Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-07 / 107. szám

0ÉLMQGYQR9RSZAG PÉNTEK. 1954. MAJTTS 1. P ARTÉLET • Pártszervezeteink fontos feladatai Haladó hagyományaink jelképei: a szobrok és az emléktáblák Rövid néhány hét múlva a pártoktatás minden formáján a párttagok és tagjelöltek ezrei fejezik be Szegeden is idei tahulmányaikat A befejezés előtt álló tanév munkáját értékelve megállapítható, hogy az egyes oktatási formák szervezettsége és színvonala meszsze maga mögött hagyja az elmúlt esztendők eredményeit. E fejlődést mindenekelőtt a Központi Vezetőség 1953. október 26-i határozata, s az e határozat szellemében végzett munka eredményezte. Amíg az elmúlt évek munkáját jórészt a dogmatizmus jellemezte, — az idei tanév munkájára az alkotó, élénk viták voltak jellemzőek. A vitákban az elvi részek alapos megvitatása mellett legtöbbször a helyi, gyakorlati problémák kaptak legnagyobb helyet. Különösen azoknak a témaköröknek megvitatására volt ez jellemző, amelyeket felhasználhattak népi demokráciánk fejlődése új szakaszának, a kormányprogramjai célkitűzéseinek megvilágítására; Annak ellenére azonban, hogy ezen a téren vitathatatlanok eredményeink, voltak és vannak még ferdítések, a mindenáron való aktualizálás miatt, s ebben mindenekelőtt a propagandista konferenciák és szemináriumok hibáztathatok. Pártszervezeteink és pártbizott* ságaink többsége végrehajtotta a Központi Vezetőség idézett határozatát, mely a túlterhelés megszüntetésére, az önkéntes alapon való továbbképzésre hívta fel a figyelmet. Azokban a pártszervezetekben, ahol messzemenően figyelembe vették a párttagok egyéni kívánságait, óhajait, ahol az önkéntesség elve érvényesült, az egyes konferenciák és szemináriumok megszervezésében, — ott a rendszeres elmélyült tanulás, a szervezettség következtében általános előrehaladás volt tapasztalható. Ezen a téren mindenekelőtt nagyüzemi pártbizottságaink végeztek dicséretet érdemlő munkát. Az önkéntes alapon történő munka és feladat vállalás ezúttal is bebizonyította eredményességét, s azt, hogy a feladatok végrehajtását a párttagok és a dolgozó tömegek egyetértése mellett, önkéntes támogatás alapján lehet csak sikerrel megoldani. A propagandisták munkája ls komoly javulást mutat. Propagandistáink nagyrésze képzett, odaadó, az oktató-nevelő munkában jártas elvtárs. A hiba az, hogy nem mindenütt van ez így., Sokszor még ott sem, ahol ennek személyi feltételei biztosítva vannak. A kollektív vezetés hiánya miatt számos pártszervezetben, mint például a Konzervgyárban, a Fémipari Vállalatnál és másutt, a propaganda munka még most sem emelkedett az őt megillető helyre. Nem alakult ki még mindig pártszervezeteinkben a propagandistáknak az a törzsgárdája, melyre a pártoktató munka eredményes vitele érdekében szükség lenne. A Városi Pártbizottságnak sem kielégítő az erre irányuló törekvése, pedig már évek hosszú tapasztalatai bizonyítják, hogy tapasztalt, képzett, odaadó propagandisták nélkül nem lehet megfelelő eredményt elérni, hogy elméletileg képzett propagandisták nélkül párttagságunk eszmei, politikai színvonalának emelése érdekében következetesen munkálkodni nem lehet. Azokon a foglalkozásokon, ahol olyan propagandisták végzik oktató-nevelő munkájukat, mint Csiszár Károly, Sárvári Mihály, Bárdos Miklós elvtársak, megfelelő a tanulmányi eredmény, nincs szervezési nehézség, nincs lemorzsolódás, gyorsabban fejlődnek a hallgatók. Minden pártszervezetnek a propagandisták biztosítására kell tehát a legnagyobb gondot fordítani. Am Idei tanév munkájának e^yik legnagyobb eredménye, hogy mai életünk legfontosabb problémáira helyesen adta meg a választ. Helyesen tisztázódtak olyan fontos elvi problémák, mint például az új szakasz tartalma, a „nep", annak két oldala, s alkalmazásának helyes módszere, a különböző szektorokhoz és társada,li rétegekhez való helyes viszony kérdése, a munkásparaszt szövetség osztálytartalma és erősítésének konkrét feladatai. Ezeknek az elvi jelentőségű, a gyakorlati pártfeladatokat érintő problémák megbeszélése, mozgósítólag hátott az üzem, a tsz, hivatalaink és intézményeink egészére. Propaganda munkánk mozgósító jellege azonban ennek ellenére elmarad a követelményektől. Gyakori még mindig a feladatok egyszerű felsorolása, hiányzik az eszmei megalapozottság, a feladatok meghatározásánál. A tanév munkájának eredményessége mellett vannak igen komoly ideológiai hiányosságai is, melyekre tanév közben sem az Elméleti Tanácsadó, sem a felsőbb pártszervek nem válaszoltak megfelelően. A legsúlyosabb hiányosságok közé tartozik a középparasztsághoz való helyes viszony megmagyarázásának kérdése. Az ezzel kapcsolatban alkotott vélemények és fogalmak még a propagandisták körében is igen zavarosak. Nem sikerült ebben a tanévben félreérthetetlenül megmagyarázni, hogy a középparasztság megnyerése nélkül nincs szilárd munkás-paraszt szövetség, s hogy a középparasztság megnyerése, a kulákság elleni szívós harc közben lehetséges. Nem támaszkodtunk megfelelően ebben a tanévben a „Szabad Nép" és pártunk tudományos folyóiratainak ezzel a kérdéssel foglalkozó munkáira. A második világháború jellegének megmagyarázását nem kapcsoltuk össze a jelenlegi nenv zetközi helyzettel. Az agresszív erők tényleges törekvéseit nem lepleztük le, holott ez a témakör a lehető legnagyobb lehetőségét nyújtja arra, hogy a nemzetközi politikában az igazságos és igazságtalan törekvéseket napjainkban is felfedjük. Számtalan olyan elvi probléma merült fel ebben a tanévben, amelyet munkaközben nem tisztáztunk megfelelő módon. A tanulság ebből az, hogy az elméleti tanácsadásnak sokkal gyorsabban és sokkal nagyobb elvi határozottsággal kell válaszolni a nehezen érthető, vitatott problémákra, mint ahogyan azt ezideig tette. Valamennyi oktatási forma hallgatói az évvégi összefoglalókra készülnek a megadott kérdések alapján. Ez az időszak az egész évi tananyag átismétlésére, felfrissítésére, a tanultak elmélyítésére ad lehetőséget. Ennek az időszaknak eredményessége attól függ, hogy a propagandisták milyen mértékben fogják támogatni, segíteni hallgatóikat, a kiadott kérdések feldolgozásában. A tanév során elért eredmények nagymértékben növel-' hetők abban az esetben, ha pártszervezeteink ezt az ismétlési időszakot a tanév sikeres befejezése mellett az új tanév előkészítésére is felhasználják. A legközvetlenebb feladatot az új tanév megszervezésében a propagandisták, s a hallgatók kiválasztása, a nyári előadó képző megszervezése jelenti. A hallgatók kiválasztásánál az önkéntesség elvének biztosítása, a tanulás szükségességét magyarázó agitáció nélkül nem járhat sikerrel. El kell érni minden pártszervezetnek, hogy párttagjai <1 párt szervezeti szabályzatában biztosított jogok és kötelességek gyakorlására mozgósítsa tagjait. A júniusi taggyűlések lesznek hivatottak arra, hogy az új tanév propagandistáival és hallgatóival kapcsolatos kérdésekben döntsenek. A hátralévő idő igen rövid, de elegendő ahhoz, hogy az idei ta'név 6ikeres befejezésénele biztosítása mellett, az új oktatási évet az eddigieknél sokkal jobban megszervezzék, Rövid külpolitikai hírek Moszkva (TASZSZ) 1954 május 3-án A. J. Vlsinszkij, a Szovjetunió állandó képviselője az ENSZben átnyújtotta megőrzésre az ENSZ főtitkárának a tájirtás bűntettéről való óvás és bűntett büntetéséről szóló egyezmény szovjet ratifikációs okmányát. Ezt az egyezményt az ENSZ-közgyűlés 1948 december 9-én fogadta el. A. J. Visinszkij egyidejűleg átnyújtotta megőrzésre az ENSZ főtitkárának a nők politikai jogairól szóló egyezmény szovjet ratifikációs okmányát. Ezt az egyezményt az ENSZ-közgyűlés 1952 december 20-án fogadta el. • London (MTI). A londoni rádió jelentése szerint Paraguayban katonai államcsínyt kíséreltek meg. A paraguayi rádió jelentette, hogy az Asuncion fővárosban állomásozó lovasezred fellázadt, de a lázadást elnyomták. • Párizs (MTI) Juln marsall, a NATO — Atlanti Szövetség — középeurópai erőinek főparancsnoka marad. Az atlanti tanács egyik szóvivője Párizsban közölte, hogy a *Juln-ilgyet« lezártnak tekintik. Ismeretes, hogy Juin marsall nyilvánosan bírálta az -európai védelmi közösség* tervét és emiatt az atlanti tanács -megrótta*. kérdésben teljesen egyetértett vele. Arra a kérdésre, vájjon az elnök tervez-e valamilyen akciót Indokínára vonatkozóan, a szenátor így felelt: diplomáciai téren igen, katonai téren a helyzet a diplomáciai döntéstől függ. Párizs (MTI) Az AFP jelentése szerint működésbe lépett a második amerikai légi-híd Franciaország és Indokína között. Szerdán az egyik Marseille közelében fekvő repülőtérről amerikai repülőgépek újabb francia csapatok szállítását kezdték meg Indokínába. A légi-híd működésének első szakasza a párizskörnyéki Orly-repülőtéren kezdődött meg április 26-án. * Sanghaj (TASZSZ). Nanfangzsipao jelenti, liogy január 18-ára virradó éjjel a közvetlenül az amerikai CIA által vezetett „szabad Kínáért küzdő mozgalom" nevű kémszervezet 17 különleges ügynökből álló csoportja behatolt Kuantung tartomány területére. A határőrök és a helyi társadalombiztonsági szervek a kémeket bekerítették. A banda hét tagját lelőtték és 10-et letartóztattak. Egy kém már korábban megadta magát a hatóságoknak. A Kuangtung tartományi népbíróság 10 banditát halálra ítélt. Washington (MTI). Eisenhower elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy teljes métékben támogatja Stevens hadseregügyi minisztert McCarthy szenátorral támadt vitájában. Eisenhower hangsúlyozta, hogy a hadseregügyi miniszter továbbra is teljes bizalmat bírja. London (MTI). Skóciában kedden községi választásokat tartottak. A londoni rádió jelentése szerint a munkáspárt jelentékenyen megnövelte mandátumai számát. A konzervatív párt több községtanácsban elvesztette többségét. A skóciai választási küzdelemmel megkezdődtek Nagy-Britannia egész országra kiterjedő helyi önkormányzati választásai, amelyek a jövő héten folytatódnak Angliában és Walesben. Dulles tájékoztatja a kongresszus vezetőit az Egyesült Államok Indokínával kapcsolatos politikájáról Washington (MTI) Flandcrs amerikai szenátor sajtóértekezleten nyilatkozott az indokínai kérdésről. A szenátor — ald nyilatkozata előtt megbeszélést folytatott Eisenhower elnökkel — hangsúlyozta, hogy az elnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy az "Egyesült Államok katonailag egyedül semmit sem tehet Indokínában*. Flanders szerint az elnök ebben a A csoport tagjai a szenátus és. a latkozatot BÜSZKÉK VAGYUNK RA — s nem ok nélkül —, hogy híven ápoljuk nemzeti hagyományainkat, irodalmi és művészeti örökségünket, köztük helyi értékeink tanulságait, emlékeit is. Valóban: a ferenejózsefi korszak vagy a Horthyrendszer, ha igyekezett is néhanéha tőkét kovácsolni elődeink tanításaiból, életük példájából a maga céljai számára, eltorzítva és meghamisítva az örökhagyók életműveit, soha nem tett közel sem annyit a mult igazi értékeinek napvilágra hozásáért, megbecsüléséért, s főként az egész dolgozó néppel való megismertetéséért, mint mi tesszük napjainkban, oktatási, népművelési és ismeretterjesztő munkánkban. Mégsem lehetünk elégedettek eredményeinkkel. A mult hagyományainak emlékeztető jelei, élményt fakasztó helyei az emlék.művek, szobrok és emléktáblák, melyek köbe vésetten őrzik évtizedeken, sőt évszázadokon át, hagyományozzák nemzedékről-nemzedékre a mult nagy eseményeinek, kiváló embereinek mához szóló tanításait. Szegedre e tekintetben is gazdag örökséget hagyott a mult: történelmünk eseményeinek, irodalmunk nagyjainak, művészetünk értékeinek jelei intik utcáinkon, tereinken a jelen emberét, a történelmet, irodalmat tanuló diákot, a városát szerető, benne szívesen sétálgató dolgozót, s a Szegeden megforduló átutazó vendéget is ámult szépségeire, nemzeti küzdelmeinkre, jelenünkért harcoló helyi nagyjainkra, történelmünk, irodalmunk tanulságaira. ELMONDHATJUK-E, hogy ezen a téren rendben van a szénánk? Nem elhanyagolt-e a Beloiannisztéri panteon, melyet — ha a klebelsbergi "vakulj magyar* kultúrpolitika teremtett is — érdemes lenne továbbfejleszteni, gazdagítani? Méltó-e a Rákóczi-jubileumhoz, hogy az Aradi vértanúk tere lovasszobrán a nagyságos fejedelem harcbahívó szavait letördelte az idő, s nincs, ki gondoskodna helyreállításáról? Nem zavaró-e, hogy a Demeter-torony oldaláról máig sem távolították el Horthyék domborművének otromba keretét? Helyes-e, hogy a magyar művészet történetének páratlan remeke, a prágai Szent György-szobor szegedi másolata a múzeum lépcsőházában kerékpár-támasztékként használatos, ahelyett, hogy a város egy csöndes kis parkjában, magyarázó fölirattal ellátva hirdetné kultúránk eredményeit? De nemcsak a meglévők gondozása, megbecsülése áll föladatként előttünk, hanem a mult mulasztásainak pótlása is halaszthatatlan kötelessége városunk kultúrpolitikájának. Legyünk őszinték: szégyene Szegednek, hogy Juhász Gyula emlékét a városban nemhogy a már annyira nélkülözhetetlen szobor, de még egy szerény emléktábla sem hirdeti! József Attila tartózkodási helyein, s ott, Washington (MTI) Dulles külügyminiszter szerdán az amerikai kongresszus 22 tagjából álló csoport előtt körvonalazta az Egyesült Államok indokínai politikáját. képviselőház külügyi és hadügyi bizottságának tagjaiból kerültek ki. A külügyminisztérium szóvivője szerint Dulles az indokínai kérdésről egyelőre nem ad nyilvános nyiahonnét "az egyetem fura ura* "eltanácsolta-*, szintén emléktábla inthetné a mai magyarokat, milyen volt harminc esztendeje a proletár-, költő, a zseni sorsa. S Mikszáth szegedi éveiről szólva hiába javai* lotta Nacsády József is, hogy je* löljük meg a holtáig "Szegedet író* "nagy palóc* szegedi lakóházát, ez is pusztába kiáltó szó maradt. A mostani Jókai-jubileum is alkal* mat adott volna, hogy a nagy iró szegedi vendéglátójának, Keméndy Nándornénak házán jelt hagyjunk az utókorra, míg lehet. Két éve országos versenyt rendeztek sakkozó* ink a neves sakkmester, Maróczy Géza emlékére, de arra kevesen gondoltak, hogy szegedi lakóházán elhelyezendő táblácskával büszkélkedjünk derék és városuknak is hírnevet szerző földinkkel. LEHETNE FOLYTATNI a sort még tovább is. Ám elmúlt Juhász Gyula halálának 15. évfordulója is, születése 70. jubileumi éve is, de a költő nevét egy utcán és egy diákotthon nevén kívül nem hirdeti szülővárosában semmi. A szegedi színjátszás haladó hagyományairól szólván fölvetettük a gondolatot; hogy színházunkat legméltóbban róla, a színészet szerelmeséről, anynyi szép színházi vers költőjéről, a 19-es színházi direktórium vezetőjéről, a tájszínház első programm* csinálójáról illenék elneveznünk. S bár nemrégiben Hubay Miklós, az író és színikritikus hasonlóan ezt javasolta, mindeddig elmaradt a szükséges válasz. Egyetemeink is országszerte büszkén viselik a helyi szellemet legméltóbban kifejező nagy egyéniség nevét; nálunk Nagy. Sándor Sztálin-díjas és Kos* suth-díjas írónk mindeddig meddőn javasolta tavaly, hogy egyetemünket József Attiláról nevezzük el, mint ezt demokratikus diákságunk kiáltványában már 1945-ben követelte. Juhász Gyula-szobor, Juhász Gyula-színház, József Attila egyetem. Lehetne-e a már helyesen Móra-múzeumnak, Tömörkény-gim* náziumnak, Radnóti-gimnáziumnak nevezett intézményeink mellett szebben kifejezni azt a szerepet, amit Szeged a magyar kultúra, a magyar irodalom történetében betölt? A TARSADALOM- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei irodalmi szakosztályának elnöksége legutóbbi ülésén határozatot hozott a megye irodalmi hagyományainak emlékművekben, szobrokban, emléktáblákban való megörökítésére. A társulat megyeszerte javaslatokat tesz a tanácsoknak a helyi irodalmi örökség látható jeleinek létesítésére és megbecsülésére. Elsősorban Szegeden Juhász Gyula-szobor és Makón József Attila-szobor létesítésére tesz a társulat kezdeményező lépéseket. Péter László, az Ismeretterjesztő Társulat megyei irodalmi szakosztályának elnökhelyettese Valószínűleg rövidesen sor kerül az idokínai kérdés vitájára Hirek a genfi éríekezleíről A genfi értekezleten résztvevő francia küldöttség szóvivője szerdán este soronkivül sajtóértekezleten közölte: Franciaország részéről mindent megtesznek annak érdekében, hogy az indokínai kérdéssel kapcsolatos vitát már szombaton megkezdjék. A szóvivő bejelentette, hogy a francia küldöttség szerdán felvette a hivatalos érintkezést a Vietnami Demokratikus Köztársaság Genfben tartózkodó képviselőivel. Közölte ' továbbá, hogy Chauvel berni francia nagykövet szerdán az indokínai vita mielőbbi megkezdéséről tárgyalást folytatott Gror\iko szovjet külügyminiszterhelyettessel. A szóvivő azt állította, hogy az indokínai kérdésről tartandó tanácskozáson az érdekelt felek megegyezése alapján felváltva Molotov szovjet és Eden angol külügyminiszter fog elnökölni. Ertekezleti körök ezzel kapcsolatban azt a véleményüket nyilvánították, hogy Bidault az indokínai probléma vitájának gyors kitűzésével a Laniel-kormány bukásának elodázására törekszik. Bidault abban reménykedik, hogy a francia nemzetgyűlés csütörtökön délután a genfi értekezlet zavartalan folytatása és az egyre égetőbb Indokínai kérdés megoldása érdekében, jobb belátása ellenére, bizalmat szavaz majd a Laniel-kormánynak. A *Neue Zürcher Zeitung* jelenti, hogy az amerikai politika genfi kudarca nagy aggodalmat keltett bonni kormánykörökben. Herbert Blankenhorn, Adenauer egyik bizalmas külpolitikai munkatársa e napokban a Genf közelében fekvő Montreauxba érkezett és onnan figyeli a genfi külügyminiszteri értekezlet fejleményeit. Nam Ir ebédet adott V. M. Molotov tiszteletére Phenjan (TASZSZ) A Koreai Központi Távirati Iroda jelenti Genfből: Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a genfi tanácskozáson résztvevő küldöttsége vezetője, május 4-én ebédet adott V. M. Mo* lotovnak, a Szovjetunió külügymi* niszterének tiszteletére.