Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

VASÁRNAP. 1954 MÁJUS 23. s DELMflGYflRORSZlG Munkában a termelési bizottság Szemlén a szép szegedi határban Kinn vagyunk a szegedi határban. Zöld búzatáblák, virágzó borsók, egyre növő cukorrépák ... Szemlét tart a mezőgazdasági termelési bizottság több tagja. Itt van a szikár, őszülő fejű s bajszú Tolbuehin-sugáríiti Katona Pali báesi. egyéni gazda, a termelési bizottság elnöke. A tömzsi, fürge mozgású újszegedi egyéni gazda: Lakatos Antal, aztán Mágori Imre, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Kurunei Lajos, a tanács főagronómusa és Martono. si II.- István, a tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója, — valamennyien a termelési bizottság tagjai. Halad a könnyű kocsi a termelési bizottság tagjaival. Dűiő-dűiő után következik. Egy-egy határrészen a kocsis megállítja a lovakat és a termelési bizottság tagjai elindulnak a földekre: a búza, kukorica, répa és borsótáblák közé. Az alsótiszaparti részen járunk. Aggodalomra ezen a tájon sincs ok, hiszen erősödnek az őszi kalászosok, fejlődnek a tavasziak. Itt, Alsótiszaparton azonban feltétlenül gyorsítani kell az őszi kalászosok acatolását, a csutkatövek kiszedését a földből. Gyorsan múlnak a félórák. Megtekintik a termelési bizottság tagjai a Zöldfás-dűlőt. Itt is nagyon 6zépek, talán legszebbek a szegedi határban az őszi kalászosok. Öthalmi és nagyfebetei rész a következő állomás, majd ismét egy kis elkanyarodás a Zöldfás dűlő felé. Itt — a zöldfási részen — terül el Katona Pali bácsi földje. Tisztán és gyommentesen tartja. A kukoricáját egyszer már megkapál, ta, a tavaszi árpáját fogasolta. Hadd mondjuk itt el mindjárt, hogy Lakatos Antal is példásan műveli a földjét. Jógazdának tartják mindkettőjüket. 8 a termelési bizottság — melynek ők is tagjai — eddigi működése során ls nem egy jó javaslatot tett a párt és kormány határozata szegedi feladatainak végrehajtásáért. Katona Pali bácsi és Lakatos Antal is túllát már a saját portáján. Ugy tartják, hogy a más dolga az ő dolguk is. Valamennyiünk érdeke, hogy jól haladjon a mezőgazdaságban soros munka. A tanács és a termelési bizottság egyre erősödő kapcsolata, együttműködése elvezet a mezőgazdasági termelés fejlesztése útjának új állomásaihoz. Indulnak tovább a termelési bizottság tagjai. Az öthalmi és a nagyfebetei résznél, nem messze a tovafutó kövesút szalagjától, virágzó borsó lábiában egy ember hajladozik. Szedi, írtja a gazt. A termelési bizottság tagjai odamennek hozzá. Lakatos Antal cs Katona Pali bácsi régi ismerősként üdvözlik egymást Sándor Jánossal. dolgozó paraszttársukkal. Tán nincs is olyan paraszt ember a széles szegedi határban, aki ne ismerné a jó öreg Katona Pált. De ő is sok-sok paraszttársát ismeri, akik egyszerűen csak úgy szólítják: „Pali bácsi", vagy: „öreg cimbora". Sándor János megmutatja a cukorborsót, aztán a búzát, is nézik. Szép és bokrosodik a májusi esők hatására. Azt javasolja Katona Pali bácsi és Lakatos Antal is Sándor Jánosnak, hogy a borsó közé vessen rövidtenyészidejű kukoricát ós így kétszeresen kihasználhatja a földet. Ekörül szövik a beszéd fonalát, végül is megállapítja Sándor János: „Ugy lesz, úgy csinálom". Hozzáfűzi még, nem rossz dolog a borsótermelés, mert ő az elmúlt évben is csak borsóból 1300 forint haszonhoz jutott. Sándor János a terveiről is beszél; arról, hogy a beadás teljesítése után jócskán visz terméket a szabadpiacra. Közben dolgozik. Az ö jó munkája, az egész viruló határ fennen hirdeti: olyan a dolgozó parasztok termelési kedve, mint még soha. Igaz, parlagon hagyott földet nem is talált a termelési bizottság. Nézi a borsót, a búzát és a többi növényt Katona Pál, dolgozó paraszt, társaival. Ugy szeretik ezek az emberek a földet, akár édesanya a gyermekét. S aki azt kutatja, miért olyan jó a magyar búzából a kenyér, az ott kinn választ kaphatott arra. Ez a drága föld teszi, meg az ember, aki ápolja, s vigyázza féltőn. A Katona Pálok, a Sándor Jánosok, a Lakatos Antalok. Az egyszerű emberek, akik nem beszélnek sokat erről, hanem tesznek, cselekednek érte. Nézi a búzát Katona Pali bácsi. Szeme csillog, s arca most olyan fiatal. Búcsúzunk Sándor Jánostól. Kemény kézszorítások, s aztán alighogy távolodunk, Sándor János már megint benn hajladozik a virágba borult borsótábla között. Uj és új földdarabokat néznek a termelési bizottság tagjai. Közben elújságolja Lakatos Antal, hogy párosversenyben van Langó Ferenc újszegedi dolgozó paraszt társával. Nevet és így szól: „Nem hagyom magam, do ő sem enged. Sebaj..." Még új dűlőhöz nem ér a kocsi, Katona Pali bácsi azt adja hírül, felesége szép kiscsirkéket nevel és 12 kacsatojásra most ültetett el egy tyúkot. Munkálkodó emberek a földeken. Ott a nagyfeketei részen lovát abrakoltatja Tóth Ferenc egyéni gazda. Dorozsmai, onnan jár ki ide. Vele is szót váltanak a termelési bizottság tagjai és megbeszélgetik a teendőket. Az a v^eménye Tóth Ferencnek is; szépen fejlődnek a növények. Késő délután van már és lassan szürkülni kezd. Még mindig munkában vannak a termelési bizottság tagjai. Később aztán a két egyéni gazda, a főagronómus és a többiek így összegezik a tapasztalatokat: Semmi ok nincs az aggodalomra, szépen fejlődik, bokrosodik a búza. A májusi esők hatására úgy nö a kultúrnövény, mintha húznák. Persze a gyomok is szaporodnak, s nőnek. Lakatos Antal szól most: „Megvallom őszintén, hogy én magam sem gondoltam volna, hogy ilyen szépen fejlődésnek indultak mindenütt a növények. Amikor két héttel ezelőtt repülővel Pesten voltam, néztem a földeket. Apró, zöldsávokat láttam. Ha most repülőre ülnék, s úgy nézném a határt, biztos: sokkal, nagyon sokkal szebb lenne". Katona Pali bácsi megbuktatja fejét és azt is mondja: „Igaz ám a régi közmondás, hogy a májusi eső aranyat ér. Do az is igaz ám, — emeli fel hangját —, hogy nem késlekedhetünk a növényápolással. Mert a májusi eső csak akkor ér aranyat, ha hozzá a növényápolás jó elvégzése is párosul". Tanácskoznak a termelési bizottság tagjai és a következőkben határozzák meg a tennivalókat: 1. Mielőbb el kell végezni a kukorica ritkítását, első kapálását. 2. Fontos a répák négyhetes korban való egyelése, s a borsó, burgonya kapálása. 3. Nem lehet késlekedni a lucernák, vagy ezt követően a füvek kaszálásával. Puhán, zajtalanul ereszkedik le a sötét. Még mindig arról folyik a szó, hogy e mint lehet elősegíteni a növényápolás mielőbbi elvégzését. Felvilágosító szó is kell hozzá, s ne legyen ebből sem hiány, tfj sikerek eléréséhez adva minden lehetőség. S ezért. — új sikerekért — dolgozik a termelési bizottság. Ezért tette a kongresszusi héten, a határszemle során js. írjuk még ide: a szegedi dolgozó parasztok is becsületes, jó tavaszi munkával köszöntik a pártkongresszust. Ezt igazolta a határszemle is. <morvay1 Beszélgetés Putnik Milos délszláv pártkongresszusi küldöttel A begyűjtési minisztérium jelentése A kongresszusi héten szerte az országban a dolgozó parasztok közül is újabb százak és ezrek tettek vállalást a beadási kötelezettség teljesítésére. 160.000 egyéni dolgozó paraszt ígérte beadási kötelezettségének maradéktalan teljesítését a kongresszus tiszteletére. Sokezren váltották be az elmúlt héten is adott szavukat. A kongresszusi héten megközelítően 32.000 dolgozó paraszt teljesítette vállalását és több. mint 1500 termelőszövetkezet is a beadás tel-'4 jesítésével köszönti a párlkongreszszust. A megyék rangsora az 1954 május 19-i értékelés szerint a következő: 1.'Békés. 2. Zala, 3. Győr, 4. Somogy, 5. Komárom, 6. Vas, 7. Szolnok. 8. Veszprém, 9. Baranya, 10. Fejér, 11. Pest, 12. Tolna, 13. Heves, 14. Borsod, 15. Csongrád, 16. Hajdú, 17. Nógrád, 18. Szabolcs, 19. Bács. A termelőszövetkezetek rangsorában a mórahaimi ©Március 9© termelőszövetkezet a 6, Napsütéses má'usi délután érkeztem Ujszentivánra azzal, hogy felkeresem Putnik Milos elvtársat, a községi pártszervezet titkárát. Ot ugyanis az a nagy megtiszteltetés érte, hogy pártunk III. kongresszusán megyei küldöttként vehet részt képviselve a megye délszláv ajkú dolgozóit. Cjszentiván két világ határán fekszik. Kétszeresen érdekfeszítő volt részemre bepillantani életébe, miként, hogyan élnek, gondolkoznak lakói, illetve az az ember, aki őket a nagy országos kongresszuson képviseli. A tanácsházánál megkérdeztem; hol, merre találhatnám ilyen dologidőben Putnik elvtársat. — Tessék, — mondták, ott jön ni! Harmincharmincöt év körüli, magas, vállas, napbarnított arcú, élénk tekintetű és mozgású férfi lépett az irodába. Nem a legcsendesebben érkezett. Egyenesen az őt megmutató elvtársnő felé fordult, hogyhát hol a heti mezőgazdasági jelentés, miért nem küldik már a járáshoz és miért nem jut abból egy példány a községi pártszervezetnek is? Szóval 6 Putnik elvtárs? Kezdetnek jó, — gondoltam magamban. Ilyen hrrcosnak, mozgékonynak képzeltem, akinek mindenen rajta. a szeme. Részletesen elmondtam neki jövetelem célját, de az utca felől már jött valaki és szinte eltépte mellőlem, hogy sürgős ügyben a falu másik végére vigye. Már futott is az értejöttei, hogy valahol tanácsot ad ion. intézkedjék. Néhány óra mul va végre elérkezett az idő, hogy lakásán beszélgethettünk. Az lett volna a kérdésem, miként érzi magát, mint megyei küldött és hogyan készül a kongresszusra? De szóhoz sem engedett jutni, hanem arról kezdett beszélni, hogy miért járt a tanácsházán. — Ha nagyon akarja az ember — mondja —, hogy a faluban ne maradjon elintézetlen közös ügy, hát akkor nem is marad. A tanácsházára gyakran benézek, megérdeklődöm mi van, milyen a helyzet, a hangulat, hol segíthetek, meg efféle. Mikor találkoztunk, akkor éppen Pavlov Draginya elvtársnővel pöröltem, ö szokta az ötnaponként esedékes mezőgazdasági jelentéseket felküldeni a járásnoz.és neki kellett volna egy példányt, a helyi pártszervezethez is eljuttatnia. . A jelentésküldéssel kapcsolatban a szántás-vetésre terelődik a .-zó, amit a község dolgozói 100 százalékig teljesítettek. A növényápolás is jól halad. A borsó első kapálása befejeződött. Hangja átmelegszik, lelkesebb lesz, mikor a ©Szabad Föld« termelőszövetkezet munkájáról beszél: — Ügy vagyunk a tsz-el, hogy a kormányprogramon megjelenése óta most mutatta meg országosan is, hogy mire képes. A beszolgáltatásban első a járásban: a tojást 100, a baromfit 50 százalékig teljesítette. A növényápolásban szintén példamutató. Megkérem Putnik elvtársat, hogy most már mondana valamit önmagáról is. Jóízűen felnevet: — Eddig is csak ©magamról® beszéltem. Engem ezektől a dolgoktól nehéz lenne elválasztani. Amikor meg azt hallottam, hogy a burgonyakapálásban már az egyéniek is túljutottak a 75 százalékon, vagy hogy rövidesen megnyílik a szövetkezeti bolt fiókja, úgy elkapott a jókedv, mintha a feleségem lepett volna meg egy jó könyvvel. Putnik elvtárs jól tudja, mit jelentenek a népnevelők, nem is hagyja ki őket a beszélgetésből. A népnevelők többsége jól végzi önként vállalt feladatát, de még vannak olyanok, akik még nem értik egészen, hogy milyen nagyjelentőségű az ő népnevelő munkájuk. Az ilyenek azzal húzzák ki magukat, hogy napközben a napi munkájukat hozzák elő kifogásnak, este meg sopánkodnak, hogy nagyon fáradtak. — Ezen segíteni akarunk, mégpedig úgy — folytatja —, hogy a legjobb népnevelőkkel neveljük a nénnsvelőket is. Mosolyog saját szóhalmozásán, de már tovább megy és a tömegszervezetek dolgaira tér át. Az ujszentiváni MNDSZ munkáját nem tartja valami jónak. Lehetetlen az, hogy a kilenc vezetőségi tag közül csak négy végezzen valamirevaló munkát. Az sem a vezetőség feladata, hogy bál alkalmával süteményt, meg cukorkát áruljon. Ehelyett az asszonytársak politikai meggyőzésére kellene törekedniök és inkább megmagyarázniok nekik, hogyha kacsát, libát, csirkét nevelnének eladásra, meg a tojásbeadással törődnének, maguknak is, meg az országnak is több haszna lenne belőle. Nem elégszik meg Putnik elvtárs a hibák egyszerű felsorolásával, hanem önkritikusan kimondja, hogy bizony a pártszervezetnek a tömegszervezetekkel többet kellett volna törődnie, nem utolsó sorban a DISZ-nek kellett volna több segítséget''nyújtani. Ennek egyik és mondhatni elég súlyos okát abban látja, hogy a pártszervezet kollektív vezetése csak papíron létezik. Kifogásolja, hogy Papdi Erzsébet elvtársnő, gzadasági vezető és Kiss Irén elvtársnő, pártelnök a vezetőségválasztáson minden megígértek, de sajnos — az ígéret csak ígéret maradt. Már néhányszor előfordult, hogy sem a vezetőségi ülésen, sem a taggyűlésen nem jelentek meg és a beszámoló Sem kollektíván készült el. Ezen sürgősen változtatni keli. A falu nemzetiségi helyzetére tér át most hirtelen. A község lakóinak száma körülbelül 1800 fö. Ennek nem egészen egyharmada délszláv. Azelőtt németajkúnk is laktak a községben. Valamikor Üjszentivánon vad soviniszta uszítás folyt. Az elnyomó hatalom a magyart a délszláv ellen, a délszlávot a magyar ellen heccelte. Ma már mindez rossz álom csupán. A községvezetés minden területén, a szocialista szektor minden ágazatában, a kulturális életben mindenütt délszlávok és magyarok együtt dolgoznak. A dolgozó nép államában akármilyen nemzetiségűek testvérként férnek meg egymással. Ennek ékes bizonyítéka Üjszentivánon a magyar és a délszláv ifjúság lelkes kulturális együttműködése. Közösen rendezett kultúresteken egymás táncaival és dalaival lépnek fel, a vegyesajkú közönség pedig tapsol nekik, ünnepli őket. A három iskola közül is egyik délszláv iskola. Marja Novkov tanárnő jár áf Deszkről tanítani. Az iskolák után a kultúrotthonról áradozik, hogy az milyen szép, majd a falu többi intézményét sorolja, a bölcsődét és így tovább... Már túl van a sütődén és a darálómalom részletezésébe kezd, amikor megkérdezem: — Mondja kedves Putnik elvtárs, hogy és miként is választották hát küldöttnek a pártkongreszszusra? Mély lélegzetet vesz, mint az olyan, aki még csak most fog igazán beszélni és beszél is, de csak ennyit: — A pártszervezet tagsága 39 fő. Mikor arról volt szó, hogy küldöttet kell választani a járásba, íz én nevemet kiáltozták. Én csodálkoztam, a többiek meg tapsoltak. Hát ennyi volt, ez történt, — mondja £;"4nyen. Mikor tovább kérdezem, lényegében ennyit mond járási és megyei vonatkozásban is: nevemet kiáltották, taps és kész. Persze ez nem ment ilyen gyorsan és egyszerűen, ezt elárulják izgatott szavai, melyekkel ilyen egyszerűen fejezi ugyan ki a történteket, de melyeken keresztül mégis érezni, hogy még mindig a részére oly roppant nagy élménysorozat hatása alatt áll. Élete legnagyobb eseménye, hogy ő, Putnik Milos, Újszentiván párttitkára felutazik majd a kongresszusra és ott a falu, a járás, a megye minden délszláv dolgozójának, aprajának,nagyjának nevében és a magyar dolgozók nevében is beszámol a megtett útról, az elvégzett munkáról és a holnapi tennivalókkal kapcsolatos tervekről. Apja, anyja, nagyapja a néhány holdnyi kis földjükön mertek-c valaha is gondolni arra, hogy a fiuk, az unoka, a falu és az ország dolgainak intézésében lesz részes .és hogy ez ilyen természetes lesz ott, ahol nem is olyan nagyon régen magyarnak vagy délszlávnak lenni egvforma veszedelem volt? Késő este van. Az állomás felé ballagok és a hallottakon gondolkodom. A jegenyesorba érve valakivel találkozom. Már egészen a közelembe ért, mikor látom, hogy egy hazafelé tartó paraszt bácsi. ©Dobro nocs ...« köszön rám tisztességgel. ©Jóéjtszakát.. .© — válaszolom anyanyelvemen. Körülöttünk békességes májusi este. — Ott lent, délen sötét az ég és az égbolt sötétje egybefolyik a földével. De ellenkező irányban, drágagyöngyök ragyognak, — Szeged lámpái világítanak.,, f » Jj Rezső Az Államvasutak vezérigazgatósága közli hogy május 23-án 0 órától érvényes menetrendben közlekedő vonatok az egyidejűleg bevezetett nyári időszámítás szerint indulnak. A mi városunkban Így tavasz-tájon különösen szép Taskent. Szinte belevész a kertek, ligetek, fasorok zöldjébe. A város látképe egy. általán nem hasonlít a forradalömelötti Taskentre. Mintha egészen újjászületett volna. Ha végigmegyünk a város utcáin, ellátogatunk a színházakba, kultúrpalotákba, munkásklubokba — meggyőződhetünk. róla, hogy a mai Taskent korszerűen épített, gyönyörű város, amelyben pezsgő kultúráiét zajlik. Az utóbbi években Taskent külvárosaiban hatalmas gyárak épültek munkástelepekkel körülvéve. Ezeket a városrészeket nyárfákkal szegélyezett széles sugárutak kötik össze a. város központjával. A puszta térségek és vályogviskók helyén gyönyörű lakóházak, hatalmas középületek emelkednek, amelyeken az üzbég és orosz építészeti motívumok harmonikus egységbe olvadnak össze. Valamikor az Anher nevű ősrégi csatorna a várost két részre osztotta — ó- cs újvárosra. Képzeljük el a girbegurba szűk kis sikátorok, mellékutcák labirintját, a földbevájt vályogviskók, félszerek sorát. Sár, szemét. műveletlenség — ebből állolt az óváros. Az Anhor most is úgy höm.pölygeti, ringat, ja hullámait, mint régen . .. De a megújhodás átlépte a csatornát, s betört az óvárosba Ma Taskent városa egységes egészet pez. Az Anhor felett vasbetonhidak ívelnek át az egykori óváros partjára. Három-négyemeletes házak, filmszínházak, kultúrpaloták is. egy kiemelkednek városszerte. Csupán a legutóbbi négy év alatt kb- 100.000 négyzetméter lakóterületet építettek. Sokezer munkás és értelmiségi dolgozó költözött új, kényelmes lakásba. A válaszlók kívánságára a városi fanács sokat tett már eddig is a város további rendezésére. Négy évvel ezelőtt még híre-hamva sem volt a .város térképén az Uj Moszkvai, a Molotov és több más utcának. Ma már hatalmas epületek sorakoznak rajluk. A régi utvák is úgy megváltoztak, szinte nem is emlékeztetnek a régiekre. Sok új kulturális intézményt is létesítettek az utóbbi időkben. Legutóbb három új filmszínház, több • iskola, óvoda és bölcsödé nyílt. Sok munkával, fáradsággal újjáépítették a város Színház terét is. Itt magasodik az Aliser Navoj opera- és balettszínház épülete, Taskent újjáépítésének tervében azonban még sok minden szerepel az említetteken kívül. Már meg is kezdték egy hatalmas, 50.000 néző befogadására alkalmas stadion építését, amely a köztársaság legnagyobb sportpályája lesz. Továbbá építenek egy négyemeletes szállót 250 szobával. Jelenleg Taskent et joggal nevezhetjük Közép-Ázsia tudományos és kulturális központjának. Egy óriási újságpalota és egy filmstéidió épületén most végzik a berendezési munkákat. Az idén még 11 új közép- és alsófokú iskola, továbbá 19 óvoda és bölcsőde nyílik a városban. •» Hulima Juszupova