Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-06 / 106. szám

nLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK r AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 106. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS 6. ARA 50 FILLÉR : MAI SZAMUNKBÓL: : i ! : j : A vietnami nép új életét építi Az lí)54' ** V f0™"*1 Ván" : : dorgyules : : t ; Jókai és Szeged Asszonyoknak : j ! j Léggömb-láz Tisztesség : : « • • • • • • • • • • • V J A kongresszusi verseny feladatai (M. T.) Pártunk legjobbjainak nagy tanácskozásától nem sok idő választ el bennünket. Az üzemek munkásai, mérnökei, a falu dolgos parasztjai munkafelajánlások teljesítésével készülnek a nagy eseményre, immár hónapok óta. Az eltelt időben a kongresz­szusi verseny egyre nagyobb méreteket öltött — tíz- és százezrek töltötték ki a díszes emléklapokat, hogy írásba foglalva mara­dandó emlékként díszelegjen gépükön, majd szobájuk falán. A kongresszus nemcsak a párttagok ügye — az egész ma­gyar dolgozó nép nagy nemzeti eseménye, amely megmutatja azt az utat, amely a magyar dolgozó nép jobblétóhez, boldogulásához vezet. Pártunk ereje éppen abban rejlik, hogy a tömegek, a ma­gyar munkásosztály, a parasztság, az értelmiségi dolgozók készen állnak arra, hogy pártunk politikáját minden erejükkel megvaló­sítsák. Erről a hatalmas erőről tanúskodik a kongresszusi munka­verseny: pártunk a tömegek bizalmát, szeretetét élvezi. A dolgo­zók tízezreinek alkotó kezdeményezése, mindennapi harci tettei a bizonyítékok erre. Dolgozóink tehát nagy érdeklődéssel tekintenek a kongresz­szus elé. A felszabadulás óta a magyar dolgozó nép megtanulta és egyre inkább érzi: pártunk szavára építeni lehet, mint a kőszik­lára. Pártunk, a kommunisták pártja felismerte és bátran a tö­megek elé tárta elkövetett hibáit és most e hibák megszüntetésé­vel ragyogó, fényes jövő felé vezeti népünket. Az elmúlt negyedévben iparunk nem teljesítette tervét *— Szegeden is sok üzem lemaradt. De a szegedi cipőgyári, faüzemi munkások lelkes felajánlásokat tettek, hogy a kongresszus tisz­teletére a hibákat kijavítják, törlesztik adósságukat. S e nagy­szerű kezdeményezés, erős akarat meghozta gyümölcsét; a két sze­gedi cipőgyárban már többezer pár cipő készült el az elmúlt hó­napban terven felül, s a ládagyár munkásainak eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy megszüntetik a kongresszusig lemaradásu­kat. És olyan üzemek, mint például a Szegedi Ruhagyár is — ahol hónapok óta nem teljesítették a tervet — áprilisban a tervtelje­sítő üzemek sorába lépett. Joggal lehetünk büszkék a szegedi tex­tilüzemekre, elsősorban az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozóira, akik az elsők között tették meg kongresszusi felaján­lásaikat és most győzedelmesen hirdeti nagyszerű munkájukat az élüzem csillag. Olyan időszakban érte el ezt a kiváló eredményt az ujszegedi gyár kollektívája, amikor az akadályok tornyosultak —, de kevés híjján hasonló eredményekkel dicsekedhet a Szegedi Textilművek és a Szegedi Kenderfonógyár is. A kongresszusi munkaverseny meghozta eredményét, nem hiába harcoltak az üzemek dolgozói: javult a munka minősége, a terveket sikeresebben teljesítették. Ezt az eredményt azonban még fokozni kell. Az elkövetett hibák nagyok — nagyok a fel­adatok is még, amelyeket el kell végeznünk. A Szegedi Kéziszer­számgyár, a Vasöntöde, a Lemezgyár, a Jutaárugyár s más üzem még nem szüntette meg az elmaradást. Még nagyon sok javítani­való van a munka minőségén. Még nagyon sok üzemben nem lát­ják elég világosan, hogy a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a takarékosabb munka a legfontosabb, hogy nagy programmunkat teljesítsük, emeljük állandóan, fokozatosan a dol­gozók életszínvonalát. A Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vál­lalatnál a kormányprogramm óta mintegy száz forinttal emelke­dett a dolgozók átlagkeresete, ugyanakkor azonban a termelékeny­ség csökkent. Az egy főre eső termelési érték is sokkal alacso­nyabb a vállalatnál, mint a kormányprogramm előtt volt. Ol­csóbban adják áruikat, de még nagyon sok munka, lelkes ötlet hiányzik ahhoz, hogy a dolgozók keresete mögött mindenütt ott legyen a megfelelő termelési érték. Ha valóban méltón akarjuk köszönteni a kongresszust, ak­kor a versenyben éppen ezeknek a feladatoknak a megvalósítását kell minden erőnkkel elősegíteni. A feladatok végrehajtásában minden nap érhetünk el eredményeket. Szükséges azonban ehhez a kommunista példamutatás, a felvilágosító, meggyőző szó. A kon­gresszusi verseny élén elsősorban a kommunistáknak kell halad­niok, s a maguk lelkes munkájával magukkal kell ragadniok a már eddig is nagyszerű tetteket végrehajtó dolgozókat, az ötletes, szorgalmas műszakiakat, népünk ifjú nemzedékét, a díszeseket. A magyar fiatalokra felelősségteljes és megtisztelő felada­tot rótt pártunk: váljanak a termelés rohamcsapatává. Sok üzem­ben e megtisztelő cím eléréséért lelkesen dolgoznak az ifjúmun­kások, többen már pótfelajánlásokat is tettek a kongresszusra, teljesítve vállalásaikat. De még sok munkára van szükség ahhoz, hogy minden üzemben olyan fiatalok legyenek, mint a Szalámi­gyárban Varga Lászlóné, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál Forgó Teréz, akik szivük minden melegével, fiatalos lelkesedésük, ügyességük minden készségével minden nap kiváló eredményeket érnek el. Ezen a héten a DISZ-fiatalok ifjúsági béketalálkozóra készülnek. Ezek a készülődések is váljanak a kongresszusi ver­seny lendítőivé. Már több szegedi üzemben beszélnek arról a dolgozók, hogy a kongresszust megelőző héten műszakot tartanak. Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat és a Szegedi Kenderfonőgyár dolgozói­nak kezdeményezése minden bizonnyal az összes üzemekben ki­bontakozik. Az üzemek vezetői, a pártszervezetek, a szakszerveze­tek segítsék elő a dolgozók lelkes győzniakarását, a kongresszusi hét sikerét, hogy május 24-én, amikor pártunk legjobbjai össze­ülnek tanácskozni, méltán említhessék meg Szeged dolgozóinak nagyszerű eredményeit. Kiváló munkával hajtsuk végre a nagy feladatokat. Ünnepi ülést tarlóit a MUOSZ a szovjet sajtó napján A beadás törvény és teljesítése becsület dolga Szeged város begyűjtési hivata­léban — a tanácsházán — kimuta­tásokat nézünk. Csalhatatlan szá­mok bizonyítják, hogy a szegedi dolgozó parasztok közül jónéhá­nyan elmaradtak — méghozzá csú­fosan — az állam iránti kötelezett­ségük, becsületbeli ügyük teljesíté­sével. Pontosan 501 dolgozó paraszt nem teljesítette első negyed­évi tojásbeadását, 426 azoknak a száma, akik elhanyagolták baromfibeadásukat. Közel 46-an mulasztották el az ál­lamnak járó tej bevitelét. Megmutatja azt is a kimutatás, hogy közel 150 olyan dolgozó pa­raszt van Szegeden, aki mult évi sertés-, illetve marhabeadását mu­lasztotta el. Ezeknek a hanyagok­nak a múlt évi hátralékot és az idei húsbeadást június 30-ig telje­síteni kell! Nézzünk meg egy gazdát azok közül, akik szégyenszemre mit sem törődnek a törvénnyel, elmulaszt­ják esedékes beadásuk teljesítését: Felsővároe, Csaba-utca 16. Itt lakik az öreg B. Nagy István bá­csi és a felesége. Aztán a lányuk és férje: Balogh Sándor. B. Nagy Istvánnak 9 hold 1050 négyszögöl földje van. Az istállóban tehenet is tartanak. Balogh Sándornak há­rom hold 127 négyszögöl földje van, s azt műveli. A takaros udvarban kis csirkék szaladgálnak, s bizony az is természetes, hogy vannak ott tyúkok is. Az sem csodálatos, hogy a tehén tejet ad. Mégis B. Nagy István s Balogh Sándor egyetlen tojást, egyetlen deci tejet és egyetlen deka barom­fit sem vitt a begyűjtő helyre. Ha a beadásról esik 6zó, csak a fejüket csavargatják. Ha a kis­csirkékre kerül a 6or, csűrik-csa­varják a dolgot: „Az a baj lelkem, hogy több kis csirke elpusztult." A beadás — az csak olyan nagyon mellékes valami. Vájjon, ha a Téglagyár, a Gyu­fagyár, vagy az Ujszegedi Kender egyik munkásnője tejet kér a boltban kis gyer­mekének, akkor mondják azt: "Nincs tej, mert B. Nagyék ott a Csaba-utcában és többen mások fittyet hánynak törvé­nyes kötelezettségüknek?" Nem 6zégyclni való dolog ez? Váj­jon meg lennének-e B. Nagy bá­csiék például gyufa nélkül? Vagy villany nélkül? Természetesen nem. is: UALLaLIS. S gondoltak-e arra. hogy azok­nak az embereknek az ellátá­sát, akik oly hősiesen dolgoz­nak az ipari üzemekben, a be­gyűjtött állami készletekből fedezik?! B. Nagy Istvánnak az elmúlt esztendőben 38 mázsa búzakilo­gramm volt a beadása. Ezévben a sokirányú kedvezmény következté­ben 6 mázsa búzakilogrammal ke­vesebb a beadása. (A különböző terményeket a beadásnál búzakilo­grammra számítják át.) Nagyon lényegesen csökkent B. Nagy bá­csi sertés-, tojás, és baromfibeadá­sa is. Az elmúlt évben például 23 kiló tojást kellett bevinnie, az idén 9 kiló 50 dekát. Azt a sok beadási kedvezményt törvénynek veszik B. Nagyék is. Ez persze nem hiba és így van jól. De nemcsak a kedvez­mény törvény, hanem a kötele­zettség is. Nagyon helyesen járnak el akkor, amikor a ha­nyagoknak, köztük B. Nagy Istvánnak, Balogh Sándornak is 10 százalékkal felemelik a be­adását. Ha a felszólításra is elmulasztják a felemelt beadás teljesítését, ak­kor elkerülhetetlen a helyszíni el­számolás. Hídverö-utca 24. Itt lakik Tiralla Mihály állami tűzoltó, aki külön­ben pontosan egy hold 873 négy­szögöl állami tartalék földet bé­rel. Helyee, helyén való dolog ez. Természetesen a bérbe vett állami tartalékföldek után is kell beadást teljesíteni. Tiralla Mihály azon­ban köti az ebet a karóhoz: ő bizony nem ad be semmit. Vájjon, hogyan gondolja? Nyilvánvaló, ne­ki is, mint a többi állami tartalék­földek bérlőjének teljesíteni kell a beadást. Ha elmulasztják, akkor velük szemben is alkalmazzák a törvény szigorát. Vannak szép számmal olyan dolgozó parasztok, akik példa­mutatóan teljesítik állam iránti kötelezettségüket. Néhány közülük: Csányi Sándor, Felsővárosi feketeföldek 150. 6zám alatt lakó egyéni gazda évi tojás-, baromfibeadásának eleget tett, s a tejbeadási kötelezettségét is telje­síti. A Rákóczi-utca 20. szám alatt lakó Szögi Antal szorgalmas dol­gozó paraszt, már ezévre eleget tett tojás-, baromfn, vágómarha-, sertésbeadásának. Az a véleménye. Csányi Sándoréknak is: a törvény egyformán vonatkozik a jogokra és a kötelezettségekre egyaránt. A törvényeket be kell tartani, e a beadás után jöhet a szabadpiac. Még egy dolog: külföldről hozunk hazánkba vasércet, más nyersanya. gokat is, Kelet-Németországból ér­keznek mezőgazdasági kisgépek. Mindez a dolgozó parasztoké. A kisgépeket, az egyéb nyersanyago­kat egyrészt mezőgazdasági ter­ményért kapjuk — a begyűjtött állami készletből. Ha elnézünk a földművesszövet­kezet tojás- és baromfiátvevőhelyé, re, akkor azt tapasztaljuk: jelen­tős mennyiségű tojást és baromfit vásárolnak fel szabadon, illetve visznek hozzájuk a dolgozó pa­rasztok szabad árért. Beadásba azonban kevés tojás és baromfi jut. Nem is ritkán megtörténik az az igen komoly hiba, hogy a begyűjtési hivatal jórészt a földművesszövetkezet átvevői­nek hibájából zaklat dolgozó parasztokat. Olyanokat idézget­nek a tanácsházára, akik tel­jesítették a beadásukat. Ördögh Ferencné, Csongrádisu­gárút 41. 6zám alatt lakó termelő túlteljesítette első negyedévi tojás­beadását is. Még is zaklatták, még. is behívták a tanácsházára, hogy felhívják figyelmét a negyedévi to­jásbeadás teljesítésére. A mihályteleki Fcrcnczi Mi­hály, Bozsó Lajosné is túltelje­sítette első negyedévi tojás-, baromfibeadását. Mégis beidéz­ték őket a begyűjtési hivatal­ban, mint "hátralékosokat". Érthető, hogy az ilyen és ehhez hasonló zaklatások, feleslegesen el­töltött órák, a Mihálytelekről Sze­gedre való bejövés, joggal bosz­szantja, s háborítja fel a dolgozó parasztokat. Miért idézgetik a teljesítőket is, mint hátralékosokat? A begyűjtési hivatalban azt mondják: a földmű­vesszövetkezet Szeged Marx-téri és mihályteleki tojás-, baromfi átve­vői nem küldik el időben a vételi jegyeket, s így nem tudják a tel­jesítést rávezetni a gazdák lapjai­ra. A Csongrádi-sugárúti Ördögh Ferencné vételi jegye még a mai napig sem érkezett el a begyűjtési hivatalhoz. Miért nem követelik meg a vételi jegyek ügyének ren­dezését?! Az illetékesek teremtsenek ren­det, hogy feleslegesen ne háborgas­sák a dolgozó parasztokat. Örköd, jenek nzon, hogy minden gazda (megkapja a kedvezményt. A ha­nyagokkal szemben podig alkalmaz­:Zák a törvény szigorát. ' "" . lm. s.7 A lenini Pravda születésének 42. évfordulóján a magyar újságírók is megemlékeztek nagy példaké­pünk, a szovjet sajtó ünnepéről. Szerdán a magyar sajtó képviselői ünnepi ülésre jöttek össze a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsé­ge Sztálin-úti székházában. Az ün­nepi ülésen résztvettek a Szovjet­unió és a népi demokratikus or­szágok nagykövetségének képvise­lői, továbbá a szovjet sajtó Ma­gyarországon dolgozó munkatársai. Az ünnepi ülés részvevői üdvöz­lőtáviratot küldtek a Pravda szer­kesztőségé nekg Megbeszélést tartottak a szegedi fűszerpaprika termelési szakbizottság tagjai A szegedi mezőgazdasági termelési bizottság fűszerpaprika termelési szakbizottságának tagjai megbeszélést tartottak. A megbeszélésen résztvett Óbermayer Ernő, Kossuth-díjas akadémikus is. A fűszerpaprika termelési szakbizottság megállapí­totta: az elvetett paprikamagok szépen kelnek, jó­részük már kikelt. Részletesen foglalkoztak a palántanevelés kér­déseivel. Megállapították, hogy minden lehetőség adva van az esetleges palánta betegségek megaka­dályozására. (A „Délmagyarország" április 27-i, ked­di számában szakcikket közölt arról, hogyan kell és lehet védekezni a fűszerpaprika palánta beteg­ségek ellen.) Fontos, hogy a paprikatermelők a palánták megvédéséért elvégezzék a szükséges teen­dőket, ha a palántáknál megbetegedést észlelnek. A fűszerpaprika termelési szakbizottság ez­úton is ajánlja minden paprikatermelőnek: ne hagy­ják megöregedni a palántákat, ne várják meg az úgynevezett „szegedi méretet", hanem a régi szo­kástól eltérően korábban igyekezzenek a palántákat kiültetni a szabad földre. Foglalkoztak ezenkívül a csípős és csípősség­mentes paprika kérdésével, illetve az élelmiszer­ipari minisztérium ez ügyben levélben adott vála­szával. A fűszerpaprika termelési szakbizottság is­mételten javasolt a tanácsnak, hogy kérjék az ille­tékes minisztériumtól a csípős és csípősségmentes paprika ügyének rendezését. A tanács újból levél­ben fordult az élelmiszeripari minisztériumhoz és választ, intézkedést kérnek a csípős és csípősség­mentes paprika kérdésével kapcsolatosan, Szegedi egyéni gazdák versenye A szegedi egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok a pártkongresszus tiszteletére versenyt indí­tottak egymás között a soron következő mezőgazda­sági munkák jó elvégzéséért. A mezőgazdasági ter­melési bizottság tagjai példamutatásukkal, felvilá­gosító szavukkal segítik a verseny eredményessé­gét. A vetélkedés a gazdasági év végéig folyik. Az alsóvárosi rész dolgozó parasztjai a mi­hálytelkiekkel, a Zöldfás kerület dolgozó parasztjai az öthalmi résszel, a baktói gyümölcstermelők az ujszegedi gyümölcstermelőkkel állnak versenyben. A kora tavaszi munkák elvégzésének is, természe­tesen meghatározták a versenypontjait. A verseny .eddigi szakaszát értékelték. Az alsóvárosiak és a mihálytelkiek vetélkedésének eddigi szakaszában a mihálytelkiek lettek az elsők. Vállalásaikat « ver­senypontokban megszabott határidőre teljesítették. A zöldfási kerület és az öthalmi rész dolgozó pa­rasztjai közötti versenyben a zöldfásiak vezetnek. A vállalásuknak határidőre eleget tettek. A gyü­mölcstermelők között folyó verseny eddigi szaka­szában a baktóiak vívták ki maguknak az első helyet. A nemes vetélkedés a szegedi határ egész dolgozó parasztjai, gyümölcstermelői között tovább tart. Több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt párosversenybe is lépett egymással. A Felsővárosi feketeföldeken lakó Csányi Sándorék például Ga­vallér Sándor egyénileg dolgozó paraszt társukkal vetélkednek abban, ki végzi el jobban, gyorsabban a mezőgazdaság soronlévő feladatait,

Next

/
Thumbnails
Contents