Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-07 / 107. szám

PÉNTEK, 1954. MÁJUS 7. DtLSAflGYJJRORSZÍG A míniszfertanács határozata a bértegyelem megszilárdításáról ' A minisztertanács határozatot ho­zott a bérfegyelem megszilárdítá­sáról. A határozatot az tette szükséges­sé, hogy az utóbbi hónapokban nem egy helyen lazult a bérfegye­lem: liberálisan kezelték a bérkér­déseket és ezzel lehetővé tet­ték, hogy egyesek az államot és a becsületesen dolgozó mun­kásokat megkárosítva — olyan bért vegyenek fel, amelyért nem dolgoztak meg. A határozat értelmében fegyel­mi eljárás alá kell vonni a bér­alapot rendszeresen túllépő válla­latok, iparigazgatóságok vezetőit. A visszaélések megszüntetésére a bér­csalások elkövetőit bíróság elé kell állítani. A határozat előírja, hogy a jövőben anyagilag is fele- ' lősség terheli azokat, akik meg nem dolgozott munkáért fizet­tetnek ki bért. Azoknál a vállalatoknál, ahol a béralapot túllépik, prémiumot ki­fizetni nem szabad. A minisztertanács felkérte a szakszervezeteket, hogy felvilágo­sító munkával segítsék elő a bér­fegyelem megszilárdítását. Ülóst tartott a Városi Békebizottság Szeged város Békebizottsága má­jus 5-én, szerdán délután kibőví­tett ülést tartott. A városi békebi­zottsági tagok mellett megjelentek a legjobb üzemi, kerületi békefele­lősök, békeharcosok. A Városi Bé­kebizottság nagyterme gyönyörűen feldíszítve várta az érkezőket. A hosszú, fehérterítős asztalon min­denki előtt gyöngyvirág, nefelejcs, a tavasz virágai. Az ülésen Nagy Sándor Sztálin­díjjal kitüntetett Kossuth-díjas író, a Városi Békebizottság tagja tar­tott előadást a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Az igen érdekes előadás után üzemi dolgozók, dolgozó parasztok, tanárok, tudósok szólaltak fel. Horváth János egyetemi tanár u atomenergiáról beszélt Elmond­ta. hogy az úgynevezett ••atomti­tok" ma már egyáltalán nem ti­tok. Bodó Antalné dolgozó paraszt­asszony a béketábor erősödéséről, eredményeiről beszélt és arról, hogy minden becsületes dolgozó békét akar. A Kossuth békebizottság is azt akarja, hogy elültetett békefá­juk békében lombosodjon. Szikora Károly katolikus pap felszólalásá­ban a béke szeretetét juttatta kife­jezésre. Ezután még többen szólaltak fel: Buza László, Kalmár László egye­temi tanárok, Hajafcács Jenő peda­gógus, Gombos Mihály, Hődör Ist­ván üzemi dolgozók és még sokan mások, akik mindannyian a gedi dolgozók békeakaratáról széliek. sze­be­Az Ifjúsági Békenap kultúrműsora Gazdag, színes, tartalmas műsor várja vasárnap Szegeden a Cson­grádmegyei Ifjúsági Békenap részt­vevőit; Kiváló budapesti művészek, országos & megyei kultúresoportok, legjobb sportolók szórakoztatják a fiataloikat a találkozón; A békeünnep műsora a követ­kező 3 Az újszegedi szabadtéri színpa­don reggel 8-tól 10-ig a rendőr­zenekar térzenét ad; Utána 10-től 11 óráig tart az ifjúsági nagygyű­lés, amelyen felszólalnak az ün­nepségre meghívott külföldi fiata­lok, köztük Brúnó Bernini, a DÍVSZ elnöke is.; Az ifjúsági nagygyűlés után 11­től 1 -óráig a Szegedi Konzervgyár és az Ujszegedi Kendergyár kul­túresoportja mutat be művészi mű­sort. Egy órától 3-ig a honvédség népi zenekara, a Juhász Gyula is­kola és az MTH 600. Intézet nö­vendékei szórakoztatják az ünnep­sftg résztvevőit Háromtól buda­Színház művészei lépnek fel. 5-től 6-ig az ipari tanulók központi együttese, 6-tól 7-ig a tápéi népi együttes, 7-től 8-ig a deszki dél­szláv együttes és este 8-tól 9 óráig az orvosegyetem kultúregyüttese szerepel,­Az újszegedi liget játszóterén fel­állított szabadtéri színpadon is szá­mos kultúresoport lép fel vasárnap délelőtt és délután; 11-től 12-ig a Szegedi Kendergyár kultúrcsoport­ja és népi zenekara játszik, 12-től l-ig az orvosszakszervezet és 1-től fél 2-ig a pedagógus szakszervezet zenekara ad elő szebbnél-szebb ze­neszámokat. Fél 2-től 2-ig a peda­gógiai főiskola I. számú gyakorló iskolájának énekkara és a Dugo­nics utcai általános iskola kultúr­csoportja szerepel. 2-től 3-ig a sán­dorfalvi népi együttes, 3-tól fél 5-ig a MEZÖKER és a tanítónő­képző iskola kultúresoportjának tagjai, míg fél 5-től fél 7-ig a MÁV kultúresoport ja szórakoztatja az Megkezdődött az V. Korányi Sándor vándorgyíüés Szegeden Csütörtökön megkezdődött Sze­geden az V. Korányi Sándor ván­dorgyűlés. Ennek a találkozónali különös jelentőséget ad az, hogy a nagy magyar orvostudós halálánali 10. évfordulóján tartják. Az Egye­tem Ady-téri épületének nagyter­me zsúfolásig megtelt: több mint 350 orvos érkezett az ország min­den részéből. Az ünnepi megnyitón megjelent Takó József elvtárs, egészségügyi miniszterhelyettes, Ladányi Benedek elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Dénes Leó elvtárs, a városi tanács el­nöke. Résztvettek a szegedi klini­kák, kutató intézetek, a szegedi vá­rosi kórház, az SZTK orvosai. A baráti országok képviseletében megjelent A. I. Makaricsev szov­jet, J. Charvat prágai, R. Nieder­land bratislavai professzor, G. Katsch és H. Kleinsorge professzo­rok, a Német Demokratikus Köz­társaság Tudományos Akadémiájá­nak küldöttei. He tény i Géza Kossuth-díjas aka­démikus, az I. sz. Belgyógyászati klinika igazgatójának megnyitója és a külföldi vendégek üdvözlő szavai után Rusznyák István Kos­suth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott ünnepi beszédet. Rusznyák professzor csaknem két évtizeden át Korányi Sándor közvetlen munkatársaként dolgozott. — Korányi Sándor egyik legfőbb jellemvonása az igazi értelemben vett hazafiság volt — mondotta. — Elismerte más nem­zetek eredményeit, de büszke volt a magyar tudomány sikereire. Egész életében a közösséget szolgálta és állásfoglalása mellett kitartott még akkor is, ha a reakciós kormányok­nak és a tanári kar jórészének nem volt ínyére, — Minden munkájába új gondo­latot vitt és ebben nagy segítségére volt széleskörű általános műveltsé­ge. Pontos megfigyelő volt és leg­nagyobb felfedezéséhez, a vese elégtelenség lényegének felismeré­séhez is egyik betegének megfigye­lése vezette. — Mint minden igazi termé­szettndós, materialista volt, és rendületlenül követte azt az ál­láspontot, hogy a természet jelen­ségeit az embertől és tudatától füg­getlen törvények határozzák meg. Tudományos munkásságának leg­szebb része, hogy bevezette a funk­cionális szemléletet az orvostudo­mányba, azt, hogy a beteget kör­nyezetével szoros összefüggésben kell vizsgálni.. — Kimondhatatlanul szerette ta­nítványait, családtagjainak tekin­tette őket és örült sikereiknek. Nagy szeretettel foglalkozott a fia­talsággal és azzal, hogyan lehetne az orvostanhallgatók képzését és nevelését a legmagasabb fokra emelni. Rusznyák István ezután ismer­tette azokat a konkrét eredménye­ket, amelyeket az orvostudomány Korányi Sándornak köszönhet, majd arról beszélt, hogy a nagy magyar orvostudósnak múlhatatlan érdemei vannak tudományunk és közegészségügyünk megszervezésé­ben is. Az ő nevéhez fűződik a Ti­hanyi Biológiai Intézet megterem­tése. Egyike volt a Magyar Élet­tani Társaság megalapítóinak és megszervezte a Magyar Orvosi Hét évenkint összeülő tanácskozásait. Mindent megtett az orvostudo­mányi kutatás támogatására és fel­virágoztatására. — Fáradhatatlanul harcolt az­ért, hogy a tbc elleni küzdelmet állami feladatnak tekintsék. A fa­siszta uralom alatt tervei nem va­lósulhattak meg, de a mai tuberkulózis elleni küz­delem, amely hatalmas léptek­kel halad előre, minden vonat­kozásban azon az úton jár, amit Korányi Sándor kijelölt. — Biztos vagyok benne, hogy ő, akit egész életében az a gondolat vezetett, hogy legfőbb érték az ember, lelkesedéssel és egész szí­vós munkaerejével venne most részt nagy feladataink megoldásán ban, úgy, ahogy értelmiségünk legjobbjai, köztük az ő tanítványai legnagyobb része is teszi — Amikor a belgyógyászati tan-> székek jelentős részét tanítványai és tanítványainak tanítványai töl­tik be — büszkén mondhatjuk, hogy a Korányi-iskola él és talán most indult a legszebb virágzás­nak. Korányi öröksége nagy köte­lezettséget és felelősséget jelent a magyar orvostudomány számára —• mondta Rusznyák István befejezé­sül. — Ezt a felelősséget fokozza az, hogy népi demokráciánktól, kormá­nyunktól és dolgozó népünktől sokkal nagyobb támogatást ka­punk munkánkhoz, mint ami­lyenben Korányi Sándor élete folyamán részesült. Az emlékbeszéd után a négy­napos vándorgyűlés megkezdte munkáját. Elsőnek J. Charvat pro­fesszor, a prágai egyetem tanára tartott előadást. Ezenkívül a csü­törtöki napon még számos előadás hangzott el. A Korányi-iskolát jel­lemzően, a problémák felvetésének és megoldási lehetőségei felismeré­sének, a megismert törvényszerűsé­gek általánosítási módjának egy­ségében indult meg a vita. A délutáni órákban megérkezett a vándorgyűlésre P. J. Lukomszkij professzor, a Szovjetunió egészség­ügyi minisztériumának főbelgyó­gyásza és J. Alexandrovics pro­fesszor, a krakkói belgyógyászati klinika vezetője. P. J. Lukomszkij üdvözölte a kongresszust és elmon­dotta, hogy a szovjet tudósok sok­ra értékelik Korányi Sándor mun­kásságát. Annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a találko­zó is hozzájárul a magyar és a szovjet tudósok kapcsolatainak ki­építéséhez, mint ahogy eddig is ezt szolgálta több magyar professzor Szovjetunióbeli útja és a szovjet profresszorok magyarországi láto­gatásai. B. M.-né Egy pártvezetőség munkája a kongresszusi versenyben pesti és a Szegedi Állami Nemzeti ünnepség résztvevőit; Kitűntették a szocialista munka új hőseit X népköztársaság Elnöki Taná­csa újabb 20 kiváló dolgozónak adományozta a „Szocialista munka hőse" kitüntetést. A kitüntetéseket csütörtökön délután Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke adta át az Elnöki Ta­nács fogadótermében. Széles Ívben fodrozódik a gyors ­forgású esztergagép kése alatt a fémforgács, Hosszú percek múlnak eh Elkészül az első munkadarab. A gép kezelője. Vass Ferenc elv­társ, az üzeni párttitkára. Kiszaba­dítja a szorító pofába befogott és már megmunkált alkatrészt: gömb. csapszeg csc-Bzét. Fejcsóválva vizs­gálja — nem sikerült. Nem tükör­sima a kiesztergált rész. A kés­hez nyúl, a gyakorlott esztergályos magabiztosságával. Csak ott lehet a hiba.. s Persze, nincs pontosan beállítva. Alulról dörzsölt és nem fogta a forgácsot. De nincs is jól kiköszörülve. Ezen hamar segít, köszörüli a kést, majd a beállítás­sal vesződik, mert egy tized milli­méternyi pontatlanságot sem en­gedhet meg. Ha ezt elnézné, a gömbcsapszegek beszorulnának sor­ra a csészékbe. A hatalmas teher­autónak parányi alkatrésze a A „Szocialista munka hőse" ki­tüntetést és a velejáró népköztár­sasági érdemrendet kapta Csongrád megyéiből: Dér Sándor, műszaki főintéző, a hódmezővásárhelyi MÁV pálya­fenntartási főnökség vezetője. . —»>/v >evw' SZEGEDI JEGYZETEK TAVASZ Túl szép a ményáSz- akik gyermekeiket sé- szárnyú madarai, a fecs-kor futózáporok után szörny, ne dicsérjük — táltatják, később o ke- kék úgy ülnek a vil- azonnal kiderül az ég, mondta a napokban egy vésbeszédű, andalgó sze- lanydróton, mint a kotta, pesszimistán azt mondani, ismerősöm, akit azzal üd- relmeseké. Napközben fejek. Kottafejek az ég hogy ez még nem tavasz, vözöltem az utcán, hogy itt diákok tanyáznak. Az kottafüzetében. Itt van- — sértő túlzás. Az igaz végre itt a tavasz. ősz és a hosszú tél so- nak már a kedves, csivi. ugyan, hogy még olyan Bezzeg, ha most itt káig fogvatartotta őket, telő fecskék és a minap gyengék a levelek, az lenne velem, s látná a de most, hogy a nap egy- láttam, a vágóhíd kémé- ember szinte fél, hogy Múzeum öreg lépcsőit, re melegebben hívogat a nyére is megérkeztek a egy-egy erősebb szélfuval. ahol a napozók, tanuló szabadba, kijönnek vas- régi lakók, a gólyák. latra elszállnak, mint a diákok ülnek, látná a kos könyveikkel, jegyze. Lenn a vízparton testes pillangók, az is igaz, zöldelő Móra-kertet, a teikkel. A szabad ég alatt homokos hajók hallgatják hogy a hajnalok még né­népes Tiszapartot, a han. szívják magukba a tu- az elfutó hullámok tere- ha hideg fénnyel bont­curozó gyermekek bájos dományt. Tanulnak. Mint- feréjét. Ahol azelőtt ren- ják a reggeleket. Mégis forgatagát, — pesszi- ha megállapodás lenne geteg ember dolgozott, tavasz ez. Nemcsak lob­mizmusa menten alább- közöttük, mindenkinek most négy-öt ember, me banó szívű költök sze­liagyna. Nem is én száll, meg van a szokott he- zítelen felsőtesttel talics. rint, akik március óla nék véle vitába, vitatkoz- lye. így, amikor délelőtt kázza az aranyhomokot a nem fáradtak csalogat, zanak ezek a hamisitat- tíz óra tájban a tavaszi szállító szalagig. Bizony, ni verseikben, a mi szi­lán tavaszi képek, a nap, szél „ellép" a Múzeum tavasz ez. Itt vannak a vünk szerint is megérke­amelynek melegét érez- lépcsői előtt, elégedett le- csónakházak, amarra zett, itt jár közöttünk a zük. Mérkőzzenek ők! het — mind itt vannak, fentebb a hajóállomás és tavasz. Minden utcánk és min- A Sztálin-szobor köze- a víz szerelmesei sem Minden ismerősnek és den terünk a tavaszt hir. lében lévő terecskén is maradtak el. Kora reggel ismeretlennek, aki nem deti, városunk úgy zsong, vidám az élet. Az ár- és késő délután már lát. hiszi, üzenem: ez az a mint a méhkas. Ilyen- nyat ejtő fák alatt piros, ni őket, amint karcsú menyasszony, aki való kor is gyönyörű, a hét- fehér pettyes labdák csónakokon igyekeznek ban olyan szép, amilyen, köznapi munka lázas szállnak, hancúroznak a felfelé, a víz folyása el- nek gondoltuk. A mienk, óráiban, hát még alko- csöppségek. Boldog ria. lenében. Feszülnek az minden sugarával és nyal felé, amikor ki-ki dalom támad, amikor egy izmok, az erő, a fiatalság, borulásával, zöldülő kert. dolgavégezetten sétál, él- szőke kislány felkiált: egészség ünnepe a tavasz, jeivel és mezőivel, lomb­vezi a tiszta levegőt a — fecskét látok, fecskét Egy hete még méltán iával, madárdalával, — körülöttünk megújuló látok! A gyermekhad nézhettünk rosszkedvű egy dolgos nép tulajdona, szépségeket. Estefelé a szálad a part felé és va. gyanakvással az esőígér- Tavasz van. Móra-kert az asszonyoké, lóban, a tavasz villanó-gető égre, de most, ami- László Ibolya gömbcsapszeg csésze, de hibás mű­ködése hatással van a koosi üzem­képességére. Kevés idő multán új munkada­rab kerül ki az esztergagép kése alól. Ez sem tökéletes még. A ki­munkált részein éles csíkok látsza­nak. Mutatják, hegy a vágóéi még nem sima. Az előbbi művelet, a köszörülés ós a beállítás újra kez­dődik. Még egyszer-kétszer kell igazítani á késen, azután minden akadály elhárult. Egyik tucat mun­kadarab a másik után kerül ki hiba nélkül a párttitkár eszterga­kése alól. Bármilyen munkadarabot eszter­gál Vass elvtárs, mindegyik minő­ségi remekműként dicséri készí­tője gondosságát. Vass elvtárs az egész napot szorgalmas munkával tölti. Ezért emelkedik teljesítmé­nye mindig magasabbra. — Le­utóbb 136 százalékos átlaggal dol­gozott. A nyolc órai munkaidőt becsülettel kidolgozza és jut ideje a pártmunkával is törődni. Gyak­ran keresik fel az Autójavító Vál­lalat munkásai, ügyes-bajos dol­gaikban tanácsot, útmutatást kér­nek tőle. Munkájára is figyel — a kérdésekre is türelmesen válaszol. A leendő tagjelöltekkel való fog­lalkozásra is nagy gonddal ügyel a párttitkár elvtárs. Nemrégiben a cigarettaszünetről jövet a szerelő­műhely felé vette útját. Bakacsi János népnevelő munkaasztala mel­lett megállt egy pillanatra. Ér­deklődött, miről beszélgetett leg­utóbb Bakaosi elvtárs pártonkí­vüli beosztottjaival, hogy megis­merje: mi foglalkoztatja az üzem dolgozóit. Ugy is irányítja az agi­tációs munkát, hogy mindenki vá­laszt kapjon problémáira. A szakszervezet munkáját is fi­gyelemmel kíséri. A közelmúltban az üzemi bizottság elnöke munká­jának egyik fogyatékosságára hív­ta fel a figyelmet, A gépműhelyben ugyanis az üzemi bizottság elnö­ke szedte be a dolgozóktól a szak­szervezeti tagsági járulékot. A műhelyben nines bizalmi, aki volt, az eltávozott az üzemből, helyette nem választottak senkit, a szak­szervezet nem gondoskodott róla. A szakszervezet gyenge mun­kája miatt nem tudják sokan az üzemrészben, de az üzemben sem, hogy például Szilágyi Antal, Ko­jetinszky Richárd és még többen — már teljesítették kongresszusi felajánlásukat. Apró ügyek elintézésében ls se­gítségére van az üzem párttitkára a dolgozóknak. Farkas Mátyás elő­leg-ügyében is eljárt, hogy beteg feleségét hazavihesse a kórházból. Tóth Ferenc főművezető lakásügye is rendezetlen volt még a közol­mnltban. Ebben a kérdésben a vál­lalatvezetővel együtt intézkedett és rövidesen meg is oldódik a főmű­vezető lakásproblémája. Vass elvtárs két hónapja tért vissza öthónapos párt iskoláról. Nagy lendülettel látott hozzá a pártszervezet irányításához. Fel­adattal bízta meg a pártmunkáso­kat és törődött azzal, hogy ellen­őrizze: megbízásukat hogyan tel­jesitik. A sok összegyűlt munka mellett azonban kissé megfeledke­zett a vezetőség többi tagjaival együtt a termelés pártellenőrzésé­ről. Ő érdeklődött ugyan a műhe­lyek dolgozóinak teljesítménye iránt, de ez nem elegendő. A kol­lektív vezetés még nem erősödött meg a pártszervezetben. A párt­vezetőség tagjainak az üzem gazda. Sági vezetőit gyakrabban fel kelle­ne keresni, tájékoztatást kérni a termelés minden ágára vonatkozó­an. Az egész pártvezetösógnek jár­tasnak kell lenni minden terme­léssel kapcsolatos ügyben. — En­nek érdekében keveset tett a párt­vezetőség eddig. Ez pedig elsősor­ban a párttitkár elvtárs hibája, a munkában való példamutatás mellett a jövőben a kollektív vezetés megerősítéséi elő kell segítenie. Törődnie kell azzal, hogy a vezetőség tagjai ki­ismerjék magukat az üzem bár­mely területén. Tudjanak arról, hogy a termelésben milyen gátló körülmények merülhetnek fel és ezek elkerülésére közvetlen segít­séget adjanak. A kollektív vezetésnek érvénye. Sülnie kell az egész pártszervezet munkájában. Ha a vezetőség egyet, len tagja törődik csak a leendő tag. jelöltek nevelésével, az agitációs munkával, akkor ez a munka nem lesz kielégítő és nem tudnak majd a termelésben. pártmunkában, egyaránt jó párttagokat nevelni. A gazdasági vezetőknek, az egész üzem munkaversenyének csak úgy tud a pártszervezet nagyobb, sok­oldalúbb támogatást adni, ha Vass elvtárs, a pártalapszervezet titká­ra az ellenőrzésre az egész párt­vezetőséggel együtt nagyobb gon­dot fordít — egyre jobban elmé­lyítik, megerősítik a kollektív ve­z-etést,

Next

/
Thumbnails
Contents