Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 112. szám

DÉLMI6YRR9RSZAG 3 CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS 13. Tudományos tapasztalatcserén a Korányi vándorgyűlés külföldi orvosprofesszoraival Péntek délután nem volt előadás a Korányi vándorgyűlésen. A külföldi vendégek, a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák küldöttei meglátogatták az I. számú Belklinikát, hogy megismerkedjenek a Hetényi Géza akadémikus irányítása alatt álló intézet berendezésével és munkájával. A vendégeket Hetényi akadémikus köszöntötte és bejelentette, hogy az intézet orvosai beszámolnak azokról a vizsgálatokról, melyeket a különböző betegségek keletkezésének és gyógyításénak kutatása során végeztek. Először a földszinti kutató Laboratóriumokat látogatták meg. Benkő Sándor adjunktus a vérképző szervek működésével kapcsolatos munkáiról számolt be, majd Varró Vince, a Scossa Karolina és Bikics György tanársegédek a gyomorfekély keletkezésének és gyógyításának kísérletes problémáit s az ezekre vonatkozó vizsgálataikat ismertették. Ezután Oláh Ferenc adjunktus Á hormonális működés, Kelemen Endre adjunktus pedig a fehérvérűség tárgykörébe tartozó kísérleti munkáinak eredményeit ismertette. A vendégek élénk érdeklődéssel figyelték az előadottakat. Megtették megjegyzéseiket és közölték, hogy ők maguk is hasonló munkákban milyen tapasztalatokat szereztek. A továbbiak során meglátogatták a Kari Könyvtárnak az épületben elhelyezett olvasótermeit. Nagy érdeklődéssel szemlélték a vendégek a kitűnően berendezett röntgen-laboratóriumot, valamint a tágas, világos, példásan rendbetartott kórtermeket. Végül a harmadik emeleti vizsgáló laboratóriumokat tekintették meg. Ezek a laboratóriumok az I. számú Belklinika büszkeségei, mert egészségügyi kormányzatunk és a Tudományos Akadémia segítségével oly korszerű és értékes műszereket és berendezést tartalmaznak, melyeknek nemcsak Szegeden, de országszerte hírük van. Halmágyi Dénes tanársegéd vezetése alatt álló laboratórium páratlan berendezése méltán váltotta ki a vendégek elismerését. Az emésztőszervi megbetegedések kérdéseit a Sccssa Karolina és Varró Vince tanársegédek irányítása alatt álló vizsgáló laboratóriumban kutatják Ez a laboratórium ebben az évben nyílt meg s kiterjedt vizsgálatok folynak benne különösen a bélbetegségekkel kapcsolatban. A séta után a vendégek Hetényi akadémikus szobájában gyűltek öszsze, ahol Katsch német orvosprofesszor a vendégek nevében köszönetet mondott a látottakért. Utána | pedig Lukomszkij professzor, a Szovjetunió Egészségügyi MiniszItériumának főbelgyógyásza köszönte | meg Hetényi akadémikusnak a ven'dcglátást. A szegedi Táncsics tsz-ben készülnek a kongresszusi hétre A vándorgyűlésen résztvett orvosok egyik csoportja:. Jobbrólbalra: Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Kautch professzor, a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiájának küldötte, Hetényi Géza Kossuth-díjas akadémikus, az I. sz. Belklinika ig azgatója, Kautch professzor felesége, Isenkutz professzor felesége és Korányi Erzsébet, Korányi Sándor leánya. .., . . A külföldi orvosok isnierked nek az I. sz. Belklinikán folyó kutató munkával. Balról-jobbra I.ukomszkij professzor, a Szovjetunió Egészségügyi Minisztérumának főbelgyógyásza, Hetényi Géza Kossuthdíjas akadémikus, az I. sz. Belklinika igazgatója, Seitz Károly laboráns, a háttérben Varró Vince, az I. sz. Belklinika tanársegéde és Tatarenko szovjet orvosnő. A külföldi orvosok nagy figyelemmel hallgatták az I. sz. Belklinika orvosainak beszámoloit. Jobbról-balra: Charvat professzor, prágai egyetem tanára, Halmágyi Dénes tanársegéd, Oláh Ferenc adjunktus és Tatarenko orvosnő. A szegedi Táncsics termelőszövetkezet földjén a sudár termetű Koszó István elvtárs, a növénytermelési brigád vezetője visszagondol néhány évvel ezelőttre s a következőket mondja: — Amikor 1949-ben megalakult a csoportunk, akkor a földnél, meg egy nagy tanyánál és két galambnál egyéb vagyonunk nem volt. Csak a meggyőződésünk, hogy jó úton járunk és a két dolgos kezünk. Ma már a szövetkezetünknek 24 lova, 5 csikója, 37 szarvasmarhája, 30 anyakocája, 18 hízója és sokszáz aprójószága van. Uj gazdasági épületeket: tehénistállót, sertésfiaztatót is építettünk. Kitűnő gazdasági felszereléseink vannak. Elhallgat és a jegenyefasort nézi, amelyet ők ültettek s amely úgy nőtt, erősödött, mint a tsz. A tagok gondos és a nehézségeket leküzdő munkája nyomán milliomos szövetkezetté lettek. A tagságnak van mit aprítania a tejbe. Móra Antal, aki egykor napszámból és egyéb munkából élt, most egyik gazda.ia a tsz-nek. Családjával együtt saját házában lakik. Az elmúlt év őszén vették a házat húszezer forintért. A volt középparaszt, Tóth Imre is szorgalmas munkát végez, — lelkes híve a szövetkezetnek. Azt akarja ő ds, hogy ezután még több pénz és természetbeni járandóság jusson a munkaegységre. Úgyis dolgoznak, hogy így legyen. Most, amikor egyre közeledik a pártkongresszus napja, különösen sokat beszélnek szerte a tsz. földjén a pártról. A Táncsics tagjainak is a párt mutatja az utat. A tsz. tagok különböző módon, de lényegében azonos tartalommal úgy vélekednek, mint Süli István: — A mi életünk jobbrafordulásához, az erősödő termelőszövetkezet kialakításához a párt adott segítséget. A párt, meg a nép, szóval a tsz. tagság, együtt érte el a sikereket. A párt útmutatásával, a mi munkánkkal, amely bizony sokszor nem volt könnyű. A Táncsics tsz. tagjai vállalásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. Ezzel is megmutatták, harcolnak és dolgoznak a párt politikájának, a kormány programmjának megvalósításáért. A vállalásokat már jórészt teljesítették, mind a növénytermelők, mind az állattenyésztők. A hét szegedi tsz. kongresszus tiszteletére kezdődött versenyében a Táncsics tsz. az első. A kongresszusra a tsz-ből is van egy küldött: Farkas Sándorné elvtársnő. Kiváló munkát végez, szeretik és becsülik a Táncsics tsz. tagjai. Már régebben és előre elmondták neki: „Ha visszajössz a kongresszusról, hallani, tudni akarunk tőled mindent, hogyan és mint volt ott." Igaz, Farkas elvtársnő az ágyat nyomja otthon van, mert a mult sok törődésében reumát szerzett. Most az vette le a lábáról, de bíznak abban, hogy hamarosan visszatér egészsége. így ott lesz a kongresszuson. Farkas elvtársnő gondolata mindig ott a tszben. A tsz-tagok is sokat gondolnak rá. Büszkék arra, hogy a kongreszszusra közülük is megy küldött. A minap több tsz-tag mondta Csúcs Mihály elvtársnak, a Táncsics kiváló növénytermelő jelvénynyel kitüntetett elnökének: — Szeretnén.1?. ha a mi tszünk is kongresszusi műszakot tartana. így ünnepelnek a gyáriak, köszöntsük mi is így pártunk kongresszusát! Mag hagy adja hírül a küldött. Farkas elvtársnő is: a szegedi Táncsics tagjai jó munkát végeznek. Egyre többen és többen beszéltek erről: növénytermelők, kertészek, állattenyésztők. Szerdán — tegnap — délután pedig megszületett az elhatározás: Május 17-től kon gr eszszusi hetet tartunk — ez is köszöntő, tisztelet a pártkongresszusnak. A szövetkezet vezetői és tagjai ezután összedugták a fejüket és megvizsgálták, mi a legfontosabb teendő a következő héten. A májusi eső — amely több napon át a Táncsics tsz földjére is hullott — jó hatással volt a növényekre. De a gaz is úgy nő, mintha húznák. Megállapították hát: a jó termésért most a legfontosabb a növényápolás, a gyomirtás. A tsz-nek 20 holdas öntözéses kertészete van. Négy munkacsapat — egy férfi és három női csapat — végzi ott a munkákat, Süli István brigádvezelővel az élen. A kertészeti brigád a kongresszusi héi során a következőket teszi; megkapálják a főzőtököt, az uborkát, a kelkáposztát, a hagymát, a kalarábét, a sárgarépát, a gyökeret és a mákot. Elvégzik két holdra a paradicsompalánták ültetését. Félholdra a nyárikaraláb, két holdra az étkezési csemegepaprika, fél holdra pedig a zeller palántáit ültetik ki. A kertészetben minden munkacsapat már eddig is szép eredményeket ért el. Derekas munkát végez Hódi Antalné is, aki tavasszal lépett a tsz-be, de már megtették munkacsapatvezetőnek, mert szorgalmas és jól érti a kertészkedést. A növénytermelők — Koszó István brigádvezető irányításával — a kongresszusi héten a következő munkákat végzik el: egyelik és megkapálják a cukorrépát, a takarmányrépát. Megkapálják nyolc holdnyi burgonyájukat. Tíz holdas gyümölcsös kertjükben elvégzik a fák virágzás utáni permetezését. A 24 holdat kitevő régi lucernájukat levágj ák, Kószó István növénytermelő brigádjának négy munkacsapata versenyben áll egymással. A területüket hetekkel ezelőtt jegyzőkönyvileg átadták minden munkacsapatnak. A soros munkák végzésében most Szögi Ferenc csapata jár az élen. Ebben a munkacsapatban Kovács Lászlóné például 130 százalékot ért el. Papp Sándorné idős asszony, de amióta a tsz-ben van, mintha nem is öregedne tovább — ahogy ő maga is tréfásan mondja. Jól birja magát és példát mutat a munkában, nem egy fiatallal felveszi a versenyt. Teljesítése 125 százlék, s az ő neve is ott a dicsőségtáblán. A kongresszusi héten Sziráki Péter, a tsz ezermesterének vezetésével az építőmunkacsapat tagjai befejezik a 34 méter hosszú kocsiszín építését. • Néhány nap múlva a Táncsics tsz-ben is megkezdődik a kongresszusi hét. A szövetkezetiek méltóan köszöntik nagy és győzedelmes pártunk kongresszusát. - i, > (m. s) Levél Leivnqrádbél „fehér éjszakák" esodálatós aárosának élete. HÁROM ÉV ÓTA A LENINGRÁDI a Szovjetunióba élek, a leningrádi egye___ temen tanulok. 1919-ben még a sajóbábonyi gyár építésénél dolgoztam, mint gépkezelő szakmunkás. Mindig szerettem tanulni. Az építkezés veze tói segítettek ebben, szakérettségire javasoltak. Egerben végeztem el az irodalom, történelem szakot. 1950 tavaszán kiérdemeltem a párttagságot. A hevesmegyei pártbizottság és az iskola vezetőinek javas latára az Olcg Kosevoj — szovjet ösztöndíjjal — budapesti iskolára kerültem. Megtanultam az orosz nyelvet, amelyet most már elég jól beszélek. Egy év múlva jó tanulmányi eredményem alapján a Szovjetunióba mehettem tanulni. Leningrádban a filozófiai karon kezdtem meg tanulmányaimai: a második évben a karon belül a pszichológiára specializáltam magam. — ... | bizony sok nehézséggel küzdöttem, de a szovELElMh | -et cntjer(,fc szívesen segítik egymást, s ezt egészen természetesnek tartják. Az első éveseknek különösen nagy segítségre van szükségük. Jól tudják ezt. a leningrádi elvtársak is. Ezért megérkezésünk után azonnal „kézbevettek" bennünket. Később mi ugyanígy sefrítettük áz elsőéveseket. Megszoktuk az önállóságéi, a rendszeres munkát minden különösebb ellenőrzés nélkül is- Az első évesekkel közösen készítjük cl a féléves tervet és állandóan segítjük őket az olyan tárgyak tanulásánál, amelyeknél nehézségeik vannak. Ahcgy csökkennek nehézségeik, feleslegessé válik a segítés is. A szovjet elvtársak szinte versenyeznek a külföldi hallgatók patronálásáért. Különösen az előadások jegyzetelésénél nyújtanak igen értékes segítséget. Kiegészítik a hiányos jegyzeteket, javítják u hibákat. főiskolákon kb. 300 magyar hallgató tanul. Mérnökök, mezőgazdászok, közgazdászok, orvosok, pedagógusok, történészek és irodalmárok. Igen jól érezzük magunkat, habár az időjárás is elég szokatlan. A tél nagyon hosszú ezen a vidéken. Igaz, már itt is készülődik a tavasz. A langyos tavaszt szél a Néván elolvasztotta a jégpáncélt. Most már csak északról, a Lagoda-tóról várjuk a jeget. Ha ez megjön, az utolsó hideget hozza magával. Igaz, megtörténik, hogy még május végén is esik a hó, de ez már csak a tél utolsó próbálkozása. 'A tavasz meghozza a honvágyat is. Szeretnénk már hazamén ni, pedig szép és jó itt, A leningrádiak nagyon szeretik a napsugarat. Talán azért, mert a nap nem nagy bőkezűséggel pazarolja erejét a város fölölt. az év nagyrészében eltakarják a felhők. Az első tavaszi napon az utcákon megjelennek csöppségeikkel a fiatal mamák és sétálnak. — Tévedés ne essék, télen is sétáltatják gyermekeiket, még 18—20 fokos, sőt még ennél nagyobb hidegben is. — persze, ilyenkor a gyermekekből a sok bunda és takaró közül csak a szemük látszik ki, A nagyobbacskák mint apró medvebocs ok csoszognak, a kicsik pedig anyjuk karján ülnek. Szivctmclcgi tő látvány az ilyen. Az itt született gyermekek nem ismerik a megfázást, a náthát. Annál inkább szí pognak a külföldiek. Van, aki decemberben nátliásodik meg és csak odahaza a szünidőben Magyarországon, vagy Romániában szabadul meg tőle. Persze, meg lehet szokni az éghajlatot, csák óvatosan és jól fel kell készülni rá. i ]\j jjus ELEJE V I kezdődnek a csodálatos leningrádi „fehér > I éjszakák". Ilyenkor a nap közvetlenül fi horizont alatt van és egész éjjel villany nélkül lehet olvasni a parkokban és lakásokban. Csak este 10 óra után bukik le a nap, de már 3 óra körül újra feltűnik. Ilyenkor nem szívesen alszik a leningrádi ember. Nehéz tanulni is. A csodálatos természeti tünemény skálni, szórakozni hív mindenkit. A leningrádiak ki is használják a természetnek ezt a szép ajándékát. A: utcák reggelig tele vannak sétálókkal, a parkokban vidám fiatalok és felnőttek szórakoznak. Időn ként: mi is velük tartunk, de nekünk nem szabad megfeledkezni arról, hogy közeleg a június, amikor megkezdődnek a vizsgák. A június a legizgalmasabb hónapunk — nemcsak azért, mert számot kell adni eddigi tanulásunkról, hanem, mert utána utazunk haza. ALEXA FERENC Leningrád A szőregi Petőfi tsz-ben A szőregi Petőfi termelőszövet-szony dolgozott. Fodor Miklósné kezetben magyarok és délszlávok jól végzik a soron lévő mezőgazdasági munkákat. Az összes répaféleségüket megkapálták már. Napraforgó táblájukat „Zetor" traktorral ekekapázzák. A karalábé, a káposzta, a karfiol palántákat kiültették. Megkezdték az étkezési csemegepaprika palánták szabad földbe való kiültetését is. Tegnap a férfiakkal egy sorban számos asztehenészetben a fejést végzi, de napközben a konyhakertészetben dolgozik. Eddig már több mint 150 munkaegységet teljesített. A tsz építőbrigádja folytatja az ötven férőhelyes fiaztató kutricák megépítését. A kongresszusi vállalás teljesítésében élenjáró tíz tsztagot jutalomban részesítettek. Véber Márton töltőtollat, Lakatos Pista bácsi öngyújtót, Fodor Miklósné fejkendőt is kapott,