Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 112. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS 13. délmbgydrorszag Csou En-laj beszéde a genfi külügyminiszteri értekezlet szerdai ülésén az indokínai béke helyreállításénak kérdéséről ' Genf (MTI) Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere a genfi értekezlet szerda délutáni ülésén beszédet mondott. A genfi külügyminiszteri értekezlet megkezdte az indokínai béke helyreállítása kérdésének tárgyaiásót. Fontos feladat áll előttünk, az, hogy elérjük az ellenségeskedések megszüntetését és helyreállítsuk a békét Indokínában, az indokínai népek nemzeti jogainak eismerése alapján. — Mi szükséges ahhoz, hogy az indokínai népek nemzeti jogait elismerjék? Az szükséges, hogy elismerjék Vietnam, Kmer és Patet Lao népeinek teljes jogát a nemzeti függetlenségre, a nemzeti egységre és a demokratikus szabadságokra, arra, hogy békében élhessenek hazájukban — mondotta beszéde elején, majd hangsúlyozta, hogy az indokínai háború gyarmati háború, amelyet a francia gyarmatosítók robbantottak ki avégett, hogy újra rabszolgasorba taszítsák az indokínai népeket. Ezzel szemben az az ellenállási harc, amelyet az indokínai népek folytatnak, igazságos háború a gyarmati agresszió ellen és a nemzeti függetlenség védelmében. — Az indokínai népek békeszerető népék. A Vietnami Demokratikus Köztársaság a háború elejétől kezdve ismételten javaslatot tett a francia kormánynak, hogy az indokínai kérdést békés tárgyalások útján oldják meg. A francia uralkodó körök háborús klikkjei azonban nem vol] tak hajlandóit abbahagyni Iejáratott gyarmati politikájukat. — Nem lehet kétséges, hogy a francia nép széles tömegei az indokínai háború megszüntetésében reménykednek. Sok francia azt kérdezi, hogy ha lehetséges volt megszüntetni a háborút Koreában, miért nem lehet Indokínában? Ha az amerikaiak Koreában elfogadták a fegyverszünetet, miért nem engedik meg, hogy Franciaország ugyanezt tegye Indokínában? . A Az Amerikai Szovjet Baráti Társaság országos tanácsa elnökének nyilatkozata Washington (TASZSZ). Miután az Egyesült Államok igazságügyminisztere kijelentette, hogy az Amerikai-Szovjet Baráti Társaság Országos Tanácsa a McCarran törvény értelmében mint a „kommunista fronthoz tartozó szervezet" köteles magát jegyzékbe vétetni. A felforgató tevékenység ellenőrzésére alakított hivatal felhívta e szervezet tagjait, jelentkezzenek jegyzékbe vételük végett. John Kingsbury, az AmerikaiSzovjet Baráti Társaság Országos Tanácsának elnöke, május 10-én a felforgató tevékenység ellenőrzésére alakított hivatalban kijelentette: „Ugy beszélek, mint törzsgyökeres amerikai, mint Henri Adarns egyenes leszármazottja. Mint e nagy ország alapítóinak egyik utódja kötelességemnek tartom, hogy megvédjem azokat az elveket, amelyeket a függetlenségi nyilatkozat és az emberi jogok deklarációja tartalmaz . . Ami az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszonyt illeti, az Amerikai-Szovjet Baráti Társaság Országos Tanácsa mindig síkraszállt a nézeteltérések rendezését célzó tárgyalások mellett, ami megfelel országaink érdekeinek és szavatolja az egész világ békéjét. „Szilárd meggyőződésünk, hogy hazafias kötelességünknek teszünk eleget és az egyetemes béke ügyét szolgáljuk, amikor állandóan támogatjuk az együttműködés helyreállítását, a kulturális cserét és a kereskedelem kiszélesítését a két nagyhatalom között". Kingsbury tiltakozott „az igazságügyminiszternek a tanács tagjai jegyzékbe foglalásáról szóló alaptalan követelése" ellen. kérdés lényege abban rejlik, hogy nek csak az a célja, hogy „erősítse az amerikai beavatkozók félnek a békétől. Miután arra kényszerültek, hogy megszüntessék a háborút Koreában, arra törekszenek, hogy állandósítsák és fokozzák a nemzetközi feszültséget. Evégett az amerikai intervenciósok az Indokínában való fokozott beavatkozásnak és a háború kiszélesítésének politikáját folytatják. Az amerikai beavatkozóknak az a törekvése, hogy az indokinai háborút fokozzák és kiszélesítsék, nemcsak Indokina meghódítását célozza, hanem egyúttal azt is, hogy e területet támaszpontként használják fel az egész Délkelet-Ázsia ellen irányuló agresszió szómára. Az Egyesült Államok rendszeresen ürügyeket koholt, hogy katonai blokkokat szervezzen és kiterjeszsze a háborút, azt állítva, mindenaz Egyesült Államok nemzeti biztonságát és megvédje a szabad világot." Mint mindenki tudja, az Egyesült Államok nem ázsiai állam és biztonságát nem fenyegeti egyetlen ázsiai állam sem, legkevésbbé Indokina népei, amelyek függetlenségükért és szabadságukért küzdenek. Ezzel szemben az Egyesült Államok a háború egész tartama alatt arra vonatkozólag készített terveket, hogy úgynevezett védelmi tömbök láncolatát hozza létre a Távol-Keleten, Délkelet-Ázsiában, Közel- és Közép-Keleten. Ezeknek az úgynevezett védelmi tömböknek az a célja, hogy kiterjesszék Ázsiában a gyarmati háborút és gyarmatbirodalmat létesítsenek az ázsiai népek leigázására egy maroknyi amerikai monopóltőkés érdekében — mondotta többek között Csou En-laj. A genfi értekezleten résztvevő francia küldöttség közölte, hogy tárgyalási alapnak tekintik a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatát Hirek Genfből Mint a genfi értekezleten részt-!ja a második parlamenti előadáson vevő francia küldöttség szóvivő-1 is happyenddel végződik". je kedden sajtóértekezleten közölte, Franciaország képviselői „bizonyos fenntartásaik ellenére" tárgyalási alapnak tekintik azokat a javaslatokat, amelyeket Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztere az értekezlet hétfői ülésén terjesztett elő az indokinai kérdés megoldására. A szóvivő hozzátette, hogy ezzel a közléssel helycsbbíteni kívánja mindazokat a jelentéseket amelyek szerint a francia küldöttség elfogadhatatlannak tartja a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatait. Értekczleti körökben hajlamosak annak feltételezésére, hogy a francia küldöttség keddi nyilatkozata újabb propaganda fogás a Laniel kormány szorongatott parlamenti helyzetének megkönnyítésére, a francia nemzetgyűlésben csütörtökön végbemenő bizalmi szavazás befolyásolására. A svájci sajtó ezzol kapcsolatban lehetségesnek tartja, hogy a francia nemzetgyűlés ezúttal nem szavaz bizalmat a Lanielkormánynak. A baseli „National Zeitung" hang súlyozza: „nem biztos, hogy a Laniel-kormóny indokínai színdarabGenfi értekczleti körökben szerdán délelőtt határozott ellenszenvvel, sőt felháborodással fogadták azt a washingtoni jelentést, mely szerint t Eisenhower közölte: kész engedélyt kérni a kongresszustól, hogy amerikai intervenciós csapatokat küldhessen Indokinába a vietnami néphadsereg elleni hadműveletek kiszélesítése céljából. Eisenhower a három indokinai bábállam ezirányú „kérelmétől" tette függővé ezt a békeellcnes lépést. A .Journal de Geneve" cimű genfi lap jelentése szerint az Indokínával kapcsolatos vitában még öt számottevő felszólalást vár. nak e napokban, mégpedig Molotov, Csou En-laj, Eden, Bedell-Smith és a Bao Dajféle Vietnam képviselőjének érdemleges hozzászólását a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslataihoz. Bidault francia külügyminiszter valószínűleg csak a jövő hét folyamán fejti ki részletesen a francia küldöttség álláspontját a demokratikus Vietnam javaslataival kapcsolatban. p ARíELET A népnevelő a dolgozók barátja — segiföie Levél a népnevelőmunkáról Churchill válaszai az angol alsóházban a délkeletázsiai katonai szövetség tervéről hozzáintézett kérdésekre A miniszterfanács határozata a nyári időszámítás bevezetéséről A minisztertanács határozata értelmében 1954 május 23-tól 1954 október 3-ig terjedő időszakra be kell vezetni a nyári időszámítást. 1954 május 23-án 0 órakor az órákat egy órára kell clöreigazitani, 1954 október 2-án 24 órakor pedig az órákat 23 órára kell visszaigazitani. • • * , London (MTI) Churchill angol miniszterelnökhöz kedden az alsóházban több kérdést intéztek, amelyek az úgynevezett délkeletázsiai védelmi paktumra vonatkoztak.. Churchill nem adott egyenes választ ezekre a kérdésekre és csupán arra az utalásra szorítkozott, hogy Selwyn Lloyd külügyi államtitkár hétfőn már nyilatkozatot adott e kérdésben. Mint ismeretes, Selwyn Lloyd hétfőn csupán azt mondotta, hogy ©nincs hozzátennivalója korábbi nyilatkozataihoz©. Silverman munkáspárti képviselő azt kérdezte a miniszterelnöktől, ©milyen lépéseket szándékozik tenni, hogy eleget tegyen a ház azon egyhangú kérelmének: kezdeményezzen a kormány haladéktalanul találkozót az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Anglia vezetői között.. .© Churchill válaszában utalt arra, hogy azzal a fenntartással fogadta el az ellenzék idevonatkozó javaslatát, hogy a ©haladéktalan© szó nem kötelezi a kormányt nem megfelelő időben való eljárásra. Silverman képviselő felvetette: ©Pontosan egy évvel ezelőtt maga a miniszterelnök javasolta, hogy a három nemzet államfői találkozzanak. Vájjon elvesztette-e hitét abban az eszmében, amelyben olyan sokan hisznek Angliában és az egész világon?© Churchill így válaszolt: ©Semmi sem lenne könnyebb, mint javaslatot tenni, amit azután visszautasítanának. Hajszálnyit sem változtattam meg nézeteimet. Pontosan az a véleményem most is, mint ezelőtt, de sajnos az én véleményem nem mindenütt mérvadó .. .©. Polczner János elvtárs, a Rókus I. pártszervezet legjobb népnevelőmunkát végző pártmunkásai közé tartozik. A hozzá tartozó családok látogatására mindig felkészülten megy el. Példásan gyarapítja marxista-leninista ismereteit és igyekszik minél jobban megérteni a párt politikájának kérdéseit. A népnevelő értekezleteken mindig ott van és hasznos felszólalásaival segíti népnevelő társait, hogy ők is értékes munkát tudjanak végezni. Polczner elvtárs tudja, hogy mint párttag, felelősséggel tartozik azért, hogy a reá bízott dolgozókat tájékozódott, öntudatos emberekké nevelje. A népnevelőmunka nem korlátozódik egy-két kérdésre. Polczner elvtárs mindig a legfontosabbakról beszél, azokat magyarázza, beszéli meg a dolgozókkal. A kongresszusi versenyről átérzett lelkesedéssel beszél — s mint mondja — a versenyben elért eredmények a párt és a dolgozók iránti szeretet, a jobb élet megteremtéséért végzett jobb munka kifejezői. Megmagyarázza Polczer elvtárs, hogy a kormányprogramm megvalósítása elsősorban a munkapadok, a gépek mellett, a szántóföldeken dől el, a termelési tervek teljesítésével és túlteljesítésével, a mezőgazdasági munkák időben való elvégzésével, a megállapított begyűjtési terv teljesítésével. Ennek eredményeként válik gazdaságunk még szilárdabbá, hazánk meg erősebbé. Magyarázza azt is, hogy a béke védelme, a nyugalmas családi élet biztosítása hogyan áll szerves kapcsolatban azzal az eredménynyel, amelyet a dolgozók elérnek a jobb munkával, munkamóc»szereiá állandó tökéletesítésével. A politikai képzés jelentősegéről is beszélget az általa látogatott dolgozókkal és most az összefoglalóra hívja fel figyelmüket. Elmondja, hogy évi tanulásuk értékéről adnak számot, maradandó© vá teszik az eddig tanultakat. Megérteti mindenkivel, hogy aki tanul* ismeri a párt célkitűzéseit, az nem veszti el biztonságérzetét és a helyes utat követi, bármilyen nehézségek élé is kerül. Akik tanulnak* jobban megértik a párt politikáját, szilárdan bíznak a pártban, a szocializmus győzelmében, s nem ülnek fel az ellenség rosszhiszemű híresztelésének. Ezek az érvei sokszor eredményesen meggyőzőek. Polczner elvtárs nem elégszik meg csak gz ő érvei elmondásával* hanem megkérdezi a dolgozókat is* hogy nekik vannak-e észrevételeik és kívánságaik. Megkérdezi véleményüket a párt és a kormány intézkedéseiről. Az így szerzett ész-* revételeket elmondja a pártszervezetben, a jogosan felvetett és orvosolható sérelmeket pedig igyekszik elintézni, illetve illetékesekhez továbbítani. A dolgozók szeretik Polczner elvtársat, mindig bizalommal várják mint népnevelőt és igaz barátjuknak tartják. Szavai meggyőzőek, kertelés nélkül, mindig az igazat mondja, ezért adnak szavára. Ilyennek kell lenni minden népnevelőnek. Polczner elvtárs munkájával hasznosan járul hozzá a pártszervezet területén elért eredményekhez, mint a párt lelkes, harcos katonája. Németh István Első zöldfőzelék a Konzervgyárban: a spenót A Szegedi Konzervgyár udvarán mindenütt zöld spenóttal teli ládákat lehet látni. Május 7-én megkezdték a spenót készételek készítését és azóta egyre szaporodnak a spenóttal teli üvegek. A Konzervgyár nagy munkája azonban még csak később, a borsóéréssel kezdődik. ök úgy mondják ezt: jön a borsószezon. A borsó készételek készítésére az üzemben külön speciális borsóhántoló és szortírozó gépek vannak. Az üzemkarbantartó részleg már jóelöre gondolt arra, hogy a borsószezon idején semmi ne akadályozza a folyamatos munkát. Soós István és Oláh József karbantartó brigádja pártunk III. kongresszurendbehozzák a borsóhántoló és szortírozó gépeket, a szárító gépeket és elkészítenek egy új előmelegítőt május 15-ig. A két karbantartó brigád április 27-re teljesítette kongresszusi vállalását. A szárító gépek, borsóhántoló és szortírozó gépek már tökéletesen kijavítva várják a nagy munka megkezdését. Az új előme© legítőn a spenótos üvegek haladnak már keresztül. Ahogy az idő mutatja, a kongresszusi héten még csak a spenótot tudják eltenni a Konzervgyár dolgozói, arra azonban felkészüllek, hogy ezekben a nar pókban eddigi eredményeiket túlszárnyalják és a borsószezon idejére minden munkaerőt a borsó felsának tiszteletére vállalta, hogy dolgozására tudjanak beállítani. Igy irtok ti! BOLDOGSÁG Marcel Proust ulán realizálta Papp Zoltán Papp Zoltán fiatal szegedi író írásai: Boldogság, Találkozás. Autó a ködben. Sötct este bolyongott Szeged házai között, megült a korzó dúsIombú platánfáin és egykedvűen nézte a városházát, nem is a városházát, hanem csak tornyát, ahová pillantása lassan kúszott fel cirádáról cirádára, óvatosan megkerülve a kiszögeléseket, mintha fájt volna neki beleütközni a hegyes kősarkokba. Pillantása felért a toronyra és megnyugvással vette tudomásul, hogy még csak fel nyolc van. tehát nem késett el. Egyszerre összerezzent. Újszeged felől hűvös szél fuvallt, majd egyre nagyobb erőre kapva fújt és az ablakokon őrülten dobclva süvöltött, zúgott, bömbölt, és a fekete felhőket — melyek nem látszottak, inert különben is sötét este volt — a súlyos felhőket, melyek eddig békésen úsztak a nyugodt, optimista égen, dobálni kezdte, mint valami szédült zsonglor, — dobálta a kifejlődő orkán a felhőket a nemlátható csillagokig. A Szalámigyár táján hatalmas dördüléstől kísérve megjelent egy villám. Óvatosan körülnézett, hogy hova csapjon. Majd megindult, kékes fénnyel megvilágítva a kavargó eget, kacskaringózva ment a kémények között; lesistergett alsóváros házai fölé és kiszemelve egy bódét, nagyot csattanva száguldott a villámhárító felé, de aztán meggondolta magát és még nagyobbat csattanva megfordult és megindult felsőváros felé. Egyre kétségbeesettebben imbolygott a tetők fölött, lcvillant a Rókusi állomáshcz, aztán vissza, A Széchenyi-tér felett megállt egy pillanatra; a kétségbeesett fájdalom lilás fénye ragyogta be és arra gondéit, hegy ö miért is van: To bc, or not to be... mormogta. Hatalmas dördüléssel megszakadt a szive, és ő élettelenül sisteregve, de még egy utolsót lendülve belecsapott e. Tiszába. A szél vadul süvített, kövér esőcseppek hullottak lassan, majd egyre gyorsabban és keményebben zuhogtak, a házak ereszein féktelen zúgással áradt a víz. ítéletidő volt. Petrei József negyedéves biológus szobájában ült és mereven nézett ki az ablakon. A szobában méla fogcsikorgatás hallattszott. Kint vihar, bent vihar. Végül is az érzelmi aláfestés a fontos. Előtte könyv: Márai: A gyertyák csonkig égnek (sajnos, a cigaretta csikkek is — a szerző megjegyzése). Hatalmas kultúrpesszimizmus, a polgári nosztalgia spengleri erejű kirobbanássá ersőbödö érzése fojtogatta. Untergang — mormogta — untergang des Abendlandes ... Hát nincs kiút? Lenézett a könyvre és úgy túnt neki, mintha a könyv sorai közül Marrá pergament arca nézne rá gúnyerosan, lenénőn, és ugyanakkor kaján örömmel: sikerült megfertőznöm ezt a szocialista embert. Mert Petrei az vc.'.t: tlszíesscgecen fizette a DlSZ-bélycgeket! A fiú indulatosan odakapott a könyvhöz — a gunyoros arc eltűnt. Eszébe jutott, hogy várják benn az egyckultúrpróbára, az ablakon: vihar. Ilyeh kimenni. De temen Kinézett szörnyű időben várják. — Mennem kell — mondta határozottan. Felvette kabátját és gallérját felhajtva megindult. Arcába hideg cső csapott. De ment. Már nem is a próba miatt, hanem az újra feltörő pesszimizmus hajtotta. A vihar zúgott. Spengler. A vihar zúgott. Untergang. A vihar zúgott. Beért. Támolyogva, se látva, se hallva. A szobából, ahogy belépett kellemes meleg csapott ázott arcára. Szerbusz, szép, hogy ilyen időben is eljöttél, tudtad, hogy várunk — mondták, körülvettek az öntudatos diszistákhoz méltó hangulattal, mely egyetemünknek annyira sajátja. És neki megdobbant a szíve, br.ldcgság járta ét: őt várták. És megértette, hogy az új kultúrát neki kell kivívnia csatasorban a többiekkel. És szemében egy könnycsepp ragyogoíl. — András Sándor