzemei gyakran keresik fel a Növénytani Intézetet. A Szegedi Falamezgyár vezetői közös munkára kérték az egyetem dolgozóit gyakorlati problémáik megoldására. Az első együttműködésre 1950-ben adódott alkalom, amikor a bükkfarönkök az erős felmelegedés után repedezni kezdtek és így lemezelésre alkalmatlanná váltak. Az Intézet megállapította, hogy a fában felhalmozódott milliárdnyi keményítő szemecske okozta a repedést. A tudomány megismerte az okot és így könnyen segített. Ettől kezdve a Szegedi Falemezgyár és a Növénytani Intézet kö2ött munkaközösség alakult. Ha a lemezgyárnak a fa feldolgozásával kapcsolatban valami fontosabb problémája akad, a Növénytani Intézet véleményét is kikéri. Az intézet a szegedi faipari művezetők részére ismeretterjesztő tanfolyamot szervezett. A Falémezgyárban. és a, Gyufagyárban a fa szerkezetéről, anatómiájáról tartottak előadást. Ezenkívül az ország majdnem minden bányája részére rendszeres szaktanáccsal szolgálnak a szénfajták minőségét illetően. Az intézet munkáját az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolata Jellemzi A tudományegyetem többi tanszékein is hasonló lelkesedéstől áthatott kutaitó tevékenység folyik. A Biológiai és Kémiai Intézetek közötti együttműködés új lendülete eredményt hozott, éppen nemrégiben Vámos Rezső adjunktus kísérlete nyomán. A hazánkban nemrég meghonosított risztermelést jelentős veszély fenyegeti, a Bruzone barnulásos betegség. Vámos Rezső a fizikai, kémiai tanszék dolgozóival együtt megállapította a barnulásos betegség okát és ezáltal annak megszüntetésére is megteremtették a lehetőséget. A kongresszus hetében küldik el Hegedűs András földművelésügyi miniszter elvtársnak a kongresszus tiszteletére befejezelt kísérleteik eredményeit. Kiss Árpád professzor, a Tudományegyetem természettudományi karának dékánja éppen most jutott el húsz éve folyó jelentős komplex-kémiai vizsgálatai során odáig, hogy azok eredményeiből végérvényes fontos tanulságokat vonhasson le. Sokan a megkezdett kísérleteik mielőbbi befejezését vállalták éppen annak érdekében, hogy népgazdaságunknak segítséget tudjanak nyújtani. Mindezek a kiragadott részleteredmények csak töredékét alkotják az egyetemen folyó országos méretekben is jelentős, tudományos kutatói tevékenységnek, amelynek egyik legfontosabb célja a tudomány általános új törvényeinek megismerése és ezzel a dolgozó nép életének könnyebbé, munkájának eredményesebbé tétele. A pártkongresszus küszöbén Szeged dolgozó értelmisége, közte az egyetemi tanszemélyzet, fokozottabban érzi a maga felelősségét: munkájával a párt politikájának, a szocialista építés programmjának mielőbbi megvalósítása szorosán öszszefügg. Üzembeállították az újjáalakított csapágy-fúrógépet az Autójavító Vállalatnál ©Kész a csápágy-fúrógép- — adták szájról-szájra az Autójavító Vállalat gépműhelyében a munkások a jó hírt. Futótűzként terjedt el az egész üzemben, hogy Csurgó László, a gép újjáalakítója próbamunkát végez rajta. Amint beállították a gépet, körülötte összesereglettek a munkások. Ott volt a vállalat vezetője, a főművezető, a MEO-s i(. Csurgó László az indító iogantyúra helyezte a kezét. A gép zajtalanul kezdett forogni mind sebesebben, ahogyan a2 alkatrészgyártó műhely művezetője Irányította. Ügy vágta az apró fémforgácsot, hogy gyönyörűség volt nézni: a próbamunkadarab kitűnően sikerült, minőségileg elsőrendű lett. Nem vártak hiába a gépműhelybeliek erre a gépre. A csapágy-fúrógép elkészült és jól működik. Csurgó László megtartotta szavát, teljesítette kongresszusi vállalását. Ha szóbahozzák előtte a csapágyfúrógépet, csak ennyi mond: ©Vállaltam, megcsináltam, a dolgozótáriáimat segítettem©. Többet nem beszél róla. Inkább szóba hozza Gárdián Menyhértet, aki a gépműhely művezetője: a kongresszusi héten versenytársak lettek, de ahogy ő mondja, kettőjük versenye tovább folytatódik majd. Ebben a versenyben nagy a tét: a minőségi munka. Szorítják is epymáit. Szinte naponta figyelik, melyik műhelyben készülnek a legjobb munkadarabok. Csurgó László ritkán távozik az alkatrészt gyártó műhelyből, amelyet csak egy rács választ el a gépműhelytől. Mikrométerrel a kezében, egyik géptől a másikig megy, hogy ellenőrizze beosztottainak munkáját. Többször hangsúlyozza: ©Tizedmilliméter tévedés sem lehet©. Ezt jól tudja az alkatrészgyártó részleg minden munkása. Nem is tűrnek semmi pontatlanságot. Azonnal tudomására hozzák a művezetőnek, ha hiba mutatkozik — a kongresszusi Héten még nem volt minőségi hiba náluk. A gépműhelyben nem így áll a helyzet. A sztahánovista brigád tagjai megbírálták a gépműhely művezetőjét, Gáfdián Menyhértet, mért a csavarokat nem a kívánt méret szerint készítették el. Ez többletmunkát jelentett a sztahanovista brigádnak, — mert az alkatrészek összeszereléséhez megfelelő méretű csavar után kellett nézniök. Ez égy rossz pontot Jelent a minőségi versenyben, de nem helyrehozhatatlan; A gépműhely művezetője nagyobb ellenőrzéssel elkerülheti az ilyen kis hibákat — s a két művezető nemes versenyének győztese rajtuk kívül azok a vállalatok lesznek, akiknek gépkocsijaikat minőségileg is hibamentesen javítják ki. HIREK — A Városi Tanács kereskedelmi osztálya az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal karöltve határozatot hozott Petőfi-telep élelmiszerellátásának megjavítására. Petőfitelepen a IX. utcában lévő élelmiizerárudát kibővítik és korszerűsítik, a Templom-téren pedig új, korszerű élelmiszeráruda létesítését kezdték meg. Mindkét áruda munkálatai június hónapban befejeződnek. — A Szeged Városi Tanács egészségügyi állandó bizottsága kezdeményezésére az állandó bizottság aktívái vállalták, hogy a bölcsődék udvarainak, kertjeinek prrkosítását társadalmi munkában elvégzik. Az egyetemi bölcsőde, a A Ruházati Boltok versenyében a szegedi lett az első Pártunk III. kongresszusa tiszteletére az ország összes Ruházati Boltjai versenyre léptek egymással. A verseny első szakaszának értékelése május 4-én és 5-én volt Miskolcon. A versengésben elért eredmény bizonyltja, hogy a szegedi Ruházati Bolt dolgozói átérezték a nemes versengés jelentőségét és szívvel, lélekkel a part- és kormányhatározatok célkitűzéseinek megvalósításáért dolgoznak. A szegedi Ruházati Bolt az első díjat nyerte . el a versenyszakaszban. Dolgozóink nagy lelkesedéssel fogadták az eredményt és ígéretet tettek, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a verseny második Szakaszában megtartsák az elsőséget s birtokukban maradjon az; a szép zászló, amelyet elnyertek. Szabó Béláné Petőfi-telepi bölcsődé, a Kazinczyutcai bölcsőde udvarának parkosítását már be is fejezték, míg a Földműves-utcái, az Alkotmány tsz bölcsődéjének parkosítási munkálatait most végzik. A munkákban az állandó bizottság 1100 forint értékű társadalmi munkát végzett. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a bölcsődékben elhelyezett kicsinyek barátságos környezetben napozhassanak, játszhassanak. — Május 23-án, délelőtt 11 órakor a Nemzeti Színházban rendezi meg a Szegedi Filharmóniai Zenekar hangversenyét, Zempléni Kornél zongoraművész közreműködésével. Műsoron Wagner: Rienzl nyitány, Rachmaninov zongoraversenye, Beethoven IV. Szimfóniája szerepel. — Május 24-én délután fél Ö és este fél 9 órai kezdettel a szegedi Nemzeti Színházban vendégszerepel a budapesti Kamara Varieté együttese. Vidám műsorának címe: ©öltözik a hivatal©. Fellépnek: Gobbt Hilda Kossuth-díjas, érdemes művész, Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, Xabos LáBZló, a Vígszínház tagja és több budapesti művész, Rendes ülést fart május 26-án a városi tanács Szeged Város Tanácsa május 26-án, szerdán délután 4 órakor a Tanácsháza nagytermében tartja ezévi harmadik rendes ülését. Első napirendi pontként „Beszámoló a Végrehajtóbizottság munkájáról — A Termelési Bizottság működése" címmel Dénes Leó elvtárs, a Vb. elnök, második pontként „A város kulturális életének fejlődése" címmel dr. Szeghy Endre, a Népművelési Állandó Bizottság tagja tart beszámolót, míg harmadik napirendi pontként előterjesztések és javaslatok következnek, A Szegedi Egyetemek Énekkarának hangversenye Május 29-én, szombaton este fél 8-kor tartja első szegedi bemutatkozó hangversenyét az Ady-téri Egyetem Auditórium Maximumában a fiatal Szegedi Egyetemi Énekkar. Az énekkar művészeti vezetője Kertész Lajos karnagy. A hangversenyen résztvesz Bárdos Lajos, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze és Járdányi Pál zeneszerző. Szeged zenekedvelő közönsége érdeklődéssel tekint a hangverseny elé. A hangverseny jegyei az Országos Filharmónia Kirendeltségénél, az énekkar tagjainál és a kultúrfelelősöknél kaphatók. Gyerekek az ulcán Hozzászólás a „Délmagyarország" vitaindító cikkéhez Nagy érdeklődéssel olvastam a ©Gyerekek az utcán© című vitaindító cikket, annál is inkább, mert a Városi Tanács Oktatási Állandó Bizottsága a tanulóifjúság társadalmi nevelésével kapcsolatban a közelmúltban három ankétot tartott. A két probléma, a tanulóifjúság társadalmi nevelésének kérdése és az utca, mint ugyancsak iskolánkívül nevelési tényező hatása szorosan összefügg. Vájjon nem társadalmi jelenség-e az, amikor P. Karcsi a ©közönség© segédletével csenheti el a népboltből az almát, a kiflit, a zöldséget? Nem a társadalom felelős-e azért, hogy sportkedvelő felnőtték nagyobb csoportja ©szórakozás© címén sportot űz abból, hogy egymásnak uszítson két magáról megfeledkezett verékedő gyermeket. Vagy nem elgondolkodtató-e <12, hogy sokak tudatába még nem hatolt be, hogy a gyermekek utcai vferaftedése mennyire elítélendő, t csak akkor döbbennek ré, hogy valahol hiba történt, amikor az agyrázkódással végződő verekedés után bírósági eljárásra kerül a sor? Vájjon még mindig nincs egységes álláspont a gyermeknevelés kérdéseiben. A vitaindító cikkben felhozott és sok más jólismert esetből az következik, hogy nem. S ha az ember ezen a gondolatsoron végighalad, önkéntelenül felmerül a társadalom felelősségének a gondolata. Meg kell mondanom, hogy amikor a társadalom felelősségének kérdését hangsúlyozom, ez alól a felelősség alól nem vonom ki a szülőket és azokat a pedagógusokat sem, akik az Iskolában biztosítják a tudatos belső fegyelmet, az iskolán kívül, az utcán, a mozikban és a szórakozóhelyeken azonban nem figyelnek fel éberen az ifjúság viselkedésére. Mélységesen elgondolkodtató, izgalmas és nagyon időszerű a társadalmi nevelés problémája. Időszerű annál ls inkább, mert abban az időszakban jelentkezik országos viszonylatban, tehát általánosan, amikor az iskolák belső fegyelmét, a tanítási órák magasabb színvonalát, az órán kívüli elfoglaltságok tervszerű irányítása és ellenőrzése útján már legtöbb nevelőtestületünk megnyugtató módon megszilárdította. Az egész jelenségnek szinte az a látszata, hogy az iskolákból száműztük a fegyelmezetlenséget, a fegyelmezetlenség tehát ott jelentkezik, ahol az ellenőrzés még laza. még nem eléggé éber. A szülők körében még gyakran hallható az a vélemény, hogy azért adta gyermekét az iskolába, hogy ott nevelődjék. Vesződjenek velük a pedagógusok. A kérdés ilymódon való beállítása helytelen, a szülők részéről az úgynevezett ©könnyebb ellenállás vonalát©, a ©kényelmi álláspontot© Jelenti. Ml lenne, ha az iskola azt mondaná, hogy a tanítás után eltávoztak tőlünk a növendékeink, nevelje őket tovább a szülői ház. az utca? "fez még helytelenebb kijelentés lenne! Teljes mértékben egyetértek ebben a kérdésben a vitaindító cikk azon megállapításával, hogy ifjúságunk neveléséért mindhárom tényező, az iskola, a szülői ház cs a dolgozók egész társadalma együttesért felelős. Éppen e2ért helytelen annak a szülőnek az álláspontja, aki kijelenti: ©Az én gyermekem már úgyszólván felnőtt ember. Nem tartom szükségesnek, hogy bábáskodjam felette. Nem is megyek soha az .iskolába a nevelőket háborgatni, nem érdeklődöm utána. Fiam magának tanul, maga látja majd hasznát.© Merőben érthetetlenek előttem az ilyen szülők. Most, amikor fejlődésünkben mér eljutottunk • odáig, hogy az iskolánkívüli nevelésben felvethetjük a társadalom kollektív felelősségének kérdését, van olyan szülő, aki még a saját gyermeke sorsának alakulására sem kíváncsi és nem érez érte felelősséget. A haladó pedagógia, aZ iskola és a józanul gondolkodó szülők nagy többsége nevében messzemenően el kell ítélnem az ilyen megnyilatkozásokat. Mi igenis várjuk és elvárjuk a szülői érdeklődést. Sok-sok félreértést, előre nem látott nehézséget tisztáznak a szülő és az osztályfőnök, a szülő és a nevelő megbeszélései. Végül még egy kérdéshez szeretnék hozzászólni, amelyben nem ér- . tek egészen egyet a ©Gyerekek az utcán© című cikkírójával. Ez pedig a sportegyesületek ifjúsági szakosztályában foglalkoztatott tanulók nevelése, amelyet a cikkíró úgy állít be, mintha minden sportegyesületben egyfórmán tötődnének az ott sportoló fiatalokkal, mintha minden sportszákosztályban egyformán nyilvánulna meg a tanulók ellenőrzése, a velük való törődés és szeretet. Kétségtelen, hogy mind nagyobb azoknak a sportegyesületi szakosztályoknak a száma, amelyek nemcsak a teljesitménysztnteket látják maguk előtt, hanem ifjú sportolóinkban meglátják a tanulót, akinek még nevelődésre, szellemi, erkölcsi fejlődésre van szüksége. Ezzel szemben még vannak olyan sportegyesületek, amelyek bár nagylétszámú iskolák patronáló szervei, még mindig nem alakították meg az iskolával együttműködő és az Iskolái Rendtartás által előirt nevelési bizottságokat, Ezek az egyesületek elnézik, hogy kiskorú sportolóik a sportklubokban jelentős Összegű pénzt kártyázhassanak el. Olyan egyesület is van. amelyik semmibeveszi a Tanulói Szabályzatban lerögzített rendelkezést, amely szerint a tanulóknak télen esti nyolc, nyáron esti kilenc órán túl nem szabad házon kívül tertózkodniok s az edzési időt ez esti órákra helyezik. A sportegyesületeknek az Iskolákkal és a VTSB-vel együtt arra kell törekedniük, hogy eljárásaikban megkeressék azt a nevelői összhangot, és következetességet. amely nélkül minden nevelői eljárás eredménytelen. Sok elmondanivaló volna még, sok megoldásra váró probléma tisztázása lenne még kívánatos. Remélem, hogy a most meginduló vita mindezeket a problémákat felveti majd és a helyes megoldásukhoz vezet. Mint nevelők érdeklődéssel várjuk a hozzászólásokat, amelyek során nemcsak a hivatott pedagógusok, hanem a szülők és az érdekelt társadalmi szervek hangját, véleményét ls szeretnénk hallani. Gallé László gyakorló gimnáziumi igazgat^, a Városi Tanács Oktatási Állandó Bizottságának elnöke.