Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-06 / 106. szám

nLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK r AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 106. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS 6. ARA 50 FILLÉR : MAI SZAMUNKBÓL: : i ! : j : A vietnami nép új életét építi Az lí)54' ** V f0™"*1 Ván" : : dorgyules : : t ; Jókai és Szeged Asszonyoknak : j ! j Léggömb-láz Tisztesség : : « • • • • • • • • • • • V J A kongresszusi verseny feladatai (M. T.) Pártunk legjobbjainak nagy tanácskozásától nem sok idő választ el bennünket. Az üzemek munkásai, mérnökei, a falu dolgos parasztjai munkafelajánlások teljesítésével készülnek a nagy eseményre, immár hónapok óta. Az eltelt időben a kongreszszusi verseny egyre nagyobb méreteket öltött — tíz- és százezrek töltötték ki a díszes emléklapokat, hogy írásba foglalva maradandó emlékként díszelegjen gépükön, majd szobájuk falán. A kongresszus nemcsak a párttagok ügye — az egész magyar dolgozó nép nagy nemzeti eseménye, amely megmutatja azt az utat, amely a magyar dolgozó nép jobblétóhez, boldogulásához vezet. Pártunk ereje éppen abban rejlik, hogy a tömegek, a magyar munkásosztály, a parasztság, az értelmiségi dolgozók készen állnak arra, hogy pártunk politikáját minden erejükkel megvalósítsák. Erről a hatalmas erőről tanúskodik a kongresszusi munkaverseny: pártunk a tömegek bizalmát, szeretetét élvezi. A dolgozók tízezreinek alkotó kezdeményezése, mindennapi harci tettei a bizonyítékok erre. Dolgozóink tehát nagy érdeklődéssel tekintenek a kongreszszus elé. A felszabadulás óta a magyar dolgozó nép megtanulta és egyre inkább érzi: pártunk szavára építeni lehet, mint a kősziklára. Pártunk, a kommunisták pártja felismerte és bátran a tömegek elé tárta elkövetett hibáit és most e hibák megszüntetésével ragyogó, fényes jövő felé vezeti népünket. Az elmúlt negyedévben iparunk nem teljesítette tervét *— Szegeden is sok üzem lemaradt. De a szegedi cipőgyári, faüzemi munkások lelkes felajánlásokat tettek, hogy a kongresszus tiszteletére a hibákat kijavítják, törlesztik adósságukat. S e nagyszerű kezdeményezés, erős akarat meghozta gyümölcsét; a két szegedi cipőgyárban már többezer pár cipő készült el az elmúlt hónapban terven felül, s a ládagyár munkásainak eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy megszüntetik a kongresszusig lemaradásukat. És olyan üzemek, mint például a Szegedi Ruhagyár is — ahol hónapok óta nem teljesítették a tervet — áprilisban a tervteljesítő üzemek sorába lépett. Joggal lehetünk büszkék a szegedi textilüzemekre, elsősorban az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozóira, akik az elsők között tették meg kongresszusi felajánlásaikat és most győzedelmesen hirdeti nagyszerű munkájukat az élüzem csillag. Olyan időszakban érte el ezt a kiváló eredményt az ujszegedi gyár kollektívája, amikor az akadályok tornyosultak —, de kevés híjján hasonló eredményekkel dicsekedhet a Szegedi Textilművek és a Szegedi Kenderfonógyár is. A kongresszusi munkaverseny meghozta eredményét, nem hiába harcoltak az üzemek dolgozói: javult a munka minősége, a terveket sikeresebben teljesítették. Ezt az eredményt azonban még fokozni kell. Az elkövetett hibák nagyok — nagyok a feladatok is még, amelyeket el kell végeznünk. A Szegedi Kéziszerszámgyár, a Vasöntöde, a Lemezgyár, a Jutaárugyár s más üzem még nem szüntette meg az elmaradást. Még nagyon sok javítanivaló van a munka minőségén. Még nagyon sok üzemben nem látják elég világosan, hogy a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a takarékosabb munka a legfontosabb, hogy nagy programmunkat teljesítsük, emeljük állandóan, fokozatosan a dolgozók életszínvonalát. A Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál a kormányprogramm óta mintegy száz forinttal emelkedett a dolgozók átlagkeresete, ugyanakkor azonban a termelékenység csökkent. Az egy főre eső termelési érték is sokkal alacsonyabb a vállalatnál, mint a kormányprogramm előtt volt. Olcsóbban adják áruikat, de még nagyon sok munka, lelkes ötlet hiányzik ahhoz, hogy a dolgozók keresete mögött mindenütt ott legyen a megfelelő termelési érték. Ha valóban méltón akarjuk köszönteni a kongresszust, akkor a versenyben éppen ezeknek a feladatoknak a megvalósítását kell minden erőnkkel elősegíteni. A feladatok végrehajtásában minden nap érhetünk el eredményeket. Szükséges azonban ehhez a kommunista példamutatás, a felvilágosító, meggyőző szó. A kongresszusi verseny élén elsősorban a kommunistáknak kell haladniok, s a maguk lelkes munkájával magukkal kell ragadniok a már eddig is nagyszerű tetteket végrehajtó dolgozókat, az ötletes, szorgalmas műszakiakat, népünk ifjú nemzedékét, a díszeseket. A magyar fiatalokra felelősségteljes és megtisztelő feladatot rótt pártunk: váljanak a termelés rohamcsapatává. Sok üzemben e megtisztelő cím eléréséért lelkesen dolgoznak az ifjúmunkások, többen már pótfelajánlásokat is tettek a kongresszusra, teljesítve vállalásaikat. De még sok munkára van szükség ahhoz, hogy minden üzemben olyan fiatalok legyenek, mint a Szalámigyárban Varga Lászlóné, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál Forgó Teréz, akik szivük minden melegével, fiatalos lelkesedésük, ügyességük minden készségével minden nap kiváló eredményeket érnek el. Ezen a héten a DISZ-fiatalok ifjúsági béketalálkozóra készülnek. Ezek a készülődések is váljanak a kongresszusi verseny lendítőivé. Már több szegedi üzemben beszélnek arról a dolgozók, hogy a kongresszust megelőző héten műszakot tartanak. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat és a Szegedi Kenderfonőgyár dolgozóinak kezdeményezése minden bizonnyal az összes üzemekben kibontakozik. Az üzemek vezetői, a pártszervezetek, a szakszervezetek segítsék elő a dolgozók lelkes győzniakarását, a kongresszusi hét sikerét, hogy május 24-én, amikor pártunk legjobbjai összeülnek tanácskozni, méltán említhessék meg Szeged dolgozóinak nagyszerű eredményeit. Kiváló munkával hajtsuk végre a nagy feladatokat. Ünnepi ülést tarlóit a MUOSZ a szovjet sajtó napján A beadás törvény és teljesítése becsület dolga Szeged város begyűjtési hivataléban — a tanácsházán — kimutatásokat nézünk. Csalhatatlan számok bizonyítják, hogy a szegedi dolgozó parasztok közül jónéhányan elmaradtak — méghozzá csúfosan — az állam iránti kötelezettségük, becsületbeli ügyük teljesítésével. Pontosan 501 dolgozó paraszt nem teljesítette első negyedévi tojásbeadását, 426 azoknak a száma, akik elhanyagolták baromfibeadásukat. Közel 46-an mulasztották el az államnak járó tej bevitelét. Megmutatja azt is a kimutatás, hogy közel 150 olyan dolgozó paraszt van Szegeden, aki mult évi sertés-, illetve marhabeadását mulasztotta el. Ezeknek a hanyagoknak a múlt évi hátralékot és az idei húsbeadást június 30-ig teljesíteni kell! Nézzünk meg egy gazdát azok közül, akik szégyenszemre mit sem törődnek a törvénnyel, elmulasztják esedékes beadásuk teljesítését: Felsővároe, Csaba-utca 16. Itt lakik az öreg B. Nagy István bácsi és a felesége. Aztán a lányuk és férje: Balogh Sándor. B. Nagy Istvánnak 9 hold 1050 négyszögöl földje van. Az istállóban tehenet is tartanak. Balogh Sándornak három hold 127 négyszögöl földje van, s azt műveli. A takaros udvarban kis csirkék szaladgálnak, s bizony az is természetes, hogy vannak ott tyúkok is. Az sem csodálatos, hogy a tehén tejet ad. Mégis B. Nagy István s Balogh Sándor egyetlen tojást, egyetlen deci tejet és egyetlen deka baromfit sem vitt a begyűjtő helyre. Ha a beadásról esik 6zó, csak a fejüket csavargatják. Ha a kiscsirkékre kerül a 6or, csűrik-csavarják a dolgot: „Az a baj lelkem, hogy több kis csirke elpusztult." A beadás — az csak olyan nagyon mellékes valami. Vájjon, ha a Téglagyár, a Gyufagyár, vagy az Ujszegedi Kender egyik munkásnője tejet kér a boltban kis gyermekének, akkor mondják azt: "Nincs tej, mert B. Nagyék ott a Csaba-utcában és többen mások fittyet hánynak törvényes kötelezettségüknek?" Nem 6zégyclni való dolog ez? Vájjon meg lennének-e B. Nagy bácsiék például gyufa nélkül? Vagy villany nélkül? Természetesen nem. is: UALLaLIS. S gondoltak-e arra. hogy azoknak az embereknek az ellátását, akik oly hősiesen dolgoznak az ipari üzemekben, a begyűjtött állami készletekből fedezik?! B. Nagy Istvánnak az elmúlt esztendőben 38 mázsa búzakilogramm volt a beadása. Ezévben a sokirányú kedvezmény következtében 6 mázsa búzakilogrammal kevesebb a beadása. (A különböző terményeket a beadásnál búzakilogrammra számítják át.) Nagyon lényegesen csökkent B. Nagy bácsi sertés-, tojás, és baromfibeadása is. Az elmúlt évben például 23 kiló tojást kellett bevinnie, az idén 9 kiló 50 dekát. Azt a sok beadási kedvezményt törvénynek veszik B. Nagyék is. Ez persze nem hiba és így van jól. De nemcsak a kedvezmény törvény, hanem a kötelezettség is. Nagyon helyesen járnak el akkor, amikor a hanyagoknak, köztük B. Nagy Istvánnak, Balogh Sándornak is 10 százalékkal felemelik a beadását. Ha a felszólításra is elmulasztják a felemelt beadás teljesítését, akkor elkerülhetetlen a helyszíni elszámolás. Hídverö-utca 24. Itt lakik Tiralla Mihály állami tűzoltó, aki különben pontosan egy hold 873 négyszögöl állami tartalék földet bérel. Helyee, helyén való dolog ez. Természetesen a bérbe vett állami tartalékföldek után is kell beadást teljesíteni. Tiralla Mihály azonban köti az ebet a karóhoz: ő bizony nem ad be semmit. Vájjon, hogyan gondolja? Nyilvánvaló, neki is, mint a többi állami tartalékföldek bérlőjének teljesíteni kell a beadást. Ha elmulasztják, akkor velük szemben is alkalmazzák a törvény szigorát. Vannak szép számmal olyan dolgozó parasztok, akik példamutatóan teljesítik állam iránti kötelezettségüket. Néhány közülük: Csányi Sándor, Felsővárosi feketeföldek 150. 6zám alatt lakó egyéni gazda évi tojás-, baromfibeadásának eleget tett, s a tejbeadási kötelezettségét is teljesíti. A Rákóczi-utca 20. szám alatt lakó Szögi Antal szorgalmas dolgozó paraszt, már ezévre eleget tett tojás-, baromfn, vágómarha-, sertésbeadásának. Az a véleménye. Csányi Sándoréknak is: a törvény egyformán vonatkozik a jogokra és a kötelezettségekre egyaránt. A törvényeket be kell tartani, e a beadás után jöhet a szabadpiac. Még egy dolog: külföldről hozunk hazánkba vasércet, más nyersanya. gokat is, Kelet-Németországból érkeznek mezőgazdasági kisgépek. Mindez a dolgozó parasztoké. A kisgépeket, az egyéb nyersanyagokat egyrészt mezőgazdasági terményért kapjuk — a begyűjtött állami készletből. Ha elnézünk a földművesszövetkezet tojás- és baromfiátvevőhelyé, re, akkor azt tapasztaljuk: jelentős mennyiségű tojást és baromfit vásárolnak fel szabadon, illetve visznek hozzájuk a dolgozó parasztok szabad árért. Beadásba azonban kevés tojás és baromfi jut. Nem is ritkán megtörténik az az igen komoly hiba, hogy a begyűjtési hivatal jórészt a földművesszövetkezet átvevőinek hibájából zaklat dolgozó parasztokat. Olyanokat idézgetnek a tanácsházára, akik teljesítették a beadásukat. Ördögh Ferencné, Csongrádisugárút 41. 6zám alatt lakó termelő túlteljesítette első negyedévi tojásbeadását is. Még is zaklatták, még. is behívták a tanácsházára, hogy felhívják figyelmét a negyedévi tojásbeadás teljesítésére. A mihályteleki Fcrcnczi Mihály, Bozsó Lajosné is túlteljesítette első negyedévi tojás-, baromfibeadását. Mégis beidézték őket a begyűjtési hivatalban, mint "hátralékosokat". Érthető, hogy az ilyen és ehhez hasonló zaklatások, feleslegesen eltöltött órák, a Mihálytelekről Szegedre való bejövés, joggal boszszantja, s háborítja fel a dolgozó parasztokat. Miért idézgetik a teljesítőket is, mint hátralékosokat? A begyűjtési hivatalban azt mondják: a földművesszövetkezet Szeged Marx-téri és mihályteleki tojás-, baromfi átvevői nem küldik el időben a vételi jegyeket, s így nem tudják a teljesítést rávezetni a gazdák lapjaira. A Csongrádi-sugárúti Ördögh Ferencné vételi jegye még a mai napig sem érkezett el a begyűjtési hivatalhoz. Miért nem követelik meg a vételi jegyek ügyének rendezését?! Az illetékesek teremtsenek rendet, hogy feleslegesen ne háborgassák a dolgozó parasztokat. Örköd, jenek nzon, hogy minden gazda (megkapja a kedvezményt. A hanyagokkal szemben podig alkalmaz:Zák a törvény szigorát. ' "" . lm. s.7 A lenini Pravda születésének 42. évfordulóján a magyar újságírók is megemlékeztek nagy példaképünk, a szovjet sajtó ünnepéről. Szerdán a magyar sajtó képviselői ünnepi ülésre jöttek össze a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Sztálin-úti székházában. Az ünnepi ülésen résztvettek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok nagykövetségének képviselői, továbbá a szovjet sajtó Magyarországon dolgozó munkatársai. Az ünnepi ülés részvevői üdvözlőtáviratot küldtek a Pravda szerkesztőségé nekg Megbeszélést tartottak a szegedi fűszerpaprika termelési szakbizottság tagjai A szegedi mezőgazdasági termelési bizottság fűszerpaprika termelési szakbizottságának tagjai megbeszélést tartottak. A megbeszélésen résztvett Óbermayer Ernő, Kossuth-díjas akadémikus is. A fűszerpaprika termelési szakbizottság megállapította: az elvetett paprikamagok szépen kelnek, jórészük már kikelt. Részletesen foglalkoztak a palántanevelés kérdéseivel. Megállapították, hogy minden lehetőség adva van az esetleges palánta betegségek megakadályozására. (A „Délmagyarország" április 27-i, keddi számában szakcikket közölt arról, hogyan kell és lehet védekezni a fűszerpaprika palánta betegségek ellen.) Fontos, hogy a paprikatermelők a palánták megvédéséért elvégezzék a szükséges teendőket, ha a palántáknál megbetegedést észlelnek. A fűszerpaprika termelési szakbizottság ezúton is ajánlja minden paprikatermelőnek: ne hagyják megöregedni a palántákat, ne várják meg az úgynevezett „szegedi méretet", hanem a régi szokástól eltérően korábban igyekezzenek a palántákat kiültetni a szabad földre. Foglalkoztak ezenkívül a csípős és csípősségmentes paprika kérdésével, illetve az élelmiszeripari minisztérium ez ügyben levélben adott válaszával. A fűszerpaprika termelési szakbizottság ismételten javasolt a tanácsnak, hogy kérjék az illetékes minisztériumtól a csípős és csípősségmentes paprika ügyének rendezését. A tanács újból levélben fordult az élelmiszeripari minisztériumhoz és választ, intézkedést kérnek a csípős és csípősségmentes paprika kérdésével kapcsolatosan, Szegedi egyéni gazdák versenye A szegedi egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a pártkongresszus tiszteletére versenyt indítottak egymás között a soron következő mezőgazdasági munkák jó elvégzéséért. A mezőgazdasági termelési bizottság tagjai példamutatásukkal, felvilágosító szavukkal segítik a verseny eredményességét. A vetélkedés a gazdasági év végéig folyik. Az alsóvárosi rész dolgozó parasztjai a mihálytelkiekkel, a Zöldfás kerület dolgozó parasztjai az öthalmi résszel, a baktói gyümölcstermelők az ujszegedi gyümölcstermelőkkel állnak versenyben. A kora tavaszi munkák elvégzésének is, természetesen meghatározták a versenypontjait. A verseny .eddigi szakaszát értékelték. Az alsóvárosiak és a mihálytelkiek vetélkedésének eddigi szakaszában a mihálytelkiek lettek az elsők. Vállalásaikat « versenypontokban megszabott határidőre teljesítették. A zöldfási kerület és az öthalmi rész dolgozó parasztjai közötti versenyben a zöldfásiak vezetnek. A vállalásuknak határidőre eleget tettek. A gyümölcstermelők között folyó verseny eddigi szakaszában a baktóiak vívták ki maguknak az első helyet. A nemes vetélkedés a szegedi határ egész dolgozó parasztjai, gyümölcstermelői között tovább tart. Több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt párosversenybe is lépett egymással. A Felsővárosi feketeföldeken lakó Csányi Sándorék például Gavallér Sándor egyénileg dolgozó paraszt társukkal vetélkednek abban, ki végzi el jobban, gyorsabban a mezőgazdaság soronlévő feladatait,