Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-13 / 112. szám
YILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Képek a szovjet életből MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tudományos tapasztalatcserén a Korányi vándorgyűlés külföldi orvosprofesszoraival A szegedi Táncsics tsz-ben készülnek a kongresszusi hétre Gyermekek az utcán Csou En-laj beszéde a genfi külügyminiszteri értekezlet szerdai ülésén az indokinai béke helyreállításának kérdéséről így irtok ti! — Boldogság A népnevelő a dolgozók barátja — segítője X. ÉVF. 112. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS 13. ARA 50 FILLÉR Szilárd bérfegyelmet üzemeinkben! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. évi júniusi határozatai feltárták a párt- és gazdaságpolitikánk hiányosságait, és feladatainak előterébe dolgozó népünk és elsősorban munkásosztályunk életszínvonalának emelését állították. Az új kormányprogramm meghirdetése óta napról napra tapasztalhatjuk, hogy a megjelent intézkedések középpontjában a dolgozó ember áll. Az utóbbi időben, különösen az év első negyedében azonban a termelés és a bérezés terén komoly hibák merültek fel. Ezeknek legfőbb oka, hogy egyes vezetők helytelenül értelmeztek és rosszul hajtottak végre egy sor rendelkezést, amelyek pártunk határozatai és kormányunk új programmja nyomán születtek, a dolgozók életszínvonalának emelése és a bérfegyelem megszilárdítása érdekében. Gazdasági vezetőink, üzemi párt és szakszervezeti vezetőink sem magyarázták meg a dolgozóknak, hogy az életszínvonal emelését csakis jóminőségű munkával, a termelékenység állandó emelésével érhetjük el, és semmi esetre sem a bérek és a normák lazításával. Különösen az első negyedévben a szegedi üzemek is jelentősen és többségükben átlépték az engedélyezett béralapot, ezzel szemben a termelékenység 17 százalékkal visszaesett. Mit jelent ez? Azt jelenti, ha ezt így folytatnánk, akkor semmi esetre sem tudnánk elérni a tömegek jólétének tartós növelését. Az indokolatlanul felemelt bér, a termelékenység visszaesése növeli a gyártmányok önköltségét. Ebből következik, hogy nem tudnánk a fogyasztási cikkek árát leszállítani, ha közben emelkedne az előállítási költségük. A kormányprogramm megvalósítását nagymértékben akadályozza az a sok jogtalanul kifizetett és felvett bér is, amely mögött nincs termelés. Vannak üzemek, amelyek béralapjukat rendszeresen túllépték az első negyedévben. Túllépte a Szegedi Ruhagyár, a Szegedi Vasöntöde, a Szegedi Cipőgyár, a Kéziszerszámgyár és a Cipőipari ksz. A Ruhagyár például 73.5 százalékos tervteljesítés mellett béralapját 132.9 százalékra, a Cipőipari ksz. pedig 91 százalékos tervteljesítés mellett 122.1 százalékra vette igénybe. Mik voltak a béralap túllépésének okai? Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a felsorolt üzemek mindegyikénél egy csomó objektív oka is volt a béralap túllépésének. Majdnem minden üzemnél az áraimhiányon kívül anyaghiány is mutatkozott. A Kohó- és Gépipari Minisztérium nem gondoskodott arról, hogy a Szegedi Vasöntődének és a Kéziszerszámgyárnak elegendő anyaga legyen. Gép és szakmunkás hiány is akadályozta üzemeinket a tervek teljesítésében. De emellett olyan tűrhetetlen jelenség is előfordult, mint a Cipőipari ksz.-nél, ahol az üzem, illetve a szövetkezet felsőbb szerve, a Kisipari Szövetkezetek Csongrádmegyei Szövetsége március hóra 48 fő adminisztratív és műszaki dolgozó bérét 26.900 forintban engedélyezte, amely messze alul maradt a Munkatörvénykönyv szerint megállapított alapbéreknek. A béralap túllépést azután azzal engedélyezte a hódmezővásárhelyi felsőbb szerv, hogy a béralap túllépést indokoltnak tartják, mivel béralap hiányában nem tudták a szükséges munkabért biztosítani; Az objektív okok mellett azonban nagyon sok az üzemek hibájából előadódó ok. A Ruhagyárban a szervezetlen munka, a Vasöntődében a sok selejt. Itt az első negyedévben a selejt a szokásos 8 százalék helyett 19 százalék volt. Ez tűrhetetlenül magas. Természetesen a selejtbérezés csak részben javít a helyzeten, mert sok olyan bért ki kell fizetni, amely mögött nincsen termelés. A Vasöntődében bizonyos munkaműveleteket a technológiából kihagytak, ezzel szemben a művezetők az elszámolásnál ezt nem vették figyelembe. Nem kielégítő a politikai munka a Déma Cipőgyárban. Ezt bizonyítja a taggyűlések és a termelési értekerietek passzivitása, és az, hogy az értekezleteken legjobb esetben a dolgozók 50—60 százaléka jelenik csak meg. A bérfegyelem lazulása szükségessé tette, hogy a Minisztertanács határozatot hozzon a bérfegyelem megszilárdításáról. A fnost megjelent határozat értelmében fegyelmi eljárást indítanak a béralapot rendszeresen túllépő vállalatok vezetői ellen. A viszszaélések megszüntetésére a bércsalások elkövetőit bíróság elé állítják. A határozat előírja, hogy a jövőben anyagilag is felelősség terheli azokat, akik meg nem dolgozott munkabért fizetnek ki. Minden gazdasági, de üzemi párt és szakszervezeti vezetőnek is tudomásul kell azt venni, hogy az emberekről való fokozott gondoskodás sarkalatos pontja pártunk célkitűzéseinek. Hogyan akarja a párt ezt a feladatot megoldani? Természetesen marxista módon. Csak marxista módon gondoskodhat az életszínvonal folyamatos emeléséről. Vannak, akik másként akarják megoldani ezt. Kispolgári módon. Éppen ezért szemethunynak a fegyelmezetlenség felett, szemet hunynak a béralap túllépések felett. Több időt számítanak fel, így egyesek kevesebb munkával több bevételre tesznek szert, tehát kis csoportok az egész néppel szemben jutnak több jövedelemhez. Egy kis csoport pedig csöpp a tengerben. Túllépik a béralapot, több műszaki órát számolnak el. Ezek ártalmas, veszedelmes kispolgári nézetek. Ezt le kell lepleznünk mindenütt. Ha tovább hagynánk a kispolgári nézetek uralkodását, komoly károkat okoznánk magunknak. Márpedig eddig is milliókat fizettünk ki, melyek mögött nem volt meg a megfelelő termelés. Több üzemben az egyeztető bizottság igen helytelenül jogosított olyan bérkifizetéseket, amelyeket jogtalanul követeltek egyes dolgozók. Mindenkinek megkell érteni, hogy az emberekről való gondoskodás, az egész nép egyetemes felemelkedésében juthat előre. Amit egyes embereknek, kis csoportoknak adunk ki jogtalanul, — a néptől vesszük el. Pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek, üzemeink vezetőinek nagy gondot kell fordítaniok az üzemekben a bérfegyelem megszilárdítására, és a szívós, türelmes felvilágosító szó ne maradjon el. A kormányprogramm jelszava: „termelj többet, jobban élsz", — ez az út az, amely életszínvonalunk biztos egyenletes emelkedéséhez vezet. Lakó Ferenc, ,a Városi Pártválasztmány póttagja A KONGRESSZUSI HÉT ELŐTT Az üzemrészek közötti kooperációs szerződés teljesítésével emelkednek az eredmények a Jutaárugyárban A Jutaárugyár április első két dekádjában átlagosan 48 kilogrammal teljesítette túl a napi tervét, Ez az eredmény nem volt elég az első negyedévi adósság gyors törlesztésére. Az üzem műszaki vezetői azon gondolkoztak, hogyan változtassanak a termelés menetén, hogyan segítsék a dolgozókat nagyobb eredmények elérésére. Egyes üzemrészek nem tudltak folyamatosan, megfelelő mennyiségű félkész árut adni a következő munkafolyamatot végző üzemrésznek. Az üzemrészek műszaki vezetői elhatározták, hogy kooperációs szerződést kötnek egymással,. hisz rajtuk múlik az egész üzem tervteljesítése és az adósság mielőbbi törlesztése is. Az üzemrészek közötti kooperációs szerződést április 25-én kötötték meg. A fonoda főművezetője, Kaukál Károly vállalta, hogy a szövődé részére naponta megfelelő mennyiségű és minőségű fonalat ad át. A szövődé főművezetője Szotyori N. László a szerződésben külön vállalta, hogy a szövőnőket ellátja folyamatosan anyaggal. A szövőnők pedig ennek alapján naponta megfelelő mennyiségű szövetet adnak a varrodának, hogy azok is teljesíthessék napi tervüket. A varroda dolgozói a minőség megjavítását vállalták: a tervezett készáru minőseget fél száza, lékkai javítják, elsőosztályú áruból 98.6 százalék helyett 99.1 százalékot készítenek. Az üzemfenntartók is aláírták a kooperációs szerződést: a különböző, naponta szük. séges gépalkatrészekből előre elkészítenek 15—20 darabot, hogy mindig le. gyen tartalékalkatrész, hogy az esetleg előforduló géphibát azonnal kitudják javítani. Az üzemfenntartók vállalásában kiemelkedő pont, hogy tíz darab villaszárat készítenek el. Ezeket eddig külföldről hozatták. Április 25. óta még nem sok idő telt el, a számok és eredmények mégis azt mutatják, hogy a Jutaárugyár minden üzemrésze becsülettel tel. jesíti azt, amit a szerződésben vállalt. A naponta emelkedő teljesítmények megmutatják azt is, hogy a kooperációs szerződés betartásával fokozódik az egész üzem eredménye. Az üzem fenntartók elkészítették a szerződésben vállalt tartalék alkatrészeket. A ko. operációs szerződés megkötése óta naponta átlagosan 827 kilogrammal termel többet az egész üzem. Áprilisban a napi tervek teljesítése mellett az első negyedévi 65.2 tonna tartozásból 9.5 tonnát adtak meg a Jutaárugyár dolgozói, míg májusban tíz nap alatt 4.2 tonnát törlosztettek adósságukból. A Jutaárugyárban napról-napra fokozódnak az eredmények. Most a kon. grosszusi hétről beszélgetnek legtöbbet az üzemben és az egyes üzemrészek dolgozói azt mondogatják egymásnak: „Annyi anyagot adunk majd, hogy csak győzzétek feldolgozni!" Felkészülnek a kongresszusi hót nagy munkájára az anyag- és félkészáru biz tositásával, a gépek rendbehozásával és azzal az elhatározással, hogy a kongresszusi héten az eddigieknél magasabbra fokozzák eredményüket — köszöntik a pártkongresszust. Mi újság az Erőműben ? (Tudósítónktól). 'A Szegedi Erőműben a Kossuth és a Petőfi szénkirakodó brigád újabb fogadalmat tett a III. pártkongresszus tiszteletére. Mindkét brigádnak már ez az ötödik vállalása. Utóbbi fogadalmukat jóval iúlldjesitették. Bozóki Mihály 200 százalékos felajánlását 116-al, Csúri János 85.5 százalékkal. Csikós Ferenc pedig 51 százalékkal tel jesilctte túl. Jelenleg a Kossuth-brigád vezet, de a Petőfi-brigád tagjai szorosan felzárkóztak mögéjük. * Hamarosan nagyjavítás alá kerül üzemünk legnagyobb kazánja, az l-es számú kazán. A nagyjavításhoz szükséges alkatrészeket a Vörös Október karbantartó brigád tagjai nagy gonddal készítik elő. • Az előkészítő munkában magas teljesítménye kel érnek el, de a minőségi munkára is gondot fordítanak. Különösen kiemelkedik szép eredményével Komócsin Balázs, Hancsurek Mihály, Szűcs György, akik szakmunkások és Filák Ignác, aki mint segédmunkás dolgozik a brigádban, Valamennyiök teljesítménye 15—20 százalékkal haladja túl a kongreszszusi felajánlást. • Ma nekem, holnap neked — mondja a köz mondás. Így van ez nálunk is. Március hónapban Káli Islván szénhordó brigádja 'járt as élen a versenyben. Április hónapban már Kónya Ferenc kerütt az első helyre. A Kónya-brigádnak kemény munkát kellett végeznie, hogy megelőzze a mindig jól dolgozó Káli-brigádot. A munka jobb megszer vezetésével tudtak az első helyre kerülni és elhatározták: a kongresszusi héten, jobb eredményekkel tartják az első helyet. • 'A kongresszusi versenyben nap-nap után újabb brigádok, újabb dolgozók kerülnek a munkahősök soraiba. Az Erőmű DISZ-fiataljai sem akarnak elmaradni as idősebbek mögött — készülnek a kongresszusi hétre. Már a mult héten Szitkai Péter cs Lakatos Sándor együttesen Lázár Józsefet és Gémes Sándort hívta ki versenyre. Ebben a versenyben Szitkai Péter és Lakatos Sándor került az első helyre, mert hat százalékkal szárnyalta túl versenytársa eredményét. A DlSZ-fiatalok nemcsak egymás között versenyeznek, hanem az idősebb szakmunkásokat is kihívták. Ebben a versenyben Lázár József. Kovács Mihály idősebb szakmunkás, sal szemben győzött, mert hét százalékkal teljesítette túl a vállalását. MISÁN GYÖRGY Kiváló eredmények a kongresszusi versenyben — két napig megtakarított anyagból dolgozunk a Kongresszusi héten — Az első negyedévi 104 százalékkal szemben áprilisi tervünket 110.12 százalékra teljesítettük. Munkánk ellen minőségi kifogás nem merült fel, — jelentette be Dobó József osztályvezető, a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat szedőtermi termelési értekezletén. — A kongresszusi hét alatt két napig dolgozunk majd az első negyedévben megtakarított papíranyaggal. Eredményeink alapján az élüzem cím elnyerése lebeg előttünk; meg kell hogy szerezzük második negyedévi jó munkánk jutalmául. Régen a „Délmagyarország" és a „Viharsarok" napilap mellett alig készült évente egy-két könyv gépszedéssel az üzemben. A kiadóknak nem volt bizalmuk a vidéki nyomdák iránt. A szedőgépeket félig sem használtuk ki. Szedőgépeink háromféle magasságú sorokat öntöttek, a matricák pedig hiányosak és elnyűttek voltak. Az elmúlt év végén a vállalat vezetősége generáloztatta a gépeket. A Szovjetunióból és Kelet-Németországból hat készlet új matricát is hozatott. Felkereste a könyvkiadó vállalatokat: tegyenek próbát a vidéki nyomdákkal. A kiadók megbíztak bennünket munkával. Azóta üzemünk ontja a könyveket Ebben ez évben már a tizenkilencedik könyvet szedjük és a 32C3-ik oldalt. Jövőre a szegedi nyomdában készült több tankönyvből tanul majd ifjúságunk és a Szegeden készült kézikönyveket használják fel pedagógusaink munkájukhoz. Üzemünket tökéletesen ellátták munkával. A minőségi munka és a határidő is egyik feltétele az élüzemség megszerzésének. „Elismeréssel és köszönettel gondolunk a szegedi nyomda dolgozóira, akik szakértelmük mellett nagy lelkiismeretességről tettek tanúságot" — írja az Akadémiai Kiadó, az Elektró-fizika című könyv szállítása után. Az Oktatásügyi Minisztérium értékelése szerint a tankönyvek határidőre való elkészítése és minősége tekintetében országos viszonylatban a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat negyedik helyre került. Az eredmények szépek. Nem is csoda, hiszen a műszaki vezetés mindent elkövet, hogy megteremtse a jó munkához szükséges feltételeket. Minden korszerű újítás otthonra talál a vállalatnál. Rakonczay Márton többszörös újító jelenleg is két nagyjelentőségű újításon dolgozik: az ólomadagoló automatán a szedőgépekre és az önműködő kikapcsoló szerkezeten a rotációs gépre. Léber István sztahánovista kéziszedő igen jól dolgozik a vállalat-:. nál. Már az 1955-ös évi tervét teljesíti. Az egész magyar matematikai világ ismeri és becsüli Keresztúri Jenőnek, a könnyűipar kiváló dolgozójának munkáját. Az ő brigádjába.; dolgozik Kardos Rudolf is, aki jelenleg 142 százalékos átlagteljesítményt ér el. Kozma István sztahánovista tördelő formázza oldalakba a könyveket. Teljesítménye 160 százalék. Tóth József szerelő munkáján kívül ötezer sor szedését vállalja a kongresszus tiszteletére. Mindezt azért teszi, hogy a most munkában lévő 18 üzemi kollektív szerződés határidőre elkészüljön. A többi osztályon is hasonló jó a versenyszellem. A gépteremben Hack János gépmester 162, Vigh Ferenc 131, Székely Károlyné berakónő 143, Gaál Józsefné 126 százalékot ér el. A könyvkötészetben Vincze György vágó április hónapban 148, Mitrov Jánosné és Balogh Józsefné számozónők 143—142 százalékkal dolgoznak. A lapszedőknél Teleki István 155, Korponai József 148 százalékot ér el. Május 17-től 22-ig kongresszusi hetet tartanak a nyomda dolgozói — így határoztak a termelési értekezleten. A szép eredményeket ekkor tovább akarják növelni. a, ji